Nyugat-Balkán

Óriási károkat okoztak a Dunán úszó jégtáblák Szerbiában, a jég megrongálta a kikötött hajókat és az úszó kávézókat, ezért a jégdugók feltörésére Magyarország két jégtörő hajót küld déli szomszédjához - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn.

Vajdaság költségvetése 5,6 milliárd dináros szuficitet valósított meg, ami az elmúlt hat hónap takarékossági intékezdéseinek az eredménye, jelentette ki Igor Mirović tartományi kormányfő.

Átlagosan 80-100 illegális bevándorló indul naponta Belgrádból Szabadkára, majd pedig a magyar határ felé - hangzott el az M1 aktuális csatorna vasárnap déli híradójában.

Ezt a meghökkentő mondatot mondta egyebek között Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Hogy miért? Szombaton 18 év után - egyelőre csak próbajáratként – megindult a vonatközlekedés Belgrád és a koszovói Kosovska Mitrovica között. A vasúttársaság legmodernebb, orosz gyártmányú szerelvényét állították be erre a vonalra és igen különleges dizájnt kapott.

 

Az utasteret az UNESCO világörökség listáján szereplő négy koszovói pravoszláv kolostor freskóinak, ikonjaninak képe és szerb nemzeti motívumok díszítik. Kívülre szerb zászlót, a legszebb koszovói szerb templomok, kolostorok és középkori városok nevét matricázták, és 21 nyelven, közte albánul írták rá, hogy „Koszovó Szerbia”.

Ezzel a dekorációval indult el szombat reggel 8.30-kor a vonat Belgrádból. Délután fél 5 körül érkezett Raskába, az utolsó szerbiai állomásra, ahol négy órát várakozott, majd 20.40-kor visszaindult, és vasárnap hajnalban megérkezett a szerb fővárosba.

Arról, hogy a vonat álljon meg Raskaban, a szerb miniszterelnök döntött az utasok biztonsága érdekében.

Olyan információk érkeztek, hogy koszovói területen a sínekre robbanószert helyeztek el. Ezt látszott alátámasztani, hogy megjelentek a koszovói rendőrség tűzszerészei.

Vucsics a sajtótájékoztatón elmondta, információik szerint a koszovói rendőrség ROSU különleges egységét és 17 páncélozott járművet vezényelték Észak-Koszovóba azzal a szándékkal, hogy „viszályt provokáljanak”, ami kiterjedhet az egész régióra. A határtól 40km-re fekvő Kosovska Mitrovicáig végig erős rendőri készültség volt.

A szerb politikus megvádolta Pristinát, hogy a vonatvezető és az utasok letartóztatását tervezte, Ez is volt az oka, hogy a szerelvény nem lépett ki Szerbiából, az utasokat busszal vitték a célállomásra.

Hasim Tacsi, Koszovó elnöke szombaton utasította a belügyminisztert és a rendőrfőkapitányt, hogy minden áron akadályozzák meg a vonat belépését. Isza Musztafa miniszterelnök kijelentette, hogy ez a szerb provokáció arra irányul, hogy „destabilizálja a helyzetet Koszovóban.”

Külföldi hírügynökségek szerint a vonat megállása „drámai feszültséget okozott az egykori háborús felek között”. a jelenlegi vita egyenes következménye a Belgrád és Pristina között fennálló feszültségnek, amit a volt miniszterelnök, a szerbek által háborús bűnökkel vádolt Ramus Haradinaj letartóztatása váltott ki.

Alekszandar Vucsics nyugalomra intette a koszovói szerbeket és figyelmeztette az albánokat, hogy ne támadják meg a koszovói szerbeket, mert azt „Szerbia nem fogja engedni”.

A vonat a tervek szerint február 26-ig próbaüzemben közlekedne Belgrád és Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta része között, és utána válna rendszeressé heti kétszer. A néhány nappal ezelőtti tervek most feltételes módba kerültek. 

Fotó: Tanjug

(A Kultúra rovatból átvett tudósítás)Szombat este a zentai Művelődési Házban megtartották a Magyar Kultúra Napja délvidéki központi ünnepségét, amelyen átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díját, Aranyplakettjét és Plakettjét, valamint kihirdették a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2016 című pályázat eredményét is.

Szombaton a horgosi határátkelőn a rendőrségi ellenőrzés során a 25 éves albán nemzetiségű A.

Tegnap volt egy éve, hogy fiatalok egy csoportja minden ok nélkül agyonverte Bukovác Zoltánt Szabadkán, a Tesla-telepen.

A városépítési közvállalat pályázat útján kiválasztotta a telepi városrészben építendő sürgősségi ellátó épületének kivitelezőjét és ezzel több éves halogatás után végre megkezdődhetnek a munkálatok, tudta meg a 021.

Időről-időre a figyelem középpontjába kerül. Most Franciországban tartják őrizet alatt, nekem eszembe jutott megkeresni, mit is írtam róla 2004-ben még tudósítóként. Ezt:

Olvasom az újságban, hogy egykori pristinai szomszédunk, Ramus Haradinaj lett Koszovó miniszterelnöke. Tavaly nyáron hatalmas ház épült a dél-szerbiai tartomány fővárosának „elit” negyedében, fent a hegyen. Ne gondoljanak valami Rózsadombhoz, vagy Pasaréthez hasonlóra, a városnak az a része is iszonyatosan mocskos volt, ha esett az eső bokáig jártunk a sárban, ha szárazság volt nem láttunk a portól, és nem tudtuk a méteres átmérőjű kátyukat kikerülgetni. Attól volt „elit”negyed, hogy akadálytalan kilátás nyilt a városra, sok külképviselet bérelt ott villát, igy katonasággal, rendőrséggel jól megerősitett kerület volt. (Ez az idén márciusi véres események alatt be is bizonyosodott, szinte hermetikusan lezárták ezt a hegyrészt a nemzetközi békefenntartók.) A teraszunkról remek rálátás volt az utca túlsó oldalán készülő ház bejáratára. A ház nagy és hivalkodó, hatalmas félkupola tetővel, amit rézzel boritottak, hogy ha valaki a városból esetleg magát az épületet nem venné észre, akkor a tetőn tükröződő napot biztosan meglássa. A testőrök közül hárman-négyen állandóan bent laktak a házban, először mindig ők jöttek ki az ajtón, a fekete Mercedes vagy a terepjáró közvetlenül a kapu elé állt és egy másik kocsi kiséretében ment el a pártelnök.

Kezdetben persze nem tudtuk, ki fog oda költözni. A városban azt rebesgették, hogy a nemzetközi közösségek új főmegbizottjának épül, de ő nem oda költözött. Aztán a házigazdánk felesége mondta, hogy Koszovó harmadik embere, Ramus Haradinaj lesz az új lakó. Olyan áhitattal ejtette ki ezt a nevet, ahogy csak olyan valakiét lehet, akit szinte Istenként tisztelnek. A szerbek ezzel szemben háborús bűnösnek tartják, már 1998-ban vádat emeltek ellene 76 rendbeli terrorcselekmény végrehajtása miatt és ezért került fel az Interpol körözési listájára is.

                      Haradinaj (jobbra) Ibrahim Rugova elnökkel

Haradinaj a Koszovói Felszabaditási Hadsereg (UCK) parancsnoka volt, és ezen minőségében a vádak szerint szerb és más nemalbán nemzetiségű civilek elfogására, megkinzására, meggyilkolására adott parancsot 1998-1999-ben. Az erről készült 20 ezer dokumentumot az előző szerbiai igazságügyi miniszter megküldte a hágai nemzetközi törvényszéknek. A törvényszék főügyésze, Carla del Ponte többször kijelentette, hogy még ezév vége előtt vádat emelnek ellene. Ezzel kapcsolatban nemzetközi szakértők is úgy vélik, ha valóban eljutnak a vádemelésig, akkor az újonnan megválasztott miniszterelnököt le kell tartóztatni, ami hatalmas ellenállást, felzúdulást váltana ki, a tömegek az utcára vonulnának veszélyeztetve nemcsak Koszovó, de az egész térség stabilitását. Ennél sokkal kisebb ügyben, három UCK tiszt elitélése elleni tiltakozásul is kézigránátokkal támadták meg a pristinai biróságot.

Haradinaj miniszterelnöki kinevezése hatalmas vihart kavart Szerbia-Montenegróban. Újságcikkek tömege jelent meg ellene, minden jelentős politikus megszólalt és elitélőleg nyilatkozott róla. De a pristinai politikusok is megosztottak Haradinaj kormányfősége miatt. Már az első parlamenti ülésen éles vitába keveredett hosszú évek óta politikai ellenlábasával, az UCK egykori vezetőjével, Hasim Tacsival, aki többek között azzal vádolta, hogy együttműködött Szlobodan Miloseviccsel. Veton Suroi, az „Ora” polgári kezdeményezés vezetője, az egyik legjelentősebb napilap tulajdonosa úgy értékelte, hogy Koszovónak Rugova elnökkel és Haradinaj kormányfővel nem sok esélye van, és sem az albánok sem a szerbek nem reménykedhetnek semmi jóban. Az új miniszterelnök viszont egy interjúban kijelentette, a parlamentben a szerb kisebbségnek 20 mandátuma van, ha részt vettek volna a szavazáson, annak eredménye máshogy alakult volna, és most nem ő lenne a kormány első embere. Ebbéli tisztében kész arra, hogy a Koszovó jövőbeni státuszáról megszakadt tárgyalások folytatására akár Belgrádba is utazzon, a szerb vezetők azonban eleddig szinte elképzelhetetlennek tartják az együttműködést, miután úgy vélik, hogy a börtönben lenne a helye és nem a miniszterelnöki bársonyszékben.

Azt azonban nem mondanám,hogy nem volt jó szomszéd. Csöndes volt, a házában kevés társadalmi eseményt rendezett, ugyanakkor a labilis politikai helyzet miatt puszta közelsége sem volt nagyon megnyugtató, különösen annak ismeretében, hogy bárki kormányoz is Koszovóban, a tényleges irányitás az egykori UCK vezetők kezében van, akik ha érdekük úgy kivánja, nem haboznak egymás ellen fordulni.

2004. december

Colmar egy 67 ezer lakosú francia kisváros az ország észak-keleti részén, Elzászban. E kisváros bírósága hozott ítéletet Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök ügyében. A bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte a politikust, de nem hagyhatja el Franciaországot, útlevelét bevonták, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen.

A Szerbia által kiadott Interpol körözés alapján január 5-én a baseli repülőtéren a francia határőrizeti szervek tartóztatták le a diplomata útlevéllel utazó Haradinajt. Nem ez volt az első eset, hogy őrizetbe vették külföldön, 2015-ben Ljubljanaban tartóztatták le ugyancsak szerbiai elfogató parancsra, de ott két nap múlva visszaadták útlevelét, és szabadon elhagyhatta az országot.

Most nem ez történik, a koszovói felszólítás ellenére sem engedték el a politikust, Franciaországban kell megvárnia a döntést, hogy kiadják-e Szerbiának. A szerb igazságügy minisztérium a francia hatóságoktól a legrövidebb időn belüli kiadatását kéri, a kérelem már megérkezett a szükséges dokumentumokkal és újabb bizonyítékokkal együtt.

Az ügyben a colmari bíróság fog dönteni, ha az ítélet jogerőre emelkedik, a végső döntést a kiadatásról a francia igazságügy minisztérium hozza meg.

A délszláv háborúnak már több mint két évtizede vége van, békeszerződéssel zárult a koszovói háború is, sokan kerültek rács mögé, de még mindig vannak, akiket nem ért el az igazságszolgáltatás. Haradinajt többször is a vádlottak padjára állították, de eddig nem sikerült elég bizonyítékot bemutatni ahhoz, hogy elítéljék.

Szerbia gyilkosságokkal és súlyos háborús bűnökkel vádolja, melyeket 1998-1999-ben követett el a koszovói háború idején. Haradinaj akkor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dukadjin ún. „operatív övezet” parancsnoka volt. A hágai nemzetközi bíróság két ízben is – 2005-ben és 2012-ben – felmentette a vádak alól.

Ramus Haradinaj 1968 július 3-án született Koszovóban Glodjane faluban. A koszovói albánok 1989 évi nagy demonstrációja után Svájcba emigrált, ahol politikai menedékjogot kapott. Csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz és tagokat toborzott. Ebből a szervezetből alakult meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. 1996-ban Albániában befejeződött kiképzése után részt vett Kukes és Tropoje városokban terrorista bázisok felállításában. Egyes sajtóértesülések szerint innen szervezte az illegális fegyverszállítást szülőföldjére. Ő maga is részt vett ezekben az illegális akciókban, egy ilyen során tűzharca keveredtek a határőrökkel, Haradinaj megsebesült, egyik testvére meghalt. 1997 közepén véglegesen visszatért. Testvéreivel terrortámadásokat szervezett és vezetett Koszovó szerte rendőrségek ellen. 1997 áprilisában a Koszovói Felszabadítási Hadsereg regionális parancsnoka lett.

Kezdeményezésére szülőfalujában, Glodjaneban megalakult egy speciális egység, a „Fekete sasok”. Az egység felelős több tucat szerb és „nem lojális” albán civil megkínzásáért és megöléséért, akiknek holttestét a Radonjicski-tóban, és Decsani járás falvainak kútjaiban találták meg – állítja a szerb TV. 1998 nyarán a falu határában a mezőkön több mint húsz holttestet találtak.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg hivatalos megszűnése és felszámolása után 2000 elején megalakult a Koszovói Védelmi Hadtest, melyben Haradinaj Agim Cseku parancsnok helyettese lett. Erről a tisztségéről az év áprilisában lemondott és bejelentette, hogy pártot alapít. A párt a Koszovó Jövőjéért Szövetség néven alakult meg 2000. április 29-én. Azóta az elnöke.

2004-ben az ország miniszterelnökévé választották, erről a tisztségéről akkor mondott le, amikor a hágai ügyészség vádat emelt ellene. 2005. március 9-én önként utazott Hollandiába. A vádirat 37 pontot tartalmazott, köztük emberiség elleni bűnök elkövetését, a háborús hadviselés törvényeinek megszegését, civil személyek elleni gyilkosságok elkövetését.

A jelenlegi elfogatási parancsot Szerbia 2006-ban adta ki ellene Koszovóban elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Az Interpol körözés szerint Szerbia azzal vádolja, hogy 1998-1999-ben Koszovóban törvénytelenül tartott fogva szerb és nemalbán civileket, akiket kínoztak, embertelenül bántak velük, megerőszakoltak. Legalább 108 civil meggyilkolásával gyanúsítják, akik közül többeket személyesen Haradinaj ölt meg. A szerb igazságügy szerint 30 új tanú van a vádak bizonyítására.

Haradinaj azt mondta most a francia bíróságon, hogy az ellene felhozott szerb vádak politikai indíttatásúak. „Ezek a vádak, amik Szerbiából jönnek, tiszta politika”- mondta, majd franciául hozzátette: „amit itt csinálnak, az visszaélés a joggal.”

Bármi lesz is a jelenlegi őrizetbe vétel végkifejlete, szerb vezető politikusok kijelentették, nem adják fel, hogy a hágai bíróság elé juttassák Haradinajt.

Magyarkanizsa főutcáján, az Opatija cukrászda teraszán tegnap délelőtt óta áll a figyelemfelkeltő felirattal ellátott fogas: Vegyél egy kabátot, ha fázol vagy tegyél ide egyet, ha nem akarod, hogy mások fázzanak! A felirat mellett több női-, férfi- és gyermekkabát is lóg a fogason.

Egy fegyveres férfi péntek délután kirabolta a Findomestic bank fiókintézetét Újvidéken a Mihajlo Pupin sugárúton.

A Demokrata Párt zentai községi szervezete kezdeményezte a községi tulajdonban lévő üzlethelyiségek bérleti díjának hat százalékkal való csökkentését, a piaci asztalok bérleti díjának ugyanilyen mértékű csökkentését, valamint a távfűtés díja elszámolási módjának módosítását is, hangsúlyozták a párt községi szervezetének illetékesei mai sajtótájékoztatójukon.

A kishegyesi önkormányzat támogatja a hazai és a külföldi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalokat.

Megújulhat a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola épülete, amely műemlékvédelmi és oktatási szempontból is fontos.

A téli szünidő utolsó hetében egy nem mindennapi lehetőség adódott az adorjáni általános iskolások előtt: a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola a Vöröskereszt községi szervezetével közösen ötnapos aktív téli foglalkozást szervezett az oktatási intézmény adorjáni kihelyezett tagozatának épületében.

A zentaiakat leginkább érintő problémákról, valamint a tervezett fejlesztési lehetőségekről tájékozódott mai zentai látogatása során Ivan Đoković tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár, aki a helyi önkormányzat illetékeseivel folytatott megbeszéléseket.

Viharosnak nevezte a 2016-os évet Kókai Péter, a Magyar Mozgalom civil szervezet társelnöke a csütörtökön megtartott évértékelő sajtóreggelin a szabadkai Klein House-ban.

Az Újvidéknél történt vonatbalesetben megsérült utasokat az ellátást követően hazaengedték a kórházból, közölte Dragan Vulin, a Sürgősségi Központ ügyeletes orvosa az Infrakstruktura, a Srbijavoz és a Srbijakargo vállalatok igazgatóival folytatott megbeszélése során.

Támogatókból álló kisebb csoport tiltakozott január 11-én Zenta főterén Vitéz Barbara eltűnése körüli ügy előmozdítása érdekében.