Florian Bodog egészségügyi miniszter tegnap azt nyilatkozta, hogy Romániában a páciensek nem részesülnek ugyanolyan kezelésben, mint a fejlettebb európai országok betegei. Azért nem, mert egyrészt Romániában nincsenek bejegyezve, mert Románia nem vonzó bizonyos termékek számára, másrészt ami be is van jegyezve, az párhuzamos exporttal elhagyja az országot. Ugyanakkor az egészségügyi infrastruktúra is elavult. A szaktárca vezető elmondta, hogy a hatóságok európai uniós alapok felhasználásával javítanának a helyzeten – tájékoztat az Agerpres.
A Hargita megyei önkormányzat adománygyűjtési akcióba kezdett a medvetámadások áldozatainak megsegítésére. A Hargita Megyei Tanács rendkívüli ülésén Borboly Csaba, az önkormányzat elnöke bejelentette, hogy az adománygyűjtés érdekében egy bankszámlát is nyitottak, és felkérte kollégáit, a megyei tanácsosokat, hogy legalább 100 lejt adományozzanak fejenként. Azért szükséges az adománygyűjtés, mert Hargita megyében idén 15 személyt sebesítettek meg a medvék, az áldozatok családjának pedig szükségük van támogatásra, mert a törvények nem írják elő a kártérítést ilyen esetekre – tette hozzá Borboly. Borboly reményét fejezte ki, hogy közbirtokosságok, vállalkozások és magánemberek is csatlakoznak a kezdeményezéshez – írja a Krónika.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség tegnap bejelentette, hogy december 31-éig adhatják le igényléseiket a növénytermesztők a teljesítményhez csatolt támogatásra a 2017-es évre vonatkozóan. A teljesítményhez csatolt támogatásban azok a növénytermesztők részesülhetnek akik babot, zöldborsót, paradicsomot vagy uborkát termelnek feldolgozás céljával. Az üvegházakban termelő gazdák paradicsom, paprika, friss fogyasztásra szánt káposzta vagy uborka esetében kérhetik a teljesítményhez csatolt támogatást. A támogatás elnyeréséhez meghatározták a minimálisan megtermelt éves hektáronkénti mennyiségeket, ami például a friss paradicsom esetében 85 tonna – számol be az Agerpres.
A Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság nem járult hozzá tegnap, hogy a megyei tanács kérésére riadóállapotot hirdessenek a pataréti hulladéklerakón, ahol az utóbbi időben földcsuszamlásokra került sor. Megállapodás született, hogy úgy fognak megoldást találni a kialakult helyzetre, hogy nem hirdetünk riadóállapotot’ – nyilatkozta Aurel Cherecheş, Kolozs megye prefektusa. A megyei tanács alelnöke elégedetlen a döntéssel, hiszen a riadóállapot meghirdetése lehetővé tette volna, hogy a mérgező csurgalék tisztítására alkalmas berendezést rövid idő alatt telepíteni lehessen, akár magánterületre is. Így a helyzet rendezése jóval hosszabb ideig tarthat – írja az Agerpres.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség több mint 7500 tagja tüntetett tegnap a bukaresti George Enescu téren az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben tapasztalható problémák miatt. A Sanitas elnöke, Leonard Bărăscu szerint az ország minden megyéjéből érkeztek résztvevők a megmozdulásra. A szakszervezet többek között azt követeli, hogy az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozó minden alkalmazott részesüljön a különleges munkakörülményekért járó pótlékban, hogy 2018. március 1-jétől kapják meg a beígért teljes béremelést, illetve hogy egész év folyamán részesüljenek az élelmiszerjegyekből. Szerdán már tárgyaltak a szakszervezet képviselői többek között a miniszterelnökkel, a pénzügyminiszterrel és egészségügyi miniszterrel. Ma újabb egyeztetésekre kerülhet sor – tájékoztat az Agerpres.
Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága tegnap megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét. A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia. Az elfogadott szöveg szerint minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, azért, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk. Azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem tartják be a szabályokat teljes körűen, csak korlátozottan férnének hozzá az uniós forrásokhoz – közölte az uniós parlament sajtószolgálata – számol be az MTI.
Január elsejétől a munkáltatók a béralap 2 százalékának megfelelő összeget fizetik be szolidaritási járulék címen, a pénz nagyobbik része az állami költségvetést egészíti ki – jelentette be tegnap Ionuţ Mişa pénzügyminiszter. A miniszter szerint a 2 százalékos járulékot minden munkáltatónak fizetnie kell, függetlenül attól, hogy a köz-, vagy a versenyszférában tevékenykedik. A miniszter rámutatott: ezáltal csökken a munkáltatók által a bérgarancia alapba befizetett összeg: az eddigi 0,25 százalék helyett 0,20 százalék lesz – írja az Agerpres.