Biztonságpolitika

Új stratégiai rakétahordozó fejlesztéséről tájékoztatta a szaksajtót Jevgenyij Fedorov, az Orosz Tudományos Akadémia tagja.

Jelentős légi teheráru forgalom-növekedést regisztrált a Budapest Airport az év első hónapjában, miközben ez az időszak hagyományosan a legkevésbé forgalmas a cargo területén.

Partnerkapcsolatok

2017. február 2.

2017. február 2-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bosznia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba látogatott. A főtitkár ott tartózkodása során találkozott az ország vezetőivel, akiknek dicsérte a biztonsági és védelmi szektorban végrehajtott reformjait. Kijelentette továbbá, hogy a tagsági ütemtervet (Membership Action Plan) a NATO kész elindítani, amint az országban található védelmi ingatlanok a szövetségi állam tulajdonába kerülnek.

Később a főtitkár Marina Pendeš boszniai védelmi miniszterrel látogatást tett az ország fegyveres erőinél, akiknek megköszönte a NATO afganisztáni missziójához való hozzájárulásukat. A főtitkár a NATO szarajevói parancsnokságának személyzetével is találkozott; hangsúlyozta, hogy a Szövetség továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán stabilitásának fenntartásában, és ezért tett erőfeszítéseikért hálás mindenkinek a parancsnokságon.

2017. február 2.

A NATO Támogató és Beszerzési Ügynöksége (NSPA) is részt vett a Podrogicában tartott, és a Montenegró számára létrehozott letéti alap ünnepélyes átadásán. Az eseményen többek között Jens Stoltenberg és Duško Marković montenegrói miniszterelnök is felszólalt.

Az alap célja közel 400 tonna többletlőszer biztonságos és környezetbarát leszerelése és megsemmisítése.  A letéti alap támogatása hozzájárul a montenegrói Védemi Minisztérium munkájához, emellett pedig az ország és a NATO közötti kapcsolatok elmélyítését is segíti.

A megnyitó előzményének tekinthető Stoltenberg január végi látogatása Montenegróban, amely során a montenegrói miniszterelnökkel találkozott. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO tagság az állam szuverenitásának megerősödésével, valamint a nyugat-balkáni biztonság és stabilitás növekedésével fog járni. Montenegró előreláthatólag még 2017. első felében csatlakozik a Szövetséghez.

2017. februrár 3.

Pristinában tett látogatása során Jens Stoltenberg megerősítette a NATO elkötelezettségét Koszovó biztonsága és stabilitása felé; hangsúlyozta a NATO KFOR (Kosovo Force) missziójának fontosságát, valamint a Belgrád és Pristina közötti normalizálódás folytatásának szükségességét.

“Az elmúlt tizennyolc évben a KFOR segítségével Koszovó egy biztonságosabb hellyé vált” – jelentette ki a főtitkár az Isa Mustafa koszovói miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Koszovói látogatása során Stoltenberg többek között Hashim Thaçi elnökkel, valamint az állam területén működő intézmények (EBESZ, EULEX) vezetőivel is találkozott.

2017. február 5.

Jens Stoltenberg február 5-én telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A beszélgetés során a felek megerősítették a Szövetség fontosságát a nehéz időszakokban. Értékelték a NATO terrorizmus elleni harcát, illetve a tagállamokat is bátorították a minimális védelmi kiadások – a GDP-jük 2%-ának – betartására, illetve növelésére. Szóba került a Kelet-Ukrajnában kirobbant konfliktus; a békés megoldás szüksége és lehetőségei. A felek a NATO-t érintő biztonsági kihívásokban való kooperáció és koordináció folytatásában is megegyeztek. Egyeztettek továbbá egy találkozót késő májusra, ahol Trump a NATO vezetőivel fog tárgyalni.

2017. február 7.

Rose Gottemoeller főtitkár-helyettes fogadta a NATO parancsnokságán Igor Dodon moldovai elnököt. Gottemoeller köszönetét fejezte ki Chișinău felé a KFOR misszióban nyújtott közreműködésért, ami hasznos gyakorlati tapasztalatot jelentetett a moldovai katonáknak.

A főtitkár-helyettes a NATO és Moldova közötti partnerségi kapcsolatok megerősítését hangsúlyozta; a Szövetség segítségével megerősítik a védelmi szektort, a határőrizetet, valamint a korrupció ellen is erőteljesebben lépnek fel. Ezen célok elérése érdekében idén Chișinăuban új összekötő hivatal létesül, amely – összhangban a moldáv kormány terveivel és az állam alkotmányba foglalt semlegességével – szintén hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez.

2017. február 9.

Gottemoeller főtitkár-helyettes ez alkalommal Volodymyr Groysmant, Ukrajna miniszterelnökét fogadta a NATO parancsnokságán. A témák között elsősorban az állam biztonsági helyzete és a Szövetség Ukrajna felé való elköteleződése szerepelt. Gottemoeller hangsúlyozta, hogy minden NATO szövetséges Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának fenntartása mellett foglal állást, elítélve Oroszország folyamatos destabilizációs kísérletét Kelet-Ukrajnában.

2017. február 10.

2017. február 10-én Brüsszelben, a belga Külügyminisztériumban került megrendezésre a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek kapcsán egy nemzetközi konferencia, amelyen Rose Gottemoeller is felszólalt.

Beszédében hangsúlyozta az ENSZ Biztonsági Tanács 1612. számú (2005) határozatának – amely a gyermekkatonák bevetéséről egy megfigyelő mechanizmust hozott létre – fontosságát, valamint kifejezte a NATO teljes körű támogatását a határozat fokozott érvényesítésével kapcsolatban.

A főtitkár-helyettes szerint az ehhez hasonló konferenciák segíthetnek felhívni a hatóságok figyelmét egy globális és mindenkit érintő problémára, ami fölött szerinte még mindig túl sokszor hunynak szemet a döntéshozók.

A gyermekek védelme a NATO műveletei során először a 2012-es chicagói NATO-csúcstalálkozón került részletesebben is napirendre. Ez volt az a csúcstalálkozó, ahol konkrét intézkedéseket hoztak azzal kapcsolatban, hogy a katonákat milyen módon készítsék fel azokra az esetekre, amikor gyermekekkel szemben tanúsított agresszióval találkoznak. Ennek érdekében fogadtak el egy ún. katonai útmutatót (Military Guidelines on Children and Armed Conflict) a fegyveres konfliktusokba bevont gyermekek helyzetének kezeléséről. A NATO parancsnokai emellett külön is kapnak kiképzést az ilyen helyzetekre való reagálás megfelelő módjairól.

Ezeken kívül 2013-ban a NATO az ENSZ közreműködésével létrehozott egy e-learning tanulási felületet, ahol az ENSZ által legsúlyosabbnak vélt gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről, és az ellenük tehető lépésekről lehet tájékozódni.

2017. február 12.

Február 12-én Észak-Korea egy ballisztikus rakéta tesztet hajtott végre, amellyel megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is. Az esetet Stoltenberg azonnal elítélte, mert szerinte a rakétatesztek provokációk, melyek aláássák a regionális és a nemzetközi biztonsági helyzetet. „Felszólítom Észak-Koreát, hogy ne növelje tovább a feszültséget, és kezdjen ismét hiteles és értelmes párbeszédbe a nemzetközi közösséggel” – nyilatkozta a főtitkár.

2017. február 15.

Csehország, Németország és Románia védelmi miniszterei megállapodást kötöttek arról, hogy tovább mélyítik védelmi kötelékeiket. Ennek keretében egy cseh és román dandár fog csatlakozni a német vezetésű multinacionális hadosztályhoz, amely közös kiképzéssekel és gyakorlatokkal már ebben az évben elindítja a három szövetséges közötti szorosabb együttműködés lehetőségét.

Az együttműködés a NATO Keretnemzet Koncepciójának (Framework Nation Concept) segítségével jöhetett létre, amely lehetővé teszi, hogy többnemzeti egységekben a kisebb hadseregek képességeiket nagyobb hadseregekkel együttműködve használhassák.

2017. február 15.

A NATO főtitkára James Mattis-szel, az USA védelmi miniszterével közös sajtóközleményében elmondta, hogy a Szövetségnek alkalmazkodnia kell az új biztonsági környezethez. Ezt azonban Európa vagy Észak-Amerika egyedül nem képes megtenni, emiatt szükség van az erős NATO-ra. A főtitkár véleménye szerint ez ezért nagyszerű fejlemény, mert az USA a transzatlanti kötelék mellett nemcsak szavakban, hanem tettekben is elkötelezett. Az Egyesült Államok oldaláról azonban problémaként merült fel, hogy a Szövetség tagállamai között nem arányosan oszlanak meg a védelmi kiadások. Stoltenberg kiemelte, hogy számára e probléma megoldása a legfontosabb, és a friss statisztikák szerint a különbség az USA és a Szövetség többi tagja között a védelmi kiadásokat tekintve egyre kisebb.

2017. február 16.

A kiberfenyegetettség növekedése miatt Finnország és a NATO megegyeztek a kibervédelem területen történő együttműködésük fokozásáról. Ennek köszönhetően a NATO és Finnország is képes lesz jobban megvédeni hálózatait az esetleges támadásoktól. Finnország eddig is közeli kapcsolatokat ápolt a NATO-val; az észak-európai ország NATO Kibervédelmi Gyakorlatán (Cyber Defence Excerise – Cyber Coalition) és az éves Válságkezelési Gyakorlatán (Crisis Management Exercise) évek óta részt vesz.

2017. február 16.

Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri ülésén felvázolta, hogy a szövetség növelni kívánja tengeri- és légierejének jelenlétét a Fekete-tengeri régióban. A NATO megerősítette földi és légi pozícióit, a Romániában állomásoztatott többnemzeti dandárral. A főtitkár elárulta a sajtónak, hogy nyolc szövetséges tagállam már elkötelezte magát, hogy a dandárt személyzettel látja el. Öt tagállam pedig vállalta a földi-és légierő gyakorlatoztatását illetve a légtér felügyeletét.

A NAC tanácskozásán azonnali döntés született két további tengerészetet érintő rendelkezésről: első lépésként megnövelik jelenlétüket a Fekete-tengeren fokozott gyakorlatozás céljából. Ennek keretében az egységek helyzetfelismerő képességét fejlesztik, hadgyakorlatokat pedig emelt számban hajtanak végre. Emellett tovább képeznék a NATO (Standing Naval Forces) helyben állomásoztatott haditengerészeti erőinek tengeri koordinációját, arra az esetre, ha más szövetségesekkel kell a jövőben együttműködnie a Fekete-tengeri régióban.

A főtitkár aznapi „NATO védelemének és elrettentő erejének megerősítése” témában tartott sajtókonferenciáján elmondta, hogy parancsnoki javaslatra modernizálják a NATO parancs-végrehajtási struktúráját a megváltozott biztonsági kihívásoknak megfelelően. Azt is kihangsúlyozta, hogy a legfrissebb jelentések szerint, a Litvániában valamint Lengyel- Észt és Lettországban állomásozó négy, többnemzeti zászlóalj a szövetség számításai szerint  júniusra már teljes mértékben bevethető lesz.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta a sajtó előtt, hogy mindezen elrettentő lépéseknek nincs provokatív célja Oroszországgal és más potenciális agresszorral szemben, csupán a tagállamok védelmét igyekszik megerősíteni. A fokozott katonai jelenlét egyértelmű demonstrációja a NATO tagok transzatlanti egységének és elkötelezettségének.

2017. február 17-18.

Jens Stoltenberg részt vett az 53. alkalommal megrendezett müncheni Biztonságpolitikai Konferencián. A főtitkár több vezetővel is tárgyalt a kétnapos program során, többek között az ENSZ új főtitkárával, António Gueterres-szel; Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval és Németország külügyminiszterével, Sigmar Gabriellel. Stoltenberg a konferencia utolsó napján tartott beszédében hangsúlyozta: Európának és Észak-Amerikának szüksége van az erős együttműködésre ezekben a kiszámíthatatlan és zűrzavaros időkben, amelyekben jelenleg élünk.

2017. február 26.

Sajtóközleményében Stoltenberg a macedóniai hatóságok, elsősorban pedig Gjorge Ivanov elnök felé fordult azzal a kéréssel, hogy folytassák a megkezdett reformfolyamatokat.

A közel kétéves politikai válság után 2016. decemberében előrehozott választásokat tartottak a nyugat-balkáni országban. Az eredmények alapján azonban egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni, így az elmúlt hónapokban tovább folytatódott az instabil politikai helyzet. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Macedónia, valamint az állam euroatlanti integrációja felé.

2017. február 27.

Serzh Sargsyan örmény elnököt fogadta a NATO parancsnokságán Stoltenberg főtitkár, ezzel is megköszönve a kaukázusi ország hozzájárulását a Szövetség afganisztáni és koszovói misszióihoz.

Az Örményország és a NATO közötti kapcsolatok erősítése mellett hangsúlyos szerepet kapott a hegyi-karabahi konfliktus, amely az elmúlt időszakban többször is erőszakos fordulatot vett. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy katonai eszközökkel nem lehet az Örményország és Azerbajdzsán közötti vitát megoldani, így sürgette a partnereket a probléma tárgyalóasztálnál történő mielőbbi békés és konstruktív módon történő rendezésére.

Műveletek

2017. február 5.

Új kiképzési programot indított a NATO Irakban. Ennek során az iraki védelmi erőket a robbanóeszközök elhárítására fogják kiképezni. Az első öthetes kurzuson nagyjából harminc katona vesz részt. Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO segítségével az iraki kormányerők hatékonyabban tudják felvenni a harcot az Iszlám Állammal, és könnyebben tudják saját biztonságukat is garantálni. A szövetségesek felszereléssel is ellátják az iraki erőket a képzés részeként. A projekt a NATO civil-katonai együttműködésének részeként működik majd, ennek keretein belül már a szomszédos Jordániában is tartottak hasonló képzést. A program iraki bővítéséről a tavaly júliusi varsói csúcson született döntés.

2017. február 16.

A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett az afganisztáni misszó támogatásában – jelentette be február 16-án Jens Stoltenberg főtitkár.

13.000 katona vesz részt – többek közt magyarok is – jelenleg az Eltökélt Támogatás Misszióban (Resolute Support Mission). A katonák részt vesznek az afgán erők kiképzésében, feladataik közé tartozik továbbá a tanácsadás valamint segítségnyújtás is. A kiképzők és az oktatók segítségével lehetővé vált például az Afgán Légierő folyamatos fejlesztése és a pilóták kiképzése is.

A főtitkár hozzátette, hogy a NATO mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a háború sújtotta ország stabilizálásában. Azt is kihangsúlyozta, hogy az afganisztáni misszióból levonható tanulság az, hogy még korábban meg kellett volna kezdeni az afgán erők kiképzését, így lehetővé tenni számukra, hogy saját maguk őrködhessenek az országuk biztonsága felett.

2017. február 15.

A NATO nápolyi Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokságán (Joint Force Command JFC) a védelmi miniszterek egy új, déli regionális központ létesítéséről döntöttek. A Szövetség ezzel kíván reagálni a növekvő közel-keleti és észak-afrikai fenyegetésekre. Jens Stoltenberg az Észak- Atlanti Tanács (NAC) védelmi miniszteri találkozóján elhangzott beszédében utalt arra, hogy a tervezett déli regionális műveleti csomóponton körülbelül 100 fő teljesítene szolgálatot. Feladatuk a potenciális fenyegetések felmérése, valamint a partnerországokkal és szervezetekkel való együttműködés kialakítása. Ezen intézkedések csupán egy részét képezik a tervezett déli műveleteknek, melynek keretében megkezdték a NATO készenléti erejének (NATO Response Force-RF) specializálását a déli régióban esetlegesen végrehajtandó hadműveletekre.

Eközben Nápolyban további tárgyalások folytak az összhaderőnemi hírszerzés, légi ellenőrzési és felderítési rendszer (JISR) repülőgép állományának folytatólagos fejlesztéséről, miután azokat 2035-ben ki kell vonni az AWACS (Airborne Warning and Control System) programjából. A főtitkár ezen információkat azzal egészítette ki, hogy hamarosan, a Szicíliába telepített felderítő drónok segítik majd információhoz a szövetséget a délről érkező kihívásokkal szemben.

Az amerikai Redfish Trading Company kínál eladásra több, szovjet gyártású haditechnikai eszközt. A cég egyébként a cégbejegyzés szerint San Antonio-ban (Texas), egy magánházban működik.

Több mint tíz esztendeje nem érkezett vadonatúj repülőgép a Magyar Honvédség kötelékébe. 2017 elején azonban négy, a gyárból frissen kirepülő gép fog Szolnokon landolni.

Svájc nem NATO-tag, mégis az egyik legjobb példa légierejét illetően, melyet annak ellenére komolyan vesz, hogy az ország biztonság- és katonapolitikai helyzete alighanem a legstabilabb és leginkább kockázatmentes Európában. Ez annak bizonyítéka számomra, hogy az önálló gondolkodásnak, a sablonokon kívüli, nemzeti igényeknek és lehetőségeknek megfelelő koncepcióalkotásnak és megvalósításnak továbbra is megvan a létjogosultsága.

A repülésben résztvevők felnőttként kezelése: siklóernyős és F-18-as néhány kilométer távolságban egymástól.

A társadalom felnőttként kezelése: a meiringeni betont két helyen keresztezi közút. A megoldás működőképességének alapvető feltétele a mindennapi állampolgár felelősségteljes viselkedése.

Forszázzsal száll fel az egyik Hornet éjszakai repülésre. A minden napszakban történő bevethetőség helyreállítása folyamatban van.

Meiringen a sziklába vájt alagút-fedezékeiről is ismert. Minek? - hangozhat a kérdés, amire az a válasz, hogy komolyan lehessen venni őket. Különben az egésznek semmi értelme sincs. Annak a légierőnek, mely nem széttelepíthető, nincsenek alapvető (földi) túlélőképességi megoldásai, nincs értelme. Egy roppant drága célpont csupán, nem harcoló erő.

Zord

Washington elsőként Európába küldi a többcélú, ötödik generációs F-35A Lighting II típusú harci repülőgépeit – nyilatkozta a napokban Herbert ”Hawk” Carlisle tábornok, a Légiharc Parancsnokság parancsnoka a szakújságíróknak.

Milyen módon függhet össze a címben jelzett három kifejezés, törvényszerű-e egyik kibontakozása a másikból, és milyen arányban viszonyulnak egymáshoz? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kötetében Kis-Benedek József, a Közel-Kelet biztonságpolitikai kutatója.

Megjelentek a Zsolnán állomásozó 5. Jozef Gábcsik Különleges Műveleti Ezrednél az izraeli Elbit Systems Skylark I-LEX pilóta nélküli repülőgépek. A szlovák hadsereg speciális alakulatánál már 2008-tól használták az elődnek tekinthető Skylark I-LE gépeket. A hasonló megjelenés azonban jelentős előrelépést takar, például a Skylark I-LEX hatótávolsága 40 kilométer, szemben a korábbi variáns 20 kilométerével szemben, de gyorsabb az adatátviteli rendszer és fejlettebb a navigációs rendszer is. A nappali, vagy éjszakai körülmények között működni képes kamerát szállító Skylark I-LEX legnagyobb repülési magassága 4500 méter, repülési ideje 3 óra.

Szerbiában hamarosan tesztelni kezdenek egy új rakétát. A 400 milliméteres átmérővel rendelkező Sumadija indulótömege 1500 kilogramm, ebből 889 kilogrammot a szilárd tüzelőanyagú rakétamotor tesz ki, míg a harc rész tömege 200 kilogramm. A 8,25 méter hosszú Sumadija hatótávolsága 70 és 280 kilométer között változtatható, repülési pályán tartásáról inerciális rendszer gondoskodik. Célpontjai között katonai bázisok, repülőterek, kikötők és ipari létesítmények, fontos közlekedési csomópontok egyaránt lehetnek. Szállítása és indítása terepjáró teherautóról fog történni, melyen 6-8 rakétát terveznek elhelyezni.

Már két komoly érdeklődő is felbukkant a finn Patria konténerbe szerelt aknavetőrendszere után kíváncsiskodva. Az egyik a svéd haditengerészet, mely partraszállító naszádokon és gyorsnaszádokon tervezi elhelyezni a szállításban használatos 6 méteres konténer méreteinek megfelelő konténerbe szert 120 milliméteres Nemo automata aknavetőt. A több mint 10 tonnás tömegű konténerbe az automata aknavető mellé az önálló működéshez szükséges összes rendszer beépítésre került, így teherautóval könnyedén új helyre szállítható és ott rögtön alkalmazható. A konténer szerkezete ellenáll a lövések okozta hátrarúgások erejének és 3 fős kezelőszemélyzet mellett még 100 darab aknagránát számára is helyet biztosít. A majdani megrendelő igénye szerint a konténerre további acél, vagy kerámia páncélzat is felszerelhető lesz a védelem fokozására, de atom, biológiai és vegyi szűrővel is ellátható lesz a légkondicionáló rendszer. A 10 kilométeres lőtávolságú aknavető, melynek tűzgyorsasága 10 lövés percenként, júniusban-augusztusban fog átesni egy igen megterhelő lövészeti próbán.

Oroszországban az Admiralitás Hajógyár idén két tengeralattjáró építését is elkezdheti állami hírcsatornák információi szerint. A szentpétervári üzemben a Project 636.3-as dízel-elektromos meghajtású egységek gyártását végeznék, méghozzá a Csendes-óceáni Flotta számára. Moszkva terveiben hat egység beszerzése szerepelt eme flottaparancsnokság számára.

Törökország vezető rakétafejlesztője és gyártója a Roketsan, folyamatosan fejleszti termékpalettáját és annak képességét. Egyik fő termékük a Cirit, ami a jól ismert 70 milliméteres irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 milliméteres rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával. Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható.

A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve, az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész, mely eddig kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású lehetett. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 milliméteres rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el. Az újdonság a Cirit harci része esetében az, hogy már a thermobarikus robbanófejet is kifejlesztették hozzá. Az elsősorban helikopterek számára fejlesztett rakétával már végeztek indítási kísérleteket hajók, gyorsnaszádok fedélzetéről is, így nem kizárt, hogy ez lehet a következő alkalmazási lehetőség. Persze a forgószárnyasok esetében sem zárult le minden lehetőség, ugyanis Cirit integrálása folyik az EC665 Tiger harci helikoptereken az MBDA segítségével, míg a Eurocopter a H135M és a H145M könnyű helikopterek fegyverzetét tervezi erősíteni a török rakétával. Továbbá a Airbus Defence and Space a C295W felfegyverzett szállítógépen szeretné használatba venni a Cirit rakétákat.

Korszerűsítési csomagot ajánl az Egyesült Arab Emírségek által 388 darabos mennyiségben rendszeresített AMX-56 Leclerc harckocsikhoz a francia Nexter. Ez nagyjából hasonló ahhoz, mint amit a 400 francia Leclerc már megkapott. Egészen pontosan egy segédhajtómű kerülne beépítésre a motortér jobb hátsó oldalára, így a főbb rendszerek ez által is üzemeltethetővé válnának. A személyzet közötti kommunikációt a Thales SOTAS rendszer biztosítaná, a parancsnok számára a Safran PASEO figyelőműszere kerülne felszerelésre, a torony tetején lévő távirányítású fegyverállványt a parancsnok mellett az irányzó is használhatná, továbbá az itt lévő 7,62 milliméteres géppuskát lecserélhetnék egy 12,7 milliméteres nehézgéppuskára. A harckocsi mindhárom kezelője számára egy új, 360 fokos körkörös lefedettséget biztosító kamerarendszer kerülne felszerelésre, ezek képét szintén új monitorok jelenítenék meg. A Leclerc páncélzatának erősítése egyaránt kiterjedne az alsó és a mellső, illetve az oldalsó részekre is.

Új műszaki harckocsit fejleszt a dél-koreai Hyundai Rotem. A jármű a műszaki akadályok felszámolása mellett képes lesz földmunkák elvégzésére is, így tűzelőállások és fedezékek építésére más járművek számára, harctéren történő javításokra azonban csak viszonylag kis mértékben, ugyanis a teheremelésre használatos daru teherbírása csak 2,5 tonna lesz. Aknamezők ellen aknakifordító ekével lesz ellátva, ezzel 30 centiméteres mélységig nyílik lehetőség a földfelszín alá rejtett robbanótestek eltávolítására. A műszaki harckocsi tömege 62 tonna körül fog alakulni, meghajtásáról egy 1200 lóerős motor fog gondoskodni, legnagyobb elérhető sebessége 60 kilométer per óra lesz, személyzetét a vezető és a parancsnok alkotja.

Japánban már a következő évben el szeretnék kezdeni a haditengerészet hajóállományának jelentős növelését. Ezt a tervet azonban csak igen jelentős kompromisszummal tudják megvalósítani, ugyanis a nyolc darabosra tervezett hajóosztály egységeinek vízkiszorítása 3000 tonna körüli lesz, ezzel gyorsítandó meg az elkészítésüket. Így évente két többfeladatú fregattot három hajógyár, a Mitsubishi Heavy Industries, a Japan Marine United Corp. és a Mitsui Engineering and Shipbuilding fogja elkészíteni. Ugyanezen három hajógyár által elkészített tervek közül kerül majd ki az egyenként 353-443 millió dollárért megvásárlásra érdemes is, de az építésükből a többiek is részesedni fognak. A fregattok elsősorban Kínával évek óta vita tárgyát képező, a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigetek körüli vizekben kerülnek majd alkalmazásra.

Ezen a héten újabb, ámbár javítható hibákról cikkezett a világsajtó a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók kapcsán. Az egyik hír a mozgó földi célpontok eltalálásának nehézsége, méghozzá a félaktív lézeres önrávezetéses bombák esetében. Itt a repülőgép saját mozgását és a célpontot megjelölő lézersugár közötti összhangot kell majd megtalálni. A másik rossz hír a hordozófedélzeti C verziót érinti, egészen pontosan az elsőnek elkészült 32 példányt. Ezeknél a felhajtható szárnyvéget kell majd lecserélni egy megerősített szerkezetűre, mivel ha az ezeken található felfüggesztőre Raytheon AIM-9X Sidewinder infravörös önirányítású légiharc-rakétát helyeznek el és manőverező légiharcot vívnak, a szerkezet hosszú távon nem képes elviselni az ilyen jellegű manőverek okozta terhelést. A megoldás hamarosan realizálódik, ugyanis az áttervezett, megerősített szerkezetű külső szárnyrésszel hamarosan megkezdődnek a repülési tesztek és ezek befejeződésével a már elkészült F-35C-k is megkaphatják ezeket.

Mexikóban a légierő kivonta az utolsó Boeing 727-es repülőgépét is február 22-én. A fővárostól mindössze 30 kilométernyire található Santa Lucia légibázison állomásozó 502. repülőszázad üzemeltette a típust VIP, személy és teherszállító feladatkörben egyaránt. A típusból összesen 4 darabot használtak, ezek közül egy volt a 727-100-as változat (lajstromszáma: 3504), míg a másik három 727-200-as volt (lajstromszámuk: 3505, 3506, 3507). Ez utóbbi három példány 2003-tól erősítette az alakulatot, addig a Mexicana Airlines színeiben repültek. Az öreg gépek rendre 80% feletti üzemképességet produkáltak, óránként 78960 dolláros repült idő mellett. Utódjaik három Boeing 737-800-as képében már megérkeztek.

Brazíliában február 1. és 22. között hajtották végre az Embraer KC-390-es szállító és légi-utántöltő repülőgéppel az első légi csatlakozási teszteket. A szárny alatt elhelyezett WARP, (Wing Air Refuelling Pod) utéántöltő konténerből kibocsátott 30 méter hosszú tömlő végén lévő kosaras csatlakozóvégre egy F-5M vadászbombázó kapcsolódott több alkalommal is sikeresen. A KC-390-es mögött kialakuló légörvények nem nehezítették meg különösebben a pilóta dolgát, de a próbák nem voltak teljesek, hiszen üzemanyag átadásra nem került sor.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Mil Mi-24V.

Saab 105Oe.

Dassault Super Etendard.

North American F-100F Super Sabre.

Kawasaki C-1.

Westland WG-13 Lynx.

Dassault Mirage 2000-5Di.

Boeing F/A-18E Super Hornet.

Sepecat Jaguar E.

Mitsubishi F-2B.

Panavia Tornado ECR.

McDonnell Douglas F-4D Phantom II.

MiG-29A.

Transall C-160D.

McDonnell Douglas F-15A Eagle.

British Aerospace U-125A.

Denel AH-2A Rooivalk.

AMX International AMX.

Northrop F-5E Tiger II.

Dassault Mirage F1M.

PZL-Swidnik W-3A Sokol.

Kawasaki P-1.

Újabb F-15SA (Saudi Advanced) típusú vadászbombázók indultak útnak Szaúd-Arábiába - írja a thaimilitaryandasianregion.wordpress.com.

(Eredeti oroszul írt cikk megjelent Moszkvában a http://pravorf.org/index.php/news/2343-dvenadtsat-povorotov-za-stoletie és a nemzetközi szervezet ICES honlapján http://www.elections-ices.org/russian/publications/textid:19359/ )

Az 1917-s, februári burzsoá-demokratikus forradalom alapvető célja a cári önkényuralom megdöntése volt az Orosz Birodalomban. Az eredménye: II. Miklós cár lemondása a trónról, a monarchia rendszerének bukása, és a köztársasági államrend bevezetése. Ugyanakkor az addig uralkodó feudális elit ezzel nem békélt meg, az éppen csak kialakuló burzsoázia pedig képtelennek mutatkozott a hatalom működtetésére és megőrzésére.

A forradalom 1917. októbertől a proletariátus érdekében folytatódott tovább, és Lenin vezetésével mind a cári önkényuralom maradványait, mind a helyébe, a burzsoázia hatalmát szolgáló polgári-demokrácia köztársasági rendszerének a bevezetési kísérletét, megsemmisítette. A hatalom birtokosainak a népet, és képviseletében a munkás-paraszt-katona küldöttek tanácsait nyilvánította ki. Kezdetét vette a „szocializmus” megvalósításának kísérlete.

Az ezt követő sorsfordító évszázad startját ezért lehet 1917. október 25-től (az új naptár szerint november 7-től) számítani. A folyamatban azonban az eredeti céltól eltérítően lezajlott 12 fordulat, amelyek következtében a világban is minden megváltozott:

 

1. A proletár-forradalomnak az Orosz Birodalomra és a világra gyakorolt hatásai következtében, egyrészt, polgárháború tört ki a „fehérek”, vagyis a vagyonuk és a hatalmuk elvesztésébe beletörődni képtelen arisztokrácia és burzsoázia mellé állt korábbi tisztikar és hadserege; valamint a „vörösök”, vagyis a fellázadt munkások, parasztok és a korábbi rendszerből kiábrándult katonák tömegeiből szervezett „Vörös Hadsereg” között. Másrészt, 16 ország is beavatkozott és intervenciót követett el az új társadalmi rendszerrel szemben. Végeredményként a „vörösök” győzelmet arattak mind a „fehérek”, mind az intervenciósok felett. Az új rendszer „meggyökeresítése” ezzel kiállta az első „próbát”, de az áraként be kellett vezetni a „hadikommunizmust”.
2. A „forradalmi” rendszer olyan hibákat is elkövetett (például a szabad kereskedelem korlátozása, a pravoszláv egyház üldözése, a döntések központosítása stb.), amelyek gazdasági és politikai válsághoz, pl. a Kronstadtban (1921-ben) kirobbant lázadáshoz vezettek. A kialakult helyzet rákényszerítette Lenint a „szocializmus” és a „magán kezdeményezések összeegyeztethetetlenségéről” alkotott nézetek korrigálására. Bevezetésre került az „Új Gazdaságpolitika (НЭП)”, vagyis a „szocializmus építése a gazdaság vegyes-tulajdoni rendszerén, de a bolsevikok politikai irányító szerepének a megőrzésével”.
3. A „nemzetállamokként” erősödő nagy egységei a volt cári birodalomnak, „önkéntesen” kapcsolták össze ismét a sorsukat egységes államban. Létrehozták 1922-ben a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét (Szovjetunió - СССР). Az egységes állam rendszerének pedig megalkották az Alkotmányát (1924-ben).
4. A nagyhatalmak újabb háborúra készülődtek a világban. Sztálin, aki győztesen került ki a Szovjetunió vezetőjének posztjáért vívott hatalmi harcból, az évszázados lemaradásban, szociális-gazdasági válságban lévő országot 1929-től - az iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, a kulturális forradalom által - átállította a „birodalmat” megvédeni képes nagyhatalommá válás szolgálatára. Véget vetettek a NEP-nek; kialakult a totalitárius államrend és a személyi kultusz. Tömeges represszió következett be. A „sztálini szocializmus” az 1936-s „Alkotmányban” manifesztálódott.
5. A Szovjetunió ellen háborút indított Hitler-Németországa. A szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja 1941-től, amelyben ismét milliók haltak meg és elpusztult az ország jelentős potenciálja. Kényszerű visszatérés a „hadikommunizmus” rendszerére. Az anyagi források és a nép erőfeszítéseinek koncentrálásával a Szovjetunió képes lett – az antifasiszta koalícióval szövetségben - a hitleri-fasiszta Németországgal és szövetségeseivel szembeszállni. A Győzelem Napja - 1945. május 9.
6. Következett a háború okozta károk felszámolása, az ország újjáépítése és a Szovjetunió fejlődési pályára állítása. A „szövetséges” nyugati hatalmak 1946-tól olyan „hidegháborút” indítanak, amely „vasfüggönnyel” zárja el a szovjet rendszert a világtól; és az ezért is bezárkózó Szovjetunióba ismét visszatér a bizalmatlanság légköre, a diktatúra, a represszió és a sztálini személyi kultusz.   
7. Sztálin halálát követően 1953-tól hatalmi harc alakul ki. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov leleplezte a „gonoszságait” mindannak, ami 1917 óta zajlott. Kezdetét vette a társadalom „desztálinizálása”, rehabilitálták a repressziónak kitett személyeket és népcsoportokat. A totalitárius rezsim önlebontódásával a társadalom bizalmatlansága is „olvadásnak” indul, aktivizálódik az értelmiség, előtérbe kerülnek a kultúra, a tudomány sikerei (Szputnyik, Gagarin űrrepülése stb.). A politikai rendszer reform kísérletei azonban az önellátó „szovnarhózokkal” megfeneklenek. Hruscsov a voluntarizmus - „utolérjük és elhagyjuk Amerikát” – útjára lép. Bejelentik a az „állam-szocializmus felépítését”, amellyel megteremtődött a feltétel a „kommunizmus építésének a programjához”, amelyet el is fogadnak 1961-ben, az SZKP XXII. kongresszusán. Hruscsov szerint béke lesz a Földön, ha a „kardból ekevasat kovácsolunk”, de közben az élesedő hidegháborúban a Karib tengeri krízis miatt a világ a forró háború szélére került....
8. 1964-ben a „hruscsovi voluntarista modell” kurzusát felváltotta a „brezsnyevi-koszigini reform” irányzat, amely a szovjet típusú szocializmus konszolidálását kívánta elérni, szabadabb teret adva a gazdasági törvényszerűségek érvényesülésének, de a terv-rendszer keretében és a pártirányítás érvényesülésével. A hruscsovi „fejetlenséget” felváltó rendteremtő „koszigini-reformok” megtagadták a „hruscsovi-öngondoskodás” modellt, de nem tértek vissza a „sztálini-diktátori rend szerinti erőforrás hasznosítás” megoldásaihoz. A hidegháború a világban az enyhülés irányába mozdult el (Helsinki 1975), de azért érvényesült az - „érdekeltségi zónánkban rendet tartunk” szellemiségű - „Brezsnyev-doktrína”; és a szovjet csapatok 1977-ben bevonultak Afganisztánba a „forradalom” megsegítésére. Elkészült a Szovjetunió új Alkotmánya, amely törvénybe iktatta az „SZKP vezető szerepét (6. cikkely). A végére a brezsnyevi időszakot a „pangás” és a vezetői „gerontokrácia” jellemezte. Mindezzel együtt a brezsnyevi időszakban bekövetkezett a társadalmi-gazdasági formáció konszolidációja, és a lakosság a Szovjetunióban élő „népek-barátságát” megélve, „szovjet-emberként” hazájának érezte, és azóta is az emlékezet-tudatában ez identifikálódik a „szocializmussal”.
9. Gorbacsov színrelépése 1985-ben, a „peresztrojkával (átépítés)” és a „glasztnoszttyal (nyilvánosság)” előkészítette az országot a ”külső és a belső vasfüggöny” felszámolására. A hidegháború kölcsönös abbahagyásával pedig sikerült elkerülni a nukleáris összecsapást. Ugyanakkor a pártállam szerkezetének a szétszerelése nem járt együtt a Szovjetunió társadalmi-gazdasági formációjának, a szocializmusnak a megtagadásával, és a Kommunista Pártnak a felszámolásával. Gorbacsov időszakában még a „demokrácia és a megújított szocializmus egyesítésének” lehetősége volt napirenden, mégis létrehozta a hatalomváltás feltételeit.     
10. Az orosz, az ukrán és a belorusz köztársaságok elnökei, 1991. december 8-án aláírták a „Belavézsai Megállapodást”, a Szovjetunió megszűntetéséről és a Független Államok Közössége (SZNG) létrehozásáról; vagyis a szövetségi köztársaságok elismeréséről önálló államokként, s laza kapcsolatrendszerbe szerveződéséről. Ezzel érvénytelenítették a Szovjetunió megalakításáról szóló 1922 évi megegyezést. A történelmi döntés: Oroszország veszi át a Szovjetunió helyét a világrendben.
11. Az újjászülető Oroszországi Föderáció társadalmi-politikai rendszerének a „típusáért” vívott harcban – a Gorbacsovot megbuktató – Jelcin, elnökként és az „ifjú-liberálisok” támogatásával – a Népképviselők Kongresszusának, a Legfelsőbb Tanácsnak a szétlövetésével - megszabadulnak a „tanácsoktól”, mint a szovjet-szocialista rendszer örökségétől. Az 1993. december 25-n, népszavazással elfogadott Alkotmánnyal, az ország a „washingtoni konszenzus” elvei szerinti kapitalista berendezkedésűvé vált. Az „amerikanizált liberális-demokrácia” azonban nem tudott gyökeret ereszteni. A „jelcini átkos ’90-s évek” képtelenek voltak konszolidálni a „szovjet-szocialista” társadalmi-gazdasági formációt felváltó „rablókapitalizmust”, és főként legitimálni a hatalom megjelenítőiként regnáló „oligarcha-demokratákat”.
12. Mintegy évtizednyi súlyos megpróbáltatásokkal teli küszködés sorsrontó következményeit mérlegelve, végül is túlléptek ezen, s a XXI. századba érve, sajátos „orosz-módon” konszolidált „szociális-piacgazdaságként” formálódik az Oroszországi Föderáció államának társadalmi-gazdasági berendezkedése. A rendszer-korrekciót a világ Vlagyimir Putyin elnök nevéhez köti, aki sikeresen ötvözte a globálisan integrálódott világ modernizációs fejlődési követelményeit az oroszországi hagyományokkal. Oroszország egyike lett a globálisan integrálódó új világrendszer meghatározó pólusainak.

 

Visszatekintettünk az 1917-től indult forradalmi átalakulás minden stációjára, és megállapítottuk, hogy a körülmények nem tették lehetővé az „eltervezett szocializmus” kiépülését, stabilizálódását.

A kommunizmus ideája elveszett a fordulatokban.

 

 

Budapest, 2017. február 23.

A napokban megérkezett az első, speciálisan a sarkvidéki körülményekre felkészített Mi-8AMTS-VA típusú szállító-harci helikopter a Csendes-óceáni Flottához.

Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg.

Tovább olvasom

A Mistral-3-asok beérkezését követően újabb pozitív hírt hallgatott el a HM, illetve a központi kormánykommunikációs direktíva. Hétfő Stockholmban az FMV-ben aláírták a magyar Gripenek MS20-as változatra korszerűsítéséről,  illetve az éves repóraszám 1600-ról 2000-re történő növeléséről szóló szerződést (az utóbbi kis csúsztatással inkább csak annyit jelent, hogy a lízing letelt időszakában elmulasztott órákat a 2026-ig hátralevőben bepótoljuk, és egy picit ráhúzunk).

Mit is lehet mondani? A stratégiai kommunikáció logikája érthetetlen. A szakmai tartalomról meg annyit, hogy ez megint csak egy újabb lehetőség: meg is kell tölteni tartalommal, amihez ember, keró, és fegyverzet, illetve ezek műveleti szintű gyakoroltatása szükséges. Az eddig realizáltak nem adnak okot az optimizmusra.

Zord

A Rosztech állami vállalat vezérigazgatója, Szergej Csemezov a napokban arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emirátusok szándéknyilatkozatot írt alá Oroszországgal Szu-35-ös vadászbombázók esetleges eladása ügyében.

A napokban az algériai MenaDefense oldalon tették közzé a hírt, miszerint a Mianmari Légierő átvette az első három Jak-130 típusú harci-kiképző repülőgépét. A most átadott példányokat ünnepélyes keretek között fogadták.

Az Egyesült Államok légiereje (USAF) a legfrissebb információk szerint még legalább 4 évig tervezi rendszerben tartani Fairchild Republic A-10 Thunderbolt II repülőgépeit.

Az Air&Cosmos újság a napokban tette közzé a hírt, miszerint rövidesen múzeumba kerülnek az A320-as, az A340-es és az A380-as utasszállító repülőgépek prototípusai.

Egy amerikai kormányügynökségnek rendkívüli bírói rendelet írta elő, hogy illegális profitot parkoltató számlákat fagyasszon be a DreamWorks Animation SKG felvásárlásával kapcsolatban, bennfentes kereskedés vádja miatt.

Tovább olvasom

Az Egyesült Államok új kormányának törekvései visszaigazolják a magyar biztonságpolitikai gondolkodás helyességét, ez mutatkozott meg az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) - emelte ki dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 18-án, szombaton a bajor fővárosban zajló tanácskozásról az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.