Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Terrorral búcsúzott 2016 és terrorral indult 2017 – jelentette ki Földi László biztonságpolitikai szakértő, a polgári titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette: Európában a védelmi stratégia nagyon rossz irányba megy. Folyamatosan tagadjuk azt, hogy Európa belesodródott egy háborúba. A háború logikája az, hogy aki engem támad, azt kiiktatom. Jelen pillanatban a kontinensen nem ez történik. Most azt a parancsot kapták a rendvédelmi erők, hogy „tessék védekezni valami ellen, ami ellen nem lehet védekezni”. Ha azonban kimondjuk, hogy háború van, a védelem logikája megváltozik. Ha azt mondjuk, tessék rendet csinálni, akkor az minimum azzal kezdődik, hogy aki Európában illegálisan mászkál és jön-megy, az nem lehet itt – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a berlini merénylő azért nem utasították ki, mert nem voltak meg az eredeti, tunéziai okmányai, miközben már eleve így érkezett Európába.

Úgy vélte: ha valahol felmerül a terrorcselekmény gyanúja, a titkosszolgálat akkor jár el helyesen, ha az adott illetőt azonnal kivonja, nem várják meg, míg elkövet valamit. Ha esetleg hibázik a titkosszolgálat, akkor is a többség érdekeit védi, még akkor is, ha „belecsúsznak a hálóba néha őrültek, akik csak beszélnek dolgokról, de nem akarják elkövetni azt”.

Az igazi profik azonban még el sem indultak. Akik eddig terrorakciót követtek el, amatőr játékosok. A kiképzett katonatisztek, operatív tisztek dolga ma még az, hogy elhelyezkedjenek, felmérjék a terepet, hálózatot szervezzenek különböző feladatokra különösen az itt élő másod-harmadgenerációs bevándorlók leszármazottai körében. Amikor ez megvan, akkor fognak elindulni – vázolta fel Földi László.

Egymással összehangolt támadások lesznek, és az eddigieknél nagyobb hatásfokkal fogják végrehajtani azokat – prognosztizálta.

A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléjét választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.

A tengelicet egy 2016. június 28-a és július 27-e között meghirdetett internetes szavazáson választotta a magyar lakosság az idei év madarának – idézi fel az MME hétfői közleménye.
A sík- és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költő madár vékony, növényi szálakból álló, szőrrel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként négy-öt tojást rak. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal is kiegészíti. A madáretetők és -itatók rendszeres vendége.
Elterjedési területe Nyugat-Európától Közép-Ázsiáig terjed, de fészkel Afrika északi részén is. Közismertségének és közkedveltségének köszönhetően a tengelic a fészkelési időszakban végzett, a természetvédelmi és állatvédelmi törvényt is megsértő fakivágások elleni küzdelem “nagykövet fajának” is tekinthető – áll a közleményben.
A madár települési állományait a lakosság egész éves itatással, téli etetéssel és tavaszi-nyári fészekanyag kihelyezéssel segítheti.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, amelynek célja és küldetése, hogy bemutassa azokat a fajokat vagy madárcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, idén például a gazdálkodóknak különösen fontos szerepe van.

Törökország mind kül-, mind belpolitikai szempontból rendkívül mozgalmas évet zárt tavaly, mégis 2016 elsősorban a július 15-i puccskísérlet miatt vésődik be a török emberek emlékezetébe.

Recep Tayyip Erdogan elnök összesítése alapján az incidensben 248 ember meghalt, 2193 pedig megsebesült.
Július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülent okolja az összeesküvésért. Ankara a hitszónok kiadatását kérte Washingtontól, amely együttműködéséről biztosította a török hatóságokat az ügy felgöngyölítésében. Erdogan szerint Gülen hálózata hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába. Binali Yildirim kormányfő Donald Trump novemberi elnökké választásakor reményét fejezte ki, hogy Washington rövid időn belül kiadja Gülent és országaik barátságában új fejezet nyílik.
A puccskísérlet után Törökországban átfogó vizsgálatok kezdődtek, eddig 100 ezer ember ellen indítottak eljárást, 40 ezret le is tartóztattak. Főként rendőröket és katonákat tartanak fogva, köztük a tábornokok mintegy felét, de börtönben ülnek egyetemi tanárok, tartományi kormányzók, sőt alkotmánybírák is. Jogvédő szervezetek a Cumhuriyet ellenzéki lap fogvatartott újságíróit hozva fel példaként bírálják, hogy a nyomozások nem csak a puccsistákra terjednek ki, hanem azokra is, akik a hatóságok szerint feltehetően propagandatevékenységet folytattak a Gülen-mozgalom nevében vagy épp kapcsolatban álltak a szintén terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár milíciával.
Miután májusban Ahmet Davutoglu kormányfő lemondott, és az elnöki rendszer bevezetését szorgalmazó Binali Yildirim, korábbi közlekedési miniszter váltotta őt a poszton, a törvényhozás eltörölte a képviselők mentelmi jogát és így megnyílt az út a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) tagjainak felelősségre vonása előtt, akiket a PKK támogatásával gyanúsítanak. Ősszel letartóztattak számos HDP-képviselőt, köztük a két társelnököt, de lecserélték több kurd önkormányzat választott elöljáróit is. Eközben folytatódtak a fegyveres összecsapások a biztonsági erők és a PKK között a főként kurdok lakta Délkelet-Törökországban, ahol a felkelők a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza.
Válaszul kurd szélsőségesek számos pokolgépes merényletet követtek el az év során, többnyire délkeleten, de sokszor az ország két legnagyobb városában, Isztambulban és Ankarában. A helyzetet az Iszlám Állam (IÁ) öngyilkos terroristái csak súlyosbították. A véresebb robbantásokban összesen legalább 250 ember meghalt, több mint 800-an megsebesültek. A külföldi turisták száma júniusban 40,86 százalékkal esett vissza a tavalyi értékhez képest.
Mindez rányomta bélyegét Ankara és Brüsszel viszonyára is, amelyet az Anadolu állami hírügynökség visszatekintésében “viharosnak” minősített. A két fél márciusban még nagy reményeket fűzött a menekültügyi paktumhoz, és hamarosan töredékére is csökkent a Törökországból érkező migránsok száma, de több pont végrehajtása idővel mindkét oldalon megakadt.
Brüsszel azóta is nehezményezi, hogy Törökország nem enyhít terrorellenes törvényének alkalmazásán, Ankara pedig a vízummentességet, az EU-csatlakozás felgyorsítását és a menekültekre szánt 6 milliárd eurót kéri számon az unión.
Ankara és Moszkva kapcsolata ugyanakkor szinte egyik pillanatról a másikra rendeződött június végén, amikor Erdogan levélben bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a tavaly lelőtt orosz vadászbombázóért. A fordulat nyomán Moszkva elkezdte feloldani Ankarát sújtó szankcióit és később a közös energetikai projektek is új lendületet vettek. Az erősödő viszonyt decemberben az árnyékolta be, hogy egy fiatal rendőr hátba lőtte Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet. A török álláspont az, hogy a gyilkos gülenista kötődésű volt.
Törökország nyáron Izraellel is normalizálta kapcsolatait. Jeruzsálem enyhítette a Gázai övezet blokádját a török segélyszállítmányok részére, továbbá a felek ismét nagyköveteket jelöltek ki. A két ország októberben már egy közös földgázvezeték lehetőségéről tárgyalt.
Ankara augusztusban – egy hónappal a katonai puccskísérlet után – Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet indított Észak-Szíriában a lázadó Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) oldalán. A beavatkozás rövidtávú célja az, hogy megtisztítson egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az IÁ-tól, amely aknagránátokkal lőtte Kilis városát, valamint a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától, amely területeinek egyesítésére törekszik a határ mentén. Az YPG megítélése vita tárgya, ugyanis Washington hatékony szövetségesnek tartja a kurdokat az IÁ ellen. Hosszabb távon Törökország egy biztonsági övezet kialakítását tervezi a térségben, ahová szíriaiakat telepíthet vissza. A hadművelettel párhuzamosan Ankara mozgatható tömbökből álló betonfalat épít a teljes szíriai határszakaszon.
Miután Bagdad szuverenitásának megsértésére hivatkozva októberben kihagyta Törökországot az IÁ iraki fellegvárának, Moszulnak a felszabadításából, Ankara a szíriai konfliktus megoldására irányította figyelmét és a szemben álló felek közötti közvetítés eredményeként december végén megállapodott az Aszadot támogató Oroszországgal egy általános szíriai tűzszünetről. Ha a fegyvernyugvás sikeres, Törökország vezető szerepet tölthet be a szíriai válság politikai rendezésében.

Dupka György: Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján. Intermix Kiadó, 2016.

Kultúrtörténeti vázlat, az írástudókat adó táj kulturális jellegzetességei, kortárs írók, irodalmi életet generáló intézmények adattára.

A harcsa az év hala 2017-ben – közölte a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-vel.

Közleményük szerint a haltani társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson több mint ötezren voksoltak.
A korábbi évekhez hasonlóan most is három “őshonos jelölt” közül lehetett választani. A harcsa a szavazatok csaknem felével (48 százalék) nyerte meg a versenyt. A paduc 37 százalékkal a második lett, a halványfoltú küllő a szavazatok 16 százalékát szerezte meg.
Mióta a vizák eltűntek a vizekből, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. Népszerű, a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság – olvasható a haltani társaság közleményében.

Csaknem négyszáz programot szervez, illetve támogat a Reformáció Emlékbizottság 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévben – mondta el az MTI-nek Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa.

Az országos megnyitó ünnepség január 6-án a budapesti Művészetek Palotájában (Müpa) lesz egy összművészeti előadás keretében, amelyet Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rendez.
A központi programok sorában április 25-én szintén a Müpában mutatják be Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumának rockváltozatát. A Messiás.ma című szcenírozott előadást Várkonyi Mátyás rendezi, az előadók a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus mellett Horváth Charlie, Karácsony János (LGT), továbbá Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János.
Április 26-án nyílik a Reformáció Nagykiállítás IGE-IDŐK címmel a reformáció történetéről, folyamatairól, hatásáról, magyarországi és európai útjáról a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 2017 végéig látható átfogó kiállítás nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem szerte Európából vonultat fel a reformációhoz köthető emlékeket és műtárgyakat. A kiállításhoz több más program, filmvetítések, múzeumpedagógiai programok is kapcsolódnak.
Ilyen, a kiállítást kiegészítő programként indul útjára egy csuklós busz, amelyen a tárlat anyagából válogatva molinókon, installációkon viszik el a kiállítást kis falvakba. A busz egy napot tölt majd egy-egy településen.
Ugyancsak április 26-án helyezik el az emlékév alkalmából meghirdetett köztériinstalláció-pályázat győztes alkotását. Szabó Levente és csapata, a Hetedik Műterem Kft. Kálvin térre tervezett alkotása 95 térkő, amelyeken 2-2 gondolat olvasható: egy a reformáció valamelyik meghatározó alakjától, egy pedig egy magyar írótól. A szerzők között van Luther Márton, Kálvin János, Philipp Melanchthon, Szilveszter János és Esterházy Péter is. Az installáció célja, hogy bemutassa a reformációt és a magyar nyelvet, amelyre a reformáció felbecsülhetetlen hatással volt, és egyben be is építse ezeket a gondolatokat a város életébe – mondta Hafenscher Károly.
A tervek szerint május végére készül el a reformáció-emlékforrás a budai Vár Murad pasa bástyájában. A miniszteri biztos elmondta: az alapkoncepció az volt, hogy nem emelnek látványos, nagy emlékműveket, hanem csak jelet hagynak. A reformáció egyik üzenete, hogy vissza kell térni a forráshoz, amiből ma is éltető vizet nyerhetünk, ezt jelképezi majd a forrás, amelynek elkészítésére a Magyar Művészeti Akadémia írt ki pályázatot.
Augusztus 24-től 27-ig Wittenbergben rendeznek magyar napokat. A reformáció szülővárosában színes programmal, konferenciával, kiállítással és hangversennyel mutatkozik be a magyarországi reformáció.
Hafenscher Károly kitért arra, hogy a magyar reformáció európai viszonylatban nagyon korán kezdődött. A 16. század folyamán több mint ezer diák tanult a Kárpát-medencéből a Wittenbergi Egyetemen, ők közvetlen kapcsolatban álltak Luther Mártonnal és Philipp Melanchthonnal, és hazahozták a reformációt.
Október 5-én az Országház felsőházi termében tartanak reformáció-emlékülést, október 13-án pedig a két nagy protestáns egyház közös zsinati ülést rendez.
A reformáció emlékévének legnagyobb ünnepsége október 31-én Budapesten, a Papp László Sportarénában lesz. Az összművészeti programra a szervezők 13 ezer embert várnak.
Hafenscher Károly hozzátette: az egész emlékévben lesznek vándorprogramok is, mint például a Zenei hitvallásunk című koncertkörút, amely három tematikus szakaszból áll, és a reformáció zenei kincseit szeretné bemutatni szerte a Kárpát-medencében. A másik vándorprogram a Falujáró reformációi színház: Kocsis István drámaíró Árva Bethlen Kata című darabját kisebb települések protestáns templomaiban mutatják be.
A központi rendezvények mellett az emlékbizottság több kulturális, tudományos programot támogat, a legnagyobb a Magyar Nemzeti Levéltár eddig 75 millió forintos programja. Ennek keretében minden 1526 és 1570 közötti levéltári anyagot feldolgoznak Magyarországon, és felkutatják a megyei levéltárak összes, a reformációhoz köthető iratanyagát is. Készült egy levéltár-pedagógiai program is, hogy elérhetővé és érdekessé tegyék a fiatalok számára a “porlepte papírokat” – ismertette a miniszteri biztos.
Az emlékévre felkészítő két esztendőben, 2015-ben és 2016-ban hatszáz programot, projektet valósítottak meg évenként ötszázmillió forintból, a 2017-es emlékév négyszáz programjára pedig egymilliárd forintot költenek szerte a Kárpát-medencében.

Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjújában.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia egyetemet említette.
Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.
Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.
Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, “az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”.
Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben “minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik “a védelmi lépéseket”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor – mint mondta – “megtettük azokat a lépéseket”, hogy “senkinek a haja szála” ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.
Szlovákiával “szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok” a visegrádi együttműködésen (V4) belül – jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt.
Semjén Zsolt szerint, aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, “kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket “fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a kisiskolák megmentését említette.
Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás megőrzéséhez szükséges támogatást.
Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülnie.
Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont “abszurd”, hogy “nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat “nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják – hangoztatta -, példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.
Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia “de facto megvalósult a Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. “Ki gondolta volna ezt (…) a milosevici időben?” – tette fel a kérdést. Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.
A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány – közölte. “Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás. Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és Magyarország kapcsolatainak építésében.

Névnap Ábel - héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság. Idézet „Minden újév egy új tapasztalat. Az újév új törekvés tapasztalatát adja az embereknek. A törekvés egy felfelé törő sírás, ami megvilágosító mosollyá válik.”

Sri Chinmoy

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kossuth Lajos szerkesztésében megindul a Pesti Hírlap (1841).

Kiadják Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. regényét (1869)

Megnyílt Magyarország első színésziskolája, a Pesti Színi Tanoda (1865).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

MI A LÁTÁSOD ERRE AZ ÉVRE?

„Ha nincs kijelentés, elvadul a nép.” (Példabeszédek 29:18)

Mit tervezel megtenni ebben az új évben? Amit szívedben eltökélsz, meghatározza, mire fordítod idődet és energiádat. Márpedig ugyanannyi erőfeszítésbe kerül beteljesületlen életet élni, mint gazdagítót. Néhány tudós nemrégiben úgy becsülte, hogy az emberi agy 10-től 100 terabyte-nyi kapacitással bír, ami azt jelenti, hogy mindannyiunkban bőven van hely növekedésre. Az egyik legkifizetődőbb dolog, amit ebben az évben tehetsz, ha elmédet fejleszted. „Ha nincs kijelentés [iránymutatás], elvadul a nép.”  Az elégedetlenség nem a dolgok hiányából, hanem a helyes irány hiányából ered. Túl sokan csupán létezünk, mert beérjük kevesebbel, mint amit Isten nekünk szánt. Az életed minőségét a látásod határozza meg, és az, mennyi erőfeszítést vagy hajlandó befektetni az elérésébe. Tehát állj meg, és írj egy listát azokról a területekről, melyeken növekedni szeretnél ebben az évben, aztán fogj hozzá a három-négy legfontosabbhoz. Ne csüggesszen el, ha az, amin épp dolgozol, nem akar együttműködni, az igazán nagyszerű dolgokat soha nem egyik pillanatról a másikra érték el. Pál ezt mondta a hitéről: „ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért” (Filippi 3:14). Ez egy folyamat, eltökélten ki kell tartanod benne. Lesznek napok, melyeken úgy fog tűnni, hogy két lépést haladtál előre, és hármat hátra, de ne add fel! Jobb meghalni valamiért, mint a semmiért élni! Nem fogsz növekedni, ha nem próbálkozol valamivel, ami túl van azon, amit már megtanultál. Mire vágysz még? Az életre? Éppen az élet vár rád – indulj hát!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Nazianzi Szent Gergely püspök, egyháztanító – Nagy Szent Vazul püspök, egyháztanító

A keleti egyház mindkét szentje messze időkre megvilágította a keresztény hitet. Társak voltak az igazság kutatásában, a szentségre való törekvésben, egyenlők a püspöki méltóságban, és most a megdicsőült szentek között is társak. Kortársak voltak, és Kisázsiában születtek: Vazul Caesareában, Gergely Nazianzban. Szüleik is, testvéreik is a szentek között vannak.
Konstantinápolyban találkoztak, és ott szövődött barátságuk. 370-ben mindketten püspökök lettek: Vazul Caesareában, Gergely Szozimában. Vazul kitűnt élet-szentségével, írói és szónoki tehetségével, kormányzati bölcsességével. 378. január 1-én halt meg 49 éves korában. Barátja, Gergely, az aszkéta életben és tudásában, szónoki képességével tűnt ki. Megválasztották konstantinápolyi pátriárkának, de lemondott erről a tisztségről. 390-ben halt meg.

bacskaplebania.hu

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) a 2017–18-as tanévre is felvételt hirdet különböző szakirányokban.

A jövő évi felvételi eljárásról kérdeztük dr. Szakál Imrét, a II. RF KMF Felvételi Bizottságának felelős titkárát.

A Rákóczi-főiskolán a következő tanévben Ukrajnában akkreditált és nem akkreditált magyarországi kihelyezett képzésekre lehet majd jelentkezni.

Az Ukrajnában akkreditált szakok esetében baccalaureus, azaz bakalavr szintre 12 szak közül választhatnak a felvételizők:
1. Óvodapedagógia;
2. Tanítói;
3. Történelem;
4. Ukrán nyelv és irodalom;
5. Magyar nyelv és irodalom;
6. Angol nyelv és irodalom;
7. Biológia;
8. Földrajz;
9. Matematika;
10. Kémia;
11. Turizmus;
12. Számvitel és adóügy.

Az eddigi évekhez hasonlóan alapképzésre minden szakra kötelező az ukrán nyelv és irodalom, valamint szakiránynak megfelelően két másik tárgyból tett külső független tesztvizsga. A Rákóczi-főiskola esetében újítás, hogy minden pedagógiai irányultságú szakra magyar nyelv belső felvételi vizsgát tehetnek a jelentkezők. Ennek köszönhetően a felvételizők, ha legalább két független tesztvizsgán sikeresen szerepeltek, anyanyelvükből tehetnek vizsgát harmadik tárgyként a Rákóczi-főiskolán.

További újítás, hogy a következő felvételi eljárásban nemcsak a 2017-ben kiadott tanúsítványok (szertifikátok) érvényesek, hanem a tavalyi, 2016-ban szerzett tanúsítványokkal is lehet jelentkezni felsőoktatási intézményekbe. Abban az esetben, ha a tavalyi évben valakinek csak két független tesztvizsgát sikerült letennie, idén jelentkezhet a Rákóczi-főiskola pedagógiai irányultságú szakjaira, s harmadik tesztvizsga helyett magyar nyelvből tehet belső felvételi vizsgát.

2017-ben az alapképzés első évfolyamára, nappali és levelező tagozatra csak elektronikus úton lehet benyújtani a jelentkezést. A felvételi eljárás megkezdése előtt, június 29-től a felvételizők regisztrálhatják saját elektronikus ablakukat, ahová feltölthetik érettségi bizonyítványaikat, a kérelmeket pedig július 12-től lehet majd elektronikusan benyújtani. Ennek kapcsán a Rákóczi-főiskola felvételi irodája konzultációs lehetőséget biztosít, és segítséget nyújt a felvételizők számára. Aki harmadik tárgyként belső felvételit tesz magyar nyelvből a főiskolán, július 20-ig, a külső független tesztelés alapján jelentkezők pedig július 26-ig nyújthatják be felvételi kérelmüket. A külső független tesztelésre február 6. és március 17. között lehet regisztrálni.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is jelentkezhetnek második évfolyamra azok a felvételizők, akik bármilyen szakirányú molodsij specialist vagy baccalaureus (bakalavr) szintű diplomával rendelkeznek, vagy akik alapképzésben már legalább egy évet befejeztek. Ebben az esetben szaktárgyi felvételi vizsgát kell tenni a Rákóczi-főiskolán.

A Rákóczi-főiskolával a következő tanévben is együttműködik számos anyaországi felsőoktatási intézmény. 2017-ben bővül a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatainak képzési kínálata.

A gödöllői Szent István Egyetem kertészmérnöki, mezőgazdasági-mérnöki, illetve élelmiszeripari-mérnöki képzést indít Beregszászban. A Nyíregyházi Egyetem gazdálkodás és menedzsment szakot, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia pedig katekéta-lelkipásztori munkatárs és katekéta szakokat indít a beregszászi főiskolán.
A következő tanévtől a Debreceni Egyetem is együttműködik a főiskolával, s négy szakon indít kihelyezett képzést: ápolás és betegellátás, gazdaságinformatika, mérnökinformatika és szociálpedagógia szakokon.

Ezekre a szakokra a jelentkezők külső független tesztelésen szerzett tanúsítvány nélkül érettségi bizonyítvánnyal felvételizhetnek.
Ezenkívül BA/BSc vagy specialist/magiszteri szintű oklevéllel jelentkezhetnek a kárpátaljaiak a Károli Gáspár Református Egyetem által működtetett mentálhigiénés segítő szakember és a magyar mint idegen nyelv szakos pedagógus szakokra.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola január 10-én nyílt napot tart, melynek célja, hogy a pályaválasztás előtt álló iskolásoknak bemutassák az intézményt, valamint az ott működő szakokat.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola BA/BSC szintű szakkínálata

Szak A benyújtandó szertifikátok és azok szintje Minimumpontszám Vizsgaeredmények súlya Érettségi átlag súlya Óvodapedagógia 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Ukrajna története 100 20 % 3. Biológia, Magyar nyelv 100

 

50 % Tanítói 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Matematika 100 20 % 3. Biológia, Magyar nyelv 100

 

50 % Középiskolai oktatás (Történelem) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Ukrajna története 100 50 % 3. Idegen nyelv, Magyar nyelv 100

 

20 %

Középiskolai oktatás

(Ukrán nyelv és irodalom) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 50 %

 

 

10% 2. Ukrajna története 100 20 % 3. Idegen nyelv, Magyar nyelv 100

 

20 %

Középiskolai oktatás

(Magyar nyelv és irodalom 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Ukrajna története 100 20 % 3. Idegen nyelv, Magyar nyelv 100

 

50 %

Középiskolai oktatás

(Angol nyelv és irodalom) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

10% 2. Ukrajna története 100 20 % 3. Angol nyelv, Magyar nyelv 100

 

50 %

Középiskolai oktatás

(Biológia) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

 

10% 2. Biológia 100 50 % 3. Matematika, Magyar nyelv 100

 

20 %

Középiskolai oktatás

(Földrajz) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

 

10% 2. Matematika 100 20 % 3. Földrajz, Magyar nyelv 100

 

50 %

Középiskolai oktatás

(Matematika) 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

 

10% 2. Matematika 100 50 % 3. Biológia, Magyar nyelv 100

 

20 %

Középiskolai oktatás

(Kémia) 1.Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

 

10% 2. Matematika 100 20 % 3. Kémia, Magyar nyelv 100

 

50 % Turizmus 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Ukrajna története 100 20 % 3. Földrajz, Idegen nyelv

 

100

 

50 % Számvitel és adóügy 1. Ukrán nyelv és irodalom 100 20 %

 

 

10% 2. Matematika 100 50 % 3. Földrajz, Idegen nyelv

 

100

 

20 %

 

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Magány és üresség uralta széttöredezett társadalomban élünk, amely elvesztette a nevetés, a játék és a nyugalom értékeit – figyelmeztetett Ferenc pápa vasárnap újévi homlíliájában a római Szent Péter-bazilikában.

“Nem fogyasztói árucikkek vagyunk, hanem arra vagyunk hivatottak, hogy egymással törődjünk” – fogalmazott a katolikus egyházfő. Kiemelte a családok és különösen az anyák szerepét, akik – a pápa szavai szerint – “az individuális és önző tendenciák” legerősebb ellenszerei.

“Egy anyák nélküli társadalom nemcsak kegyetlen, hanem hideg társadalom is lenne” – mondta Ferenc pápa, hozzátéve, hogy az anyák sokszor feltétlen odaadásról és a remény erejéről tesznek tanúbizonyságot.

A katolikus egyházfő azt is hangsúlyozta, hogy több alázatra és gyengédségre lenne szükség a világban, kiemelve, hogy ezek a tulajdonságok nem a gyengeség, hanem éppen az erő jelei.

Ferenc pápa az újévi mise után megemlékezett az Isztambulban szilveszterkor elkövetett terrortámadás áldozatairól is. “Sajnos az erőszak ismét lecsapott, éppen a kívánságok és a reménység éjszakáján” – fogalmazott az egyházfő, hozzátéve, hogy imáiba foglalja az áldozatok hozzátartozóit, a sérülteket és az egész török népet.

Mindenki szereti őket. Már zenészek is mondták: ők a legjobbak. Leggyakrabban lakodalmakban lépnek fel, de előfordulnak bálokon, egyéb rendezvényeken. Leginkább a „hangulat-maker”, vagyis a „hangulat-csináló” szó illene a két fiatalemberre, akik mindig vidámak, sokat viccelődnek, és ami a legfontosabb: értenek a közönség nyelvén. Gyurkó Róbert és Lőrincz Gábor magukról, munkájukról, a vendéglátós zenéről és terveikről mesélnek.

– Jól csengő nevetek van. Honnan ered a Két Kanál elnevezés?

Gábor: Eleinte Pitkinnel, beregszászi énekessel és humoristával együtt léptünk fel, de akkor még nem volt nevünk. Néhányszor oroszi és jánosi (beregszászi járási falvak – a szerk.) zenészeknek hívtak, mivel ott éltünk. Aztán egyik fellépésünk alkalmával Pitkin mondta, hogy olyanok vagyunk, mint két kanál, és azóta rajtunk is maradt a név.

– Tehát eleinte Pitkinnel alkottatok zenekart?

Robi: Nem, ő többnyire műsorvezetőként volt jelen a rendezvényen.

– Hol lépett fel akkoriban az újonnan megalakult Két Kanál együttes?

Robi: Eleinte egy Orosziban található bárban zenéltünk, amelynek tulajdonosa ismerősöm volt. Elégedett volt azzal, amit csináltunk, és nekünk is megfelelt a munka. Egyik alkalommal rendeztek ott egy focibált, ahol felléphettünk. Ezután kezdtek hívni lagziba minket.

Gábor: Én valamivel korábban kezdtem a zenei pályát: a Találka étteremben énekeltem szerdától vasárnapig, este öttől tízig. Ebből kifolyólag elég sokan ismertek. A mai napig szájról szájra terjed a hírünk, még eddig soha nem volt szükségünk reklámra, népszerűsítő anyagra, weboldalra, mert folyamatosan van meghívásunk.

– Milyen dalokkal hódítjátok meg a közönséget?

Robi: Nagyon széles a skála. A rock, a mulatós, a csárdás, a pop mind szerepel a repertoárunkban.

Robi

Gábor: Zenénkkel leginkább a fiatalságot célozzuk meg. Azért is alakult ez így, mert a fiatalok nősülnek és mennek férjhez, ők rendezik a keresztelőket, az eljegyzéseket, születésnapokat.

Robi: De azért igyekszünk úgy alakítani a fellépéseinket, hogy minden jelenlévő vendég, még az idősebbek is, elégedettek legyenek.

Gábor: Például előszedünk egy negyvenéves slágert, és új köntösbe bújtatjuk, másképpen adjuk elő.

– Melyikőtök foglalkozik a dalok átírásával, hangszerelésével?

Gábor: Ezt én szoktam csinálni. Előfordul, hogy ötféleképpen is átírok egy-egy dalt.

 

Robi: Esküvőn szoktuk ezeket előadni: egy dalt elénekelünk csárdás, rock stb. stílusban.

– Gondolom, ezt nagyon szereti a közönség.

Robi: Persze, abszolút.

– Volt olyan dal, amellyel nem tudtatok megbirkózni?

Gábor: Nagyon fontos szempont, hogy mi is akarjuk a dalt, amelyet kérnek. Voltak, vannak nagyon gyenge számok. Tudjuk, ugye, hogy a vendéglátós, a lagziban játszott zene nem a szakma csúcsa, de van egy szint, amely alá nem vagyunk hajlandóak süllyedni. Ugyanakkor vannak dalok, melyeket egyszerűen nem szeretek, de ettől függetlenül énekeljük, mert sokan kedvelik.

Robi: A vendéglátói zene nem mindig arról szól, hogy nekünk mi tetszik, hanem az a lényeg, hogy mit kedvel a közönség. Ha egy dal nagyon nem tetszik, megpróbáljuk addig alakítani, amíg énekelhetővé válik.

– Zenészektől hallom, hogy a szakmának sem kedvezett az ukrajnai háború, mivel betiltották a nagyobb rendezvények megszervezését. Ti ezt hogyan éltétek, élitek meg?

Gábor: Mivel folyamatosan van felkérésünk, így mondhatom, hogy a fellépéseink csak szaporodtak. Inkább a falunapok, fesztiválok maradtak el. Ezeken csak ritkán énekelünk. Az az igazság, hogy nem szeretek fellépni ezeken a rendezvényeken.

– Miért nem?

Gábor: Mert azt vettük észre, hogy a felszerelésünknek nem kedvez a szabadtéri rendezvény: a por, a pára elég hamar tönkreteszi. Tehát anyagilag és idegileg sem éri meg.

Gábor

Robi: Hozzá kell tennem, hogy a legutóbbi szabadtéri rendezvényen polgárőrséget kellett igényelnünk, mivel voltak olyan falunapok, ahol majdnem verekedésbe fulladt a dalok kérése, követelése a közönség részéről. Fenyegettek, hogy szétverik a felszerelést, ha nem játsszuk le a kért dalt.

– Lakodalomban nem fordul elő ilyesmi?

Robi: Nem. Ott az ifjú pár a főnök: rendet csinálnak, és már csírájában elfojtják az ilyesmit. Egy lagziban kulturáltabbak a jelenlévők.

– Mi a főállásotok?

Gábor: Én már Nyíregyházára költöztem, ahol egy ideig pénzügyi tanácsadó cégnél dolgoztam. Jelenleg a Két Kanál a fő állásom, ezzel keresem a kenyerem. Tehát míg mások innen mennek külföldre dolgozni, addig én Magyarországról Kárpátaljára jövök pénzszerzés céljából.

Robi: Én Munkácson dolgozom egy informatikai cégnél.

Gábor: Szeretnék egy vállalkozást, de még nem alakult ki. Fontos számomra, hogy olyan foglalatosságot találjak, amely nem akadályozza a zenélést, mert a zene az első.

– Messze kerültetek egymástól. Mikor próbáltok?

Gábor: Az utóbbi időben keveset próbálunk, sokszor a lakodalomban adjuk elő először a dalt közösen. Sőt, olyan is volt már, hogy a rendezvényen kértek egy számunkra ismeretlen dalt. A szünetben meghallgattuk, majd elő is adtuk.

Robi: Eleinte azért rengeteget gyakoroltunk. Nekem állandó problémám volt a dalok szövegrészével. Nehezen ment a megtanulása, bemagolása.

– Szoktatok bakizni?

Gábor: De még mennyit! Mosolygunk is egymáson sokat, de néha éppen ez hozza meg a jó hangulatot. A lagzi nagyon összetett dolog. Ahhoz, hogy jól sikerüljön, sok apró tényezőnek kell megfelelően működnie. Nemcsak a vőfélytől, a fotóstól vagy a zenésztől függ mindez, hanem magától az ifjú pártól is. Nagy hiba, ha a mennyasszony és a vőlegény azt gondolják, hogy a nagy nap csak róluk szól. A lakodalomban nagy figyelmet kell szentelni a vendégeknek.

– Tudjátok-e jó irányba terelni a lakodalom hangulatát, ha az esetleg nem a megfelelő irányba tart?

Gábor: Igyekszünk. Nagyon odafigyelünk arra, hogy a társaságnak éppen milyen zenére lenne szüksége, sokat viccelődünk, vidámak vagyunk, ami jó hatással van az egybegyűltek hangulatára. Többet vállalunk be, mint más zenekarok: ha kell, tizedik párként részt veszünk a táncversenyben, vagy a gyerekeket gyűjtjük össze egy nagy körbe, és velük táncolunk.

Robi: Ez mind így van, és a legjobb az egészben az, hogy ezt nem terveljük ki előre, hanem spontán ötletekről van szó, amelyeket szívvel-lélekkel viszünk végbe.

– Akkor ezt nem is lehet kitanulni, hanem születni kell erre a feladatra?

Robi: Sok mindent meg lehet tanulni, de tehetség is kell hozzá. Fontos, hogy aki ezt vállalja, az szeresse is azt, amit csinál.

– Ez hivatás számotokra?

Robi: Inkább hobbinak nevezném. Amikor eltelik két-három hét zenélés nélkül, akkor már alig várom, hogy legyen fellépésünk.

– Otthon nem énekelsz?

Robi: Szoktam zuhanyzás, szerelés közben.

– Évente hány fellépésetek van?

Gábor: Ötven-hatvan-száz.

– Hetente maximum hány rendezvényt vállaltok el?

Robi: Előfordult az öt is, de az már nagyon fárasztó. Megbeszéltük, hogy legfeljebb három lagziba, rendezvényre megyünk el egy héten.

– Mi a cél? Miért létezik a Két Kanál együttes?

Gábor: Vannak komolyabb céljaink, terveink is, mint egyszerűen a lakodalmas szórakoztatás. Szeretnénk komolyabb szintre emelni a zenét, saját dalokban gondolkodni. De még nagy dilemma, hogy rúgjuk-e fel mindazt, amit eddig csináltunk, és kezdjünk bele valami újba, vagy inkább maradjuk a vendéglátói zenélésnél. Még azt sem tudjuk, hogy milyen stílus felé induljunk el: a mulatósban mindent énekelünk, ezért nem találunk önmagunkra.

– Gyerekkorból ered a színpadhoz való vonzalom?

Robi: Sokat énekeltem iskolában, rendezvényeken, egyházi énekversenyeken is. De a zeneiskolát két év után otthagytam. A foci jobban vonzott. Bánom is nagyon utólag. A zene nagyon fontos: formálja a jellemet. Ha rossz kedvem van, hallgatok egy kis zenét, és rendbe jövök.

Gábor: Én, ha visszamennék az időben, akkor az angolórákon nyakon vágnám magam. Visszatérve a zenéhez, én is sokat voltam színpadon: énekeltem, szavaltam. Jártam zeneiskolába, több szakot is kipróbáltam, de sajnos én is abbahagytam.

– Melyik kárpátaljai zenész vagy együttes fellépésére mennétek el szívesen?

Robi: Nagyon szeretjük a Kokas Bandát.

Gábor: A zenéjüket is szeretjük, meg őket magukat, mint embereket: egyszerűek, alázatosak. Még megemlíteném az újlaki Három plusz egy együttest, amely szintén lakodalmakban zenél. Nagyon tisztelem és becsülöm őket.

Bundáné Fehér Rita

Kárpátalja.ma

 

 

Az épület olyan, mint egy zenemű, meg kell tervezni. Minden a „zeneszerzőn” múlik, a kivitelezés már csak technika kérdése – vallja Szarvas Péter ungvári építész. A lokálpatrióta egész élete az Ung-parti városhoz kötődik: ott él és alkot. Építészetről, városvédelemről, tervezésről beszélgettünk.

 

– Az egész élete Kárpátalja megye székhelyéhez, Ungvárhoz fűződik…

– Valóban. A két bátyámmal együtt egy ungvári családban nőttünk fel. Anyai ágon a Szilvay görögkatolikus papcsaládból származom. A nagyanyám pedig Pozsonyban végezte el a matematika-fizika szakot. Az ungvári görögkatolikus iskola igazgatója volt, s a szakjai mellett rajzot és kézimunkát is tanított. A papi háttér később kihatott a család életére, hiszen a lánya – az édesanyám – hiába végezte el 1944-ben Debrecenben a tanítóképzőt, nem kapott Ungváron pedagógusi állást. Hosszú éveken át a Kárpátalja Megyei Állami Népi Együttesben énekelt. Oda is azért vették fel, mert a karnagy, Miroszlavszki, majd annak utódja, Krecsko Mihály is kiállt mellette. Édesapám eredeti szakmáját tekintve könyvelő volt, ám sohasem tevékenykedett ezen a területen. A kárpátaljai turizmus fejlesztésével foglalkozott; ő szervezte meg a hegyimentő-szolgálatot.

 

– Ungvár melyik részén éltek?

– A Kálvária-dombon, a Szőlő utcában laktunk. A házunkat 1936-ban építették, amikor az egykori szőlészet egy részét felszámolták, s a helyére lakóházak kerültek. A lelkész nagyapám állami támogatással jutott hozzá.

A mai napig ebben a családi házban élünk.

 

Ungvár városfejlesztési térképe mellett

– Foglalkozott valaki a családban építészettel?

– Építész ugyan nem volt a családban, ám anyai ágon a felmenőim mind kapcsolódtak a művészetekhez. Műkedvelő zenészek, képzőművészek voltak. A nagyanyám rajzot és kézimunkát tanított az Ungvári Görögkatolikus Általános Iskolában. Boksay József tanítványa volt, aki tovább akarta őt küldeni a müncheni festőiskolába, ám a család nem engedte el a nagyanyámat.

Talán az ő vénáját örököltük a nálam hat évvel idősebb bátyámmal, Gáborral. Miután a testvérem építész lett, számomra is természetessé vált, hogy én is ezt a pályát választom.

 

– Térjünk vissza a gyermekkorára! Hova járt iskolába?

– Az ukrán tannyelvű Ungvári 2. Számú Középiskolában tanultam. Ez nem számított ugyan elit iskolának, ám szerettem, mert sok magyar ajkú osztálytársam volt.

 

– Hol sajátította el az ukrán nyelvet?

– Nem is annyira az iskolában, mint inkább az óvodában és az utcabeli gyerekektől tanultam meg ukránul és oroszul. Amikor 1944-ben bejöttek az oroszok, államosították az utcánkban lévő családi házakat, melyekbe aztán beköltöztették a párt elit tisztviselőit. A mi házunkat is elvették, viszont később visszakaptuk azt.

 

Az ungvári Korzó utca tervei 2014-ben

– Mi történt a középiskola elvégzése után?

– 1979-ben fejeztem be a tizedik osztályt és kaptam érettségit. Gábor bátyám akkor már végzős volt a Lembergi Egyetem műépítész szakán, én is oda jelentkeztem s nyertem felvételt. Ukrajnában egyébként – úgy gondolom – mindenhol rosszul oktatják az építészetet. Lembergben a város az, amely hatással van az emberre. Az óváros utcáin sétálva is sokat lehet tanulni.

 

– Hány évet töltött Lembergben?

– Ötéves volt az egyetemi képzés, aztán munkába álltam. Akkoriban még az állam jelölte ki a frissdiplomások munkahelyét. Édesapám közbenjárására én Ungvárra kerültem a megyei főépítészi hivatalhoz. Nem igazán volt ez szerencsés, mert nem tervezői feladatot kaptam, hanem papírmunkát.

Öt-hat év múlva rájöttem, hogy ennek így nincs értelme. Épületeket akartam tervezni. Akkoriban már kezdtek lazulni a gyeplők, ennek köszönhetően néhány tervező barátommal sikerült létrehoznunk egy tervezőosztályt.

Ezt nem nézték jó szemmel, idővel fel is oszlattak bennünket.

 

Az ungvári Gizella-ház

– Mivel foglalkozott ezután?

– A városháza főépítész-helyettesi állást ajánlott. Elvállaltam a munkát, de volt egy feltételem: közben is folytatni akartam a tervezést. 1994-ben alapítottam egy tervezőcéget. Az Ukraine Bank ungvári székháza volt az egyik munkánk. Szlovák cég építette meg az épületet. Akkor láttam, hogy milyen precíz is lehet egy kivitelezés. Az akkori ukrán vállalkozók nagyon megbízhatatlanok voltak, és rossz munkát végeztek.

 

– Létezik még a cége?

– Ma már csak névlegesen van meg. Olyan magas adózási kategóriába tartozott, hogy nem érte meg működtetni, pedig volt olyan időszak, amikor harminc alkalmazott dolgozott benne.

Szerencsére az én munkám, irodától és cégtől függetlenül is végezhető. Egy időben magyarországi felkérésre dolgoztam. Egy balatonlellei borászat és egy tállyai pincészet tervezésében vettem részt. Aztán 2014 márciusában felajánlották az ungvári főépítészeti állást.

 

– Meddig dolgozott a városházán?

– Nagyon hamar kiderült, hogy nem én vagyok a városi vezetés embere. Nem értettem egyet a földkérdésekkel. Tudni kell, hogy Ukrajnában ez is a főépítész területe. Sok törvénytelenséggel és helytelen tervvel kellett szembesülnöm, így aztán három hónap múlva felmondtam.

 

– Milyen helytelenséggel találkozott?

– A város szabadon felhasználható területének 95%-át már szétosztották. Ez azt jelenti, hogy Ungvárnak nincs fejlesztési lehetősége, logisztikai bázisa. Ha jön egy japán cég, nem tud hol gyárat építeni. Miből fog megélni a következő nemzedék? Emellett túl sok családi házat építettek a városban, ami sok területet foglal el.

 

Ungvár-Ceholnya épülő görögkatolikus temploma

– Mi történt azután, hogy felmondta a hivatalát?

– Számos társadalmi szervezet keresett meg, hogy segítse a városvédő szándékom.

Sok értékes emberrel vettem fel a kapcsolatot. Kiderült, hogy vannak olyan fiatalok Ungváron, akik szeretnének tenni valamit a városért. Ők már a rendszerváltás utáni időszakban nőttek fel, rájuk már nem hatott a kommunista éra. Ungvárnak voltak szerencsés időszakai, a monarchia idején és a cseh érában is csúcsépítészek alkottak itt. Sajnos ez ma nem mondható el.

 

– Mi lett az eredménye a városért tenni akarókkal folytatott kommunikációnak?

– Létrehoztuk a Pro Urbe városvédő szervezetet. Az alapítvány tagjai politikától, nemzetiségtől függetlenül végzik ezt a tevékenységet.

Értéket teremtenek a saját szakmájukon belül. A város vezetése tart tőlünk. Gyakran nyilatkozunk a sajtónak.

 

– Kik a tagjai a szervezetnek?

– Mások mellett Szirokmán Mihály művészettörténész, Fülöp Lajos történész, Szakács Emil karmester és Kiss Román botanikus is részt vesz a Pro Urbe munkájában.

 

– Mi alapján végzik a tevékenységüket?

– 2002–2003 között volt egy felmérésünk. Sorba vettük Ungvár régi épületeit, dokumentáltuk és lefényképeztük azokat. Akkoriban kezdődtek a privatizációk, s szerettük volna, ha az új tulajdonosok megfelelően újítják fel ezeket a régi házakat.

Közel ötszáz objektumról 1500 fényképet készítettünk. Az akkori városvezetés is mellénk állt, a főépítész kötelezővé tette, hogy a felújítások alatt az eredeti formája maradjon meg az épületeknek. Ketőt sikerült ennek fényében megóvnunk. Sajnos később pont a főépítész volt az, aki nem akarta folytatni ezt a programot.

 

Egy ungvári ház 1992-ben és 2011-ben

– Mi történt a felmérésekkel?

– Nemrég digitalizáltuk. Nagyon nagy és költséges munka volt. Sajnos 2002 óta katasztrofális rombolást vittek véghez a régi ungvári épületeken. Tizenöt százalékuk megsemmisült, hetvenöt százalékuk pedig súlyosan károsodott. Kivették az eredeti ablakokat, leverték a díszítéseket és a kovácsoltvas csatornaelemeket. Azt látom, hogy a mostani felújítókat sem érdekli a házak eredeti kinézete. Idejük és pénzük sincs arra, hogy az eredeti formájukat állítsák vissza.

Emellett a facsonkítások, a helytelen fatelepítések, a rossz gyalogjárók, az épületeket beszennyező pókhálók is rontják a városképet.

 

– Pozitív példával is találkozik Ungváron?

– Igen. Nemrég az egykori Gizella-házat újították fel. A most zeneművészeti iskolaként működő épületre a régi nyílászárók mintájára legyártott ablakokat tettek.

 

– Ön igazi lokálpatrióta. Sohasem akart máshol élni?

– Nem. Itt él a családom, itt vannak a barátaink. Szeretem a várost, szenvedek is emiatt.

 

– Most is tervez Ungvárra?

– Hamarosan befejeződik a Ceholnya utcai görögkatolikus templom építése, melyet én terveztem. Az eredeti templomot elvették a pravoszlávok. Ott szolgált egykor a nagyapám is.

 

– Van saját stílusa?

– A modernista stílust képviselem. Azt, amelyik környezetileg integrálódik. Azt vallom, hogy egy épületen látszania kell, hogy a XXI. század első negyedében épült. Felismerhető jegyeket kell hordoznia, miközben funkcionálisan használhatónak és arányaiban helyesnek kell lennie.

 

– Ez az építészet szabálya?

– Az építészet alaptörvényei íratlanok. Ezek már tízezer évesek, s nem változnak. A tér megélése örök az ember számára, mindegy, hogy a kőkorszakban vagy a bronzkorban élünk, ezeket nem szabad felrúgni. Az építészetnek is van nyelve, amelyet tudni kell olvasni.

Nem kell mindent átvennünk, amit a divat kíván. Nem szeretem a historizáló építészeti megoldásokat. Ezek értelmezhetetlenek és kérészéletűek. Olyan, mintha egy szövegben összekeverednének a betűk. A mai építők nem tudják kivitelezni azt, amit a 19. században terveztek.

 

– Milyen anyaggal szeret dolgozni?

– A natúr anyagokat szeretem: a követ, a betont, a fát, az üveget. Ne legyen műanyag ablak és acélcserép, kovácsoltvas-búrjánzás, gipszstukkó-utánzat.

A megvilágítás is nagyon fontos. Ezzel nálunk nem foglalkoznak megfelelően.

 

– Milyen tervei vannak?

– A legújabb munkám a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ és a mellette épülő templom megtervezése. Ez egy nagy volumenű program.

A jövőmről azt mondhatom, hogy csak azzal tudok foglalkozni, amihez értek: továbbra is építészként akarok dolgozni. Nagy segítség számomra, hogy fiatal kollégákkal működhetek együtt. Ők igénylik az én tapasztalatomat és tanácsomat, nekem pedig jól jön az ő tudásuk, a többi között az, hogy jól értenek a digitális tervezéshez.

 

– Isten áldását kívánom a további munkájára! Köszönöm a beszélgetést!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Elütöttek egy 55 éves férfit Szombathelyen, a 87-es főúton, a Metro és a Lidl áruházak közötti gyalogátkelőhelyen.

A 112press.hu információi szerint a kettős állampolgárt egy Toyota terepjáró gázolta el csütörtökön, az esti órákban. A sérült nem emlékezett a történtekre.

A nyomok alapján a férfi a sáv közepénél tartott, amikor a Kőszeg felé haladó jármű elgázolta. A sérült azt sem tudta megmondani, hogy hol lakik Szombathelyen. A rendőrök a ruházatában találtak egy motelre utaló kártyát, ez alapján próbálják megtalálni a szálláshelyét és hozzátartozóit.

Tart a nyomozás az ügyben.

A dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz lesz 2017-ben Európa két kulturális fővárosa – tudatta közleményében az Európai Bizottság.

A közép-dániai Aarhusban hivatalosan január 21-én, látványos ünnepség keretében nyitják meg a rendezvénysorozatot, amelynek központi témája az “újragondolás”. A város bemutatja, miként segítheti a művészet és a kultúra az alapvető társadalmi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolását és átformálását, illetve azt, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.

A Ciprus nyugati részén található Páfoszban néhány nappal később kezdődnek a kulturális programok. A nyitóünnepséget január 28-án tartják Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos részvételével. A program legfőbb motívuma a “kontinensek összekapcsolása, a kultúrák közelítése” lesz. Ehhez a város felhasználja a multikulturalizmus terén szerzett tapasztalatait, valamint azt, hogy közel van a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához.

Páfosz előreláthatólag óriási szabadtéri színpaddá, egyetlen nyüzsgő “fórummá” válik, ahol több ezer év kultúrája találkozik a kortárs művészet, gondolkodás és életmód megnyilvánulásaival – olvasható a bizottsági tájékoztatóban.

“Az Európa Kulturális Fővárosa cím egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz, és a jövőre nézve erősödjenek a helyi, európai és nemzetközi partnerségek” – véli Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta. Az első főváros 1985-ben Athén volt, az idén a lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián városa viselte a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, mégpedig 2010-ben.

Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.

“A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erősíteni fogja katonai potenciálját, ha az Egyesült Államok nem hagy fel agresszív politikájával” – mondta televíziós beszédében Kim Dzsong Un.

Észak-Korea egy interkontinentális ballisztikus rakéta próbaindítása előtti utolsó szakaszban van – mondta újévi beszédében Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.

“A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erősíteni fogja katonai potenciálját, ha az Egyesült Államok nem hagy fel agresszív politikájával” – hangsúlyozta televíziós beszédében Kim Dzsong Un. Megerősítette, hogy országa kitart “a gazdaság párhuzamos fejlesztésének és az elrettentő nukleáris potenciál erősítésének irányvonala” mellett. Kim Dzsong Un a Kelet atomhatalmának nevezte Észak-Koreát.

Tavaly márciusban koreai szakértők Kim Dzsong Un utasítására interkontinentális rakéták atomtöltete védőkupakjának hőérzékenységét tesztelték. Az eredménnyel az észak-koreai vezető elégedett volt és kijelentette, hogy “Phenjan olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel csak néhány (…) állam rendelkezik, és hatalmas sikert értek el a ballisztikus rakéták gyártása terén”.

Tavaly áprilisban Kim Dzsong Un személyesen irányította a rakéta új típusú hajtóművének tesztjét a Szohe űrrepülőtéren. Apjának 2011-ben bekövetkezett halála utáni hatalomra kerülése óta felgyorsultak az észak-koreai katonai fejlesztések. Legutóbb 2016. február 7-én hajtottak végre kísérleti rakétaindítást, szeptemberben pedig kísérleti atomrobbantást.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai megtiltották Észak-Koreának a ballisztikus rakétákkal végzett kísérleteket. Phenjan ezeket a határozatokat nem ismeri el, és arra hivatkozik, hogy Washington ellenséges politikájával szemben minden joga megvan a védelmi képessége erősítésére.

A társadalom megnyugtatására szolgál a rendfenntartók nagy létszámú szilveszteri kivezénylése és a betontömbök állítása egyes nyugat-európai országokban, de ez a módszer egyúttal rossz üzenet – vélekedett Gazdag Ferenc biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

A migráció idei alakulásáról beszélve egyebek között azt mondta: a kontinens az Európai Unió “félkész fejlődésének” áldozata, hiszen míg a személyek szabad mozgásának megteremtését uniós vívmánynak tekintik, a migránsok tömegeinek érkezésével ugyanez rémálommá vált.
Gazdag Ferenc hangoztatta, hogy 2017 a választások éve lesz, és reményét fejezte ki, hogy olyan jelölteket választanak meg, akik képesek lesznek összefogni Európa jövőjének érdekében.
Tamási Erzsébet kriminológus a műsorban kijelentette, hogy a terrorizmus egyik célja a félelem révén olyan világot teremteni, amelyben az emberek és a politikai erők bizalmatlanná válnak egymással.
Úgy vélte, elsősorban politikai és nem humánus jellegű okai vannak a migránsok tömeges beengedésének.
Európában eltűnt 5-600 ezer ember, akikről lényegében semmit nem lehet tudni – mutatott rá.

Példátlan biztonsági intézkedések közepette köszöntötték az újévet Nagy-Britanniában. Az időeltolódás miatt a kontinenstől egy órával lemaradva tartott nagyszabású szabadtéri rendezvényeket csak Londonban háromezer rendőr biztosította, és vasárnaptól a brit közlekedési rendőrség rendszeres fegyveres járőrözést kezdett a londoni metróhálózaton.

Theresa May brit miniszterelnök vasárnap hajnalban közzétett újévi üzenetében elismerte, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazás – amelyen a többség a kilépésre voksolt – megosztotta az országot, de kijelentette, hogy a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból új lehetőségeket is teremt, és ez reményei szerint egységbe tereli az országot.
Londonban a becslések szerint 250 ezren nézték a Temze partján és más helyszíneken a tizenkét perces, igen látványos tűzijátékot, amely a parlament világhírű toronyórája, a Big Ben éjfélt jelző harangjátékára kezdődött.
A 12 ezer tűzijáték-rakétát immár hagyományos módon a parlamenttel szemközti 135 méter magas óriáskerék, a London Eye szerkezetéről, valamint a Temzén horgonyzó uszályokról lőtték fel.
A Temze partján kijelölt és biztonsági kerítésekkel elkerített szakaszokra – immár harmadik éve – csak előzetesen megváltott jegyekkel lehetett bemenni. Ezekből 110 ezret adtak el, és a tűzijátékra érkezőket a beléptető kapuknál biztonsági ellenőrzésnek is alávetették.
A rendőri jelenlét a díjasított és ellenőrzött part menti övezeten kívül is igen jelentős és jól látható volt. A tűzijátékot sok ezren nézték például a Temzétől távolabb eső Buckingham-palota – az első számú londoni királyi rezidencia – előtti térről, ahová nem kellett jegyet váltani, de itt is folyamatos volt a rendőri járőrözés. A térre bevezető utat acélsorompóval zárták le a forgalom elől, azzal a nem titkolt céllal, hogy járművel ne lehessen a tömegbe hajtani.
Hasonló acél- és betonakadályokat telepítettek számos más olyan helyszínre is, ahol nagy tömeg gyűlt össze az újévköszöntő rendezvényekre.
A Scotland Yard már a tizenkét emberéletet kioltó karácsonyi berlini merénylet után bejelentette, hogy “kiigazításokat hajt végre” a nagy-britanniai nyilvános rendezvények biztonsági őrizetének tervein a karácsonyi és az újévi időszakban. Ennek a felülvizsgálatnak az egyik eleme volt az acélsorompók és betonakadályok elhelyezése a nagy tömegek látogatta rendezvényhelyszínek bevezető útvonalain.
A brit közlekedési rendőrség az újév első napjától meghatározatlan ideig fegyveres járőrözést kezdett a 400 kilométeres londoni metróhálózaton. A jelentősebb londoni tömegközlekedési csomópontokban eddig is volt fegyveres rendőri jelenlét, de ezentúl – most első ízben – a metróállomásokon és a szerelvényeken is jelen lesznek fegyveres járőregységek.
Theresa May brit miniszterelnök újévi köszöntőjében kijelentette: tudja, hogy a brit EU-tagságról rendezett tavaly júniusi népszavazás megosztotta az országot, de az új helyzetből eredő lehetőségek és törekvések ismét egységbe terelhetik a nemzetet. A kormányfő szerint ez biztosíthatja, hogy az Egyesült Királyság ne maradjon a kilépésre voksoló 52 százalék és a bennmaradása szavazó 48 százalék megosztott országa, hanem nemzeteinek “egyetlen nagy uniójaként” élhessen tovább.
Theresa May ezzel alig burkoltan üzent a skót kormánynak is, amely a népszavazás után ismét napirendre vette Skócia függetlenné válásának kérdését, tekintettel arra, hogy a skótok 62 százaléka az EU-tagságra szavazott.

Brüsszelnek meg kellene állnia az európai integráció mélyítésében, és az eddig elért eredményeket kellene védelmeznie ahelyett, hogy folyamatosan újabb és újabb intézmények létrehozásával próbálja megoldani a problémákat – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap, a Karc FM Álláspont című műsorában nyilatkozva.

A tárcavezető úgy fogalmazott, elkötelezett az európai integráció mellett, de rengeteg működési zavart lát az unió működésében. Példaként említette az európai ügyészség létrehozásának gondolatát, ami szerinte komoly hatékonysági problémákat vet fel annak tudatában, hogy az unió csalás elleni hivatala (OLAF) és a tagállamok igazságügyi együttműködését segítő Eurojust is fennmaradna. Egy újabb szervezet létrehozása helyett célszerűbb lenne a már meglévő és jól működő intézményeket tovább erősíteni – tette hozzá.
Trócsányi László kiemelte, hogy Európa lakosságának 25 százaléka tekinthető euroszkeptikusnak, és 10 százalék pártol egy, az Egyesült Államok példáját követő föderációt, miközben a többség alapvetően nem foglal állást ebben a kérdésben. Az európai döntéshozók felelőssége ezért egy olyan realista irányvonal képviselete, amely egyik irányban sem köteleződik el – mondta.
A miniszter elmondása szerint pozitívan fogadták, hogy a köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, kérve a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének és egyben közjogi érvénytelenségének megállapítását.
Trócsányi László hangsúlyozta, miniszteri kinevezése óta a közigazgatási bíróságok megalkotását tartja egyik legfontosabb feladatának, aminek fontos eleme az önálló közigazgatási perrendtartás létrehozása, az erről szóló javaslat alkotmányossági normakontrollja pedig javíthatja indítványuk elfogadottságát.

Egy férj és egy feleség, akik már jó pár éve együtt zenélnek, együtt dicsőítenek, együtt szolgálnak. Velük beszélve Eperjes Károly színművész jutott eszembe, aki egyszer azt mondta, hogy csak abban az esetben ad interjút, ha közben Istenről beszélhet és tanúságot tehet hitéről. Ugyanez a helyzet István és Melinda esetében is: bármit kérdeztem tőlük minden válaszukkal Isten szeretetét bizonyították.

–Mi a foglalkozásotok?

Melinda: A Sasfészek Jótékonysági Alapítványnál dolgozom nevelőként, ahol tulajdonképpen anyának kell lenni a nehéz családi körülmények között nevelkedő gyermekek számára. Egyrészről kemény szolgálatról van szó, másrészt pedig tele van élményekkel, kihívásokkal. Élvezem a szolgálatomat. Mindig rácsodálkozom arra, hogy az Úr mennyire jól tudja rendszerezni az életemet: szeretem a munkámat és otthon a családom körében is ki tudok teljesedni. Emellett két nagylány édesanyja vagyok: a tizennyolc éves lányunkat Kamilla Viktóriának, a tizenkét éveset Jázmin Júliának hívják.

István: Én a Pulzus Rádiónál dolgozom, mint zene- és sportszerkesztő.

–Úgy tudom, mindkettőtöknek zenei végzettsége van. Valamikor a zenei pályát választottátok…

Melinda: Végzettségem szerint énektanár vagyok, de úgy alakult, hogy jelenleg teljesen mással foglalkozom. Úgy gondolom, hogy az Úr sokkal jobbat adott annál, mint amit én szerettem volna.

István: Korábban világi zenét játszottunk világi alkalmakon, partikon léptünk fel. Megtérésünk után már nem esett jól az a hangulat, ezért dicsőítő dalokat kezdtünk el énekelni.

Melinda: Tulajdonképpen ez egy nagy lépés volt az életünkben, ugyanis a zenélésből tartottuk fenn a családunkat. De jó döntés volt. Most pedig Istent dicsőítjük és élvezzük azt, amit csinálunk. Egyébként gyerekkorom óta nagyon szerettem énekelni, de nem jártam zeneiskolába, mert a szüleim nem írattak be. Viszont annyira akartam énekelni, hogy több énekkar tagja, szólistája lettem. Az énektanárom javasolta, hogy jelentkezzek az ungvári zeneművészeti szakközépiskolába. Fel is vettek, ami szintén egy csoda, Isten csodája!

–Mit jelent a dicsőítés?

István: A dicsőítés nem pusztán éneklés, nem csupán keresztény szövegek párosítása a dallammal, hanem ennél sokkal több: egy imádság, egy meghajlás Isten trónja előtt. Nem hiába van az, hogy amikor szinte elragadtatásba kerül az ember dicsőítés közben, Isten olyan dolgokat tud művelni az emberekkel, hogy gyakran életek változnak meg, gyógyulások történnek. Amikor szolgálni indulunk, mindig azzal a tudattal megyünk, hogy nem magunkból adunk valamit, hanem szeretnénk Istent adni, azt szeretnénk, hogy Ő leereszkedjen közénk. Mi is betelünk jelenlétével és azok is, akik hallgatnak bennünket. Ez a zenének egy másik dimenziója, hiszen maga az Isten is bekapcsolódik. A zenét Isten teremtette, ezért Neki kell visszaadnunk a Tőle kapott ajándékot. Természetesen nagyra becsülöm azokat a zenész kollégáimat, akik nem dicsőítő éneket adnak elő, hiszen bármilyen más műfaj is Istentől van.

–Közel áll hozzátok az ökumenizmus… Hogyan lehet az, hogy más felekezetek különbözősége nem jelent akadályt számotokra?

Melinda: Érettség kérdése. A felekezetek gyakran csak falakat építenek egymás között. A lényeg a szeretet. Nagyon banálisnak tűnik, de ha szereted a felebarátodat, akkor teljesen mindegy, hogy milyen gyülekezethez tartozik. Az Isten embert teremtett és nem gyülekezetet.

István: Mi minden felekezetnél megfordulunk, ahová nyitott szívvel hívnak bennünket. Természetesen ez alatt keresztény egyházakat értek. Én annak vagyok a híve, hogy minden gyülekezet tökéletlen, de minden közösségben ott van Istennek a magva. Ki vagyok én emberként, hogy elítéljek egy felekezet? Ez nem az én dolgom.

–Gondoltatok bővülésre?

István: Nekem régi álmom, hogy többen zenéljük együtt. Vannak is alkalmak, amikor többen játszunk, énekelünk, de általában ketten vagyunk, mert így egyszerűbb összehozni a próbákat. Ezen kívül elhivatottság is kell hozzá. Nem elegendő, hogy valaki jó zenész, hanem szükség van arra, hogy szívvel-lélekkel csinálja.

–Számos előny mellett van-e hátránya annak, hogy férjként és feleségként együtt zenéltek?

István: Korábban volt olyan, hogy dicsőítés előtt majdnem összekaptunk. Ez a türelmetlenségnek, az éretlenségnek a jele. Nagyon nehéz morgás után Isten szeretetéről énekelni. De hát ilyen is volt. Erről is beszélni kell szerintem, mert emberi dolgok és mi emberek vagyunk. Türelemmel, bölcsességgel, szeretettel ezeken túl lehet lendülni.

Melinda: Nagyon fontos, hogy megtanuljunk egymással beszélni, nem pedig bezárkózni. Nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy olyan munkahelyem van, ami mellett sokat lehetek otthon, van időnk beszélgetni. A 21. század fekélye az, hogy a családtagok nem szeretnek otthon lenni: szülők menekülnek egymástól, a gyerekek is otthonról. Fontos, hogy a család szeressen együtt lenni otthon. Fontos, hogy gyermekeink mellett legyünk, ha öröm éri őket, vagy ha éppen rossz jegyet kapnak.

–Gyermekeiteknek mennyire sikerült átadni a zene, illetve a dicsőítés szeretetét?

Melinda: István első házasságából született lánya Katica az, aki a zenei pályát választotta: énektanárként dolgozik. Kamilla angol szakon tanul a főiskolán, Jázminka pedig még iskolás, nagyon jó hangja van, de a zeneiskolát nem akarta befejezni. Sok volt neki.

–Van-e Kárpátalján hozzátok hasonló stílusú előadó?

Melinda: Ilyen formában nem hiszem, de vannak hasonló együttesek, zenészek.

István: Vannak más stílusú énekesek, együttesek, akik a hagyományos egyházi zenét játsszák. Mi inkább azt angolszász világ zenéiből válogatunk.

–Saját dalaitok is vannak?

István: Általában átveszünk és átdolgozunk dalokat. Énekelünk magyarul, angolul, ukránul, oroszul és héberül is. De dicsőítés alatt gyakoroljuk az ihletett énekeket is, amikor Isten adja a témát és improvizációszerű dolog történik.

–Hol léptek fel?

István: Tudni kell rólunk, hogy mi egy karizmatikus közösségbe járunk. De szívesen megyünk énekelni bármilyen felekezetű hívekhez. Viszont fontos az, hogy ahová megyünk az emberek nyitottak legyenek, mert ha be van zárva a szívük, Isten se tudja azt feltörni.
Mi is részesei vagyunk a csodának és tanúi annak, amit Isten dicsőítésünk révén művel. És az a csodálatos, hogy nem rajtunk áll.

Melinda: Teljesen mindegy, hogy egy tömeg előtt dicsőítünk, vagy egy gyermek hallgat engem. Mert nekem az a fontos, hogy ez Istennek kedves. Számomra lényeges, hogy ne legyen rutinszerű, amit csinálok, hanem a szívem ott legyen.

–Bizonyára nem hívő emberek előtt is felléptetek már. Kire van nagyobb hatással a dicsőítés: a hívőkre vagy a nem hívőkre?

István: Érdekes, hogy sokszor egy templomba nem járó személyt hamarabb megszólítanak a dalaink, mint a vallásos testvéreinket, mivel az énekek dallama nagyon hasonlít a világi zenéhez. Azok az emberek, akik egy adott egyházhoz tartoznak, gyakran hagyományfüggőek és például csak az orgona által kísért zenét fogadják el egyházinak.
De volt egy eset, amikor egy teológus úgy jött el egy alkalmunkra, hogy bebizonyítsa: semmi köze nincs az egésznek Istenhez. Az ének után térdre borult és úgy dicsőítette az Urat. Az Isten győzte meg őt, hogy ne mondjon ítéletet.

–Általában milyen visszajelzéseket kaptok?

István: Legtöbbször jó visszajelzéseket kapunk. Természetesen volt negatív is: például túlzásnak tekintették azt, amit csinálunk.

Melinda: Az elismeréskor nagyon oda kell figyelni arra, hogy ne magunknak tulajdonítsuk a dicséretet, az egyedül Istent illeti. Mi csak az eszközei vagyunk.

–Az emberek nagyon szeretik a dalaitokat. Készült-e CD-felvétel?

Egy jó pár évvel ezelőtt volt egy olyan lehetőségünk, hogy saját CD-t készíthessünk. Imádkoztunk a jó döntésért, az Úr pedig rávilágított arra, hogy nekünk ez nem kell. Vannak elképzeléseink, de alázattal bele kell simulnunk Isten terveibe. Hogy a jövőre nézve hogyan alakul, azt majd meglátjuk.

Bundáné Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Karácsonyhoz közeledve szinte minden otthonban előkerülnek a mézeskalács sütőformák, s a házak fahéj, szegfűszeg és ánizs illatával telnek meg. Az ilyenkor készített cukormázas, karácsonyfa, szívecske és csillag alakú mézeskalácsok vagy süteményes dobozba kerülnek, vagy a karácsonyfáinkat díszítik.

Legutóbb a Beregszászi Adventi Vásáron találkoztam szemet gyönyörködtető karácsonyi ihletésű mézesbábukkal. Rögtön meg is kerestem készítőjüket, Váradi Viktóriát, „Mézes Vikit”.

Vele beszélgettem.

 

 – Viki, honnan érkezett a vásárba?

– Bótrágyi vagyok. Már évek óta részt veszek a mézeskalács-termékeimmel a kárpátaljai és anyaországi fesztiválokon, vásárokon.

– Honnan jött az elképzelés, hogy mézeskalácsot készítsen?

– Cukrászipari végzettségem van, ám kezdetben csak tortákat és süteményeket készítettem. Azonban mindig volt bennem hiányérzet. Azt gondoltam, hogy ez még nem elég. Aztán a magyarországi rendezvényeken figyeltem fel a mézeskalácsokra, amelyekkel akkoriban Kárpátalján még nemigen találkoztam. Elhatároztam, hogy kipróbálom a mézeskalács-sütést.

– Hogyan sikerültek az első darabok?

– Ma is megmosolygom az azokról készült fotókat. Girbe-gurba vonalak és kezdetlegesség jellemezte az első mézeskalácsaimat. Ám nem adtam fel, további darabokat sütöttem, és lassanként ráállt a kezem.

 

– Hogyan fogadták a mézeskalácsot Kárpátalján?

– Az első sütéstől kezdve kivittük a mézeskalácsokat a vásárokra, s azt tapasztaltuk, hogy a vásárlók szeretik azokat. Ma már minden hétvégén úton vagyunk. Itthoni és anyaországi programokra hívnak bennünket, ahol bemutathatjuk a mézesbábukat. Ezenkívül iskolákba is ellátogatunk, ahol a gyerekeknek mutatjuk be a mézeskalács-készítés alapjait. Ők nagyon élvezik ezeket a foglalkozásokat.

– Milyen mézeskalácsokat készít?

– Magyaros és „amerikai” típusúak kerülnek ki a kezem alól. A magyaros mézeskalácsok népies motívumokkal díszítettek, a közepükön tükör van. Sokan keresik ezt a fajtát. Ma már nem igazi tükördarabot használunk, hanem a biztonságosabb tükörfóliával dolgozunk. A magyaros bábuk mellett az aktuális szezonhoz is igazodom. A beregszászi vásárra karácsonyi darabokkal készültem. Van köztük karácsonyfa, mézeskalács-házikó, szívecske, Mikulás, hóember.

Márciusban a borfesztiválon fogunk részt venni, arra mézeskalács-boroshordót, borosüveget, poharat, szőlőfürtöt tervezek készíteni.

 

– Milyen figurái vannak még?

– Nagyon szeretem a magyar népmese alakjait. Ugyanakkor kénytelen vagyok igazodni a modern korhoz. Ezért Mignon és Hello Kitty mézesbábúm is van. Emellett mézeskalács-logókat is sütök.

 

– Honnan vannak a sablonjai?

– Keresem a formákat. Sajnos ritkán akadok különleges darabra. Egy-egy nem hétköznapi figurámhoz a férjem gyárt sablont, amelyet ráteszek a tésztára, s körbevágok. Ez nagy munka.

– Milyen alapanyagokat használ?

– A hagyományos mézeskalács-tésztát sütöm. Fontosnak tartom, hogy házi tojást és termelői mézet használjak fel hozzá. A férjem erdélyi, csíkszeredai születésű; a mézet mindig Hargitából hozzuk. Szoktuk is mondani, hogy a mi mézeskalácsunk „nemzetközi”.

 

– Meddig áll el a mézesbábu?

– Amikor ételszínezőt használok, akkor felhívom a vásárlók figyelmét, hogy csak díszként használják a terméket, ne fogyasszák el. Ugyanakkor a cukormázas mézeskalács tulajdonképpen korlátlan ideig eláll. Hidegben megkeményedik, ám melegre kerülve megpuhul. Mindig frissen készített áruval megyek a vásárokra.

 

– Milyen tervei vannak?

– Szeretnék alapítani egy mézeskalács-műhelyt. Eddig ugyanis a saját konyhánkban sütöttem a kalácsokat, s már nem elég a hely. Ezenkívül nem győzőm egyedül a mézeskalács-sütést. Sohasem tudok eleget készíteni. Már nemcsak egyedül dolgozom, két munkatársam is van. Összeállítom a tésztát, ők pedig kisütik a kalácsot.

Emellett saját logót is szeretnék, hogy a vásárlók be tudják azonosítani a termékeinket. Egy ideje használom a „Mézes Viki” megnevezést, ez már ismert, talán maradok ennél a névnél.

Tervezem, hogy keresztneveket írok a mézesbábukra.

Igazából az a célunk a férjemmel, hogy itthon legyünk Kárpátalján, s meg tudjunk élni a mesterségünkből.

 

– Kívánom, hogy így legyen! Isten áldja a munkáját és az életét!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma