A Tanács február 28-án kialakította a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját (általános megközelítés). Az ETS az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. A felülvizsgálat hozzájárul azon uniós célkitűzéshez, hogy az EU – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az ilyen gázok kibocsátását.
A tanácsi álláspont elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges szövegről.
„Fontos ez nekünk, bolygónknak és az utánunk jövő nemzedékeknek. A Párizsi Megállapodás mérföldkövet jelentett, de a szavakat most tettekre kell váltani. Egy jobban működő ETS nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásokat. Az EU teljesíti ígéreteit, mert szívén viseli mindenki jobb jövőjét.”
Jose A. Herrera, Málta környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnökeAz EU ETSA 2005-ben indított kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy működik, hogy felső határértéket állapítanak meg a nagykibocsátású ipari ágazatokból és az erőművekből származó összes kibocsátásra. Az évente csökkenő határértéken belül a vállalkozások kibocsátási egységeket vásárolhatnak és adhatnak el. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít. Ez arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátásukat.
A vállalkozások alapesetben árverés útján juthatnak kibocsátási egységekhez, egyes ipari ágazatok azonban térítésmentesen kapnak egységeket. A térítésmentes kiosztás a teljesítményre vonatkozó referenciaértékek alapján történik. Ennek keretében az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátással járó termelés bevált gyakorlatait jutalmazzák.
Ütemterv és a következő lépésekAz Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS felülvizsgálatának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.
Mivel a javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozik, a végleges szöveg kialakítása érdekében azt mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben meg kell vitatni. Az Európai Parlament a 2017. február 15-i plenáris ülésén szavazott saját módosításairól. Mivel most elfogadták a tanácsi általános megközelítést is, megkezdődhetnek a tárgyalások.