A mosztari repülőtér rövidesen tárgyalásokat kezd az Eurowings-szel (Germanwings) és az WizzAir-rel.
"A diszkont légitársaságok nélkül nehezen tudnánk talpon maradni" – mondta a légikikötő igazgatója. Marin Raszpudics elégedetlen az előző év eredményeivel, úgy véli a 2016-os év „lehetett és kellett volna is, hogy jobb legyen”.
A Germanwings-szel a német piacot, míg a WizzAir-rel Skandináviát szeretnék megcélozni. Egy tanulmány szerint Németországból érkezik a legtöbb látogató Hercegovinába és a közeli horvátországi régióba.
Mosztarból jelenleg Rómába, Barba és Nápolyba lehet repülőgéppel eljutni. Tárgyalások vannak anconai, milánói és bejruti járatnyitásról. Az elmúlt évben visszatértek az írországi turisták, és szezonális járatként Bécs és Isztambul. A repülőtér tavaly 160 ezer utast fogadott.
2016-ban a Föderáció költségvetéséből kapott 1,57 millió márkát - kb.800 ezer euró - a mozgássérültek szállítására is alkalmas mentőautók, tűzoltóautók beszerzésére fordították, amiket a nemzetközi előírások miatt már nem lehetett elodázni. Idénre Hercegovina Kanton a költségvetéséből 300 ezer márkát – 150 ezer eurót – irányozott elő a repülőtéri fejlesztésre.
A mosztari repülőtér 1965-ben nyílt meg a polgári légiforgalom előtt kizárólag belföldi járatok számára. 1984-ben a téli olimpia idejére Szarajevó kitérő repülőtere volt, és onnantól nemzetközi légi járatok is leszállhattak.
A háború után 1998. július 7-én nyílt meg újra a repülőtér, az ujjáépítését az Európai Unió finanszírozta.
Forgalmának legnagyobb részét a zarándokturistákat adják, akik a mindössze 20km-re lévő Medjugorjéba érkeznek.A legtöbben Olaszországból jönnek, számuk az 1992-95 közötti polgárháború idején is jelentős volt, nem véletlen a légi összeköttetés az olasz városokkal.
Fotók: Mostar airport
Szerettünk Szarajevóban élni. Szerettük a toleranciáját, szerettük, hogy befogadtak, szerettük, hogy gondoskodtak rólunk, szerettük, hogy szerettek minket.
A város egyik legszebb részén, fent a hegyen, Stara Brekan laktunk, lélegzetelállító kilátással a környező hegyekre és a lábunknál elterülő városra.
Most olvasom, hogy a kerület imámja megnyitotta a dzsámit azok előtt, akiknek nincs meleg szobájuk, nincs fedél a fejük felett.
Muhamed Velics hívott mindenkit, aki szükséget szenved, lett légyen muzulmán vagy sem.
Azt mondta:
„tekintettel a rendkívüli hidegre, a tavalyi évhez hasonlóan újra hívjuk azokat, akiknek nincs hol melegedniük, jöjjenek hozzánk a dzsámiba, ahol menedéket találnak a hideg ellen. A meghívás mindenkinek szól, tekintet nélkül arra, hogy muzulmán-e vagy sem, hívő-e vagy sem. A dzsámink meleg és elég tágas ahhoz, hogy helyet adjon azoknak, akiknek szükségük van egy meleg kuckóra, békére és biztonságra.”
A segítségnyújtás sokféle módon működik Szarajevóban. Ottani barátaink mesélték, hogy a háború alatt 1992-95 között a bosnyák hadsereg katonái segítségével állítottak fenyőfát a katolikus hívők a Szent Szív székesegyházban, és az ő védelmük alatt mentek éjféli misére.
A többségében muzulmánok lakta városban.
Harmadik napja tombol a Luca nevű ciklon Horvátországban és Montenegróban. Orkán erejű szél nehezíti a helyiek életét. Mindkét országban a vörös riasztás van érvényben.
Splitben szombat reggel az elmúlt 50 év leghidegebb napjára ébredtek. -7 fok volt, ami a miénknél melegebb, de a tengerpari városban szokatlan. 1963. január 23-án volt utoljára hasonló hideg a dalmát városban, akkor -9 fokot mutattak a hőmérők.
Az erős szél miatt nem közlekednek a katamaránok Splitből a közép-dalmát szigetekre és több kompjáratot is leállítottak.
A kedvezőtlen időjárás miatt a dubrovniki és a zágrábi repülőtereken több járatot is töröltek, az utasokat autóbusszal vitték Splitbe, onnan utazhatnak tovább.
A legalacsonyabb hőmérsékletet, -23,1 Celsius fokot a Biokovo hegységben, Horvátország legmagasabb pontján, a Sv.Jura csúcson mérték.
A kedvelt nyári üdülőhelyen, Makarskán sem csitul a bóra, 90km-es sebességgel támad, de nem ritka a 135km-es széllökés sem.
Az időjárás miatt az A1 és a D1 autópályák egy része is zárva van.
Szerbia dél-keleti részén, Szjenica környékén rövid idő alatt nagy mennyiségű hó esett, a viharos szél hófalakat emelt, a környéken 10 ezer embert zárt el a külvilágtól. 2012 karácsonyán hasonló ítéletidő volt, a helyi hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek, vörös riasztást adtak ki.
A hó és a hideg miatt arra kérik az embereket az egész országban, hogy akinek nem szükségszerű, az ne induljon útnak.
Ítéletidő a szerbiai utakon (Tanjug)
Szerdáig hasonlóan hideg időt várnak, -12-18 Celsius fokot, a hegyekben ennél is alacsonyabb, akár -25 Celsius fokot.
Montenegróban is fagyos idő van, a leghidegebb Zsabljakon volt, -20 Celsius fok, de a szubjektív hidegérzet szerint -31 Celsius foknak érezték. A fővárosban, Podgoricában -6 Celsius fokot mértek, de a tengerparti településeket is mindenhol 0 fok alatt volt a hőmérséklet.
A hó mellett viharos szél nehezíti a közlekedést, okoz káoszt az utakon. A hegyekben 30-50 cm hó esett. A hó, a fagy és a viharos szél miatt a közlekedés akadozik az egész ország területén.
A Horvátországot és Montenegrót elérő erős, viharos szél jelentős anyagi károkat okozott, tetőket vitt el, fákat csavart ki, ezrek maradtak áram nélkül. Budva kikötőjében hajókat süllyesztett el.
Bosznia-Hercegovina keleti részét a hó bénítja meg. A főváros, Szarajevó szomszédságában lévő Bjelasnica hegyen -27 Celsius fokot mértek, a városban -15 Celsius fokot.
Négy telet éltünk meg Szarajevóban, hatalmas havazásokat, viharos szeleket. A városi közlekedés szinte soha nem állt le, mi pedig nagyon megtanultunk hólánccal közlekedni a városban is. A hegy tetején lévő lakásunkból ez a kép tárult elénk:
És kedvenc kirándulóhelyünkön, a Bjelasnicán:
Érdekes karácsonyi szokás Szerbiában a tábortűz. Szerbiában is a Julián-naptár szerint ünneplik, ezért január hatodikára esik szenteste, és január hetedike a karácsony napja. A történet szerint a pásztorok, amikor értesültek Jézus születéséről, ágakat vágtak, és azzal indultak el köszönteni a megváltót, hogy tüzet rakhassanak, és megmelegedjen az újszülött.
A szerbek (és mások is) ilyenkor kivágnak egy fiatal tölgyet, és annak az ágait teszik a kályhába vagy más tűzbe. Esetleg csokorba fognak kisebb ágacskákat belőle, azt feldíszítik és úgy égetik el. A tűzből kipattanó zsarátnok darabok, szikrák nagy száma szimbolizálja azt a gazdagságot és gyarapodást, ami az új évben vár a tűzrakókra. Van, hogy egészen sokan jönnek össze meggyújtani egy "badnjakot" vagy többet. A Telegraf szerint idén a Balkán legnagyobb badnjakját gyújtották meg péntek este Belgrádban a Szent Száva Székesegyháznál.
Akit no commentben érdekel, hogy a vidéki Szerbiában mit csinálnak ilyenkor, aki szereti a szerb zászlóval bőségesen megtűzdelt traktorokat, a pálinkát, és felebaráti szeretetet, az ezt a videót indítsa el.
Érdekes karácsonyi szokás Szerbiában a tábortűz. Szerbiában is a Julián-naptár szerint ünneplik, ezért január hatodikára esik szenteste, és január hetedike a karácsony napja. A történet szerint a pásztorok, amikor értesültek Jézus születéséről, ágakat vágtak, és azzal indultak el köszönteni a megváltót, hogy tüzet rakhassanak, és megmelegedjen az újszülött.
A szerbek (és mások is) ilyenkor kivágnak egy fiatal tölgyet, és annak az ágait teszik a kályhába vagy más tűzbe. Esetleg csokorba fognak kisebb ágacskákat belőle, azt feldíszítik és úgy égetik el. A tűzből kipattanó zsarátnok darabok, szikrák nagy száma szimbolizálja azt a gazdagságot és gyarapodást, ami az új évben vár a tűzrakókra. Van, hogy egészen sokan jönnek össze meggyújtani egy "badnjakot" vagy többet. A Telegraf szerint idén a Balkán legnagyobb badnjakját gyújtották meg péntek este Belgrádban a Szent Száva Székesegyháznál.
Akit no commentben érdekel, hogy a vidéki Szerbiában mit csinálnak ilyenkor, aki szereti a szerb zászlóval bőségesen megtűzdelt traktorokat, a pálinkát, és felebaráti szeretetet, az ezt a videót indítsa el.