Agrégateur de flux

Május 14. szerda este 7.3o. az A38-on.

A Deti Picasso Moszkva első számú örmény rock zenekara lassacskán már budapestinek mondható. A Picasso Gyermekeinek két alapító tagja, Gaya és Karen Arutyunyan három éve ideiglenesen leállította örmény etnorock zenekarát, hogy duóban folytassa Wattican Punk Ballet néven. Ám most eljött a pillanat a visszatérésre. Az állandóan megújuló és változó Deti Picasso most első körben egy akusztikus műsorral tér vissza, ahol a teljesen új, örmény népzenei gyökerekből építkező szerzemények mellett egy pár régi klasszikus szám is elhangzik. Gayat és Karent a hárfás Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron kísérik.

Jegyek itt. Esemény itt.

DETI PICASSO LITE (AR/RU)

Ha Djivan Gasparyan az örmények melankolikus természetét tükrözi, a System Of a Down pedig az ellenkezőjét, akkor a moszkvai örményekből álló Deti Picasso eme két érzésvilág ötvözetét nyújtja. A Deti Picasso már többször járt Magyarországon, tagjai igen jó viszonyt ápolnak a Másfél zenészeivel és Grencsó Istvánnal, ennek eredményeként közös fellépésekre sőt, közös számok írására került sor.

Talán ennek is köszönhető, hogy itthon valóságos kultusz alakult ki a Szigeten és az A38 Hajón is többször fellépő örmény-orosz zenekar körül. Három éve budapesti székhellyel megalapították a Wattican Punk Ballet freak rock duójukat, mellyel lassacskán egész Európát feltérképezték.  

Május 14-én a Deti Picasso kicsit szokatlan formában, kevésbé pörgős, de annál misztikusabb produkcióval lép a Hajó színpadára. Az orosz származású hárfaművész Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron közreműködésével akusztikusan szólalnak meg a Deti Picasso klasszikusnak mondható dalai, de már a formálódó új anyagba is betekintést kaphatunk. Gayaék nem titkolják, új anyaggal és felállással akarnak visszatérni.

Május 14. szerda este 7.3o. az A38-on.

A Deti Picasso Moszkva első számú örmény rock zenekara lassacskán már budapestinek mondható. A Picasso Gyermekeinek két alapító tagja, Gaya és Karen Arutyunyan három éve ideiglenesen leállította örmény etnorock zenekarát, hogy duóban folytassa Wattican Punk Ballet néven. Ám most eljött a pillanat a visszatérésre. Az állandóan megújuló és változó Deti Picasso most első körben egy akusztikus műsorral tér vissza, ahol a teljesen új, örmény népzenei gyökerekből építkező szerzemények mellett egy pár régi klasszikus szám is elhangzik. Gayat és Karent a hárfás Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron kísérik.

Jegyek itt. Esemény itt.

DETI PICASSO LITE (AR/RU)

Ha Djivan Gasparyan az örmények melankolikus természetét tükrözi, a System Of a Down pedig az ellenkezőjét, akkor a moszkvai örményekből álló Deti Picasso eme két érzésvilág ötvözetét nyújtja. A Deti Picasso már többször járt Magyarországon, tagjai igen jó viszonyt ápolnak a Másfél zenészeivel és Grencsó Istvánnal, ennek eredményeként közös fellépésekre sőt, közös számok írására került sor.

Talán ennek is köszönhető, hogy itthon valóságos kultusz alakult ki a Szigeten és az A38 Hajón is többször fellépő örmény-orosz zenekar körül. Három éve budapesti székhellyel megalapították a Wattican Punk Ballet freak rock duójukat, mellyel lassacskán egész Európát feltérképezték.  

Május 14-én a Deti Picasso kicsit szokatlan formában, kevésbé pörgős, de annál misztikusabb produkcióval lép a Hajó színpadára. Az orosz származású hárfaművész Anasztázia Razvaljajeva és a dobos Porteleki Áron közreműködésével akusztikusan szólalnak meg a Deti Picasso klasszikusnak mondható dalai, de már a formálódó új anyagba is betekintést kaphatunk. Gayaék nem titkolják, új anyaggal és felállással akarnak visszatérni.

Christian Malis, Guerre et stratégie au XXIe siècle, Fayard, Paris, 2014
Retrouvez les autres notes lectures dans la Lettre de l'IRSEM
Christian Malis nous livre ici un essai de stratégie future, en s’efforçant de tenir compte de ce que seront les paramètres de la sécurité, de la défense et de la guerre dans un proche avenir. Parmi les temps forts de ce travail, on note le chapitre 4 sur un « troisième âge nucléaire », qui propose plusieurs scénarios pour la dissuasion : 1- la peu probable disparition totale des armes atomiques, 2- le triomphe souhaitable du principe de l’interdiction (ou la dissuasion défensive s’interdisant toute action contre-force), 3- une relance de la course au nucléaire entre grands accompagnée de prolifération chez les puissances régionales, enfin 4- le choc que constituerait l’usage de la bombe dans un conflit qui aurait dégénéré (par exemple entre Inde et Pakistan). Dans tous les cas de figure, Christian Malis estime que le nucléaire cessera d’être le grand régulateur des rapports de force internationaux, ce qu’il fut depuis 1945.
Parfois aux confins de la science-fiction, l’ouvrage insiste également sur les nouveaux acteurs stratégiques, les nouveaux espaces de leurs confrontations, et le nouvel « amont » technostratégique de leur développement. Nouveaux acteurs non pas au sens des relations internationales traditionnelles (les ONG, les mafias, médias, entreprises multinationales, entrepreneurs religieux ou de violence…), mais au sens du soldat numérisé et hyper-connecté, du robot militaire (comme le drone), des forces spéciales, du mercenaire, du cyber-guerrier, cyber-activiste, cyber-terroriste ou cyber criminel. Des enfants soldats aussi, réalité à laquelle nous nous trouvons déjà confrontés. Les nouveaux champs de bataille sont, eux aussi, déjà connus : le cyberespace, d’accès très bon marché, et l’espace tout court, à l’inverse très onéreux. Enfin, un chapitre sur la techno-stratégie vient rappeler ce qu’une armée moderne doit au soutien logistique d’une part, à la R&D d’autre part. De ce point de vue, l’efficacité française au Mali fut celle non pas de quelque 4.000 hommes sur le terrain, mais d’une « armée de 400.000 hommes », personnels de l’industrie de défense compris.
L’ouvrage est l’occasion de nombreux rappels ou hypothèses utiles par les temps actuels. Aux frontières d’un empire, la sécurité n’est pas totale tant qu’on n’a pas assujetti les puissances voisines (p.17). Dans le monde qui vient, trois types de tensions stratégiques dominent : les rivalités pour les espaces régionaux, la compétition pour le contrôle des ressources naturelles, et les confrontations identitaires (p.63). De la même manière coexisteraient trois mondes stratégiques : un monde néo-westphalien où l’équilibre des puissances reste de mise (comme en Asie), un monde post-westphalien où la guerre n’est plus une perspective acceptable (dans le monde occidental), enfin un monde pré-westphalien où la désintégration de l'Etat entraîne le chaos (Moyen-Orient, Afrique).
Au final, l’ouvrage est critique à l’égard des choix stratégiques retenus en Europe, parfois souverainiste dans son bilan de l'Europe de la défense et de la dépendance dans laquelle celle-ci est entrée vis-à-vis des Etats-Unis, et se veut force de proposition dans sa conclusion, tout en appelant, exemples à l’appui, à une refonte de la pensée stratégique : « combien de livres de stratégie sont encore écrits comme à l’époque de Napoléon », s’interroge Christian Malis (p.183), non sans quelque vérité.
Frédéric Charillon

Ukrainian BMT-72 Main Battle Tank

07/05/2014 00:00:00

Az EU Kulturális Öröksége díj 2014. évi nyertesei átvették kitüntetésüket, melyet az örökségmegőrzés, illetve a kulturális örökséggel kapcsolatos más területeken végzett kiemelkedő munkájukkal érdemeltek ki. ...

07/05/2014 00:00:00

The winners of the 2014 EU Prize for Cultural Heritage have been presented with their awards for excellence in conservation and heritage-related work. ...

07/05/2014 00:00:00

Die Gewinner des Preises der Europäischen Union für das Kulturerbe 2014 wurden für herausragende Leistungen bei der Erhaltung und anderen für das Kulturerbe relevanten Arbeiten ausgezeichnet. ...

La sécurité des satellites, quels qu’ils soient, est loin d’être performante. Ainsi de simples pirates armés d’une parabole, d’un ordinateur, d’un décodeur et de quelques logiciels seraient capables de les pirater et d’en prendre le contrôle. De multiples failles détectées dans les différents logiciels intégrés aux terminaux d’accès aux satellites sont présentes et permettraient de ...

Polish Tur 2 Light Protected Vehicle

Ukrainian BMP-55 Heavy Armored Personnel Carrier

Le sas de Chypre va donc être remis en fonction pour les soldats qui reviennent de Centrafrique et du Mali. Il va leur permettre de faire un break indispensable avant leur retour à la vie « normale » en France. C’est à partir du mois de juin qu’il devrait reprendre son activité et concerner 2000 à 2500 ...

05/05/2014 00:00:00

Erősödőben van az uniós gazdaság. A GDP-re vonatkozó adatok rövid és közép távon egyaránt derűlátásra adnak okot. ...