Intézetünk függetlenségét megőrizve az utóbbi időben meglepődéssel tapasztalja a magyarországi külügyi és külügyi elemzői apparátus teljes átalakítását, mely számos nagytudású és évtizedes tapasztalatokkal rendelkező diplomata vagy elemző háttérbe szorulását is eredményezte. Csak reménykedhetünk, hogy az új apparátus hasonló nyelvismeretekkel, diplomákkal és főleg azzal az évtizedes tapasztalati és kapcsolati tőkével is rendelkezik, mely egy ország diplomáciájának alakításához alapvető fontosságú.
Az Europa Varietas Intézet projektjei révén számos külföldi, valamint európai uniós kül- és biztonságpolitikával foglalkozó intézmények, szakfolyóiratok (stb.) számára egyaránt készít elemzéseket. Magyarországon a mindig aktuális kormány szinezetétől függetlenül szintén számos minisztériummal dolgozunk, dolgoztunk együtt. Ugyanakkor ki kell jelentenünk a külügyek szempontjából jelentősen csökkent az utóbbi években a magas szintű elemzői anyagok iránti érdeklődés. A Magyar Külügyi Intézet megszünésével pedig lényegében végképp megszűnt az az intézmény, mely által jórészt ezen anyagok becsatornázódhattak.
A teljesség igénye nélkül szeretnénk felsorolni pár példát, melyben intézetünk sikeres prognózisokat adott ki
Hamarosan linkeljük a vonatkozó anyagokat
- A KDK-ban az ARTEMIS-hoz hasonló missziók gyakorlati eredménye csekély, permanens misszió kell, meg kell erősíteni az ENSZ misszió mandátumát (2003-2006). Releváns, közös uniós Afrika stratégia kell. > Megerősített ENSZ misszió MONUC>MONUSCO, segítségével az M23 lázadók legyőzése. Az EU "stabilizál" továbbra is melyből a legnagyobb hasznot Kína húzza. Továbbra sincs releváns Afrika-stratégiája az EU-nak. (2013-2014)
- A darfúri helyzet megoldását csak a Csáddal és a KAK-el közös csomagban lehet megoldani (2006) > Elindult az EUFOR Csád/RCA misszió 2008-ban, bár ahogy megjósoltuk nem a konfliktus megoldása, csak tüneti kezelése céljából.
- Sarkozy elnök fölényes győzelmet fog aratni (2006 nov) > Sarkozy győz az elnökválasztásokon (2007)
- A Nabucco projekt nem biztosítja megnyugtatóan a magyarországi ellátást a Déli Áramlat hamarabb elkészülhet, de az oroszkat mindkét projekt esetében nehéz lesz kikerülni, mert Németországtól Algériáig felvásárolják a vezetékszakaszokat. Felül kell vizsgálni az orosz kapcsolatokat és felgyorsítani a tározóink kiépítését (2007) > A Nabucco projekt tetszhalott állapotban van, az ukrán válságok miatt a magyar ellátás kockázatos, de megépültek a tározók, a Déli Áramlat projektben is úgy tűnik részt vesz az ország. (2014)
- Már rövid távon nagyon visszaüthet, hogy nincs az EU-nak külön közös Ukrajna stratégiája a földrajzi Európa legnagyobb államára nézve, sürgősen ki kellene dolgozni (2007). > Orosz-ukrán konfliktus (2014), melyet az USA és Oroszország "menedzsel" az EU ismét csak statiszta.
- Az orosz beavatkozást Grúziában a Krím kisajátítása fogja követni, ha a NATO továbbra is Ukrajnában szeretne terjeszkedni, az oroszok csak a megfelelő alkalomra várnak a beavatkozáshoz. A konfliktusra fel kell készülni a kárpátaljai magyarok vonatkozásában. (2008) > Orosz-ukrán konfliktus, a Krím visszacsatolása Oroszországhoz (2014)
- Az EUSSR Guinea Bissau missziót sürgősen át kéne gondolni, mert jelen formájában az SSR szimplán az elnök politikai ellenfeleinek lefegyverzésére szolgál, mely megkönnyíti az elnöki milíciák számára a leszámolást az ellenfelekkel, s mindezt az EU legitimációjával. Az SSR elsietett a DDR nem végrehajtott (2009) > Az EUSSR misszió gyakorlatilag megbukik 2010 szeptemberében (nem hosszabbítják meg) és tényleges eredmény nélkül távozik az országból. (2010)
- Magyarországnak a PSC/COPS-ban fokozottabb figyelemmel kellene kísérnie az afrikai ügyeket (és ahogyan a szlovénok kezelik a kérdést), mert könnyen lehet, hogy afrikai konfliktusok ügyében is közvetítenie kell majd az Európai Unió Tanácsa 2011-es magyar elnökségének. > Líbiai konfliktus, a magyar nagykövetség marad csak Tripoliban, és sikeresen képviseli az EU-t.
- A líbiai krízis törzsi-területi alapú, az európai beavatkozás a "líbiai nép mellett" ellenjavalt, a nyugat-európai olajárak tartós emelkedéséhez vezethet, a líbiai olajinfrastruktúra évtizedekre leépülhet, megindul az ország szétszakadása, állandósul a belső zűrzavar, az Al-Kaida megerősödik, a térség államait destabilizálni fogja (2011) > Líbiai szecessziós mozgalmak, az AQMI megerősödése, a tuaregek felerősödése, szecessziós mozgalmak Maliban és Nigerben.
- Az ENSZ (OCHA) nem fogja jó szemmel nézni, hogy az EU humanitárius misszió álcája alatt próbál konkrét katonai segítséget nyújtani a líbiai felkelőknek, a tervezett misszió elbukhat (2011). > Az EUFOR Líbia missziót nem sikerül elindítania az EU-nak (2011)
- Sólyom László államelnök kitiltási ügye kapcsán a magyar diplomácia hibásan fordul nem megfelelő fórumhoz, az Európai Bírósághoz. A magyar keresettel nem érhetünk el pozitív eredményt és vissza kéne vonni (2011 nov.) > A magyar kereset megbukott, az EB állásfoglalása több mint 90%-ban a mi véleményünket tükrözte. (2012 március)
- Inkább Sarkozy elnök fogja elveszíteni, mint François Hollande fogja (igen szoros eredménnyel) megnyerni a francia elnökválasztást, a %-os arányok szorosak lesznek és az utolsó pillanatig bizonytalanok lehetnek (2011 nov.-dec.). François Fillon indításával (mely csak elvi lehetőség) az UMP akár újrázhatna is. > A szocialista elnök győzelme 2012-ben, majd népszerűsége gyorsan megdönti Sarkozy elnök negatív rekordjait is.
- A Front National erősödik és az élen fog végezni a regionális és az EP választásokon (2012-2013). Az UMP regionális győzelme csalóka, győzelmét csak annak köszönheti, hogy a PS százalékosan dupla annyi szavazót vesztett (10%), az igazi nyertes a FN még okozhat meglepetést. > Az FN megnyerte az EP választásokat (2014)
- ...
- Arab tavasz destabilizációs hatásai
- Szír helyzet megrekedése az orosz-amerikai nagyhatalmi érdekek miatt (Hidegháború 2.0, "második felvonás")
(folytatjuk)
Dr. Türke András István Ph.D
az Europa Varietas Intézet igazgatója
“A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).
Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta
felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.
A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak hosszú távú eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.
A fenntartható társadalomban nincs értelme szétválasztani, s egymás felé rendelni a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, azok egy cél érdekében, egymástól elválaszthatatlanul kell, hogy együttműködjenek. A fejlődés és környezet minden kérdése összefügg, azaz környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. Azért, hogy a környezetkárosodást megelőzzük, a környezeti szempontokat figyelembe kell vennünk fejlesztési döntéseink során, integrálni kell ágazati programjainkban, terveinkben, s projektjeinkben.
A fenntartható fejlődés tehát azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ezt kívánják érvényesíteni azok az általános szempontok, amelyeknek minden pályázónak meg kell felelnie.
A pályázó a környezetvédelmi szempontokat alapvetően két területen tudja erősíteni, illetve megvalósítani; saját menedzsmentjében és a megvalósítani kívánt projekt során. A környezetvédelmi követelményeket két csoportba lehet osztani; általános és speciális követelményeket fogalmaz meg. A legfontosabb általános követelmény, amely a pályázat típusától független, hogy minden projektnek törekednie kell a megjelölt fenntarthatósági szempontok minél erőteljesebb érvényesítésére.
A fenntarthatóság biztosítása lényegében saját érdekünket szolgálja és több szempontból is előnyös és hasznos, illetve már rövidtávon is gyakorlati előnyökhöz juttatja a pályázót.
A környezetvédelem elveinek biztosítása az alábbi gyakorlati előnyöket jelenti:
-A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges környezetvédelmi minimumelvárást.
- A pályázattal magasabb értékelési pontszám érhető el, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére.
- Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, nagy költségráfordítással beépíteni a projektbe, vagy a környezetben okozott károk felszámolására költeni.
- A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét.
- A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő környezetvédelmi gyakorlat vonatkozásában.
- A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak az elkövetkezendő projektek megvalósításához és további támogatások megszerzéséhez.
A pályázati projekt adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték illetve a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a pályázónak a vállalt szempontokat. A fenntarthatósági szempontok értékét az adatlapon a pályázó szervezetre vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben eltérhet a kedvezményezettől vagy a projektgazdától.
A szempontok vállalása esetén az a cél, hogy a pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés illetve csökkenés. Egyes esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelel a célnak.
A pályázati adatlapon található táblázatban a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a pályázó, hogy milyen fenntarthatósági szempont esetében vállal többletteljesítményt. Az értékelők csak olyan intézkedés fogadnak el, amelyet a pályázó részletesen, megalapozottan és megfelelően bemutatott.
Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok vállalása, mind a pályázónak, mind a természeti környezetnek, mind pedig a társadalom számára pozitív hátassal van.
Nemrég jött ki a magyarországi mozikban a Fury (nálunk Harag) néven futó, második világháborús akciófilm Brad Pitt-tel a főszerepben. Miután a szerkesztőséget mindig is érdekelte a második világháború rögvalóságát bemutató kapcsán Hollywood fejéből kipattanó agymenések sora, így mi is adtunk egy esélyt a filmnek. Figyelem - a kritika spoilereket tartalmaz, valamint militarista szemszögből értékeli a filmet, azaz számunkra érdektelen az operatőri munka, vagy a karakterek jellemfejlődése, amíg a német csapatok megfelelően tudják kezelni a Panzerfaust-okat.
A krími és kelet-ukrajnai konfliktusok körüli médiacirkusz elég egyértelműen demonstrálja, mennyire eltérő szemszögből látják az amerikaiak és az oroszok ugyanazt a biztonságpolitikai helyzetet. És mivel az ezzel kapcsolatos értekezések gyakran visszakanyarodnak a szovjet múlthoz, továbbá annak visszásságaihoz és örökségéhez, az egyik mozgatórugó gyaníthatóan az, hogy azt a korszakot is hajlamosak másképp megítélni. Ez az ellentét persze egyáltalán nem új, és nem is feltétlenül külpolitikai összezördülések apropóján nyilvánul meg. Tavaly pl. a Relic Entertainment Company of Heroes 2 stratégiai játéka olyan mértékű felháborodást váltott ki az orosz gamerközösség körében a 2. világháborúban játszott szovjet szerep sajátos ábrázolása miatt, hogy válaszul az 1C Softclub inkább a FÁK teljes területén eltekintett annak forgalmazásától.