Augusztus 28-án egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb, az 1526-os mohácsi vész 490. évfordulójára emlékezve – tájékoztatta a Pécsi Egyházmegye pénteken az MTI-t.
“Idén 490 éve annak, hogy Mohácsnál az Oszmán Birodalom legyőzte a keresztény magyarokat” – idézte fel az egyházmegye közleménye, hozzátéve, a nemzeti ereklye ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Duna-parti város Szepessy terén és a Püspöktemplomnál, este pedig a Fogadalmi templomnál búcsúztatják a Szent Jobbot.
A Széchenyi téri szabadtéri oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Udvardy György pécsi megyés püspökkel és az egyházmegye papságával mutat be szentmisét – írták.
A mohácsi vészről augusztus végén háromnapos közös rendezvényen emlékezik meg a baranyai városban a Magyar Katolikus Egyház, az egyházmegye, a város önkormányzata és a mohácsi nemzeti emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
A Szent Jobb, vagyis Szent István király mumifikálódott jobb keze a magyarság nemzeti ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában őriznek.
Az egyházmegye közleménye kiemelte, hogy az ereklye Mohácsra érkezése kitüntetett jelentőségű: a csatában tragikus vereséget szenvedett “a hazáját, a Szent István-i keresztény örökséget, és a keresztény Európát védelmező magyar sereg”.
Emlékeztettek arra, hogy a vereség az ereklye történetében is fordulópontot jelentett: a csatát megelőző évszázadokban a Szent Jobbot Szent László király bihari monostorának főoltárán őrizték. Az 1526-os ütközet után viszont az ereklye hosszas száműzetésbe kényszerült: kalandos úton Raguzába (a mai Dubrovnikba) menekítették, ahol domonkos szerzetesek vigyázták. Szent István jobbja csak a 18. században, Mária Terézia uralkodása idején kerülhetett vissza Magyarországra.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.
Olekszandr Szacskót Andrij Goca váltja a vezetői poszton Kárpátalján – közölte a Jobb Szektor központi stábja a mukachevo.net információi szerint.
A változást átszervezéssel indokolják. Olekszandr Szacskót felmentik minden kárpátaljai szervezési kötelezettsége alól.
Andrij Goca a mostani kinevezését megelőzően, azaz július 10-éig a Jobb Szektor cserkaszi ágát vezette.
Kárpátalja.ma
Ukrajnában beteg az állami egészségügy. Nagybeteg. Életmentő műtétre, vagyis az egész rendszer sürgős megreformálására lenne szükség ahhoz, hogy végre jól működjön. És csak így lehetne megállítani azt az orvos- és nővérelvándorlást is, mely az egészségügy betegségének egyik legmarkánsabb tünete, s kiváltképp jól látható a Beregszászi Járási Kórház esetében, ahol már második éve tart az alkalmazottak tömeges elvándorlása, ami – ha folytatódik – veszélybe sodorja az egészségügyi intézmény működőképességét. Ismerkedjünk hát meg a kórházzal, valamint azokkal az okokkal, melyek az intézmény elhagyására késztetik az itt dolgozó doktorokat és ápolónőket.
– Kórházunk 17 épületben működik, egy 9,2 hektáros területen. Tizenegy osztályával egy 75 863 lakost számláló vonzáskörzet betegeit látja el, s hozzátartozik még az orvosi, a fogászati, a tüdőgondozói, valamint a bőr- és nemi betegségi szakrendelő is – tájékoztat dr. Ivan Males főorvos. – A kórházban a fertőzőosztályon 25, a sebészeten 49, az urológián 9, a belgyógyászaton 59, az ideggyógyászaton 30, a szülészeten 28, a nőgyógyászaton 20, az ortopédiai-traumatológiai osztályon 35, a kardiológián 26, a gyermekosztályon 38, a tébécés betegekkel foglalkozó osztályon 25, az aneszteziológiai és intenzív osztályon pedig hat ágy található. Kórházunkban – évi átlagban – 8996 beteget kezelünk. A kórházi osztályokon és a szakrendelőkben összesen 134 orvos és 280 ápoló látja el a betegeket, s még a nem magyarok is szinte mindannyian beszélik a nyelvünket. Az utóbbi időben azonban, sajnos, 72 dolgozónk, köztük tíz orvos, huszonhárom nővér, ugyanennyi szakdolgozó, valamint 16 technikai munkatárs hagyta el a járási kórházat. Igyekszünk új dolgozókkal pótolni a hiányukat, az idén diplomázott orvosok és ápolónők közül pedig négy orvost és 11 nővért tudunk felvenni – tudom meg a főorvostól.
De miként látják az egészségügy, a kórházuk, valamint önmaguk és a nővérek helyzetét maguk a doktorok? Választ keresve beszélgettem el három, szúrópróbaszerűen kiválasztott, anonimitást kérő orvossal.
– Az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan romlott az állami egészségügyi intézmények ellátottsága, csökkent az állami támogatás mértéke – magyarázza egyikük. – Ennek egyik következménye, hogy a betegeknek maguknak kell megvenniük a kötszert, a röntgenfelvételhez a filmet, hogy a gyógyszerekről már ne is beszéljünk. Az állam csak nagyon töredékes mértékben lát el minket orvosságokkal, és azok közül is csak a legolcsóbbakkal. A többit a betegeknek kell megvásárolniuk, s nemegyszer megesik, hogy saját zsebünkből veszünk gyógyszereket szegénységben élő pácienseinknek. És nagyon fájó dolog, hogy míg korábban a megyei egészségügyi vezetés arra biztatott minket, hogy minél több és minél több új egészségügyi szolgáltatást nyújtsunk betegeinknek, addig ma az a tendencia, hogy minél kevesebb egészségügyi szolgáltatásban részesítsük őket, és minél több pácienst irányítsunk a megyei kórházba.
– Az idén 72 kórházi alkalmazott hagyta el a kórházat, köztük 10 orvos és 23 nővér, s már a tavaly is 86 dolgozó távozott, köztük sok doktor és ápolónő. Tudtommal jórészt külföldre mentek… – váltok témát.
– Igen. Egyre nagyobb probléma a szakemberhiány. A távozók – ha tudnak –, a szakmájukban helyezkednek el Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, ahol egy doktor egy nap alatt megkeresi egy itthon maradt kolléga egyhavi bérét. A minap például összefutottam egy volt munkatársammal, aki már 16 éve egy budapesti állami kórházban dolgozik, és havi 500 ezer forintot tesz ki a fizetése… Több volt egészségügyi dolgozó viszont olyan munkahelyen kötött ki, melynek semmi köze sincs az egészségügyhöz. Orvosok keresik meg a kenyerüket – teszem azt – rakodómunkásokként, szobafestőkként vagy kőművesekként Nagy-Britanniában, Németországban. Nővérek dolgoznak kisebb részben mezőgazdasági idénymunkásokként, nagyobb részben gyári munkásokként a környező országokban.
– Nálunk 1500-1600 hrivnya egy kezdő orvos havibére, de ennek egy részét levonják (a nyugdíjalapba stb.), így csak 1250-1300 hrivnyát kap kézhez. Az évi fizetése – átlagban – 20 ezer hrivnya, de csak papíron, mert csupán 15 ezret tehet zsebre. Ám ha szubvencióért folyamodik, nem a nettó, hanem a bruttó fizetése kivonatát kérik. Ha pedig, ne adj’ Isten, nem a városban, hanem a környező falvak valamelyikében lakik, akkor naponta akár 20, 40 vagy 50 hrivnyát is kiadhat az utazásra. S mivel egy hónapban van átlag húsz munkanap, havonta úgy 400-1000 hrivnyát költ el csak az ingázásra. Ha pedig még azt a „luxust” is meg szeretné engedni magának, hogy a munkahelyén naponta megigyon egy kávét vagy egy teát, és elfogyasszon egy zsömlét, akkor havonta 200 hrivnya mehet el erre. És 1250-1300 hrivnya a havi nettó fizetése. Hogy élhet meg belőle? Csak úgy, ha a szülei, a nagyszülei támogatják – fest helyzetképet második beszélgetőtársam. – Nem egy orvosunk viszont a Técsői, az Ökörmezői vagy a Rahói járásból származik, és kénytelen albérletben lakni a városban, így havonta 2500 hrivnyát fizet ki egy kétszobás albérletért, plusz fizetnie kell még a rezsiköltséget is…
– És mennyit keres egy kezdő nővér?
– Bruttó 1350 hrivnyát, amiből 1080 hrivnyát kap kézhez.
– A ledolgozott évek alapján miként emelkedhet az orvosok, illetve az ápolónők fizetése?
– Öt, tizenöt, illetve húsz éves munkaviszony után 10, 15, illetve 20 százalékkal emelik a fizetéseket. Közben az első után a második, majd a felső kategóriát is meg lehet szerezni, így egy több mint húsz évet ledolgozott, felső kategóriás orvos havibére 2800-3000 hrivnyára emelkedik, de csak papíron. 2240-2400 hrivnyát tesz ki a nettó havi fizetésük. És csak az orvosok mintegy 5 százalékának emelkedhet 4000 hrivnyáig a bruttó havibére. Ezért a doktorok úgy igyekeznek segíteni magukon, hogy másodállást vállalnak, vagy az állami munkahelyük mellett magánpraxist is nyitnak.
– Kapnak-e pótlékot a sebészek, illetve az egészségkárosításnak kitett orvosok?
– Az utóbbiak – aneszteziológusok (altatóorvosok), röntgenorvosok, a fertőzőosztály doktorai – havibérük 10-15 százalékát kapják meg veszélyeztetettségi pótlékként. A sebészek pedig a műtétek nehézségi fokozatától és az operációk számától függően, ugyancsak havi fizetésük 10-15 százalékát vehetnék át, az idei évig meg is kapták, az idén viszont nem.
– A lehetetlen fizetési helyzet miatt ugye él a hálapénz gyakorlata?
– Hát persze…
– Legalább tízéves munkaviszonyra van szükség ahhoz, hogy kezdjük megkapni a kategóriákat (1., 2., felső), de a kategóriák megszerzése után is több évnyi – a felső kategóriások esetében hétévi – munkára van szükség ahhoz, hogy kezdjék felszámolni a kategóriának megfelelő fizetést, igazolni kell például a különböző orvoskonferenciákon való részvételüket – fejti ki a harmadik doktor. – Három-, de legalább ötévente egy hónapos továbbképzésen kell részt venniük az orvosoknak, a nővéreknek, és szükség is van a továbbképzésekre. Csakhogy… Az alacsony fizetések miatt nagy gondot okoz a részvétel az Ungváron, Lembergben, Kijevben sorra kerülő továbbképzéseken. Az utazás, az albérlet kifizetése eszi a pénzt. Ungvár esetében még meg lehet oldani az ingázást, de ha egy hónapon keresztül, hetente ötször elbuszozunk a megyeközpontba, majd hazabuszozunk, a jegyárak emelkedése miatt ma már szinte az egész havi fizetés rámehet az útiköltségre. Ezért úgy igyekszünk ingázni, hogy öt orvos – ha legalább az egyiküknek van gépkocsija – egy időben menjen továbbképzésre Ungvárra, és így oldjuk meg az oda-vissza utazást.
– Az orvosok, a nővérek mennyit kapnak az ügyeletekért?
– Hetente 2-szer, 3-szor vállalhatunk ügyeletet. A kezdő orvosoknak 6,50 hrivnya órabért, a nővéreknek még kevesebbet fizetnek, de az összeg kategóriánként emelkedik. Ám az ügyeletek 16 órán át tartanak – ha pedig valaki a felvételi osztályon ügyeleteskedik, akkor az egész kórházért felel –, és másnap reggeltől ismét dolgozni kell a munkanap végéig. Én is tíz évig vállaltam ügyeleteket. Az osztályomon ledolgoztam a nyolc órát, majd következett a 16 órás ügyelet, másnap kora reggelig, hét órától pedig ismét az osztályomon dolgoztam, újabb nyolc órán át. Hogy abban az időben mennyit aludtam? Keveset… Két éve abbahagytam az ügyeletek vállalását, de azóta sem bírom „visszaaludni” magam. De hát a megélhetési kényszer ráviszi az embert az ügyeleteskedésre.
– Tavaly is, az idén is sok doktor, nővér távozott a kórházból. Természetesen a rossz megélhetési helyzet miatt. Vannak olyan osztályok, ahol nincs elegendő orvos és ápolónő?
– Szinte minden osztályon doktor- és nővérhiány alakult ki…
– Mit tud tenni a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal az orvos- és nővérelvándorlás megállításáért? – teszem fel a kérdést Bimba Ferencnek, a járási adminisztráció elnökhelyettesének.
– A járási tanács júniusi ülésszakának első plenáris ülésén elfogadásra került a helyben maradás ösztönzéséről szóló, 2016–2020 folyamán megvalósítandó program. Eszerint a járási állami közigazgatás vállalja az internatúrájukat végző orvosok fizetését. A program még nem indult be, de a következő járási tanácsi ülésszakon már az összeg is megállapításra kerül. Július utolsó hetében pedig már fel is vettek öt orvost az internatúrára, egy frissdiplomás doktort pedig (aki már elvégezte az internatúrát) rendes állásba. Ha fiatal sebész, belgyógyász és gyermekgyógyász szakorvosok szerződésben vállalják, hogy legalább három évet ledolgoznak a kórházban vagy annak rendelőintézetében, akkor megemelik a fizetésüket. Ehhez viszont még meg kell találnunk a forrásokat. A fiatal specialisták számára lakásokat fogunk bérelni, vagy az albérletek összegét fogjuk kifizetni. Idén két lakást tudunk bérelni, összesen 24 ezer hrivnyáért, jövőre pedig 472 ezer hrivnyát fordítunk erre a célra. A faluhelyen lakó frissdiplomás kórházi doktorok útiköltségét is részlegesen vissza akarjuk téríteni, ennek elérése érdekében tárgyalásokat kell folytatnunk a közlekedési vállalatokkal. Ugyancsak a pályakezdő orvosokat fogjuk segíteni azzal, hogy egyszeri anyagi támogatást nyújtunk nekik, amennyiben szerződésben kötelezik magukat arra, hogy három évig itt fognak dolgozni. Míg az ügyeleteket, túlórákat vállaló szakorvosok fizetési pótlékként meg fogják kapni munkabérük 50 százalékát. Tudjuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel nem oldhatunk meg minden problémát, de minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a helyzet stabilizálásáért.
Reméljük, a program megvalósulása esetén csökkenni fog az orvoselvándorlás, legalábbis bizonyos mértékben. A gyökeres megoldás – a szükséges egészségügyi reform végrehajtása – viszont a legfelső állami vezetéstől függ. Mikor lép végre Kijev a kérdésben?…
Lajos Mihály
A Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatójának személyéről augusztus 3-án döntöttek. A versenybizottság tagjai ismét Erfán Ferencnek szavaztak bizalmat, aki 2009 óta vezeti az intézményt. A megyei közigazgatás kulturális főosztályának még jóvá kell hagynia a bizottság határozatát – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál augusztus 3-án.
A múzeum régi-új igazgatóján kívül Viktorija Prihogyko-Manajlo pályázott a posztra.
Kárpátalja.ma
Cristiano Ronaldo, Antoine Griezmann és Gareth Bale maradt versenyben az Év játékosa-díjért az Európai Labdarúgó Szövetségnél.
Az UEFA pénteken hozta nyilvánosságra a “döntősök” névsorát, miután júliusban már kihirdette az esélyesek tízes listáját. Utóbbin még rajta volt a tavaly győztes Lionel Messi is, a hármas szűkített névsorban azonban már nem szerepel a Barcelona argentin sztárjának a neve. Az UEFA közlése szerint a játékos ötödik lett a második körös szavazáson, amelyen 55 tagország újságírói voksoltak.
Ronaldo győzelemre vezette a portugál válogatottat a franciaországi Európa-bajnokságon, a francia Griezmann döntős volt ugyanott és gólkirály lett, Bale pedig a walesi csapattal játszhatott nagy meglepetésre elődöntőt az Eb-n. Ronaldo és Bale Bajnokok Ligáját is nyert idén a Real Madriddal, míg az Atlético Madridot erősítő Griezmann a vesztes fél tagja volt a döntőben.
A nők között a magyar származású Marozsán Dzsenifer is szerepel a három jelölt között. A 24 éves német válogatott játékos – aki jelenleg a Rio de Janeiró-i olimpián szerepel – 2009 óta az 1. FFC Frankfurt színeiben futballozott, idén nyáron pedig a Bajnokok Ligája-címvédő francia Olympique Lyonhoz igazolt.
A szakmai zsűri a három futballista közül választja ki a győztest, akit a Bajnokok Ligája csoportkörének monacói sorsolásán díjaznak augusztus 25-én.
Az Év játékosa-díj három jelöltje:
férfiak:
Gareth Bale (walesi, Real Madrid)
Antoine Griezmann (francia, Atlético Madrid)
Cristiano Ronaldo (portugál, Real Madrid)
nők:
Marozsán Dzsenifer (német, Olympique Lyon)
Ada Hegerberg (norvég, Olympique Lyon)
Amandine Henry (francia, Portland Thorns)
Augusztus az év egyik legváltozatosabb időjárású hónapja. Nevezik még új kenyér havának, kisasszony havának is. A hozzá kötődő népi időjóslás szerint: „Sűrű eső augusztusban jó mustot ád a hordóban.”
Augusztus 4. Domonkos napja. A jóslás szerint: Ha Domonkos forró, kemény tél várható. Domonkos napján, ha esik, a tél szárazsággal telik.
Augusztus 6. Urunk színeváltozásának napja. A színeváltozás, görögül metamorphószisz, latinul transfiguratio – Jézus isteni dicsőségének emberi testben való felragyogása, kinyilatkoztatása a tanítványok számára. „Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter így szólt Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust” (Mk. 9, 2–8). Annak helyén, a Tábor-hegyen három bazilika épült, melyeket augusztus hatodik napján szenteltek fel, ez a nap lett a Megváltó Megdicsőülésének ünnepe. „Nem szólt a Mester. A fény és a mámor/Elrebbent mirhaillatként arcáról/S lenézett a hegy napos magosából… /És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,/Látta a méla, néma olajfákat,/Hol nemsokára lelke holtrabágyad!” (Részlet Juhász Gyula A tábor hegyén c. verséből)
Az időjóslás szerint: Az Úr színeváltozása a szőlőknek tarkulása.
Augusztus 10. Lőrinc napja. Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe. A jó idő őszre bő termést ígér.
Augusztus 12. Klára napja. Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária mennybevitele, egyben Magyarország Szent István által Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Számos szokás kötődik hozzá. Munkatilalom jellemzi. Az ünnep vigíliáját (előestéjét) Mária-énekek éneklésével, imádkozással kísért virrasztás jellemzi. Az asszonyok este a temetőkápolna oltára előtt virágokból jelképes koporsót készítenek, melyet másnap körmenetben visznek. A virágot szentelménynek tekintik, s három nappal később széthordják. Másutt egy frissen vájt, üres sírnál gyülekeznek, imádkoznak az asszonyok. Szokás volt ezen a napon gyógynövényeket gyűjteni, melyeket meg is szenteltek; betegek gyógyítására használták, tettek belőle a gyermek bölcsőjébe is. A szentelt gyertyához és a szentelt barkához hasonlóan a szentelt füvekről is úgy tartották, képesek megvédeni a vihartól. A megszentelt növényeket vidékenként különböző módon használták fel: kerülhetett bölcsőbe és koporsóba a halott mellé, hogy a halott dicsőségre jusson, akár Mária, másutt az épülő ház alapjába került. Az ezen időszakban ültetett tyúkról úgy tartották, az összes tojását kikelti.
A nap időjárásából a termésre lehetett következtetni: a napsütéses idő jó szilva- és szőlőtermést ígér. A bő gyümölcstermésért néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába. S ha már „termés”: tőle várják a gyermekáldást, Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyat, amelyben az anya gyermekével együtt fekszik a szülés után.
„Nagyasszony” ha szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.
Augusztus 20. A magyar nép egyik legnagyobb nemzeti és állami ünnepe, melyen a keresztény magyar állam megalapítását ünnepeljük. 1083-ban e napon emelték oltárra István maradványait, s egyben ekkor avatták szentté. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé.
Ez a nap jelenti a búza vagy zab betakarítását, az aratás lezárását. A templomokban hálát adnak a sikeres befejezésért, ünneplik aratási felvonulással is. De hozzá kötik a gólyák költözésének idejét is.
Az István-napi szép idő jó termést ígér.
Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új gabonából készítenek kenyeret, melyet a templomban megáldanak/megszentelnek. A református gyülekezetekben ekkor osztanak úrvacsorát, természetesen az új kenyérből. Néhol a szegények között osztották szét ezt a kenyeret, másutt a család minden tagjának egyszerre kellett ennie belőle. Utóbbi esetben cipót készítettek a szegényeknek, s addig nem fogyasztottak a kenyérből, míg a koldusoknak nem adtak cipót. Egyes vidékeken a módosabb családok kenyeret sütöttek és ajándékoztak a szegényebbeknek, vagy a közösség gyűjtötte össze házról házra járva ehhez az alapanyagokat, és a kenyeret a legszegényebb család kapta meg. Más vidéken az orvosnak, papnak készítették.
Amilyen az idő Istvánkor, olyan lesz a következő negyven napon. A jó idő jó gyümölcstermést hoz, a rossz gyenge termést.
Augusztus 24. Bertalan napja. Őszkezdő napként tartjuk számon, amikor véget ér a kánikula. Amilyen az idő Bertalan napján, olyan lesz az ősz.
Bertalan megmutatja, hogy az ősz mit akar. Ha ezen a napon esik, a káposzta fejesedik.
Espán Margaréta
4 серпня у стінах резиденції Екуменічної ради угорських парафій за організації корейських реформаторів відбувся благодійний концерт у підтримку закарпатської реформатської місії серед ромів. На сцені виступили виконавці корейської національності, котрі наразі проживають на території Німеччини та Угорщини, а також угорські артисти.
Благодійний вечір реалізували за підтримки Рейнської Корейської просвітерської парафії (керівний священик – Кім Донг-Вук) та будапештського Корейського місіонерського та культурного центру, який функціонує завдяки Просвітерській парафії Південнокорейської республіки.
Вхід був вільний. Натомість від пожертв організатори не відмовлялися, адже зібрані кошти передадуть службі берегівського циганського місіонерства.
reformatus.hu/Kárpátalja.ma
Orosz Ildikó megyei képviselő szóban kérelmezte a megyei tanács negyedik ülésszakának első plenáris ülésén, hogy Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester manufaktúráját vegyék fel a kulturális örökségek közé – közölte a megyei tanács sajtószolgálata augusztus 1-jén.
A híres harangöntő és harangöntöde-tulajdonos, Egry Ferenc Kisgejőcön született 1864-ben. Az általa öntött harangok többször nyertek díjat párizsi, bécsi, moszkvai, budapesti kiállításokon. Az Egry-féle öntöde kulturális örökséggé nyilvánítása biztosíthatná az épület felújításának anyagi fedezetét a kulturális örökség megőrzésére irányuló átfogó, 2016–2020-as programban.
Egry Ferenc legnagyobb, 1912-ben öntött harangja a debreceni Árpád téri református templom tornyában található. Mai napig működik, a súlya több mint 2150 kilogramm, átmérője 159,5 centiméter. Az ungvári falutörténeti múzeumban két nagyobb Egry-féle harang található, az egyiket 1925-ben a derceni református gyülekezet számára öntötte a mester.
Az egykori öntöde épületét sokáig raktárként használták, majd 1992-ben a görögkatolikus egyházközség templomot rendezett be itt. Mára azonban felépült az új szentegyházuk, s ezáltal a nagyhírű harangöntöde épülete a kulturális örökség részeként kerülhet megőrzésre.
Kárpátalja.ma
„Teljesen megfeledkeztem arról, hogy új fényképet kell ragasztatnom a személyi igazolványomba, miután betöltöttem a 45. életévemet. Lassan egy év késésben voltam már, amikor végre felkerestem az útlevélosztályt. Ott közölték velem, hogy a késéssel szabálysértést követtem el, amiért bírságot kell fizetnem. Valóban így van?”
– Az idevágó parlamenti rendelet értelmében (Постанова Верховної Ради України „Про затвердження положень про паспорт громадянина України та паспорт громадянина України для виїзду закордон”) a személyi igazolványba akkor kell új, a tulajdonosa életkorát tükröző fényképet ragasztani, ha elérte a 25., majd a 45. életévét (lásd a szóban forgó rendelet 8. pontjának 2. részét!). Az olyan személyi igazolvány, amelybe nem ragasztották be a megfelelő fényképeket, miután tulajdonosuk betöltötte a jelzett két életkor valamelyikét, érvénytelennek minősül.
Emellett az említett rendelet 18. pontja előírja, hogy a személyi igazolvány igénylésekor, cseréjekor, új fénykép beragasztásakor a polgárnak legkésőbb egy hónappal a megfelelő életkor elérése után be kell nyújtani az illetékes hatóságnak a szükséges fotókat és dokumentumokat. A határidő elmulasztása esetén a migrációs szolgálatnak jogában áll bírságot kiszabni az állampolgárra az Adminisztratív szabálysértési törvénykönyv 197. cikkelye alapján. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor a polgár jelentkezik a fényképcsere végett a hivatalban. A bírság mértéke az adózatlan minimális jövedelem 1–3-szorosa (17–51 hrivnya).
hk
A nyár utolsó hónapja a fesztiválok időszaka a megyében. Már az első hétvégén több rendezvény közül válogathatnak a helyiek és a turisták – adta hírül a zaholovok.com.ua hírportál.
Idén is augusztus első vasárnapján, 7-én rendezik meg a Borzsa-völgyi kisvasút napját, mely Nagyszőlős központjában kezdődik, a borász szobra mellett, majd ünnepséggel zárul Komlóson. Ezen a napon a rahói járási Nagybocskón is várják a kultúra kedvelőit – a település alapításának 643. évfordulóját töltöttkáposzta-fesztivállal ünneplik. A népszerű étel több mint két tucat változatát kóstolhatják meg a résztvevők.
A hónap első vasárnapján az ökörmezői járási Vucskómezőn (Vucskove) méhészfesztivált rendeznek a méz ünnepének, az úgynevezett Makovijának a tiszteletére. Népművészeti csoportok előadásai, mézszentelés, méhészeti termékek bemutatója és vására, valamint ásványvízforrás melletti mulatság várja a vendégeket.
Ungvár evezésre csábítja a kikapcsolódni vágyókat 7-én. A versenyre minden manuális működtetésű úszóeszközzel be lehet nevezni.
Augusztus 5-7-én a perecsenyi járási Rónafüreden (Lumsori) megrendezik a Wild wild fest zenei és kerékpáros fesztivált. Népszerű előadók és zenekarok lépnek fel, az aktív pihenést pedig jóga-, aikido- és fitneszfoglalkozások, valamint kerékpáros túrák biztosítják. Emellett gyermekjátékok, kemping, kárpátaljai ételek és vegetáriánus fogások is várják a vendégeket.
Kárpátalja.ma
Bettina – a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése. Idézet „Fontosnak tartom, hogy tanulja meg az ember elengedni azt, akit szeret. Nem szabad görcsösen ragaszkodni senkinek az emlékéhez, akármekkora űr marad utána.”
Cseri Kálmán
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- Varsányi Irén színésznő születése (1889)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
MINDEN ISTENÉ (4)
„Íme, az Úré, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta lévő.” (5Mózes 10:14)
Ha a pénzünkről van szó, szeretjük ezt gondolni: „én keresem meg, tehát az enyém.” Csakhogy ilyenkor nagyot tévedünk! A Biblia azt mondja: „az Úré, Istenedé az ég és az egeknek egei, a föld és minden rajta lévő” (5Mózes 10:14). „Tied, Uram, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és földön van!” (1Krónikák 29:11). „Enyém az ezüst, enyém az arany – így szól a Seregek Ura” (Haggeus 2:8). A gazdagság olyan, mint a játékpénz a Monopolyban; ha ügyesebb vagy a többi játékosnál, akkor megszerzed a legdrágább ingatlanokat. De tudod mit? Amikor vége a játéknak, a résztvevők mind felállnak az asztaltól, és minden visszakerül a társasjáték dobozába. És ha agresszívan játszottál, a többi játékos nem fog kedvelni. Íme, egy alázatra késztető ige: „Ne törődj azzal, ha valaki meggazdagszik, ha sok kincs lesz a házában. Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse. Bár életében áldottnak tarja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora, mégis őseinek nemzedékéhez kerül, soha többé nem lát napvilágot. Mert gazdag ember sem marad meg, hasonló az állatokhoz, amelyek kimúlnak (Zsoltárok 49:17 – 21). Isten, aki tulajdonosa mindennek, azért ad nekünk dolgokat, hogy: 1) élvezzük azokat; 2) hogy befektessük azokat Isten terveinek megvalósításába itt e földön. Hogy ilyen a hozzáállásunk, akkor félelem helyett Istenbe vetett hitben élhetünk.
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Urunk színeváltozása
Jézus isteni dicsősége átragyog testi mivoltán. Valahogy úgy, mint amikor a tűz belülről átjárja, és folyékonnyá izzítja a vasat. Az álmukból felriadt apostolok Jézust látják, amint Illéssel és Mózessel közeli haláláról beszélget, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Mindezt azonban akkor még nem értik az apostolok, és lelkesen felkiáltanak: Mester, jó nekünk itt lennünk! Ott, abban a pillanatban könnyűnek tűnt Péter és társai számára engedelmeskedni a mennyei szózatnak: “Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok”. Jézus azonban úgy rendelkezett, hogy a hegyről vissza kell térni a hétköznapok világába, és folytatni kell azt az utat, amely Jeruzsálembe, a Golgotára vezet. A Katolikus Egyház Katekizmusa a tábor-hegyi színeváltozásról ezt írja: “Egy pillanatra Jézus megmutatta isteni dicsőségét, ily módon megerősítette Péter hitvallását. Ugyanakkor megmutatta, ahhoz, hogy bemehessen dicsőségébe, Jeruzsálemben a keresztet kell elszenvednie”.
bacskaplebania.hu
A Beregvidéken átutazók figyelmét biztosan nem kerülik el a beregszászi hegyvidék festői szépségű, smaragdzöld lankáin elterülő, katonás rendbe állított (vagyis telepített) szőlőültetvények.
Néhány hete új látványelem fogadja az arra járókat, akik már-már a Los Angeles-i Hollywoodban érezhetik magukat: a szőlőültetvények közepén ugyanis egy hófehér, 4-5 méteres betűkből álló COTNAR „cégtábla” csalogatja szőlő- és borkóstolóra az embereket. Habár egy régi mondás szerint A jó bornak nem kell cégér, a mai világban biztosan nem árt némi – ez esetben eléggé feltűnő – reklám.
Kárpátalja.ma
Az elmúlt tízezer év egyik leghatalmasabb árvízének geológiai bizonyítékait találták meg Kínában kutatók.
A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a hagyományok szerinti első kínai uralkodóház, a Hszia-dinasztia megalapításával összefüggő nagy árvíz legendájának valós alapjára bukkantak.
Korábban nem volt tudományos bizonyítéka annak, hogy a gigászi vízözön valóban lezajlott.
A legenda szerint a Hszia-dinasztia első királya és alapítója Jü volt, aki a Sárga-folyó megzabolázásával nyerte el a törzsek vezéreinek bizalmát, akik a szövetség élére választották.
Uralkodása alatt felbomlott a kínai ősközösség és helyét átvette a magántulajdonon alapuló, rabszolgatartó társadalom.
A kutatást vezető Csinglung Vu, a Nancsingi Egyetem munkatársa szerint mostanáig azonban egyetlen tudományos bizonyítékot sem találtak a történet alátámasztására.
Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a Hszia-dinasztia legendáját csupán a későbbi történészek találták ki a trónutódlás jogosságának igazolása végett.
A szakemberek mostani elmélete szerint nagyjából négyezer évvel ezelőtt egy földrengés okozta földcsuszamlás elzárta a Sárga-folyó útját a Tibeti-fennsík pereménél, ahol aztán 6-9 hónapig duzzadt a feltartóztatott vízrengeteg, mígnem túlcsordult a természetes gáton.
“A gát átszakadásakor nagyjából 11-16 köbkilométernyi víz zúdult ki nagyon rövid idő alatt és hatalmas árvizet okozott” – magyarázta a szakember, aki a hajdani földcsuszamlás nyomait és a kialakult tó üledékmintáit elemezve vázolta fel a forgatókönyvet.
A kutatók szerint 300-500 ezer köbméternyi víz vonulhatott le másodpercenként a folyón és a pusztítás akár a kétezer kilométerrel lejjebb fekvő területeket is elérhette.
A szakemberek szerint az elmúlt tízezer évben ez volt az egyik legnagyobb árvíz a bolygón.
Az árvíz idejének pontos meghatározásához a kutatók radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá az árvizet kiváltó földrengésben meghalt gyerekek csontmaradványait, amelyeket egy közelben fekvő őskori településen tártak fel.
A szakemberek szerint először találtak bizonyítékokat olyan árvízre, amely idejét és méretét tekintve is megfelel a legendás nagy árvíz jellemzőinek.
Mint hozzátették, amennyiben a nagy árvíz tényleg megtörtént, akkor az is lehet, hogy a Hszia-dinasztia is létezett, hiszen a kettő szorosan összefügg.
Korlátozzák a nagyobb közlekedési eszközök forgalmát a munkácsi Pidhorjanszka és Szorocsa utcákban – adta hírül a mukachevo.net hírportál augusztus 3-án.
A 3,7 méteres magasságkorlátozó kaput elsősorban a helyi lakosok panaszai miatt helyezték el, mivel a jelentős teherforgalom miatt folyamatosan romlik az utak állapota. A Szorocsa utcában lévő házak falán pedig repedések keletkeznek – mondta el Oleh Cinik, a városi gazdasági főosztály vezetője.
Kárpátalja.ma
Az Őrség Zöld Aranya lett Magyarország tortája, Magyarország cukormentes tortája pedig az Áfonya hercegnő tortája – ezt csütörtökön hirdették ki a verseny szervezői a Parlamentben.
Pataki Ádám, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnökségi tagja elmondta: rekordszámú pályamű érkezett a Magyarország tortája felhívásra, a győztes torta pedig nem csak színeiben szimbolizálja Magyarországot, de összetételében is innovatív, ugyanis a tökmag háromszor is megjelenik benne.
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 2007 óta évente meghirdeti a Magyarország tortája elnevezésű pályázatot, amelyre innovatív, kreatív ötleteket, főleg természetes alapanyagokat tartalmazó, magyaros ízvilágot tükröző recepteket és tortákat várnak.
Idén 43 torta közül választotta ki a szakmai zsűri azt a süteményt, amely méltónak bizonyult a Magyarország tortája címre. A díjat Szó Gellért salgótarjáni cukrász alkotása, az Őrség Zöld Aranya fantázianevű torta nyerte el. A cukrász megvédte címét, mivel a tavalyi győztes tortát is ő készítette.
A torta ismertetőjében az áll: az őrség aranyának nevezett tökmagolajjal és mandulaliszttel készült tészta csodálatos ízkombinációt alkot a málnazselével, a fehércsokoládés ganache-sal, valamint a hántolt ostya és tökmag praliné felhasználásával kialakított ropogós réteggel. A különböző textúrák a tökmagolajos tükörzselével fedve izgalmas gasztronómiai élményben részesítik a torta kóstolóját.
A tortát augusztus 20-tól lehet megkóstolni Budapesten a Magyar Ízek Utcájában és országszerte több száz cukrászdában, amelyek címe megtalálható a www.cukraszat.net oldalon, ahol a győztes alkotás receptje is nyilvános lesz.
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 2012 óta hirdeti meg a Magyarország cukormentes tortája pályázatot. A verseny célja nem csak a cukormentes receptek és technológiák bevezetése a magyar cukrászatokba, hanem az egészséges életmódra fontosságára történő figyelemfelhívás.
Idén az Áfonya hercegnő tortája nyerte a Magyarország cukormentes tortája versenyt. A győztes tortát a budapesti Tortavár Cukrászda készítette. Pechtol Zsolt cukrász édessége nem tartalmaz hozzáadott cukrot, fehér lisztet, mesterséges adalékanyagot és tartósítószert.
Nándori László, a Magyarország cukormentes tortája verseny zsűrielnöke elmondta: a verseny fennállása során folyamatosan csökkent a benevezett torták szénhidrát- és kalóriatartalma. A nyertes torta egy szelete 228 kalóriát és 8,8 gramm szénhidrátot tartalmaz. Ismertette: a torta megjelenése “fejedelmi”, ízében a szeder és a ribizli mellett az áfonya a leghangsúlyosabb, amely harmonizál a joghurttal és az édes mandulával is.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke azt hangsúlyozta: augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. A Magyar Pékszövetség 2011 óta rendezett versenyt, amelyen az adalékoktól mentes, természetes, egészséges, jellegzetesen magyar, tökéletes ízű, illatú és állagú, vastag héjú, frissességét hosszan megőrző ünnepi kenyér kiválasztása volt a cél. Idén azonban versengés helyett az összefogás jegyében készült az új kenyér, amely a hagyományos ízvilágot ötvözi a kor elvárásaival.
Ismertette: a kerek formájú kenyér új búzából készült kovászos technológiával, hagyományos módon és hagyományos alapanyagokból. Magyar pékmesterek készítették, magyar pékségekben és a nemzeti ünnepen a Magyar Ízek Utcájában, valamint a Clark Ádám téren is meg lehet kóstolni.
A kenyér megkapta a Magyar Pékség Védjegyet is, amely garantálja, hogy biztonságos és egészséges körülmények között készült sütőipari termékről van szó.
A nemzeti ünnepen hetedik alkalommal rendezik meg a Magyar Ízek Utcáját, amelyen végigkóstolhatóak az ország terményeiből készített finomságok, megjelenik a Kárpát-medence magyar és nemzetiségi gasztrokultúrája, teret adva olyan kiállítóknak, akik minőségi, helyi alapanyagokból készítik el termékeiket.
A Magyar Ízek Utcáján számos élelmiszer-előállító őstermelő lesz jelen lekvárokkal, gyógynövény-készítményekkel, gyümölcslevekkel, húskészítményekkel, sajtokkal, kézműves sörökkel, borokkal, valamint pálinkákkal.
Nemrég jelent meg angol nyelvterületen a nyolcadik Harry Potter-könyv, amit ősszel a magyar olvasók is a kezükbe vehetnek!
Július végétől látható Londonban a Harry Potter and the Cursed Child című színdarab, amelynek szövege könyv formában is napvilágot látott a rajongók legnagyobb örömére.
A J. K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne által jegyzett mű, a nyolcadik részként is definiált Harry Potter és az elátkozott gyermek magyar fordításban 2016. október 25-én kerül majd a magyar könyvesboltok polcaira. Fordítója Tóth Tamás Boldizsár, aki a hét részes regényfolyam magyar nyelvre ültetéséért is felelt.
A fülszöveg a következőt ígéri:
Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként kell helyt állnia.
Miközben Harry a múlttal viaskodik, ami nem hagyja magát eltemetni, legkisebb fiának, Albusnak meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 58/2016. számú bizottsági határozata alapján az OTP Bank augusztus 8-án, hétfőn megkezdi a Szülőföldön magyarul elnevezésű nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás átutalását a jogosult pályázók számlájára.
A Miss Ukrajna 2016 elnevezésű országos szépségverseny 25 döntőse közé Munkács és Ungvár szépe is bekerült – adta hírül a zakarpattya.net hírportál augusztus 3-án.
A munkácsi résztvevő, a 19 éves Diana Pereszta az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Nemzetközi Kapcsolatok szakának másodéves hallgatója.
Munkács szépe már több szépségversenyen és divatbemutatón is részt vett. Diana aktívan sportol, szeret táncolni, zenét hallgatni, szívesen tanul idegen nyelveket, és rajong az utazásért. A divatiparban szeretne dolgozni.
Az ugyancsak 19 éves ungvári Andriana Turkevics az UNE Idegennyelvi Intézetének másodéves hallgatója. A fiatal lány Európa-bajnoki cím tulajdonosa báli táncok kategóriában, és kiválóan beszél angolul.
A Miss Ukrajna 2016 szépségversenyt szeptember 2-án rendezik meg a kijevi Október Palotában.
Kárpátalja.ma
Fotó- és videópályázat a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 alkalmából a Capa Központ szervezésében.
A 2016. november 28-30. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ fotó- és videópályázatot hirdet.
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016
A Világtalálkozó szlogenje “A víz összeköt” (“Water Connects”), elsősorban arra utal, hogy a víz, amely nem ismer határokat, új típusú együttműködésekre sarkall; összeköti a vízgazdálkodást, az ipart, a mezőgazdaságot, az egészségügyet és az oktatást, összekapcsol országokat, régiókat, generációkat és kultúrákat, illetve “forrása” az összes fenntarthatósági cél megvalósításának is, amely alapvetően befolyásolja mindannyiunk jövőjét.
A Világtalálkozó logójában látható vízcsepp első üzenete figyelmeztetés és figyelemfelhívás, amely “az utolsó csepp” kifejezésre épül, utalva arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, mielőbb cselekedni kell: újszerű és hatékony megoldásokra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás területén.
A második üzenet mélyebb tartalommal bír: az az édesvízkészlet, amelyen minden földi élőlénynek osztoznia kell, úgy aránylik a Föld tömegéhez, mint a logóban a kis csepp a Föld megjelenítéséhez. Ha pedig ennek az édesvízkészletnek az elérhető mennyiségét nézzük, akkor még ennél is drámaibb a helyzet: a Föld vízkészletének csupán 3%-a alkalmas emberi fogyasztásra, ennek több mint kétharmad része azonban nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető.
A harmadik üzenet pedig arra a szintén kritikus területre világít rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kihívások 80%-a vízhez kötődik.
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 stratégiai célja, hogy az esemény sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatalt a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a folyamatok társadalmasításában kulcsszerepet játszó civilekkel.
A pályázat tematikája
A pályázat meghirdetésével lehetőséget kívánunk nyújtani mindazoknak, akik a pályázat témáját és az azzal kapcsolatos mondanivalójukat álló vagy mozgóképen fogalmazzák meg.
Olyan fotókat és videókat várunk, amelyek megmutatják ennek a nélkülözhetetlen anyagnak az alapvető fontosságát bolygónk, a természet, az emberiség és az egyes ember életében, megjelenítik különböző tulajdonságait, egyediségét, élettérként és szervezetünk meghatározó alkotóelemeként és megjelenési formáinak sokszínűségét akár csepptől a tengerig. E mellett a víz mitikus, mesei vonatkozásai is szerepet játszhatnak az elkészült pályázatokban.
További inspiráció: http://www.budapestwatersummit.hu/
A pályázat díjazása
FOTÓ kategória:
I. díj: LEICA D-LUX fényképezőgép + 50 000 Ft értékű vásárlási utalvány, amely felhasználható szkennelésre, nyomtatásra, analóg fotókidolgozásra
II. díj: 50.000 FT értékű vásárlási utalvány, amely felhasználható szkennelésre, nyomtatásra, analóg fotókidolgozásra + 25 000 Ft értékű könyvutalvány
III. díj: 25 000 Ft értékű könyvutalvány
I.-X. helyezett: A zsűri által kiválasztott alkotások csoportos kiállításon való bemutatása a Mai Manó Ház Galériájában 2016 őszén
VIDEÓ:
I. díj: LEICA D-LUX fényképezőgép + 50 000 Ft értékű vásárlási utalvány, amely felhasználható felhasználható szkennelésre, nyomtatásra, analóg fotókidolgozásra, ill. filmkidolgozásra
II. díj: 50 000 FT értékű vásárlási utalvány, amely felhasználható szkennelésre, nyomtatásra, analóg fotókidolgozásra, ill. filmkidolgozásra + 25 000 Ft értékű könyvutalvány
III. díj: 25 000 Ft értékű könyvutalvány
I.-X. helyezett: A zsűri által kiválasztott alkotások csoportos kiállításon való bemutatása a Mai Manó Ház Galériájában 2016 őszén
A nyertes műveket elbíráló zsűri tagjai
Csizek Gabriella, művészeti főmunkatárs Mai Manó Ház
Horváth Viktor, rendező
Lonkai Gabriella, Politikai Tanácsadó, EMMI
Kovalovszky Dániel, fotográfus
Szalontai Ábel, DLA, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Média Intézet, intézetigazgató, egyetemi docens
A pályázat időtartama, menetrendje, a határidők
A pályázat időtartama: 2016. augusztus 1. – október 15.
A pályaművek feltöltésének kezdete: 2016. szeptember 1. 00.00 óra
A pályaművek feltöltésének vége: 2016. szeptember 30. 12.00 óra
Az eredményhirdetés ideje: 2016. október 15.
http://capacenter.hu/esemenyek/budapest-viz-vilagtalalkozo-2016/
Idén 2 százalékkal nőtt a tuberkulózisban szenvedők száma. Statisztikai adatok szerint tízszer több roma nemzetiségű betegszik meg tbc-ben, ugyanakkor elenyésző számú gyógyulást regisztrálnak a körükben, mivel sokan hanyagolják a kezelést – adta hírül a mukachevo.net hírportál.
A tuberkulózisban szenvedő kárpátaljaiak 11 százaléka nem gyógyul ki a betegségből, ugyanez a mutató a roma lakosság körében 30 százalék. De a legszörnyűbb, hogy az utóbbi időben a betegség csecsemőknél jelentkezik a leggyakrabban. S az ígéretek ellenére már több mint két éve oltóanyaghiány van a megyében – mondta Vaszil Szkrip, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal egészségvédelmi osztályának korábbi vezetője.
A politikus elmondása szerint az Egészségvédelmi Minisztérium honlapján már két hónapja megjelent a hír, miszerint június végéig minden régiót ellátnak oltóanyaggal, de az egészségügyi intézmények egyelőre nem kaptak vakcinákat.
Kárpátalja.ma