Feed aggregator

A májusi elnökválasztás, illetve a mostani parlamenti választások nyomán a pártrendszer alakult át Franciaországban és nem a politikai rendszer – mondta Soós Eszter Petronella politológus az MTI-nek adott hétfői interjújában.

A Franciaország-szakértő szerint Emmanuel Macron elnök, illetve most pártja nagyarányú győzelméhez kellett a szerencse is, kellett François Fillon konzervatív elnökjelölt korrupciós ügye. “Ha a Köztársaságiak ügyesebbek, akkor most nem Macron elnökről beszélünk” – fogalmazott. A történtek ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az új elnöknek arra, hogy tartósan átrajzolja a pártrendszert, ami a következő évek nagy kihívása számára.

A Macron-párt, a Köztársaság lendületben és szövetségese, a François Bayrou vezette centrista Modem által szerzett abszolút parlamenti többség a kutató szerint az elnökválasztás következménye. Ezzel kapcsolatban említette a győzteshez való vonzódás tényezőjét, továbbá azt, hogy Macron elkezdett kormányozni, miközben az összes többi párt válságba került. A most szerzett többség ebből kiindulva egyáltalán nem meglepő – vélekedett.

A választók döntését értékelve Soós Eszter Petronella felhívta a figyelmet, hogy a két elnökválasztási, majd a két parlamenti választási forduló szorosan összefüggött egymással. Az elnökválasztás során – mint emlékeztetett – sok volt a véletlen, a bizonytalanság. Ismételten utalt a Fillon-ügyre, rámutatva, hogy a franciák az ő esetében korrupció ellen szavaztak. A második elnökválasztási fordulóban Macronnak sokat segített, hogy a választók Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje ellen fogtak össze.

Ezt követte a nemzetgyűlési választás a győztes támogatásával, és annak elismerésével, hogy Macron eddig viszonylag jól tölti be az elnöki szerepet. 2002 óta – mióta az elnök- és a parlamenti választás ilyen közel van egymáshoz – mindig jellemző volt, hogy a megválasztott elnök megkapta a parlamenti többséget is.

A szakértő szerint a szavazók döntésében nyilvánvalóan szerepet játszott az elitváltás igénye is. “Nagyon hosszú folyamatról van szó, és több oka van annak, hogy melyik forduló miként alakult. A korrupcióellenesség, a győzteshez való húzás és az elitváltás igénye egyaránt szerepet játszott a francia választók döntésében” – vélekedett.

Az új kormányzat legfontosabb bel-, illetve gazdasági feladatai között a szakértő mindenekelőtt a munkanélküliség elleni harcot, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, a közélet erkölcsösségének erősítését, a terrorizmus elleni harcot említette. Utalt arra, hogy az ezt célzó munka a hónap végén megkezdődik, és e célok egy részének megvalósításában Macron számíthat más pártok támogatására. A jobboldali Köztársaságiaknál ugyanakkor fennáll a pártszakadás veszélye. A párt balszárnya ugyanis szeretne együttműködni az elnökkel, egyrészt mert úgy látja, hogy Macron nyitott a Köztársaságiak által fontosnak tartott értékekre, másrészt számít a párt politikusainak közreműködésére. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a most megszerzett – 351 fős – parlamenti többség “tele van felkészületlen amatőrökkel”. A szükséges politikai ismereteket ezeknek a képviselőknek munka közben kellene elsajátítaniuk – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a Franciaországban történtek milyen hatással lehetnek Európára, illetve az Európai Unióra, a szakértő kiemelte: Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel ismét működik a “francia-német mozdony”. Ugyanakkor a konkrét lépéseket illetően a szeptember végi német választásokig óvatosnak kell lenni.

Várható viszont, hogy Párizs és Berlin már a közeli jövőben nyilvánosságra hoz az unió reformjára vonatkozó francia-német “útitervet”, amely tartalmazni fog bizonyos irányokat, azokra azonban a német választási kampány miatt várhatóan a berlini törekvések nyomják rá bélyegüket. “Németország világosan megfogalmazhatja, hogy milyen – a franciák által teljesítendő – feltételek mellett nyitott a mélyítésre”. Franciaország és Németország között egyes kérdésekben vannak ugyan nézeteltérések, de megindulhat a munka – vélekedett a szakértő.

Ez ugyanakkor – tette hozzá – “nagyon izgalmas” lesz a visegrádi négyek szempontjából. A szakértő szerint mindenkinek “újra kell számolnia” azt, hogy előnyösebb-e az olyan feltételek mellett létrejövő integráció, amely növeli a gazdaságba vetett bizalmat, a beruházásokat, vagy megéri-e megtartani a saját kamat-, illetve árfolyampolitikát. Mindenkinek figyelnie kell, hogy a másik merre megy – vélekedett Soós Eszter Petronella, aki szerint ez elsősorban Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra vonatkozik.

A szakértő szerint mindez felgyorsíthatja az euróövezethez való csatlakozás újragondolását is. Ha ugyanis megindul egy mélyebb együttműködés, és kialakul egy “mag-Európa”, akkor ez potenciálisan azt jelentheti, hogy a kinn maradók számára megnő a belépés ára.

Emmanuel Macron azt akarja, hogy erről az útitervről valamennyi uniós tagállamban tartsanak demokratikus vitát. Az új elnök amellett van, hogy legyenek “mélyebb együttműködések”, arra viszont ne legyen mód, hogy ezt bárki megvétózhassa. “Beszéljétek meg, gondoljátok végig, aki jön, az jön, aki nem, az nem” – Marcron ebből indul ki, ugyanakkor érzi “a demokratikus deficit” problémáját. Ezt szeretné ellensúlyozni azzal, hogy minden egyes tagországban tartsanak demokratikus konzultációt.

Még az elnökválasztási kampány idején Macron szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben az uniós alapértékeket. A szakértő ezt “kampányüzenetként” jellemezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti választási kampány idején e tekintetben az elnök jóval visszafogottabb volt. “Azt gondolom, hogy ezek a kérdések nem Párizsban, hanem Berlinben dőlnek el” – jelentette ki az MTI-nek Soós Eszter Petronella.

(Szöveg: MTI)

The post 475. Minden, amit tudni akarsz a parlamenti választásról: MTI-interjúm appeared first on Francia politika.

A májusi elnökválasztás, illetve a mostani parlamenti választások nyomán a pártrendszer alakult át Franciaországban és nem a politikai rendszer – mondta Soós Eszter Petronella politológus az MTI-nek adott hétfői interjújában.

A Franciaország-szakértő szerint Emmanuel Macron elnök, illetve most pártja nagyarányú győzelméhez kellett a szerencse is, kellett François Fillon konzervatív elnökjelölt korrupciós ügye. “Ha a Köztársaságiak ügyesebbek, akkor most nem Macron elnökről beszélünk” – fogalmazott. A történtek ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az új elnöknek arra, hogy tartósan átrajzolja a pártrendszert, ami a következő évek nagy kihívása számára.

A Macron-párt, a Köztársaság lendületben és szövetségese, a François Bayrou vezette centrista Modem által szerzett abszolút parlamenti többség a kutató szerint az elnökválasztás következménye. Ezzel kapcsolatban említette a győzteshez való vonzódás tényezőjét, továbbá azt, hogy Macron elkezdett kormányozni, miközben az összes többi párt válságba került. A most szerzett többség ebből kiindulva egyáltalán nem meglepő – vélekedett.

A választók döntését értékelve Soós Eszter Petronella felhívta a figyelmet, hogy a két elnökválasztási, majd a két parlamenti választási forduló szorosan összefüggött egymással. Az elnökválasztás során – mint emlékeztetett – sok volt a véletlen, a bizonytalanság. Ismételten utalt a Fillon-ügyre, rámutatva, hogy a franciák az ő esetében korrupció ellen szavaztak. A második elnökválasztási fordulóban Macronnak sokat segített, hogy a választók Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje ellen fogtak össze.

Ezt követte a nemzetgyűlési választás a győztes támogatásával, és annak elismerésével, hogy Macron eddig viszonylag jól tölti be az elnöki szerepet. 2002 óta – mióta az elnök- és a parlamenti választás ilyen közel van egymáshoz – mindig jellemző volt, hogy a megválasztott elnök megkapta a parlamenti többséget is.

A szakértő szerint a szavazók döntésében nyilvánvalóan szerepet játszott az elitváltás igénye is. “Nagyon hosszú folyamatról van szó, és több oka van annak, hogy melyik forduló miként alakult. A korrupcióellenesség, a győzteshez való húzás és az elitváltás igénye egyaránt szerepet játszott a francia választók döntésében” – vélekedett.

Az új kormányzat legfontosabb bel-, illetve gazdasági feladatai között a szakértő mindenekelőtt a munkanélküliség elleni harcot, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, a közélet erkölcsösségének erősítését, a terrorizmus elleni harcot említette. Utalt arra, hogy az ezt célzó munka a hónap végén megkezdődik, és e célok egy részének megvalósításában Macron számíthat más pártok támogatására. A jobboldali Köztársaságiaknál ugyanakkor fennáll a pártszakadás veszélye. A párt balszárnya ugyanis szeretne együttműködni az elnökkel, egyrészt mert úgy látja, hogy Macron nyitott a Köztársaságiak által fontosnak tartott értékekre, másrészt számít a párt politikusainak közreműködésére. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a most megszerzett – 351 fős – parlamenti többség “tele van felkészületlen amatőrökkel”. A szükséges politikai ismereteket ezeknek a képviselőknek munka közben kellene elsajátítaniuk – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a Franciaországban történtek milyen hatással lehetnek Európára, illetve az Európai Unióra, a szakértő kiemelte: Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel ismét működik a “francia-német mozdony”. Ugyanakkor a konkrét lépéseket illetően a szeptember végi német választásokig óvatosnak kell lenni.

Várható viszont, hogy Párizs és Berlin már a közeli jövőben nyilvánosságra hoz az unió reformjára vonatkozó francia-német “útitervet”, amely tartalmazni fog bizonyos irányokat, azokra azonban a német választási kampány miatt várhatóan a berlini törekvések nyomják rá bélyegüket. “Németország világosan megfogalmazhatja, hogy milyen – a franciák által teljesítendő – feltételek mellett nyitott a mélyítésre”. Franciaország és Németország között egyes kérdésekben vannak ugyan nézeteltérések, de megindulhat a munka – vélekedett a szakértő.

Ez ugyanakkor – tette hozzá – “nagyon izgalmas” lesz a visegrádi négyek szempontjából. A szakértő szerint mindenkinek “újra kell számolnia” azt, hogy előnyösebb-e az olyan feltételek mellett létrejövő integráció, amely növeli a gazdaságba vetett bizalmat, a beruházásokat, vagy megéri-e megtartani a saját kamat-, illetve árfolyampolitikát. Mindenkinek figyelnie kell, hogy a másik merre megy – vélekedett Soós Eszter Petronella, aki szerint ez elsősorban Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra vonatkozik.

A szakértő szerint mindez felgyorsíthatja az euróövezethez való csatlakozás újragondolását is. Ha ugyanis megindul egy mélyebb együttműködés, és kialakul egy “mag-Európa”, akkor ez potenciálisan azt jelentheti, hogy a kinn maradók számára megnő a belépés ára.

Emmanuel Macron azt akarja, hogy erről az útitervről valamennyi uniós tagállamban tartsanak demokratikus vitát. Az új elnök amellett van, hogy legyenek “mélyebb együttműködések”, arra viszont ne legyen mód, hogy ezt bárki megvétózhassa. “Beszéljétek meg, gondoljátok végig, aki jön, az jön, aki nem, az nem” – Marcron ebből indul ki, ugyanakkor érzi “a demokratikus deficit” problémáját. Ezt szeretné ellensúlyozni azzal, hogy minden egyes tagországban tartsanak demokratikus konzultációt.

Még az elnökválasztási kampány idején Macron szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben az uniós alapértékeket. A szakértő ezt “kampányüzenetként” jellemezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamenti választási kampány idején e tekintetben az elnök jóval visszafogottabb volt. “Azt gondolom, hogy ezek a kérdések nem Párizsban, hanem Berlinben dőlnek el” – jelentette ki az MTI-nek Soós Eszter Petronella.

(Szöveg: MTI)

The post 475. Minden, amit tudni akarsz a parlamenti választásról: MTI-interjúm appeared first on Francia politika.

Most aztán tényleg vége a választási szezonnak.

Kezdődik a kormányzás, és egy uborkaszezon-mentes nyár.

Kisebb többséggel kicsit nehezebb lesz – de ez is akkora többség, hogy nincs kifogás.

Az elemző most alszik egyet.

A jövő héttől folytatjuk. Új témák új kihívások!

Jó éjt mindenkinek!

The post 474. Vége appeared first on Francia politika.

Most aztán tényleg vége a választási szezonnak.

Kezdődik a kormányzás, és egy uborkaszezon-mentes nyár.

Kisebb többséggel kicsit nehezebb lesz – de ez is akkora többség, hogy nincs kifogás.

Az elemző most alszik egyet.

A jövő héttől folytatjuk. Új témák új kihívások!

Jó éjt mindenkinek!

The post 474. Vége appeared first on Francia politika.

Néhány nappal ezelőtt a Franciapolitika blog is beszámolt arról, hogy vizsgálat folyik a centrista Modem nevű párt ellen. Azt feltételezik ugyanis, hogy a Modem fiktív asszisztenseket foglalkoztatott az Európai Parlamentben, akik csak a fizetésüket vették fel, de a munkát a pártközpontban, és nem a képviselők részére végezték. A dolog azért is végtelenül kellemetlen, mert ennek a pártnak az elnöke François Bayrou igazságügyi miniszter. Aki most a nyilvánosság előtt vitatkozik Édouard Philippe miniszterelnökkel…

De kezdjük az elején!

Amikor kiderült a Modemmel szembeni nyomozás, François Bayrou igazságügyi miniszter úgy döntött, felhívja a Radio France egyik újságíróját, hogy kikérje magának a médiaérdeklődést és a kollégái “zaklatását” (az újságírók a Modem alkalmazottait kérdezgették, hogy kinek, milyen forrásból dolgoztak). Mivel Bayrou állítólag büntetőfeljelentéssel is fenyegetőzött, az illetékes újságíró politikai nyomásgyakorlásnak vette az ügyet az igazságügy-miniszter részéről. A miniszter viszont azt mondta, hogy “állampolgári minőségében” telefonált.

A Modemet érintő nyomozásban Bayrou személyi titkárára is gyanakodnak.

A dolog azért kellemetlen, mert az igazságügyi miniszter a felelős azért a törvényjavaslatért, amely a közélet erkölcsössé tételéről szól majd.

Édouard Philippe miniszterelnöknél is rákérdeztek, hogy szerinte rendben van-e, hogy Bayrou újságíróknak telefonálgat egy olyan ügyben, amely potenciálisan őt is érintheti, s a miniszterelnök azt mondta, hogy nem, amikor az ember miniszter, akkor ezt nem teheti. Bayrou ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta a szólásszabadságára hivatkozva, így Christophe Castaner kormányszóvivő is nyilvánosan figyelmeztette, hogy nem egyszerű pártelnök és állampolgár, hanem miniszter is egyben (a kormányülés után viszont jelezte, hogy nincs feszültség a kormányfő és minisztere között).

… hogy ez miért kellemetlen a kampány kellős közepén a kormánynak, az elnöknek, a hatalmas győzelem előtt álló elnöki többségnek. Ahogy az sem igényel különösebb magyarázatot, hogy Bayrou gyakorlatilag maga alatt vágja a fát: így kell elveszíteni a sajtó jóindulatát (amit amúgy az elnöki stáb is “darál”, de ez egy másik történet).

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 473. Egymásnak ugrott a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter François Bayrou appeared first on Francia politika.

Néhány nappal ezelőtt a Franciapolitika blog is beszámolt arról, hogy vizsgálat folyik a centrista Modem nevű párt ellen. Azt feltételezik ugyanis, hogy a Modem fiktív asszisztenseket foglalkoztatott az Európai Parlamentben, akik csak a fizetésüket vették fel, de a munkát a pártközpontban, és nem a képviselők részére végezték. A dolog azért is végtelenül kellemetlen, mert ennek a pártnak az elnöke François Bayrou igazságügyi miniszter. Aki most a nyilvánosság előtt vitatkozik Édouard Philippe miniszterelnökkel…

De kezdjük az elején!

Amikor kiderült a Modemmel szembeni nyomozás, François Bayrou igazságügyi miniszter úgy döntött, felhívja a Radio France egyik újságíróját, hogy kikérje magának a médiaérdeklődést és a kollégái “zaklatását” (az újságírók a Modem alkalmazottait kérdezgették, hogy kinek, milyen forrásból dolgoztak). Mivel Bayrou állítólag büntetőfeljelentéssel is fenyegetőzött, az illetékes újságíró politikai nyomásgyakorlásnak vette az ügyet az igazságügy-miniszter részéről. A miniszter viszont azt mondta, hogy “állampolgári minőségében” telefonált.

A Modemet érintő nyomozásban Bayrou személyi titkárára is gyanakodnak.

A dolog azért kellemetlen, mert az igazságügyi miniszter a felelős azért a törvényjavaslatért, amely a közélet erkölcsössé tételéről szól majd.

Édouard Philippe miniszterelnöknél is rákérdeztek, hogy szerinte rendben van-e, hogy Bayrou újságíróknak telefonálgat egy olyan ügyben, amely potenciálisan őt is érintheti, s a miniszterelnök azt mondta, hogy nem, amikor az ember miniszter, akkor ezt nem teheti. Bayrou ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyta a szólásszabadságára hivatkozva, így Christophe Castaner kormányszóvivő is nyilvánosan figyelmeztette, hogy nem egyszerű pártelnök és állampolgár, hanem miniszter is egyben (a kormányülés után viszont jelezte, hogy nincs feszültség a kormányfő és minisztere között).

… hogy ez miért kellemetlen a kampány kellős közepén a kormánynak, az elnöknek, a hatalmas győzelem előtt álló elnöki többségnek. Ahogy az sem igényel különösebb magyarázatot, hogy Bayrou gyakorlatilag maga alatt vágja a fát: így kell elveszíteni a sajtó jóindulatát (amit amúgy az elnöki stáb is “darál”, de ez egy másik történet).

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 473. Egymásnak ugrott a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter François Bayrou appeared first on Francia politika.

Szűcs Anita kollégám, a Corvinus Egyetem docense volt a Franciapolitika vendége.

Emmanuel Macron reformjai, gazdasági programja, egyáltalán mit várhatunk a következő hetektől, hónapoktól?

A Franciapolitika új adásában ezekről az – unió jövője szempontjából is fontos – kérdésekről beszélgettünk.

Fogadjátok szeretettel!

A Franciapolitika korábbi adásait pedig – például Medgyessy Péterrel, Mráz Ágostonnal, Ara-Kovács Attilával, Koncz Zsuzsával, Hofmann Rózsával – itt találjátok.

Ne felejtsétek, néhány hete van külön Franciapolitika TV rovatunk is!

The post 472. Gazdasági kilátások, Macron programja: Szűcs Anita a Franciapolitikában appeared first on Francia politika.

Szűcs Anita kollégám, a Corvinus Egyetem docense volt a Franciapolitika vendége.

Emmanuel Macron reformjai, gazdasági programja, egyáltalán mit várhatunk a következő hetektől, hónapoktól?

A Franciapolitika új adásában ezekről az – unió jövője szempontjából is fontos – kérdésekről beszélgettünk.

Fogadjátok szeretettel!

A Franciapolitika korábbi adásait pedig – például Medgyessy Péterrel, Mráz Ágostonnal, Ara-Kovács Attilával, Koncz Zsuzsával, Hofmann Rózsával – itt találjátok.

Ne felejtsétek, néhány hete van külön Franciapolitika TV rovatunk is!

The post 472. Gazdasági kilátások, Macron programja: Szűcs Anita a Franciapolitikában appeared first on Francia politika.

A francia államfő és a brit miniszterelnök kedden bejelentett megállapodása az internet biztonságát célozza – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatornán szerdán.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Emmanuel Macron francia államfő Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kedden bejelentette: hazája és Nagy-Britannia “nagyon konkrét akciótervet” indít a terrorizmus elleni küzdelemben. Emmanuel Macron jelezte, hogy az egyik legfontosabb tervezett intézkedés célja a gyűlöletre és a terrorizmusra történő uszítás megszüntetése az interneten.

Gálik Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: az akcióterv tulajdonképpen az internet biztonságáról szól, az adatvédelemről, a pénzügyi tranzakciók kezeléséről, és arról, hogy a közösségi médiában aktív nagy – főleg amerikai – cégeket rákényszeríthessék arra, hogy ők is védjék a felhasználói adatokat. Az együttműködés kiterjedne arra is, hogy levetethessenek terrorizmussal összefüggő oldalakat. Ehhez megpróbálják a felek összehangolni a törvényi szabályokat – tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Európa két legnagyobb hírszerzési közösséggel rendelkező, és a védelempolitikában leginkább eredményeket felmutatni tudó hatalma. Megjegyezte: a Brexit után a briteknek fontos lenne, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésének bizonyos elemeihez, különösen a terrorizmus elleni harchoz szükséges eszközökhöz, az EU-nak pedig az lenne az érdeke, hogy továbbra is hozzáférjenek a britek titkosszolgálati információihoz.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Internet: Macron és May erőteljesebben kontrollt akar, akcióterv jön appeared first on Francia politika.

A francia államfő és a brit miniszterelnök kedden bejelentett megállapodása az internet biztonságát célozza – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatornán szerdán.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Emmanuel Macron francia államfő Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után kedden bejelentette: hazája és Nagy-Britannia “nagyon konkrét akciótervet” indít a terrorizmus elleni küzdelemben. Emmanuel Macron jelezte, hogy az egyik legfontosabb tervezett intézkedés célja a gyűlöletre és a terrorizmusra történő uszítás megszüntetése az interneten.

Gálik Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta: az akcióterv tulajdonképpen az internet biztonságáról szól, az adatvédelemről, a pénzügyi tranzakciók kezeléséről, és arról, hogy a közösségi médiában aktív nagy – főleg amerikai – cégeket rákényszeríthessék arra, hogy ők is védjék a felhasználói adatokat. Az együttműködés kiterjedne arra is, hogy levetethessenek terrorizmussal összefüggő oldalakat. Ehhez megpróbálják a felek összehangolni a törvényi szabályokat – tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy Nagy-Britannia és Franciaország Európa két legnagyobb hírszerzési közösséggel rendelkező, és a védelempolitikában leginkább eredményeket felmutatni tudó hatalma. Megjegyezte: a Brexit után a briteknek fontos lenne, hogy továbbra is hozzáférjenek az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésének bizonyos elemeihez, különösen a terrorizmus elleni harchoz szükséges eszközökhöz, az EU-nak pedig az lenne az érdeke, hogy továbbra is hozzáférjenek a britek titkosszolgálati információihoz.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Internet: Macron és May erőteljesebben kontrollt akar, akcióterv jön appeared first on Francia politika.

Édouard Philippe francia miniszterelnök kedden “hasznosnak” nevezte bevezetni az arányosabb választási rendszert a nemzetgyűlési választásokon, amelynek két nappal ezelőtti első fordulóját Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a François Bayrou vezette, centrista Modem nyerte meg a szavazatok 32,32 százalékával, s ezzel a jövő vasárnapi második fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet.

“Úgy gondolom, hogy hasznos lenne egy adag arányosságot bevezetni a nemzetgyűlésbe. Azzal megnyílhatna a helyek elosztása olyan politikai mozgalmaknak is, amelyek nem tudják a többségi rendszerben a demokratikus határt megugrani”

– mondta a miniszterelnök a France Info hírrádióban.

“Az adag aztán persze kérdés. Kis adag vagy teljes adag? Na, ez a kérdés” – tette hozzá.

Emmanuel Macron az elnökválasztási kampányban ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén a nemzetgyűlési választási rendszert arányosabbá teszi a pártok támogatottságának jobb képviseletére a parlamenti alsóházban, a képviselők számát pedig harmadával csökkenti.

“Az eredményből arra lehet következtetni, hogy meglesz a többség, ennek örülök. De nagy óvatossággal és nagy alázattal kezelem a franciák választását” – fogalmazott a miniszterelnök.

“Hallom azokat, akik azt mondják, hogy megvan annak a kockázata, hogy túl erős lesz a többség. Jelezném, hogy a francia demokrácia a parlamenti többség mellett más hatalmi pilléreken is nyugszik. A szenátuson például, ahol a (jobbközép) Köztársaságiak vannak többségben” – hangsúlyozta Édouard Philippe, aki szerint a nemzetgyűlés is sokszínű lesz.

“Lesz vita a nemzetgyűlésben is, mert lesznek ellenzékiek” – mondta.

Az elnök egy éve alakult mozgalma az első fordulóban aratott 32,32 százalékos győzelemmel az alacsony, alig 49 százalékos részvétel miatt várhatóan több mint kétharmados többséggel fog rendelkezni a vasárnapi második fordulót követően a nemzetgyűlésben.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal került a második helyre, s 70-130 fős frakciója lehet, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett, s maximum tíz mandátumot szerezhet, amellyel nem tud önálló frakciót alakítani. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja és a kommunisták együttesen 13,75 százalékot értek el, 10-23 mandátummal, a Szocialista Párt (PS) a szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal és egy 20-35 fős frakcióval kénytelen megelégedni.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Ez a kormány is belengeti az arányosságot a választási rendszerben appeared first on Francia politika.

Édouard Philippe francia miniszterelnök kedden “hasznosnak” nevezte bevezetni az arányosabb választási rendszert a nemzetgyűlési választásokon, amelynek két nappal ezelőtti első fordulóját Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a François Bayrou vezette, centrista Modem nyerte meg a szavazatok 32,32 százalékával, s ezzel a jövő vasárnapi második fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet.

“Úgy gondolom, hogy hasznos lenne egy adag arányosságot bevezetni a nemzetgyűlésbe. Azzal megnyílhatna a helyek elosztása olyan politikai mozgalmaknak is, amelyek nem tudják a többségi rendszerben a demokratikus határt megugrani”

– mondta a miniszterelnök a France Info hírrádióban.

“Az adag aztán persze kérdés. Kis adag vagy teljes adag? Na, ez a kérdés” – tette hozzá.

Emmanuel Macron az elnökválasztási kampányban ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén a nemzetgyűlési választási rendszert arányosabbá teszi a pártok támogatottságának jobb képviseletére a parlamenti alsóházban, a képviselők számát pedig harmadával csökkenti.

“Az eredményből arra lehet következtetni, hogy meglesz a többség, ennek örülök. De nagy óvatossággal és nagy alázattal kezelem a franciák választását” – fogalmazott a miniszterelnök.

“Hallom azokat, akik azt mondják, hogy megvan annak a kockázata, hogy túl erős lesz a többség. Jelezném, hogy a francia demokrácia a parlamenti többség mellett más hatalmi pilléreken is nyugszik. A szenátuson például, ahol a (jobbközép) Köztársaságiak vannak többségben” – hangsúlyozta Édouard Philippe, aki szerint a nemzetgyűlés is sokszínű lesz.

“Lesz vita a nemzetgyűlésben is, mert lesznek ellenzékiek” – mondta.

Az elnök egy éve alakult mozgalma az első fordulóban aratott 32,32 százalékos győzelemmel az alacsony, alig 49 százalékos részvétel miatt várhatóan több mint kétharmados többséggel fog rendelkezni a vasárnapi második fordulót követően a nemzetgyűlésben.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,56 százalékkal került a második helyre, s 70-130 fős frakciója lehet, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 13,20 százalékot szerzett, s maximum tíz mandátumot szerezhet, amellyel nem tud önálló frakciót alakítani. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon pártja és a kommunisták együttesen 13,75 százalékot értek el, 10-23 mandátummal, a Szocialista Párt (PS) a szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal és egy 20-35 fős frakcióval kénytelen megelégedni.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Ez a kormány is belengeti az arányosságot a választási rendszerben appeared first on Francia politika.

Ma reggel egy nagyon érdekes kérdést kaptam a Pirkadat című műsorban. Hogy igaz-e, hogy Botka László és Emmanuel Macron hasonlítanak egymásra? Már sokadszor hallom ezt az érvet, de szerintem két nagyon fontos oka is van, hogy Botka László nagyon távol áll Macron potenciáljától.

Először is, Emmanuel Macronnal ellentétben Botka László nem a politikai centrumot kívánja összerántani, és nem az aktív középosztályt próbálja megszólítani. Abból a radikalizálódó baloldali politikából, amit Botka képvisel, egészen másfajta lehetőségek és mozgások következnek, mint abból a centrista, jobbra nyitott politikából, amelyet Macron kínált a franciáknak. A Botka-féle politika a saját bázis összerántására alkalmas, hiszen ez a Corbyn-, Sanders-, Hamon-irányvonalba illeszthető baloldali radikalizálódás nyilvánvalóan kedves a baloldali törzsbázisnak.

Ám amikor a kvóta-népszavazás és a CEU-ügy örvén a Fidesz éppen a városi és diplomás szavazók kezét engedi el, joggal merül fel a kérdés, hogy az MSZP helyes stratégiát választ-e a kizárólagos balra húzódással, hiszen utóbbi érdemi és jelentős erősödést, új szavazókat eddig nem hozott a közösségnek.

Másodszor, Emmanuel Macron elengedte a kezét annak a márkának, amely a francia szavazók fülében rosszul csengett: nem volt hajlandó részt venni a Szocialista Párt akcióiban, az előválasztásban, hanem saját, új márkát hozott létre (En marche !). Botka László viszont kísérletet sem tett arra, hogy lecserélje, megváltoztassa, vagy megkerülje a nehéz helyzetbe került márkát, ezáltal viszont a saját növekedési esélyeit is korlátozza.

Természetesen nemcsak ezek az érvek szerepeltek az elemzésemben, nem akarom lelőni az összes poént – ezért érdemes végignézni :). Fogadjátok szeretettel!

The post 471. Két ok, amiért Botka László nem Emmanuel Macron appeared first on Francia politika.

Ma reggel egy nagyon érdekes kérdést kaptam a Pirkadat című műsorban. Hogy igaz-e, hogy Botka László és Emmanuel Macron hasonlítanak egymásra? Már sokadszor hallom ezt az érvet, de szerintem két nagyon fontos oka is van, hogy Botka László nagyon távol áll Macron potenciáljától.

Először is, Emmanuel Macronnal ellentétben Botka László nem a politikai centrumot kívánja összerántani, és nem az aktív középosztályt próbálja megszólítani. Abból a radikalizálódó baloldali politikából, amit Botka képvisel, egészen másfajta lehetőségek és mozgások következnek, mint abból a centrista, jobbra nyitott politikából, amelyet Macron kínált a franciáknak. A Botka-féle politika a saját bázis összerántására alkalmas, hiszen ez a Corbyn-, Sanders-, Hamon-irányvonalba illeszthető baloldali radikalizálódás nyilvánvalóan kedves a baloldali törzsbázisnak.

Ám amikor a kvóta-népszavazás és a CEU-ügy örvén a Fidesz éppen a városi és diplomás szavazók kezét engedi el, joggal merül fel a kérdés, hogy az MSZP helyes stratégiát választ-e a kizárólagos balra húzódással, hiszen utóbbi érdemi és jelentős erősödést, új szavazókat eddig nem hozott a közösségnek.

Másodszor, Emmanuel Macron elengedte a kezét annak a márkának, amely a francia szavazók fülében rosszul csengett: nem volt hajlandó részt venni a Szocialista Párt akcióiban, az előválasztásban, hanem saját, új márkát hozott létre (En marche !). Botka László viszont kísérletet sem tett arra, hogy lecserélje, megváltoztassa, vagy megkerülje a nehéz helyzetbe került márkát, ezáltal viszont a saját növekedési esélyeit is korlátozza.

Természetesen nemcsak ezek az érvek szerepeltek az elemzésemben, nem akarom lelőni az összes poént – ezért érdemes végignézni :). Fogadjátok szeretettel!

The post 471. Két ok, amiért Botka László nem Emmanuel Macron appeared first on Francia politika.

Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén, hogy:

“Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy fel kell készülnünk azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak. Magyarország európai ország, az Európai Unió tagja, és az is marad. Ezért az Európa jövőjéről szóló viták a mi jövőnkről szóló viták is.

A hétvégi franciaországi választások azt mutatják, hogy az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is. A régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat egyszerűen letolták a pályáról. Szeptemberben túljutunk a német választásokon, s számíthatunk arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására.

Ma még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését. Ma annyi mondható, hogy az előttünk álló Európát átalakító kísérletek dimenziója széles és mély.”

Igazán figyelemre méltó megállapítás-sor ez – az elemző számára legalábbis biztosan. Mondom, miért.

Először is Orbán Viktor “a régi elit” pártjai közé sorolta “a néppártiakat”, vagyis a republikánusokat, miközben a republikánus mozgalom a Fidesz testvérpártja. Úgy tűnt korábban, hogy ennek a testvér-pártiságnak megfelelően megfelelően François Fillon elnökségét támogatta, tanácsadói, a Habony-Finkelstein páros pedig a magyar sajtó beszámolói szerint Nicolas Sarkozy előválasztási kampányába is bedolgoztak. Nyilván nem Orbán akaratától, jóváhagyásától függetlenül. Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz a hazai retorikában leválik a néppártról, a republikánusokról.

Egy dolog biztosan árnyalja a képet: Orbán hivatali partnere a volt republikánus Édouard Philippe, és maga Macron elnök, aki tágra nyitotta az ajtót a republikánusok egy részének is. Elképzelhető, hogy a “Macron-forradalom” ilyen jellegű nyilvános elismerése a kétoldalú kapcsolatok szempontjából üzenet, hiszen korábban már lehetett arról hallani, mennyire bajban van mindenki – nemcsak a magyar kormány – az új elittel való kapcsolatfelvétel dolgában.

Másodszor, Orbán ügyesen ismerte fel, hogy amikor 2016 végén a “lázadás évét” prognosztizálta 2017-re, az potenciálisan nemcsak Le Penre volt érthető, hanem akár Macronra is, hiszen mindkét politikus sikere a korábbi, stabilnak tűnő politikai- és pártstruktúrák felforgatását jelentheti (persze az eredeti szöveg inkább Le Penre vonatkozott, mint Macronra: “És a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy valami hasonló megy végbe Franciaországban is: a magukra hagyottak, a kiszolgáltatottak keresik a kiutat, és ez a magárahagyatottság válik politikai szavazattá”).

A Macron-győzelem sok módon értelmezhető. Értelmezhető úgy, hogy a városi, liberális, Európa-párti elit megállította a lázadást (ez talán a domináns baloldali-liberális értelmezés); úgy is, hogy a neoliberális, globalista-pénzügyi stb. elit megszállta Franciaországot (ez esetleg a radikális baloldali-jobboldali értelmezés); meg úgy is, hogy teljes elitcsere történt, mert egy bizonyos típusú elitből elegük lett a franciáknak (persze kérdés, hogy milyen típusú az az elit, amelyet a franciák el akartak zavarni?). Politikai szándék kérdése, hogy mit emelünk ki Macron győzelméből, mire helyezzük a hangsúlyt. Orbán Viktor a harmadik interpretációt alkalmazta itt, mert ez illett a Fidesz jelenleg is futó “lázadó” üzenetébe. Orbán eközben retorikailag le is választotta magát “a vesztesekről”, vagyis egyúttal ismét kijelölte a Fidesz pozícióját is: a lázadók mellett áll.

Érdekes a szöveg további része is, mert sugallja, hogy érkezik egy nagyhatalmi uniós reformcsomag, de ennek a csomagnak a tartalma bizonytalan, nem lehet tudni, hogy jó vagy rossz lesz Magyarországnak (erről érdemes beszélgetni, egyre többet, mert ez nemzeti sorskérdés – legutóbb Balázs Pétert kérdeztem erről a Franciapolitika adásában).

Az orbáni szöveg ezúttal nem Brüsszelről beszél, hanem arról, hogy a német választás után a két vezető nagyhatalom megpróbálja felborítani a status quo-t. Úgy értelmezem ezt a szöveget, hogy – nagyon helyesen – Orbán érzi, a német kapcsolatok mellett most felértékelődnek a francia-magyar kapcsolatok is. Elképzelhető, hogy ezért a miniszterelnök adott esetben retorikai gesztusokat tesz a francia elnöknek? Annak a francia elnöknek, aki a kampány hevében egyébként meglehetősen erős, harcos üzeneteket küldött mind a magyar, mind pedig a lengyel kormánynak?

Nem tudom. Nem akarok túl sokat beleolvasni egy ilyen bekezdésbe. De a fenti szempontok alapján fogom figyelni a magyar kormány lépéseit, kommunikációját és a kétoldalú kapcsolatok alakulását a következő hetekben.

(Kép: MTI, Kovács Tamás)

The post 470. Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén… appeared first on Francia politika.

Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén, hogy:

“Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy fel kell készülnünk azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak. Magyarország európai ország, az Európai Unió tagja, és az is marad. Ezért az Európa jövőjéről szóló viták a mi jövőnkről szóló viták is.

A hétvégi franciaországi választások azt mutatják, hogy az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is. A régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat egyszerűen letolták a pályáról. Szeptemberben túljutunk a német választásokon, s számíthatunk arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására.

Ma még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését. Ma annyi mondható, hogy az előttünk álló Európát átalakító kísérletek dimenziója széles és mély.”

Igazán figyelemre méltó megállapítás-sor ez – az elemző számára legalábbis biztosan. Mondom, miért.

Először is Orbán Viktor “a régi elit” pártjai közé sorolta “a néppártiakat”, vagyis a republikánusokat, miközben a republikánus mozgalom a Fidesz testvérpártja. Úgy tűnt korábban, hogy ennek a testvér-pártiságnak megfelelően megfelelően François Fillon elnökségét támogatta, tanácsadói, a Habony-Finkelstein páros pedig a magyar sajtó beszámolói szerint Nicolas Sarkozy előválasztási kampányába is bedolgoztak. Nyilván nem Orbán akaratától, jóváhagyásától függetlenül. Nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz a hazai retorikában leválik a néppártról, a republikánusokról.

Egy dolog biztosan árnyalja a képet: Orbán hivatali partnere a volt republikánus Édouard Philippe, és maga Macron elnök, aki tágra nyitotta az ajtót a republikánusok egy részének is. Elképzelhető, hogy a “Macron-forradalom” ilyen jellegű nyilvános elismerése a kétoldalú kapcsolatok szempontjából üzenet, hiszen korábban már lehetett arról hallani, mennyire bajban van mindenki – nemcsak a magyar kormány – az új elittel való kapcsolatfelvétel dolgában.

Másodszor, Orbán ügyesen ismerte fel, hogy amikor 2016 végén a “lázadás évét” prognosztizálta 2017-re, az potenciálisan nemcsak Le Penre volt érthető, hanem akár Macronra is, hiszen mindkét politikus sikere a korábbi, stabilnak tűnő politikai- és pártstruktúrák felforgatását jelentheti (persze az eredeti szöveg inkább Le Penre vonatkozott, mint Macronra: “És a legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy valami hasonló megy végbe Franciaországban is: a magukra hagyottak, a kiszolgáltatottak keresik a kiutat, és ez a magárahagyatottság válik politikai szavazattá”).

A Macron-győzelem sok módon értelmezhető. Értelmezhető úgy, hogy a városi, liberális, Európa-párti elit megállította a lázadást (ez talán a domináns baloldali-liberális értelmezés); úgy is, hogy a neoliberális, globalista-pénzügyi stb. elit megszállta Franciaországot (ez esetleg a radikális baloldali-jobboldali értelmezés); meg úgy is, hogy teljes elitcsere történt, mert egy bizonyos típusú elitből elegük lett a franciáknak (persze kérdés, hogy milyen típusú az az elit, amelyet a franciák el akartak zavarni?). Politikai szándék kérdése, hogy mit emelünk ki Macron győzelméből, mire helyezzük a hangsúlyt. Orbán Viktor a harmadik interpretációt alkalmazta itt, mert ez illett a Fidesz jelenleg is futó “lázadó” üzenetébe. Orbán eközben retorikailag le is választotta magát “a vesztesekről”, vagyis egyúttal ismét kijelölte a Fidesz pozícióját is: a lázadók mellett áll.

Érdekes a szöveg további része is, mert sugallja, hogy érkezik egy nagyhatalmi uniós reformcsomag, de ennek a csomagnak a tartalma bizonytalan, nem lehet tudni, hogy jó vagy rossz lesz Magyarországnak (erről érdemes beszélgetni, egyre többet, mert ez nemzeti sorskérdés – legutóbb Balázs Pétert kérdeztem erről a Franciapolitika adásában).

Az orbáni szöveg ezúttal nem Brüsszelről beszél, hanem arról, hogy a német választás után a két vezető nagyhatalom megpróbálja felborítani a status quo-t. Úgy értelmezem ezt a szöveget, hogy – nagyon helyesen – Orbán érzi, a német kapcsolatok mellett most felértékelődnek a francia-magyar kapcsolatok is. Elképzelhető, hogy ezért a miniszterelnök adott esetben retorikai gesztusokat tesz a francia elnöknek? Annak a francia elnöknek, aki a kampány hevében egyébként meglehetősen erős, harcos üzeneteket küldött mind a magyar, mind pedig a lengyel kormánynak?

Nem tudom. Nem akarok túl sokat beleolvasni egy ilyen bekezdésbe. De a fenti szempontok alapján fogom figyelni a magyar kormány lépéseit, kommunikációját és a kétoldalú kapcsolatok alakulását a következő hetekben.

(Kép: MTI, Kovács Tamás)

The post 470. Azt mondta ma Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén… appeared first on Francia politika.

“Ha valaki nem profi politikus, könnyen elvihetik az érzelmei. Érdekes lesz majd látni, hogy hogyan tartják össze a nemzetgyűlést. Nem a kormány lesz a problémás, hanem a széplelkű amatőrök, akik most megérkeznek a politikába, és utána szembetalálják magukat egy tüntetéssel” – erről beszéltem a Kossuth Rádió 180 perc című adásában ma reggel.

Ezt látom ugyanis a várhatóan hatalmasra duzzadó Macron-féle többség egyik legnagyobb kockázatának.

The post 469. “Széplelkek”, amatőrök és az új többség: elemzésem kora reggel appeared first on Francia politika.

“Ha valaki nem profi politikus, könnyen elvihetik az érzelmei. Érdekes lesz majd látni, hogy hogyan tartják össze a nemzetgyűlést. Nem a kormány lesz a problémás, hanem a széplelkű amatőrök, akik most megérkeznek a politikába, és utána szembetalálják magukat egy tüntetéssel” – erről beszéltem a Kossuth Rádió 180 perc című adásában ma reggel.

Ezt látom ugyanis a várhatóan hatalmasra duzzadó Macron-féle többség egyik legnagyobb kockázatának.

The post 469. “Széplelkek”, amatőrök és az új többség: elemzésem kora reggel appeared first on Francia politika.

Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslésén alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint az államfő által alapított centrummozgalom 32,2 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel az 577 képviselői helyből 380-430-at, azaz abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot.

Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és közel 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője tud a második fordulóban mandátumot szerezni. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy lesz frakciójuk.

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882-jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. A rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Nemzetgyűlés: tarolt Macron pártja, kényelmes többsége lesz appeared first on Francia politika.

Rekordalacsony részvétel mellett Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) végzett az élen a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában – ismertette az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslésén alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint az államfő által alapított centrummozgalom 32,2 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel az 577 képviselői helyből 380-430-at, azaz abszolút többséget szerezhet a jövő vasárnapi második fordulóban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak 21,5, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 14 százalékot kapott, a radikális baloldal 11, míg a májusig kormányzó szocialisták alig 10,2 százalékot értek el.

A választásra jogosult mintegy 47 millió francia állampolgár alig 49 százaléka járult az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba, ami felerősítheti Macron pártjának győzelmi arányát.

A parlamenti alsóházban eddig több mint háromszáz képviselővel rendelkező Szocialista Pártnak alig 20-35 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben. A frakcióalapításhoz legalább 15 képviselőre van szükség.

A jobboldal, amely az egy hónappal ezelőtti elnökválasztást követően azt remélte, megakadályozhatja, hogy Emmanuel Macronnak parlamenti többsége legyen, 85-125 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe, akiknek egy része már előzetesen jelezte: támogatja az elnöki programot.

Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal és közel 11 milliós táborral történelmi sikert elérő Nemzeti Front a becslések szerint nem tud frakciót alakítani, a pártnak maximum tíz képviselője tud a második fordulóban mandátumot szerezni. Marine Le Pen pártjának eddig két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

A radikális baloldal Jean-Luc Mélenchon vezetésével és a kommunisták együttesen 10-23 helyre számíthatnak, így elképzelhető, hogy lesz frakciójuk.

A parlamenti választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 7882-jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselők közül 224-en nem jelöltették magukat újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

Az erős parlamenti felhatalmazásnak köszönhetően Emmanuel Macron szabad kezet kap reformprogramjának végrehajtásához. A nemzetgyűlés június végi megalakulása után első intézkedésként várhatóan meghosszabbítja a 2015. november 13-án, a 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapotot november 1-ig, valamint elfogadja a közélet erkölcsössé tételét célzó törvénytervezetet. Az államfő elképzelései szerint a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentése érdekében. A rendeletek várhatóan már szeptemberben életbe léphetnek.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Nemzetgyűlés: tarolt Macron pártja, kényelmes többsége lesz appeared first on Francia politika.