Pályázati azonosító: GINOP-2.1.7-15
A pályázatok 2015. december 15-től 2017. december 14-ig nyújthatók be.
Az alábbi értékelési határnapokig benyújtott projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
• 2016. február 1.
• 2016. május 16.
• 2016. szeptember 12.
• 2016. december 12.
• 2017. március 13.
• 2017. június 27.
• 2017. december 14.
A Felhívás célja, hogy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (a továbbiakban: S3) megfogalmazott intelligens gyártás specializációt támogassa azzal, hogy a KKV-k széles körének jelentős szellemi értéket tartalmazó, műszaki, technológiai fejlesztéseihez kiszámítható forrást nyújt. Az S3 a teljes innovációs folyamatból a termékfejlesztés és piaci bevezetés megfelelő támogatásának szükségességét is nevesíti. A Felhívás az előzőekhez igazodva a fejlesztések két, piaci alapon nehezen finanszírozható fázisára koncentrál, a KKV-k házon belüli prototípusfejlesztésére és az ezek eredményeként létrejövő innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások forgalomba hozatalára. A támogatások révén a tudományos eredményekből piacképes termékek, termékcsoportok és szolgáltatások jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a KKV-k versenyképességének, innovációs tevékenységének fokozásához, új nemzeti K+F+I képességek megjelenéséhez.
Támogatható tevékenységek:
1. Önállóan támogatható tevékenységek:
Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében
(minimum a projekt összes elszámolható költségének 40%-a)
a) Kísérleti fejlesztés:
Jelen Felhívás keretében kísérleti fejlesztés tevékenységet kötelező végezni, önállóan kizárólag ez a tevékenység támogatható.
Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.
A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.
A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.
2. Önállóan nem támogatható tevékenységek:
Csekély összegű (de minimis) támogatás keretében
a) Projekt előkészítési tevékenység
b) Projektmenedzsment tevékenység
c) Iparjogvédelmi tevékenység
d) Hazai vagy külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel, valamint piacra jutás tevékenység
e) Kötelező nyilvánosság biztosítása tevékenység
3. Regionális beruházás keretében:
a) Eszközbeszerzés
b) Immateriális javak beszerzése
A regionális beruházás keretében beszerzett eszközök vagy immateriális javak a projekt megvalósítási időszakának végéig a termelési célra nem használhatóak.
4. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás keretében
(maximum a projekt összes elszámolható költségének 20%-a)
· Kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadási tevékenység:
Külső szakértő szervezet által nyújtott, a marketing és üzleti tanácsadási, szabványok alkalmazásával kapcsolatos, valamint a szellemi tulajdonra épülő innováció-menedzsment tanácsadás szolgáltatás díja, amely nem lehet időszakos vagy folyamatosan visszatérő tevékenység, illetve nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz).
Elszámolható költségek:
Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében:
(minimum a projekt elszámolható költségeinek 40%-a)
Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei:
o Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás
o munkabér, megbízási díj
o személyi jellegű egyéb kifizetései (bérjellegű juttatások, pl. utazási költségtérítés, cafeteria)
o foglalkoztatást terhelő adók, járulékok
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei:
o A piaci feltételek szerint harmadik féltől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység díja.
o Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei nem haladhatják meg a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás 50%-át.
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségek:
o Anyagköltségek, amennyiben azokat közvetlenül a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe.
Beruházási költségek:
o Eszközbeszerzés költségei
o Immateriális javak beszerzésének költsége
Az immateriális javak elszámolható költsége a regionális beruházás jogcímen elszámolt ilyen költségekkel együttesen nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 10%-át.
Csekély összegű (de minimis) támogatás (Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe)
· Projekt előkészítéshez kapcsolódó költségek:
A projekt előkészítéshez kapcsolódó költségek a megvalósítási időszak alatt is elszámolhatóak, amennyiben a megvalósítás egyes fázisainak előkészítéséhez kapcsolódnak.
Közbeszerzési költségek
o közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is), amely nem lehet több a projekt összes elszámolható költségének 1 %-ánál.
· Projekt menedzsmenthez kapcsolódó költségek:
o Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása
· munkabér, megbízási díj,
· személyi jellegű egyéb kifizetései (bérjellegű juttatások, pl. munkába járás költsége, cafeteria),
· foglalkoztatást terhelő adók, járulékok
o Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díja
· Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei:
o Egyéb szakértői szolgáltatás költségei
o Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége
o Marketing költségek
o Egyéb szolgáltatási költség
· Általános (rezsi) költségek
Regionális beruházási támogatás (Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe)
Az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek
· Eszközbeszerzés költségei
o A beruházás érdekében felmerült új eszközök, bekerülési értéke (amely tartalmazza a vételárat, tartalmazhatja az eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás és üzembe helyezés, valamint az eszközbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó betanítás költségét is.)
· Immateriális javak beszerzésének költsége
o A beruházás érdekében felmerült, immateriális javak bekerülési értéke
A kis-és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás keretében
o Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei:
· Tanácsadás igénybevétele
A külső szakértő szervezet által nyújtott, marketing és üzleti tanácsadási, szabványok alkalmazásával kapcsolatos, valamint a szellemi tulajdonra épülő innováció-menedzsment tanácsadás szolgáltatás díja, amely nem lehet időszakos vagy folyamatosan visszatérő tevékenység, illetve nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz).
A tanácsadási szolgáltatások költségei összesen nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének 20%-át.
A projekt tervezése során az egyes elszámolható költségtípusok vonatkozásában a következő korlátozásokat szükséges figyelembe venni:
Költségtípus Maximális mértéke az összes elszámolható költségre vetítve (%)
Immateriális javak beszerzéséhez kapcsolódó költségek 10%
Közbeszerzési költségek 1%
Projekt menedzsmenthez kapcsolódó költségek 2,5%
Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításához kapcsolódó költségek 0,5%
Általános (rezsi) költségek 1%
Tanácsadási szolgáltatások költsége 20%
Költségtípus Maximális mértéke a kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás elszámolható költségeire vetítve (%)
Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei 50%
Költségtípus Minimális mértéke az összes elszámolható költségre vetítve (%)
Kísérleti fejlesztési tevékenység végzésével kapcsolatban felmerült költségek 40%
Kötelező vállalások:
· Tesztelt prototípus létrehozása
A támogatást igénylő vállalja, hogy a projekt pénzügyi befejezéséig tesztelt prototípus és/vagy piacra vihető terméket állít elő.
· Üzleti hasznosíthatóság:
A támogatást igénylő vállalja, hogy a K+F+I tevékenység eredményéből származó árbevétele a projekt pénzügyi befejezési évét követően a fenntartási időszak utolsó két évéig bármely két egymást követő üzleti évben eléri a támogatási összeg legalább 30%-át.
A projekt megvalósítása:
A projekt megvalósítását a támogatást igénylő a benyújtást követő napon saját felelősségére megkezdheti, de a projekt megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére és nem jelent előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.
A projekt fizikai befejezésére a projekt megkezdését, vagy amennyiben a projekt a Támogatási szerződés hatályba lépéséig nem kezdődött meg, a Támogatási szerződés hatályba lépését követő 24 hónap áll rendelkezésre.
A támogatást igénylő projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás (záró kifizetési igénylés) benyújtásának végső határideje a projekt befejezését követő 90. nap, de legkésőbb 2019. december 31.
A támogatást igényelő a projekt pénzügyi befejezésétől számított 3 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel a 1303/2013/EU Rendelet 71. cikkében foglaltaknak.
Támogatás mértéke:
Támogatási kategória Mikro- és kisvállalkozás Középvállalkozás
Kísérleti fejlesztés 45% 35%
Kísérleti fejlesztés alábbi esetben: az eredmények terjesztése 60% 50%
Csekély összegű (de minimis) támogatás 70%
Regionális beruházási támogatás
Vas, Zala, és Győr-Moson-Sopron megyék 45% 35%
Veszprém, Fejér, és Komárom-Esztergom megyék 55% 45%
Somogy, Baranya, Tolna, Nógrád, Heves, B-A-Z, J-N-Sz, Hajdú-Bihar, Sz-Sz-B, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyék 70 % 60%
Kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás 50%
Támogatás összege:
· Azon támogatást igénylők esetében, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele) az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 10 millió forint, maximum 130 millió forint.
· Azon támogatást igénylők esetében, amelyek nem rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele) a támogatás összege: minimum 10 millió forint, maximum 50 millió forint.
Pályázók köre:
Mikro-, kis- és középvállalkozások,
amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok fióktelepei, amennyiben nem tartoznak az EVA hatálya alá.
Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában nincs lehetőség.
GINOP-2.1.7-15 Felhívás esetében nem nyújtható támogatás azon támogatást igénylő részére, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-2.1.1-15 Felhívás keretében az adott naptári évben benyújtott támogatási kérelme kapcsán már részesült támogatásban.
Előleg igénylése:
a) legalább 1 teljes lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások esetében a projekt megítélt támogatási összegének 75%-a,
b) az 1 teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében a projekt megítélt támogatási összegének 40%-a.
Projekt területi korlátozás:
Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek.
A támogatást igénylő kizárólag egy megvalósítási helyszínt jelölhet meg.
Részletesebb pályázati tájékoztatást személyes megbeszélés keretében tudunk nyújtani, ezért kérjük, szíveskedjék hívni cégünk vezetőjét:
Pigniczki Sándor: 06-20-979-9753
La conférence aura lieu le 17 novembre 2015, de 19h à 21h au Pavillon Tara , Océan & Climat. Une exposition de photographies sur le thème « Marine nationale et Grand Nord » y sera présentée.
Trois tables-rondes se succèderont sur les thématiques suivantes :
- Zone Arctique et Climat
- Potentialités économiques et matières premières ;
- Enjeux géostratégiques de la zone
Inscription par mail bipecop21@bipe.fr
Plus de renseignements ici
La cybersécurité est devenue, au fil des années, une des principales priorités principales dans la coopération judiciaire et policière de l’UE. Face à l’évolution du monde numérique et des menaces qui y sont liées, l’Union européenne s’est vite rendue compte qu’il fallait agir à travers une coopération active entre les pays membres : la cybercriminalité ne connaît pas de frontières et une collaboration transnationale est donc nécessaire. Pour faciliter la lutte contre la cybercriminalité et améliorer la coopération entre les États membres, l’Union européenne a misé sur l’action des agences européennes concernées par la coopération judiciaire et policière. Mais en quoi consiste l’action des agences européennes face à la cybermenace ? Cette action est-elle réellement efficace et complète face à l’évolution du cyberespace?
L’action européenne visant la lutte à la cybermenace a été introduite par la Commission européenne en 2013 avec la présentation de la Stratégie de cybersécurité de l’Union européenne. Cette stratégie qui vise à la création d’un cyberespace « ouvert, sûr et sécurisé », se concentre sur trois objectifs principaux : la cyber-résilience, la cybercriminalité et la cyberdéfense. En effet en poursuivant des motivations économiques, politiques et idéologiques liées aux droits fondamentaux, la Stratégie de cybersécurité veut faire en sorte que l’UE atteigne la cyber-résilience, réduise drastiquement la cybercriminalité et développe des politiques de cyberdéfense.
Pour rendre possible la politique européenne en la matière, l’action des agences européennes est nécessaire : chaque agence agit dans un des trois domaines visés par la Stratégie afin de rendre le cyberespace plus sûr pour les citoyens, les gouvernements et les entreprises privées.
Pour mieux comprendre l’action européenne en termes de cybersécurité, attardons-nous sur la réelle capacité et la réalisation des trois objectifs par les agences européennes.
La cyber-résilienceLa Cyber-Résilience, au niveau européen, prévoit que l’Union européenne puisse faire face aux cyber-risques et aux menaces cybernétiques de dimension transnationale. Cela permettrait une intervention coordonnée en cas d’urgence et un niveau de sécurité plus élevé sur le sol européen.
Le but est donc celui d’améliorer les moyens et les ressources, dans le secteur privé ou public, afin de prévenir, détecter et gérer les incidents de cybersécurité.
Pour renforcer la cyber-résilience l’Union européenne a crée en 2004 une agence capable de renforcer la sécurité des réseaux et de l’information : ENISA (European Union Agency for Network and Information Security).
ENISA a pour mission :
L’agence ENISA est donc une agence technique d’expertise qui aide les Etats membres et l’Union européenne en matière de cybersécurité.
Son travail est aussi de sensibiliser les Etats, les entreprises privés et les citoyens des risques liés au cyberespace par le biais de rapports, l’organisation d’ateliers d’experts et le développement de partenariats public-privé.
La cybercriminalitéLa cybercriminalité est un phénomène de plus en plus répandu et dangereux pour les utilisateurs d’internet : on estime que chaque jour plus d’un million de personnes sont victimes de cybercriminels qui profitent souvent de l’anonymat et de réseaux toujours plus sophistiqués.
L’Union européenne s’est vite rendue compte que pour combattre ce nouveau phénomène, il était nécessaire d’agir au niveau européen à travers la création une législation européenne solide et efficace, une meilleure coordination entre les pays membres et de nouveaux moyens opérationnels communs.
Pour réaliser cela, en 2013 l’UE a créé le Centre européen de lutte contre la cybercriminalité (EC3) au sein de Europol dans le but de mieux aider et coordonner les Etats membres et les services répressifs nationaux face aux cybermenaces. Si EC3 est pour ainsi dire le centre européen de « cyberintelligence », celui-ci collabore étroitement avec Eurojust qui est le bras judiciaire de l’UE et qui facilite les procédures légales transnationales.
L’EC3 déploie, donc, des aides techniques, opérationnelles et analytiques: il aide les Etats membres dans les opérations et dans les enquêtes à travers des moyens d’expertise, de coordination et d’analyse et il rend effective la collaboration entre les agences et les institutions impliquées dans la coopération policière face à la cybercriminalité.
Mais l’action du Centre européen se limite seulement à trois domaines de la cybercriminalité :
Pour ce qui concerne la fraude en ligne, légiférée par la décision-cadre du 28 mai 2001, l’EC3 agit dans le but de combattre les fraudes de paiements en ligne qui peuvent consister soit dans la duplication d’une carte bancaire (Card present fraud), soit dans l’utilisation illégale des données d’une carte bancaire (Card-not-present fraud).
En juin 2013, par exemple, l’EC3 a coordonné l’action de 16 Etats membres dans plus de 38 aéroports lors de l’opération « European Airline Action Day ». L’opération a porté au démantèlement d’un réseau de fraudeurs qui détournaient des cartes de crédit pour l’achat de billets d’avion : plus de 200 transactions suspectes ont été signalées et 117 arrestations ont eu lieu. L’opération a mis en évidence des liens entre ce réseau de fraudeurs et d’autres activités de cybercriminalité, comme par exemple, des viols de bases de données d’établissements financiers ou la diffusion de données de cartes de crédit.
La lutte à la fraude en ligne est d’autant plus importante que ce type de crime est toujours plus répandu et toujours plus de personnes utilisent le mode de paiement par carte: en 2013 ce type de fraude a engendré plus de 1,4 millions d’Euro, ce qui représente une augmentation de 8% par rapport à l’année précédente.
Pour ce qui concerne l’exploitation sexuelle des enfants en ligne, condamné par l’Union européenne le 13 décembre 2011 avec la Directive 2011/92/UE, l’EC3 est fortement impliqué dans la lutte contre la pédopornographie et le « cyberharcèlement » des enfants. La priorité du Centre européen est de protéger les victimes, mais surtout de prévenir ce type d’abus. En 2013, EC3 a soutenu 9 opérations dans Union européenne contre l’exploitation sexuelle des enfants.
Pour finir, les cyberattaques contre les infrastructures critiques et les systèmes d’information dans l’UE sont définis comme crimes de hautes technologies et légiférés par la directive 2013/40/EU du 12 août 2013. L’EC3 agit contre les logiciels malveillants, les logiciels de décodage, le piratage, l’«hameçonnage », l’intrusion et l’usurpation d’identité.
Le danger est d’autant plus grand que non seulement les citoyens peuvent être vulnérables mais aussi les institutions publiques ou les entreprises privé.
La première cyber attaque à l’encontre des institutions étatiques a été recensée en 2007 en Estonie : des sites russes ont, en effet, attaqué des sites de l’administration estonienne par le biais des réseaux zombies prenant le contrôle des données.
En ce qui concerne les entreprises privées sont très vulnérables face aux cyberattaques et leurs données sensibles sont souvent exposées aux dangers cybernétiques, comme dans le cas de AshleyMadison en mai et juillet 2015.
L’EC3 s’est notamment investi dans ce secteur de cybercriminalité. En juin 2013, par exemple, les opérations Ranson I et Ranson II ont été mises en place : elles ont démantelé un réseau criminel qui mettait en place des logiciels de décodage dans plus de 80 pays dans le monde en affectant 21.000 servers et porté à l’arrestations de 13 personnes et à la saisie de 50.000 Euro.
La cyberdéfenseLes efforts de cybersécurité prévoient notamment une dimension de cyberdéfense pour le développement d’outils de détection, intervention et récupération en cas de menace importante et cybernétique. Cela prévoit le déploiement d’une approche civile mais aussi militaire pour la protection des cyber infrastructures critiques. L’agence chargée de la cyberdéfense est l’Agence européenne de défense (AED) : elle définit les exigences de cyberdéfense opérationnelle de l’UE, promeut les moyens logistiques et les technologies de cyberdéfense, élabore des politiques européennes en la matière pour protéger les réseaux et pousse au dialogue entre acteurs civils et militaires, notamment des acteurs internationaux tels que l’OTAN.
Contrairement à ENISA qui s’occupe de la protection des réseaux, la AED s’occupe de la protection d’un point de vue militaire des infrastructures critiques de l’Etat, en particulier les institutions de Défense et d’Information.
Malgré le déploiement des agences dans la lutte contre les cybermenaces, la question de la cybersécurité est encore peu connue et avec peu de législation : l’Union européenne n’est pas assez armée dans un domaine où la sécurité est du ressort des Etats membres, eux-mêmes peu prêts à faire face à des possibles cyberattaques.
Emilie Gronelli
Pour en savoir plus
-. Site du EC3 https://www.europol.europa.eu/ec3
-. Site de l’Agence européenne de défense http://www.eda.europa.eu
-. Site de ENISA https://www.enisa.europa.eu
-. Internet Organised Crime Threat Assessment (IOCTA) https://www.europol.europa.eu/content/internet-organised-crime-threat-assessment-iocta-2015
-. Rapport 2014 du EC3 https://www.europol.europa.eu/content/european-cybercrime-center-ec3-first-year-report
-. Stratégie européenne de cybersécurité https://www.enisa.europa.eu/activities/Resilience-and-CIIP/national-cyber-security-strategies-ncsss/Estonia_Cyber_security_Strategy.pdf
Alors que le Brésil est confronté à une situation politique et économique très difficile, son programme de nouveaux sous-marins est-il menacé ? « Le programme n’est pas suspendu. Il suit son cours et nous sommes dans les temps », assure-t-on chez DCNS.