Ukrajna gazdasági helyzete és az ország keleti részét lángba borító konfliktus nagyban rányomja a bélyegét a függetlenség 26. évfordulója alkalmából tartott ünnepre. A kárpátaljai magyar kisebbség ugyan valamelyest jobb helyzetben van, de az Ukrajnában zajló folyamatok alól ők sem mentesülnek.
Ukrajna a függetlenség elnyerését követően valódi sikertörténetnek látszott, sokan azt gondolták, hogy a posztszovjet zóna felzárkózó országainak Kijev fog példát mutatni. Az akkor 52 milliós ország gazdasági és humán potenciálja jelentős volt az egykori szovjet tagköztársaságok között, emlékezett vissza a függetlenség kezdeti éveire Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
Kiemelte: Ukrajna ekkor Európán belül az ipari termelés tekintetében 6-7. helyet foglalta el, a mezőgazdasága is rendkívül erős volt, és az általános műveltség is magas színvonalon állt.
Állandósult válsághelyzet
Brenzovics szerint minden ukrán állampolgár felelős a ma tapasztalható állapotokért. Felelevenítette, hogy a privatizáció során alakult ki az az oligarchikus réteg, ami rövid időn belül szupergazdag lett, miközben a lakosság túlnyomó része elszegényedett. A pénzügyi-gazdasági oligarchia idővel politikai szerepre tört, ez a rendszer pedig egy lefelé menő spirálba vezette az országot, jegyezte meg a helyi magyar vezető.
Kiemelte: Ukrajna geopolitikai adottságai csak tovább súlyosbították a helyzetet. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ország nyugati és dél-keleti része közötti sokat emlegetett törésvonal továbbra is kettészeli a társadalmat, a két nézőpont gyökeresen eltér egymástól Ukrajna jövőjét illetően.
Viszonylagos jólét Kárpátalján
Kárpátalját szintén érintették ezek a folyamatok, súlyos gazdasági problémákat tapasztalni a régióban, amit az enyhített, hogy négy európai uniós országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) is határosak, mondta Brenzovics. Megjegyezte, hogy a kereskedelem és az itt dolgozó vendégmunkások által hazautalt pénzek valamelyest enyhítettek a helyzeten.
Brenzovics fontosnak tartotta kiemelni, hogy az itt élő emberek velük született toleranciája megakadályozta a súlyosabb szembenállásokat.
Azonban kijelentette, hogy a gazdasági nehézségek miatt a helyi magyar közösség az anyaország támogatása nélkül aligha maradhatott volna fent. Brenzovics köszönetet mondott a magyar kormánynak a segítségért, mely a kárpátaljai magyarokat érintő problémák nagyságával arányosan változik. „Minél nagyobb a baj, annál nagyobb a támogatás” – fogalmazott.
A magyar kisebbségi vezető szerint a héten 1500 helyi magyar vállalkozó bevonásával indult Egán Ede gazdaságfejlesztési program kiemelt segítséget jelent a tekintetben, hogy a kárpátaljai magyarság jelentős része szűkebb pátriájában teremtse meg a jövőt.
Az amerikai támogatás elsősorban szimbolikus
A friss hírekre reagálva, miszerint Washington akár védelmi fegyverzettel is ellátná az ukrán hadsereget, kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint ez megváltoztatná a konfliktus helyzetét. Emlékeztetett, hogy a szovjet időkben Ukrajna területén állomásozott a legnagyobb hadseregcsoport, több mint 1 millió katonával, emiatt pedig irtózatos mennyiségű hadianyag halmozódott fel, amely jelentős része mindmáig megvan.
Ezek azonban nem NATO-rendszerű eszközök, így az esetleges amerikai segítség elsősorban gesztusértékű, mondta Brenzovics. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusnak egyébként sincs fegyveres megoldása, hiszen a másik oldalon egy atomhatalom áll.
Liviu Pop tanügyminiszter elmondta, hogy a leendő végzős diákok előbb az írásbeli vizsgákat tennék le és ezt követné a szóbeli vizsgáztatás. A számítógépes ismereteit a diákoknak már a tavasz folyamán felmérnék. A változtatásokat már a 2018-as nyári érettségin bevezethetik. A szaktárcavezető közölte, hogy e hónap végén tárgyalnak a változtatásokról pedagógusok, szülők és diákok képviselőivel – számol be a Marosvásárhelyi Radió.
A Csíki Csobbanóban a személyzet saját erőből elvégezte a szokásos évi karbantartási munkálatokat, a nagyobb hibákat viszont még mindig nem javította ki az építő kolozsvári cég. A medencéket viszont már feltöltötték, így szeptember 4-én újranyitják. Újdonság, hogy változik az órarend és a belépők ára. 15 óra és 18.30 között edzések és úszásoktatás miatt zárva lesz a nagyközönség előtt az uszoda, egy jegy ára pedig 15 lejre drágul – derül ki a Csíki Hírlap összeállításából.
A következő napokban folyamatosan melegszik az idő. Csütörtökön, augusztus 24-én napközben 24–26 Celsius-fokra számíthatunk. A napsütést fátyolfellegek zavarhatják meg. Futó záporokra esetleg a hegyekben lehet számítani.
Pénteken is marad a napsütés. Folyamatosan melegszik az idő. A hőmérséklet 25–31 Celsius-fok között várható. Fronthatás nem lesz, esőre sem kell számítani. Hajnalban a hőmérséklet 10–15 fokra esik vissza.
Szombaton is marad a napsütés. A hőmérséklet tovább növekszik, a délutáni órákban helyenként 30–33 Celsius-fokot is mérhetünk. Futó záporokra a hegyekben lehet számítani.
Vasárnap a napsütést helyenként gomolyfelhők zavarhatják meg, néhol lehetnek záporok. A hőmérséklet tovább növekszik. Hétfőn egy hidegfront érkezik, ami pár fokos lehűlést hoz záporokkal, zivatarokkal – tudatta az idokep.hu hírportál.
Kárpátalja.ma
Az ország nem rendelkezik elegendő román munkavállalóval, ezért a vállalatok külföldi munkásokat alkalmaznak. A személyzeti válság leginkább a szállódákat, éttermeket érinti, még a főváros környékén sem találnak munkásokat. Egy étteremlánc menedzsere a Digi 24-nek azt nyilatkozta, hogy ázsiai embereket fognak alkalmazni. Ugyanakkor a futár cégek ukrajnai illetve moldovai dolgozókat alkalmaznának. Az építőiparban is gondot okoz a munkaerőhiány, a vállalkozók Vietnámból és Srí Lankából hoztak embereket, hogy befejezzék a munkálatokat. Mára több mint 3 millió román él és dolgozik külföldön.
Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája közleményben tájékoztat, hogy aláírták a szerződést a hátralevő munkálatok terveinek aktualizálására. A munkálatok során a második emeletet alakítják át és a C épületet bővítését fejezik be. A nyertes cég rendelkezésére legtöbb 55 nap áll a tervek elkészítésére. A munkálatok folytatása ősszel elkezdődhet.
A hidegfront havazást hozott Máramarosban: a Radnai-havasokban, a Nagy-Pietrosz-csúcs (2303 m) környékén három centiméter hó hullott – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Sorin Timiş, Borsa polgármestere.
„Az utóbbi időszakban 36 Celsius-fokos nappali csúcshőmérsékletet is regisztráltunk, ám szerdán reggel mindössze 6 Celsius-fok volt, ami azt jelenti, hogy a hegyen nulla fok körül lehetett” – idézi a székelyhon.ro Borsa polgármesterét.
A polgármester nem emlékszik arra, hogy korábban előfordult volna olyan eset, hogy augusztusban havazzon.
A világ legerősebb, 41,4 tesla erejű mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.
Az intézményben működő National High Magnetic Field Laboratory élen jár a világban a mágneskutatásokban. A 41,4 tesla erejű mágnes nagyjából hússzor erősebb az orvosi képalkotó eljárásokban jelenleg használtaknál – közölték a laboratórium mérnökei.
Összehasonlításul emlékeztettek rá, hogy a Föld mágneses mezeje a tesla – a mágneses mező mértékegysége – egy húszezredére rúg.
Az új szupermágnes fejlesztése mintegy két és fél évig tartott, 35 millió dollárt költöttek rá, és megelőzi az eddig legerősebb, 38,5 tesla erősségű mágnest, amelyet Kínában hoztak létre.
A kutatók szerint az új, szupererős mágnes által keltett mágneses teret anyagtanulmányozására fogják felhasználni, ami később áttöréshez vezethet orvostudományi, energia és műszaki kutatásokban.
A Maros Megyei Törvényszék elutasította Marosvásárhely polgármesteri tanácsadójának, Claudiu Maiornak a fellebbezését. Ügyészségi határozat alapján 60 napra hatósági felügyelet alatt áll. Rendszeresen kell jelentkeznie a rendőrségen, nem léphet kapcsolatba az ügy érintettjeivel, nem mehet be a polgármesteri hivatalba. A hivatal működését nem akadályozza az eltiltási rendelet – közölte a Vásárhelyi Hírlappal Cosmin Blaga a polgármesteri hivatal szóvívője. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hivatali hatáskör túllépésével vádolta meg Claudiu Maior, jelenleg Dorin Florea polgármester tanácsadóját, és az ügyben a városvezetőt hivatali hatáskör túllépésében való bűnrészességgel vádolják. Dorin Florea múlt heti közleményében visszautasította a DNA vádjait, szerinte a helyi politikusok intéztek támadást ellene.
Európának meg kell védenie polgárait – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az ausztriai Salzburgban, és a szociális dömping elleni küzdelem, az adóharmonizáció, valamint az euróövezet saját költségvetésének fontosságáról beszélt, miután találkozott Christian Kern osztrák kancellárral szerdán.
A két politikus közösen állt ki amellett, hogy egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek megegyező bért kell adni, különben “elárulják Európa szellemét”. Macron a terrorizmus elleni küzdelem és az európai biztonsági szolgálatok szorosabb együttműködésének fontosságát hangsúlyozta a találkozót követően. Úgy vélte, hogy eddig Európának kevéssé sikerült határait megvédeni, közös menekültjogban megegyezni és az országokat együttműködésre bírni.
Meglátása szerint egyúttal új európai integrációs projektre van szükség. A francia államfő továbbá gratulált Kernnek, hogy két évvel ezelőtti menekülthullám idején nem élt a demagógia eszközeivel, amely Macron szerint a “legegyszerűbb megoldás” lett volna. ”Nem szabad szítanunk mások aggodalmát és gyűlöletét” – fogalmazott.
A slavkovi hármassal is egyeztetett
A francia államfő az úgynevezett slavkovi hármas – vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel is egyeztetett. Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint a munkáért azonos bérezés jár.
Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna.
Sobotka kifejezte: támogatná, hogy a nyugati cégek Csehországban a helyi munkaerőt jobban megfizetnék. “A francia és osztrák vállalkozások 30-40 százalékkal kevesebbet fizetnek itt, mint a saját országukban” – mondta.
A “slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.
A szerdai találkozók szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak és a fokozott rendőri jelenlét továbbra is tart a városban, mivel Macron szerdán este részt vesz a Salzburgi Ünnepi Játékokon. A francia elnök csütörtökön Romániába és Bulgáriába utazik tovább.
Holnap kezdődik a szóbeli vizsgáztatás román nyelvből, hétfőn pedig anyanyelvből. Majd kedden és szerdán a digitális kompetenciák felmérésére kerül sor, ezt követően pedig az idegennyelv-szóbelik zajlanak. Az eredményeket szeptember 1-jén 16 óráig teszik közzé, és ugyanaznap 20 óráig fogadják az óvásokat. A végleges eredményeket szeptember 6-án ismertetik. Idén 39 435 diák iratkozott a pótérettségire – tájékoztat az Agerpres.
Emmanuel Macron Franciaország elnöke ma érkezik Bukarestbe, Klaus Johannis román államfő meghívására. Tárgyalnak többek között a Franciaország és Románia közötti kétoldalú együttműködésről, de a európai napirend témáiról is. Johannis júniusban, az Európai Tanács ülésén hívta meg a Macront Romániába, aki amúgy először érkezik az országba.
A bukaresti csendőrség szerint körülbelül 500-an lehettek. A tüntetők kormányellenes rigmusokat skandáltak, mint például: „El a mancsokkal az igazságszolgáltatásról”. Az igazságügyi miniszter tegnap bemutatta az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításának tervezetét, miszerint nem az államfő nevezi majd ki az ügyészségek országos vezetőit, a bírák és ügyészek anyagilag is felelnek majd a tévedéseikért, és az igazságügyi felügyelet a Legfelsőbb Bírói Tanácstól a minisztériumhoz kerül.