Határon túli magyar portálok összesített hírei

Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A hatvanas évek egyik legnagyobb sztárelőadója vasárnap este halt meg, életének 83. évében – közölte a család hétfőn az index.hu-val.

Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskámmal, utóbb ez lett Magyarország első aranylemeze – a korongból azóta mintegy 300 ezer példány fogyott.

A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak vagy a Szomszédasszony, fütyülök a lányára.

Izgalmas ízkombináció hétfőre, amikor még a fű sem nő, de van még szőlő, van még… lágy puliszka. Mindezekre a korona egy marhasteakből készül. Tamás Csilla Őszi ízek receptje a Kérek még blogon is.   Riporter: Papp Levente...

Pavlo Zahrebelnij: Eupraxia ​császárné pokoljárása. Kárpáti / Európa, Budapest-Uzsgorod, 1980.

Fordította: Misley Pál, Tandori Dezső.

Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem unokája, Eupraxia – akit a nyugati krónikák Praxedisnek neveznek –, Adelhaid néven Canossát járt IV. Henrik felesége, német császárné volt. A róla szóló történelmi regény cselekménye – Zahrebelnij előző három művéhez hasonlóan a Kijevi Nagyfejedelemség idejében játszódik.

Az Eupraxia az emberi sorsok megrázó története. És mivel az ember sorsa a maga tragikus mivoltában leginkább egy asszony példáján követhető nyomon, ezért szól az Eupraxia az asszonyról, aki mindent elveszített: szülőföldjét, szerelmét, gyermekét; csak a bátorsága, a tisztasága és az emberi méltósága maradt meg, és az segítette őt vissza az egyetlen boldogsághoz, ami még számára megmaradt – szülőföldjéhez.

 A PNL egyik alelnöke azt üzente Kelem Hunor szövetségi elnöknek, hogy ha az RMDSZ számára fontos ez az ország, nem a Szociáldemokrata Pártot, hanem a Nemzeti Liberális Pártot kell támogatnia. Florin Roman a PNL Országos Tanácsának brassópojánai ülésén úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ hagyja abba az uszítást, a gyűlöletkeltést, mindent, ami a nemzet megosztásához vezet és ha fontos számára az ország, ne támogassa a PSD-t, hanem inkább a PNL-t, hogy tudják megbuktatni a kormányt – derül ki a Maszol összeállításából.

 

Háromezer embert kellett kimenekíteni vasárnap egy moszkvai külvárosi építőanyag-áruházból.

A moszkvai közúti körgyűrű 65. kilométerénél található, Szingyika elnevezésű üzletközpontban legkevesebb 55 ezer négyzetméternyi területet borítottak el a lángok, a tetőszerkezet mintegy ezer négyzetméteren beomlott.

A festékanyagokat is forgalmazó raktáráruházból robbanások hallatszottak – feltehetően a parkolóban elhelyezett autók repültek a levegőbe -, a helyszín fölött hatalmas, fekete füst gomolygott.

Sajtóértesülések szerint a hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy gyújtogatás történt. Füstmérgezés miatt többen orvosi segítségre szorultak, de halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A mentésben három Ka-32-es oltóhelikopter, valamint csaknem 300 tűzoltó, 20 tűzoltóautó és nyolc daru vesz részt.

A Szingyika Moszkva legnagyobb építőanyag-üzletközpontja, a 130 ezer négyzetméteres épületben 1200 üzlet működött. A piac értékét szakértők 6,5 milliárd rubelre (több mint 30 milliárd forintra) becsülték. Hírügynökségek szerint kigyulladása az egyik legjelentősebb tűzvész az orosz főváros környékén ebben az évszázadban.

Összesen négy csoport fog itt működni, lesz köztük bölcsőde is, amelyre nagy igény van a Kis-Küküllő menti településen. A magyar kormány 17 milliárd forintos forrásból Kárpát-medencei óvodaépítési és fejlesztési programot indított, ebből 2,9 milliárd forintot az Erdélyi Református Egyházkerület fektethet óvodafejlesztésbe, illetve -építésbe. 27 romániai településen épül vagy újul meg óvoda, bölcsőde jövő év végéig a program keretében. Maros megyében Segesvár, Marosludas, Szászrégen, Backamadaras, Erdőszentgyörgy és Marosvásárhely is részesül a támogatásból. Erdőszentgyörgyön hamarosan el is kezdődhet az építkezés, hiszen péntek délután ünnepélyes keretek között elhelyezték az újonnan épülő óvoda alapkövét – tájékoztat a Vásárhelyi Hírlap.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungvárra utazik, hogy személyesen is egyeztessen az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos helyzetről – tájékoztatta Menczer Tamás, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára az MTI-t.

Mint kifejtette: Szijjártó Péter már sokszor elmondta, hogy “gyalázatosnak és elfogadhatatlannak tartja” az ukrán oktatási törvény módosítását. A miniszter minden lehetséges fórumon biztosította a kárpátaljai magyarokat arról: “harcol és harcolni fog azért, hogy a diákok a jövőben is magyarul tanulhassanak”. Az ukrán nyelv oktatását nem úgy kell megszervezni, hogy közben csonkítják a kisebbségek már meglévő jogait – szögezte le.

Szijjártó Péter folyamatosan kapcsolatban van a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Hétfőn pedig miután Varsóban befejezi tárgyalásait a kilenc ország részvételével rendezett egyeztetésen, azonnal Ungvárra utazik, hogy beszélni tudjon a KMKSZ vezetőivel és Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. A tanácskozáson értékelni fogják az eddig megtett lépéseket, és beszélni fognak arról, hogy a magyar kormány még milyen döntéseket hozhat a kárpátaljai magyarok érdekében.

“Ukrajnában a magyarok kisebbségben vannak, de nincsenek egyedül, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettük, a kisebbségi szerzett jogok elvétele elfogadhatatlan” – fogalmaztak, kiemelve: az álláspontok közötti szakadék csak úgy tüntethető el, ha Ukrajna visszaadja a kisebbségek jogait. “Ebben az esetben Ukrajna ismét számíthat Magyarország támogatására, addig azonban nem” – áll a KKM közleményében.

 A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság augusztus végén került válságos helyzetbe. Nem tudják biztosítani többek között a központjaikban élő gyermekek, fogyatékkal élők ellátását, a működésükhöz szükséges költségeket. Pénz nélkül maradtak az év hátra levő részére, a kormány őszi költségvetés-kiigazítása sem váltotta be a várt reményeket. A megyei rendszerben több mint 1100 gyermekért és közel 200 fogyatékkal élő felnőttért felel az intézmény, de a 10 ezret is meghaladja azoknak a száma, akinek különféle segítségeket nyújtanak.  A maroshévízi General Virgil Bădulescu 61-es Hegyivadász Dandár katonái élelmiszerrel, tisztálkodószerekkel, valamint 4 ezer lejjel segítették a gyermekeket, valamint vér is adományoztak és az ezért kapott ételjegyeket szintén a nehéz helyzetbe került gyermekeknek juttatták – derül ki a Maszol összeállításából.

 A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokon a London által eddig előterjesztett javaslatok után most az Európai Unióban maradó tagországokon a sor. May ma délután tájékoztatja részletesen a londoni alsóház képviselőit múlt havi firenzei beszédéről, amelyben kormányának céljait vázolta a Brexit utáni időszakra, és beszámol a beszéd óta az EU-tárgyalásokon elért haladásról.  Kifejti, hogy London “célja és ajánlata” egy új, elmélyült és különleges kapcsolatrendszer kialakítása az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A kilépési tárgyalások haladásáról vezető EU-tisztviselők eléggé borúlátó értékeléseket adtak legutóbbi nyilatkozataikban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brit sajtóbeszámolók szerint nemrég azt mondta: “csodának kellene történnie” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát – írja az MTI.

Névnap Dénes – görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. Idézet

„Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra.”

Jókai Anna

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A tokiói olimpia ünnepélyes megnyitója, sportolóink 10 aranyérmet nyertek (1964).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

IGAZI MEGELÉGEDÉST TALÁLNI

„Bízd csak azért ő reá és légy békességben…” (Jób 22:21 Károli)

Egy gazdag üzletember megharagudott, amikor meglátott egy halászt a csónakja mellett üldögélni. „Miért nem mégy halászni?” – kérdezte. „Mert mára eleget fogtam” – felelt a halász. „Miért nem fogsz több halat, mint amennyire szükséged van?” – kérdezte tovább az üzletember. „Mihez kezdenék többel?” – így a halász. „Több pénzt tudnál keresni, nagyobb csónakot tudnál venni, még több halat fogni, és még több pénzt tudnál keresni. Hamarosan egész halászflottád lenne, és olyan gazdag lennél, mint én.” Erre a halász megkérdezte: „És akkor mit csinálnék?” „Leülnél, és élveznéd az életed” – mondta az üzletember. „Miért, szerinted most mit csinálok?” – jegyezte meg erre a halász. Két dolog kell a megelégedettséghez: jó kapcsolatok és Istentől kapott célok. A jó kapcsolatok közül pedig az első az Istennel való jó kapcsolat kell, hogy legyen. Jób könyvében ezt olvassuk: „Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.” A másik jó kapcsolat, aminek meg kell lennie, és amit kincsként kell értékelned: a családod. Amikor életed végére érsz, ez a kapcsolat fogja a legtöbbet jelenteni. Amikor pedig az Istentől kapott célokról van szó, először fel kell ismerned a fő erősségeidet, tudnod kell, mire hívott el Isten, aztán munkába kell kezdened. Sam Levenson humorista mondta: „Bevándorló családból származom. Szüleim elhitték az Amerikáról szóló legendát, hogy az utcák arannyal vannak kövezve. Amikor apám ideért, három dolgot fedezett fel: a) az utcák nincsenek arannyal kövezve; b) sok utca egyáltalán nincs is kövezve; c) az ő feladata az utcák kikövezése.” És neked mi a feladatod? Tedd meg, és megelégedettséget fogsz találni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Dénes püspök és társai vértanúk – Leonardi Szent János áldozópap

A jó és a rossz küzdelmében néha úgy tűnik, hogy a rossz diadalmaskodik. Mi hiszünk Isten szavának, és hisszük, hogy Isten diadalmaskodik, a jó legyőzi a rosszat. A Szentlélek erejében akarjuk bizalommal járni utunkat.  AREOPAGITA SZENT DÉNES egy hagyomány szerint Szent Pálnak az Areopáguszon elmondott beszéde nyomán tért meg. (ApCsel 17, 34) Meghallhatott 80 táján. Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt. A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett Rusztikusz áldozópappal, és Eleutériusz diakónussal. Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket. A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse. Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

LEONARDI SZENT JÁNOS 1541-ben, vagy 1543-ban született az Olaszországi Diecimó-ban, jómódú polgári családban. Apja Leonardi János, anyja Lippi Janka volt. A közeli Lucca városkában tanult, gyógyszerész lett 16 éves korára. Egy helyi karitatív közösségben dolgozott, itt gyógyított. Tagja volt a Colombini Szent János által alapított jámborsági és karitatív egyesületnek. 26 évesen hivatásának engedelmeskedve ferences szerzetes szeretett volna lenni, nem vették fel, mert hiányos volt a teológiai ismerete, és nem tudott latinul. Két év tanulással pótolta lemaradását, 1571-ben fel is szentelték, és a Luccai plébánián szolgált. Itt kezdett foglalkozni szegény sorsú fiatalok tanításával. Munkatársakat toborzott maga mellé. A luccai püspök támogatta, és társak is csatlakoztak hozzá. Igehirdetéssel és szegény gyermekek nevelésével foglalkoztak. Közösségükben nézeteltérések keletkeztek, saját társai közül is többen vádolták őt. A belső problémák miatt kénytelen volt Rómába menni. Néri Szent Fülöppel barátságot kötött, vele együtt alapítottak egy papi kongregációt. 1593-ban VIII. Kelemen pápa jóváhagyta szerzetének részletes szabályait. Ebben a szervezési munkában 1604 táján ismerkedett meg Kalazanci Szent Józseffel, a piarista rend alapítójával, aki szegény fiúk ingyenes oktatásán fáradozott. Jó együttműködés jött létre a két szervezet között. 1609. október 9-én hunyt el egy járvány áldozataként. Hosszú boldoggáavatási eljárása 1861-ben ért véget, IX. Piusz pápa alatt. Halála után öt évvel szervezete egyesült a piaristák kegyes iskoláival. Rómában, a Pápai Magyar Intézet közelében, a Santa Maria in Campitelli templomban van eltemetve. Tanulság:  Ne nyugodj bele a nehézségekbe, küzdj rendíthetetlenül! 

bacskaplebania.hu

Élő adásban gitározik és énekel Balázs Imre József, aztán Bob Dylanről és Arany Jánosról beszélgetünk Balázs Imre József nem csak költő, hanem „dalnok”  is. Verseket ír, s némelyiket meg is zenésíti, el is énekli, saját gitárkísérettel. Az élő Zenetereferében a dal (sőt: a Dal) szerepének át- és fel...

Tankönyvmizéria – ezzel a sommás kifejezéssel lehet illetni az szeptemberi tanügyi állapotokat, immár refrénszerűen. A bürokrácia, a hozzá nem értés és a rosszindulat érdekes elegyéből alakul ki az, aminek levét éppen azok isszák, akik a legkevésbé felelősek mindezért: a tanulók. Péntek János profes...

Hideg, változékony idő várható ma Erdélyben, helyenként eső lehetséges. A legmagasabb hőmérsékleti értékek 6 és 16 fok között alakulnak. A mérsékelt erejű szél időnként megélénkül. Narancssárga jelzésű eső és vihar riasztás érvényes délután 6 óráig Havasalföld észak-keleti és keleti, Moldva déli tér...

A Századvég külügyi igazgatója egyebek mellett a gazdasági fellendülésben és a vezetők közötti jó kapcsolatban jelölte meg a V4-ek megerősödésének okát.
Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia V4-es, mára történelminek nevezhető együttműködése több évtized óta erősen tartja magát, sőt, egyre nagyobb szava van nem csak Európában, de az intézményesített EU-ban is. Az elmúlt közel 30 évben akár fel is bomolhatott volna a szövetség, ám nem ez történt, sőt, a visegrádi négyeknek egyre meghatározóbb jelentősége van. Jelenleg – jövő nyárig – hazánk a V4 soros elnöke.
Erősödő gazdaság és jó kapcsolatok
Az erősödés és a stabil pozíció egyik, strukturális oka Szabó Dávid külügyi szakértő szerint, hogy a V4-es gazdaságok az elmúlt hat-hét évben egy „egészségesen fejlődő” képet mutatnak a többi, régebbi tagállammal összehasonlítva. Magyarország és Szlovákia is megerősödve került ki a 2008-as gazdasági válságból; az elmúlt hozzávetőleg kilenc évben megerősödtünk az unión belül, ennek megfelelően az érdekérvényesítő képességünk is javult.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem – folytatta Szabó Dávid –, hogy a kivételesen jó a V4-en belüli lengyel-magyar kapcsolat, illetve – ez háttérinformációkból sejthető – a négy ország vezetői között kifejezetten jól működő, dinamikus kapcsolat van.
A V4-es polgárok problémái az EU-s polgárok problémái
A V4-es együttműködésben olyan „témák” bukkantak fel az utóbbi években, amelyek nem csak a visegrádi országok polgárainak, hanem általában véve az EU polgárainak is alapvető érdekeit érintik – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid.
Ide sorolta a migrációt, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a gazdasági növekedés beindítását, a családpolitikát, illetve a biztonság kérdését és a terrorizmus elleni harcot is. Ezek közül néhányról sajnos nagyon kevés szó esik Európában, ugyanakkor húsba vágó kérdések – szögezte le a külügyi szakértő.
Hozzátette, hogy mindezekre a kérdésekre mind a négy visegrádi országban megvannak az úgynevezett „jó gyakorlatok”, valamint a kezdeményezőképesség is arra, hogy ezeket a kérdéseket EU-s szinten is felvessék.

Budapest a világ egyik legszebb városa, Duna-parti panorámáját évről évre turisták és idelátogatók milliói láthatják, köztük azt az épületet, amit sokan palotának vélhetnek, azonban nem az: az általunk Országháznak hívott épületet méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába.

A 2011-ben a Világörökség részének választott épület egyben felbecsülhetetlen muzeális érték amellett, hogy 115 éve a mindenkori magyar törvényhozás otthona, és 2000 óta a Szent Korona őrzési helye. Jelenleg 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye, valamint az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak is. Az Országház épületét 1902. október 8-án adták át ünnepélyesen.
A XIX. század vége Magyarország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő korszaka volt. Ekkor épült a Hősök tere, az Andrássy út, a Nyugati pályaudvar, több Duna-híd, valamint a kontinens első földalatti vasútját is ebben az időben adták át. De ezek térben és időben mind-mind eltörpültek a korszak legnagyobb hazai vállalkozása, az Országház létrehozása mellett, hiszen ennek felépítése önmagában is hatással volt a gazdaság fejlődésére.
Az építésnél kifejezett szándék volt, hogy magyar alapanyagokból, hazai iparosok, gyártók bevonásával készüljön az épület, míg díszítésében a környező Kárpát-medence növényvilágát igyekezzen megjeleníteni. Ez szinte teljesen sikerült betartani: a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolitot hozatták anno svéd kifejtőből.
A korabeli iratok tanulsága szerint a munkálatok során nem volt helye a spórolásnak, így csak 22-23 karátos aranyból mintegy 40 kg-ot használtak fel a Ház díszítésére. Steindl Imre építész – az épület megálmodója – és korának számos képzőművésze, mesterembere, a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel az egyedülálló alkotással.
Szimbolikus megoldások az építészetben
Az Országház épületének kialakítása tervezőjének a tudatos szimbólumválasztásait tükrözi, fontos történelmi és politikai üzeneteket hordozva: a Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi.
A két ülésterem méretében és kialakításában teljesen megegyezik egymással, ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg és a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.
Az épület külső megjelenése és stílusa
A Ház méretei tiszteletet parancsolóak: a Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú – így hosszabb, mint a londoni parlament épületegyüttese –, legnagyobb szélessége 123 méter hosszú. A kupola tornyával 96 méter magasan szökell az égbe. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, míg a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Több tízmillió tégla, tengernyi díszkővel fedve
Az épület alapterülete közel 17 745 négyzetméter és négy szintre oszlik. Térfogata 473 000 köbméter, ahol 50 darab ötemeletes lakóház férne el. Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát használtak fel, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet.
A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait jelenítik meg, a Házban további 162 szobor található. 27 kapun keresztül lehet az Országházba bejutni. Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak és metszéspontjukban magasodik a kupola.
Az épületen belül 10 belső világítóudvar, 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket végtelennek tűnő folyosórendszer köti össze. A Házban futó vörös színű szőnyeg közel 3 kilométer hosszú, ezt külön csapat tisztítja meg.
Érdekesség, hogy a főhomlokzat a Duna felől van, viszont a főbejárat a Kossuth tér felől nyílik.
Máig világszínvonalú fűtési-hűtési rendszer
A Ház fűtési és szellőztetési rendszere – ami a maga korában Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett – némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe.
Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.

Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit vasárnap, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.

“Elég! Nyerjük vissza a józanságot!” – ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a “csendes többségnek”, azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.

A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogókat, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.

“Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”, “Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a “Béke”, és az “Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel. Voltak, akik a katalán elnökre utalva azt kiabálták: “Börtönbe Puigdemonttal!”, mások a tüntetést biztosító katalán rendőröket bírálták: “Nem a mi rendőrségünk” – skandálták. Akadt, aki árulónak nevezte őket, amiért a népszavazás előtt nem zárták le a szavazóhelyiségeket, noha arra bírói utasításuk volt.

A felvonulást megelőzően néhány százan demonstráltak a spanyol csendőrség helyi kaszárnyája előtt is, hogy támogatásukat fejezzék ki a spanyol hatóságoknak.

Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt, a városi rendőrség egyelőre nem közölt hivatalos részvételi adatokat.

A felvonulás végén beszédet mond Mario Vargas Llosa Spanyolországban élő Nobel-díjas perui író és Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke, egykori szocialista katalán politikus.

A tüntetésen képviseltették magukat a katalán parlament ellenzéki pártjai, akik a menet élén haladtak. Albert Rivera, a legnagyobb ellenzéki frakciót adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ez történelmi nap Barcelonában, és az utca mindenkié. Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) katalán elnöke hangsúlyozta: ez a felvonulás azt jelenti, hogy a katalán elnök nem beszélhet minden katalán nevében.

A katalán kormány által közzétett hivatalos végeredmény szerint múlt vasárnap a választásra jogosultak 43 százaléka szavazott a referendumon, több mint 91 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól. Ennek alapján a katalán vezetés azt tervezi, hogy kinyilvánítja az autonóm közösség függetlenségét.

Carles Puigdemont katalán elnök a héten a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez a jövő héten történhet meg. Kedden a katalán parlament rendkívüli ülést tart, amelynek jelenlegi egyetlen napirendi pontja az elnök politikai értékelője. A katalán ellenzéki pártok azonban attól tartanak, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendet, és beterjesztik az elszakadásról szóló határozatot is.

Magyarországról Ukrajnába jutni s fordítva nem leányálom. Az Európai Unió lebontott határaihoz szokott utazóknak kényelmetlen az útlevél készítése, megrémíti őket az országhatáron álló fegyveres határőrök látványa, s ha mindez nem lenne elég, akkor a több órás várakozással már biztosan betelik a pohár. Sok turista megelégszik azzal, ha fotón látja a Vereckei-hágót, a munkácsi várat vagy a Feszty-körkép alapjául szolgáló panorámát, s inkább elérhetőbb történelmi helyek nyomába ered. Ám ha valaki mégis úgy dönt, hogy vállalja a megmérettetéseket, akkor Kárpátalja csodáin túl egy-két határos sztorival is garantáltan gazdagabbá válik.

Fokozottan kijut az emlékezetes pillanatokból nekünk, kárpátaljai magyaroknak, akik tanulás, munka, orvosi kezelés vagy családlátogatás céljából gyakran kénytelenek vagyunk átlépni az államhatárt. Határszemlét tartottunk az érintett személyek körében, akik a kígyózó sorok és a véget nem érő várakozás mellett a vám- és határőrök visszaéléseit és korántsem illedelmes modorukat panaszolják föl leginkább.

Lopott idő
2017-ben ugrásszerűen megnőtt a várakozási idő a határátkelőkön. Júniusban Ukrajna megkapta a hőn áhított vízummentességet, amire a meglévő határátkelőhelyek és a beosztott munkatársak sem voltak felkészülve.
– Volt, hogy hét órát álltunk sorban, amíg sikerült Magyarországról hazajutnunk – meséli egy fuvarozással foglalkozó 35 éves beregszászi járási férfi. – Több éve hordok utasokat Nyíregyházára és Budapestre, de a mostani állapotokhoz hasonlót még nem tapasztaltam. Van, hogy kifelé áll a sor, máskor a visszaút vesz el órákat az életünkből. Nem lehet előre kiszámolni, hogy mikor melyik oldal mond csütörtököt. Az ukránon nagyon gyakran elromlik a rendszer, a magyarok meg mindig is csigatempóban dolgoztak. A barabási határátkelőn például általában gyorsabb az átjutás, mint Asztélynál, de legutóbb negyed hétkor rácsukták az autóm orrára a sorompót mondván, hogy mára befejezték, egy autót sem engednek tovább. Este hétig üzemel a határátkelő, de 45 perccel korábban elhajtanak minket, mert nagyon felgyűlt a sor a két határ között. Akkor közel három órát araszoltam a sorban, majd fordulhattam vissza, hogy még legalább négyet szenvedjek egy másik átkelőn.

A barabási, idő előtti határzár nem egyszeri alkalom volt – tudtuk meg a rutinos határjáróktól. Egy apuka arra panaszkodott, hogy kétéves és ötéves lányát a napokban gyalogosan kellett átvinniük a határon, járművüket a közeli parkolóban hagyva, mert hiába volt üres a magyar oldal a zárás előtt fél órával, a vámosok nem engedték át autóval őket, mivel „az ukrán fél kijelentette, hogy ne küldjenek több autót aznapra”. Egy ukrán vámost kérdeztünk a helyzettel kapcsolatban, akit évekkel ezelőtt többször is osztottak szolgálatba az adott helyre. – Valószínűleg egymás között beszélik meg a két oldal dolgozói, hogy határzárásig hány autót tudnak még átengedni, így hétkor mindenki kényelmesen leteheti a stafétát. Hogy hogyan kivitelezhető mindez, ki ad rá engedélyt, az már más kérdés. Amikor odarendeltek, többször is előfordult, hogy este nyolcig folyt a munka, hogy áteresszük a hét óráig a magyar oldalról érkező járműveket. Elképzelhetetlen volt, hogy idő előtt lezárjuk a sorompót – mondta.

A vámos azt is elképzelhetetlennek tartotta, hogy a két határ közötti senkiföldjén ragadjon valaki, de egy baráti társaság bebizonyította, hogy Ukrajnában… pontosabban Ukrajna és Magyarország között bármi megtörténhet.

– 18.55-kor értünk a határra. Morogtak kicsit a magyaron, megkérdezték, hol voltunk eddig, de azért átengedtek – meséli a társaság egyik tagja. – Igen ám, de az ukrán oldalon leeresztett sorompók, lakatok fogadtak minket, és egy lélekkel sem találkoztunk. Visszafordultunk a magyar oldalra, de ott közölték, hogy ők már nem tudnak visszaengedni minket: lezárták a rendszert, nincs visszaút. Menjünk csak tovább, kiabáljunk, dörömböljünk, míg meg nem hall valamelyik ukrán kolléga. A kollégák meghallottak, de amit ránk és magyar társaikra raktak, azt senki nem tette volna szívesen zsebre… Már lélekben felkészültünk rá, hogy a két határ között töltjük az éjszakát, amikor végül, ha dührohamok közepette is, de megkegyelmeztek rajtunk, és leszedték a lakatokat…

Megalázva
A határsoron a legértékesebbet, a vissza nem téríthető időt veszik el tőlünk, ám emellett kaphatunk is valamit – derült ki a beszélgetésekből. A rend őrei képesek ugyanis arra, hogy életre szóló negatív élményekkel szolgáljanak az utazóknak.
– A lányom Tarpa közelébe ment férjhez – mondja egy beregszászi nő. – Kezdetben leginkább ő járt haza, de mióta megszülettek a gyerekek, nekem van több tennivalóm náluk. Mostanában megesik, hogy gyalogosan is két óra alatt jutok át a határon, így egyre nehezebben veszem rá magam az indulásra. A vejem dohányos, de egy fél éve nem viszek neki cigarettát sem, amióta egy kutató kiparancsolt a mosdóba, falhoz állított, és végigtapogatott, mint valami közönséges bűnözőt, mert szerinte biztosan rejtegetek pár kartonnyi bagót magamra kötözve.
„Aki ennyit jár át, az ne bizonygassa, hogy nem cigicsempész…” – mondta. – Vannak, akik ebből keresik meg a napi mellékest, nincs mit tagadni rajta, de hogy miért kell általánosítani, és kutya módjára bánni velünk, azt nem tudom felfogni. Azt a megaláztatást pedig sosem fogom elfelejteni.

Amikor szélesebb körben feszegettem a határproblémákat, rájöttem, hogy nemcsak a kárpátaljaiak panaszkodnak a magyarországi határőrök modorára:
– Nagyképű, beképzelt majmok, akik azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ – dühöng a határrendészet munkatársaira egy fehérgyarmati ismerősöm, aki az olcsóbb üzemanyagárak miatt gyakran jár át tankolni Kárpátaljára. – Kapnak egy kis hatalmat a kezükbe, és istennek képzelik magukat. Az első pár határátlépésnél mindig az ukrán oldaltól tartottam, de hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a mieinkkel van sokkal nagyobb probléma.

A fiatalember édesanyja rosszabb állapotban lévő járművét is áthajtja időnként megtankolni. Állítása szerint teljesen más hangnemet ütnek meg vele szemben a rendőrök, ha a saját, jobb állapotú autójával érkezik a határra, mint amikor az elavult járművel közlekedik.
– „Csempészünk, csempészünk?” – kérdezik sokszor, főként, ha anyám Suzukiját hajtom, vagy gúnyolódnak, mikor visszafelé jövök, hogy „Lám, még az ukránoknak sem kellett ez a tragacs”. Ha a saját autómmal megyek, illedelmesebbek, de akkor a várakozással készítik ki az idegeimet. Volt, hogy két autót egy órán át kezeltek előttem. Hatszor mentek el kávézni és bagózni, majd mikor a sorompóhoz értem, még egyszer vigyorogva elsomfordáltak. Ezután még aknára is parancsoltak. Az ukránok is sokat leállnak, de ők legalább – bármi is legyen a valós ok – a rendszerre fogják, és nem érzékeltetik veled, hogy elengedhetnének, de nem teszik, mert épp úgy tartja kedvük.

Egyesek szerint a magyarul nem tudók sokkal kedvezőbb helyzetből indítanak a határátlépésnél.
– Az a legfelháborítóbb, hogy az ukrajnai ukránokkal sokkal kedvesebben bánnak, és elnézőbbek velük, mint a kárpátaljai magyarokkal – mérgelődik egy, a határ közelében élő ukrajnai magyar férfi. – Két doboz cigarettát vihetünk be Magyarország területére. Ha véletlenül a zsebedben felejtettél még pár szálat, akkor azonnal írják a büntetést, bezzeg, ha soron kívül beállítanak a nagy fekete dzsipekkel és több karton cigarettával, elég elmotyogniuk, hogy já ne rozumiju, ja ne znáv (nem értem, nem tudtam – a szerk.), és visszafordítják őket büntetlenül, vagy visszaküldetik velük a dohányárut. Ha nálam vagy nálad találnának egy kartonnal, akkor azonnal kiírnák a 40 ezer forintos bírságot, és elkoboznák a cigit is.

Nem kellett csempészetre adnom a fejem, hogy a pénztárcám is érzékelje a rendőrök „vendégszeretetét”. Magyarországon tett baráti látogatásról siettem beregszászi munkahelyem felé, így határnyitáskor a parkolóból gyalog vágtam neki a Barabás–Mezőkaszony átkelőnek. Megörültem, mivel nem kellett várnom a rendőrhölgyre, aki azonnal mellettem termett. Ám elégedettségem nem tartott sokáig, mivel közölte, hogy szabályt sértettem, nem a kijelölt útvonalon haladtam, ezért 5000 forintos bírságot szab ki rám. Értetlenkedtem, hisz az egyetlen megnyitási pontnál egy autó parkolt, a vizes árkon pedig csak nem mászhattam át, de a rend őre hajthatatlan volt. Sajnos nem vagyok járatos a témában – ismertem be –, de mivel első alkalomról van szó, úgy tudom, megúszhatom figyelmeztetéssel. Nem érvelhettem elég jól, mivel a hölgy közölte: ha nem fogadom el a bírságot, akkor feljelent a bíróságon – így hát szabálysértővé léptem elő. A késésem is garantált volt, mivel legalább egy fél órát vártam, míg kiírták a bírságot az elkövetett szabálysértésért: a gyalogos nem a kiépített járdán gyalogolt, hanem az úttesten.

– Ne vedd a szívedre, drágám – vigasztalt a még akkor a hátamnál araszoló biciklis, aki tanúja volt a történteknek. – Engem is megbüntetett a múlt héten, mert fényes nappal nem égett a lámpa a járgányon. Volt nálam izzó, kértem, hogy várjon egy pillanatot, kicserélem, de hallani sem akart róla. Azt mondják, hogy valami nagykutya feleségeként került ide, ezért mindent megenged magának. No, nem baj, legalább tudom, hogy mire költöm ebben a hónapban a nyugdíjamat.

Pár nappal később egy ismerős rendőrrel konzultáltam a témáról, aki felhomályosított, hogy az adott parkolóból nem jelzi tábla a gyalogosok haladási irányát, nincs speciális nyitás a sétálóútra, így jogtalanul kaptam bírságot, ráadásul a bírósági fenyegetéssel a rendőr visszaélt hivatalával, megfélemlített, így kettőnk közül ő az, aki megérdemelné a feljelentést.

Ekkorra már befizettem a csekkem, ihattam hideg vizet a büntetésre, de legalább megtanultam, hogy tisztában kell lennem a jogaimmal, és minden esetben a szabályok maximális betartására kell törekednem. Erősebb és fájdalmasabb lecke volt a biciklis bácsinak a saját büntetése, akinek a bírság csaknem a nyugdíja felét jelentette. Természetesen az utasok sem minden esetben szentek: regényeket írhatnánk a csempészetről, az emberkereskedelemről vagy a zöld határ egyéb rejtelmeiről, de ettől még senkinek nincs joga az általánosításhoz.

Büntessék meg a szabálysértőket és a csempészeket, de a szabályok legyenek egyértelműek, vonatkozzanak mindenkire. Ne játsszanak mások idejével, ne éljenek vissza jogaikkal, s tanuljanak emberséget a határrendészet azon tagjai, akik híján vannak a jómodornak és az empátiának!

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

A magyar ember már csak olyan – bevallva, bevallatlanul –, hogy szereti az ínyencségeket. És nem csupán fogyasztani, de elkészíteni is! A kárpátaljai emberek a kertjükben megtermett gyümölcsöt mindig is feldolgozták.

Abból – székely testvéreink bölcs meglátása szerint (ez leginkább a szilvára vonatkozott) – ha az asszony ment le hamarabb a kertbe – lekvár, ha meg a férj, akkor pálinka készült. Nos, a benei Bábel és Hadadi házaspárnál az asszonyok voltak a gyorsabbak, de férjeikben igazi partnerre is leltek, így közösen készítik a finomabbnál finomabb lekvárokat.
Az egyik fesztiválon az asszonyokat a tőlük megszokott helyen találtam: Anyicky-Hadadi Csilla ezúttal is a mutatós, különleges horgolt ékszereit, Bábel Zsuzsa meg a gyönyörű házi szőttes pokrócait kínálta. Nem messze tőlük, egy igencsak vidám sátorban, a férjek – Bábel István és Hadadi Zsolt – rézüstben főtt lekvárokkal kínálták az érdeklődőket. De már sokszor tapasztaltuk: náluk mindenkor gazdag a kínálat.
A „lányok” érdeklődésemre elmondták, hogy kézműves termékeikkel évek óta részt vesznek különböző fesztiválokon, s látták, hogy a lekvárt nem igazán képviseli senki. Így aztán a „fiúkkal” úgy határoztak, hogy belevágnak, s minden náluk, illetve a környéken megtermett idénygyümölcsből hagyományos módon, rézüstben lekvárt, illetve szörpöt készítenek. A standjukon aztán a hagyományos natúr szilvalekvár mellett megtalálható többek között a málna-, szamóca-, ribizli-, meggy-, sárga- és kajszibarack-, az almaíz is, az ezekből készült szörpkínálatot a menta és a citromfű is gazdagítja – ezzel ötletük tárháza még nem merült ki! Az alapanyag nagy részét egyedül termelik meg, az ezen felül szükséges mennyiséget pedig a falubelijeiktől vásárolják fel.
Lám, Benében így őrzik a hagyományokat és teremtenek értéket!

Kovács Erzsébet

Hennagyij Moszkalnak, a megyei közigazgatási hivatal elnökének, Volodimir Markovicsnak, a megyei egészségügyi főosztály igazgatójának részvételével kiszállásos értekezletet tartottak a Novák Endre Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórházban.
Jurij Jacina, az egészségügyi intézmény főorvosa megmutatta a vendégeknek a felújított helyiségeket, és megismerkedtek az új berendezéssel, a legkorszerűbb tomográfiai készülékkel (az egyetlen a megyében!). A modern diagnosztikai berendezés 128 rétegfelvétel elkészítését teszi lehetővé. A pácienst az ágyra felfektetik, aztán pedig a CT a tér bármely szögéből képes felvételeket készíteni az emberi test legapróbb részleteiről. A készüléket egy héten belül beüzemelik. Úgyszintén megvitatták a kórház továbbfejlesztésének kérdéseit.

zido.com.ua/RV

A hajó Kolumbiából tartott Spanyolországba, és az Atlanti-óceánon tartóztatták fel, mintegy 860 kilométerre a Kanári-szigetektől. Őrizetbe vették a hajó hétfős legénységét, majd a hajó átkutatásakor megtalálták a drogot a hajókonyha alatti kabinban. A drogellenes razziában a kolumbiai rendőrség is részt vett.