Feed aggregator

Serbie : cinéma occupé, culture libérée
Serbie : dur de rentrer en politique quand on est jeune et idéaliste...
Serbie : une jeunesse conservatrice, raciste et homophobe ?
Les jeunes et la transition : « que la vie aurait été belle si la Yougoslavie avait survécu »…
Serbie : une jeunesse pauvre et déprimée, qui ne rêve que d'émigration
Luttes sociales en Croatie et en Serbie : « unité et fraternité » contre le néo-libéralisme
Croatie : le forum subversif de Zagreb, le retour de la gauche dans les Balkans
Marčelo : « en Serbie, c'est l'État qui entretient la violence des jeunes »
Serbie : alerte à la fuite des cerveaux

/ Serbie, Deutsche Welle, Société

Le culte des saints, abhorré par les islamistes, reste vivace dans le pays.

Établi par le « Times Higher éducation », un journal mensuel basé à Londres, il réserve quelques surprises mais confirme le retard de l’Afrique francophone.

Igazi ritkaság ez az 1915-ben készített felvétel, melyen két kárpátaljai származású színészlegenda látható.

Gábor Andor Majd a Vica című háromfelvonásos vígjátékában együtt szerepelt a beregszászi születésű Fedák Sári és a munkácsi származású Uray Tivadar.

Fedák Sári a főszereplő Szilassy Zozó operaénekesnő gyermekkori barátnőjét, Leveles Viktóriát, azaz Vicát alakítja, akit a primadonna maga mellé vesz szobalánynak. Innentől kezdve Zozó csak annyit mond: „Majd a Vica!”, s megoldódik minden gond.

Vica rendezkedik: megnyugtatja a komponistát, megtanítja a hősszerelmest, hogyan bánjon Zozóval. A legnehezebb feladat azonban akkor vár a szobalányra, amikor azt az utasítást kapja úrnőjétől, hogy míg ő távol van, szórakoztassa az unatkozó amerikai milliárdos csemetét, Árpád Pulitzert, akit nem más alakít, mint Uray Tivadar.

Vica úgy oldja meg a problémát, hogy felveszi az operaénekesnő ruháit, s Zozónak adja ki magát. Végül jól mulatnak együtt Árpáddal, akinek annyira megtetszik a lány, hogy megkéri a kezét. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Zozó visszatér, s meghallja, hogy az operában arról suttognak, hogy neki viszonya van egy gazdag amerikaival. Tajtékozva rohan haza, s hamarosan kiderül az igazság. Árpád elmegy, Vica szomorkodik. Néhány nap múlva azonban megjelenik az idősebb Pulitzer, aki magával viszi Vicát a fiához.

A két kárpátaljai művész mellett olyan művészek adták játékukat a darabhoz, mint Báthory Gizella, Körmendi János, Virányi Sándor, Gere Zsigmond, Z. Molnár László, Gyárfás Dezső.

A vígjátékban elhangzó dalok szövegét Gábor Andor írta, Szirmai Albert zenésítette meg. Íme, az egyik, amelyet Fedák Sári énekelt:

Elszakadt a zsá-zsá-zsá-zsá-zsák,
Kiömlött a má-má-má-má-mák.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Hátra megy a rá-rá-rá-rá-rák!

De kövér a pé-é-é-ék,
A szilva de ké-é-é-ék.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Csókolódzni ké-é-é-é-ék!

 

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A szenttamási Gion Nándor Emlékház az idén negyedik alkalommal hirdetett szépirodalmi pályázatot február 1-jén, az író születésnapján. 2015-ben novella- és ifjúsági regénypályázatot hirdettek a szervezők. A novellák beérkezési határideje június 1-je volt, a regénypályázat határideje pedig december végén jár le.

Aszály és vízfogyatkozás mindenütt. A rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint a Tisza vízhozama Zentánál az elmúlt hét folyamán nagyjából kétszázas volt. Ez azt jelenti, hogy a szelvényen kétszáz-egynéhány köbméter víz folyt keresztül másodpercenként. A nagy vizek alkalmával mért több ezres vízhozamokhoz képest ez rendkívül kevés, de még mindig kétszerese az 1993-ban mért legalacsonyabbnak. Hegymenetben haladva a helyzet még kedvezőtlenebb, arrafelé a mindenkori legkisebbeknél is alacsonyabb vízhozamok fenyegetnek.

Szegednél a múlt héten mért vízhozam 160 és a 180 köbméter között alakult, de feljebb, Algyőnél már csak 90 és 120 között ingadozott. A különbség azért ekkora, mert Szegednél már a Maros vize is benne van a Tiszában, Algyőnél viszont még nincs. Pedig a Maros vizei is – akárcsak a nótában – nagyon csendesen folydogálnak. Nagylaknál például negatív csúcsot döntött a folyó, vízszintje csaknem egy méterrel van a mindenkori legalacsonyabb alatt, vízhozama itt 46 köbméter. Ennyi vizet néhány tartálykocsi is elszállíthat, nem kell hozzá meder. A Körösökön a duzzasztás miatt magasabb ugyan a vízszint, de vízhozamát sem a Hármas, sem a Kettes, sem a Sebes... nem rakja a kirakatba. De ha már a duzzasztásnál tartunk, gyerünk haza, és nézzünk körbe Törökbecse környékén!

Hivatalos adatok szerint a duzzasztónál a szintkülönbség a felső és az alsó medence között a minap 4,8 méter volt. Egy csónakhossznyi, vagy majd’ két emeletnyi. Egy pillanatra időzzünk el ennél az adatnál. És varázsoljuk lelki szemeink elé, mi volna, ha gát nem volna. Egyik pillanatról a másikra eltűnne.

Kialakulna egy hatalmas szökőár, amelynek vezérhulláma csaknem öt méter magas volna, farka pedig némileg ellaposodva százkilométerekkel hátrább, magasan északon kullogna. A lezúduló víztömeg méreteit pillanatnyilag hanyagoljuk el, és ne foglalkozzunk azzal a nagytakarítással sem, amelyet a folyó alsó szakaszán csinálna, hiszen az már a hollywoodi katasztrófafilmek világát idézné. Ehelyett foglalkozzunk azzal a geometriával, amely a víztömegek levonulása után alakulna ki.

Ennek forgatókönyve: a gát nincs, a víztükör kifeszült és visszaállt természetes esése. És induljunk ki abból a pillanatnyilag csaknem ötméteres szintkülönbségből, amely a gát tervezése és megépítése alapján akár hatméteres is lehet.

Az illetékes intézet adatait szerint a zentai és a törökbecsei vízmérce nullpontja közötti szintkülönbség – az érthetőség végett kissé felkerekítünk – egy méter. A két vízmérce közötti táv, kerekítve, hatvan kilométer. Tehát ezen a hatvan kilométeren természetes körülmények között a víztükör esése 1,7 centiméter folyamkilométerenként. Ha ebben a pillanatban – fájdalom- és katasztrófamentesen – helyreállna a természetes geometria, a Tisza vízszintje Zentánál métereket, csaknem négyet süllyedne, és olyan alacsony szintre állna be, mint soha korábban. És ez a jelenség végigsöpörne a Tiszavidéken, hegymenetben haladva csökkenő irányzattal.

Persze, ebből nem lesz semmi. A gát azért van ott, hogy ilyen kisvizek ne forduljanak elő.

Élettani lencsén keresztül szemlélve a Tisza kisvizek idején nem folyó, hanem állóvíz. A folyópartiak szeme láttára engedett gyökeret partjain a nád, a gyékény, a sulyom; változott állatvilága, lásd: kérészrajzás elmaradása, halállomány összetétele. Már vagy huszonöt évvel ezelőtt olyan életformák kerültek elő a tiszai iszapból (pl. a Branchiura sowerbyi névre hallgató kevéssertéjű), amelyeket korábban kizárólag állóvizekben találtak. A figyelmeztetés, mely szerint bajok máris vannak, de még több lesz belőlük, már akkor elhangzott.

Az évtizedek óta halmozódott, a zuhanó vízszint miatt hamarjában napvilágot látott lágy iszapból felszabaduló illatfelhőről ez alkalommal még távirati stílusban sem. Meg arról sem, amit az iszap tartalmaz(hat).

De másról igen, mert...! Régen elhangzott az is, hogy a lassulás következtében mederfeltöltődéssel kell számolni. Ezzel, hosszú lefolyású jelenségről lévén szó, egyelőre nem bajlódik senki. Egyrészt azért, mert a duzzasztott szakaszok megemelt vízszintje – akárcsak a nótabeli paplan – mindent eltakar. Másrészt pedig azért, mert a feltöltődéssel éppen annak lennének gondjai, aki a duzzasztást úgymond megrendelte. A folyók hajózhatóvá tételét – duzzasztással, mert hogyan máshogy? – ugyanis nemzetközi szerződések szabályozzák. Ezeket a szerződéseket – a hajózási társaságok ösztönzésére – az akkor ügyeletes garnitúra aláírta.Az ösztönzés vélt méreteiről valós dunai példával...

Egy Fekete-tengeri kikötőben folyik a berakodás; a hatuszályos kötelék napi 140 kilométeres sebességgel indul majd Bécs irányába; nagyjából két hét múlva ér oda. A kívánt merülési mélység a Duna esetében 25 deciméter, ennyire lehet megpakolni az uszályokat. A kapitány a vízállás-előrejelzés fejszámoló világbajnokaként folyamatosan kalkulál, mennyi víz lesz a hajó alatt, amikor a nehezen hajózható sekély szakaszokra ér. Kisvizek idején ugyanis a bolgár–román szakasz négyszázasain, vagy a Közép-Duna felső szakaszán olykor csak 16 deciméteres merüléssel lehet hajózni. Mármost! Mind maximálisan, mind alul terhelt kötelékkel haladva nagyjából ugyanannyi az idő is, a legénység is meg a költség is, csak éppen a szállított áru mennyisége ordítóan más. Kiszivárogtatott adatok szerint a közelmúltban egy közepes szállítókapacitásokkal rendelkező hajózási társaság nagy vizek idején, amikor lehetett pakolni, egyetlen év alatt 3000 tonna fosszilis üzemanyagot takarított meg. Nem bevétel, nem nyereség, hanem megtakarítás az üzemanyagon. Kubikosok tintaceruzájával számolva ez több mint hárommillió euró. Egy hajózási társaságnál ennyi!

A példa ugyan dunai. A hajózásra vonatkozó államközi/nemzetközi szerződések azonban a Tiszára is vonatkoznak. Azokat is valaki annak idején kikönyökölte azoknál, akik a hazai hajóforgalom érdekeivel, a csatorna szabadeséses vízfeltöltésével... érvelve aláírták. Régen volt, azóta tart. Az idén csupán jobban látszik.

Parázs vita alakult ki a német kancellár és a görög kormányfő között az új görög mentőcsomagról – írta szerdán a Bild című német lap, amely szerint Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz „elég hangosan” beszélt egymással telefonon.

Athéni kormánykörökből származó értesülésekre hivatkozva a Bild azt írta, hogy Merkel és Ciprasz még keddre virradó éjjel beszélt telefonon, és „nyílt vita” alakult ki közöttük a formálódó harmadik görög mentőcsomag egyes pontjainak végrehajtásáról. A Die Welt című lap szerint a berlini vezetés részéről megerősítették, hogy a kancellár beszélt görög kollégájával, de részleteket nem közöltek. Az athéni kormány köreiben pedig azt mondják, Ciprasz tájékoztatta Merkelt, hogy megegyezésre jutottak a hitelezők képviselőivel a harmadik mentőcsomagról, mire a kancellár közölte, hogy nincs elég információja a végleges megállapodáshoz. Merkel egyben ismét felvetette az áthidaló hitel lehetőségét.

Athénnak erre akkor lenne szüksége, ha tovább húzódnának a tárgyalások a három évre tervezett, 85 milliárd eurós mentőcsomagról – írta online kiadásában a Die Welt.

A görög vezetés minél előbb megállapodást szeretne az új csomagról. Az idő sürget, mert Görögországnak augusztus 20-áig törlesztenie kell 3,2 milliárd eurót az Európai Központi Banknak.

Az Európai Bizottság szóvivője és Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter kedden bejelentette, hogy technikai szinten létrejött a megállapodás Görögország és hitelezői között. Az új csomagról az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteken döntenek, ha az athéni parlament legkésőbb csütörtökig rábólint a kölcsön folyósításának feltételéül megszabott intézkedésekre. Szükséges azonban még hét euróövezeti ország parlamentje, köztük a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) jóváhagyása is. A Bundestag a jelenlegi tervek szerint augusztus 19-én szavaz a harmadik görög mentőcsomag elfogadásáról.

Pour Daniel Cohn-Bendit, ancien coprésident du groupe Vert au Parlement européen, le souverainisme est une idée de droite « car il repose sur l’égoïsme national ». Pour lui, la gauche devrait tirer les leçons de la crise grecque et se battre pour organiser la solidarité entre les peuples européens, comme le propose François Hollande.

L’accord avec la Grèce est-il le résultat d’un « diktat » allemand ?

L’Allemagne a une idée très précise de la façon dont doit fonctionner l’euro : le règlement de copropriété de la monnaie unique, arrêté en commun, doit-être être respecté et les transferts financiers entre États exclus, car chacun reste responsable de sa politique économique et budgétaire. Même si l’Allemagne, sous pression de ses partenaires, a finalement accepté que les États en faillite soient aidés, c’est à condition que les pays en difficulté suivent une cure d’austérité pour redresser leurs comptes publics et faire redémarrer l’économie. Une conception partagée par une grande majorité des gouvernements de la zone euro, ceux du nord, mais aussi ceux du sud qui ont renoué avec la croissance en appliquant les recettes du nord de l’Europe. Autrement dit, si l’Allemagne a pu avoir une position très dure au cours des négociations avec la Grèce, c’est parce qu’elle était largement soutenue, seule la France ayant émis quelques réserves. On ne peut donc absolument pas parler de « diktat » allemand.

Pourquoi Alexis Tsipras a-t-il finalement cédé ?

Les Grecs voulaient le beurre, l’argent du beurre et le sourire de la crémière. À 60 %, ils ont rejeté l’austérité, mais à 80 % ils voulaient rester dans la zone euro. Tsipras a dû trancher. En décidant de rester dans l’euro, il n’avait d’autre choix que de trouver à n’importe quel prix un accord avec ses partenaires. J’ai trouvé terrifiant que beaucoup trouvent géniale l’idée du référendum grec du 5 juillet parce que c’était soi-disant démocratique. Mais si en Allemagne, en Finlande, aux Pays-Bas, on avait fait un référendum pour savoir si on devait redonner de l’argent aux Grecs, le résultat aurait été négatif et de façon écrasante. C’est démocratie contre démocratie et dans cette affaire les Grecs sont minoritaires. Il ne devrait y avoir en Europe que des référendums transeuropéens sur les questions européennes avec une double majorité, celle des États et celle des peuples. Tant qu’on ne sortira pas de ce souverainisme démocratique national, on n’y arrivera pas. Le défi, c’est de faire émerger une souveraineté européenne qui sera la base d’une démocratie fédérale.

Si l’Irlande, le Portugal et bientôt Chypre sont tiré d’affaires, ce n’est pas la cas de la Grèce qui en est à son troisième plan d’aide.

Ce dont a besoin la Grèce, c’est de temps pour se doter d’un Etat fonctionnel. Pour l’instant, elle est même incapable de dépenser l’argent qu’on lui verse sans aide administrative européenne. Au début de la crise, en 2010, le commissaire à l’agriculture avait appelé son collègue grec pour lui dire qu’il y avait entre 3 et 6 milliards d’euros de disponible dans le budget agricole. Il ne l’a jamais rappelé. C’est pareil dans tous les secteurs. Savez-vous qu’il y a plus de panneaux solaires et d’éoliennes en Suède qu’en Grèce ! Ce qu’on doit faire dans ce pays, c’est du « state building » afin que l’Etat soit capable d’accompagner l’économie et de lever l’impôt. Je me demande aussi pourquoi Athènes n’a toujours pas demandé à la Suisse combien de fonds grecs – on parle de 20 à 30 milliards d’euros- ont trouvé refuge dans ses coffres pour vérifier s’il ne s’agit pas de fraude fiscale. De même, si Tsipras a été capable d’organiser un référendum en dix jours, pourquoi n’en fait-il pas un pour modifier la Constitution afin de taxer armateurs et Eglise ? Ou encore, pourquoi ne pas réduire le budget militaire pour abonder à hauteur de deux milliards par an un fonds de protection social minimal ? Il faut savoir qu’il n’existe pas de revenu minimal garanti après un an de chômage, ce qui concourt à la crise humanitaire. Les Européens pourraient y consacrer 5 milliards d’euros sur le prochain plan d’aide. Cela aiderait à bâtir une vraie solidarité européenne. Mais, bon, je ne suis pas sûr que le partenaire de coalition de Syriza, le parti de droite radicale ANEL, accepte de diviser par deux le budget de la défense…

L’Allemagne a-t-elle été solidaire de la Grèce ?

La désolidarisation est générale en période de crise. Il y a une Allemagne égoïste, une France égoïste, une Finlande égoïste, etc. Regardez ce qui s’est passé pour la répartition du traitement des demandes d’asile : cela a été un festival d’égoïsmes nationaux. Mais, en même temps, la solidarité existe en dépit des postures des uns et des autres. Ainsi, les Allemands qui ne voulaient pas d’une Europe des transferts financiers ont accepté la création du Mécanisme européen de stabilité qui est en fait l’équivalent d’un trésor européen : c’est par ce biais qu’on a transféré à la Grèce plus de 200 milliards d’euros (en tenant compte du troisième plan d’aide), des emprunts faits sur les marchés, mais garantis par les États. Et il faut ajouter les 53 milliards de prêts bilatéraux de 2010. Tout le monde triche et cela fausse le débat européen ! Au lieu de tirer les conséquences d’une monnaie unique et de l’assumer, on mène une politique économique et financière de plus en plus bancale.

Une solidarité qui profite aux banques affirme une partie de la gauche française…

C’est du baratin ! Aucune société ne peut vivre sans banques : les banques, c’est le crédit, cela permet aux entreprises, aux agriculteurs, aux ménages de vivre. Pour faire fonctionner une économie de marché, on a besoin d’elles.

N’est-il pas plus facile de changer la France qu’une Europe majoritairement de droite ?

Il n’existe pas de majorité en France pour changer de modèle économique pas plus que dans les autres pays. Ce n’est pas l’Europe qui est de droite, ce sont les sociétés qui sont de droite. L’alternative à François Hollande qui est un social-démocrate, c’est Nicolas Sarkozy, Alain Juppé ou Marine Le Pen, pas Jean-Luc Mélenchon ou Arnaud Montebourg. Il est aussi difficile de faire changer l’Europe que de changer les politiques des États nations.

La crise grecque n’a-t-elle pas montré que la zone euro ne pouvait pas être cogérée par les États ?

La folie intergouvernementale a atteint ses limites. Il n’est pas rationnel que 19 chefs d’État et de gouvernement passent une nuit blanche pour trouver, à l’unanimité, une solution à un problème économique et financier. C’est aberrant. La fédéralisation de l’Europe, c’est le seul moyen d’organiser de la solidarité entre les États et les peuples. L’intergouvernemental, c’est l’institutionnalisation de barrières nationales à la solidarité, car chacun réagit en fonction de son opinion publique.

De plus, personne n’est là pour représenter l’intérêt européen, la Commission n’ayant aucun statut.

Ce sont les ministres des Finances de l’Eurogroupe qui décident de tout à l’unanimité et leur président est le ministre néerlandais des Finances, ce qui est une aberration. La monnaie unique implique qu’on ait une institution qui représente l’intérêt général européen.

François Hollande propose justement de créer un budget de la zone euro.

De fait, l’Union ne dispose pas d’un budget capable d’agir en cas de crise : 1 % du PIB communautaire, c’est ridicule, alors que le budget américain pèse 23 % du PIB. Quand la Californie tombe en faillite, les programmes sociaux et d’investissement, qui sont des programmes fédéraux, continuent à fonctionner. Si le budget que propose Hollande est doté de 200 ou 300 milliards d’euros, si on peut l’utiliser, sur proposition de la Commission, sans avoir besoin d’une décision unanime et avec un contrôle démocratique du Parlement, c’est une bonne idée. Le budget, c’est le b a ba de la fédéralisation. Cela aurait permis d’intervenir plus rapidement et plus efficacement en Grèce, notamment en décidant d’un programme d’investissement massif.

Ce budget serait-il celui de la zone euro ou de l’Union européenne ?

On ne peut plus continuer à avoir d’un côté la zone euro, de l’autre l’UE. Il faut que ceux qui ne veulent pas de l’euro se retirent et restent dans le marché européen, une sorte de partenariat privilégié. La Grande-Bretagne, la Suède, la Turquie pourraient en faire partie. L’euro sera ainsi la monnaie de toute l’Europe.

Et l’idée d’une avant-garde au sein de la zone euro ?

Mettre en place à quelques-uns une convergence fiscale et sociale me paraît une bonne idée. Cela aurait un effet d’entrainement. Si l’Allemagne et la France lançaient une vraie fédéralisation, y compris en mettant en commun le siège français au conseil de sécurité de l’ONU, cela créerait une dynamique extraordinaire.

Peut-on encore être de gauche et Européen ?

Si l’on veut vraiment une régulation sociale de la mondialisation, une régulation écologique, cela passe par l’Europe. Pour la gauche, l’Europe est une utopie nécessaire, car elle permet de dépasser l’État nation et cette croyance que c’est lui qui nous protège le mieux. Or les États nations ne s’en sortiront pas seuls : dans vingt ans, l’Allemagne ou la France pèseront dans le monde l’équivalent de ce que pèsent aujourd’hui Malte ou le Luxembourg en Europe. Vous croyez que Malte a les moyens de défendre un projet de civilisation ? Être de gauche aujourd’hui, c’est participer à cette construction et lutter contre un retour souverainiste. Le souverainisme est de droite parce qu’il repose sur l’égoïsme national et l’égoïsme n’est pas une valeur de gauche. Si on veut une répartition plus juste des richesses en Europe, ça ne se fera pas État par État. Croyez-vous que la France ou l’Allemagne seules auraient été capables de voler au secours de la Grèce ? La construction de cet espace politique qui s’appelle l’Europe prendra du temps. Mais il a fallu attendre 1945, avec le vote des femmes, pour que la France devienne un véritable espace démocratique.

N.B.: entretien paru dans Libération du 11 août

Az óbecsei Kis-Bosznia és Sistak városrészekben nemrégiben befejeződött 12 utca kiaszfaltozása, amit Vuk Radojević polgármester a munkatársaival és a környék lakóival közösen ünnepélyes szalagátvágással is megpecsételt. A munkálatok több mint 40 millió dinárba kerültek, és összesen 4 km útra került aszfalt. Mivel ezek az utak nem kategorizált helyi utaknak minősülnek, a beruházást az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásából befolyó pénzből finanszírozták, de a tartományi urbanisztikai titkárságtól is érkezett 1,5 millió dinár a projektumra.

A polgármester a megjelentek előtt arra is ígéretet tett, hogy az önkormányzat Kis-Bosznia és Sistak többi utcájának a kiaszfaltozására is előteremti majd a pénzt.

Most éleződtek ki igazán látványosan újra az amerikai társadalomban húzódó feszültségek, amelyek jórészt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséből és a társadalmi mobilitás hiányából fakadnak – mondta Ugrósdi Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, a fergusoni zavargásokról.

Az elemző úgy vélte: a feszültség egyik oka, hogy nem sikerült beváltani azt az ígéretet, ami “benne volt” Barack Obama elnök megválasztásában, nevezetesen, hogy most már “a társadalom legtetejére, az elnöki székbe is eljuthat bárki, érkezzen bármelyik kisebbségből, aki az Egyesült Államokban él”. Sőt – tette hozzá a kutató – az Egyesült Államokban a jövedelmi egyenlőtlenségek még jobban nőttek az elmúlt nyolc évben, mint korábban.
A kutatások szerint nem annyira a bőrszínnel, mint a szocioökonómiai státusszal függ össze az, hogy valaki mennyire szorul be a saját társadalmi osztályába vagy mennyire tud ebből kilépni – mondta. A mobilitás hiánya nem a bőrszíntől, hanem sokkal inkább attól függ, hogy az ember milyen családba születik, hogyan nő fel, mennyire tud iskolába járni – jelentette ki.
Ugrósdi Márton kérdésre válaszolva azt mondta: a feszültség csökkenthető lenne a társadalmi mobilitás lehetőségeinek megerősítésével, például az iskolarendszer megerősítésével vagy a hátrányos helyzetűek megsegítésével. Hozzátette: ezek a javaslatokat azonban az Egyesült Államokban “őrült szocialista összeesküvésként” fogadnák, és úgy értékelnék, hogy az állam be akar avatkozni az egyének életébe. Megjegyezte: több felmérés szerint az amerikaiak 60 százaléka úgy gondolja, hogy aki rossz helyzetben van, az maga felelős ezért és senkinek nem kellene segíteni rajta.
A Missouri állambeli Fergusonban hétfőn rendkívüli állapotot hirdettek ki, miután vasárnap éjjel ismét erőszakcselekmények történtek azt követően, hogy nap közben több százan emlékeztek meg békésen egy fegyvertelen fekete tinédzserről, akit fehér rendőr lőtt agyon egy éve.

Jerry Herman és Harvey Fierstein legendás musicaljének, Az Őrült Nők Ketrecének magyar változatát szeptember 6-án, vasárnap két alkalommal is láthatja a szegedi közönség.

Jelen felhívás az Észak-alföldi Régióban működő vállalkozások és intézmények gépjármű fenntartási költségeinek csökkentése érdekében írta ki a kiíró.

A kiírók közösen hirdetik meg az "Az év informatikai újságírója" díjat.

Nem túl hosszas gondolkodás után került a boleticei első magyar Mistral-szalvó a legújabb hírbejegyzésbe.

Zord

Hétfőn kezdődött Szabadkán a XIX. Szabadkai Nyári Akadémia. Az idei előadásokról és a résztvevőkről kérdeztük De Negri Ibolyát, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökét:

Sur l'île grecque de Kos, face à la Turquie, des milliers de migrants et de réfugiés affluent depuis plusieurs semaines : 7 000 environ, pour une population de 33 000 habitants. Sur cette île, qui vit surtout du tourisme, rien n'a été prévu pour faire face à ce flux. Les incidents se sont donc multipliés ces derniers jours. Les autorités ont donc commencé à réagir mercredi. Une réunion d'urgence doit se tenir à Athènes en présence du commissaire européen aux Affaires intérieures, Dimitris Avramopoulos, ce jeudi 13 août à la mi-journée.

A szabadkai Subić Anita nyerte a belgrádi Time Vision optikai eszközök forgalmazásával foglalkozó cég nyereményjátékát, amik köszönhetően szeptemberben három napot tölthet másodmagával Velencében. A szerencsés nyertes a Tóth Optikában vásárolta meg Laura Biagotti márkájú szemüvegkeretét. 

Darko Lalić, a belgrádi Time Vision igazgatója lapunknak elmondta, szemüvegkeretek behozatalával és forgalmazásával foglalkozik a cég, elsősorban az olasz márkákra, a Laura Biagotti, Byblos, Fiorucci márkákra fókuszál.

– Ez egy olyan csoport, amely a régebbi trendeket képviseli. A cél az, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a régi értékekre, azokra a gyártókra, akik számára nem a nagyméretű gyártás, hanem a tökéletes minőség a fontos. Minden terméket Olaszországban gyártanak, teljesen természetes, bioanyagokból, amelyek teljes egészében felbomlanak, így nem szennyezik a környezetet. A nyereményjáték célja is ez volt, hogy felhívjuk a figyelmet a minőségi termékekre, hogy visszacsábítsuk a vásárlókat azokhoz a termékekhez, amelyeket régebbről már ismernek. 

A Tóth Optikával már régebbre visszanyúlik az együttműködésünk, így a nyereményjátéknak is helyet adtak, és a szerencse úgy hozta, hogy a nyertes egy szabadkai hölgy legyen – magyarázta Darko Lalić.

A nyereményjáték nem ért véget, folyamatosan tart. Félévente kisorsolnak egy velencei utat két személy részére, azon kuponok alapján, amelyeket ezeknek a szemüvegeknek a vásárlásakor kapnak az ügyfelek. – Arról szeretnénk meggyőzni az embereket, hogy olyan terméket válasszanak maguknak, amely biztos, biztonságos, és amelyért mi is és a gyártó is garantálni tudunk – tette hozzá az igazgató.

Dr. Tóth Tivadar, a szabadkai Tóth Optika tulajdonosa elmondta, kiváló az együttműködésük a Time Visionnel, most már dioptriás mellett napszemüvegeket is forgalmaznak.

– Sok kiváló minőségű Laura Biagotti szemüveget adtunk el az akció időtartama alatt, a vásárlóink nagyon elégedettek. A Tóth Optika folyamatosan igyekszik a legjobb minőséget biztosítani a vásárlóiknak, a legjobb minőségű termékeket elérhető áron. Nem forgalmazunk olyan árut, amelyért nem tudunk legalább két év jótállást biztosítani. A Laura Biagottik esetében pedig fel sem merül ez a kérdés – mondta dr. Tóth Tivadar.

Subić Anita Németországban dolgozik, kérdésünkre, hogy örül-e a nyereménynek, és kivel utazik majd, e-mailben válaszolt.

-       Azon a napon, amikor megtudtam, hogy megnyertem az utazást, a barátnőm, Móricz Emília hívott fel, sírva közölte velem, hogy nyertem. Azért sírt, mert még a Tóth Optikában megbeszéltük, ha megnyerem az utat, ő fog elkísérni. Már ott álmodoztunk az útról, a barátnőmmel közösen töltöttük ki a szelvényt. Amikor közölte velem, hogy ez a kis álmunk valóra vált, hirtelen elakadt a szavam. Már régen eldöntöttem, hogy egyszer, ha tehetem, ellátogatok a romantikus, régi építésű, vízen álló csodavárosba! Szabadkán többen is a Tóth Optikát javasolták, ha már úgy alakult, hogy szemüveget kell viselnem. Optika és szemorvos egy helyen, nagyon nagy szemüvegkeret-választékkal. Megnyugtattak, hogy ott a legjobb kezekben leszek. Így is volt! Nagyon szakképzett, kedves és segítőkész orvost ismerhettem meg. Végül egy Laura Biagiotti modellre esett a választásom. A szemüveg gyönyörű, nem hittem volna, hogy egyszer ilyet mondok egy szemüvegkeretre. Stílusos kidolgozása, a színe, mintha csak személyre szabottan nekem tervezték volna – írta Subić Anita.

Júliusban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest 0,9 százalékkal csökkent az országban a közfogyasztási cikkek ára – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet legújabb közleményéből. Másrészt azoknak a közfogyasztási cikkeknek az ára és a szolgáltatások díja, melyek belekerülnek a havi inflációs kimutatásba, összesítésben 1 szálékos növekedést mutattak július folyamán. A múlt év decemberétől a múlt hónap végéig Szerbiában a pénzhígulás 1,1 százalékot tett ki.
A statisztikai intézet júliusi havi kimutatásai szerint az üdítőitalok és az élelmiszerek átlag 3,7 százalékkal kerültek kevesebbe, mint júniusban, továbbá a textiláru és a lábbeli 1,1 százalékkal, a víz, a villanyáram, a földgáz és a üzemanyag 0,4 százalékkal, az egészségügyi ellátás 0,3 százalékkal, a szállodák és éttermek kínálata pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb.

Ezzel szemben 2,2 százalékkal többe kerülnek a szeszes italok és a dohánytermékek, valamint a szállítási és telekommunikációs költségek is 0,2 százalékkal drágultak meg.

A változatosság kedvéért kedden Montrealban esett az eső, Torontóban pedig szép, napos idő volt, így a férfitorna második napjának műsora késett, míg a nők be tudták pótolna azt, amit előző nap szinte el sem tudtak kezdeni. Annak ellenére, hogy Montrealban a műsor három órát késett, egy kivétellel minden meccset lejátszottak, így, ha az időjárás megengedte, az éjjel a 2. fordulóra is pontot lehetett tenni.

A második versenynapon mindhárom szerbiai a pályán volt. Csak Novak Đoković nyert, Janko Tipsarević a megjósolt vereséget szenvedte el spanyol Roberto Bautista-Agut ellen, míg az orosz veterán Mihail Juzsnyij, nem kis meglepetésre, lelátóra küldte Viktor Troickit. Đoković a brazil Thomaz Belluccival mérkőzött, s egyetlen break révén jutott a 16 legjobb közé. A világelső még nem játszott magas szinten, de a magabiztos győzelemhez elegendőt mutatott a számára mindig kellemetlen brazillal szemben, aki ellen most 4:0-ra vezet. Novaknak ez volt a 250. győzelme az 1000-es rangú tornákon, amivel az öröklistán a negyedik helyet foglalja el Roger Federer (321), Rafael Nadal (294) és Andre Agassi (251) mögött. A legendás hírű amerikait tehát már ma befoghatja, ha a negyeddöntőért nyer a bolgár Grigor Dimitrov vagy az amerikai Jack Sock ellen, akik az éjjel játszottak. Novak 5:1-re vezet a bolgár ellen, Sockkal pedig még nem találkozott.

Nagy napja volt a 36 éves horvát Ivo Karlovićnak is, aki nemcsak a nyolcaddöntőbe jutott a kanadai Miloš Raonić feletti győzelmével, hanem a második teniszező lett több mint 10 ezer védhetetlen adogatással. Az öröklistát Goran Ivanišević vezeti 10 183 ásszal, míg Karlović most 10 004-nél tart.

A montreali férfitornáról elmondható még, hogy a francia Richard Gasquet visszalépett, és kiesett az osztrák Dominic Thiem meg a dél-afrikai Kevin Anderson.

A torontói női tornán Jelena Janković jó játékkal múlta felül a francia Caroline Garciát, és az este a 2. kiemelt román Simona Haleppel mérkőzött. E tornán visszalépett Anasztaszija Pavljucsenkova, a váratlan vesztesek listájára pedig Karolina Plíšková, Carla Suárez, Bacsinszky Tímea, Sam Stosur és Sloane Stephens neve került fel.

Filip Krajinović nagyszerű győzelemmel jutott a prágai challenger negyeddöntőjébe. A zombori a ranglistán 55. spanyol Albert Ramost győzte le a második játszmában 3:5-ről fordítva. Krajinović következő ellenfele a Fucsovics–Dutra Silva mérkőzés továbbjutója lesz.

Györe László Portorožban nem vette az első akadályt, hisz a tapasztaltabb német Peter Gojowczyktól veszített. A zentai pompásan kezdett, az első gondokkal pedig akkor szembesült, amikor 5:1-nél az első játszmáért adogatott. A játszmát ugyan valamivel később megnyerte, ám a következő kettőben a német gyorsan előnyhöz jutott, amit könnyen meg is őrzött.

Az amerikai Landisville női ITF-tornáján Vojislava Lukić feljutott a főtáblára, melyen a 25 éves és a ranglistán 194. brit Naomi Broadyval kezd. Ugyanott Ivana Jorović első ellenfele a 25 éves és a ranglistán 172. amerikai Maria Sanchez.