2017. március 21., kedd
EU–Japán vezetői találkozó
11.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése. Fogadja: Donald Tusk elnök és Jean-Claude Juncker elnök
12.00 Sajtónyilatkozatok
12.20 Vezetői találkozó
13.05 Munkaebéd
2017. március 22., szerda
10.30 A brüsszeli terrortámadások áldozatainak emlékére állított emlékmű felavatása
11.30 Találkozó Marcelo Rebelo de Sousával, Portugália elnökével
2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke üdvözli az EU állam-, illetve kormányfőit
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.15 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke
Március 25-én ünnepeljük a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulóját. Megállapodtunk abban, hogy ezen a napon együtt emlékezünk meg egy hosszú út kezdetéről, mégpedig a római Piazza del Campidoglión lévő Orazi e Curiazi teremben, vagyis azon a helyen, ahol a Szerződések aláírására 1957-ben sor került. Ez alkalmat kínál majd arra, hogy figyelmünket az Európai Unió aktuális helyzetére és az integrációs folyamat jövőjére irányítsuk.
Az ünnepélyes megemlékezésre a délelőtt folyamán fog sor kerülni az uniós állam-, illetve kormányfők ülésének keretében, amelyen az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, valamint az intézmények képviselői is részt vesznek majd.
Az ülésen együtt ünnepelhetjük közös történelmünket és áttekinthetjük a hatvan éve zajló integrációs folyamatot. Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az Unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság (különösen a migráció), valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés kérdésének. Az ünnepi ülést követően szándékaink szerint politikai nyilatkozatot fogadunk el, amelyben megerősítjük az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázoljuk az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképünket.
Csoportképünk ez alkalommal a szabadban fog készülni, majd az intézmények vezetői megtartják szokásos sajtókonferenciájukat.
Ezt követően átvonulunk a Quirinale-palotába, ahol Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke munkaebéden lát vendégül bennünket. A munkaebédet követően alkalmunk lesz arra, hogy meghallgassuk a beszédét és véleményt cseréljünk arról a folyamatról, amely március 25-én Rómában reményeink szerint új lendületet nyer.
Érdeklődéssel várjuk március 25-i római találkozónkat.
Az EU lépéseket tesz a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálására azt biztosítandó, hogy baleset esetén a kutató-mentő szolgálatok azonnal hozzáférhessenek a fedélzeten tartózkodó személyek adataihoz. Az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtás megkönnyítése érdekében az adatok között szerepelni fog az utas állampolgársága is.
Ezzel összefüggésben ma további előrelépés történt, mivel a Tanács elfogadta álláspontját az európai személyhajók utasainak és személyzetének nyilvántartásba vételére vonatkozó módosított követelményekről, amelyek tartalmazzák ezeket az új rendelkezéseket. Az utasinformációkhoz való azonnali hozzáférés döntő fontosságú lehet például a kutatási és mentési folyamat elősegítése szempontjából. Egyúttal a hozzátartozókat és a barátokat is megkímélheti a felesleges aggodalomtól.
„Az új szabályok javítják a biztonságot, ami értelemszerűen valamennyi tengeri közlekedési jogszabályunk kulcseleme” – közölte Joe Mizzi, a közlekedésért és infrastruktúráért felelős máltai miniszter.
„Mindemellett azonban ösztönzik az innovációt és a digitalizációt a személyszállítási ágazatban, ami – különösen az adminisztratív terhek csökkentése révén – hozzájárul a szektor versenyképességének növeléséhez.”
A hatályos szabályok értelmében az utas-nyilvántartási adatokat a hajózási társaság tárolja, és vészhelyzet esetén a kutató–mentő szolgálat a társaság felelős tisztviselőjéhez fordul. A rendszer működéséhez a kapcsolattartó személynek elérhetőnek kell lennie, így a mentési művelet megkezdése előtt értékes percek veszhetnek el.
Az új követelmények értelmében az adatokat nem a hajózási társaság tárolja majd, hanem elektronikus formátumban azonnal az illetékes hatóság rendelkezésére fognak állni. Az adattovábbítás két módja, azaz az egyablakos nemzeti rendszerek, valamint az automatikus hajóazonosítási rendszer már a Bizottság eredeti javaslatában is szerepelt, és azokat a Tanács megtartotta.
A javasolt új szabályok egyúttal azt is előírják, hogy az információk között az utas nevén, születési dátumán, nemén és – az utas kívánságára – a vészhelyzet esetén igényelt különleges segítségen túl az utas állampolgárságát is fel kell tüntetni. A nyilvántartásban jelenleg nem minden esetben szerepel az állampolgárság, ami megnehezíti az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtást.
A bizottsági javaslattal szemben a tanácsi szöveg egy évről három évre növeli az átültetési időszakot, amelynek végéig az új szabályokat be kell építeni a nemzeti jogszabályokba. A felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Tanács mentesíti az irányelv átültetésének kötelezettsége alól azon tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, illetve a lobogójuk alatt közlekedő hajóval.
A Bizottság tavaly júniusban nyújtotta be a javaslatot, amely a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret átfogó felülvizsgálatának részét képezi. A felülvizsgálat célja, hogy a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése mellett biztonságosabbá tegye a tengeri közlekedést.
A javaslat útja a jogszabállyá válásigA ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el a javaslatra vonatkozó álláspontját. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény egyetértése szükséges.
A Tanács 2017. március 20-án négy magas rangú katonai vezetőt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. A Tanács – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a négy személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.
A Tanács ezen határozatával 239-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.
Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 1-jéig vannak érvényben.
Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktusra, mivel a szíriai polgárháborúnak nincs katonai megoldása. Az EU emellett vezető szerepet tölt be a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépések területén. A konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Az EU szerepvállalásának további fokozása érdekében az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2017. március 14-én elfogadott közös közleményükben Szíriával kapcsolatban előremutató uniós stratégiát javasolnak. A közös közleményt a Külügyek Tanácsának következő, április 3-i ülésén fogják ismertetni.
A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. március 21-i számában hirdetik ki. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.
Az egészséges és méltóságteljes élethez elengedhetetlen, hogy mindenki biztonságos ivóvízhez jusson és megfelelő higiéniás létesítményeket használhasson. Mégis világszerte még mindig 663 millió ember – azaz minden tizedik ember – él úgy, hogy nem jut biztonságos ivóvízhez, vagyis úgy, hogy megfosztják őt ettől az alapvető emberi jogtól. A megfelelő higiéniás létesítményekre irányuló célt sem sikerült teljesíteni: még mindig 2,4 milliárdra tehető azon személyek száma világszerte, akik nem férnek hozzá megfelelő higiéniás létesítményekhez, azaz minden harmadik embert érint a probléma. A tartósan fennálló vízhiány és vízproblémák az éghajlatváltozás és a demográfiai fejlemények következtében a jövőben valószínűsíthetően mind több és több embert fognak érinteni.
A víz világnapja alkalmából az Európai Unió újólag hangsúlyozza azon vállalását, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend révén mindenki – de ezen belül is mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportok – számára biztosítani fogja a vízhez való hozzáférést és a megfelelő higiéniás létesítmények rendelkezésre állását, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. A „senkit sem szabad hátrahagyni” elv melletti elkötelezettségünk azt jelenti, hogy senkit sem hagyunk megfosztani a tiszta vízhez való hozzáférés jogától. Ismételten tanúbizonyságot teszünk továbbá a Párizsi Megállapodás és a marrákesi éghajlat-politikai program melletti elkötelezettségünkről. A két eszköz keretében a nemzetközi közösség megerősítette, hogy eltökélt az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve amellett, hogy segítse az éghajlatváltozás hatásainak kezelését, a vízre gyakorolt hatásokat is beleértve.
A biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiéniás létesítmények biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősül. Ezek előfeltételei az egészségnek, a növekedésnek és a termelékenységnek. Az uniós tagállamok általi kétoldalú együttműködésen túl az Európai Unió 2007 óta több mint 2,2 milliárd EUR összeget fordított vízgazdálkodási és higiéniai projektekre több mint 62 országban világszerte. A növekvő humanitárius szükségletekre és a kényszerű lakóhelyelhagyások számának növekedésére válaszul az Uniónak határozott szándéka, hogy a továbbiakban is segítse a természeti és ember által előidézett katasztrófák által sújtott embereket, nevezetesen azzal, hogy hozzáférést biztosít számukra az életet mentő tiszta és biztonságos vízhez.
Az EU emellett – a vízdiplomáciáról szóló 2013. évi tanácsi következtetésekben foglaltak alapján és a regionális fejlesztés stratégiai megközelítése révén – a továbbiakban is támogatni fogja a fenntartható vízgazdálkodást, és ennek keretében világszerte elő fogja mozdítani a határokon átnyúló együttműködést, amely alapvető fontosságú a fejlődés, valamint a stabilitás, a reziliencia, a béke és a biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani a víz, az energia és az élelmezésbiztonság területe közötti kritikus jelentőségű összefonódásokra. Az EU továbbá szorgalmazza a vízügyi együttműködés területére vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz való csatlakozást. Ezek között külön is megemlítendő a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ–EGB-egyezmény, valamint a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú hasznosításának jogáról szóló ENSZ-egyezmény. A víz az élet forrása. Az életé, melyet kötelességünk a világ minden szegletében megvédeni.
E nyilatkozat közzétételére a víz európai és világnapja (2017. március 22.) alkalmából került sor.