„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával.”
Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 2-án a Tanács nevében tárgyalási álláspontot hagyott jóvá egy olyan javaslatcsomagra vonatkozóan, amely az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítésére irányul.
A megállapodás a luxemburgi elnökség közreműködésével, mindössze kilenc héttel a bizottsági javaslat benyújtása után született meg. Ennek köszönhetően a következő elnökség 2016-ban a lehető leghamarabb megkezdheti a tárgyalást az Európai Parlamenttel.
„A javaslatok célja új lendületet adni az értékpapírosítási piacoknak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások előmozdításával. A cél hozzájárulni a reálgazdaság finanszírozásához, és ezzel a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez” – jelentette ki Pierre Gramegna, Luxemburg pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke.
Az első lépés a tőkepiaci unió megteremtése feléAz értékpapírosítási keretrendszer az első lépés afelé, hogy megvalósuljon az a 2015-ben elindított uniós kezdeményezés, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k részére.
Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.
Az uniós értékpapírosítási keretrendszer előmozdítaná az uniós pénzügyi piacok integrációját és elősegítené a hitelezést a háztartásoknak és a vállalkozásoknak.
Reformok a válság nyománAz 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele, és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.
Egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási termékekA javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és várhatóan lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.
Két rendeletA Coreper által elért megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:
Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesítené az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítaná a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálná és egyszerűsítené a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hozna létre az STS értékpapírosítások meghatározására.
Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.
Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)
A Coreper által elért megállapodást a Tanács a 2015. december 8-i ülésén erősíti majd meg.
2015. december 2-án az Állandó Képviselők Bizottsága jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött azon megállapodást, melynek tárgya a meglévő EURES hálózat újbóli létrehozása és átszervezése.
Az új EURES robusztusabb és korszerűbb lesz elődjénél, portálja pedig a legújabb informatikai technológiákon alapuló, mindenki által használható aktualizált mobilitási eszközként szolgál majd.
„Az EURES újbóli létrehozásáról szóló új rendelet jól példázza, hogy mennyire fontosnak tartjuk az uniós polgárok egyik alapvető szabadságát, nevezetesen a munkavállalók szabad mozgását. Az EURES új álláslehetőségeket teremt és ezáltal csökkenti a munkanélküliséget az Európai Unióban” – jelentette ki Nicolas Schmit munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.
Az EURES céljaAz EURES arra irányul, hogy elősegítse a munkavállalók szabad mozgását az EU-ban, és ezáltal előmozdítsa az uniós munkaerőpiac integrációját. Az összes uniós polgár igénybe veheti az EURES szolgáltatásainak teljes skáláját, amelyek a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetők.
A megújult EURES hálózat segíti a munkavállalókat a mobilitás akadályainak leküzdésében, EU-szerte növeli a munkavállalási lehetőségeket, és előmozdítja a munkahelyteremtést. Emellett a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul annak elősegítésével, hogy a munkaerőpiacon jobban megfeleljen egymásnak a kínálat és a kereslet.
Bővülő ügyfélkörAnnak érdekében, hogy az EURES a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassa a munkavállalóknak és a munkaadóknak, tagjainak és partnereinek köre kibővült. Immár magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok is csatlakozhatnak a hálózathoz, álláshirdetéseik pedig megjelennek az internetes portálon, csakúgy, mint az állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetései. A profitorientált szervezeteknek a következő szolgáltatások mindegyikét nyújtaniuk kell: álláshirdetések; önéletrajzok feltöltése a portálra; támogatási szolgáltatások az álláskeresők és a munkaadók számára. Ettől a követelménytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szervezet igazolni tudja a nemzeti hatóságok számára, hogy nem képes a háromféle szolgáltatás mindegyikét nyújtani. A nonprofit szervezetek választhatnak a háromféle lehetőség közül. Az állami foglalkoztatási szolgálatok szintén mindhárom szolgáltatást biztosítani fogják, valamint azt is, hogy az informatikában kevésbé járatos személyek offline módon hozzáférjenek az információkhoz.
A hálózatban részt vesznek továbbá szakszervezetek, munkaadói szervezetek, valamint a munkaerőpiac egyéb érintett szereplői. A szociális partnerek nemcsak uniós, hanem tagállami és nemzetközi szinten is képviseltetik magukat.
Álláshirdetések, álláspályázatok és önéletrajzok közzétételeAz EURES portál minden nyilvánosan elérhető álláshirdetést, álláspályázatot és önéletrajzot közzétesz, növelve ezáltal a rendelkezésre álló információk átláthatóságát. Ebbe beletartoznak a munkavégzésnek minősülő szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó hirdetések is.
A tagállamok a minőség biztosítása és a fiatalkorúak védelme céljából kizárhatják az EURES-ből az elsődlegesen képzési jellegű szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket.
Az EURES-nek fontos feladata az is, hogy célzott tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújtson a két ország között ingázó munkavállalók és munkaadók számára a határokon átnyúló régiókban. A célzott támogatási struktúrák révén jobb szolgáltatások nyújthatók az országhatáron át ingázó munkavállalók számára, és ezáltal előmozdítható a mobilitás ezekben a több országra kiterjedő régiókban.