Az Amerikai Egyesült Államok arra használja a Szíriában öt évi háború után elért fegyvernyugvást, hogy újra felépítsen egy mesterséges, külföldről vezérelt fegyveres ellenzéket.
Az amerikai légierő két bázisának építése kezdődött meg Szíria azon területein, melyeket terrorszervezetek szakítottak le az országról, majd azt követően a kurdok ellenőrzése alá kerültek.
Európa megengedte magának, hogy a végletekig kiszolgáltatottá váljon a török elnök szeszélyeivel szemben, emiatt Törökország ellenzékkel és a kurd kisebbséggel szembeni megtorló akciói is komoly következményeket hordozhatnak Európa számára.
Törökországban pénteken bírósági döntés született arra vonatkozóan, hogy az állam átveszi az ellenőrzést a Zaman nevű napilap felett, és a lap isztambuli központjában a továbbiakban a kormány által kijelölt adminisztrátorok fognak működni. A lap régóta összejátszott az Egyesült Államokkal, de kiderült, hogy az amerikaiak feláldozható eszköznek tekintik szövetségeseiket.
Szíriai ellenzéki csoportok több mint 1200 tagja adta át fegyvereit a hatóságoknak kedden, a Daraa tartományban, ezzel betartván a múlt hét folyamán érvénybe lépett tűzszüneti megállapodás feltételeit. A helyi kormányzó szerint akik önként felhagynak a harccal és leteszik a fegyvert, visszatérhetnek a hétköznapi életvitelhez, és a továbbiakban az állam védelmét élvezik.
Nemzetközi hírügynökségek helyszíni tudósítói arról számolnak be, hogy élettel teli hangulat van Damaszkusz utcáin, és Szíria más nagyvárosaiban, mióta megkezdődött a tűzszünet. A terrorelhárítási művelet már a nagyvárosoktól távol zajlik, az emberek újra biztonságban kimehetnek az utcára.
Brazília kommunikációs minisztere, Andre Figueirdo arra vonatkozó terveket jelentett be, hogy egy új tengeralatti adatkábellel kötnék össze Brazíliát közvetlen Európával, hogy így ellensúlyozzák az amerikai elektronikus kémkedést.
A Cumhuriyet török napilap újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek alátámasztják, hogy török tisztviselők a szíriai határ mentén rendszeresen kommunikálnak az Iszlám Állam fegyvereseivel, és kiterjedt együttműködést folytatnak a terroristákkal.
Törökország kimondatlanul is háborúban áll, ami könnyen teljes körű háborúvá válhat; Ankara engedi a török állampolgárok Szíriába utazását, hogy fegyveres harcot folytassanak a kormány ellen, miközben maga is beavatkozott a konfliktus alakulásába.
Olaszország kormánya engedélyezi, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szicíliából kiindulva hajtson végre drónokkal légi csapásokat Líbia területén. A terror elleni háborúra hivatkozva újabb európai országban fokozódik az amerikai katonai jelenlét.
Negyed évszázaddal a Szovjetunió összeomlása után a NATO erősebb mint valaha: nem csak túlélte a hidegháborút, de tovább terjeszkedik, háborúban áll a világ számos pontján, és kiterjesztette jelenlétét Kelet-Európára. Miközben a katonai szövetség arra készül, hogy bekebelezze Ázsia természeti kincseit, a már bekebelezett régiókban konszolidáció zajlik, és a NATO rendfenntartó erőként próbálja újradefiniálni önmagát.
Roland Lombardi francia Közel-Kelet szakértő szerint Európa hibás helyzetértékelés alapján hoz döntéseket a kontinenst sújtó legjelentősebb problémák vonatkozásában; a közel-keleti régióban nem az orosz jelenlét, hanem elsősorban Törökország és Szaúd-Arábia jelent fenyegetést az európai érdekérvényesítésre.
Jelentős előretörést értek el Szíriában az orosz légierő által támogatott Szíriai Demokratikus Erők; az ország keleti részén stratégiai fontosságú utakat vettek vissza a terroristáktól, és biztosították az összeköttetést Dajr ez-Zaur irányába.
Egy török üzletember, aki korábban a fokozódó politikai leszámolások miatt menekült el Törökországból, újabb részleteket hozott nyilvánosságra a török államfő fiának pénzmosási gyakorlatáról.
Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóháza szóvivőjének elmondása szerint a NATO és az Európai Unió a nemzetközi jog aláásását folytatja, a NATO keleti terjeszkedése a globális és regionális rend megbomlásával fenyeget.
Az Egyesült Államok, Franciaország és más nyugati országok egyaránt felszólították Törökországot, hogy állítsa le a kurdok által lakott települések ostromát Észak-Szíriában. A NATO-tagállamok közt nincs egyetértés abban, hogy mit minősítenek terrorszervezetnek és mit nem.
Bulgáriában a hatóságok három szíriai állampolgárt tartóztattak le, akik megpróbáltak átjutni a bolgár-török határon, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. A belügyminisztérium közleményben számolt be a történtekről.
Törökország megpróbálta meghiúsítani Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök iráni útját: a kormányfő a görög légierő gépével, a rodoszi demilitarizált zónán és Törökországon keresztül utazott volna Iránba, de az útvonal módosítására kényszerült, mert Ankara nem adott engedélyt a török légtérbe belépésre.
Javier Solana, a NATO volt főtitkára szombaton kijelentette, hogy a további parancsnoki központok létrehozása a NATO keleti szárnyán a NATO-Oroszország Alapokmány sértését jelentené.
Törökország nem hajlandó lemondani azon tervéről, hogy folytassa a Szíriában élő kurdok elleni támadásokat: a török miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy egy újabb migrációs hullám, "több százezer menekült indulhat el, ha a kurd harcosok újabb offenzívát kezdenek."