Az Egyesült Királyság tervezett kilépése után az Európai Unióban maradó tagállamok egységét mutatja, hogy a “huszonhetek” vezetői szombati brüsszeli találkozójukon mindössze négy perc alatt elfogadták a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó irányelveiket; ezt az egységet nem lesz könnyű megőrizni, azonban mindent meg kell tenni ennek érdekében – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülés után.
A brüsszeli végrehajtó testület vezetője elmondta, hogy az iránymutatások értelmében akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel (Brexit) kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.
“Nem lehet párhuzamos tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal: először a rendezett elválás, utána a jövőbeli kapcsolatok” – szögezte le.
Juncker emellett arról számolt be, hogy a bizottság május 3-án közzé fogja tenni a testület részletes tárgyalási irányelveit tartalmazó dokumentumot, amelyet a “huszonhetek” által most elfogadott közös álláspont alapján fognak felvázolni.
A közös sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az ülés résztvevőinek egységét méltatta, rámutatva, hogy ez “erős mandátummal” ruházza fel az EU tárgyalódelegációját.
A volt lengyel kormányfő az állampolgárok jogairól szólva kiemelte, nem pusztán az a cél, hogy minél előbb tető alá hozzák a megállapodást, a legfontosabb az egyezség minősége, ugyanis mintegy 4,5 millió ember sorsa függ a tárgyalások eredményétől. Valódi biztosítékokra van szükség, a bizottság ezért már össze is állított egy listát az elengedhetetlen garanciákról – közölte.
“Hamar megegyezésre fogunk jutni, amint a brit kormány megadja a biztosítékokat az állampolgáraink számára” – fogalmazott.
Tusk hozzátette, egyelőre túl korai lenne találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások a jövőbeli viszonyról. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban reményét fejezte ki, hogy erre már ősszel sor kerülhet.
Charles Michel belga kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az egyeztetések során a britek minden bizonnyal megpróbálják majd megbontani a “huszonhetek” egységét. “Ebbe a csapdába nem szabad beleesnünk” – mondta, hozzátéve, hogy következményekkel fog járni a kilépés az Egyesült Királyság számára, nem lehetséges költségek nélkül kiválni az EU-ból.
Az Európai Bizottság eközben arról is beszámolt, hogy a találkozó margóján Juncker Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel tárgyalt, és abban egyeztek meg, hogy amennyiben a horvát-szlovén határon 15 percnél hosszabbra nyúlik a várakozási idő, a jelenlegi szisztematikus helyett célzott ellenőrzésre térnek át azon jogszabály alapján, amelyet a brüsszeli testület erre az esetre készített elő.
A külhoni magyar pedagógusok munkájának mércéje nem csak az, hogy milyen lesz a magyar jövő Tordán, Zentán vagy Rimaszombaton, hanem hogy egyáltalán lesz-e magyar jövő, lesz-e kit tanítani évtizedek, évszázadok múlva is – mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az “Év tanára” díjkiosztó ünnepségén, szombaton Budapesten.
A helyettes államtitkár arról beszélt, tanárnak lenni többet jelent egy szakma művelésénél, több, mint egy tantárgy ismereteinek átadása, mert az oktatók nem kevesebbet vállalnak, mint a jövő generáció nevelését.
Nincs még egy olyan hivatás, amely ilyen mértékben befolyásolná az egész társadalom alakulását – hangoztatta Szilágyi Péter, hozzátéve, ez nemes feladat és egyben hatalmas felelősség is.
Azoknak, akik a határokon túl magyar nyelven oktatnak, még ennél is többet kell tenniük: egyszerre kell átadniuk a szükséges tudást, a szellemi iránymutatást és a magyarságukhoz való szüntelen ragaszkodást – fogalmazott.
A helyettes államtitkár emlékeztetett: a legfontosabb nemzetpolitikai célok között szerepel, hogy minden magyar gyermek számára biztosított legyen az anyanyelvi oktatás a határon túl is, ebben a Bethlen Gábor Alapkezelő is jelentős segítséget nyújt.
Szólt arról is, hisznek abban, hogy a magyar iskola választásában a magyar óvodáknak is kiemelt szerepük van, ezért a kormány döntése alapján 17,1 milliárd forintból útjára indították a Kárpát-medencei óvodaépítési és -fejlesztési programot, amellyel 68 új bölcsőde, óvoda épülhet a Kárpát-medencében, és további 215 fejlesztésére lesz lehetőség.
Szilágyi Péter szavai szerint fontos, hogy a külhoni tanárok tudják és érezzék, megbecsülik őket, ehhez járul hozzá az Év tanára díj. Megjegyezte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség együttműködésében évek óta zajlik az egységes Kárpát-medencei oktatási tér megteremtése, amelyben a kezdeményezés jelentős mérföldkő.
Az “Év tanára” díjakat a tánc világnapja alkalmából rendezett Tánc és lélek: a magyarság megtartó közösségei című programon adták át a Magyarság Házában. Az “Év tanára” pályázatot a Középsuli.hu szervezte, és idén először a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve határon túli magyar pedagógusokat is jelöltek a díjra a pedagógusszervezetek.
Kovács Robertina, a Középsuli.hu főszerkesztője az átadáson kiemelte: az idén második alkalommal átadott díjjal az volt a céljuk, hogy elismerjék a pedagógusok áldozatos munkáját. Hozzátette: a jelölések után szakmai bizottság döntötte el, ki kerüljön a döntőbe, és végül a honlap olvasói szavazták meg a díjazottakat.
A “határon innen” kategóriában az Év tanára Csörszné Tar Enikő, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium angol szakos tanára lett. A kategória második helyezettje Baksa Ádám, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium testnevelő tanára, a harmadik helyezettje pedig Meskóné Sütő Ágnes, a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolájának matematika-informatika szakos tanára.
A “határon túli” kategóriában az Év tanára Unger Enikő, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Szaklíceum és Művészeti Szaklíceum földrajz szakos tanára lett. A kategória második helyezettje Bernád Ildikó, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára, a harmadik helyezettje pedig Szórád Endre, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium kémiatanára.
Különdíjas lett Koszecz Györgyi, a békéscsabai Erzsébethelyi Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára és Tömpe László, a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakgimnázium földrajz szakos tanára.
A nemzedékek napja alkalmából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdet “Nemzedékek értéke – Értékes nemzedékek” címmel – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.
A 40 millió forintnyi keretösszegű pályázat olyan idősszervezeteknek szól, amelyek egyházi szervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve kistérségi szinten több település idős lakosait bevonva valósítanának meg csaknem egy éven át tartó programsorozatot az elszármazott családtagok meghívásával, az idősek és fiatalok aktív részvételével – írták a közleményben.
Fontos, hogy a programok az egymástól távol élő családtagok találkozásait és kapcsolatuk erősítését segítsék a közös tevékenységek, programok révén – tették hozzá. A felhívás célja az összefogás, a szervezetek, az egymás közelében lévő települések közötti együttműködő hozzáállás ösztönzése.
A programsorozat lényege, hogy közösségi alkalmak jöjjenek létre több nemzedék aktív részvételével, amelyeknek kézzelfogható eredményei is lesznek elkészített tárgyak, alkotások, valamint az írott vagy elektronikus média termékeként, például beszámoló és interjú formájában.
A pályázók a keretösszegből 500 000 – 1 500 000 forint támogatást nyerhetnek céljaik megvalósításához.
A minisztérium család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága megbízásából kiírt nyílt pályázat részleteit a www.emet.gov.hu, a www.kormany.hu és a www.csalad.hu oldalakon találják az érdeklődők.
Virágba borultak vidékünk japáncseresznyefái az utóbbi hetekben, de – ahogy mondani szokás – egyszer minden csoda véget ér. A szakuravirágzás pompázatos csodája is a végéhez közeledik, Munkács, Ungvár, Nagyszőlős japáncseresznyefái idei fénypontjuk végéhez értek. Ezzel azonban egy másik különleges jelenségnek lehetünk tanúi. A napokban ezek a különleges fák igazi rózsaszín hóeséssel ajándékozzák meg a járókelőket. A fák alatt pihe-puha sziromtakarón sétálhatunk, ha pedig szellő vagy szél támad, a szirmok kavargása valóságos rózsaszín hóesést idéz.
Fotó: zak.depo.ua
Akik idén még nem szakítottak időt a hanamira, azaz a virágnézésre (ami egyébként Japánban közkedvelt nemzeti ünnep), az előttünk álló hosszú hétvégén még megteheti.
Tóth Tünde
Kárpátalja.ma