A Tanács és az Európai Parlament között ideiglenes megállapodás született arról a javaslatról, amely a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló módosított rendeletre irányul. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.
A jogalkotók általános célja a rendelettel az, hogy a tagállamok közötti együttműködés javításával minimálisra csökkentsék az esetleges földgázellátási zavarok hatásait, hozzájárulva ezzel a belső energiapiac jobb működéséhez. A javaslat az energiaunió első dimenzióját („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”) ülteti át a gyakorlatba.
A javasolt rendelet az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik legfontosabb eleme. (Egy másik ilyen fontos elem a kormányközi energiaügyi megállapodásokról szóló határozat.)
„A jogszabály nagyban hozzájárul majd az Unió energiabiztonságához, mivel az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket és lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra. Mindemellett elősegíti, hogy mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt.”
Konrad Mizzi miniszter, Miniszterelnöki Hivatal, MáltaA rendelet főbb új elemei a következők:
A holland és a szlovák elnökség alatt folytatott intenzív munka, valamint a máltai elnökség idején tartott 4, háromoldalú egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az alábbi főbb kérdésekről:
A földközi-tengeri térségben folytatott új kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében az EU segítséget fog nyújtani vízellátási és agrár-élelmiszeripari projektek kidolgozásához a régióban.
Az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) mai döntése a máltai elnökség és az Európai Parlament között április 11-én létrejött megállapodás nyomán született.
A PRIMA kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg tizenegy uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia), valamint nyolc nem uniós ország (Algéria, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország) vesz részt.
Az EU többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból biztosított 220 millió euróval járul majd hozzá a partnerséghez.
Bármely más uniós tagállam, illetve harmadik ország is részt vehet a PRIMA kezdeményezésben, amennyiben teljesíti a részvételi feltételeket.
„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius máltai parlamenti államtitkár a megállapodás létrejöttekor.
A PRIMA partnerség várhatóan 2018 elején kezdi meg működését, azt követően, hogy az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadja az erről szóló határozatot.
A Tanács 2017. április 25-én megállapodásra jutott az északi-tengeri tengerfenéki halállományokra vonatkozó többéves tervet illető tárgyalási álláspontjáról (más néven az általános megközelítésről). A terv az Északi-tengerre vonatkozó első ilyen hosszú távú stratégia, amelynek részét képezik úgy a halállományokkal, mint a halászhajókkal és az érdekelt felekkel kapcsolatos megfontolások is.
A két intézmény között megkezdődhetnek a tárgyalások, mihelyt az Európai Parlament szavaz az általa készített jelentésről.
„Az északi-tengeri terv kiemelkedő fontossággal bír a megújult közös halászati politika végrehajtása szempontjából, ezért a máltai elnökség jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspont példátlanul rövid idő alatt kialakuljon” – mondta Roderick Galdes mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkár. „A terv az elfogadása után a terület fenntartható halászatának sarokköve lesz majd. A Tanács várakozással tekint a Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, amelyek során a célja az lesz, hogy a lehető legjobb eredményt biztosítsa mind a tengeri élőhelyek, mind a halászati ágazat számára”.
A Tanácsnak az északi-tengeri tervvel kapcsolatos álláspontja összhangban van a közelmúltban elfogadott, a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó többéves tervvel. Egyszerűsíti a bizottsági javaslatot, amennyiben a rendelet hatályát a teljes elterjedési területen található célzott halászati tevékenységekre kiterjeszti, valamint megfelelő eszközöket biztosít ahhoz, hogy a halállományokkal való gazdálkodás a maximális fenntartható hozam alapján történjék. Az általános megközelítés a közös halászati politikával összhangban világos álláspontot jelent a vegyes halászatban előforduló, alacsony kvótájú fajokkal való gazdálkodás tekintetében is.
A Tanács megerősítette a bizottsági javaslatot a jogszabály hatálya alá tartozó fajokat illető állományvédelmi intézkedések tekintetében, egyben hatékonyabbá is tette a javaslatot azzal, hogy racionalizálta a kirakodási kötelezettség hatályát annak érdekében, hogy elérje azt az uniós célkitűzést, mely szerint a halászatot az összes tengeri medence tekintetében fenntarthatóbbá kell tenni.
A Tanács által javasolt módosítások nyomán az új jogszabályból és az egyéb ellenőrzési rendelkezésekből származó adminisztratív tehercsökkenni fog. A módosítások kiterjednek a közös gazdálkodás alá tartozó állományokról a harmadik országokkal folytatandó konzultációk kérdésére is, amelyek célja, hogy az uniós szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett halászhassanak az érintett területeken.
A következő lépésekA ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament várhatóan 2017 júniusában fogadja el a javaslattal kapcsolatos álláspontját. Ezáltal a tárgyalások még a nyári szünet előtt megkezdődhetnének. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény jóváhagyása szükséges.
HáttérA Bizottság 2016. augusztus 3-án nyújtotta be az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló javaslatát. A javaslat azokra a fajokra vonatkozik, amelyek a tengerfenék közelében élnek és táplálkoznak.
Ez a második olyan többéves terv, amelyet a 2014 januárjában életbe lépett megreformált közös halászati politikával összhangban fogadtak el. A javaslat célja, hogy az Északi-tengeren végrehajtsák a megreformált közös halászati politika legfontosabb elemeit, konkrétan a következőket: a maximális fenntartható hozamot meghaladó kiaknázási arányok elérése, a biomassza állapotához kapcsolódó biztosítékok meghatározása, a hosszú távú, több fajt felölelő gazdálkodás irányába történő elmozdulás, a kirakodási kötelezettség teljesítése, valamint a regionalizáció alkalmazása a technikai intézkedések elfogadásakor.
A Tanács 2017. április 25-én következtetéseket fogadott el az ENSZ erdészeti stratégiai tervéről, az Európai Uniónak és tagállamainak az ENSZ Erdészeti Fóruma tizenkettedik ülésszakán való részvételének előkészítése céljából.
A következtetések kiemelik az ENSZ legelső, a 2017–2030-as időszakra vonatkozó erdészeti stratégiai tervének és a kapcsolódó négyéves munkaprogramnak a fontosságát. A terv az egyik legfontosabb eszköze lesz a különböző ENSZ-szervek által elfogadott erdészeti politikák és programok közötti szinergiák előmozdításának, valamint annak, hogy ezek végrehajtása egymást kölcsönösen támogató jelleggel történjen. A következtetésekben továbbá a Tanács megerősíti, hogy az EU maradéktalanul támogatja a tervet és teljes mértékben elkötelezett az erdészeti vonatkozású globális feladatok nemzetközi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának javítása iránt.
A következtetések egyúttal előkészítik az EU részvételét az ENSZ Erdészeti Fórumának tizenkettedik ülésszakán (UNFF 12), amelyre 2017. május 1. és 5. között kerül sor New Yorkban. Az UNFF az ENSZ egy kisegítő testülete, amelynek feladata az erdőgazdálkodás, az erdővédelem és a fenntartható fejlesztés előmozdítása az erdők minden típusa tekintetében, valamint az ezirányú tartós politikai elkötelezettség megerősítése.