Ukrajna és Litvánia kölcsönösen eltörölte a két ország légitársaságainak járataira vonatkozó mennyiségi korlátozást – jelentette be kedden a kijevi állami légiközlekedési vállalat.
A sajtószolgálat közleménye szerint ennek értelmében ezentúl bármely számú járatot indíthatnak egymás országába az ukrán, illetve a litván légitársaságok.
Június elején hozta nyilvánosságra az ukrán légiközlekedési szolgálat, hogy három új, európai uniós irányba nyílt közvetlen légi összeköttetés Ukrajnából, egy csehországi és két litvániai város repterére.
Március végén Olaszország, április elején pedig Lengyelország oldotta fel az ukrán légitársaságoknak az oda érkező, illetve onnan induló járatai számára vonatkozó korlátozást.
A kijevi kormány reméli, hogy még az idén az Európai Unió aláírja Ukrajnával a közös légtérről szóló, úgynevezett “nyitott égbolt” megállapodást. Ennek előkészítésével Petro Porosenko elnök még tavaly májusban bízta meg az infrastrukturális minisztert. Kijev arra számított, hogy a múlt év végéig megszületik a megállapodás. A tárca akkori vezetője, Andrij Pivovarszkij a fennakadást a Nagy-Britannia és Spanyolország közötti gibraltári vitával magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás többi részét a felek már 2013-ban parafálták.
A brit fennhatóság alá tartozó Gibraltár sorsa régóta viszály forrása a két EU-tagállam között. London rendszeresen kifogásolja, hogy a spanyol fél különféle korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni brit engedményeket a terület szuverenitásának kérdésében.
Idén januárban lépett életbe a “nyitott égbolt” megállapodás Ukrajna és az Egyesült Államok között, a két ország tavaly júliusban írt alá.
A sok kérés és javaslat után végre elindul a kerékpáros járőrszolgálat a megyeközpontban.
Ungvár belvárosában, pontosabban a sétálóutcákon, a Bozdos parkban és az Ung folyó partján teljesítenek szolgálatot nemsokára a helyi járőrszolgálat rendfenntartói.
Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere négy kerékpárt adott át a helyi járőrszolgálatnak július 25-én. „A kerékpároknak köszönhetően sokkal egyszerűbben és gyorsabban akadályozhatjuk meg a szabálysértéseket azokon a helyeken, melyek csak gyalogosan közelíthetők meg” – mondta Szerhij Melnik, az ungvári és munkácsi járőrszolgálat megbízott vezetője.
Az új járművek még nem állnak teljes mértékben készen, mivel még nincsenek ellátva megkülönböztető feliratokkal, jelzésekkel.
Kárpátalja.ma
Kapcsolat áll fenn az agy tinédzserkori fejlődése és a mentális betegségek kialakulása között – állítják brit szakemberek, akik azt is megállapították, hogy az összetett gondolkodással és a döntéshozatallal összefüggő agyterületek változnak a legtöbbet a kamaszévek alatt.
A Cambridge-i Egyetem szakemberei háromszáz, 14-24 éves fiatal agyát vizsgálták. A test alapvető funkcióival, így a látással, a hallással és a mozgással összefüggő agyterületek teljesen kifejlődnek a kamaszkorra, az összetett gondolkodással és döntéshozatallal összefüggő régiók azonban még sokat változnak.
Ezek olyan idegi központok, amelyek kapcsolatban állnak az agy többi kulcsfontosságú területével, és amelyeknek a hálózata megerősödik a tinédzserévek alatt – írja BBC News.
A szakemberek megvizsgálták az érintett agyi “csomópontok” fejlődéséért felelős géneket, és arra jutottak, hogy azok nagyon hasonlítanak a mentális betegségek egy részével, köztük a skizofréniával összefüggőkhöz. A kutatók szerint ez a felfedezés alátámasztja azt a megfigyelést, amely szerint a mentális rendellenességek jelentős része kamaszkorban fejlődik ki.
Sok tanulmány kimutatta, hogy a genetikai okokon túl a gyermek- és tinédzserkori stressz is összefüggésben van a mentális betegségekkel. Az új eredmények szerint a rossz bánásmód és a bántalmazás is hátráltathatja a magasabb szintű agyi funkciók fejlődését a kamaszévekben, és ezáltal hozzájárulhatnak a mentális betegségek kialakulásához.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány vezető szerzője, Ed Bullmore szerint a tinédzserkori agy fejlődése és a mentális betegségek kialakulása közötti biológiai kapcsolat felfedezése segíthet a legkockázatosabb csoportba tartozók azonosításában és korai kezelésében.
Kedden, az ausztrál partok mentén kiszúrtak egy nagyon ritka, fehér hosszúszárnyú bálnát, amint éppen a melegebb, trópusi vizek felé halad társat találni.
Az albínót széles körben Migaloonak, a világ legismertebb fehér hosszúszárnyú bálnájának tartják, amely 1991-es első megpillantása óta hűséges rajongótáborral büszkélkedhet a kontinensen. Nevének jelentése az őslakosok nyelvén „fehér fickó”.
Ausztrália keleti partján, a Byron-öbölnél kapták lencsevégre, amint éppen észak felé tart éves vándorlásán az antarktiszi vizekből Queensland melegebb régióiba.
Egy 2004-es kutatás során sikerült tőle bőrmintát venni és megállapították, hogy hím egyedről van szó. A szakemberek szerint körülbelül harmincéves lehet.
A várakozások szerint fokozatosan egyre északabbra úszik majd, akár Cooktownig, mielőtt ismét megindulna az Antarktisz felé.
Ausztrália keleti parti hosszúszárnyú populációját a kihalás széléről hozták vissza azzal, hogy a korai hatvanas években véget vetettek a bálnavadászatnak.
Mindazonáltal úgy hiszik, csak kettő-három albínó bálna lehet a világon.
Hatalmas viking fejszét találtak a régészek a dániai Haarup város közeli autópálya-építkezések során. A 10. századi, egy párt rejtő sírban lévő fegyver a szakemberek szerint sokkal nagyobb és nehezebb volt, mint egy átlagos méretű fejsze. A viking kor egyik legfélelmetesebb fegyverének nevezték.
„Ez egy rendkívüli felfedezés, ehhez foghatót még nem is láttam – a most feltárt fegyver sokkal méretesebb és súlyosabb, mint a megszokott fejszék. Minden bizonnyal egy, az átlagosnál sokkal hosszabb nyél is tartozott hozzá, és az igen erős tulajdonosa valószínűleg csupán két kézzel használhatta a harcmezőn” – mondta Kirsten Nellemann Nielsen, a Silkeborg Museum munkatársa a Live Science-nek.
A gigantikus méretű baltán nem találtak semmilyen díszítő elemet, még egy egyszerű feliratot sem, szinte kizárt, hogy csupán mutatóba készült. „Ez nem luxusfegyver volt” – tette hozzá a szakértő. Továbbá a sírban lévő elhunyt mellett nem is fedeztek fel semmilyen más sírleletet a fejszén kívül, amiből a kutató arra következtet, hogy eltemetői a férfit csak és kizárólag harcosként definiálták.
A haarupi viking sír körül – amelyet a dánok a dødehus (halálház) szóval illetnek – egy négy méter széles és 13 méter hosszú fapalánk húzódik. A temetés a kutatók becslése szerint 950 körül zajlott le. A nemeket csupán a sírmellékletek és a ruházat alapján tudták azonosítani, ugyanis az egyetlen emberi maradvány, amely túlélte az elmúlt évszázadokat, az az asszony fekete haja volt.
Az ezüst és arany szálakkal átszőtt, igen finom anyagból készült ruhájú nő egy fakocsira emlékeztető koporsóban aludta örök álmát, ami a korszak hagyományos temetkezési szokása volt egy társadalmilag magas ranglétrán álló asszony számára. Továbbá néhány kulcsot is találtak mellette, ami megerősíti a korábbi feltételezést. Az egyik kulcs a sírban található fa ékszerdobozt nyitotta.
Nielsen szerint nem lehet egyértelműen állítani, hogy a sírban lévő pár férj és feleség voltak (elképzelhető, hogy testvéri szálak fűzték őket egymáshoz), az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a helyi közösség nagyhatalmú párjáról van szó. A pár eltemetése után valamikor a sírba temettek egy másik férfit is, aki mellett szintén találtak egy fejszét, bár ez normál méretű volt. A régész szerint valószínűleg a nagyfejszéjű férfi utódja vagy leszármazottja lehet a második elhunyt. A kutatók kiemelték, hogy a temetkezési helyszín merőben különbözik a korszakban szokásos eljárásoktól, további különös tény, hogy a közvetlen közelükben nem is tártak fel másik sírt.
A Haarupban eltemetett három főnek, valamint a környéki sírokban lévő vikingek a sírokban talált leletek alapján minden bizonnyal széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal bírtak, ugyanis Baltikumból származó kerámiacsészéket, valamint közel-keleti ezüst pénzérméket (dirham) fedeztek fel mellettük.
Néhány napig szünetel a kánikula Kárpátalja területén, négyes szintű viharjelzést adott ki a helyi meteorológiai központ.
A kárpátaljai és a magyarországi meteorológiai központok jelentése szerint július 27-től heves esőzések, zivatarok, felhőszakadások, helyenként akár jégeső is várható megyénk egész területén. Az esőzések következtében a kisebb folyók vízszintje akár egy méterrel is megemelkedhet. Változó irányú szélre számíthatunk, sebessége 3-8 m/s, viharban akár 15-20 m/s-os széllökések is kialakulhatnak. Nappal 26-31 Celsius-fokot mérhetünk, este 14-19 fokot.
A szélsőséges időjárási jelenségekre július 30-ig számíthatunk.
Kárpátalja.ma
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, korábbi nevén a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatói székére két személy, Kacsur András színművész és Sütő Mária, az intézmény titkára nyújtotta be pályázati kérelmét.
A beadványok elbírálási folyamatáról Molnár Ildikót, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetőjét kérdezte szerkesztőségünk, aki beszámolt a tisztségválasztás körülményeiről.
A hatfős bizottság július 29-én hallgatja meg a jelölteket és hoz döntést az igazgatói poszt betöltéséről. A meghallgatás során a két jelölt bemutatja az egyéves és ötéves terveit, majd titkos szavazás következik, amelynek eredményeképpen fény derül a nyertes pályázó kilétére.
A döntés a tervek kidolgozottságának, alaposságának értékelése és személyes beszélgetés alapján születik. A fő szempontok közé tartozik a szakmai rátermettség, hozzáállás, a programterv átláthatósága, a színészek továbbképzési feltételeinek megteremtése, a vezetett intézmény állapotának fenntartása, javítása.
A kulturális osztály részéről Molnár Ildikó és Kanyuk Iván, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetői és Voronics Mária, az osztály módszerész szakembere képviselik a bizottságot. A civil szervezetek részéről az Ukrajnai Nemzeti Színháztársulatok regionális képviseleti testületéből Viktor Telicsko, Krimusz Anatolij és Sersun Vaszil vesz részt a döntéshozásban.
Molnár Ildikó szerkesztőségünknek elmondta, a beregszászi színházon kívül még öt intézményben történik vezetőváltás öt bizottság közreműködésével: a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, az ungvári szabadtéri múzeumban, a Cantus megyei akadémiai kamarakórusban és a Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtárban.
Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztálya további öt kulturális intézmény vezetői tisztségére pályázó jelölt nevét tette közzé.
Végül pillantsunk bele a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatói tisztségére pályázó személyek, Kacsur András és Sütő Mária szakmai tapasztalataiba:
Kacsur András 1974. augusztus 31-én született Nagyszőlősön. Iskolásként tagja volt a nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Körnek és a Keresztyén Balázs vezette önképző körnek. Felsőfokú végzettségét a Kijevi Nemzeti Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte, emellett cserediákként három félévet töltött a Budapesti Színművészeti Főiskolán.
18 éve tagja a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, aktívan részt vállal a színház életében, számos darabban láthatjuk ma is.
Sütő Mária, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház titkára 1995 óta dolgozik az intézményben, 2013-ban kinevezték a színház irodalmi-dramaturgiai részlegének élére. Felsőfokú végzettségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem angol szakán szerezte. Munkája során elsajátította az intézmény adminisztrációs teendőit és pályázatírási tapasztalatot is szerzett.
Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma
Kihalt, húsevő erszényes új fajára bukkantak kutatók Ausztráliában. Az élőlény mintegy ötmillió évvel ezelőtt élt Queensland félreeső északnyugati területén, Ausztrália kiszáradó erdőségeiben.
A 20-25 kilogrammot nyomó ragadozó a kontinens legnagyobb, ma élő húsevő erszényesének, a mintegy 10 kilogrammos tasmán ördögnek távoli és jócskán termetesebb rokona. A Whollydooleya tomnpatrichorum az első hivatalosan leírt faj ama furcsa új állatok között, amelyeknek maradványait Queensland „Új Riversleigh”’ névre keresztelt lelőhelyén találtak meg.
Az erszényest taglaló tanulmányt a Memoirs of Museum Victoria folyóirat közölte.
Mike Archer, a vizsgálat vezetője szerint a W. tomnpatrichorumnak nagyon erős foga volt, amellyel korának legnagyobb állatait is leteríthette és felapríthatta.
A 12-15 millió évvel ezelőtti kései miocén időszak – amikor Ausztrália elkezdett kiszáradni, és a megafauna fejlődésnek indult – a kontinens múltjának egyik legrejtélyesebb és legkevésbé ismert periódusa. Az ekkor élt szárazföldi állatok maradványai nagyon ritkák.
2012-ben azonban a kutatók rábukkantak egy teljesen új lelőhelyre, a már nemzetközi hírnevet szerzett Riversleigh világörökségi helyszín közelében, Queensland északnyugati részén. Az ásatásokat egy évvel később kezdték meg.
Az új faj igen egyedi őrlőfoga volt az egyik első megkövesedett fog, amelybe belebotlottak a lelőhely egyik maradványokban gazdag, Whollydooley Hillnek elnevezett helyszínén.
Közepes és nagy testű, kései miocénkori állatokról volt már tudomásuk a kutatóknak más lelőhelyekről. Ezek viszont semmit nem árultak el ugyanezen időszak apró és közepes testű emlőseiről, amelyek általában sokkal több mindent tárnak fel a prehisztorikus környezetről és klímáról.
Úgy hiszik, az új lelőhely ilyesféle maradványai sok információval szolgálnak majd róla, mennyiben változott Ausztrália környezete és fajai a 12-15 millió évvel ezelőtti időszakban, ami ráadásul igen kritikus periódus volt, hiszen a fokozódó szárazság végezetül elvezetett a pleisztocén jégkorszakaihoz.
A Whollydooley-lelőhely például szélfútta homokszemcsék első jeleit hordozza magán, az ilyen jellegű leletek hiányoznak az idősebb riversleigh-i üledékekből.
Más állatok fennmaradt fogai ráadásul szokatlanok a másik lelőhelyen találtakhoz képest, mivel sokkal kopottabbak. Mindez azt sugallja, hogy a kései miocén élőlények szívósabb, talán aszálynak ellenállóbb növényeket fogyaszthattak, és a környezetben is nagyobb mennyiségben volt jelen a koptató por.
Archer szerint bár a Whollydooleya ötmillió éve félelmet kelthetett az erdők lakóiban, napjai meg voltak számlálva. Míg távoli rokonságban állt a ma és a közelmúltban élt ragadozó erszényesekkel, úgymint az ördögökkel, az erszényes farkassal és az erszényesnyestekkel, a jelek szerint külön alcsoportot képezett a ragadozók között, amely végül kipusztult.
Agyonlőtte kedden a francia rendőrség azt a két, késsel felfegyverkezett támadót, akik valamivel korábban túszokat ejtettek egy észak-franciaországi kisváros templomában – jelentette híroldalán a BBC brit közszolgálati televízió.
A források szerint a támadók a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray településen négy-hat embert – a Le Figaro című francia napilap értesülései szerint egy papot, két apácát és két hívőt – tarthattak fogva.
A Le Figaro úgy tudja, egy apácának sikerült elmenekülnie a templomból a támadók elől, ő értesítette a rendőrséget.
A France 3 televízió értesülései szerint több lövést lehetett hallani a helyszínen, ahova a rendőrség és a készenléti szolgálatok munkatársai is felvonultak.
A rendőrség szerint az egyik túsz életét vesztette.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter úton van a településre.
Valerija Juzjvjak Ukrajna nemzeti válogatott ritmikus gimnasztikai csapatának tagjaként vesz részt a riói olimpián – közölte a pmg.ua hírportál július 24-én.
A tizenhat éves ungvári lány póttagként utazik a sporteseményre.
Kárpátalja.ma
Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is – a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás. A meleg miatti ájulás (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább! A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. Ezeket a panaszokat jelezheti is a körülötte lévőknek. Több, egyébként is “ájulós” személy a fenti panaszok alapján előre tudja, hogy el fog ájulni, amit közölhet a közelében tartózkodókkal. Máskor minden előzetes jel nélkül a beteg térde megroggyan, legtöbbször elesik, elvágódik. A tudat visszatérése után a beteg szavakba önti ájulását, teljes kooperációra képes. Gyermekek nem tudják ezt magfogalmazni: esetükben az elmúlt időszakra való visszaemlékezésben felfedezhető hiányosságok utalnak az eszméletvesztésre.
Miért ájulunk el?
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében gyakrabban fordul elő. Az alkoholfogyasztás is fokozhatja a hőség hatását.
Mikor hívjunk orvost?
Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltság, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra – minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.
Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket. Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Azok a betegek, akiknél a különböző okból történő ájulások viszonylag gyakran előfordulnak, valószínűleg ismerik már annak mechanizmusát. Ha ismerősünkről tudjuk, hogy közéjük tartozik, melegben (főleg hosszan tartó állás során) mindig igyekezzünk úgy elhelyezkedni, hogy szükség esetén őt megtarthassuk, csökkentve ezzel az esés következtében létrejövő sérülések súlyosságát.
Újabb ásatást indítottak a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) és az Erdélyi Történeti Múzeum régészei hétfőn a Duna-deltában, hogy felkutassák a kommunizmus idején az egykori peripravai kényszermunkatáborban megölt politikai foglyok földi maradványait.
A periparvai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése, és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején, 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.
Az embertelen fogva tartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt legalább 124 (többségében politikai, és néhány köztörvényes) fogoly halt meg Peripraván, akiket az IICCMER-nek sikerült eddig azonosítania. A kormányzati intézet az őrök és parancsnokaik büntetőjogi felelősségén túl a politikai foglyok “megsemmisítését” elrendelő belügyminisztériumi vezetők elszámoltatása érdekében próbálja feltárni és azonosítani az áldozatok földi maradványait.
A jeltelen sírok felkutatásában a túlélők tanúvallomásaira támaszkodnak, a kihantolt holttestek azonosítása érdekében pedig az IICCMER júniusban felhívást intézett a munkatáborban eltűnt foglyok családtagjaihoz, hogy DNS-mintákkal segítsék a régészek munkáját. Mivel a hétfőn kezdődött ásatás esetleges eredményét a még életben lévő vétkesek büntetőjogi felelősségre vonására akarják felhasználni, a feltárást a katonai ügyészség képviselőjének jelenlétében végzik. Az IICCMER régészei a korábbi két (2013-ban, illetve tavaly végzett) peripravai ásatása során 11 jeltelen sírt tártak fel, a benne talált csontokat pedig a tulceai igazságügyi orvostani intézetbe szállították azonosításuk érdekében.
Romániában 2013-ban kezdődött a sajtó által “kommunista pribékeknek” nevezett egykori börtönparancsnokok büntetőjogi elszámoltatása: közülük eddig kettőnek az ügyében született ítélet. A hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut idén februárban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélték, ő már megkezdte büntetése letöltését. Ugyancsak húszéves szabadságvesztésre ítélték első fokon Ion Ficiort, a peripravai munkatábor egykori parancsnokát márciusban.
Ügyészségi vizsgálat folyik a szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, Constatin Istrate ellen, illetve George Homostean volt belügyminiszter ellen, akit a gyanú szerint felelősség terhel egy politikai fogoly, Gheorghe Ursu kínvallatások nyomán 1985-ben bekövetkezett haláláért. Júniusban az IICCMER Marian Petrescut, a galaci (Galati) börtön egykori parancsnokát és helyettesét, Gheorghe Bostinát is feljelentette: az előbbit 104, ez utóbbit száz politikai fogoly haláláért tartják felelősnek.
Igazi nyári témákkal jelentkezik csütörtökön az Alpok-, a Duna- és az Adria menti országok közös televízió-műsora. A szerkesztő ezúttal az egykori szakmákat helyezték górcső alá, de a mesterek festői környezetét is bemutatják.
A 34. évében járó Alpok-Duna-Adria televíziós együttműködésben a magazint minden ország azonos tartalommal, a saját nyelvén készíti el. A kéthetenként jelentkező műsor csütörtöki adásában ezúttal a nézők a régi mesterségek világába pillanthatnak be.
A hajóépítés hagyománya a horvátországi Betinában a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor a Filipi család a szigetre hozta tudását. Betina egyhamar több tucat kiváló mester otthonává vált, akik e vidéken megteremtették a hajóépítés alapjait. Négy évtizede még közel ötvenen ismerték a szakma csínját-bínját, mára csak tízen maradtak. A riport e tradicionális mesterség utolsó mohikánjait mutatja be.
Az üvegfestés alapvető technikái, az olvasztás, a formázás és a színezés már az ókori Egyiptomban ismertek voltak. A szlovéniai múzeumok és magángyűjtemények nagyszámú üvegfestett képet rejtenek, de csak kevés közülük a XVIII. századi mesterműve. A rendezők kutatásai nyomán nemrégiben e ritka darabokat állították ki a celjei Tájvédelmi Múzeumban.
Az óraátállítások idején dolgozik a legtöbbet az a bajor órásmester, aki templomok és más középületek tornyaiban elhelyezett, messziről látható szerkezeteket állítja be. Igazi toronyórás dinasztiából származik, a család tagjai százötven év óta űzik ezt a mesterséget az aprócska Meßhofen településen.
Adás: július 28., csütörtök (Duna – 7.55)
Ismétlés: július 28.. csütörtök (Duna World 15.35)
MTVA
Sikeresen leszállt Abu-Dzabiban kedden hajnalban a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgép, amely így az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülő, amelynek sikerült megkerülnie a Földet.
A gép így egyetlen csepp üzemanyag felhasználása nélkül tette meg a 42 ezer kilométert. Bertrand Piccard komplikáció nélküli leszállást hajtott végre vele Abu-Dzabiban helyi idő szerint 4.05 órakor.
A Solar Impulse 2 tavaly márciusban indult föld körüli útjára. Tizenhat helyen szállt le. Az út leghosszabb szakasza Japán és Hawaii között a Csendes-óceán átszelése volt, ami 7212 kilométert jelentett, melyet a gép 118 óra alatt tett meg.
Az Egyesült Államokhoz tartozó szigeteken javítani is kellett a repülőt, ami miatt több mint kilenc hónapig nem tudtak felszállni.
A küldetés célja a világ körberepülésén kívül, az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló, környezetbarát energiára.
A magyarországi ukrán nagykövet kinevezéséről, az állítólagos magyar szeparatizmusról, a kárpátaljai magyar konzulátusok működéséről kérdezte Buhajla József ungvári magyar főkonzult a mukachevo.net hírportál munkatársa.
Húsz hónap telt el úgy, hogy Ukrajnának nem volt nagykövete Magyarországon, azaz a legmagasabb diplomáciai szinten nem tudta képviselni érdekeit a szomszédos országban. Buhajla József szerint a nemrégiben kinevezett Ljubov Nepopnak nagy tapasztalata van a diplomácia terén, érti a dolgát, ismeri azt a régiót, ahol most dolgozik, jól beszél magyarul. A felsoroltakból kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a nagykövet asszony tevékenysége nagyban hozzájárul majd az – egyébként hagyományosan jó – ukrán–magyar kapcsolat további javulásához.
A Kárpátalján működő magyar konzulátusokról Buhajla József elmondta, az ungvári és a beregszászi képviselet együttműködése a kijevi magyar nagykövetséggel rendkívül szoros. Egyek azon törekvésben, hogy segítsék Ukrajnát a vízummentesség és az Európai Unióba való belépés minél hamarabbi elérésében.
Egyszersmind minden külképviseletnek megvan a maga feladata. A nagykövetség felső szinten foglalkozik több politikai kérdéssel és diplomáciai tevékenységgel. A főkonzulátusi hatáskörben a vízummal kapcsolatos feladatokra, kulturális projektekre, a Kárpátalján egy tömbben élő magyarság érdekeinek a védelmére összpontosítanak. Ennek érdekében folytatják a korábban elindított programokat, példaként említve a különböző emléktáblák és emlékművek felállítását, az Ungvári Nemzeti Egyetemen folyó tatarozási munkálatok támogatását, a sikeres Keleti Partnerség Programot. Szólt a júliusban induló kárpátaljai gazdaságfejlesztési programról is, melynek keretében a magyar állam még az idén kétmilliárd forint összegű támogatást biztosít az itt élőknek, majd hozzátette: ez az összeg jövőre várhatóan ötmilliárd forintra emelkedik.
Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint évente 48-50 ezer schengeni vízumot adnak ki a magyar konzulátusok.
Buhajla emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség 2015. májusi rigai csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon EU-tagországok vezetői között volt, akik elkötelezetten támogatták Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, szorgalmazták, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon.
Buhajla József szerint érthetetlenek a magyar szeparatizmusról szóló vádak, és kitalációnak nevezett minden ilyen híresztelést. Szomszédos országként és az Európai Unió tagországaként természetes dolog, hogy Magyarország segíti Ukrajnát, azon belül Kárpátalját – fogalmazott a főkonzul. – Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben mellőzzünk minden spekulációt, eligazodjunk a helyzetben, hiteles és hivatalos tájékoztatást nyújtsunk. Csak így tehetünk rendet azok fejében, akiknek kétségeik és félelmeik támadnak.
A teljes interjút ITT olvashatja el.
Kárpátalja.ma
Monumentális egyiptomi szobormaradványt találtak a legnagyobb bibliai kori ásatáson Izraelben. A középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg a szobor.
Történelmi jelentőségű szobormaradványt, egy életnagyságú egyiptomi hivatalnok mészkőszobrának alsó részét találták meg a Tel-Hacor nevű lelőhelyen Izraelben, a Galileai-tengertől (helyi nevén a Kinneret-tótól) északra – értesült a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.
Félméteres lábak érthetetlen szöveggel
Az egyiptomi középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg az a szobor, amelynek töredékét meglelték az UNESCO egyik világörökségnek választott helyszínén, Izrael legnagyobb bibliai kori ásatásán, Tel-Hacorban- közölték a lappal a Jeruzsálemi Héber Egyetem feltárást végző régészei.
Az egykori kormányzói palotában maradt fenn egy négyzet alapú kövön ülő egyiptomi férfialak lábának 40 x 45 centiméteres darabja. A kőalapzatra néhány sor hieroglifát is véstek.
A kutatók becslése szerint a hiányzó részekkel kiegészítve eredetileg életnagyságú lehetett a szobor, amelynek feliratát eddig nem sikerült teljesen megfejteni. Az első olvasatok szerint a sorok az alkotás egykori tulajdonosának nevét és rangját rejthették, de a hieroglifák megfejtése még nem egyértelmű.
Egy fáraó szfinxét követi
A szobor eredetileg egy síremléknél vagy egy templomban, valószínűleg Ptah isten templomában állhatott, és a talapzatába vésett szöveg nagyrészt a hivatalnokot dicsőítette, aki a memphiszi térségben – Ptah isten kultuszának főhelyén – szolgálhatott. A feliraton szerepel a szokásos egyiptomi halotti formula is, amelynek a szobor tulajdonosa számára örök bőséget kellett biztosítania.
Az egész földközi-tengeri térségben eddig ez a második, az i. e. 3. évezredből származó monumentális egyiptomi szobormaradvány: az elsőt is itt találták három évvel ezelőtt, az i. e. 25. században uralkodó Menkauré fáraó szfinxtöredékét.
A bibliai kor legfontosabb lelőhelye
Az egykori kormányzati palota fontosságát jelzi, hogy két ilyen szobrot is kiástak belőle, valószínűleg nem csak Hacor városát, hanem az egész térséget erről a helyről igazgathatták.
A Héber Egyetem régészeti tanszékén dolgozó, és a helyi ásatásokon 27 éve részt vevő Amnon Ben-Tor professzor szerint ez a bibliai kor legfontosabb régészeti lelőhelye.
Az utóbbi közel harminc évben 18 egyiptomi szobormaradványra leltek ezen a helyen, de legnagyobb részüket a késői bronzkorra, az i. e. 15-13. századra datálták. Számos olyan maradványt is találtak, amelyet még a Hacor felépítése előtti korban készítettek, és amelyet a régészek szerint ajándékként küldhettek Egyiptomból a Hacorban székelő uralkodónak.
Nem meglepő
“Ez nem meglepő, mivel Hacor királya különleges helyzetben volt, akkoriban ő volt Kánaán déli részének legfontosabb uralkodója”- vélekedett a lapnak nyilatkozó régész. Fénykorában, az i. e. 2. évezredben mintegy húszezren élhettek Hacorban, ami a térség legfontosabb központjává tette a várost az Egyiptom és Babilon közötti úton.
A szobrokat mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.
Józsué könyve a Bibliában azt állítja, hogy a kánaáni Hacor elfoglalása nyitotta meg az utat az izraelieknek az ezen a területen való letelepedéshez. A várost Salamon király újjáépítette és a babiloni hódításig, i. e. 732-ig ismét virágzott.
Tizenkilencre emelkedett a Tokió közelében, Japánban kedd hajnalban egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítményben elkövetett késes ámokfutás halálos áldozatainak száma.
A feltételezett elkövető a megtámadott egészségügyi intézmény egyik korábbi dolgozója, a 26 éves Uemacu Szatosi – jelentette kedden a japán köztévé, amelynek információi szerint a támadásnak legalább negyvenöt sérültje is van.
A sérültek közül 28 ember sebesülése súlyos.
A késelő hajnalban rontott be egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítménybe a Kanagava prefektúrában található Szagamiharában. A rendőrséget hajnali fél háromkor riasztotta a létesítmény egyik munkatársa, aki azt mondta: “valami szörnyűség történik”.
A férfi a támadás után maga sétált be a rendőrségre, ahol feladta magát. A rendőrség hivatalosan emberöléssel gyanúsította meg.
Az Aszahi Simbun című japán napilap tudósítása alapján a támadó a rendőrség tájékoztatása szerint azzal indokolta tettét, hogy “meg akarja szabadítani a a világot a fogyatékkal élőktől”.
Gary Chapman
NÉPI KALENDÁRIUM:
Mária Magdolna napja
Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Szapolyai János, Zápolya, I. János (Szepesvár, 1847 – Szászsebes, 1540. júl. 22.) Magyar király (1526-1540). Szapolyai István nádor és Hedvig tesceni hercegnő fia. Apja 310 portával rendelkezett Ung megyében. Szirmai Antal szerint ősei az Ugocsa megyei Deákfalváról (Nevetlenfalu) származtak. Szapolyai 1505-től a „nemzeti párt” trónjelöltje volt az északkeleti vármegyék és a Tiszavidék főnemesei: a Drágffy, a Ráskay, a Homonnai, a Perényi és a Báthory családok támogatásával. 1511-ben erdélyi vajda lett. 1514-ben Temesvárnál leverte a Dózsa György vezette parasztfelkelést. 1526-ban a székesfehérvári országgyűlés Werbőczi indítványára királlyá választotta, s november 10-én megkoronázták. December 17-én Pozsonyban a Habsburg-párti főrendek által Ferdinánd is királlyá választatta magát, majd megtámadta János királyt. 1527-ben I. Ferdinánd király hadai Tokaj mellett győzelmet arattak, elfoglalva Tokaj, Regéc és Bodrogkő várát. Szapolyai csak közeli rokona, Drugeth Ferenc segítségével menekült meg. Előbb annak zempléni és ungi várában talált menedéket, aztán Erdélybe húzódott, hadsereget szervezett, és megkísérelte visszafoglalni területeit, de nem járt sikerrel. 1528. március 28-án Szinánál megverték seregeit, ezért Lengyelországba menekült. 1528 novemberében tért vissza. Elfoglalta Munkács várát, ezzel visszaszerezte a Tiszántúlt. A munkácsi várat 1529-ben Báthory Istvánnak adományozta.
A hagyomány úgy tartja, hogy Szapolyai János gyakran felkereste a viski várhegyi fürdőt.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
- I. Ferenc visszaállítja a II. József által feloszlatott bencés rendet, és kötelezi 10 gimnázium felállítására (1802)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.
ISTEN SZAVÁNAK EREJE (1)
„Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket.” (Zsoltárok 19:8)
Sok szót kimondtak már a világtörténelem során, de egyedül „Isten igéje élő és ható” (Zsidók 4:12). Ezért ha Bibliát olvasol, egy életet átformáló erőforrásra csatlakozol rá. Nézzük meg Isten Igéjének néhány csodálatos jellemzőjét és hatását, ahogyan azt a 19. zsoltár bemutatja. 1) „Az Úr törvénye tökéletes…” (Zsoltárok 19:8a). A „törvény” szó megértéséhez gondolj olyan természeti törvényekre, mint például a gravitáció, az aerodinamika vagy más fizikai törvényszerűségek. Ha ezekkel a törvényekkel szembe próbálsz menni, csak magadnak okozol szenvedést, de ha ezekkel összhangban működsz, sikert érsz el – akárhogy is, nem kerülheted ki őket! Ugyanígy van ez Isten Igéjével is. Nem lehet tökéletesíteni, hozzátenni vagy elvenni belőle. Tökéletesen helytálló, és képes elérni Isten célját az életedben. Ráadásul „felüdíti a lelket”! Fogadd hát el, és tartsd meg! 2) „Az Úr intő szava határozott…” (Zsoltárok 19:8b) Életed minden körülményében számíthatsz Isten Igéjének megbízhatóságára és pontosságára. Egy olyan világban, ahol folyton változnak az értékek, a feltételek és a kapcsolatok, nyugodtan merhetsz teljes súlyoddal Isten szavára támaszkodni, egészen biztosan megtart! Sőt, „bölccsé teszi az együgyűt” – a tudatlant, az értlent. Olyan bölcsességet teremt benned, ami messze felülmúlja mindazt, ami bármilyen tanulással vagy képzéssel elsajátítható. 3) „Az Úr rendelkezései helyesek…” (Zsoltárok 19:9). Isten rendelkezései pontosak, hibátlanok és erkölcsileg helyénvalók, és minket is arra hív, hogy hitünkben „igaz emberséget” (2Péter 1:5) vagyis erkölcsi kiválóságot mutassunk. Ezt nem tudjuk pusztán akaraterőből elérni, de Isten Szavának természetfeletti erejével igen!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.
Szent Mária Magdolna
Mária Magdolna bűnbánó galileai nő volt. Jézustól nyert bűnbocsánatot, és attól fogva az Üdvözítő hűséges tanítványa lett. Ott állt a keresztfa alatt is. Húsvét hajnalán ő lett “az apostolok apostola”, mert ő vitte meg nekik a feltámadás örömhírét. Tisztelete főként a XII. században terjedt el a nyugati egyházban.
Jn 20,1-2.11-18
Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!” Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle: ,,Asszony, miért sírsz?” Ő azt felelte nekik: ,,Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!” Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: ,,Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: ,,Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!” Ekkor Jézus megszólította őt: ,,Mária!” Erre ő megfordult, és héberül így szólt: ,,Rabbóní!”, ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: ,,Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: ,,Láttam az Urat!”, és hogy ezeket mondta neki.
bacskaplebania.hu
Királyházára 1872-ben ért el a vasút.
A Magyar Északkeleti Vasút 1874-ben épített mozdonyszínt a településen, majd kialakították a Bátyú–Nagybocskó és a Királyháza–Nevetlenfalu–Szatmárnémeti vasútvonalat, s ezáltal Királyháza fontos vasúti csomópont lett. A képeslap a királyházi vasút történetének egy pillanatát idézi.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
Végső nyugalomra helyezték Volodimir Cirik kárpátaljai katonát július 21-én szülőfalujában. A fiatal katonát több százan kísérték utolsó útjára, mindössze 23 éves volt.
Mécsesek, virágok borították az utat Uglyán (Uhlja). Tanárai, osztálytársai, katonatársai búcsúztatták Volodimirt. A katona a luhanszki régióban teljesített harci feladatot. Szakadár fegyveresek lesből támadtak osztagára július 18-án.
Minszki egyezmény, békefolyamat ide vagy oda, a kárpátaljai áldozatok hivatalos száma százhoz közelít (Jevhen Pilhuj, a 128-as munkácsi gyalogdandár parancsnoka már 2015 tavaszán 102 áldozatról számolt be – a szerk.). A temetési menetben haladva, a gyászoló családot és a könnyező katonákat látva azt érezhettük, hogy újra kell gondolnunk az értelmetlen halál fogalmát. Életét adta az országért, cserébe életben maradsz, Ukrajna?
Legyen könnyű a föld, Volodimir.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma