Határon túli magyar portálok összesített hírei

Április 13-én a cseh Vit Jedlicska kikiáltotta Liberlandot. A hét négyzetkilométeres területen fekvő sziget, illetve félsziget a térképek szerint Szerbiához tartozik, de a Duna jobb partján fekszik, így tulajdonképpen a folyó horvát oldalán van. A 31 éves cseh politikus azért alapította meg ezen a területen álomországát, ahol nem lesz adófizetői kötelezettség, és az állam nem fog beleavatkozni az emberek életébe, mert szerinte ez a senki földje. S valóban van ebben valami. Kataszterileg Szerbiához tartozik, de ténylegesen Horvátországban van.

Szerbia nem tart igényt erre a területre, a horvátok meg úgy viseltetnek iránta, hogy ez nem hozzájuk tartozik. Ez az esemény irányította rá a figyelmet a Szerbia és Horvátország közötti határvitára.

By tklaura

Pünkösd alkalmával nem csak szentmisékkel ünnepelnek a hívek. A Szentlélek eljöveteléhez több szokás és hagyomány is fűződik.
Pünkösd ünnepe nevét a pentekotész, vagyis az ötvenedik szóból kapta, ugyanis a keresztények a húsvét utáni ötvenedik napon ünneplik a Szentlélek eljövetelét. A hívek körében ma is számos hagyomány fennmaradt ezzel kapcsolatban.
A pünkösdi A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

    

Az utolsó felvonáshoz érkezett Európa drámája. Az egykor világot uraló kontinens jelentéktelenné válik, nemzetközi befolyása a minimumra csökken. A világ korábban legfejlettebb földrésze lemarad a többiek mögött. A civilizáció bölcsőjének számító kontinensnek már a barbárság elhatalmasodásától kell tartania. Európa afelé tart, hogy tönkretegye magát, ismét a kettészakadás, sőt a háború réme fenyegeti. Az emberiség nagy értékeit megteremtő világrész értékei kerültek veszélybe. És mintha a kontinens is ennek tudatára ébredne, végre tenni próbál valamit e folyamat leállítására. Ez a kettőség jellemzi ma a helyzetet.

NAGYSZOMBAT. Sztrájkkészültségbe léptek május 22-én a nagyszombati PSA Peugeot Citroën autógyár alkalmazottai, s hétfőn kezdetét veszi az éles sztrájk kihirdetését célzó aláírásgyűjtő kampány. Az autógyár vezetésének a szakszervezettel folytatott egyeztetése kudarcba fulladt. A szakszervezet erre az évre egyszeri, 500 eurós jutalmat, a jövő évre vonatkozólag pedig az alapfizetés 60 euróval történő megemelését, illetve a gazdasági profitból való részesedést követelt az alkalmazottaknak.

PALMÜRA. Betörtek a világörökség részét képező Palmüra néven ismert szíriai romváros egyik múzeumába az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet harcosai - számolt be szombaton egy szíriai tisztségviselő.

Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.

Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ “a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (…) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe”. Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.
Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére – ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie “középszerűségéből és bezártságából”, visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.
A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.
A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet “hiábavaló mészárlásnak” nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.

Aligha van ember, aki egy adott pillanatban fel ne tenné magának a kérdést: vajon miért is élek én tulajdonképpen, mi az életem értelme? Ez egy olyan kérdéskör, amelynek rengeteg konnotációja van, s az idők folyamán sok válasz is született, különböző kulturális meg ideológiai töltettel. A 21. század...

A második fordulóban melyik jelöltre szavazna? Két hete ezt kérdezgették a lengyel közvélemény-kutatók, mert nagyon valószínűnek tűnt, hogy első nekifutásra nem dől el, ki lesz az államfő a következő öt évben. Így is történt.

CANNES. Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia elnyerte szombaton a francia Francois Chalais-díjat is a 68. cannes-i filmfesztiválon, ahol előzőleg megkapta a nemzetközi kritikusok díját.

Ukrajna változatlanul politikai és gazdasági káoszba merül, egy évvel azután, hogy Petro Porosenkót elnökké választották és fél évvel azt követően, hogy felesküdött az új kijevi parlament. Az ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.

POZSONY. Kudarcot vall Robert Fico miniszterelnök kormányának kulcsfontosságú tárcája. A munkaügyi minisztériumnak az elmúlt három év sem volt elegendő arra, hogy megoldja a tartósan munkanélküliek helyzetét – figyelmeztet rá ajánlásában az Európai Bizottság. Brüsszel elsősorban az alacsony végzettséggel rendelkező személyek és a romák foglalkoztatási problémáira hívja fel a figyelmet.

By tklaura

Az 1944/45-ös magyarellenes atrocitásokról tartott tegnap tanácskozást Temerinben az Impressum Polgárok Egyesülete. Ágoston András a történelmi VMDK egyik alapító tagja arról beszélt, hogy 1989. júniusában néhányan már pontosan tudták, hogy lesz VMDK, amely magyar szervezet lesz és autonómiát fog követelni. Szerinte már akkor érezték, hogy felvetik majd az 1944/45-ös atrocitások A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

    

Jubileumi, huszadik Nemzetközi Néptáncfesztivált szervezett a szamosújvári Téka Alapítvány a hét végén, pénteken és szombaton. A fesztivál néhány éve kilépett a falak közül. Ezzel a város tereit az alig tizenhat százaléknyi helyi magyar közösség veszi birtokába. A néptáncfesztivál egyik látványos el...

Teljes búcsúval járó pápai áldásban részesültek a csíksomlyói búcsú zarándokai a pünkösdszombati ünnepi szentmise végén.
Kategória: Erdélyi hírek

Június elsején Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre interaktív műhelyek, versenyek és díjak, illetve az elmaradhatatlan gulyás várja az érdeklődőket. Délután a népzene és a néptánc lesz a középpontban, este pedig a Mahala Rai Banda zenekar lesz a sztár, amely az esküvői zenélésektől a párizsi Operahá...

By tklaura

Görögország nem tudja kifizetni adósságának következő 1,6 milliárd eurós részletét a Nemzetközi Valutalapnak, mivel nincs rá pénze – mondta Nikos Voutsis görög belügyminiszter. A görög kormány több, mint négy hónapja tárgyal, egyelőre sikertelenül az eurozóna és az IMF képviselőivel arról, hogy Görögországnak engedjenek el mintegy 7,9 milliárd eurós államadósságát, hogy A cikk folytatása …

Read more here: Pannon RTV

    

VATIKÁNVÁROS., ESZTERGOM. Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.

A környezetvédelmi miniszter, Grațiela Gavrilescu hangsúlyozta: a víz és az erdő létfontosságú az emberi egészség szempontjából, ezért úgy vélte a környezet nemzetbiztonsági tényező. A tárcavezető szerint Romániában több évre szóló erdőtelepítési programra van szükség. Az erre vonatkozó terv még ez ...

A szórványmagyarság megőrzése időnként szélmalomharcnak tűnik. A megmaradás nem valósulhat meg az ott dolgozó pedagógusok nélkül.
Bazjuk Viktória beregszászi származású. A Rákóczi-főiskolán folytatott tanulmányainak végeztével egy szolyvai óvodába vezetett az útja, s immár tizenkét éve dolgozik abban az intézményben a magyar szó életben tartásán. Noha úgy tűnik, hogy hamarosan el kell hagynia a kisvárost, soha nem felejti el az ott töltött éveket. Munkájával hozzájárult a szórványban dolgozók áldozatos munkájához.

– Mikor és hol születettél? Hogyan telt a gyermekkorod?
– 1982. május 28-án születtem Beregszászban. Gyermekkoromat és iskolás éveimet is ebben a kedves Vérke-parti városban töltöttem. A Beregszászi 6. Számú Általános Iskola után a 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségiztem le. Emellett a Beregszászi Művészeti Iskolában folytattam zongoratanulmányokat, és a református egyház énekkarában énekeltem évekig. A zongoratanulás nagyapám álma volt, melyet sokszor kötelező nyűgnek éreztem, de a kottaismeret hatalmas segítséget jelent a jelenlegi munkám során. Nem kell zenetanárra várni, ha le szeretnék játszani valamit a gyerekeknek.

– Miért pont a beregszászi főiskolát választottad az érettségit követően?
– Még a középiskola utolsó évében született meg bennem a döntés, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szeretném folytatni tanulmányaimat. Az intézmény mellett több érv is szólt: helyben volt és a tanáraimtól is csak jót hallottam róla. Továbbá a szüleim sem engedhették volna meg maguknak, hogy valamelyik távolabbi egyetemen taníttassanak, és az ukrán nyelvtudásom is elég gyenge volt. Így egyértelművé vált, hogy a beregszászi intézményt fogom választani. Sokáig hezitáltam az alsós tanári és óvónői szak mellett, s mivel akkor még nem volt ilyen szakpár, ezért az utóbbi szak mellett döntöttem, amit azóta sem bántam meg.

– Hogyan teltek a diákévek? Van-e olyan diákélményed, amelyet szívesen megosztanál az olvasókkal?
– Hamar elrepült ez a négy év, szerettem tanulni, sok tantárgy érdekelt. Mint minden diáknak, nekem is voltak kedvenc tantárgyaim, és olyanok is, amiket kevésbé szerettem. A mi csoportunk az első óvodapedagógia évfolyam volt a főiskolán, így úgy érzem, kicsit nehezebb volt nekünk, mint a minket követő nemzedékeknek. Nagy hálával tartozom a tanáraimnak, mert nekik köszönhetően lettem biztos abban, hogy ezt a szakmát akarom folytatni. Sok élménnyel gazdagodtam, az oktatás mellett rengeteg lehetőséget biztosítottak már akkor is a diákoknak. Különböző szakkörök és klubok tették színesebbé a főiskolai éveket.

– Mi történt a diplomád megszerzését követően?
– A főiskola utolsó évén szóltak a csoportnak, hogy lenne pár hely szórványvidéki óvodákban, iskolákban, és ha szeretnénk, betölthetjük a megüresedett állások egyikét. Szolyvára pont óvónőt kerestek, és az említett helyek közül ez volt legközelebb, így kis gondolkodás után erre esett a választásom. Nagyon nehéz volt eleinte az első munkahelyemen, egyrészt mert egyből mélyvízbe kerültem friss diplomásként, másrészt a nyelvi problémák miatt… Mint kiderült, a gyermekek nagy része nem beszélt magyarul, nekem meg az ukrán nyelvvel akadtak nehézségeim. Azonban ezeket az akadályokat idővel sikerült leküzdeni.

– Jelenleg is abban az intézményben dolgozol?
– Igen, már 12 éve tevékenykedem a Szolyvai Magyar Református Óvoda óvónőjeként. Egy vegyes korosztályú csoport óvónője vagyok, 3-6 éves, javarészt ukrán gyermekeket igyekszem megismertetni a magyar nyelv szépségeivel, és felkészíteni őket a magyar tannyelvű iskolára.

– Hogyan sikerült beilleszkedned a szórványban élők közösségébe? Nem okozott nagy dilemmát a döntés?
– A szórványba költözés nem okozott olyan nagy változást, hisz lényegében egy kisvárosból költöztem egy másik kisvárosba. Egy falusi környezetet talán nehezebb lett volna megszokni. Szerencsés vagyok, mivel az itt élő emberek nagyon szívélyesen fogadtak. Otthon csak egy óvónő lettem volna a sokból, itt viszont én voltam az egyetlen magyar óvó néni. Ezáltal sokakkal megismerkedtem, különösen az első két évben olyanok is köszöntek az utcán, akiket nem is ismertem. Érdekes most látni, hogy az akkori óvodásaim ma már igazi nagylányok, nagyfiúk…

– Hogyan telnek a mindennapjaid? Hobbi, kikapcsolódás?
– A napjaim munkával telnek, szabadidőm nem igazán van, mert munka után is állandó jelleggel tartok különórákat, mivel egy ideje nagyon megnövekedett a magyar nyelv iránti igény. Az időm nagy részét ez tölti ki, szabadidőmben olvasok, zenét hallgatok vagy internetezek.

– Mik a terveid a jövőre nézve?
– A jövőben a családalapítás foglalja majd el a főszerepet az életemben. Egyelőre úgy néz ki, hogy búcsút kell vennem Szolyvától, a párom szülőhelyén fogok letelepedni, és majd a későbbiekben ott fogom folytatni a munkát is. Szeretnék a továbbiakban is óvodapedagógusként dolgozni, mert a 3–6 évesek korosztálya az, amelyik még a leginkább formálható, nevelhető, ők a legőszintébbek.

– Hogyan értékelnéd az ott töltött éveket, s a szórványmagyarság helyzetét?
– Meglátásom szerint az itteni magyarság helyzete a gyerekek szempontjából mindenképp biztató. A magyar általános iskolában évről évre nő a tanulók létszáma. Ebben az évben 17 szülő kérvényezte, hogy gyermeke magyar tannyelvű osztályban kezdhesse az iskolát. Bizony voltak évek, amikor 3-4 fős osztályokkal kellett a tanévet indítani. Tehát úgy látom, hogy a szülők egyre inkább úgy gondolják, hogy megéri magyar iskolába adni a gyermeküket. Az én 12 végzősömből 11-en fogják a tanévet a magyar iskolában kezdeni.

– Mit köszönhetsz a főiskolának?
– A főiskola egy olyan tudásbázist és alapvető műveltséget ad a diákjainak, amellyel a későbbiekben megállják a helyüket az életben és a munkában is. Az itt töltött évek meghatározó élményekkel gazdagítottak, és felkészítettek a választott szakmára. Mindenképpen ajánlani tudom a választás előtt álló diákoknak az intézményt.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma

A bánáti pusztaság közepén, a mai Kanakon, Ólécen és környékükön, ahol ma már alig élnek hétszázan, szinte a semmiből emelkednek ki olyan csodálatos kastélyok, mint amilyen a kanaki Dániel-kastély, a ma Kapetanovónak nevezett építészeti csoda, amit egykoron Botka Béla építtetett, és a Jagodić család birtoka.

Különleges hangulatú település Kanak, a kastélyok parkjait járva, az azokat övező utcákban tett séta közben az emberen úrrá lesz valamiféle nosztalgia, elképzeli, milyen is volt az élet itt annak idején, amikor bárók és bárónék sétáltak az utcán, lovaskocsik gördültek ki a sarkon a bálba érkezőkkel.

A XIX. században Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr. Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a helység legnagyobb birtokosai.