Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Kerekasztal koordinációs bizottságának évindító ülésén került sor az éves konferencia, valamint a Magyar Tanács kiértékelésére és az éves prioritások átbeszélésére. A karácsony előtti időpont és a Magyar Tanács csúszása kihatott az éves konferencia láthatóságára is, de több olyan szakmai téma is tárgyalásra került, ami alapvető módon határozza meg a következő év fejleményeit (kisebbségi törvény előkészítése, népszámlálás módszertana és változások a nemzetiségek felmérése kapcsán).

A Tanácsra fenntartott napon magas érdeklődés, de felemás politikai elitrészvétel (a Híd meghívott képviselői hiányoztak) volt jellemző, a megbeszélés pozitív hangulatban zárult – folytatás a választások után, a testület technikai részleteinek kidolgozásával.

Átalakul a Kerekasztal weboldala és aktualizálásra kerül a szervezeti lista.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösségünk társadalmi összefogása érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit. Egyben szeretne hosszú távon működőképes struktúrákat kialakítani. A tanács nemcsak a társadalmi párbeszéd megteremtésében játszhat szerepet, hanem azt is láttathatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák. Bővebben a magyartanacs.sk weboldalon.

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

 

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

 

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának programja

12.00 Regisztráció

13.00 – 14.00 Ebéd

14.00 – 14.30 Beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről (Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője)

14.30 – 15.00 Aktuális problémáink és megoldatlan ügyeink – beszámoló a Jogsegélyszolgálat éves tevékenységéről (Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora)

15.00-15.30 Népszámlálás előtt – tudnivalók és változások (Mrva Marianna szociológus)

15.30 – 16.00 Milyen kisebbségi törvényre van szükségünk? Előnyök és buktatók – vita, beszámoló

16.00 – 16.30 A Magyar Tanács koncepciója és a Kerekasztal jövőbeni lehetőségei

Áramütést szenvedett egy 18 éves diák az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskolában kedden. A fiút kritikus állapotban szállították az kórházba.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint szerdán is marad a hideg, decemberi időjárás. Az ország egyes részein gyenge havazás is előfordulhat.

Az a volt államfő, akit a mandátuma lejárta után parlamenti képviselőnek választanak meg, esetleg más alkotmányos tisztséget vállal, ideiglenesen elveszíti azokat a kiváltságait, amelyek egyébként a megbízatási ideje után is megilletik őt.

A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől.

A választási lista összetételét szombaton hagyták jóvá a Híd Országos Tanácsának ülésén. Érsek Árpád a listavezető, Bugár Béla a második, Sólymos László a harmadik helyen szerepel.

A VÚB Alapítvány ezéven sem pihent, a Szlovákia Kincsei szavazás után idén még egy említésre méltó projektet indított, mégpedig a Közösségi Alap néven. Ezek között a projektek között szerepel a komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pályázata is, de a gútaiak, rimaszombatiak, rozsnyóiak és a perediek is figyeljenek!

A képviselők ismét elnapolták a kórházreformról szóló szavazást. Két másik, az egészségügyi minisztérium által előterjesztett törvényjavaslattal együtt szerdán szavaznak róla.

Kedden ismét edzésbe állt Gulácsi Péter, az RB Leipzig labdarúgócsapatának elsőszámú kapusa, aki a múlt héten, a Benfica elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen szenvedett fejsérülést.

A szlovákiai magyar társadalom frusztráló időszakon van túl. A nagykoalíciós tárgyalások eredménytelenül végződtek és két magyar blokk indul a választásokon, ennek hatására pedig tovább fokozódhat a társadalom passzivitása és a közügyektől való elfordulás mértéke is növekedhet.

Az elmúlt hónapok politikai fejleményei hozzájárultak a pesszimista hangulat felerősödéséhez, a folyamat szélsőséges esetben a kisebbségi parlamenti képviselet teljes elvesztésében is kicsúcsosodhat. A szlovákiai magyarság így kiszorulhat arról a fórumról, ahol a legtöbbet lehet tenni magyar vonatkozású ügyekben, egyben egy olyan hatalmi vákuumban találhatja magát, amelyben a sorsunkról mások döntenek a fejünk felett. A következő hónapok minden bizonnyal a politikai mobilizálásról szólnak majd. Emellett azonban kulcsfontosságú, hogy ne csak rövid, de hosszú távon is képesek legyünk keretbe foglalni a tennivalókat és jövőképet alkotni. A Magyar Tanács meghirdetésével a Kerekasztal az első lépést kívánja megtenni a hosszú távú intézményesedés útján.

A rossz közhangulat egyik, de nem egyetlen oka, hogy a társadalmi és a politikai kezdeményezések eltávolodtak egymástól, irányt tévesztettek, alig maradtak közös fórumok és témák. Végeredményben a politikát távolinak érezzük, a civil szervezetek hangja pedig gyakran nem hallatszik el a döntéshozókig. A Magyar Tanács ambíciója, hogy létrejöjjön egy olyan, hosszú távon működőképes intézmény, ami új szintre emeli a társadalmi párbeszédet, láttatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák és a parlamenti képviselet hiánya esetén legalább részben meg tudja valósítani a „magyar” hang hallatását Szlovákiában. Egy hasonló, hatékony kezdeményezés csak akkor látja el jól a feladatát, ha többpárti konszenzus előzi meg az előkészítését, a legelső lépést azonban most kell megtenni – egy olyan időszakban, mikor a politikát figyelő, de attól elforduló nyilvánosság pozitív gesztusokra vágyik és egyértelmű jelzéseket vár a közösség tekintélyes képviselőitől.

A Kerekasztal által szervezett tanácskozás színhelye Érsekújvár, időpontja december 8. Az eseményre való regisztrációra a https://magyartanacs.sk/regisztracio/ linken van lehetőség, a találkozóra minden civil szervezetet és érdeklődőt szeretettel várunk!

A Magyar Tanács vasárnap, egy nappal a Kerekasztal éves konferenciája után kerül megrendezésre, melyen a civil szervezeteket tömörítő társulás munkájáról, lehetőségeiről, az aktuális és közelgő problémákról (mint a népszámlálás és a kisebbségi jogi státusz) is szó esik.

 

A Magyar Tanács programja

2019. december 8., vasárnap, Érsekújvár, Csemadok Ház

 

9.00–9.30 Regisztráció, a megbeszélés kezdete

9.30–9.50 A magyar politikai képviselet állapota és fejlődése (Rákóczi Krisztián, az NPKI kutatója)

9.50–10.00 A Magyar Tanács és közéleti kiugrási pontjaink (Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője)

10.00–10.15 Merre tovább szlovákiai magyar politika? – vitaindító (Öllös László politológus)

10.15–12.00 Vita és beszélgetés

12.00 – Záródokumentum elfogadása

13.00 – Ebéd, a tanácskozás zárása

Névnap Stefánia –latin eredetű; jelentése: virágkoszorú. Idézet

„A béke egy mosollyal kezdődik.”

Teréz anya

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Janovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 28.) Színigazgató. Mérnöknek készült, de aztán inkább a színiakadémiát végezte el. 1894-ben Miskolcon kezdte a pályáját. 1895-ben Temesváron Krecsányi társulatánál volt hősszerelmes színész. 1896-ban a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1897-től rendezője lett. 1902-1905 között a szegedi, majd1905-től a kolozsvári színház igazgatója volt. Igazgatóként felvirágoztatta a kolozsvári színházat, önállóvá tette műsorát, sok erdélyi író művét játszatta. 1918 után az erdélyi magyar színészszövetség elnöke volt. Nagy érdemeket szerzett a magyar filmgyártás beindításában is. Több esztétikai és színháztörténeti cikket írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megindul az első villamos próbajárata Budapesten (1887).

Sára Sándor operatőr, rendező (1933) Kossuth-díjas művész születése.

Ezen a napon született 1925-ben Bozsik József labdarúgó, az Aranycsapat tagja.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.  

KELJ FEL, ÉS PRÓBÁLD MEG ÚJRA!

„Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézsaiás 41:10)

A sikerhez két dologra van szükség: 1) Megfelelő emberekre. Néha az első lépés ahhoz, hogy kikerüljünk a csüggesztő környezetből, ha olyan embereket keresünk, akik felemelnek. Ha negatív beállítottságú ember társaságában vagy, aki folyton kétségbe van esve és aggódik az élete felől, akkor a beszélgetésetek után te magad is könnyen borúlátó leszel. A társaság, amelyben forogsz, vagy felemel, vagy lenyom. Pál azt írta: „lsten, a megalázottak vigasztalója, megvigasztalt minket Titusz megérkezésével” (2Korinthus 7:6) Neked is szükséged van egy Tituszra, és neked is Titusszá kell válnod valaki számára. A Biblia azt mondja: „egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét” (Galata 6:2). 2) Megfelelő szemléletmódra. Az értékesítők több mint fele azért sikertelen, mert nem mennek vissza az ügyfélhez másodszor vagy harmadszor. Körülbelül 58%-uk megáll egyetlen látogatásnál; 25% két látogatás után áll le; 15%-uk három látogatás után adja fel. Az a 12%, aki újra és újra visszatér, az összes értékesítés 80%-át mondhatja magáénak. Te tartozz ehhez a csoporthoz! Ne törődj bele a kudarcba, kelj fel, és próbáld meg újra! Isten segíteni fog (ld. Filippi 1:6). E. Stanley Jones teológus és misszionárius mondta: „Ha az élet beléd rúg, legalább előre lendítsen!” Ne fogadd el a vereséget! Ne feledd, azért kapod majd a jutalmat, amit elvégeztél, nem azért, amibe belekezdtél! Néha a karikán lévő utolsó kulcs nyitja a zárat, ezért kérj Istentől erőt a kitartáshoz egészen a győzelemig!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Marchiai Szent Jakab, áldozópap

Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.
Híres ferences népszónok. 1393-ban született. Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. Előbb hazájában, Olaszországban küzdött a fraticelliek ellen, majd a Szent Ferenc Rend reformátoraként működött. A pápa megbízásából keresztes hadjáratot hirdetett Németországban, Lengyelországban és Magyarországon is. Magyarországra Kapisztrán Szent János halála után érkezett, 1457-ben. Boszniában mint inkvizitor működött, majd a váradi egyházmegye területén prédikált a husziták ellen. Erdélyt és Csanád megyét igehirdetőként járta végig. 1476-ban halt meg Nápolyban.

bacskaplebania.hu

Vekerdy szerint a jelenlegi társadalomban “bámulatos a nemtudás”, akár ha a világháborúkat tekintjük is. Arról beszélt, hogy nincs kontinuitás: a gyerekek nem tudják, hogy mi volt a szüleikkel, azt meg végképp nem, hogy a nagyszüleik hogyan éltek. Szerinte ma már nincs családi legendárium, és a folyamatos rohanás miatt nem tudjuk megosztani egymással, hogy mi mikor és hogyan volt.

E sorok olvasása után pattant ki a szikra és határoztam úgy, hogy összegyűjtök néhány nagyszülő, dédszülő, ükszülő vagy szépszülő igaztörténetet. Ezekből a történetekből kollégáimmal egy 3 korcsoportnak megfelelő tanuló olvasókönyvet alkotunk meg.

A hatalmas érdeklődésnek köszönhetően a “Dédimama mesél…” című történetírói pályázati felhívásunkat az alábbi kategóriákra bontottuk:
a) A történelmi Magyarország területén élő gyermekek nagyszüleinek, dédszüleinek visszaemlékezései
b) A Diaszpórában élő magyar gyermekek nagyszüleinek, dédszüleinek visszaemlékezései

Célunk, hogy a könyvsorozat rövid történeteiből a Diaszpórában élő magyar gyermekek és a külföldi magyar iskolák számára egy olyan tankönyvsorozatot tudjunk elkészíteni, melyet a hétvégi iskolákban tematikusan, alkalmanként vagy rendszeresen is használni tudnak. A meséket, történeteket szókártyákkal és feladatlapokkal egészítjük ki.

Tananyagainkban fontos szerepet kap a kreativitás és az élménypedagógia. A tankönyvsorozatunk 3 korcsoportra oszlik: 10 év alatti, 10+ és 14+. A pályázatot írhatja gyermek, szülő vagy nagyszülő, de mindenképpen igaz történetnek kell lennie. Minden pályaművet beküldő kap egy példányt a kötetből. Ez a könyvsorozat egy nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy saját felmenőink történeteit összegyűjthessük. Ezáltal együtt eredhetünk gyökereink, hagyományaink nyomába.

Várjuk a Te családod történetét is.

Ha felkeltettem az érdeklődésedet, akkor legyél Te is részese egy könyv születésének!

A pályaműveket 2019. november 1. és 2020. január 15. között várjuk a wurzburgimagyariskola@gmail.com e-mail címre, lehetőleg Word-dokumentumban.

Feladatlapok felelős szerkesztője: Pappné Lakatos Hajnalka, gyakorló iskolai vezetőtanár és főiskolai mentortanár (BGYTF, ELTE, Würzburgi Magyar Iskola)
Grafikai felelős szerkesztő: Kiss Luca, graffikus (Bristoli Magyar Iskola)
https://www.facebook.com/events/941060342913198/

Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

A PIM és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös projektjeként 2018-19-ben – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a segesvári csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz és magyar lövedék GPS-pontjait sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját, valamint Bem hadműveletének lenyomatait a valós tereppontokon azonosítani. Számos hadászati, katonai viseleti emlék jelzi a hadműveletben résztvevő magyar és cári katonai alakulatok konkrét mozgását.

A 2020. január 31-ig látogatható kamaratárlat helyszíni felvételek, térképek, archív fotók, visszaemlékezések és képzőművészeti ábrázolások segítségével tekinti át a kutatástörténetet, a ma látható emlékhelyeket, valamint bemutatja, hogyan alakították át az ütközetről szóló tudást a térképre vitt leletekből származó információk.
Török Petra főigazgató-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a tárlat jó alkalmat jelent az eredmények, úgy mint a lézerszkenneres talajfelvétel, a leletmintázati térkép, a fegyverek, a ballisztikai eredmények és a lövedékek bemutatására, de egyúttal figyelmeztetés arra, hogy milyen gyors ütemben semmisül meg az egykori csatatér, milyen rossz állapotban vannak a hozzá kapcsolódó emlékhelyek, emlékművek.

Hermann Róbert főtanácsos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy egy ilyen jellegű kutatás igazolhatja az eddigi tudást, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen keveset tudunk Petőfi Sándor halálának körülményeiről, az összecsapás történetéről.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója felidézte a kutatás kezdeteit és elmondta, hogy a fehéregyházi és segesvári környéknek jelentős régészeti potenciálja van.

Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok programjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar történelemnek három emblematikus csatája volt, a segesvári ütközeten kívül a muhi és a mohácsi csata. Mint mondta, Segesvár nagy vesztesége elsősorban nem az elvesztett csata, hanem a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének elvesztése. Kitért arra is, hogy a kamaratárlat a nagy költő teljes életpályáját, valamint a Petőfi-kultusz rétegeit bemutató két másik kiállítás között található, sok információt és tudást nyújtva.

Románia több mint 200 fővel növeli a külföldi missziókban részt vevő román katonák és civilek számát 2020-ban – közölte szerdán Klaus Iohannis államfő.

Az elnök azt követően nyilatkozott a román elnöki hivatalban, hogy ülésezett az általa elnökölt, nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelynek jóvá kellett hagynia a jövő évi missziókban részt vevő katonák és civilek létszámát.

Iohannis elmondta, hogy a jövő évben több mint 2100 katona és civil vesz részt külföldi missziókban, ebből több mint 800-an Afganisztánban. A kétszáz fős létszámbővítés Iohannis szerint azt mutatja, hogy Bukarest komolyan veszi a biztonság exportálására vonatkozó küldetését. Megállapította, hogy a román katonák tevékenysége a külföldi missziókban megbecsülésnek és elismerésnek örvend Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei részéről.

Az elnök azt is közölte, hogy a CSAT jóváhagyta azt a kormány által beterjesztett törvénytervezetet, amelynek értelmében Románia újabb öt F-16-os vadászgépet vásárol. Közölte, hogy ezt a tervezetet a parlamentnek is el kell még fogadnia, minthogy a tranzakció értéke meghaladja a 100 millió eurót (32,5 milliárd forint).

Idén márciusban állt szolgálatba az F-16-os vadászgépekből álló első román repülőraj. Bukarest 2013-ban állapodott meg Portugáliával 12 használt repülőgép megvásárlásáról. Az amerikai vadászgépek az elavult szovjet MiG-21-eseket váltják a román légi erőben.

Iohannis bejelentette, hogy a CSAT kinevezte az új román vezérkari főnököt Daniel Petrescu tábornok személyében. Korábban Iohannis és az októberben megbuktatott szociáldemokrata kormány között vita alakult ki a vezérkari főnök személye körül.