Európai Unió : hírek magyarul

A Tanács az Európai Parlamenttel való megállapodás nyomán 2015. december 4-én jóváhagyta az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló irányelvjavaslat kompromisszumos szövegét.

„A ma kialakult kompromisszum lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy hatékony PNR-rendszert hozzon létre, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat,” – mondta Etienne Schneider, Luxemburg miniszterelnök-helyettese és belső biztonságért felelős minisztere, a Tanács elnöke.

Az irányelv annak szabályozását célozza, hogy a nemzetközi járatok utasairól a légitársaságok milyen adatokat és hogyan továbbíthatnak a tagállamoknak, és hogy az illetékes hatóságoknak hogyan kell kezelniük ezeket az adatokat. Az irányelv értelmében az összegyűjtött PNR-adatokat kizárólag a terrorista és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében szabad kezelni. 

Az új irányelv értelmében a légi fuvarozók kötelesek lesznek átadni a tagállami hatóságoknak az EU-ba tartó vagy onnan induló repülőjáratokra vonatkozó utas-nyilvántartási adatállományt. Az irányelv nem írja elő kötelező jelleggel, de lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok egyes kiválasztott, EU-n belüli járatokra vonatkozóan is bekérjék az utas-nyilvántartási adatállományokat.  Minden tagállamnak úgynevezett utasnyilvántartó hatóságot kell létrehoznia; a légi fuvarozók e hatóság részére küldik meg a PNR-adatokat. 

Az új szabályok uniós előírást fogalmaznak meg ezen adatok felhasználására vonatkozóan, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a következőkre nézve:

• azok a célok, amelyek tekintetében a PNR-adatokat bűnüldözési összefüggésben kezelni lehet (az utasok érkezés előtti értékelése előre meghatározott kockázati kritériumok alapján vagy konkrét személyek azonosítása érdekében; konkrét vizsgálatok / büntetőeljárások során történő felhasználás; felhasználás kockázatértékelési kritériumok kidolgozásához);
• ezen adatok tagállamok közötti, illetve tagállamok és harmadik országok közötti cseréje;
• adattárolás (az adatokat elsődlegesen 6 hónapig, ezt követően adatmaszkolással személytelenítve további 4 és fél évig tárolják, és az adatokba való teljes betekintést szigorú eljáráshoz kötik);
• olyan egységes eljárások és adatformátumok, amelyeket a légi fuvarozóknak alkalmazniuk kell akkor, amikor PNR-adatokat továbbítanak az utasnyilvántartó hatóságokhoz; valamint
• szigorú védintézkedések a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében, beleértve a nemzeti felügyeleti hatóságok szerepét, és adatvédelmi tisztviselő kötelező kinevezését minden utasnyilvántartó hatóságnál.

Háttérinformációk

PNR-adatokat már eddig is tároltak a légi fuvarozók foglalási rendszereiben. Ezek olyan információk, amelyeket az utasok szolgáltatnak a légi fuvarozók részére légi utazásaik foglalásakor és a légi járatokra való bejelentkezéskor. A PNR-adatok magukba foglalják a nevet, az utazási időpontokat, az útvonalat, a menetjegyre vonatkozó információkat, az elérhetőségi adatokat, a menetjegy foglalását végző utazási ügynök nevét, az igénybe vett fizetési módot, az ülőhely számát és a poggyászra vonatkozó információkat.

Szintén nem újdonság, hogy a tagállamok bűnüldöző szervei is felhasználják ezeket az adatokat konkrét ügyekben. Több tagállam már most is használ PNR-adatokat bűnüldözési célokra, vagy erre vonatkozó jogszabály vagy általános jogi felhatalmazás alapján. A PNR-adatok gyűjtése és felhasználása alapvető fontosságúnak bizonyult egyes olyan bűncselekmények elleni küzdelem tekintetében, amelyek határokon átnyúló vetülettel bírnak, például a tiltott kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem vagy a gyermekek kereskedelme. Eddig azonban nem alakult ki egységes uniós megközelítés ezen a területen.

Az Egyesült Királyság és Írország – Dániával ellentétben – úgy határozott, hogy részt vesz ezen irányelv alkalmazásában.

További lépések

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága várhatóan hamarosan szavaz a kérdésről.

Ezután, a jogász-nyelvészi vizsgálatot követően az elnökség benyújtja az irányelvet az Európai Parlamentnek, hogy első olvasatban szavazzon róla, a Tanácsnak pedig, hogy elfogadja.

Az elfogadást követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy hatályba léptessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.  

General : "Faced with the atrocities committed in certain parts of the world, we must play our part in worldwide solidarity", said Co-President Louis Michel (ALDE, BE) at the opening of the 30th session of the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (JPA) in Brussels on Monday. " ‘Fortress Europe’ is not a solution and is unworthy of the humanist values that Europe defends", he insisted, adding that it must "shoulder its duty of humanity towards refugees fleeing war, violence or dictatorship".

Source : © European Union, 2015 - EP

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői következtetéseket fogadtak el a hontalanságról.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács elnöke a következőket mondta: „A mai napon vállaltuk, hogy együttesen lépünk fel a hontalan személyek érdekében, akiknek nincsenek jogai, akik nem vehetnek részt egyetlen politikai rendszerben sem és akik nem vehetnek igénybe semmilyen szociális ellátást. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) kampányt indított a hontalanság felszámolása érdekében, és ebben maradéktalanul ki fogjuk venni a részünket. Egyesítenünk kell erőfeszítéseinket az EU-n belül, amely kiáll értékei mellett és megvédi a leggyengébbeket.”

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a hontalanságról

Emlékeztetve arra, hogy az állampolgársághoz való jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 15. cikkében elismert alapvető jog és az állampolgárságról szóló 1997. évi európai egyezmény egyik alapelve; 

Emlékeztetve arra, hogy az állampolgárság megszerzéséhez való jogra a nemzetközi emberi jogi normákat meghatározó számos eszköz nyomatékosan felhívta a figyelmet, így például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény és a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény;

Elismerve, hogy a hontalan személyek nem élhetnek az állampolgársághoz való jogukkal, továbbá A Hontalan Személyek Jogállásáról szóló 1954. évi Egyezménynek és a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló 1961. évi egyezménynek a jelentőségét;

Emlékeztetve az EU 2012 szeptemberében tett azon vállalására, hogy az EU összes tagállama csatlakozni fog az 1954. évi egyezményhez, valamint fontolóra veszi az 1961. évi egyezményhez való csatlakozást;

Emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 67. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni a menekültügyre, a bevándorlásra és a külső határok ellenőrzésére vonatkozó közös politika kialakítása és végrehajtása során;

Emlékeztetve arra, hogy migrációval és a mobilitással kapcsolatos 2005. évi általános megközelítés a hontalan személyeket különösen sérülékeny csoportként határozza meg, kijelentve, hogy az EU-nak arra kell ösztönöznie az Unión kívüli országokat, hogy a hontalanság eseteinek csökkentésére irányuló intézkedésekkel igyekezzenek kezelni a hontalan személyek problémáját;

Emlékeztetve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó 2012. évi uniós stratégiai keretre és annak cselekvési tervére, melyben szerepel az a később elfogadott javaslat, miszerint közös keretet kell kialakítani az Unión kívüli országokkal a hontalanság problémájának kezelésére;

Emlékeztetve az EU emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési tervére (2015–2019), amelynek értelmében az EU folyamatosan napirenden fogja tartani a hontalanság kérdését a kiemelt országokkal fennálló kapcsolatok keretében és erőfeszítéseit annak megakadályozására fogja összpontosítani, hogy további hontalan népcsoportok jelenjenek meg konfliktusokból, lakhelyelhagyásból és államok felbomlásából adódóan;

Emlékeztetve arra, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap igénybe vehető a hontalan személyeket célzó intézkedések finanszírozásához, különös tekintettel a befogadó közösségekbe való integrációjukra;

Emlékeztetve arra, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának (UNHCR) becslése szerint világszerte legalább 10 millió hontalan személy él;

Emlékeztetve arra, hogy a hontalan személyek gyakran nem tudnak részt venni a befogadó állam, illetve a születési helyük szerinti állam gazdasági, társadalmi és politikai életében;

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI:

Annak elismerése mellett, hogy az állampolgárság megszerzése tagállami hatáskörbe tartozik, és a tagállamok – az uniós jog kellő figyelembevételével – a nemzetközi jog értelmében maguk határozhatják meg az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó feltételeket;

Üdvözlik az UNHCR tízéves kampányát, melynek célja, hogy 2024-re megszűnjön a hontalanság jelensége;

Elismerik a hontalan személyek azonosításának és védelmük megerősítésének fontosságát, hogy ők is élhessenek a legfőbb alapvető jogokkal és kisebb mértékben legyenek kitéve a hátrányos megkülönböztetés és az eltérő bánásmód kockázatának;

Tudomásul veszik, hogy egyes tagállamokban működnek a hontalanság meghatározására irányuló eljárások, valamint a hontalan személyek védelmét garantáló tagállami mechanizmusok;

Tisztában vannak annak fontosságával, hogy a tagállamok kicseréljék egymással a bevált gyakorlatokat a hontalan személyekre vonatkozó megbízható adatok gyűjtését, valamint a hontalanság meghatározására irányuló eljárásokat illetően;

Felkérika Bizottságot, hogy kezdeményezze a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, és ehhez használják fórumként az Európai Migrációs Hálózatot;

Felkérik a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjait, hogy tevékenyen vegyenek részt ebben a fórumban és adjanak meg minden lényeges információt annak érdekében, hogy hasznos eszközzé válhasson, amely hozzásegít a hontalan személyek számának csökkentéséhez, védelmük megerősítéséhez és a hátrányos megkülönböztetés kockázatának mérsékléséhez.

Általános : A Parlament 15 fős delegációja részt vesz a párizsi klímakonferencián (COP21) ezen a héten. Az állampolgári jogi szakbizottság a görögországi és olaszországi befogadóállomások helyzetéről vitázik. Az EP-képviselők az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országainak parlamenti képviselőivel találkoznak Brüsszelben. A frakciók a jövő heti strasbourgi plenáris ülésre készülnek.

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

2015. december 7., hétfő
19.00 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
20.00 Intézményközi szereplők találkozója

2015. december 8., kedd
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2015. december 9., szerda
9.30 Találkozó az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben
10.30 Találkozó a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben
16.00 Találkozó az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben

2015. december 11., péntek
12.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussennel, Dánia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

A tetoválás a tahiti “tatu” szóból származik melynek jelentése nyomot hagyni valamin. Az ókorban és a középkorban az anyagi helyzetet és hovatartozást szimbolizálta. A jégember Ötzi testén is találtak korabeli vallási motívumokat de a tinta anyagát nem tudták megállapítani. Az 1960-as években már az önmegvalósítást, egyéni szabadságot és a lázadást jelképezte mára már egyenesen divat hiszen minden negyedik emberen látható egy kisebb vagy nagyobb motívum.

Legfontosabb tudnivalók, ha tetoválásra vágyik:

• Az ára meglehetősen drága. Egy kb. 15 cm-es nem annyira részletgazdag mű 10-25 ezer Forint között mozog
• Nem szabad házi kontár-művészekhez menni! Ha tetoválást szeretne az ember akkor érdemes egy működő papírokkal lévő szalont felkeresni
• A fertőzés veszélyre is figyelni kell. Csak új, steril tűvel szabad a bőr alá bevinni a festékanyagot
• Ha az első tetoválás akkor nem érdemes egész hátas motívumra gondolni, ugyanis nem lehet előre tudni, hogy mekkora a fájdalomküszöb
• A tetoválás elkészítésével nem szűnik meg a fájdalom. Utána körülbelül még 3-5 napig fáj és érzékeny. Ez idő alatt nem érheti víz és három-négy óránként célszerű testápolóval kenegetni. Nem szabad sokkal mert akkor felázik a bőr és kilökheti a tintát.

Ha ezek után még mindig vágyik erre a test-ékszerre akkor már csak találni kell egy olyan mintát amit 15-20-30 év múlva is úgy fog gondolni. Manapság a gyermekek neve, a végtelen jel ,a repülő fekete madarak , a tollak és az angyalszárnyak a legelterjedtebbek.

Jelenleg Egyiptomban 130 piramist tartanak nyilván. Az első még i.e. 30 körül épült. Azért kezdték el őket építeni mert erősen hittek a túlvilágban és nem akarták,hogy uralkodójuk bármiben is hiányt szenvedjen halála után. Így rengeteg ékszert, könyvet , tálakat és személyes dolgokat helyeztek el. Ezeket az óriási építményeket még a fáraó életében elkezdték építeni, hogy mire eljön az idő megfelelő szertartást tudjanak neki biztosítani.

Szerették volna , ha uralkodójuk mindig megőrzi eredeti  “formáját”így természetes anyagokkal bebalzsamozták, szarkofágba rakták majd eltemették a piramis közepén a sírboltban.

A legismertebb és legnagyobb piramis Kheopsz fáraó tiszteletére épült. 137 méter magas és 6,4 millió tonna a súlya. Egyenkénti kőtömb súlya 2,5 tonna. Az 1960-as években fény derült egy elméletre miszerint egy óriási rámpáról építették és farönkök segítségével csúsztatták őket a helyére. Ezek helykihagyásával tudták az alagutakat is kialakítani.

Egy francia építész erős meggyőződése alapján tévhit a több százezres építő sereg. Véleménye szerint körülbelül 4000 ember alkothatta ezt a művet. Hiába készített el egy számítógépes program segítségével egy makettet sajnos nem fogadják el mint tudományos magyarázat hiszen nem tudja alátámasztani, hogy milyen eszközök segítségével hozhatták ezt létre.

Annak idején örült az adott fáraó, hogy a Nílus mentén élő munkások le tudják dolgozni az adót. Így mindenkinek volt egész évben munkája és nem lebzseltek tétlenül.

 

 

Bolygók definíciója

Olyan nagy tömegű égitest , mely valamely csillag vagy csillagmaradvány körül kering.

Ismertebb bolygók

1. Merkúr : kőzetekből épül fel , egyenlítőjénél mért sugara 2439,7 km , 70% fémet és 30% szilikátot tartalmaz. Természetes élet kialakulása szinte lehetetlen a 442,5 K-s nagyon magas középhőmérséklet miatt.
2. Vénusz : légköre 92,5 % szén-dioxidból és 7,5 % nitrogénből áll. Folyamatos vulkáni aktivitást mutatnak a jelzők. Mivel semmilyen nedvesség nem található a légkörben, így a levegőnek nincs páratartalma.
3. Föld : 4.6 milliárd éve folyékony halmazállapotú volt. A gravitáció hatására alakultak ki a rétegek valamint a mai légkör is. Alakját két fizikai hatás tartja formában, az egyik az általános tömegvonzás a másik pedig a Föld tengely körüli forgás
4. Mars : becenevén Vörös bolygó, mivel a felszínét beszínezi a vas-oxid. Talajminták vizsgálata után tudósok kimutatták, hogy maga a bolygó képes lenne növényeket és élőlényeket ellátni.
5. Jupiter : Óriásbolygó, tömege két és félszer nagyobb mint a többi bolygónak együttvéve. Főként hidrogénből és héliumból tevődik össze. 67 ismert holdja van.
6. Szaturnusz : Szabad szemmel látható, jégből és kőzetdarabokból álló gyűrűrendszere van. Lapított gömb alakú gázbolygó.
7. Uránusz : Felfedezését 1781 óta ismerik, bár ekkor még üstökösként azonosították. Légköre héliumból, hidrogénből és minimális százalékban metánból áll.
8. Neptunusz : Nagysága a Föld 17-szerese, a negyedik legnagyobb gázbolygó. Szabad szemmel nem látható. Ugyanolyan részben tartalmaz héliumot, hidrogént és metánt mint az Uránusz.

 

Az összes bolygó felfedezése egy csoda. Sokan elképzelik, hogy mi történhet ott esetleg van-e emberszerű élet vagy bármilyen más élőlény. Eddig még nem sikerült ilyenre lelni.

 

Az uniós belügyminiszterek tanácsülésén szóba sem került, hogy le akarnák választani a közép-európai államokat a Schengen-zónáról.

Schengen szétdarabolása helyett a schengeni övezet egységének megőrzése mellett tettek hitet pénteken az EU 28 tagállamának belügyminiszterei. Ettől még fennáll a veszély, hogy tavasszal egyes országok az uniós szabályok adta kereteken kívül próbálják majd meg fenntartani az átmenetinek szént belső határellenőrzéseket.

Az alkotmányos reform olyan átalakulási folyamat, amelyben valamennyi társadalmi érdeket képviselni kell. A cél a normák és a szabályok módosítása annak érdekében, hogy az intézmények napjaink kihívásaira megerősödve és felkészültebben tudjanak reagálni.  A nép részéről jogos elvárás, hogy változtathasson a kormányzáson.

Ugyanakkor ha olyan rendelkezéseket fogadnak el, amelyek csak egyetlen személyre vonatkoztathatók, azzal gyengítik az alkotmányos reformfolyamat hitelességét. Ez ugyanis aláássa a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai charta 23. cikkében meghatározott, demokratikus kormányváltás elvét. A ruandai alkotmánynak a parlament által nemrég jóváhagyott módosításai ilyen helyzetet idéznének elő, amennyiben azokat népszavazás útján is megerősítik.  

Az EU határozattan támogatja a demokratikus átmenet elvét, ha az átmenet az afrikai chartában foglaltak szerint átlátható, inkluzív és elszámoltatható folyamatokra épül.  Azokban az országokban, amelyek következetesen tiszteletben tartották a hivatali időkre vonatkozó korlátozásokat, és lehetőséget adtak a változásra, megerősödött a társadalom rezilienciája, az intézmények pedig hitelesebbek lettek.  Számos példát hozhatunk erre az afrikai kontinensen.  

Az EU ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezetten támogatja a Nagy-tavak régiójában a békét és a jólétet, és várakozással tekint a ruandai hatóságokkal való párbeszéd folytatása elé.

Az EU-belügyminiszterek pénteki tanácsülésén véglegesítették az EU-intézmények közötti egyeztetésben körvonalazódott kompromisszumot a légiutas-nyilvántartási irányelvről (PNR). A majdani jogszabály az EU-külső és belső járatokra egyaránt vonatkozni fog, az adatokat pedig titkosítás nélkül fél évig teszik elérhetővé a hatóságok számára.

Az EU bírósága fel is függesztheti a menekült-áthelyezést az ítélethozatalig, a szlovák és a magyar kormány által indított eljárásban.

Following the Justice and Home Affairs Council confirmation of the deal on the EU Passenger Name Record (PNR) directive, the Parliament's Civil Liberties Committee lead negotiator, Timothy Kirkhope (ECR, UK), said:
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2015 - EP

A delegation of 15 MEPs will take part in the UN climate conference in Paris, France, from Monday to Friday. The European Parliament says that the 2015 Protocol must be legally binding and ambitious from the outset, with five-year commitment periods. In a resolution voted in October, MEPs also proposed that a share of revenues from the EU carbon market allowances should be earmarked for climate finance, and that aviation and shipping sectors should initiate measures to curb their emissions.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2015 - EP

A menekültügy és a párizsi terrrortámadások is belekavarodtak a dán népszavazásba. A választók sem igazán értették, miről voksolnak.

A dánok 53 százaléka arra szavazott, hogy nem kérnek az EU bel- és igazságügyi együttműködési rendszeréből, és továbbra is meg kívánják őrizni a skandináv ország által még 1992-re kitárgyalt formális kimaradási lehetőséget (opt out) ebből az EU-integrációs területből.

A luxemburgi soros elnökség belügyminiszterek elé kerülő javaslata egyes értelmezések szerint a schengeni belső határellenőrzés akár két éves időtartamra történő visszaállítását is legalizálná. A történet már nem csak Görögországról szól, amely csütörtökön végül megállapodott a Frontex-szel a menekültek Macedóniával közös határon való regisztrálásáról.

Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben. Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát, és a Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a Törvényszék reformjáról szóló rendeletet. A reform célja az, hogy a Törvényszék meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, valamint hogy az EU-ban garantálni lehessen az ésszerű időn belüli jogorvoslatot.

„A Törvényszék reformja olyan intézményt erősít meg, amely nagy lendületet adott az európai integrációnak” – jelentette ki Félix Braz luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke.

A Törvényszék – a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság mellett – az Európai Unió Bírósága három testületének egyike. Az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken a Törvényszék jelenti az első jogorvoslati lehetőséget a Bizottság és más uniós intézmények és szervek által hozott döntések többsége tekintetében.

A Törvényszék megerősítése

A reform nyomán fokozatosan emelkedni fog a Törvényszék bíráinak száma, valamint egyesülni fog a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság. A reform várhatóan 2015 december végén kezdődik meg; a bírák száma ekkor tizenkettővel fog nőni. 2016 szeptemberében a Közszolgálati Törvényszék hét bírói álláshelye átkerül a Bírósághoz, ahol 2019-ben további kilenc bíró egészíti majd ki a bíró kart. Ez azt jelenti, hogy a bírák száma a folyamat eredményeképpen összesen 21 fővel fog nőni.

Ez lehetővé teszi, hogy a Törvényszék – az Alapjogi Charta 47. cikkével összhangban – ésszerű időn belüli hozza meg ítéleteit. A Törvényszéknek arra is alkalma lesz, hogy több ügyet tárgyaljon öt bírából álló tanácsok vagy a nagytanács keretében, ez pedig a jelentős ügyek alaposabb megvitatását teszi majd lehetővé.

A bírák részleges megújítása során a tagállamok két posztra nevezhetnek majd meg jelölteket. A cél a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényesülését a Törvényszék összetételében. A Bíróságnak 2021-ig be kell számolnia a Törvényszék működéséről, és amennyiben szükséges, jogszabályjavaslatokat kell előterjesztenie a szerv alapszabályának módosítását illetően.

Az ügyek számának fokozott növekedése

A reformra a Törvényszék munkaterhelésének fokozott növekedése miatt van szükség. Az évente a Törvényszék elé kerülő új ügyek száma a 2010 előtti kevesebb mint 600-ról a legfrissebb számadatok szerint 2014-ben 912-re emelkedett. Ennek következtében 2015 novemberének végén 1270 ügy volt folyamatban a Törvényszék előtt, amely példátlanul magas szám. Az Unió hatásköreivel kapcsolatos legutóbbi változások – például a bankszektorban – valószínűleg újabb jogvitákat fognak eredményezni, így a Törvényszék munkaterhelése valószínűleg a továbbiakban is gyorsan fog növekedni. A Törvényszék elé fog kerülni mintegy 200 függőben lévő személyzeti kérdés is.

Az eljárások időtartamának növekedése

A folyamatosan növekvő munkaterhelés miatt a Törvényszék nem tudja ésszerű időn belül meghozni ítéleteit. A gazdaságilag legérzékenyebb ügyek esetében az ítélkezés átlagos időtartama négy és öt év között van, ez pedig jóval hosszabb, mint ami általában elfogadható. Az Alapjogi Charta 47. cikke rendelkezik az ésszerű időtartamon belüli ítélethozatalhoz való jogról. 

A reform költségei

A Törvényszék által tett erőfeszítéseknek köszönhetően a bírák számának 21 fővel történő növelése, valamint a Közszolgálati Törvényszék és a Bíróság egyesítése évente 13,5 millió EUR összeget igényel. Ez jóval kedvezőbb annál a 26,8 millió eurós összegnél, amit a késedelmes ítélethozatal miatt indított kártérítési ügyekben követelnek. A ráfordítások lehetővé teszik, hogy az EU olyan határidővel és olyan minőségben tegyen eleget az elsőfokú törvénykezés terén fennálló kötelezettségeinek, amit joggal várhatnak el a polgárok és vállalkozók a jogállamiság alapjain álló Unióban. 

További lépések

A rendeletet december végén fogják kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a közzététel utáni napon fog hatályba lépni.

A 12 új bíró kinevezése folyamatban van. Az érintett tagállamok (a Cseh Köztársaság, Svédország, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország, Ciprus, Litvánia, Görögország, Lettország, Luxemburg, Szlovákia és Málta) által javasolt jelölteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján felállított bizottság fogja kiválasztani és személyes beszélgetésen fogadni. A bizottság feladata véleményt alkotni a jelölteknek a törvényszéki bírói feladatok ellátására való alkalmasságáról, mielőtt a tagállamok kormányainak képviselői határoznak a kinevezésekről.