Biztonságpolitika.hu

Al-Fashir elesett: tömegmészárlás Szudánban

Al-Fashir Szudán nyugati részén helyezkedik el, az Észak-Dárfúri régió fővárosa. E város volt az utolsó bástya, amelyik a dárfúri régióban még a szudáni hadsereg (SAF) irányítása alatt állt.
A 2023. áprilisa óta ostrom alatt lévő város pár nappal ezelőtt, október 27-én esett el és került az RSF kezébe, viszont a városban zajló mészárlás az elfoglalást megelőző napon kezdődött. A városfoglalást követően az RSF katonái legalább 2000 ártatlan, fegyvertelen civilt gyilkoltak meg, főleg nőket, időseket és gyermekeket. A lemészárolt civilek nagy része a zaghawa etnikumhoz tartozik, akik bár muszlimok, de nem arabok. Az RSF-ről tudvalevő, hogy számos atrocitásokat követtek el nem arab kisebbségek ellen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk erre reagálva kijelentette, hogy Al-Fashirban egyre nagyobb a kockázata az „etnikai alapú jogsértéseknek és atrocitásoknak”.
Az egyetlen, még részben működő kórházat negyedjére támadták meg a hónapban és több, mint 460 beteget és kísérőiket öltek meg, a háború kitörése óta pedig 46 egészségügyi dolgozót, csak Al-Fashirban – állítja a WHO, amely leghatározottabban elítéli a támadásokat az egészségügyi ellátás ellen. A Yale Egyetem Humanitárius Kutatólaboratóriuma a 2025. október 27-én gyűjtött műholdas képek elemzése után bizonyítékot talált az RSF által elkövetett tömeggyilkosságra. Becslésük szerint a halálesetek száma alábecsült és az áldozatok száma több tízezer főre tehető. Csak az elmúlt napokban a brutális atrocitások miatt mintegy 26 ezer ember kényszerült elhagyni a lakhelyét.

Szerző: Bánfi Zita

Újabb puccskísérletet hiúsítottak meg Guinea–Bissauban – több tábornokot letartóztattak

Guinea–Bissau fegyveres erői pénteken bejelentették, hogy több magas rangú katonatisztet őrizetbe vettek egy „az alkotmányos rend megdöntésére irányuló” kísérlet miatt. A hírt a hadsereg és a kormány is megerősítette.

A puccskísérletet állítólag olyan tisztek szervezték, akiknek nyoma veszett a hét folyamán, és a letartóztatások időzítése kiemelt figyelmet kapott, mivel néhány napon belül indul a novemberi parlamenti és elnökválasztás kampánya.

Kik kerültek őrizetbe?

A fegyveres erők vezetése közölte: az akció irányítójaként Dahaba Nawalna tábornokot, a katonai kiképzőközpont igazgatóját azonosították. Mellette több más tisztet is elfogtak, köztük Domingos Nhankét és Mario Midanát, akiket Bissau fővárosában, otthonaikban vettek őrizetbe.

Mamadou Kourouma altábornagy, a vezérkar helyettes vezetője arról beszélt, hogy a hadsereg „időben közbelépett”, és a puccskísérletet sikerült meghiúsítani. Szerinte az eset „veszélyezteti a békét és a stabilitást, amelyekre az ország jövője és gazdasági fejlődése épül”.

Politikai háttér: feszült kampánykezdet

A letartóztatások érzékeny időszakban történtek. A választásokra készülő országban heves vita zajlik arról, meddig tart Umaro Sissoco Embalo elnök mandátuma: az ellenzék februárt tartja a hivatalos lejáratnak, míg az alkotmánybíróság szeptember 4-ét jelölte meg.

Embalo a kormányülést követően kijelentette:

„Nem fogjuk eltűrni a rendbontást. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kampány biztonságos legyen.”

Az elnök 2023 decemberében már beszélt egy másik puccskísérletről, amely szintén ellene irányult.

Történelmi visszatekintés

Guinea–Bissau 1974-ben vált függetlenné Portugáliától, és azóta az egyik leginstabilabb politikai rendszerrel rendelkező ország Nyugat-Afrikában. Több mint egy tucat puccs, puccskísérlet és katonai beavatkozás rázta meg az elmúlt évtizedekben.

A mostani letartóztatások újabb jelei annak, hogy a hadsereg és a politikai vezetés közötti hatalmi harc továbbra is jelentős tényező az ország életében.

Szerző: Németh Merse

Tanzánia – Véres zavargások a választások után

Tanzániában október 29-én tartották a választásokat, amelyen a hivatalban lévő elnök, Samia Suluhu Hassan – a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje – a szavazatok 97,6-98 százalékát szerezte meg, így újabb öt évig maradhat hatalmon. Az ellenzék szerint azonban a folyamat nem felelt meg a demokratikus normáknak és “előre lejátszott” volt, miután több jelöltet kizártak vagy őrizetbe vettek.

A voksolás napján és azt követően országszerte erőszakos tiltakozások törtek ki, elsősorban Dar es Salaamban és a déli városokban. A biztonsági erők könnygázt és éles lőszert is bevetettek, az internetet lekapcsolták, és kijárási tilalmat vezettek be. A legnagyobb ellenzéki párt, a Chameda azzal vádolta a hatóságokat, hogy több száz tüntetőt megöltek, számos holttestet eltüntettek, valamint éjszakánként titkos “mészárlásokat” tartottak, amelyeket a médiakorlátozások miatt szinte lehetetlen dokumentálni.
Egy tanzániai diplomáciai forrás a BBC-nek elmondta: hiteles bizonyítékok támasztják alá, hogy már legalább ötszáz ember vesztette életét a zavargásokban.

A történtekkel kapcsolatban több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki: a Human Rights Watch, az ENSZ, az Afrikai Unió, valamint Kanada, Norvégia és az Egyesült Királyság külügyminiszterei elítélték az erőszakot, és önmérsékletre szólították fel a tanzániai hatóságokat.

Szerző: Danguly Ágnes

Bezárták az iskolákat Maliban a súlyosbodó üzemanyaghiány miatt

Mali október 27-től az egész országban átmenetileg bezárta az egyetemeket és iskolákat. A hírt Amadou Sy Savane oktatásügyi miniszter közölte az állami televízióban. Bejelentette, hogy november 9-ig minden oktatási intézmény zárva marad, a fővárosban kialakult üzemanyag-import blokád okozta súlyos üzemanyag hiány miatt. Mali a belföldi üzemanyag-szükségleteit importtal pótolja ki, ezért kulcsfontosságú a külföldről beáramló üzemanyag.

A jelenlegi helyzet a szeptember eleji eseményekre vezethető vissza, amikor az al-Kaidához köthető Jama’at Nusrat al-Islam wal-Muslimin (JNIM) fegyveres csoport felgyújtott és megsemmisített mintegy 100 üzemanyagot szállító tartálykocsit és néhány kocsit vezető sofőr is meghalt – a rokonok állítása szerint. Később ezt az elefántcsontparti CIVOTECH is megerősítette.

Az ország fővárosába, Bamako-ba tartó tartálykocsik Elefántcsontpartból és Szenegálból jöttek és Mali határközeli részén már támadás érte őket. A JNIM egy videóposztban jelentette be, hogy betilt minden üzemanyag-importot a szomszédos országokból. Bár Mali hadereje megpróbált néhány tartálykocsit a fővárosba szállítani, egy részüket a dzsihadista harcosok megtámadták, ezért csak kevés érkezett meg épségben. Így október elejére a bamako-i benzinkutakon kígyózó sorokban várta az összegyűlt tömeg az üzemanyagot, ami most hiánycikk az országban. Az üzemanyaghiány kockázatot jelent az amúgy is törékeny helyi gazdaságra, illetve kihat az áruk és a közlekedés árára is. Az ellátás hiánya az üzemanyag árát az egekig emelte; a drágulás kb. 500%-os.
A mali-i haderő az embargóra válaszul elkezdte bizonyos teherautó konvojok kísérését, nyomon követését Bamako és a két említett ország határai közötti utakon.

Szerző: Bánfi Zita

Szerkesztő: Németh Merse

A Afrika, 2025. október 1. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Lai Csing-te: béke erővel és a T-Dome légvédelmi rendszer

2025. október 9-én Lai Csing-te elnök a Taipei Security Dialogue résztvevőivel találkozott, és beszédében ismét megerősítette Tajvan elkötelezettségét a „peace through strength” (béke erővel) elv mellett. Lai kiemelte a demokratikus partnerek közötti együttműködés fontosságát a technológiai kihívások és az autoriter terjeszkedés elleni védelem érdekében. Konkrét számként bejelentette, hogy a védelmi kiadások a NATO-számítás szerinti kategóriában jövőre meghaladják a GDP 3%-át, és a cél az, hogy 2030-ra elérjék a 5%-ot — ez jelzi Tajvan ambícióját a tartós és jelentős katonai korszerűsítésre. A beszéd fókuszában az aszimmetrikus védelem fejlesztése állt: okos védelmi rendszerek, drónok és „whole-of-society” (társadalmi szintű) reziliencia erősítése. Lai hangsúlyozta a regionális és nemzetközi együttműködést, valamint a kritikus infrastruktúrák — például tenger alatti kábelek — védelmének fontosságát. A rendezvény és az elnöki üzenet célja kettős: egyrészt belső mobilizálás, másrészt nemzetközi legitimáció és partnerségek elmélyítése a Tajvan elleni nyomás csökkentésére.

Tajvan bejelentette egy „T-Dome” nevű, kupolaszerű légvédelmi rendszer megépítését, amely állítólag több rétegű érzékeléssel és hatékony elfogással védené a szigetet az ellenséges fenyegetésektől. Bár Lai nem nevezte meg Kínát, a bejelentés a kínai beavatkozás és egyre gyakoribb légi-tengeri manőverek fényében történt; a védelmi minisztérium figyelmeztetett, hogy a gyakorlatsorozatok hirtelen támadássá válhatnak. A Reuters forrásai az izraeli Vaskupolához hasonlították a terveket, ugyanakkor elemzők és szakértők költségesnek és hosszú építkezésnek tartják a projektet — valószínűleg túlmutat Lai mandátumán. A belpolitikai vita élezett: az ellenzék vádolja Lai-t riogatással és több diplomáciát sürget, miközben a parlamenti ellenőrzés akadályozza a költségvetési törvények elfogadását. Kína szóvivője hevesen támadta Lai kijelentéseit, és Tajvant Kína „leválaszthatatlan részének” nevezte.

Szerző: Huszár Róbert

Kína októberben: nemzeti emléknap, gazdasági lassulás és nemzetközi tárgyalások

Októberben számos esemény történt a Távol-Kelet térségében, ezek közül ebben a hírfigyelőben a Kínával kapcsolatos hírek fognak a középpontba kerülni. Kína és Tajvan kapcsolatában az egyik legfontosabb esemény az volt, hogy Kína október 25-ét nemzeti emléknappá nyilvánította Tajvan 1945-ös visszacsatolásának tiszteletére. Ezzel a lépéssel Kína hangsúlyozta, hogy Tajvant a kínai terület részének tekinti, és a visszatérést a nemzeti szuverenitás fontos részének tartja. Ez a döntés a következő időszakban is újbóli összetűzéseket eredményezhet a két ország, eddig se túl fényes kapcsolatában.

Emellett számos gazdaságot érintő hír jelent meg ebben a hónapban az ázsiai óriással kapcsolatban, mint például, hogy a Kínai Kommunista Párt elfogadta a következő öt évre szóló tervének vázlatát, amely egy 5000 szavas kommünikében jelent meg. A kínai vezetők kijelentették, hogy csökkentik az ország függőségét a külföldi csúcstechnológiától, és erősebb belső keresletet ösztönöznek, miközben az Egyesült Államokkal fennálló, fokozott kereskedelmi feszültségek jelentette „erős szeleknek” ellenállnak.

Ezenkívül friss gazdasági adatok is megjelentek, amelyekben az látszódik, hogy ázsiai ország éves GDP-növekedése 4,8%-ra mérséklődött, ami lassulást jelent a második negyedévben mért 5,2% után, de némileg meghaladja a várt 4,7%-ot.

De, ami a legérdemesebb hír egyértelműen ebben a hónapban, az nem más mint, hogy Donald Trump amerikai elnök Dél-Koreában fog találkozni Hszi Csin-pinggel, hogy a két ország kapcsolatáról, valamint Oroszországról és az ukrajnai konfliktusról egyeztessenek. Köztudott, hogy Kína egyértelműen Oroszország mögött áll, emiatt is szeretne tárgyalásokat folytatni, valamint Kína közreműködését szeretné kérni Oroszország ügyében az amerikai elnök. Viszont, hogy mi lesz ennek a találkozónak az eredménye az már csak a következő hónap hírfigyelőjében fog kiderülni, addig is izgatottan várjuk és követjük az ázsiai térség eseményeit.

Szerző: Fodor Balázs

Észak-Korea ünnepel: 80 éves a Koreai Munkapárt és új fegyverrendszerek

A Koreai Munkapárt október 10-én ünnepelte létrejöttének 80. évfordulóját. Az ünnepség természetesen nagy méreteket öltött, hiszen több helyszínen zajló rendezvénysorozatra került sor. Mind a Május 1. Stadionban, mind Phenján utcáin különféle zenés-táncos előadásokat, katonák pedig harcművészeti bemutatót tartottak, de a középpontban mégis a KNDK legújjabb fegyverei voltak. A katonai parádén ugyanis több olyan fegyvert mutattak be, amelyet eddig még nem láthatott a nyilvánosság. Ilyen volt például a Hwasong-11Ma megnevezésű hiperszonikus fegyver vagy az új Hwasong-20 nevű interkontinentális ballisztikus rakéta is. A KNDK szerint ezek a „legerősebb nukleáris fegyverrendszernek” minősülnek.

Az viszont megemlítendő, hogy sem Hszi Csin-ping, sem Vlagyimir Putyin nem voltak jelen az ünnepségen, bár a két ország, Kína és Oroszország is Észak-Korea legszorosabb szövetségesei közé tartoznak. A két vezető helyett viszont azok delegáltjai vettek részt az eseményen, mégpedig a kínai miniszterelnök, Li Csiang, valamint a korábbi orosz elnök, Dmitrij Medvegyev.

Észak-Korea sikeres rakéta tesztelést hajtott végre Donald Trump Dél-Koreába való érkezése idején. Ezzel nyilvánvalóan üzent az Amerikai Egyesült Államoknak, továbbá az észak-koreai Központi Katonai Bizottság alelnöke, Pak Dzsongcson ki is nyilatkozta, hogy „felelősségteljes feladatunk és kötelességünk, hogy folyamatosan megerősítsük a nukleáris harci készültséget”. Ennek ellenére Trump továbbra is fenntartja annak lehetőségét, hogy egy bilaterális találkozóra kerüljön sor Kim Dzsongün, észak-koreai vezetővel, amíg a régióban tartózkodik az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozó miatt.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra

Dél-Korea az ENSZ-ben és a védelmi ipar élén

2025 szeptemberében Dél-Korea átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját, és a Tanács egyik ülését a dél-koreai államfő, Lee Jae Myung elnök, fogja vezetni. A dél-koreai delegáció célja a tanács hatékonysága, a proaktív és eredményorientált működés, különöst tekintettel az olyan régiókra, mint Jemen, Szíria vagy Afganisztán, illetve az izraeli telepek.

Októberben az államfő bejelentette, hogy 2030-ra Dél-Korea célja, hogy a világ negyedik legnagyobb védelmi iparát akarja kiépíteni. Ezen cél elérésének érdekében az ország megemeli a védelemre szánt költségvetést. A technológiai önállóság érdekében a technológia, az alkatrészek és anyagok fejlesztése prioritást élvez, főleg a félvezetők terén. Az ország ipari erejét növeli a növekvő fegyver exportja is.

A külügyminiszter bejelentette, hogy Dél-Korea és az USA biztonsági megállapodást kötött illetve folynak a tárgyalások a dél-koreai védelmi kiadások növeléséről és az amerikai vámok csökkentéséről.

Október közepén a dél-koreai állampolgárok érdekében utazási tilalmat vezettek be Kambodzsa több részére, miután több dél-koreai állampolgár is eltűnt köszönhetően a kiberbűnözői hálózatoknak.

Összefoglalva Dél-Korea egyszerre veszi ki diplomáciai szerepét az ENSZ-ben, és radikálisan alakítja át a saját védelmi stratégiáját, miközben odafigyel az emberi és technológiai biztonság fenntartására. A fő kérdés az, hogy képes fenntartható módon eleget tenni a nemzetközi elvárásoknak, és közben biztosítani a saját helyét a változó globális katonai és gazdasági térben.

Szerző: Tekula Dóra

Új korszak kezdete Japánban: Takaichi hatalomra lépése és a geopolitikai önállósodás októbere

Japán számára az október történelmi és politikai értelemben is fordulópontot jelentett. A hónap elején megtartott Liberális Demokratikus Párt (LDP) elnökválasztásán Sanae Takaichi győzött, aki október 21-én az ország első női miniszterelnökeként lépett hivatalba. Takaichi miniszterelnök a nemzet biztonságát és a gazdaság újjáépítését nevezte meg fő prioritásként, ígéretet téve a védelmi költségvetés GDP-arányos 2%-ra emelésének előrehozására, valamint egy proaktív fiskális és beruházásösztönző politika bevezetésére.

Gazdasági téren a kormány októberi jelentése szerint mérsékelt növekedés indult el, különösen a digitális fejlesztések és a magánberuházások terén. Az infláció mérséklődése és az exportpiacok stabilizálódása óvatos optimizmusra adott okot, ugyanakkor a demográfiai hanyatlás és a munkaerőhiány továbbra is strukturális kihívást jelent.

Nemzetközi szinten Tokió aktív diplomáciai tevékenységet folytatott, mivel Donald Trump amerikai elnök tokiói látogatása során a felek az „aranykor” kezdetét hirdették a japán–amerikai kapcsolatokban, kiterjesztve együttműködésüket a ritkaföldfémek és a védelmi technológiák terén. Japán ugyanakkor elutasította az Egyesült Államok felhívását az orosz LNG-import azonnali leállítására, energiaszükségleteire hivatkozva.

Összességében Japán októbere a stabilitáskeresés és az önállóbb geopolitikai pozícióépítés jegyében telt, egy új korszak kezdetét vetítve előre Takaichi vezetésével.

Szerző: Harmath Barnabás

Japán első női miniszterelnöke, Abe Shinzō és Margaret Thatcher szellemi örököse?

Október 21-én megválasztásra került Japán első női miniszterelnöke, Takaichi Sanae. Japán új miniszterelnöke, Takaichi Sanae Margaret Thatcher-t tekinti egyik példaképének, ami kül- és gazdaságpolitikai attitűdjében is tükröződik.
Hasonlóan a volt brit miniszterelnökhöz, Takaichi is igyekszik erősíteni az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat, miközben határozottabban lép fel országának geopolitikai riválisával, ezúttal Kínával szemben.
Thatcherhez hasonlóan az ő feladata is a gazdaság élénkítése és a nemzet gazdasági önbizalmának visszaállítása, ám több ponton eltér brit elődjétől.
Míg Thatcher a piacliberalizációt és az állami szerepvállalás csökkentését hirdette, Takaichi inkább a nemzetvédelem, a biztonság és a gazdasági szuverenitás megerősítését helyezi előtérbe.
A kínai kapcsolatok terén pedig igyekszik elkerülni a nyílt konfrontációt, hangsúlyozva, hogy Kína Japán számára „egy fontos szomszéd”, és Japán törekedni fog egy „kölcsönös és stratégiai” kapcsolatra.
Emellett viszont bejelentette, hogy a 2027-re tervezett 2%-ra emelt hadsereg költségvetését 2026 márciusára fogja bevezetni.

Takaichi-t gyakran hívják a volt miniszterelnök Shinzō Abe protogéjának. Ha külpolitikailag inkább Thatcherre hasonlít, akkor gazdaságpolitikailag inkább Shinzo-ra. A gazdasági kérdésekben Takaichi jelezte, hogy kormánya a megélhetési költségek emelkedésének kezelését tekinti elsődleges feladatnak, és olyan intézkedéseket kíván bevezetni, amelyek nem járnak adóemeléssel.
Ennek részeként eltörölné az ideiglenes benzinadót, és visszavonná a korábban tervezett 20 000 jenes (kb. 130 USD) készpénzes támogatást, amely hozzájárult a kormányzó koalíció felsőházi többségének elvesztéséhez és elődje, Shigeru Ishiba lemondásához.

Takaichi Sanae tehát egyszerre Thatcher határozottságát és Abe gazdaságpolitikai pragmatizmusát igyekszik ötvözni.
Hogy mennyiben válik majd valóban „Ázsia Vasladyjévé”, vagy inkább Abenomics új korszakának megtestesítőjévé, azt az idő dönti el.

Szerző: Lázár Sebastian

Földrengés és folytatódó tüntetéshullám rázta meg a Fülöp-szigeteket októberben

2025 októberében a Fülöp-szigeteket egyszerre sújtotta természeti katasztrófa és társadalmi feszültségek. Október 10-én egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg Mindanaó szigetét, amely súlyos károkat és legalább tizenegy halálos áldozatot követelt. Az epicentrum Sarangani tartomány közelében 59 kilométer mélyen volt. Szökőárriadót is kiadtak, ám később tényleges veszély hiányában visszavonták. Másnap egy 6,0-es utórengés is bekövetkezett.

Mindeközben országszerte újabb korrupcióellenes diáktüntetések zajlottak. A tiltakozások már szeptemberben kezdődtek, miután napvilágra került egy jelentés, amely kormányzati pénzekkel való visszaéléseket és szabálytalan közbeszerzéseket tárt fel. Októberre a megmozdulások több tízezres tömegeket mozgattak meg, jelezve, hogy a fiatalok bizalma megingott a vezetésben. Október 6-án mintegy 1 500 hallgató tüntetett a De La Salle University kampuszán, míg október 10-én már 15 ezren vonultak utcára a Fülöp-szigeteki Politechnikai Egyetem. Emellett a fővárosban, Manilában a október 21-én szintén nagyszabású tüntetést tartottak; a demonstrálók az átláthatóság hiányát és a hatalmon lévők visszaéléseit bírálták, különösen a 9 milliárd dollár értékű árvízvédelmi projektek körüli gyanús ügyeket. A megmozdulásban főként fiatalok, diákok és civil szervezetek vettek részt, akik „One Piece” zászlókat is vittek magukkal – ezzel jelezve csatlakozásukat a világszerte erősödő, Z-generáció által vezetett kormányellenes mozgalmakhoz. A tüntetés békésen zajlott, a résztvevők a politikai felelősségvállalást és a reformokat követelték.

Szerző: Sánta Mária

A thai nép gyászol

Október 24-én, pénteken 93 éves korában elhunyt Sirikit, Thaiföld korábbi királynéje. Sirikit több mint hat évtizedig volt a felesége Thaiföld leghosszabban trónon lévő uralkodójának, Bhumibol Adulyadej királynak, aki 2016-ban hunyt el. Négy gyermekük született, köztük a jelenlegi thai uralkodó, Maha Vajiralongkorn is, akinek 2019-es koronázásakor Siriket megkapta az anyakirálynői címet. Annak ellenére, hogy Thaiföld államformája 1932 óta a korábbi abszolút monarchia helyett alkotmányos monarchia, a királyi család még mindig nagy befolyással van a politikai, kulturális és vallási életre, a királyi család tagjait a mai napig sokan félistenként tisztelik. A királyné a thai monarchia egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki aktív szerepet vállalt a vidéki szegénység csökkentésében, a hagyományos kézművesség megőrzésében és a környezetvédelemben, emellett pedig nemzetközileg ismert divatikon volt a 60-as években. A thai emberek iránta való szeretetét tükrözi, hogy Thaiföldön a születésnapját (augusztus 12-ét) hivatalosan is Anyák Napjaként ünneplik. A thai nép által „a nemzet anyjaként” tisztelt királyné búcsúztatása nem csupán egy protokolláris esemény, a gyász hivatalosan egy évig tart, amely nagy hatással van a mindennapokra is. A kormánytisztviselőket, állami alkalmazottokat és köztisztviselőket egy évig gyászruha viselésére kérték, az embereket pedig 90 napig fekete vagy visszafogott árnyalatú öltözék viselésére ösztönzik. A legtöbb rendezvényt és szórakozató célú eseményt továbbra is megtartják, viszont a rendezőktől kérik a nemzeti gyászra tekintettel a tapintatosságot.

Szerző: Noémi Knipfer

Szerkeztő: Lázár Sebastian

A Távol-Kelet, 2025. október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A felvételi során egy önéletrajzot, egy motivációs levelet és egy rövid esszét szükséges megküldenetek 2025. október. 13. 23:59-ig a biztpolszakkoll@gmail.com  e-mail címre. Az esszétémák, illetve a kidolgozás szempontjai alább láthatók.

A benyújtandó dokumentumok formai követelményei: docx formátum, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-es sorköz. Az önéletrajz és a motivációs levél terjedelme maximum 1-1 oldal legyen.

A felvételi során egy rövid leíró esszét (minimum fél oldal) kell elkészítened, amelyet az önéletrajzzal és motivációs levéllel egy üzenetben, de mindenképp külön dokumentumban szeretnénk megkapni. Az elkészítés során ezekre figyelj:

Az alábbi 12 témakör egyikét válaszd!

A felhasznált forrásokra mindenképp hivatkozz! A hivatkozás formáját azonban nem kötjük meg, azt megteheted lábjegyzetben, végjegyzetben vagy hiperhivatkozással is. Legalább 3 forrást használj.

A véleményedre is kíváncsiak vagyunk, ne félj leírni!

Ha bármilyen kérdésed adódik az esszével kapcsolatban, a biztpolszakkoll@gmail.com címen tudsz segítséget kérni.

Az online fordulót  egy motivációs és egyben szakmai  beszélgetés követi, amely időpontjáról e-mailben tájékoztatjuk a pályázókat.

Idén a Biztonságpolitikai Szakkollégium minden kutatóműhelye külön esszétémát hirdet meg, amelyek közül választhatsz.

Közel-Kelet-műhely:

1. téma: Proxyháborúk kiéleződése: Irán és Izrael szerepe.
2. téma: Katonai modernizáció és növekvő védelmi kiadások a Perzsa-öböl államaiban.
3. téma: A Vörös-tengeri hajózás biztonsága.

Távol-Kelet-műhely:

1. téma: Tajvan védelme: regionális ügy vagy globális nagyhatalmi felelősség?
2. téma: Észak-Korea nukleáris fenyegetése: elrettentés vagy tárgyalás a járható út?
3. téma: Az ukrán-orosz front hadművészeti tanulságai az indo-csendes-óceáni térség potenciális háborúira.

Afrika-műhely:

1. A Wagner-csoport és az orosz befolyás növekedése a Száhel-övezetben.
2. Terrorizmus és államépítés: Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-Afrikában. A nigériai és a környező országok biztonságpolitikai dilemmái.
3. A Vörös-tenger és a Bab el-Mandeb-szoros stratégiai jelentősége.

Hadtörténelem-műhely:

1. Mutasd be a délszláv konfliktus különböző szakaszait, és a jelenlegi béketámogató missziók létrejöttét!
2. Vázold fel, hogyan szerezte meg az Orosz Föderáció a Krím-félszigetet 2014-ben!
3. Hasonlítsd össze az 1967-es Hatnapos, és az 1973-as Jom Kippuri háborút!

Jó munkát és sikeres pályázatot kívánunk mindenkinek!

A Diákbizottság

A Felvételi segédlet 2025. ősz bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.