Európai Unió : hírek magyarul

Kétnapos csúcstalálkozójukon az EU tagállamai 100 millió eurót „szavaztak meg” Olaszországnak a migrációs hullám Líbia területén történő feltartóztatására. Az állam- és kormányfők javaslatot várnak az Európai Bizottságtól a török előcsatlakozási alapok megnyirbálására az emberi jogok helyzete miatt, de a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése nem került szóba.

A magyar kormány a korábban a külső határvédelem költségeihez kért uniós hozzájárulástól teheti közvetve függővé többletbefizetését az EU-Afrika pénzügyi alapba. A V4-ek szerda este Jean-Claude Junckerrel tartottak vacsora mellett egy régóta esedékes informális megbeszélést, mielőtt saját körben is leültek volna, hogy összehangolják álláspontjaikat a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt.

Miközben a Tanácsban még nem állt össze az alkucsomag és lehet, hogy a sorsdöntőnek szánt jövő hétfői foglalkoztatási miniszteri ülésre sem fog, az Európai Parlament szakbizottsága megszavazta a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítását célzó jogszabályi javaslatot. A V4-ek fő törekvése, hogy elismertessék a fuvarozási szektor sajátos helyzetét és teljesen kivonják azt a kiküldésről rendelkező szabályok alól.

Donald Tusk tervei szerint a tagállamok decemberben első ízben legmagasabb szinten is meg fogják vitatni a menekültügyi rendszer reformjának belső aspektusait, hogy aztán májusban, de legkésőbb júniusban végre félretegyék a rendkívül megosztó dossziét. Eheti találkozójukon az EU27-ek állam- és kormányfői felkérik a Bizottságot, hogy legkorábban decemberi elfogadással számolva dolgozza ki a mandátumot a tárgyalások második szakaszára való átlépésre.

A decemberi EU-Ukrajna Társulási Tanács elé viszi a magyar diplomácia a kisebbségek anyanyelvi képzését ellehetetlenítő új ukrán törvény ügyét – jelezte Szijjártó Péter, aki a témát az EU külügyi tanács hétfői luxembourgi ülésén is felvetette. A tanácsülésen amúgy a miniszterek kiálltak az iráni megállapodás megőrzése mellett és szigorították az Észak-Korea elleni szankciókat.

A vasárnapi osztrák parlamenti választás kapcsán lapzártánkig EU-intézményi vezetők közül csak az EP házelnöke reagált az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) jó eredményére, míg az Osztrák Néppárt első helyét több tagállami vezető, valamint az Európai Néppárt is üdvözölte. A nemzetközi sajtó az osztrák kormányzás jobbra tolódásáról ír.

Zsákutcába jutottak a pénzügyi elszámolás kérdésében a Brexit-tárgyalások Michel Barnier szerint, az EU főtárgyalója éppen ezért nem látja elérkezettnek az időt a folyamat jövőről szóló, második szakaszba léptetésére és nem is fog ilyen javaslatot tenni a jövő héten Brüsszelben összeülő tagállami vezetőknek.

Csak jövő márciusban mutatja be a Magyarországról készülő különjelentését a zöldpárti Judith Sargentini, és júniusban előbb az állampolgári jogi bizottság, majd 2018 szeptemberében az EP plenárisa szavaz róla. Kétharmad kellene ahhoz, hogy az EP kezdeményezhesse hazánkkal szemben a 7-ik cikk szerinti eljárást.

A 2014 és 2020 közötti időszakra eső projektek kiválasztásában magasan az élen jár Magyarország az EU-ban, a pénzek Brüsszelből történő lehívásában azonban jócskán elmarad az uniós átlagtól. Az EU-nál is találgatnak, miért ilyen kevés számlát nyújtottunk be Brüsszelben?

Egyes közép-európai országok baloldali érzelmű szavazói a jobboldaliaknál is ellenségesebben viszonyultak a menekültek beáramlásához, úgyszólván megoldhatatlan helyzet elé állítva a térség baloldali pártjait. Ilyen körülmények között a legjobb, amit a baloldal tehet, hogy kerüli a menekültkérés exponálását – állapítja meg a Policy Solutions tanulmánya, amit hétfőn mutattak be Brüsszelben.

Mint az európai diverzifikáció és a régiók és kisebbségek támogatója, aki ugyanakkor egy "nagy tagország kormányfője is volt", Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden arra kérte Katalónia elnökét, hogy "tartsa tiszteletben az alkotmányos rendet", és ne tegye lehetetlenné a jövőbeni párbeszédet. Ez végül megtörtént, de a függetlenné válásról nem mondtak le.

A kohéziós politikai kifizetések szankcióként való alkalmazása ellen emelte fel a szavát hétfőn Corina Cretu, az EU regionális politikai biztosa, aki szerint, ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor az a költségvetés egészét kell, hogy érintse és nem csak a felzárkóztatást. A regionális fejlettségbeli különbségek ugyan 2015 óta újra csökkenésnek indultak, de a gazdagabb régiók gyorsabban növekedtek, miközben az uniós átlag közeliek stagnálnak – húzza alá hetedik kohéziós jelentésében a Bizottság.

Az EU igazságügyi biztosa pénteken brüsszeli újságíróknak nyilatkozva jelezte, hogy a következő hetekben erőfeszítéseket tesz majd annak érdekében, hogy a formálisan véglegesítés előtt Európai Ügyészségi Hivatal (EPPO) rendszerét elfogadtassa az egyelőre kimaradást választó tagállamokkal (köztük Magyarországgal) is. Ecsetelte az előnyöket és a hátrányokat is.

A bentmaradó országok készülnek a kereskedelmi témára, hogy időt nyerjenek, a három nyitott kérdés mielőbbi lezárását várják.

A Tanács a mai napon három irányelv elfogadásával megerősítette az uniós személyhajók biztonságát. Ezek az irányelvek módosítják a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokat és követelményeket, előírják a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, illetve egyértelmű keretet hoznak létre a ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzéséhez. Ez év júniusában informális megállapodásra sikerült jutni az Európai Parlamenttel ezekről a javaslatokról.

„Az új szabályok javítani fogják a tengereinken közlekedő személyek biztonságát. Emellett egyszerűsítik és gyorsítják a hajózási társaságokra vonatkozó eljárásokat többek között a digitalizáció révén, ami jó hír mind az üzleti vállalkozások, mind pedig általában véve a gazdaság számára” – nyilatkozta Kadri Simson észt gazdasági és infrastrukturális miniszter. „Szeretném megköszönni a máltai elnökségnek és az Európai Parlamentnek a javaslatokkal kapcsolatban végzett munkájukat.”

A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló „általános” irányelv minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő az Unióban a személyhajók biztonságára vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a belföldi útvonalakon közlekedő hajókra kell alkalmazni. A jogszabály részletes műszaki követelményeket állapít meg a hajókra vonatkozóan, például a megépítésük, a stabilitásuk és a tűzvédelem tekintetében.

A személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló irányelv előírja a hajózási társaságok számára a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, így baleset esetén azonnal a kutató-mentő szolgálatok rendelkezésére állnak az utasok pontos számára vonatkozó adatok és más információk.

A harmadik irányelv, amely módosítja a ro-ro komphajók és a gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, megszünteti mindazokat az átfedéseket, illetve szabályozási hiányosságokat, amelyek az e hajókra vonatkozó, eltérő tagállami ellenőrzési rendszerek alkalmazásából erednek.

A három irányelv a személyhajók biztonságát érintő, átfogó felülvizsgálat részét képezi, amelynek célja, hogy a jelenlegi szabályok egyszerűsítésével és az adminisztratív költségek csökkentésével párhuzamosan javuljanak a tengeri közlekedésre vonatkozó szabályok.

A Tanács által ma tartott zárószavazással mindhárom jogszabály tekintetében első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. október 4-én szavazott a javaslatokról. A jogi aktusokat novemberben mindkét intézmény aláírja, majd azokat az EU Hivatalos Lapjában néhány héttel később kihirdetik. A jogszabályok 20 nappal a kihirdetésüket követően lépnek hatályba, ezt követően két év áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat a nemzeti jogukba beépítsék.

Az idei őszi szociális csúcstalálkozót a következő témának szentelték: „Európa jövőjének alakítása a reziliencia növelése és a mindenkire kiterjedő gazdasági és társadalmi haladás révén”. A megbeszélések három altéma köré szerveződtek: a szociális dimenzió Európában; a szociális partnerek bevonása a szakpolitikák és a reformok alakításába nemzeti szinten – az eddigi eredmények és a jobbítás lehetőségei; valamint a tanulásba való beruházás a digitális gazdaság és társadalom kontextusában.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: „Most az a közös feladatunk, hogy gondoskodjunk arról, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a lehető legszélesebb rétegek részesüljenek. Éppen ezért mai találkozónkon arról tárgyaltunk, konkrét elképzeléseket megvitatva, hogy a szociális partnereket hogyan lehet szorosabban bevonni a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalba. Továbbra is meggyőződésem, hogy valódi haladás csak akkor érhető el, ha figyelembe vesszük a szociális partnerek véleményét. Ez napjainkban, a digitális korban különösen fontos, hiszen minden polgárnak – fiatalnak és idősnek egyaránt – fel kell vérteznie magát a szükséges készségekkel a siker érdekében. Mivel a digitális korban az egy helyben toporgás egyenlő a visszalépéssel. Erről tárgyaltunk ma itt, a szociális partnerekkel és megvitattam ezt a tallinni digitális csúcstalálkozón is, az európai vezetőkkel. Az Európai Tanács holnapi ülésén is Tallinn szellemisége adja politikai döntéseink vezérfonalát.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A tisztességes és szociálisabb Európa meghatározó eleme az Unió jövője alakításának. Ez jogos elvárás polgárainktól. Azt várom az EU-tól, hogy a gyorsan változó világban kiálljon a polgárai jogaiért. Erről szól a szociális jogok európai pillére. Bízom abban, hogy a november 17-i göteborgi szociális csúcstalálkozón sikerül elfogadnunk e dokumentumot.”

A soros elnökséget betöltő Észtország részéről Jüri Ratas miniszterelnök a következőket nyilatkozta: „Még nincs három hete, hogy büszke házigazdája lehettem a Tallinnban megrendezett legelső európai uniós digitális csúcstalálkozónak. Egyik témánk a gazdaság és a társadalom jövője volt. Az uniós vezetők tisztában vannak vele, hogy hatalmas változás megy végbe a társadalomban, és hogy a szociális partnerekre igen fontos szerep hárul ebben a folyamatban. A szociális partnerek támogatása létfontosságú az uniós munkaerőpiac és az uniós jóléti rendszerek megfelelő működésének fenntartásához. Már ma is digitális társadalomban élünk, ahol gyorsan kell alkalmazkodnunk annak érdekében, hogy megragadhassuk a digitalizációban rejlő gazdasági lehetőségeket anélkül, hogy bárkit hátrahagynánk. Minden embert el kell látnunk a szükséges készségekkel és szociális védelemmel, akár hagyományos vállalatoknál, akár a digitális gazdaság élvonalában dolgozik. A szociális partnerek alaposan tanulmányozták ezeket a kérdéseket. Mindannyian elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az uniós és a nemzeti jogszabályokat és szakpolitikákat hozzáigazítsuk a digitális kor követelményeihez”.

Emma Marcegaglia, a BusinessEurope elnöke a munkaadók (BusinessEurope, CEEP, UEAPME) képviseletében kifejtette, hogy „Európa a világ azon helyei közé tartozik, ahol ma a legjobb élni, dolgozni és vállalkozni. Ezt az európai projektnek köszönhetjük. Ki kell használnunk a mostani lendületünket – amelynek az európai projektet övező támogatás és a javuló gazdasági helyzet adja a hátszelet – annak érdekében, hogy az európai gazdaságok és társadalmak modernizálásához szükséges uniós és nemzeti reformok elindulhassanak. Fontos lépés ebben az iparpolitika újbóli előtérbe kerülése. Ezt a stratégiát meg kell töltenünk tartalommal, strukturált módon előrehaladva. Az EU-nak vonzóbb befektetési hellyé kell válnia és meg kell őriznie tisztességes és ambiciózus kereskedelmi programját, új piacokat nyitva, fenntartható növekedést biztosítva és új üzleti lehetőségeket teremtve a vállalkozások számára, bármilyen méretűek is azok. Ami Európa szociális dimenzióját illeti, a legnagyobb kihívás az, hogy mozgásba lendüljön egy olyan, reformokat elindító partnerség, amelynek célja a foglalkoztatási teljesítmény javítása. Az EU fellépése akkor indokolt, ha közös nézet, hogy az értéktöbbletet jelent; a szubszidiaritás elvét és a szociális partnerek autonómiáját mindenkor tiszteletben kell tartani.

„Az európai szakszervezetek célja, hogy meggyőzzék arról az uniós tagállamokat, hogy fogadják el a szociális jogok – ambiciózus és szilárd – európai pillérét, az Európai Bizottságot pedig arról, hogy szigorúan kövesse azt nyomon a teljes körű végrehajtás érdekében” – mondta Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára. „Kézzelfoghatóbb intézkedések kellenek, hogy a dolgozó emberek életébe valódi változást hozzunk. Sok munkavállaló még semmi jelét nem érzi a fellendülésnek, és komoly bizonyítékra van szüksége, hogy elhiggye, az EU elkötelezett a társadalmi igazságosság és a társadalmi haladás mellett. Az EU-nak be kell pótolnia a válság elveszett éveit, és a dekarbonizáció és a digitalizáció okozta várható változásokra is fel kell készülnie úgy, hogy egyetlen dolgozó ember se maradjon le.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

A Tanács 2017. szeptember 14-én elfogadta a (KKBP) 2017/1560 határozatot[1].

A tanácsi határozat a (KKBP) 2016/1693 határozatban előírt, jelenlegi korlátozó intézkedések hatályát 2018. október 31-ig meghosszabbítja.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozatokhoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek e tanácsi határozatokkal.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2017. szeptember 15-én hirdették ki (HL L 237., 2017.9.15., 71. o.)
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A részletekről azonban nagy a hallgatás, elég rövid tájékoztatót tartott Juncker és Tusk.

Brexit, migráció, digitális piac, kül és biztonságpolitika – ezek a csütörtök délután kezdődő és péntekig tartó Európai Tanács ülésének, a tagországok kormányfői tanácskozásának legfőbb témái.

Az Európai Tanács 2017. október 19-én következtetéseket fogadott el a migrációról, a digitális Európáról, a biztonságról és a védelemről, valamint a külkapcsolatokról.