You are here

Francia Politika Blog - régi bejegyzések (S.E.P.)

Subscribe to Francia Politika Blog - régi bejegyzések (S.E.P.) feed
Idegenvezető: Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő
Updated: 4 hours 49 min ago

505. Vihar alatti csend

Mon, 09/11/2017 - 16:00

Forró őszre számítottunk, de a francia politikában mintha csend lenne. Macron folytatja a külpolitikai programját, folyik a munkaügyi reform, de az ellenzék mégis csendes. Nem sikerül karakteres üzenetekkel “robbantani” az évkezdetet. Bár holnap sor kerül egy szakszervezeti mobilizációra, és a radikális baloldal is aktív, bevallom, ennél sokkal nagyobb hangzavarra számítottam én is. Ehelyett a francia sajtó Irmáról ír a legtöbbet – ez a kitettség és a franciaterületeket ért súlyos károk miatt érthető is -, de belpolitikai hírrel alig találkozni Mi van itt?

Azt hiszem, a relatív csendet az ellenzék gyengesége okozza. Amikor máskor elindul az évad, a francia politikai pártok hangos “nyári egyetemekkel” nyitnak, amolyan évadnyitó szeminárium-fesztiválokkal, amelyeken mindenki – főleg a sajtó és az elemzők – fel tudja mérni, hogy hogy változtak az erőviszonyok a nyári szünetben. Olyasmi gyakorlat ez, mint nálunk a kihelyezett frakcióülések: megadják az alaphangot a közelgő időszakra.

Most azonban a szocialisták nem rendeztek ilyet (anyagi okokból), a republikánusok viszont több ilyen évadnyitót is csináltak – ki-ki a kedvenc elnökjelöltjének a rendezvényére ment. A republikánusok ugye csak decemberben választanak új elnököt, szóval nem is várható, hogy addig nagyobb lesz náluk a rend és az egység. Nem csoda, hogy a hangzavarból nem lett egységes üzenet. Talán a Nemzeti Front évadnyitója volt “szokásos” (Le Pen legalább “bejelentkezett” valamiféle üzenettel), de a belső feszültségek és a programviták miatt ott sem sikerült érdemi alaphangot adni.

Nem tudom, hogy a szakszervezetek tiltakozása mennyire lesz sikeres 12-én (a szocialisták ezer felé hullottak ebben az ügyben is, a republikánusok meg alapvetően szeretik ezt a munkaügyi reformot, így alapvetően a bal- és jobboldali radikálisok mobilizációjára kell majd figyelni). Azt sem tudom, hogy radikális baloldali pártok tüntetése 23-án mekkora lesz.

Mindenesetre Emmanuel Macronnak ez a helyzet igen kényelmes. Gyengülve, de továbbra is uralja a mérsékelt centrumot, mérsékelt ellenzéke gyenge, szemben vele pedig ott vannak a radikálisok, akiket mindig fel lehet mutatni potenciális ellenfélként, veszélyként. Ez az a bizonyos centrális erőtér francia módra, amelyről már beszéltem itt a blogon.

Macron nem áll jól, népszerűtlen, és elhasználta a politikai tőkéje jelentős részét – de ebből a szempontból nem áll rosszul sem. Nyilván célja, hogy a szocialisták és a republikánusok minél több időt töltsenek a káoszban.

(Kiemelt kép: Élysée)

The post 505. Vihar alatti csend appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

504. Három beszélgetés Macron közép-európai körútjáról

Mon, 09/04/2017 - 10:44

Nagyon nagy az érdeklődés Macron közép-európai körútjával kapcsolatban, egyrészt mert Magyarországot és Lengyelországot kihagyta, másrészt meg mert mintha sikerült volna éket vernie a V4-ek közé. Valóban ez történt?

A múlt héten több sajtóorgánum is megkérdezett erről, a főbb megállapítások mindenhol ugyanazok voltak (még jó   ).

(Egyébként készítettem egy írásos elemzést is, amely hamarosan megjelenik az egyik napilapban, erről természetesen jelezni fogok   ).

Interjú a KarcFM-en.
Interjú a Kossuth Rádión.
Interjú a HetiTV-ben (ezt be is szúrom), mert videó:

The post 504. Három beszélgetés Macron közép-európai körútjáról appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

503. A Munka Törvénykönyvéről és az óvatosságról

Fri, 09/01/2017 - 18:05

Édouard Philippe francia miniszterelnök (a munkaügyi miniszter társaságában) augusztus 31-én csütörtökön bemutatta azokat a munkaügyi rendeletterveket, amelyek a Munka Törvénykönyve újabb reformját tartalmazzák. Ezekről a rendeletekről a következő hetekben sokat fogunk beszélni. Most inkább csak a fogadtatás egy érdekességére hívom fel a figyelmet.

Csütörtök este nyilvánosságra hoztak egy közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek többsége támogat az öt kulcsintézkedésből négyet (a szociális párbeszéd reformját, az üzemi szintű demokratikus döntéshozatal kiterjesztését, a projekt-alapú határozott idejű szerződés bevezetését…). Ugyanebben a mérésben viszont 58% ellenzi a jogtalan elbocsájtások után járó kártérítés mértékének maximalizálását. A felmérést a rendeletek tartalmának a pontos bemutatása előtt készítették.

Erre a felmérésre én is hivatkoztam egy reggeli interjúban. (Egyébként vasárnap találkozhatnak a beszélgetéssel a Kossuth Rádió hallgatói, bár nem ez volt a fő téma, hanem Macron külpolitikája.) Ezekből a számokból értelemszerűen arra a következtetésre jutottam, hogy viszonylag izolálható a társadalmi elégedetlenség. Azaz: nem arról van szó, hogy a társadalom egy emberként utálná a munkaügyi reform tervezett intézkedéseit.

És itt jön a fordulat, pontosabban az árnyalás. A rendelettervezetek nyilvánosságra kerülése után egy másik intézet is készített kutatást. Az adatfelvételre itt már a sajtótájékoztató után került sor. A kulcsintézkedések közül konkrétan itt is csak a kártérítési összegek maximalizálását utasítja el a többség. (A többi intézkedés itt is többséget kap, elsősorban Macron és Fillon szavazóinak köszönhetően, ami megint csak az elégedetlenség lokalizálhatóságára utal.)

Ugyanakkor utóbbi mérésből mást is ki lehet emelni. A sajtó ki is emelte. Például azt, hogy támogatja-e a megkérdezett a Munka Törvénykönyve módosítását. Átfogóan! Itt jelentős többség, 58% mondta azt, hogy nem. A megkérdezettek többsége továbbá más kérdéseknél is kifejezte kétségeit a reform hatásosságát és eredményét illetően (munkanélküliség csökkenése, versenyképesség növekedése, dolgozók munkakörülményei).

Ebből két dolog következik. Egyrészt Macronéknak az az érdekük, hogy az átfogó tiltakozással szemben a konkrét javaslatokra helyezzék a hangsúlyt, mivel azokat támogatja a többség. Másrészt pedig az elnöknek és a kormánynak alapvető érdeke, hogy eredményekkel bizonyítsák, hogy a reform hatásos. Hiba lenne azt hinni, hogy kommunikációval meggyőzhetők a hatékonyságban kételkedő megkérdezettek. Régóta mondogatom, hogy Macron csak akkor lehet sikeres, ha eredményeket szállít, és ez a mérés egy újabb bizonyíték!

A harmadik tanulság az elemzőnek és az olvasónak szól: nem mindegy, hogy egy közvélemény-kutatásból mit emelünk ki.

(Kép: pixabay.com)

The post 503. A Munka Törvénykönyvéről és az óvatosságról appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Nyári szabadság

Mon, 08/07/2017 - 07:48

Kedves Mindenki!

Ahogy Donald Trump, úgy a francia politika blog is nyári szabin van. Augusztus végén jelentkezem, addig is szép nyarat mindenkinek!:)

The post Nyári szabadság appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

502. Macron külpolitikája: Trump, Izrael, V4-ek

Thu, 07/20/2017 - 11:30

Diplomáciai nagyhéten van túl Párizs, és körvonalazódik Macron külpolitikája.

Angela Merkel, a német kormány és Donald Trump után a francia fővárosba látogatott az izraeli miniszterelnök.

A napokban az is kiderült, Emmanuel Macron jön Budapestre (a viharos kezdet után).

Igen fontos kérdésről fognak tárgyalni, tudniillik a kiküldött munkavállalók helyzetéről – vigyázat, ez nem a külföldön munkát vállalókat takarja.

A Pirkadat című műsorban hosszan beszéltünk e találkozókról:

A Lánchíd Rádiban pedig kifejezetten részletesen tárgyaltunk a V4-es aspektusról:

The post 502. Macron külpolitikája: Trump, Izrael, V4-ek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Párizs: védjegyet kapnak a biztonságos turisztikai helyek

Thu, 07/20/2017 - 10:28

Védjeggyel igazolja a biztonságot a párizsi prefektúra az ellenőrzött turisztikai helyeken a francia fővárosban annak érdekében, hogy ismét minél több turista látogasson Párizsba, és érezze magát ott biztonságban.

Az erről szóló megállapodást hétfő este írta alá Michel Delpuech párizsi prefektus a turisztikai ágazat vezetőivel.

Sécuri-site

“A turizmus hazánk hírnevének egyik meghatározó eleme, és abban Párizs hatalmas szerepet játszik, annak motorja” – mondta a párizsi prefektus az egyezmény aláírását követően.

A Sécuri-site (Biztonságos létesítmény) nevű védjegy megszerzéséhez a kerekedőknek, vendéglátósoknak meg kell felelniük a prefektúra által meghatározott biztonsági előírásoknak. A rendőrség egyebek mellett biztonsági őrök alkalmazását várja el egy-egy létesítménytől, illetve azt, hogy térfigyelő kamerákkal szereljék az üzleteket és éttermeket, illetve a nem kívánt behatolást betontömbökkel vagy egyéb eszközökkel nehezítsék meg.

Párizs: biztonságos város, ismét növekvő turizmus

A 2015-ben elkövetett terrortámadások miatt tavaly visszaesett a turizmus a fővárosban, de a sokk már távolodóban – hangsúlyozta a prefektus. Kiemelte, hogy erről tanúskodnak a 2016 vége óta folyamatosan emelkedő mutatók.

“Látjuk, hogy Párizs ismét biztonságos városként jelenik meg nemzetközi összehasonlításban. Ez is eggyel több ok arra, hogy még inkább kiszélesítsük a munkánkat a turisták biztonsága érdekében”

–  tette hozzá.

A külügyminisztérium előrejelzései szerint Franciaországba 2017-ben rekordszámú, mintegy 88-89 millió turista látogat, ami 5-6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest. Már az év első felében visszatért a 2015-ös látogatottsági szint, ami az előző rekord volt. Franciaországba tavaly 83 millió külföldi turista látogatott, míg 2015 végéig 85 millióan keresték fel az országot.

A visszaesést az előző kormány a párizsi és nizzai iszlamista merényletekkel, az áradásokkal és a munkajogi reform elleni, zavargásokba torkolló tavaszi tüntetéssorozatokkal magyarázta. Szakemberek szerint az idén jelentős növekedés tapasztalható már az év eleje óta, Franciaország továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Párizs: védjegyet kapnak a biztonságos turisztikai helyek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

A radikális baloldali Mélenchon ellen is nyomoznak a fiktív állásos ügyben

Thu, 07/20/2017 - 10:18

A párizsi ügyészség kiterjesztette az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások ügyében indult vizsgálatot Jean-Luc Mélenchonra, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjére – erősítette meg szerdán a vádhatóság a Le Parisien című napilap értesülését.

A francia radikális baloldali ellenzék vezetője ellen június 27-én Sophie Montel, a Nemzeti Front EP-képviselője tett panaszt, akinek egy korábbi feljelentése alapján a párizsi ügyészség március 22-én mintegy húsz francia EP-képviselő ellen indított bizalommal való visszaélés gyanúja miatt előzetes vizsgálatot.

Célkeresztben Mélenchon is

Sophie Montel újabb feljelentése alapján a vádhatóság Jean-Luc Mélenchon mellett, aki 2009 és 2017 között volt európai parlamenti képviselő, négy korábbi asszisztensére is kiterjesztette a vizsgálatot.

“Egyik asszisztensemnek sem volt semmilyen politikai szerepe sem a Baloldali Pártban (Mélenchon előző pártjában), sem a Lázadó Franciaországban, egyiküknek sem, soha az európai parlamenti időszakom alatt, nem is tudom, mit akarnak tőlem” – mondta kedden Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlésben tartott sajtótájékoztatóján.

Az ügyben a párizsi ügyészség indított előzetes eljárást, s arra keresi a választ, hogy a francia politikai pártok a Franciaországban dolgozó alkalmazottaikat uniós pénzekből, színlelt európai parlamenti asszisztensi szerződések alapján fizették-e.

Szinte minden párt érintett

A vizsgálatban szinte minden párt képviselői érintettek, a jobbközép Köztársaságiak részéről Brice Hortefeux és Michele Alliot-Marie korábbi miniszterek, a szocialistáktól Edouard Martin vagy a zöld-párti Yannick Jadot is.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Frontban nemcsak a képviselők, hanem a párt ellen is folyik egy külön vizsgálat, miután felmerült a gyanú, hogy a párt egy teljes rendszert épített ki az alkalmazottaknak uniós pénzekből történő kifizetésére. Ebben az ügyben a pártelnök ellen június végén már vádat emeltek bizalommal való visszaélés gyanúja miatt. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2009 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egyik másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult már, amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Egy harmadik vizsgálat is folyik fiktív uniós állások miatt, mégpedig a centrista Modem párt ellen, aminek következményeként a párthoz tartozó három miniszter júniusban távozásra kényszerült az Emmanuel Macron államfő által májusban kinevezett első kormányból.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post A radikális baloldali Mélenchon ellen is nyomoznak a fiktív állásos ügyben appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

501. Autoriter-e Macron?

Tue, 07/18/2017 - 09:52

Látva a kongresszusi erődemonstrációt, illetve legújabban a vezérkari főnökkel folytatott vitáját, a vezérkari főnöknek küldött ellentmondást nem tűrő üzeneteit, megjelentek azok a kritikai hangok, amelyek autoriter hatalomgyakorlással vádolják Emmanuel Macron köztársasági elnököt.

Régen volt már Jacques Chirac “én döntök, ő végrehajt” megjegyzése, mert úgy látszik, kevesen emlékeznek rá. Pedig ezzel rakta helyre az akkori köztársasági elnök Nicolas Sarkozy akkori belügyminisztert. És a francia rendszer valóban ilyen – főleg a gyakorlatban és a hagyományok szerint. (Az elnök a gyakorlatban jóval nagyobb hatalommal bír, mint amennyit az alkotmány papíron előír.)

Persze alkotmányosan sem semmi a helyzet. Ha nagyon kifeszítjük a dolgokat, akkor még a parlament is rákényszeríthető, hogy azt tegye, amit az elnök és kormánya akar. (Baj egyedül akkor van, ha a kormányfő szembefordul az elnökkel, és mondjuk nem hajlandó felszólításra lemondani. Sosem történt ilyen, a hagyomány a lemondás.)

Autoriter vagy racionális?

Amikor Macron azt üzeni, hogy vele csak zárt körben vitatkozhatnak a munkatársai, illetve ha egy beosztottja tartósan szemben áll vele, akkor mennie kell, valójában semmi sokkolót nem mond. Ez nem autoriter, hanem profi és fegyelmezett dolog. Ráadásul ez a politikailag racionális is, a belső vitákat csak amatőr politikusok és politikai szervezetek viszik ki a nyilvánosságba. (Macron az elnöki kommunikációt is kőkeményen fogja, a Hollande-féle fecsegés és a Sarkozy-féle túlmozgás után elégedetlen is vele a korábban barátságos sajtó, de nagyon.)

Hollande – gyenge vezetést felmutató – elnöksége után persze Macron autoritás-demonstrációja valóban meglepő és szokatlanul erőszakos. Ugyanakkor ez az autoritás-demonstráció – a fentiek miatt – alapvetően racionális és a hagyományoknak megfelelő. Nem lennék azonban meglepődve, ha néhány ellenzéki elem felerősítené a “személyi vezetéssel” szembeni kritikáit – De Gaulle-t is támadták ezzel, meg azzal is, hogy személyi diktatúrát épít. 1981-ben aztán jött egy bizonyos Mitterrand elnök, aki baloldaliként beült az elnöki székbe. Elfoglalta és élvezte. A rossz nyelvek szerint “Isten” volt a beceneve…

Kockázatok

De azért vannak itt kockázatok is. Emlékezzünk, hogy Charles de Gaulle-nak is volt csatája a hadsereggel, 1961-ben még egy tábornokpuccsra is sor került. Van, aki azt mondja egyébként, hogy az elnök és a sereg közötti bizalom 1961 óta soha nem volt olyan alacsonyan, mint most, ami viszont tényleg komoly kockázat, hiszen Franciaország külföldi hadműveletekben vesz részt, az utcán mozgatja a sereget a Sentinelle-hadművelet keretében stb. Nyilván figyelni fogom, hogy a bizalomhiány okoz-e további problémákat.

Végül: azt sem tartom kizártnak, hogy egy 39 éves fiatalembernek egyfajta belső, pszichológiai kényszert is ki kell szolgálnia: bizonyítania kell (magának is), hogy ő a főnök. Ha így van, akkor ezt a politikai vezetés pszichológiai kockázatai közé sorolom. Meglátjuk.

(Kiemelt kép: Macron a kongresszusi beszéde alatt)

The post 501. Autoriter-e Macron? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Igen, ez már az 500. poszt! Ezek meg “ünnepi” elemzések :-)

Sun, 07/16/2017 - 12:29

Igen, ez már az 500. poszt a Francia Politika blogon. Ez sokat jelent nekem. 2011 késő tavaszán, kora nyarán indítottam ezt a blogot, amikor Dominique Strauss-Kahn-t letartóztatták. Még Sarkozy volt az elnök! Hú, de rég volt! Tehát hat éve gondozom nagy szeretettel és elkötelezettséggel ezt a platformot – ami természetesen sok és rendszeres munkát jelent számomra.

Hiszek benne, hogy ez az elmúlt hat év a maga szerény eszközeivel tett valamit a francia-magyar barátság elmélyítéséért.

Persze a számozottak csak a saját elemzések, a saját tartalmak, a többit nem is számolom, nem is számozom. Szóval a valóságban egészen biztos, hogy sokkal több anyag jelent meg itt a blogon.

Mindenesetre az 500. akkor is egy kerek pillanat. Ennél megállok egy percre. A sok munkát meg kell ünnepelni.

Személy szerint egy nyugis, olvasós délutánnal és a silverstone-i Forma 1-es futammal abszolválom ezt a feladatot (full disclosure, mielőtt megkérdeznétek: mivel a nagy kedvenc Schumachert és a kis kedvenc Rosberget nélkülözni vagyok kénytelen, a Bottas-Alonso-Verstappen-hármas ténykedését figyelem szimpátiával).

És akkor álljon itt pár “ünnepi” elemzés is :-). Ez a beszélgetés péntek reggel (július 14-én) született, természetesen Trump és Merkel párizsi látogatásairól volt szó a Kossuth Rádióban:

Ez pedig július 15-én este, az M1 adásában született. Itt már bővebben beszéltünk arról, hogy mit tudunk Macron külpolitikájáról úgy összességében:

The post Igen, ez már az 500. poszt! Ezek meg “ünnepi” elemzések :-) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

499. Lemondással fenyeget a vezérkari főnök, de ki is rúghatják

Sun, 07/16/2017 - 11:01

A kormányzati megszorítások – 4,5 milliárd összesen – a védelem területét is érintik: csak idén 850 millió eurót kell találnia a tárcának. Pierre de Villiers vezérkari főnök nyilvánosan kritizálta emiatt a kormányzati politikát, ám az elnök szárazon és kíméletlenül tette helyre beosztottját.

De Villiers egy parlamenti bizottság előtt rohant ki a pénzügyi megszorítások ellen (a nyomdafestéket nem tűrő résztől most megkímélem az olvasót, de a b-betűs szóra kell gondolni). A megszorítások egyébként konkrétan azt jelentik, hogy a tárca 2017-es költségvetése megmarad – viszont a tárcának kell megtalálnia a forrásokat a külföldi beavatkozások és a Sentinelle-hadművelet túlköltéseire.

A vezérkari főnök Macron célkeresztjében

Bonyolítja a dolgokat, hogy közben maga Emmanuel Macron jelentette be, 2018-ba növekedni fog a védelmi költségvetés. A védelmi költségvetés jelenleg 32,7 milliárd euró, ez emelkedik jövőre 34,2-re. Ez utóbbi bejelentés összhangban van a választási ígéreteivel – 2025-re szeretné Franciaország elérni, hogy a GDP 2%-át költse védelemre. A bejelentést ugyanakkor Macron egyfajta “helyrerakás” keretében tette meg: ő a főnök, nincs szüksége kioktatásra, az ígéreteit tartani fogja…

Egy vasárnapi interjúban Macron még brutálisabb üzenetet fogalmazott meg: ha az elnök és a vezérkari főnök szemben állnak egymással, akkor a vezérkari főnök megy, mondta. Macron és a vezérkari főnök július 21-én találkoznak az Élysée-ben, a találgatások addig folytatódhatnak de Villiers jövőjével kapcsolatban. A megbízatása jövőre járna le.

Még több pénz kellhet

Macron választási ígérete volt továbbá a sorkötelezettség – egy egy hónapos szolgálat – visszaállítása a 18-21 évesek számára. Ez évi 2-10 milliárd euró pluszköltséget jelenthet, nem véletlen, hogy a katonák aggódnak az ígéret miatt.


Armées : le bras de fer entre Emmanuel Macron et le chef de l’état-major

Mindenesetre július 14-én a két tisztviselő együtt jelent meg a hagyományos katonai parádén a Champs-Élysée-n. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lesz Macron és a hadsereg viszonyára, mivel egyes katonák úgy érezték, Macron nem egyszerűen helyre rakta, hanem meg is alázta beosztottját.

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 499. Lemondással fenyeget a vezérkari főnök, de ki is rúghatják appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

498. Hol tart a munka törvénykönyve reformja?

Sat, 07/15/2017 - 18:49

Hol tart a munka törvénykönyve reformja? Miközben Macron megjárta a G20-as csúcsot, fogadta Merkelt és a német kormányt, és persze parádézott Donald Trumppal, sok minden történt belpolitikai szinten is. Az újabb ígért menekültügyi reformról, az érdekesnek ígérkező adóreformról és a költségvetési megszorításokról már korábban hírt adtam itt a blogon, most jöjjön a munka törvénykönyve!

A munka törvénykönyve reformja: Macron kiemelt ígérete

Emmanuel Macron egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy folytatja a 2016-os munkaügyi reform által megkezdett utat, méghozzá úgy, hogy rendeleti úton nyúl hozzá a szabályozáshoz. És nem a ciklus végén, ahogy Hollande tette. Nem ám, hanem a ciklus elején. Ez természetesen politikailag is racionálisabb, mint egy évvel a választás előtt utcára csődíteni az összes szakszervezetet…

Macron programjában tehát, még egyszer, nem egyszerűen a munka törvénykönyve reformja szerepelt. Azt is ígérte, hogy a szóban forgó reformokat rendeleti úton vezeti majd be, nem a hosszadalmas parlamenti úton. (Persze ehhez be kellett nyújtani egy felhatalmazási törvényjavaslatot, vagyis a parlament teljes kikapcsolása így sem lehetséges. A rendeleteket később ugyancsak a parlament emeli törvényerőre.)

Rugalmas biztonság – flexicurity

Macronék szándéka, hogy több rugalmasságot adjanak a cégeknek, de egyben biztonságot is a munkavállalóknak. (Csomagban gondolkodnak egyébként, hozzányúlnak a szakképzéshez, a munkanélküli segélyezéshez, a nyugdíjakhoz is.) A L’Express, illetve a France Info a törvényjavaslat kormány elé kerülésekor elég jól összeszedté, hogy melyek a legfontosabb pontok, amelyeket a munka törvénykönyve reformja során Macronék rendezni akarnak, és ezek közül a legszimbolikusabbak a következők:

  • Átalakítják a jogforrási hierarchiát. Az ágazati megállapodás nem minden esetben lesz magasabb rendű a céges megállapodásnál. (A munkaidő ügyében ezt már Hollande-ék is meglépték. Ennek a kiterjesztése következik most, ugyanakkor meghatároznák, hogy milyen témákról kötelező ágazati szinten dönteni.)
  • Akár a munkaadó is kezdeményezhetne céges szavazást a kollektív megállapodásról (nemcsak a szakszervezetek), legalábbis ez volt Macron ígérete.
  • A zaklatásos és diszkriminációs eseteket, a munkaadó súlyos hibáját kivéve legkisebb és legnagyobb kártérítési összegeket is meghatároznak a jogtalan elbocsájtások áldozatainak a munkaügyi perekben.
  • Átalakítanák azokat a szempontokat, amelyek alapján a bíróság a nemzetközi cégek elbocsájtásait elemzi.
  • Tovább könnyíthetik a vasárnapi munkavégzést.
  • Az éjszakai, kockázatos vagy ismétlődő munkákat végző munkavállalók a Hollande-ciklus óta nyugdíjkedvezményt kapnak egy pontrendszer alapján, ezt a rendszert egyszerűsítik.
  • Ebben a törvényjavaslatban szerepel egy nem idetartozó, de fontos dolog is: eltolják egy évvel a személyi jövedelemadó forrásadóként levonását (a polgár most a bruttó fizetését kapja, és takarékoskodik az adófizetésig).
A módszer: egyeztetés a szociális partnerekkel, aztán rendeletek

Az sem utolsó dolog, hogy a kormánytöbbség nagyon fegyelmezett ebben a kérdésben: a bizottsági szakaszban éppen 0%-ban fogadtak be ellenzéki módosítókat… A felhatalmazási törvénytervezet hamarosan a Szenátus elé kerül, a Nemzetgyűlés már elfogadta.

A reformmal kapcsolatos egyeztetések ettől függetlenül egész nyáron folynak. Így persze még sok minden változhat. Maguk a rendeletek is csak augusztus végén jönnek, s az egész véglegesítésére szeptember végéig kerülhet sor. Úgy tűnik, hogy – egyelőre legalábbis – az egyeztetések érdemiek. Bár a radikális baloldali CGT szakszervezet szeptember 12-ére megmozdulást szervez, a másik radikális szakszervezet, a Force Ouvrière (FO) egyelőre konstruktívnak mutatkozik.

A munkaadók (konkrétan a Medef) viszont azért elégedetlenek, mert szerintük nem megy elég messze a reform. Nyilván ez is változhat, de most ezek a pozíciók, amelyeket osztani kell, hiszen a nyomásgyakorlás létező tárgyalási technika. Az elmúlt napokban szivárogtak olyan hírek (pl. a KKV-kra vonatkozó esetleges új szabályok kapcsán), amelyek arra engednek következtetni, hogy az egyelőre békés szakszervezetek – befolyásukat féltve – akár még fel is idegesíthetik magukat.

Egyébként ahogy a Hollande-reform esetében, a szakszervezetek politikai önérdeke itt is fontos lesz. Érdemes figyelni. Ha a munkavállaló közvetlen szavazáson demokratikusan dönthet, a szakszervezet kihagyásával, könnyű belátni, hogy az a szakszervezetnek nem jó. Lehet, hogy a munkavállalónak jó lehet (ha a titkosság garantált, és nincs megfélemlítve), de hogy a szakszervezetnek rossz, az egészen biztos.

P.S.

A dolgoknak külön izgalmas pontja, hogy a törvényjavaslatot hivatalból képviselő Muriel Pénicaud munkaügyi miniszterig, a Business France egykori igazgatójáig is elérhet az a nyomozás, amely Macron tavalyi Las Vegas-i utazásának szervezése miatt – illetve a közbeszerzés hiánya miatt – indult.

(Kiemelt kép: egy tavalyi CGT-plakát a munka törvénykönyve akkori reformja ellen)

The post 498. Hol tart a munka törvénykönyve reformja? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

497. Trump Párizsban: mit játszik Macron?

Sat, 07/15/2017 - 14:02

Trump Párizsban, Trump a július 14-i parádén: mit játszik Macron? Emmanuel Macron az elszigetelődő Trump összekötője akar lenni Európával, egy “híd”. Ezt mondják a francia elnök tanácsadói. Ha ehhez a jó személyes kapcsolat a feltétel, akkor ennek a kiépítése elég jól sikerült Macronnak. Úgy tűnik, a francia elnök megértette az amerikai elnök pszichéjét, és használja a saját céljaira.

Pompa és katonai parádé

Érdekes ez a CNN-cikk, amely arról szól, hogy különböző vezetők hogyan és milyen körülmények között fogadják Trump elnököt. Úgy tűnik, Angela Merkel sok szempontból kivétel, ő másokkal ellentétben nem akarja “meghódítani” az amerikai elnök szívét.

Leszámítva és beszámítva, hogy a CNN nem Trump barátja, így sok jót nem fog írni róla, én is azt gondolom, hogy a pompával, a Trump által annyira szeretett katonai parádéval, a rendkívül szívélyes vendéglátással és a személyes kapocs kialakításával Macron egy nagyon szubtilis manipulációs játékot játszott.

Különösen érdekes fordulat ez annak fényében, hogy a francia külügy, és személyesen Macron is “széttrollkodták” Trump párizsi klímaegyezményből kilépő döntését.

Az elhíresült keménykedős kézfogásos jelenet után a francia elnök ismét kihasználta Trump személyiségének a jellegzetességeit. Őszintén szólva most nagyon szeretnék légy lenni a falon, és látni azt a profilt, amit Macron elnöknek összeállítottak a vendégről – mit érdemes mondani neki, milyen hangsúllyal és keretben, ahhoz, hogy elérd nála, amit akarsz…

Nyilvánvaló, hogy Trumppal máshogy lehet beszélni, mint Putyinnal, és Trumpnak más kellett, mint Putyinnak – látványosan mást is kapott.

Mit ért el Trump Párizsban?

Mindenesetre Macron azt ezzel a meghívással mindenképpen elérte, hogy az USA és Trump – a G20 alatt is megfigyelhető – izolációját kicsit, ha máshogy nem, személyes szinten áttörje. Márpedig az efféle személyes jó viszony és bizalom sokszor felülírja a nyers érdekeket. Vagyis később még jól jöhet.

És mit ért el Trump Párizsban? Valószínűleg ugyanazt, amit Macron, a jó személyes kapcsolatot. Ez neki is jól jöhet, látva, hogy mennyire visszafogott a “Trump rajongói klub” kiterjedtsége Európában. De Macronnak ebből egy kicsit több előnye lehet, mert ő – vagyis Franciaország – a kisebb és gyengébb.

(Kiemelt kép: részlet a beágyazott videóból, youtube)

The post 497. Trump Párizsban: mit játszik Macron? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Közös német-francia kormányülés: erre jutottak

Sat, 07/15/2017 - 13:07

Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy “közös európai légi harci rendszert” fejleszt ki a jelenlegi harci repülőgépek hosszú távú lecserélésére – közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal a két ország együttes párizsi kormányülését követően.

“A két partner szeretne kidolgozni egy (erről szóló) közös útitervet 2018 közepéig” – olvasható a közleményben.

Közös harci repülőgépek

“Ez alapvető forradalom, de nem félünk a forradalmaktól, amikor azok békés úton mennek végbe, kidolgozva és megfontolva” – mondta Emmanuel Macron francia államfő az Angela Merkel német kancellárral a francia elnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatóján. “Az a célunk, hogy a harci repülőgépek közös, új generációjával rendelkezzünk”, ellentétben “a jelenlegi generációval, amelyet különböző, részben európai, részben nemzeti vállalatok” gyártanak – tette hozzá.

“Le kell csökkenteni, egyszerűsíteni a dolgokat, hogy sokkal hatékonyabbá váljanak (…) Ezek nagyon nehéz tervek a hadseregeink számára és a kormányaink számára, amelyeket majd exportálni is kell” – hangsúlyozta a francia elnök. Hozzátette: “Az a cél, hogy közös kutatást és fejlesztést indítsunk be és összehangoljuk a témában az exportot”.

A francia hadsereg jelenleg a hazai gyártású Rafale és Dassault vadászgépekkel van felszerelve, míg Németország két harci repülőgéppel rendelkezik, az Eurofighter Typhoonnal és aTornadóval.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón “üdvözölte az elképzelést”, s felhívta a figyelmet olyan más projektekre, nevezetesen az Eurodrones-ra, amelyben Franciaország és Németország már most együtt vesz részt a műholdas, a digitális együttműködés és kibervédelem területén.

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két ország abban is megállapodott, hogy a Tigris helikopterek következő típusának fejlesztésében is együttműködnek, valamint egy közös légvédelmirakéta-programon is együtt dolgoznak.

A francia és a német védelmi miniszter 2017 októberben és decemberben találkozik legközelebb, hogy egyeztessen a közös akcióterv előrehaladásáról.

Merkel nyitott az eurozóna franciák által óhajtott reformjára

Angela Merkel német kancellár újságírói kérdésre válaszolva jelezte, nem ellenzi, hogy az eurózónának közös költségvetése és külön pénzügyminisztere legyen.

“Nem vagyok az ellen, hogy az eurózónának legyen költségvetése. (…) Az európai pénzügyminiszterről is beszélhetünk” – mondta a német kancellár, és arra is emlékeztetett, hogy 2012-ben ő maga is javasolta, sikertelenül, hogy az eurózónának legyen egy “kisebb költségvetése”. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eurózóna minden “ilyen alapvető fejlesztéséhez” Németországban előzetesen parlamenti felhatalmazásra van szükség.

A kérdés azért merült fel, mert Emmanuel Macron egy csütörtökön megjelent francia lapinterjúban úgy vélte, hogy az eurózóna sok szempontból “nem működik”, és ebből Németország húz hasznot.

Az elnök májusi megválasztása után azt javasolta, hogy az eurózónának legyen külön pénzügyminisztere és közös költségvetése. Angela Merkel akkor óvatosan reagált erre, Berlin attól tart, hogy végül a német adófizetőknek kell állniuk a közös adósságokat. Erre Macron ismét elmondta, hogy nem akarja a nemzeti adósságokat beleöntetni egy közös zsákba.

A francia és a német pénzügyminiszter a két kormány együttes ülésén bemutatott egy útitervet a társasági adók összehangolására is, amelyet az év végéig dolgoznak ki.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Közös német-francia kormányülés: erre jutottak appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Erről tárgyal Macron és Trump Párizsban

Wed, 07/12/2017 - 16:37

Donald Trump amerikai elnök, aki a francia nemzeti ünnep alkalmából a párizsi Champs-Élysées sugárúton pénteken rendezendő katonai díszszemle vendégeként érkezik Párizsba, előző nap kétoldalú megbeszélést folytat és közös sajtótájékoztatót tart francia kollegájával, Emmanuel Macronnal. A találkozó fő témája a terrorizmus elleni közdelem lesz – tájékoztatott a francia elnöki hivatal.

Másfél hónappal Vlagyimir Putyin orosz elnök szimbolikus látogatása után, akit a versailles-i kastélyban fogadott, Emmanuel Macron a személyes kapcsolatok erősebbre fűzésének szándékával hívta meg Donald Trumpot a francia nemzeti ünnepre. A hagyományos katonai díszszemlének az amerikai hadsereg lesz az egyik főszereplője abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok száz évvel ezelőtt lépett be az első világháborúba.

Trump programja

Az amerikai elnök hivatalos programja már csütörtökön megkezdődik Párizsban, ahol délelőtt az amerikai katonákkal, majd civilekkel találkozik. Emmanuel Macron a háborús katonai vezetők sírhelyénél, a Invalidusokban fogadja őt, mielőtt kétoldalú megbeszélését folytatnak a francia elnöki hivatalban, az Élysée-palotában. A találkozón, amely után közös sajtótájékoztatót is tartanak, elsősorban a két ország prioritásának számító terrorizmus elleni küzdelmet, valamint az iraki és a szíriai helyzetet vitatja meg a két ország vezetője.

A nap az Eiffel-torony nagy presztízsű Michelin-csillagos, Jules Verne éttermében zárul, ahol Emmanuel Macron feleségével, Brigitte-tel látja vendégül Donald Trumpot és feleségét, Melaniát. A francia elnökség a látogatás diplomáciai jelentőségére helyezi a hangsúlyt. Emmanuel Macron nem szeretne szakítani az Egyesült Államokkal, miután Franciaországnak nem érdeke elszigetelni Washingtont, és szeretné megerősíteni a két szövetséges ország közötti történelmi múltú kapcsolatokat.

G20, klíma

Christophe Castaner kormányszóvivő szerint Párizs “kezet nyújt” az amerikai elnöknek és a kiszámíthatatlannak tartott Trumpot megpróbálja “visszaterelni a (nemzetközi) körbe”.

Francia értékelések szerint a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20 csoport hamburgi csúcsértekezletén a francia elnök szándékosan baráti gesztusokat tett amerikai kollégája irányába, ami egyértelmű ellentétben állt a többi európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár fellépésével, aki nagyon kritikusnak mutatkozott Donald Trumppal szemben. Emmanuel Macron nem titkolt célja, hogy megpróbálja Donald Trumpot rábírni arra, hogy az Egyesült Államok visszatérjen a párizsi klímaegyezmény keretei közé.

Nagyüzem

Csütörtökön egyébként diplomáciai csúcsforgalom van Párizsban. Délelőtt a francia és a német kormány tart együttes ülést, amely Angela Merkel német kancellár és Emmnauel Macron közös sajtótájékoztatójával zárul, néhány órával a Macron-Trump megbeszélés előtt.

Franciaországban – ellentétben Nagy-Britanniával – Donald Trump meghívása nem váltott ki vitát, s az amerikai elnök látogatásának hírére nem sokan reagáltak a politikusok részéről. Egyedül a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon jelezte, hogy nem látja szívesen Donald Trumpot Párizsban, Yannick Jadot zöld párti politikus pedig azért bírálta a francia elnököt, hogy “méltatlan szimbolikus jutalomban” részesíti amerikai kollégáját, amiért hátat fordított az emberiségnek és az éghajlatváltozásnak.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Erről tárgyal Macron és Trump Párizsban appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

2015 után újabb menekültügyi reformot ígér a francia kormány

Wed, 07/12/2017 - 16:32

Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint Franciaország eddig nem állt a helyzet magaslatán a migráció kezelésében, ezért a szerdán bemutatott új akcióterv alapján a kormány javítani kívánja a menedékkérők helyzetét, s felgyorsítani azok kiutasítását, akik nem jogosultak menekültstátuszra.

A menedékjogra jogosult menekülteknek “példamutatással tartozunk” – fogalmazott a kormányülést követő szerdai sajtótájékoztatóján a kormányfő Franciaország befogadási hagyományára hivatkozva. Jelezte, hogy jövőre 4 ezer, 2019-ben pedig 3500 szálláshelyet ad át a kormány a menedékkérők számára, s ezen felül 5 ezer új átmeneti befogadóhelyet is biztosít a menekültstátusszal már rendelkező külföldieknek addig, amíg nem találnak lakást. A kormányfő azt is elmondta, hogy létrejön egy tárcaközi delegáció, amely a menekültek integrációját fogja segíteni.

A miniszterelnök bejelentette, hogy várhatóan már szeptemberben a nemzetgyűlés elé terjeszti a kormány az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a menedékkérők elhelyezésének javítása mellett “jelentősen” csökkenni fog a menedékkérelmek elbírálása ideje, a jelenlegi 14-ről 6 hónapra.

Becslések szerint a helyhiány miatt a menedékkérők jelenleg mintegy negyven százaléka az utcán vagy illegális sátortáborokban élve várja meg, hogy a kérelméről döntsenek a hatóságok.

Edouard Philippe világossá tette, hogy az új francia kormány megkülönbözteti a gazdasági migránsokat azoktól, akik menedéket keresnek Franciaországban, és következetesen kíván fellépni azokkal szemben, akik nem jogosultak menekültstátuszra. Őket a kérelmük elutasítása után ezentúl “szisztematikusan” el fogják távolítani az ország területéről – hangsúlyozta a miniszterelnök.

“2016-ban az országban szabálytalan helyzetben lévő és emiatt előállított 91 ezer külföldi közül csak 31 ezren kapták meg a kiutasítási határozatot arról, hogy el kell hagyniuk Franciaországot, és kevesebb mint 25 ezren mentek el ténylegesen, ezek a számok nem kielégítők” – mondta a miniszterelnök.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post 2015 után újabb menekültügyi reformot ígér a francia kormány appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

496. Most éppen itt tart az adóreform (de hogy hol lesz holnap?)

Wed, 07/12/2017 - 16:17

A miniszterelnök múlt heti nemzetgyűlési beszéde arra engedett következtetni, hogy bizonyos adóreformok Emmanuel Macron ígéretével ellentétben nem valósulnak meg azonnal, hanem a ciklus későbbi részében kerül rájuk sor. Szerda reggelre megfordult a dolog. Lesz 2018-as adóreform, a kérdés már csak az, miből.

Édouard Philippe miniszterelnök ma reggel a Les Échos nevű gazdasági napilapban beszélt az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről. Mint mondta, a ciklus teljességére tervezett 20 milliárdnyi adócsökkentésből 11 milliárdot már jövőre hatályba léptetnek. (Ez a GDP 0,6%-a a kormányzat számításai szerint.) Az interjúból kiderül, hogy a Macron által ígért 50 milliárdos beruházási csomag sem került le a naprendről (de pontos dátum és ütemterv nem hangzik el).

Itt csökken, ott nő

Philippe bejelentése szerint egy 3 milliárdos csomaggal megkezdik a lakhatási adó átalakítását, amely az elnök szándékai szerint a ciklus végére múló emlék maradna a háztartások 80%-a számára. Ez kedvező dolog az alacsony jövedelműeknek. Ahogy bizonyos munkavállalói járulékok várható eltörlése és csökkentése is nekik lesz jó jövőre. Ugyanakkor ezt a járulékcsökkenést részben ellensúlyozza, hogy emelkedik a CSG, az általános szociális hozzájárulás mértéke. Ezt nemcsak a magánszektor munkavállalói fizetik, hanem köztisztviselők és nyugdíjasok is, szinte minden jövedelem. Mivel ők a szóban forgó járulékokat nem, vagy máshogy fizetik, nekik kompenzációs intézkedéseket ígér a kormány.

Átalakul a vagyonadó is (ISF). Ezt az adófajtát teljes egészében átalakítják jövőre, csak az ingatlanvagyonra vonatkozik majd (magyarul ingatlanadó lesz belőle). Összességében ez 3 milliárdot hagy – ezúttal – a jobban keresőknél, hiszen a vagyonadót az 1,3 millió eurónál többet érő vagyonnal rendelkezők fizetik. Ugyancsak a vagyonosabbaknak kedvez – és a kevésbé vagyonosoknak okoz nagyobb nehézséget – hogy a megtakarításokból származó hasznok adózását átalakítják, egykulcsossá teszik (30% a cél). Azt még nem látom át, hogy utóbbi esetleg összefügg-e azzal, hogy a kiskeresetűek megtakarítási hajlandóságát akarják csökkenteni, és a növekedést pörgetni, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében bele akarnak nyúlni a mintegy 12 000 milliárdnyi francia megtakarítás mézesbödönébe.

A kormány tartja az előző kabinet ígéretét, hogy a vállalati nyereségadót leviszi az európai átlag szintjére, azaz 25%-ra a ciklus végére, 2022-re.

Felpörgetett adóreform, de kérdés, miből

Források szerint bár Macron gyors lépéseket ígért a kampányban, az adóreform naptárja bizonytalan. Bizonytalan, már csak az elszálló hiány miatt is (erről, és a következő megszorításokról itt írtam). Mint arról egy korábbi posztban beszámoltam, van, aki szerint a népszerűségi adatok romlása is arra ösztönzi az elnököt, hogy tartsa az eredeti menetrendet. (Én ebben visszafogottan szkeptikus vagyok, mert ennek nem most van itt az ideje. Bár igaz az, hogy az egyszer elvesztett bizalmat nehéz visszaszerezni.)

Egyébként ahhoz, hogy az idén 3% alá csússzon a hiány, 4,5 milliárd eurót kell találniuk a minisztériumoknak. A pontos részletek ezekben az órákban derülnek ki.

Ahogy a mai elemzéseket hallgattam, az adóreform kapcsán az érdekel mindenkit, hogy miből fogják finanszírozni. A napokban a gazdasági miniszter azt mondta, érkezik egy 10 milliárd euró értékű privatizációs csomag is. Persze konkrétumot sem ő, sem a kormányfő nem mondott arról, hogy mikor és milyen vállalatoktól, vagy tulajdonrészeitől óhajt megszabadulni az állam. A kormányfő mindenesetre inflációkövető, status quo-t tartó költségvetést ígért jövőre.

Biztos lesznek még bejelentések, de izgalmas költségvetési vita lesz, az biztos. Szűk a mozgástér!

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 496. Most éppen itt tart az adóreform (de hogy hol lesz holnap?) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

495. Mégis, még egy szó az elnöki népszerűségről…

Wed, 07/12/2017 - 15:15

Pár napja én magam mondtam, hogy nem számít Macron népszerűsége, mert hamarosan romolhat, mielőtt javul. Vagyis az elnök népszerűségét a ciklus végén kell nézni. És akkor sem az elégedettségi számokat, hanem az első fordulós szavazati arányra vonatkozó adatokat, mert abból tudjuk meg, mekkora az újraválasztásának az esélye. Viszont van egy friss adatom, amit azért megemlítek, mert illusztrációnak érdekes.

A Paris Match-nak készült Ifop-Fiducial mérésekben Macron az előző hónapban hat pontot veszített, ebben a hónapban pedig négyet. Ez két hónap alatt tíz pont. Nyilván: éppen kifulladóban van az újdonság, vége a mézesheteknek. Meg az esés persze lehet annak a következménye is, hogy Macron nem csökkentette az elvárásokat a hivatalba lépése után. Ami bizony komoly politikai hiba.

Az adatokat bemutató cikk utal is arra, hogy nem értékelte a közvélemény azokat a döntéseket, amelyek arra utaltak, hogy bizonyos választási ígéretek csak a ciklus végén valósulhatnak meg – s Macron ezekre reagált néhány meglepő, 180 fokos fordulatot jelentő döntésével.

Tényleg volt egy kis kakofónia itt az elmúlt napokban. Össze-vissza jelentgették be, hogy mikor lesz vagy nem lesz adóreform (bizonyos elemeket el akartak tolni 2018 utánra, vagy még későbbre).

Ma reggel a miniszterelnök – saját magának is ellentmondva – egy lapinterjúban végül azt mondta, hogy 2018-tól lesz adóreform. Politikailag ez azért érdekes, mert állítólag Macron gyakorlatilag felülbírálta a miniszterelnök múlt heti bejelentéseit, amit egyesek igencsak megalázó dolognak vélnek a kormányfővel szemben.

De erről, meg az adóreformról majd egy másik cikkben

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 495. Mégis, még egy szó az elnöki népszerűségről… appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Szombaton július 14-i utcabál a Francia Intézetnél

Tue, 07/11/2017 - 15:19

Ingyenes koncertekkel várja az érdeklődőket szombaton a budapesti Francia Intézet, amely idén is utcabált rendez a július 14-ei francia nemzeti ünnep alkalmából.

Az ingyenes programot Szeder, a fiatal énekes-gitáros-dalszerző koncertje nyitja meg, amelyen francia nyelvű sanzonok is felcsendülnek. “A Reggeli dallal ismertté vált előadó sajátos humorával, szókimondó, őszinte szövegeivel lopta be magát a rajongók szívébe. Zenekara 2016-ra nyerte el mai formáját, és alakította ki saját hangzásvilágát” – olvasható a Francia Intézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Mint írják, Szeder franciás koncertjét a Strasbourgban verbuválódott Les Garcons Trottoirs előadása követi, akik szintén új albummal érkeznek a Francia Intézet elé. A Paul d’Amour (gitár, ének), Jean-René Mourot (tangóharmonika, trombita, zongora, ének), Marc-Antoine Schmitt (bőgő, basszusgitár, ének) és Fred Villard (dob, ütőhangszerek, ének) alkotta négyes legújabb albumát a zenei stílusok sokfélesége jellemzi, miközben az egyszerre vicces és érzelmes alaphangvétel változatlan maradt. A romantikus balladákat, szvinget, rockosabb számokat játszó banda bulijai során is érdemes a dalok szövegére figyelni – áll a közleményben.

Mint írják, az estet idén TMX, a méltán híres Kollektíva zenei sorozat és a Sticky Beats diszkómárka sztárja zárja francia fűszerezésű elektronikával.

A Budapesti Francia Intézet Fő utcai épületének 25. születésnapja alkalmából a szervezők különleges dekorációval készülnek.

(Szöveg: MTI)

The post Szombaton július 14-i utcabál a Francia Intézetnél appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Macronék készülnek a rendeleti kormányzásra, a radikális baloldal ellenzi

Tue, 07/11/2017 - 15:13

Megkezdte a francia nemzetgyűlés hétfőn annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a kormány rendeletekben módosíthatja a munkatörvénykönyvét.

A munkajogi reform Emmanuel Macron államfő egyik legfőbb választási ígérete a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére. A tervezetet a radikális baloldali ellenzék és a szakszervezetek – amelyekkel már június elején megkezdődtek az egyeztetések – egy része élesen bírálta.

A két nagy radikális szakszervezet, a CGT és az FO szeptember 12-re hirdetett tüntetést, amelyhez a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt is csatlakozott.

Az elnök pártja, a nemzetgyűlésben abszolút többséggel rendelkező Köztársaság lendületben és politikai szövetségese, a centrista Modem, valamint a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak is támogatják a reformot. Ez utóbbiak szerint a javaslat “globálisan jó irányban halad”.

A radikális baloldal viszont sem a reform tartalmát, sem a rendeleti formát nem támogatja.

“Mobilizációra szólítunk fel ez ellen a valóságos antidemokratikus erőfitogtatás és a fizetésből élők jogainak felszámolása ellen” – mondta hétfőn Pierre Dharréville kommunista képviselő.

A munkajogi reform átírná az ágazatokon és a vállalatokon belüli megállapodások szabályozását, összevonná a cégeken belüli munkavállalói képviseleteket, megkönnyítené az elbocsátások feltételeit és maximalizálná a végkielégítéseket.

A rendeleti szabályozást lehetővé tevő törvénytervezet kilenc cikkelyből áll. Ehhez négyszáz módosító javaslat érkezett, amelynek háromnegyedét a baloldal nyújtotta be. A tervezetről egész héten vitáznak a képviselők, s elképzelhető, hogy a vita a jövő héten is folytatódik.

A kormány a rendeleti megoldást azért választotta, hogy felgyorsítsa az eljárást, különben a munkajogi reformot hosszú hónapokon át többszöri olvasatban vitatná meg a nemzetgyűlés és a szenátus.

A rendeleti szabályozásról szóló törvénytervezetet a szenátus július 24-én kezdi megvitatni, a végleges elfogadás augusztus végén várható. A munkajog reformjáról, azaz a rendeletek tartalmáról közben a munkaügyi miniszter július 20-ig, majd augusztus 20. és szeptember 20. között 48 alkalommal egyeztet a szakszervezetekkel.

A rendeleteket a kormány a szeptember 20-i ülésén tervezi elfogadni, a parlamenti ratifikáció szeptember végén, október elején, a költségvetési vita előtt várható.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Macronék készülnek a rendeleti kormányzásra, a radikális baloldal ellenzi appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Csütörtökön közös német-francia kormányülés Párizsban

Tue, 07/11/2017 - 15:02

Az uniós védelmi politika áll a csütörtöki francia-német közös kormányülés középpontjában, amelyet Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár vezetésével tartanak Párizsban – közölte hétfőn a francia elnöki hivatal.

A tájékoztatás szerint Párizs és Berlin elsősorban a két ország egységére akarja ismételten ráirányítani a figyelmet az immár 19. közös kormányüléssel, amelyen a vezetőkön és a külügyminisztereken kívül a védelmi, a belügyi és a munkaügyi tárca vezetői vesznek részt.

A közös munkaebéd előtt a minisztériumi vezetők párokban fognak dolgozni az illetékességi körükbe eső projektek kidolgozásán.

A két kormány együttes ülésének legfőbb kérdése a védelmi és a biztonságpolitika lesz, elsősorban a terrorizmus elleni harc függvényében. A francia elnök várhatóan felkéri a német kancellárt, hogy járuljon hozzá a Száhel-övezet országainak támogatásához, ahogy azt a térség országainak júniusi bamakói csúcstalálkozóján is megtette.

Párizs azt szeretné, ha a régió országai kialakítanának egy hadsereget a dzsihadisták elleni harcokhoz, amellyel párhuzamosan a Száhel-övezet fejlesztésére pénzügyi alapot hozna létre Franciaország, számítva Németország anyagi támogatására is.

Miután az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői június 22-én megerősítették, hogy létrehoznak egy közös európai védelmi alapot, illetve összehangolják és megerősítik a tagországok közötti strukturális katonai együttműködést, a francia kormány csütörtökön már konkrét együttműködési projekteket szeretne bejelenteni.

“Minisztériumonként akcióterveket fogunk készíteni, egyértelmű projektekkel, nagy általános nyilatkozatok helyett” – fogalmazott egy francia elnökségi forrás.

A párizsi találkozó napirendjén szerepel még a kulturális cserék kérdése és a német nyelv tanításának fejlesztése a francia iskolákban, valamint a technológiai együttműködés kiszélesítése az energetikai átmenetben. A migrációs helyzet és a menekültek befogadása viszont nem témája a 19. francia-német közös kormányülésnek.

(Szöveg: MTI)

The post Csütörtökön közös német-francia kormányülés Párizsban appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Pages