Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Köztisztviselők blokkolják a közbeszerzési pályázatokat a hasi (peritoneális) dialízishez szükséges készítményekre, s ezzel jelenleg tizennyolc kárpátaljai életét sodorják veszélybe – véli Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó.

A pmg.ua hírportálon február 9-én közölt vélemény szerint a betegeknek napi négyszer kellene szedniük az említett gyógyszereket a dialízis elvégzéséhez. Az egészségügyi minisztériumnak még tavaly meg kellett volna vásárolnia a készítményeket, melyre 2,5 millió hrivnyát különítettek el.

A Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház az elektronikusan követhető ProZorro online rendszeren keresztül hirdetett tendert a gyógyszerekre, melynek kivitelezését több ízben bojkottálta a kijevi Link-Medital ellenőrző cég. Az egészségügyi közbeszerzés korrupciómentességét szeretnék elérni a rendszer által – mondja a megyei adminisztráció elnöke, – ám nem törődnek azzal, hogy az intézkedés emberéletekbe kerülhet.

– A napokban egy beteg életét vesztette a késlekedés miatt – hívta fel a figyelmet a kormányzó, aki az egészségügyi minisztérium és a monopóliumellenes bizottság azonnali beavatkozását követeli az üggyel kapcsolatban.

Kárpátalja.ma

A világ magyarságát szeretné közelebb hozni egymáshoz az Örökségünk Mozgalom. Az interneten is tartják a kapcsolatot: Ausztráliából és Kanadából is küldtek például videókat az ott élő magyarok. A program négy éve indult egy közös énekléssel.

A magyar nyelv értékeiről és a magyarság megtartásáról szól az Örökségünk című dal, amelyben mintegy 300 külhoni gyerek énekel egyszerre. A zeneszám négy évvel ezelőtt a határon túli gyerekek zenetáborában, Paks közelében született. A hozzátartozó klipet Kárpátalján, Erdélyben és Felvidéken forgatták.

A videót azóta több mint 500 ezren nézték meg az interneten. Ehhez a dalhoz kapcsolódott az Örökségünk Mozgalom, amellyel a világ magyarságát akarják megszólítani az ötletgazdák. Arra kérték a külföldön élő magyarokat, hogy énekeljék el a dalt, és készítsenek róla videofelvételt is.

A romániai szentjobbi diákok szeptemberben csatlakoztak a Paksról indult kezdeményezéshez. Egy magyar nyelvvel és kultúrával foglalkozó gyerektáborban tanulták meg a magyarság összetartozásról szóló Örökségünk című dalt.

Balog Emese (Nagydobrony), a Nagyberegi Református Líceum végzős diákja

Az elmúlt hónapokban a világ minden táján, több százezren ismerték meg a mozgalmat. Az ötletgazdáknak Ausztráliából és Kanadából is küldtek ott élő magyar közösségek videókat, összesen több mint 110 darabot. Ezeket a feldolgozásokat már több mint 300 ezren tekintették meg az interneten. A nagy érdeklődés miatt idén is meghirdetik a videópályázatot, amelyben a dal feldolgozásait várják. Emellett pedig „Történetek a ládafiából” néven egy másik pályázatot is elindítanak a szervezők.

“Azt szeretnénk, ha történeteket küldenének be videón. Ültessék le szüleiket, nagyszüleiket, vagy a szomszéd nénit és bácsit kicsit az asztalhoz, és kérjék meg őket, hogy meséljék el azokat a tanulságos történeteket, amelyek talán soha sehol nem jelentek meg, és esetleg segítenek eligazodni az útvesztőben” – mondta Vida Tünde ötletgazda a Híradónak.

A mozgalmat a nemzetpolitikai államtitkárság tavaly és idén is 6-6 millió forinttal támogatta. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: az ilyen kezdeményezések közelebb hozzák egymáshoz az anyaországbeli és a világon szétszóródott magyarokat. Reményét fejezte ki aziránt, hogy folytatódik az Örökségünk Mozgalom, amihez a kormány megad minden támogatást.

Az Örökségünk című dal feldolgozásait augusztus végéig, a „Történetek a ládafiából” pályázat anyagait pedig két fordulóban május és október közepéig lehet feltölteni az örökségünk.net címen működő honlapra.

A 20. Partiumi Tudományos Diákkori Konferencia (PTDK) 2017. május 5-én kerül megrendezésre Nagyváradon.

A PTDK célja a Kárpát-medencében élő egyetemi hallgatók tudományos kutatási tevékenységének támogatása és fellendítése, a tantervi képzésnél magasabb szintű, tudományos igényű tevékenység ösztönzése. A konferencia lehetőséget biztosít arra, hogy a tudományos tevékenységet művelő hallgatók ismertessék eddig elért eredményeiket.

További információ ITT.

Ma este rendezik A Dal 2017 első elődöntőjét: a Duna és a Duna World csatornán 19.30-tól élőben látható show-ból négyen jutnak be a február 18-i döntőbe. A mai vendégfellépő Péter Szabó Szilvia, az adás során adják át A Dal 2017 Felfedezettje díjat.

A közmédiában látható válogatóverseny első elődöntőjében kilenc előadó lép színpadra. Kanizsa Gina dalának címe Fall Like Rain, Radics Gigi a See It Through-t énekli, Singh Viki a Raint adja elő, Chase a Dust in the Windet, Henderson Dávid a White Shadows című számot, Pápai Joci az Origót, a Soulwave a Kalandorral versenyez, a Spoon 21 a Deákkal, a The Couple pedig a Vége van című szerzeménnyel.

A mai elődöntő vendégfellépője Péter Szabó Szilvia, aki a Nox együttessel részt vett a 2005-ös Eurovíziós Dalfesztiválon, és a Forogj, világ! című dallal a 12. helyen végzett Kijevben, ahol az idei Eurovíziós Dalfesztivált is rendezik májusban.

A mai műsorban hirdetik ki, melyik előadó vagy formáció kapja A Dal 2017 Felfedezettje díjat. Az elismerést a műsor történetében másodszor adják át, a nyertesről a négytagú zsűri dönt. Ezzel a különdíjjal egy olyan előadót tüntetnek ki, aki A Dal 2017 műsorban debütált vagy a televíziós műsorban szerepelt először nagyobb, országos nyilvánosság előtt, és kiemelkedő teljesítményt nyújtott produkciójával.

A verseny ötödik zsűritagja idén is a közönség; szavazni A Dal 2017 applikációval a MédiaKlikk Plusz keretalkalmazáson keresztül vagy sms-ben lehet. A produkciókra leadott voksokat összesítik, átlagolják és hozzáadják a négy zsűritag pontjaihoz.

Ez alapján három dal és előadó kerül a döntőbe, emellett a közönség további egy számot továbbjuttathat kedvenc produkciója kódjának beküldésével. A Dal 2017 második elődöntőjét február 11-én szombaton rendezik, a két elődöntőből összesen nyolc produkció jut a február 18-i döntőbe, ahol kiderül, ki képviseli Magyarországot az idei Eurovíziós Dalfesztiválon május 9. és 13. között Kijevben.

A Dal – Kulissza című műsor közvetlenül a dalválasztó show után lesz este a Dunán. A műsorban Sipos Dávid Günther, a Petőfi Rádió műsorvezetője beszélget a versenyzőkkel, zsűritagokkal, korábbi nyertesekkel.

A városi tanács 418 építési telket jelölt ki a terrorellenes műveletekben részt vevők számára Munkácson – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 9-én.

A katonák egyenként hat ár földterületet kaptak, így összesen 25 hektárt osztottak szét a város déli részén.

Tavaly 228, a terrorellenes műveletekben részt vevő katona jutott ily módon földhöz – ekkor összesen 15 hektárt parcelláztak ki Munkácson.

A város polgármestere, Andrij Baloga ígéretet tett arra is, hogy még ebben az évben vetésterületet is elkülönítenek a katonák részére. Hozzátette, ezzel Munkács lett az ország első önkormányzata, mely teljesítette kötelességét a haza védőivel szemben.

Kárpátalja.ma

Kétségtelen, hogy egy-egy sósabb fogás után a legtöbben vízre vágyunk. De vajon mi áll a jelenség hátterében?

Sokat hallhattunk arról, hogy a túlzott sófogyasztás milyen betegségeket okozhat: többek között egyes szívbetegségek ésmagas vérnyomáskialakulása is a só számlájára írható. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a só mennyire fontos számunkra, hiszen olyan ásványi anyagokat tartalmaz, melyeket nagy mértékben csak így tudunk bevinni a szervezetünkbe. Így elhagyása ugyanolyan káros, mint a túlzott használata.

Miért fontos a só?
A só, azaz a nátrium-klorid hiánya izomgörcsöket, szédülést, apátiát, de akár halált is okozhat. Testünk napi 5-10 gramm sót igényel, ez a mennyiség szükséges a zökkenőmentes működéshez. Azonban az étkezéseink gyakran 20-25 gramm sót is tartalmaznak, ami már jóval több a szükségesnél. Ha megfelelő mennyiséget használunk belőle, az kiemeli ételeink ízét, de a túlzásba vitt használat inkább elnyomja az fogások természetes aromáját. Hogy melyik sót érdemes használni, arról megoszlanak a vélemények, de a benne lévő ásványi anyagok, mint a nátrium és a jód, amely a megfelelő hormontermelődésért is felelős, nagyon fontosak a szervezetünk számára.

Hogyan működik a vízháztartásunk?
Mivel a folyadékszükségletünk leginkább a sóban is lévő nátriumtól függ, ezért a sónak komoly jelentősége van a vízháztartásunk szabályozásában. A nátrium ugyanis szoros kapcsolatban áll a bennünk lévő vízzel. A nátrium és a víz a vese felé áramlik, így ha a babszem alakú szervünk nagyobb mennyiségű nátriumot ürít a szervezetünkből, az nagyobb mennyiségű víz távozását is jelenti.

Ha túlzásba visszük
Azonban hajlamosak vagyunk túlzásba esni, és túlsózni az ételeinket. Ilyenkor különböző tünetek lépnek fel, ezek közé tartozik a szomjúságérzet is. A nátrium a szervezetben magához vonzza a vízmolekulákat, ezért a szervezet a folyadéktérfogat szabályozására is ezt használja. Amikor a szervezetben kevesebb a folyadék, akkor a vese még inkább visszatartja a nátriumot, így pedig a folyadékot is. A túl sós ételek után azért érzünk fokozott szomjúságot, mert a nátrium megemeli a testnedvek – köztük a vér – oldott anyag koncentrációját, így pedig növeli a szomjúságérzetünket is.

Amennyiben növekszik az oldott anyagok koncentrációja, az agyunk fokozott folyadékfelvételre ösztönöz minket.

Nők nélkül nincs harmónia a világban – jelentette ki a szentatya február 9-én reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.
Férfi és nő nem egyforma, egyik sem feljebb való a másiknál. Ugyanakkor a nő az, és nem a férfi, aki harmóniát visz a világba, és ezáltal megszépíti azt – hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.

A liturgiát követve ezekben a napokban a teremtésről olvashatunk, s a mai olvasmány a nő teremtését írja le. Az Úr megteremtette a föld összes állatát, de az ember nem talált magának társat, egyedül volt. Az Úr ekkor kivette egy oldalbordáját, és megteremtette a nőt, akit a férfi saját húsából valónak ismert el. Mielőtt azonban meglátta volna, megálmodta a nőt. Ahhoz, hogy megértsünk egy nőt, meg kell álmodnunk – magyarázta a pápa.

Sokszor, amikor a nőkről beszélünk, funkcionálisan szólunk róluk: a nő erre meg arra kell. A nő azonban olyan kincset hordoz, amely a férfinak nincs: harmóniát visz a teremtett világba. Amikor hiányzik a nő, nincsen harmónia. Azt szoktuk mondani, hogy ez egy erősen férfiközpontú társadalom, nem? Hiányzik a nő. „Igen, persze, a nő arra kell, hogy mosogasson, hogy ezt vagy azt csináljon…” Nem, nem: a nő azért kell, hogy harmóniát hozzon. Nő nélkül nincs harmónia. Nem egyformák, egyik sem feljebb való a másiknál, nem. Csakhogy a férfi önmagában nem hoz harmóniát: a nő igen. Ő az, aki elhozza azt a harmóniát, amely megtanít simogatni, gyöngéden szeretni, és amely a világot széppé teszi.

A pápa homíliájában három témáról beszélt: a férfi magányáról, az álomról és végül férfi és nő közös sorsáról, hogy egy test legyenek. Ezt illusztrálandó a szentatya elmesélt egy történetet. Az egyik audiencia alkalmával, miközben köszöntötte az embereket, megkérdezett egy házaspárt, akik 60. házassági évfordulójukat ünnepelték: melyikük volt türelmesebb? „Erre rám néztek, majd egymásra – soha nem felejtem el azt a tekintetet –, végül visszafordultak hozzám és egyszerre azt válaszolták: »Szerelmesek vagyunk egymásba«. Hatvan év után: ezt jelenti az egy test” – mondta a pápa.

Ezt hozza a nő: a szerelem képességét. Harmóniát a világnak – tette hozzá. Gyakran halljuk: „Szükség van a társadalomban, az adott intézményben, itt egy nőre, hogy ezt meg azt megcsinálja.” Nem, nem és nem: a nő célja nem a funkcionalitás. Igaz, hogy a nőnek meg kell tennie dolgokat, és meg is teszi – mint ahogy mindannyian. A nő célja a harmóniateremtés, és nélküle nincs harmónia a világban. Kihasználni az embereket emberiség elleni bűn, ez igaz. De egy nőt kihasználni még ennél is több: tönkretenni azt a harmóniát, amelyet Isten akart adni a világnak. Pusztítás.

Kihasználni egy nőt nemcsak bűn, hanem a harmónia elpusztítása – ismételte meg Ferenc pápa, majd utalt a napi evangéliumra (Mk 7,24–30), amelyben egy szír-föníciai asszonyról van szó. „Ez Isten nagy ajándéka: nekünk adta a nőt. Az evangéliumban hallottuk, hogy mire képes egy asszony, nem igaz? Bátor volt, ugye? És bátran ment előre. De nem, több ennél, több: a nő harmónia, költészet, szépség. Nélküle a világ nem lenne ilyen szép, nem lenne harmonikus. Szeretem azt gondolni – bár ez szubjektív –, hogy Isten azért teremtette a világot, hogy mindannyiunknak legyen édesanyánk” – zárta homíliáját a pápa.

Névnap Aranka - magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

Salamon- – héber eredetű; jelentése: békés, szelíd. Idézet „A pénz kitaláció, haszontalan papírdarab, ami csak attól értékes, hogy nagyszámú ember értéket tulajdonít neki. A rendszer hitalapon működik. Nem igazság vagy valóság, hanem kollektív hit.”

Paul Auster

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tomcsányi Vilmos (Bp., 1880. február 8. – Bp., 1959. május 7.). 1942-től 1944 májusáig Kárpátalja kormányzói biztosa. A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogászdoktori diplomát, majd Berlinben, Párizsban, Londonban és az USA-ban képezte magát tovább. 1906-tól miniszteri fogalmazó az igazságügy-minisztériumban. 1918-tól miniszteri tanácsos lett, majd helyettes államtitkár a külügyminisztériumban. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották a vásárosnaményi kerületben, amelynek 1926-ig kisgazdapárti képviselője volt. 1920-22-ben igazságügyi miniszter, 1927-38 között kormánypárti országgyűlési képviselő.

Mint elismert jogász, az 1930-as évek elején ő képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróságon. 1941 decemberének végén Kozma Miklós halála után nevezték ki Kárpátalja harmadik kormányzói biztosának. Megtanult ruszinul. Tisztségéről 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor mondott le.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ferenczy Károly festő (1862) a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, aki Nagybányán és Budapesten alkotta a legjelentősebb műveit: Józsefet eladják testvérei, Márciusi est, Madárdal, Hegyi beszéd, stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

ISTEN IRÁNYÍTÓRENDSZERE (2)

„Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.” (Zsoltárok 25:9)

Hogyan tanulhatjuk meg felismerni Isten vezetését? Háromféle módon: 1) Imádság által. Thomas Kelly írta: „Van egy mód arra, hogy rendet tegyünk gondolatvilágunkban, több szinten is egyszerre. Az egyik szinten talán gondolkozunk, megvitatunk valamit, látunk valamit… de egy másik, mélyebb szinten ugyanekkor imádságban vagyunk… és különösen fogékonyak vagyunk az isteni sugallatokra.” 2) Engedelmesség által. Mi haszna van Isten útmutatásának, ha nem vagy hajlandó követni? És mi a helyzet azzal az útmutatással, amit már megkaptál a Szentírásból, de nem cselekedtél aszerint? Frank Laubach, akinek az élete az Istennek való engedelmesség jegyében telt, azt írta: „Nem éltem igazán… amíg el nem jutottam odáig, hogy teljesen eltökéltem, és újra meg újra elhatároztam, hogy keresni fogom Isten akaratát, és meg is fogom tenni azt, még ha minden porcikám nemet mond is, és így a helyes gondolkodásmóddal megnyerem a csatát. Olyan volt ez, mintha egy mély artézi forrás fakadt volna fel a lelkembe… Pénz, dicsőség, szegénység, akadályok – mindez semmit sem számított, mert ezer év alatt ezeket mind elfedik, de az olyan lelkület, mely az eltökélt engedelmességből fakad, az örökké él.” 3) Hit által. Vajon visszaéltek már ezekkel a szavakkal: „hiszem, hogy az Úr azt mondta nekem”? De még mennyire! Néha a vallási vezetők bevetik ezt a trükköt, hogy megkapják, amit akarnak. De ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel! Az igazság az, hogy nem lehet lelkileg növekedni, ha elzárkózunk a Szentlélek vezetése elől. Hinned kell – bármennyire észbontóan hangzik is – hogy Isten képes szólni hozzánk, sőt, nemcsak hogy tud szólni, de tényleg meg is teszi.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Emiliáni Szent Jeromos, nevelő

1481-ben született Velencében. 15 éves korától kezdve katonáskodott. 27 éves korában, 1508-ban katonai parancsnokként fogságba esett, és a börtönben rettenetes elbánásban részesült. Csodálatos szabadulása után bilincseit Treviso-ban a Szűzanya oltárára helyezte, és az árvák nevelésére szentelte életét. 1518-ban, 37 éves korában pappá szentelték. Mint pap, megalapította a szamaszkai szabályozott papok társulatát a betegek gondozására, és az árva gyermekek nevelésére. 1537. február 8-án halt meg a pestisjárvány áldozataként. Sírja Samascában van.

bacskaplebania.hu

Bekérették kedden az ukrán külügyminisztériumba Ernst Reichelt, Németország kijevi nagykövetét, hogy adjon magyarázatot egy interjújában a Donyec-medencei válsággal kapcsolatban tett kijelentésére – hozták nyilvánosságra ukrán hírforrások.

A diplomata az RBK-Ukrajina hírportálon kedden közölt interjúban azt mondta: meg lehetne tartani a választásokat a szakadár ellenőrzés alatt lévő kelet-ukrajnai területeken anélkül, hogy kivonulnának onnan az orosz katonai csapatok.

A nagykövet szavai komoly felháborodást keltettek kijevi politikai körökben, több parlamenti képviselő is tiltakozott, és követelte a külügyminisztériumtól a diplomata kérdőre vonását.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a Twitteren reagálva kijelentette: “Elég volt az orosz fegyverek árnyékában rendezett vásári komédiákból”. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában már kétszer rendeztek orosz katonai jelenlét mellett törvényellenes és szabálytalan választásokat: előbb a Krím félszigeten, majd a Donyec-medence két önkényesen kikiáltott szakadár “népköztársaságában”.

Ukrán hírforrások arról is beszámoltak, hogy a német nagykövetségen a német-ukrán diplomáciai kapcsolatok 25. évfordulója alkalmából keddre összehívott nagyköveti sajtótájékoztatót a nap folyamán lemondták.

Öt évvel ezelőtt rendezte meg első jótékonysági bálját a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet (GISZ) a beregszászi Arany Páva étteremben.

Az évek során egyre népszerűbbé váló programon idén február 4-én is szép számban vettek részt a Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület hívei és papjai, továbbá a civil érdeklődők. Ebben az évben a kerület hittanosainak táboroztatását támogathatták a belépőjegyekkel, az adományokkal, valamint az árverésből és tombolából befolyó összegekkel a bálozók.

A farsangi eseményre érkezők a Beregszász Dixieland Band zenéjére sétálhattak fel az egykori Úri Kaszinó lépcsőjén, abban a hitben, hogy közreműködésükkel egy estére a közös mulatság hangulata töltheti be a termeket.

A több mint 350 vendégből álló társaságot a magyar Himnusz eléneklése után Lődár Jenő, a GISZ elnöke, Levcsenkó Róbert espereshelyettes köszöntötte, majd Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, dr. Lukács Angéla, valamint Magyarország Ungvári Főkonzulátusa részéről Kuti László vezető konzul és Buhajla József főkonzul szólt az egybegyűltekhez. Beregszász városának nevében Nagyija Lovha alpolgármester asszony üdvözölte az eseményt. A köszöntők sorát Marosi István görögkatolikus pap, főiskolai lelkész pohárköszöntője zárta, mely egyben a bál hivatalos kezdetét is jelentette.

 

A Miatyánk eléneklését követően svédasztalos vacsora mellett hangolódhattak a vendégek a vigasságra, a zenei aláfestést továbbra is a Beregszász Dixieland Band szolgáltatta.

A bálok elmaradhatatlan programját, a nyitótáncot a hagyományoknak megfelelően idén is a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum végzős diákjai biztosították, akik keringőjükkel megnyitották a rendezvény táncos részét.

Rövid időn belül megtelt az étterem táncparkettje, ahol a Két Kanál együttes mulatós zenéjére rophatták a táncot a résztvevők.

Az est folyamán többször felcsendült Sztojka Vanessza, a batári származású fiatal énekesnő hangja.

A görögkatolikus bál visszatérő programjai, az árverés és a tombola idén is nagy sikert arattak. Összesen ötvenen ajánlottak fel egy vagy több tárgyat nyereménynek.

Ezúttal tizenegy értékes tárgyra – a többi között faragott címerre, festményre, ikonra, házi pálinkára, ajándékcsomagra, könyvre – licitálhattak a jelenlévők.

A tombolasorsoláson pedig kézi készítésű ékszerek, imafüzérek, ikonok, ruhák, fürdőbelépők, könyvek, színházjegyek és más ajándékok találtak gazdára.

A jótékonysági rendezvény hivatalosan hajnal kettőig tartott. A bál lebonyolításában a GISZ húsz önkéntese vett részt.

A szervezők elmondása szerint idén – a költségek kifizetése után – 30 000 hrivnyát sikerült elkülöníteni a gyerekek táboroztatására, amiért a GISZ és Beregszászi Görögkatolikus Esperesi Kerület háláját fejezi ki minden báli résztvevőnek és támogatónak.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba látogatott a Görög Játszóház január 27-én.A játszóház elsősorban azért jött létre, hogy összehozza azokat keresztény a fiatalokat, akik időről időre szívesen gyűlnek össze és töltenek el együtt néhány órát más hasonló korú és hasonló értékrendű fiatallal. A játszóház tulajdonában lévő, csaknem száz különféle társas és személyiségfejlesztő játék között mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb, legszórakoztatóbb játékokat.

Így volt ez Karácsfalván is, ahol egyszerre majdnem 50 fiatal vetette bele magát a közös játék örömébe. A fergeteges hangulat és a minőségi szórakozás garantált volt.

Ezúton is köszönjük Varga Csabának, a játszóház megálmodójának, hogy hozzánk is elhozta, egészen Kárpátaljáig, ezt a kezdeményezést, és megmutatta nekünk a közös időtöltés felbecsülhetetlen értékét, valamint köszönjük Kaskötő Miklósnak, a Petőfi-program ösztöndíjas papnövendékének, hogy mindezt lehetővé tette.

Reméljük, a jövőben is fogadhatjuk még a Görög Játszóházat Karácsfalván, illetve Kárpátalja más településein.

 

A fogfájás rendkívül kellemetlen lehet, de az intenzitása széles skálán mozoghat. Bár bizonyos esetekben érdemes fogászati ügyeletre menni, máskor egyszerű házi módszerekkel is elviselhetővé mérsékelhetjük a fájdalmat addig, míg el nem jutunk a fogorvoshoz.

A fokhagyma régóta ismert antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásairól, ezeket a tulajdonságait fogfájás esetén is kihasználhatjuk. Törjünk össze egy gerezd fokhagymát, keverjük össze egy kevés sóval, majd tegyük az érintett fogra. Naponta akár többször is megismételhetjük. Hasonló hatásai lehetnek az egyszerű vöröshagymának is, ezért ha fáj a fogunk, egyszerűen rágcsáljunk el egy kis darab nyers hagymát (koncentráljunk arra az oldalra, ahol a fájós fog van).

Az egyik legnépszerűbb fogfájás elleni háziszer a szegfűszeg: nemcsak gyulladáscsökkentő és fertőzések ellen védő hatásai is vannak, de érzéstelenítő és fájdalomcsillapító is egyben. Törjünk össze vagy daráljunk meg két egész szegfűszeget, keverjük össze egy kiskanál olíva- vagy kókuszolajjal, hogy sűrűbb pasztát kapjunk, majd ezt vigyük fel az érintett területre. Ha van otthon szegfűszeg illóolaj, akkor egy fültisztító pálcikára téve néhány cseppet, be is ecsetelhetjük a fájó területet. A szegfűszeg olajával bánjunk óvatosan, mert igen irritáló hatású lehet, igyekezzünk elkerülni, hogy a nyelvünkhöz érjen, és ne alkalmazzuk abban az esetben, ha nagyon érzékeny az ínyünk.

Nagyon egyszerű, de igen hatékony fogfájás elleni szert kapunk, ha egy teáskanál sót feloldunk egy pohár meleg vízben, és ezzel öblögetünk. A sós víznek antibakteriális és fájdalomcsillapító hatásai is vannak, emellett az öblögetéssel eltávolíthatjuk a fogak közül (esetleg a lyukas fogból) azokat a törmelékeket, ételmaradványokat, melyek irritálhatják a fájó részt. Legalább harminc másodpercig öblögessünk, majd köpjük ki a sós vizet! Napota többször is megismételhetjük!

A vaníliát is kipróbálhatjuk a sajgó fogakra: ennek a fűszernek enyhe fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása van, az illatáról pedig úgy tartják, hogy pozitív hangulatba hoz (a jókedv pedig szintén fájdalomcsillapító hatású). Mártsunk egy fültisztító pálcikát vaníliakivonatba, és ezzel ecseteljük be az érintett területet – figyelem, az üzletekben kapható vaníilaaroma nem alkalmas a fájdalomcsillapításra!

A jégnek nemcsak fájdalomcsillapító és érzéstelenítő hatásai vannak, de segít lelohasztani a duzzanatot is. Egy kevés jeget zúzzunk meg, csavarjuk gézbe vagy egy tiszta textilpelenkába, és tegyük az arcunkra, oda, ahol a fájós fog található. Néhány percig tartsuk ott, de többször is megismételhetjük.

Február első napjaiban megyeszékhelyünket is elérték a hatalmas jégtömegek, ahogy a jégzajlással járó szemetes, zavaros víz is. A hatalmas jégtömbök nyomán az Ung-híd egyik pillére is megsérült.

Akadtak azonban olyanok, akiket nem ijesztett meg a jeges vízözön, ellenkezőleg: ugráltak és táncoltak az ungvári gyalogoshíd előtt feltorlódott jégdarabokon.

– Egy fiatal fiú rámerészkedett a jégre, néha ugrált rajta, mint egy szöcske, máskor csak sétált a jégdarabokon. Az sem zavarta, hogy néhány méterrel mellette hömpölygött a jeges vizű folyó – mondta egy szemtanú.

Kárpátalja.ma

A diagnosztika fejlesztője egy amerikai kutatóintézet. A szakemberek bíznak abban, hogy kísérleteik eljutnak oda, hogy az eljárást két-három év múlva engedélyeztessék az amerikai gyógyszerhatósággal (FDA).

A hasnyálmirigyrák agresszivitása miatt és a hatásos kezelés hiányában az egyik leghalálosabb daganattípus, a betegség korai szakaszában nincsenek jellegzetes tünetei, ezért általában előrehaladott állapotban fedezik csak fel.

A betegek mintegy 80 százaléka a diagnózis felállítása után egy éven belül meghal.

A Nature Biomedical Engineering című tudományos folyóiratban hétfőn közölt tanulmányukban amerikai és kínai kutatók bemutatták azt az olcsó és nagyon érzékeny tesztet, amely lehetővé teszi a hasnyálmirigyrák korai diagnosztizálását. Technikájuk a sejtek által kibocsátott hólyagocskák, az extracelluláris vesiculák (EV) precíz észlelésén alapul.

“A hasnyálmirigyrák egyike azon daganattípusoknak, amelyek esetében nagy szükségünk van egy úgynevezett tumormarkerre, vagyis jelzőanyagra a korai felismeréshez” – hangoztatta Tony Hu, a tanulmány vezető szerzője.

A kínai és amerikai tudósok által kidolgozott teszt egy ilyen biomarker – az EphA2 fehérje – észlelésén alapul a sejtek által kibocsátott hólyagocskákban.

Ezek a membránnal körülvett gömböcskék szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, az immunszabályozásban, a véralvadásban és súlyos betegségek, köztük daganatos betegségek kialakulásában.

Tanulmányukban a szakemberek olyan, daganatokból származó extracelluláris vesiculák észlelésének módját mutatták be, amelyek hordozták ezt a fehérjét, a hasnyálmirigyrák árulkodó markerét. A fehérje pontos észlelése lehet a hasnyálmirigyrák korai felfedezésének kulcsa.

Jelenleg is létezik egy tumormarker, a CA 19-9, de az nem elég érzékeny és specifikus ahhoz, hogy rákszűrésre használják. A CA 19-9 segít megkülönböztetni a hasnyálmirigy- és az epevezetékrákot más nem rákos állapotoktól, például a hasnyálmirigy-gyulladástól. Jól alkalmazható a hasnyálmirigyrák kezelésekor a hatásosság megfigyelésében.

Az új teszt jóval hatásosabb, kis létszámú klinikai próbáiban 48 egészséges, 48 hasnyálmirigy-gyulladásos és 59 korai vagy előrehaladott hasnyálmirigyrákban szenvedő beteg vett részt. A tesz több mint 85 százalékos pontossággal azonosította a hasnyálmirigyrákot.

A szakemberek egy nagyobb léptékű tanulmányban fogják ellenőrizni eredményeiket. Tony Hu úgy véli, hogy 2-3 év múlva szerezhetik meg az amerikai gyógyszerhatóság engedélyét a mindennapos alkalmazáshoz.

Nem szűnnek a harcok a szemben álló felek között a kelet-ukrajnai fronton, az oroszbarát szakadárok lakott területeket lőnek tiltott nehézfegyverekkel és harckocsikból, a támadások következtében egy 15 éves fiú életét vesztette – jelentették kedden ukrán hírforrások.

Hétfőn tüzérségi lövedékek csapódtak be a frontvonal ukrán ellenőrzésű oldalán lévő, Donyecktől mintegy 70 kilométerre északra fekvő Kurgyumivka faluban. Egy repesz szíven találta a kamaszfiút, aki a sebesülés következtében meghalt.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a Donyeck melletti Avgyijivkát előző nap 12 órán át lőtték harckocsikkal és nehéztüzérséggel a szakadárok. Fegyvercsend délelőtt kilenc és délután három óra között volt, előtte és utána heves csapásokat mértek az orosz támogatású szakadár erők a településre.

A szóvivő tájékoztatása szerint a frontvonal egészére kiterjedtek a szakadárok támadásai, az elmúlt egy napban összesen 78-szor lőtték a front ukrán ellenőrzésű oldalát. Katona az elmúlt napban nem vesztette életét, de egy megsebesült – közölte a szóvivő.

Közben Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetője kedden a DAN szakadár hírügynökség szerint arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban két szakadár fegyveres vesztette életét és egy sebesült meg az ukrán fegyveres erők támadásaiban.

Motuzjanik felderítési információkra hivatkozva elmondta, hogy február 5-én két 200-as jelzésű Kamaz teherautó hajtott el egy szakadár ellenőrzés alatti halottasházból. A járművek szavai szerint a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuba indultak, és a jelzés jelentése alapján a harcokban elesett orosz katonák holttesteit szállították el.

„Önbecsülésünk és kapcsolataink – család, barátok, munkatársak és a többiek” címmel tartott előadást a házasság hete alkalmából Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus február 6-án Beregszászban, a Kezünkben a Jövő Alapítvány Mentálhigiénés Műhelyének szervezésében.

Mint azt az előadás előtt Török Orsolya, a Mentálhigiénés Műhely vezetője elmondta, a műhely elsődleges céljának tekinti a lelki egészség megőrzését, ezért tavaly Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke a depresszió felismeréséről és megelőzéséről tartott előadást, melynek folytatása a most ismertetett téma.

Kozma-Vízkeleti Dániel – saját bevallása szerint – a népszerű pszichológiával ellentétben, amely a szüleinket teszi felelőssé életünk elakadásaiért, a népszerűtlen pszichológia képviselője: úgy véli, életünkért mi magunk vagyunk a felelősek, s igenis tehetünk saját lelki egészségünkért. Életünk során a biológiai testünkkel való törődés mellett ápolnunk kell lelkünket és társas kapcsolatainkat is, s törekednünk kell a világgal való egységünk megtapasztalására. Akkor fogjuk magunkat igazán jól érezni, ha mind a négy területtel egyaránt foglalkozunk − mondta.

Sokféle közeghez tartozunk egyszerre (család, munka, hobbi, barátok stb.), ezek mind hatnak ránk, s mi mindben picit másként vagyunk jelen. Némelyikben mi lehetünk a bátor, mindent megmondó oroszlán, s olyan is akad, amikor csöndes nyusziként egyezünk bele mindenbe. A közösségek ezeket a szerepeket kritikák és elismerések megfogalmazásával hozzák tudtunkra. A többieken változtatni nem tudunk, de magunkon igen. Rajtunk áll, hogy megkeressük-e azokat a közösségeket, ahol elismeréseket kaphatunk, illetve, hogy mi magunk negatív vagy pozitív irányba mozdítjuk-e el mások önbecsülés-mérlegét. Ajándékot adhatunk ugyanis egymásnak azáltal, hogy a velünk való együttlét kapcsán magukat jónak élhetik meg. Azzal nem megyünk semmire, ha másokat lenyomunk magunk körül. Saját önbecsülésünket is épp az ellenkezőjével, mások elismerésével erősíthetjük. Hiszen, ha felértékelek egy nekem fontos embert, akinek a társaságában vagyok, az azt jelenti, hogy én sem vagyok olyan rossz, az engem is emel. Önbecsülésünk szempontjából fontos az is, hogy mi hogyan látjuk saját magunkat. Ez tükröződik a magunkról elmesélt történetekben is. Kozma-Vízkeleti Dániel előadásában arra buzdított mindenkit, hogy gyűjtsük a Sikeres Magunkról szóló történeteket a Vesztes Magunkról szólóak helyett. Az önkritika, önbecsmérlés, ön-elutasítás, önelhanyagolás, önámítás, önsajnálat és önpusztítás helyett pedig bízzunk saját képességeinkben, értékeinkben, legyünk jóban önmagunkkal, szeressük azt a belső ént, akit úgy vágyunk, hogy mások szeressenek, hiszen ez gyógyítóan hathat nemcsak magunkra, de kapcsolatainkra is. Változás abból lesz holnap, ha ma másként csináljuk. A rendszerszemléletű megközelítés szerint, ha a közösségen belül bárkivel bármi történik, az tovább gyűrűzik. Ez nemcsak negatív, hanem pozitív irányba is nagyon jól tud működni. Építhetjük, gazdagíthatjuk egymást.

Kozma-Vízkeleti Dániel az előadás folytatásaként kedden zártkörű műhelymunkát vezet a segítő szakmákban dolgozók számára „A segítőnek ki segít? Saját erőforrásaink a másokkal való munkában” címmel.

Sütő Éva
Kárpátalja.ma

Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek is bíróság elé kell állni a további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt, miután az exelnök és pártja többet költött el a megengedettnél – közölte kedden a párizsi ügyészség.

Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt.

Az elmúlt években 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen – aki a jobboldal tavaly novemberi államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után visszavonult a politikai élettől – egy évvel ezelőtt indult eljárás az ügyben.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

A tavaly júniusban lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról. A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem rendezett meg.

Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert – aki ellen szintén eljárás folyik – jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget. Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt. Az ügyben két vizsgálóbíró járt el, az egyik döntött Sarkozy bíróság elé állításáról, a másik nem írta alá a döntést, így azt az exelnök megfellebbezheti.

Nicolas Sarkozy a második volt államfő, akinek büntetőbíróság elé kell állnia az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében. Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, amiért még Párizs főpolgármestereként a városháza költségvetéséből finanszírozta a pártja munkatársait.

Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben, a tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban.

A szakemberek egyelőre még csak próbálják megfejteni ezeknek a rejtélyes helyeknek a funkcióját. Valószínűtlennek tartják, hogy falvakról lenne szó, mivel a régészeti feltárások során nagyon kevés leletre bukkantak. Alaprajzuk azt sugallja, hogy nem védelmi célokból építették a földsáncokat, és a kutatók úgy vélik, hogy csak időszakosan használták őket, esetleg vallási rituálék helyszíneként.

Ezek az árkok mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Felfedezésük megdönti azt a feltételezést, hogy az esőerdő ökoszisztémája embertől érintetlen volt – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

“Az a tény, hogy ezek a helyek évtizedeken át a kifejlett esőerdő alatt rejtőztek, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az amazóniai erdők érintetlen ökoszisztémák. Azonnal meg akartuk tudni, hogy vajon a térség már erdő volt-e, amikor a geoglifákat építették, és hogy az emberek mekkora hatást gyakoroltak a tájra, amikor ezeket a földsáncokat építették” – hangoztatta Jennifer Watling, a Sao Paoló-i Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője.

A szakembereknek sikerült rekonstruálniuk hatezer év vegetációját és tűzhasználatát két ilyen, geoglifák által határolt helyen. Kiderítették, hogy az emberek jelentős mértékben megváltoztatták a bambuszerdőket és a geoglifák építéséhez időszakosan, kis mértékben irtották az erdőt.

Ahelyett, hogy nagy kiterjedésű erdőket irtottak volna ki a geoglifák építéséhez vagy mezőgazdasági használatra, az őslakosok úgy alakították át környezetüket, hogy az értékes fákra, köztük a pálmára összpontosítottak, mintegy létrehozva a hasznos erdei termékek őskori szupermarketét. A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az Acréban fennmaradt erdők ennek az ősi agro-erdőgazdálkodási gyakorlatnak az örökségei.

“A mai pusztító és fenntarthatatlan földhasználat igazolására nem szabad felhasználni az általunk feltárt bizonyítékokat” – hangoztatta Watling.

Szakadékba sodródott egy utasokat szállító busz a rahói járási Kvaszin (Tiszaborkút) február 7-én, a reggeli órákban – tudatta a pmg.ua hírportál.

Az előzetes információk szerint az Ungvár–Kőrösmező közötti menetrend szerinti busz vezetője túllépte a megengedett sebességet, emiatt a jármű nem tudott befordulni a kanyarban: oldalára fordult, és négy métert csúszott lefelé a közel tizenöt méter mély szakadékban. A busz egy kisebb fasornak csapódott, ez akadályozta meg, hogy a jármű a szakadék mélyén landoljon.

A történtekkor tizenegy utas tartózkodott a járműben, közülük hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. A sofőr sokkos állapotba került.

Kárpátalja.ma

Voltak a 18. századi Magyarországon boszorkányperek? Lesz-e folytatása Fábián Janka új könyvének: Az utolsó boszorkány lányának, valamint Az utolsó boszorkány történeteinek? Melyik korszakban és hol fog játszódni a szerző következő regénye? Készül-e film valamelyik kötetből? Többek között ezekről kérdeztük Fábián Jankát, aki mesélt az indulásáról és a történelmi regényírás folyamatáról is.

Legújabb regényedben: Az utolsó boszorkány lányában és az azt megelőző novelláskötetben: Az utolsó boszorkány történeteiben a boszorkányüldözések és javasasszonyok világát eleveníted fel. Mi adta az ötletet a témához?

Éppen egy másik könyvemhez kutattam a javasasszonyokról, amikor rátaláltam a 17. század végi, 18. század eleji boszorkányperek iratanyagára az interneten. Rögtön éreztem, hogy szívesen foglalkoznék vele, mert nemcsak a téma érdekelt, hanem a korszak is. Szerettem volna írni a 18. századi eseményekről és arról, milyen vádakkal ítélték máglyahalálra a nőket és néha a férfiakat.

Érdekes, hogy a köztudatban inkább a középkorhoz vagy Amerikához kötik a boszorkánypereket, nem is gondoltam, hogy Magyarországon is volt a 18. században hasonló.

A boszorkányperek utolsó nagy hulláma valóban Amerikából indult, onnan jutott Nyugat-Európába, majd hazánkba is. Nálunk kicsit másképp zajlottak, mint a régebbi boszorkányperek, tőlünk ugyanis nagyon távol állt a nyugati hozzáállás. Nekünk, magyaroknak megvolt a saját, külön bejáratú hagyományunk, ami a boszorkányhitet és -üldözést illeti. Nem ismertük az idegen módszereket, amellyel vallatták és vizsgálták őket, azt se tudtuk hirtelen, hogyan fogjunk hozzá, ezért német és osztrák területekről jöttek vizsgálóbírók és nyomozók, hogy segítsenek az itteni hatóságoknak a boszorkányperekben. A másik tévhit, hogy a pereket az egyház intézte, pedig az utolsó üldözési hullámot kifejezetten a világi hatóságok végezték, ők ítélték máglyahalálra vagy száműzetésre az áldozatokat. Mária Terézia korában ért véget a boszorkányüldözés. Még ekkor is előfordultak perek, de ezek voltak az utolsó esetei az üldözési hullámnak.

A történeteidben beleláthatunk az akkori boszorkányüldözésbe?

Igen, a novellákban, melyeket először kezdtem írni, felhasználtam a korabeli perek iratait is. A főhős Sárosi Felícia, akinek máglyahalálra ítélik a nagynénjét, majd Mária Terézia javasasszonya és bizalmasa lesz. Azt lehet tudni, hogy az uralkodónőnek valóban voltak közrendű bizalmasai, például egy komorna és még egy kályhafűtő is – innen jött az ötlet. Úgy terveztem, hogy ez egy sorozat lesz, és e-könyvben fognak megjelenni a részek. A Libri Kiadónál az első három rész ki is jött, de kiderült, hogy Magyarországon egyelőre olyan ellenszenv van az olvasókban az e-könyvek iránt, hogy végül további történetekkel kiegészítve nyomtatásban is kiadtuk a tavalyi könyvhétre az 5 novellát, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, de külön is olvashatóak.

Ezek folytatása Az utolsó boszorkány lánya?

A novellák írása közben annyi minden összegyűlt erről a témáról és korról, hogy kinőtt belőle egy regény is. Beleszerettem a 18. századba, az akkori eseményekbe, így született meg a történet, amely Sárosi Felícia lányáról szól, de önálló regényként is olvasható. Az első fele Bécsben, míg a második már Párizsban játszódik a francia forradalom előtt, egy nagyon izgalmas korszakban. Már három hónapja a könyvesboltokba került, és eddig rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, szeretik az olvasók.

Lesz folytatása a boszorkánytörténeteknek?

Igen. Sárosi Felíciáról írok további novellákat, melyek idén fognak megjelenni. Az első rész tavasszal fog kijönni e-könyv formájában, de később a többivel együtt nyomtatásban is olvasható lesz. Ezek ismét az utolsó boszorkányról és Mária Teréziáról fognak szólni, de lesz majd egy ráadás novella is, amelyben a lánya, Zsófia történetét gondolom tovább, és Az utolsó boszorkány lánya után játszódik majd.

Közben dolgozol új regényen is?

Két regényötletem is van, amelyek egyformán kedvesek a számomra. Mindkettőhöz ugyanannyi információt gyűjtöttem, és nem tudtam eldönteni, melyiket dolgozzam ki előbb. Ezért megszavaztattam a Facebookon az olvasókkal, hogy melyiket szeretnék: a 19. században vagy a 20. században játszódó történetet. Ők a 19. századit választották, így ehhez fogtam hozzá. Az 1848-as szabadságharc után, az 50-es 60-as években járunk majd Magyarországon és Amerikában, ahol az amerikai polgárháború lesz a kitekintés a nagyvilágba, hiszen annak is sok magyar vonatkozása volt.

Minden regényedben a történelmi múltba repítesz minket. Hogyan lehet úgy megragadni az elmúlt világot, hogy az olvasónak hihető legyen?

Rengeteg kutatással jár, és hihetetlenül sok mindennek kell utánanézni. Olyan apróságoknak is, mint például milyen ruhát hordtak akkor, milyen szappannal mosakodtak. A nagy történelmi események mellett mindig megtalálható a „kisbetűs” történelem, amely az emberek hétköznapi életébe enged bepillantást. Ezek az apró momentumok teszik átélhetővé és hihetővé az olvasók számára az általam teremtett világot. Viszont ezeket nem találjuk meg a történelemkönyvekben. Olvasok a témában forrásokat, feldolgozásokat, korabeli irodalmat és regényeket, levelezéseket, de vizuális tartalmakat: fotót, filmet, festményeket is megnézek. Nagyon sokat kutatok, de élvezet ez a munka. Borzasztóan szeretem csinálni, és az olvasói visszajelzésekből is látszik, hogy sokukat éppen a bemutatott hétköznapi világ fog meg. Annak is mindig nagyon örülök, amikor valaki azt mondja, hogy elolvasta a regényt, és annyira felkeltette az érdeklődését egy-egy történelmi esemény iránt, hogy annak még külön utánanézett.

Sosem tartottál attól, hogy esetleg valami nem lesz a regényben korhű?

Természetesen tartok tőle. Valaminek inkább háromszor-négyszer utánanézek, de már így is sétáltam bele csapdába. Tévedés előfordul néha, de ha észreveszem, ezeket a későbbi kiadásokban kijavítjuk. A történelem nem egzakt tudomány, attól is függ, melyik történészt olvassa a szerző, hol néz utána egy-egy témának. Az sem segít feltétlenül, ha azokat kérdezzük meg, akik akkor éltek – például az 56-os forradalommal kapcsolatban –, mert mindenki másképp emlékezik rá vissza, mindenki a saját életén át szűri meg a történéseket. Az azonban rendkívül jólesik, amikor történelem szakostól, történésztől kapok visszajelzést, és megdicsérnek, hogy alaposan utánajártam a témának, a könyvem nekik is érdekes volt.

Először egy cselekmény, szereplő születik meg a fejedben, vagy a kort választod ki?

Lehetetlen egy kész cselekményszálat csak úgy belehelyezni egy századba. Először a kort kell meghatározni. Én mindig úgy kezdem, hogy ha kiválasztottam az időszakot, akkor megnézem a nagy összefoglaló munkákat, és sorba veszem, milyen történelmi események voltak akkor. Ezekre természetesen emlékszem is történelemszakos tanárként, de nem káptalan a fejem, így mindig végigmegyek a lehetséges eseményeken, és megnézem, mi az, amit szeretnék felhasználni ezekből a regényemben, mert hatással lehet a szereplőimre. Nem célom, hogy ismeretterjesztő könyvet írjak. Én regényeken dolgozom, és azt figyelem, miként tudom behelyezni a fejemben alakuló cselekményt abba a díszletbe, amelyet a történelmi háttér kínál, hogy az gördülékeny és hihető maradjon az olvasó számára.

Korábbi regényed, a Búzavirág magyar lányról és családról szólt, míg legújabb könyved: Az utolsó boszorkány lánya Mária Terézia és Marie Antoinette udvarába visz a XVIII. század végére. Mindig van magyar szála a regényeidnek?

Tudatosan törekszem arra, hogy alapvetően magyar történetet dolgozzak fel magyar szereplőkkel, de mindig van a regényemben külföldi kitekintés is. Már csak azért is, mert a történelem szak mellett angol és francia nyelvszakos is vagyok. Ezeken a nyelveken szintén szoktam olvasni, kutatni a témában. Gyakran megkérdezik: elutazom-e azokra a helyszínekre, amelyeket felvonultatok, de ilyenkor mindig elmondom: nem tudok visszautazni kétszáz évet a múltba, és a mai Bécs, Párizs, Hollywood már nem úgy néznek ki, mint sok évtizeddel ezelőtt.

Történelemtanár lettél, és a regényeid is a múltban játszódnak. Miért szeretted meg a történelmet?

Egészen korán, már általános iskolában szenvedélyemmé vált a történelem, még azelőtt, hogy elkezdtük volna tanulni ezt a tárgyat. Gárdonyi Géza író – aki történelmi témában maradandót alkotott – volt a kedvencem, az első, aki hatással volt rám. Miatta szerettem volna kislánykoromban régész is lenni, mert a Láthatatlan emberben szerepel, ahogy Attila királyt eltemetik, és én akkor vágytam rá, hogy megtaláljam a sírját.

Hogyan lett belőled író?

Az első könyveim magánfinanszírozásban jelentek meg a Hungarovox kiadónál. Nem volt semmilyen írói hátterem, ismerősöm, összeköttetésem, semmi reklámom. A nagyobb kiadók nem is álltak velem szóba. Hiába küldtem el a kéziratokat, semmilyen visszajelzés nem érkezett rájuk. Ez első körben lelombozott, de aztán mindig tovább mentem, és végül egy kiadónál kis példányszámban megjelenhetett a regény. Viszont a közönség hamar rátalált, elkezdtek érdeklődni iránta, mindenfelé keresték a köteteket. Engem tehát az olvasók fedeztek fel, nekik köszönhetően építkezhettem, és értem el mindent. Erre nagyon büszke is vagyok! Az első pár könyvem után kerültem az Ulpius-ház Könyvkiadóhoz, ahol tíz regényem és több novellám jelent meg, majd amikor 2015-ben becsődölt, átmentem a Libri Kiadóhoz. Náluk is született már négy könyvem, abból az egyik az Ulpiusnál kiadott könyvem újrakiadása. Azt tervezzük, hogy a Librinél sorban megjelentetjük a korábbi, Ulpiusnál kiadott regényeket is, melyek már alig szerezhetők be az országban.

Szerinted mi lehetett az, ami az első könyveidben megragadta az olvasókat?

Jókor találta telibe a könyvpiacot, mert volt egy hiány a női szemszögből írott történelmi regények terén, és én ezt érzékeltem, és próbáltam is jelezni a kiadók felé. Láttam, hogy ennek lenne közönsége, és aztán engem igazoltak is az események. Szerették a századfordulón induló családregényt. Betalált, és sok rajongót szerzett.

Felmerült már, hogy filmet lehetne készíteni az egyikből?

Még nem kerestek fel ezzel kapcsolatban, de az olvasótalálkozókon meg szokta kérdezni a közönség, hogy mikor lesz film a regényeimből. Azaz az olvasók részéről lenne rá igény, és én is nyitott lennék rá. Ha megkeresnének az ötlettel, nem zárkóznék el előle.

Rövid időn belül nagyon sok regényed jelent meg. Gyorsan írsz?

Nem az első könyvem megjelenéskor kezdtem az írást. Már évek óta készültem rá, hogy könyvet fogok írni, így több kötetre való jegyzetem és kutatásom született, melyekre tudtam támaszkodni az első regényeknél. Ma azonban már lelassultam, mert nem lehet a kutatásra szánt időt megspórolni.

Ha ennyi terved volt, miért nem kezdtél el korábban írni?

Mert sokat bizonytalankodtam és féltem. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű a kiadás, de magamban is bizonytalan voltam, hogy egyáltalán meg tudok-e majd írni egy regényt, hiszen ez nem egyszerű feladat. Már megszülettek az ötleteim, ezekhez vázlatokat készítettem, kutattam a történelmi háttérről, de sok-sok bátorság kellett ahhoz, hogy tényleg leüljek, és elkezdjem megírni a regényt. Csak a pillanatot halogattam, de tudtam, hogy egyszer el fog jönni. Vártam a megfelelő alkalomra, kifogás pedig mindig akadt: az írás úri huncutság, sok a munkám, nem szeretnék csak magamnak írni, és mi lesz, ha nem találok kiadót – ilyen gondolatok kavarogtak bennem. Mégis legyőztem az aggodalmakat, és amióta belevágtam, folyamatosan írok. Sejtettem is előtte, hogy ha egyszer belekezdek, nem lesz többé megállás.

Wéber Anikó