Air Power Blog

Kunmadarasról jut eszembe...

Zord

Avianóba mindig szívesen tér vissza az ember, olyan évszakban is, amikor még nem járt itt. Egyrészt ott van a sok jó, éles fotózás emléke (1999, 2011), másrészt meg mégiscsak térségünk legkomolyabb légibázisáról van szó, melyen még mindig egy épkézláb repülőezred állomásozik.

Itt a képek többségére a háttér ráüt egy törölhetetlen helyszínpecsétet: háttérben a Monte Cavallo és a jellegzetes átjátszóadók.

Triple Nickel raj felszállásra készül, nem gyenge 42 perces földi idővel.

Földi úton a Sniper konténer.

Az iskolakörön lévő géppár témából vannak szerencsésebben elsültek...

...itt a térköz annyira kicsire sikeredett, hogy a kísérőnek át is kellett startolnia.

A Roveredo in Piano és Budoia közötti út fölött, a szinte 100 százalékban használt 05 fájnelen. A konfiguráció légiharcos: egy pótos a törzs alatt, gyakorlók a szárnyak alatt, különben "tiszta"...azaz ahogy élesben USAF soha.

Utánlövés féklaprészlettel.

Nemcsak a helyi F-16-osok dolgoznak (ottjártamkor 6+12 sor), hanem egy-egy vendég is beesik Avianóba. Itt egy ramsteini C-130J-30...

...illetve a szomszédos Istranából egy AMX.

Pillantás a Piancavallóba vezető útról. A két helyi századnak a beton ellentétes oldalán lévő fedezékeiben napnyugta után is folyik a reputáni tevékenység, a gépek még nincsenek behúzva, noha éjszakai repülésre nem kerül sor.

A Regina hotel Piancavallo síterepén. 1999-ben itt szálltak meg a spangdahlemi SEAD-pilóták. Például Jeff "L-Ron" Hubbard, akit húsvét napján annyira megizzasztott a kraljevói 450. lérak ezred pár Nyevája, hogy hazafelé harci sérülés ellenőrzést kért rajparancsnokától. Nem találtak lyukat, de a rádió "felforrt".

Az avianói és környékbeli hotelek, éttermek valóságos kincsesbányái a repülős relikviáknak. Itt egy 1999-ben a Code One OAF-különkiadásában megjelent festmény (GBU-10-eseket dob szoros kötelékben NVG-s repülés közben az 510. századparancsnoki gép) reprója az Oliva hotel folyosóján...

...ugyanott egy kevéssé ismert, hadszíntéri repülésirányító rendszer (Ground Theater Air Control System, GTACS roppanti igényes ábrázolása Army katonákkal, műholdas/tropo kommunikációs rendszerekkel, és AN/TPS-70-75 lokátorral, valamint harcba induló A-10-esekkel.

Zord

Ma megnyitották a székesfehérvári Nagy Sándor József laktanyában a NATO Haderő Integrációs Egységet (NFIU, "nagyfiú"), mely gyakorlatok és válsághelyzetek esetén előkészíti, szervezi a megerősítő-reagáló erők, így a Nagyon Gyors Reagálású Összhaderőnemi Harci Kötelék (VJTF) telepítését, beillesztését, ugyanakkor a katonai helyzetkép fenntartásában, felderítési információk terítésében is kiveszi a részét. Ezzel az első permanens NATO-létesítmény és vezetési funkció (nevén nevezve: parancsnokság) került Magyarországra a szövetségbe lépés (1999. március 12.) óta.

Az új alakulat jelvénye egy régi ismerős vállán :-)

Az NFIU személyi állománya a FOC idejére 12 országból érkezett 42-43 fő lesz.

Egy régi épületet újítottak fel, és kerítettek el a "nagyfiú" számára.

Az első parancsnok, Garas László ezredes.

Szalagátvágás b-j: Salvatore Farina (Esercito Italiano) vezérezredes Brunssum JFC-ből, Ernest J. Herold, a védelmi beruházásért felelős főtitkárhelyettes helyettese, Simicskó István HM, Benkő Tibor vkf, és az NFIU pk.

Ritka szép tábla fogadja a látogatót a Zámolyi út keleti oldalán lévő (ÖHP-vel szemközti) laktanyába.

Zord

Csütörtökön átadták a SAC program hangárját Pápán, amivel a program, és az atlanti katonai jelenlét újabb permanens létesítménnyel bővül Magyarországon. Már csak azért is érdemes figyelni a SAC/HAW-ot, mert ők az NRF Lándzsahegy, a VJTF elsődleges szállítói, kulcsszerepet játszva a dandár 48 órás telepíthetőségében.

Jól látható a hangár jellegzetes, lépcsős szerkezete, melyet kifejezetten a C-17-eshez szabtak (magas T-svanc), de ebből adódóan jó az A400M-nek is. Az előtérben az ünnepség díszleteként a Globemaster III palettázott konyha/vécé modulja és egy jégtelenítő kocsi.

Kívülről, az apron felől A lépcsőzés nemcsak a hossztengely mentén érvényes, hanem a kereszttengely mentén is, és a harmonika hangárajtóknál is tetten érhető. Fölöslegesen nincs hangártér és nyílászáró.

És akkor néhány részlet. Emelők...

...az oldalsó terekben kialakított kerékműhely...

...lemezműhely egy éppen munkába vett hajtóműgondola-elemmel...

...a kompozitműhely táblája...

...mentesítő zuhany és szemmosó.

Az építésben résztvevő cégek képviselői a HAW amerikai parancsnokával.

Csúcsforgalom a állóhelyen: gurul be SAC 02, az előtérben az  amerikai légierő C-21-ese (ez hozta a védelmi beruházásokért felelős NATO-főtitkárhelyettes helyettesét) és egy lengyel M28B/PT.

 A svéd különleges erők ugrottak az ünnepi képességdemonstráció első felében a SAC 02-ből...

...aztán kis magasságú teherdobás következett.

 Nemcsak az infrastruktúra, a gépek is fejlődnek. Ott a dörkom a svanc alatt...

...a törzs oldalán pedig előbeépítés a bal oldali mellső toronynak, illetve a DIRCM működéséhez szükséges második készlet indításjelző (az átalakításokat eltérő színű szürke környezet jelzi)

Szovjet technika sem hiányozhatott a napból, civil An-26-os Péren.

Zord

A LégierőBlogger ma a "lőtér túlvégén", azaz a Mórocz-tetőn tanúja lehetett, amint a légierő alternatív megoldást talált a földi célok elleni támadás régóta, emberfeletti magyar-svéd-amerikai erőfeszítések dacára megoldatlan problémájára...

Lőkörön az egyik VA-2-es, előtérben a behavazott lőtéri irányítótorony. A hangsúly a minden időbeni bevethetőségen van, különös tekintettel az arktikus viszonyokra. Háttérben Várpalota.

Figyelemre méltó az új típus kifinomult aerodinamikája.

Az oldás pillanata..

...szeparáció...

...egyszerre zuhannak az ejtőlőszerek. Minek ide GBU-12/Mk82?..

...egress.

Az egyik pápai C-17-es indulását nem befolyásolták az alacsonyabban zajló mozzanatok. A VA-2-esekhez képest megvolt a kellő függőleges elkülönítés.

Zord

Légi hadműveleti tervező gyakorlatot tartanak a napokban Veszprémben, LVIK/LIK (Szikla) közegben az ÖHP légi haderőnemi vezetésének égisze alatt, cseh részvétellel. A Blue Horizon fedőnevű rendezvény célja az elmúlt években ezen a területen elsajátított - a NATO legfrissebb, iraki és líbiai (OUP) tapasztalatokra alapuló eljárásait, normáit, eszközeit tartalmazó - tudást egy szimulált hadműveleti szcenárió keretében próbára tenni. Amellett, hogy a felkészített hazai állomány szükség szerint részt tud venni egy szövetséges légi komponensparancsnokság (JFACC) munkájában - itt konkrétan egy német vezetésű váltás támogatása jön szóba a közeljövőben - a hazai légierő szövetségi műveletekbe történő illesztésének képességét is erősíti a törekvés, valamint természetszerűleg az önálló műveletekre való alkalmasságot. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a politikai célkitűzésekben meghatározott katonai hatások eléréséhez mit kell csinálni a rendelkezésre álló légierőkkel, miként "fordítják le" ezt számukra, megfelelő ütemezéssel és visszacsatolásokkal, részletekbe menően (pl. targeting)

A hajtóerő a Unified Protector (Líbia) műveletben részt vettek tapasztalataiból származtatható - itt egy limitált kiadású OUP-patch egy félbefűrészelt Rafale-val és a Poggio Renatico CAOC-hoz közel eső Ferrara főterének egy részletével. Jobbra a BH16 felvarrója.

A BH16-on részt vevő állomány (első sor B4: Szűcs Pál ezredes, megbízott légierő haderőnemi főnök)

Zord

A múlt héten a belgrádi könyvvásáron bemutatták Szlavisa Golubovics ezredes Pad Nocsnog Szokola című könyvét, mely Európa legsikeresebb légvédelmi rakétás alakulatának, a belgrádi 250. dandár 3. osztályának 1999-es, háborús történetét dolgozza fel roppant aprólékossággal. A Dani Zoltán vezette péjin bregi nyevások egykori tagjaként Golub megszólaltatta az események résztvevőit, azaz volt kollégáit, de még Vega 31-et is egy rövid interjú erejéig - ezek a személyes visszaemlékezések adják a kötet gerincét, ám a szerző analízise, a megélt történések és az összegyűjtött információk szintézise sem marad el, a nagyszerű illusztrációkról nem is beszélve. A LégierőBlogger által is kutatott területen egyértelműen mérföldkőként értékelhető ez a könyv, melyben az F-117-es és F-16-os mindenki által elismert lelövésének bemutatásán túl ugyanakkor a szerző egyértelműen síkra száll a 3. rakétaosztály 1999. május 20-i lövészetének (B-2) eredményessége mellett is, kifejezve reményét, hogy az idővel igazolást nyer.

Zord

Sűrű, sokrétű, ugyanakkor ritka sikeres nap volt a keddi a LégierőBlogger és kollégái számára. A 2.KRE-TEK szolnoki terrorellenes együttműködési gyakorlatot és a Reptár-látogatást követően a kecskeméti éjszakai kiképző repülés fotózása sem maradt el. A nyilvánvaló kommunikációs célokon túl ilyen aktivitásnál már a ténykedés érdemi részéhez sem férhet kétség.

TEK-es kommandós gyorsköteles leereszkedése az ex-orosz honvédségi Mi-8-asból a Thököly úti laktanyában megrendezett túszmentési szcenárió során.

Ez már a Reptár, a Zsámbékról áthozott Dvina indítóval és 11D gyakorló rakétával. A vasútállomás vs repülőtér 1:0 helyválasztással a repülő- és légvédelmi szakma sosem békélhet meg, de ahogy mondani szokták, ez a kocka el van vetve.

Az egyik Viper hívójelű Gripen a 12-es fájnelen Kecskeméten. Ezúttal "hagyományos", NVG nélküli átmeneti/éjszakai kiképzési repülésnek lehettünk tanúi, melyben A-A, műrepülési és A-G feladat éppúgy helyet kapott.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Egyre csak fokozódik a katonapolitikai helyzet Európában, ahelyett hogy enyhülne vagy a mostani szinten stabilizálódni látszana. A kiéleződő szembenállásnak pedig most is vannak kritikus földrajzi pontjai, mint a suwalski szűkület, vagy a Boszporusz. Talán illik ehhez a megállapításhoz a Kercsi-szorosban épülő összeköttetés légi felvétele is.

Zord

A hétvégén rendezték meg a kenesei honvédüdülőben a 4. vadászpilóta találkozót. A hazánkban (is) igencsak leszűkült foglalkozási ág hajdani és ma is aktív képviselői közül mintegy százötvenen látogattak el a Balaton partjára, hogy találkozzanak a közösség tagjaival. Az idős, idősödő és fiatalabb arcokat nézve egy dolog motoszkált a LégierőBlogger fejében: vajon a társadalmi-társasági funkción túl lehetne-e elég erő ebben a társaságban arra is, hogy a fegyvernemnek (haderőnemnek) nagyobb odafigyelést, szakmaibb döntéshozatalt csikarjon ki?

A pilótáké mindig is huncut társaság volt, s a vadászok egója csak erősítette ezt a tendenciát.

Helembai László nyá. ezredes, mint konferanszié, Kositzky tábornok úr dedikál.

Érdekfeszítő kép a kivetítőn. "A szárnyas rakéta elleni harc elvi és gyakorlati kérdéseinek megismerése a légvédelmi csapatok egyik legfontosabb feladata" illetve "MN 6025 REF módszertani repülés 1980. 07. 01." A grafikán egy MiG-23-as üldöz egy AGM-86-ost, a kiakasztott segédanyagok között a jobb szélen MiG-23 lokátor indikátor fotók is felismerhetőek.

Zord

A LégierőBloggert sorsa és felelőtlensége a szokásos AOR-jétől távolra sodorta ezen a héten, így szégyenletes módon nem lehet tanúja az otthon zajló BW/BS, illetve a felvidéki TOLY gyakorlatok bemutatónapjának. Helyette Jordániából, a II. Abdalláh Király Különleges Műveleti Kiképző Központból (KASOTC, ejtsd: keszotik) jelentkezik, ahol a háborúba készülő iraki erőket (katonákat, belügyeseket, rendőröket) készítenek fel NATO-szponzorálással, lövész rajparancsnoki, harctéri életmentő, C-IED és CIMIC kurzusokon. A szokatlan diverzióért köszönet illeti a HM-et, illetve a szövetség sajtósait és a brüsszeli amerikai missziót.

Némi szódiplomácia révén sikerült fotózási lehetőséghez jutni és juttatni. Ezen a képen éppen a taktikai házba történő behatolást kezdi meg az egyik igencsak vegyes iraki csapat. Helyszíni információk szerint ezek a harcosok a kiképzés után direkt mennek a moszuli frontra.

A többszintes taktikai épület a volt kőbányából kialakított, összesen két négyzetkilométeres KASOTC-objektumban. Hátul az Airbus A300-asból kialakított, túszmentési akciók begyakorlására alkalmas szimulátor látható.

A legegyszerűbb C-IED eszközök egyikét tartja kezében az egyik civil kontraktor, egy úgynevezett distruptort. A flakonban alakra csomózott robbanózsinór és víz van, amit az IED gyanús objektum mellett távirányítással felrobbantva remélhetőleg sikerül a robbanóeszközt szándékolt működésére képtelenné tenni (NEM a töltetét hatástalanítani!). Kis túlzással ez amolyan Rögtönzött Rögtönzött Robbanóeszközök Elleni Eszköz.

A KASOTC jelvénye.

Zord

Miközben az F-35-ös rendszeresítésével, a B-21-es fejlesztésével, a kínai törekvésekkel egyre szaporodik a kis visszaverő felületű célok száma (az UAV-okról nem is beszélve), s egyre kifinomultabbá válnak az elektronikai támadó eszközök is, a légvédelem fejlesztőinek alapvető feladata, hogy a régi leckéket elővegyék, a frekvenciadiverzitással és abban az alsóbb sávok alkalmazásával/megtartásával. Oroszországban most is sokoldalú a megközelítés.

1L125 Niobij-SzV, méteres hullámhosszú, aktív fázisvezérelt antennájú lokátor a csapatlégvédelemnek. Ötmillió euró környéki árával jó P-18-as utódnak tűnik az exportpiacra.

Az eleve több sávosra tervezett 55Zs6M Nyebo-M komplexum méteres (RLM-M) lokátora.

Ugyanannak a rendszernek a decis eleme, az RLM-D.

Nyizsnyij Novgorod előző generációs deciméteres 59N6E Protivnik-GE lokátora.

Ne felejtkezzünk el a kis magasságú célokról és a centiméteres sávról sem. A VNIIRT 48Ja6-K1 Podlet-K1 lokátora.

Zord

A képekért köszönet az Armija 2016-os kiállításról nemrégiben hazatért Gyűrösi Miroszláv barátomnak.

Ha nagy volumenű hazai helikopterbeszerzésről eddig sajnos nem is tudott beszámolni a LégierőBlogger, ma legalább az ipari szereplők magyarországi tevékenységének egy pozitív példájáról szót tud ejteni. A nyáron ugyanis az Elektro-Metall Paks Kft. megszerezte a gyártó szervezetekre szabott Part 21 A szakasz G alrész szerinti repülőgépipari beszállítói minősítést, s ezt ünnepelték meg ma a Duna-menti település ipari parkjában lévő üzemben. A németországi EME cég (főként Airbus gépekbe és helikopterekbe szánt) elektromos kábelkötegeire szakosodott leányvállalata ezzel - itthon úttörőként - további minősítés nélkül repülőgépipari alkatrészek önálló szállításra kapott hatósági felhatalmazást.

A gyártó szervezet jóváhagyási bizonyítványa, kiállítva 2016. június 28.

Vincze Károly ügyvezető igazgató, háttérben a cége termékeivel épített egyik helikoptertípus, az Airbus Helicopters H145 molinója.

A Pilatusnak is dolgoznak, ez a készülő kábelköteg a PC-12-esbe megy.

Az H135 főkapcsoló panelje, és ami mögötte van.

Zord

Ma a változtatható szárnnyilazású repülőgépek lassan ritkuló családjának két, máig aktív típusa került a LégierőBlogger terítékére Námest nad Oslavouban és Ostravában. A lengyel légierő Szu-22M4-esei és az amerikai légierő B-1B-je ráadásul ugyanazon a gyakorlaton, a CAS/JTAC fókuszú Ample Strike-on vesznek részt Csehországban - mondhatni a paletta két széléről, ami rávilágít a légi támogatás igencsak kiszélesedett valóságára, melybe ugyanúgy belekényszerült egy elavult, hagyományos fegyverzetű csapásmérő, mint egy nukleáris misszióját vesztett, precíziós fegyverzetű stratégiai bombázó.

Az első fogás: immár szürke lengyel Szu-22 géppár felszállóban Námestben. A korábbi évekkel szemben ezúttal nincs nyoma a FAB-oknak.

Második fogás: a Fairfordba telepített amerikai nehézbombázók ma két legyet ütöttek egy csapásra. Dolgoztak az Ample Strike keretében Bechyne körzetében a JTAC-nak, majd a munka végeztével Ostravában a hétvégi NATO Dni helyszínén szálltak le. Itt a Dyessből való B-one, Sniper konténerrel, leszállóban, hátul a BUFF.

Zord

A honvédséget a "légi irányból" figyelők elkönyvelhették a csöves tűzeszközök kivonását a légvédelemnél valamint a csapatlégvédelem megszűnését, a dedikált alegységek és technikájuk felszámolását a szárazföldi erőknél. Kevéssé ismert tény, hogy felkészítésük-kiképzésük részeként - a kedvezőtlen változások ellenére - a szárazföldi egységek lényegében folyamatosan foglalkoztak-foglalkoznak a számukra egyik legnagyobb veszélyt jelentő légi támadó eszközök elleni harccal, gyakorlatilag minden fegyverzettel, amivel rendelkeznek, a lövészkatona gépkarabélyától kezdve a BTR-80/A 30 milliméteres ágyújáig. A LégierőBlogger ma a körös-hegyi lőtéren a hódmezővásárhelyi 5/3 Bercsényi lövészzászlóalj katonáinak ilyen célokat is tartalmazó rajellenőrző foglalkozását tekinthette meg, melyre az amerikai részvétellel zajló Bátor Harcos gyakorlat keretei között került sor.

Dolgozik az egyik BTR-80 KPVT géppuskája.

Távolságban a BTR-80A 2A72 gépágyúja rendelkezik a legjobb lehetőségekkel.

X8 kommersz sárkányra alapozott HM Ei célgép.

Mint azt a helyi háborúk tapasztalatai mutatják, függeszkedő, földön lévő illetve lassan repülő helikopterek ellen az RPG-7 roppant hatékony fegyver a lesállásból támadó könnyű gyalogság kezében.

Ritka pillanat: egy képen a BTR, az általa kivetett ködgránát (oroszul: tucsa), és a célgép. Az aktív tűzeszközök mellett természetesen a passzívak, illetve az eljárások, így a rejtés, álcázás, megtévesztés, csapás alól történő kivonás is a légi támadók elleni lehetőségek számát gyarapítják. Eredményességük sok tényező függvénye, nyilván a nagyobb távolságból, magasságból alkalmazható légi indítású fegyverzetek (irányított rakéták, bombák) esetében kisebb, földi célok elleni gépágyús rácsapás, kis magasságú hagyományos bombavetés, nem irányított rakéták esetében nagyobb.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Megérkezett a hajmáskéri vasútállomásra tegnap az ismerős 4-2 felderítő zászlóalj az Európában állomásozó amerikai haderő 2. felderítő lövész ezredéből (2. Cav), a németországi Vilseckből.

Az egyik RV változatú nyolckerekű.

Alakulatjelzés, fényszóró, duda és ködvetők közelről.

Strykerek a kora reggeli nap fényében a pőrekocsikon.

Szemben a lánctalpas Bradleykkel, a gumikerekes járművek oldalt hagyták el a kocsikat.

A vasútállomás pirkadatkor.

Személyvonat suhan át az amerikaiakkal megrakott szerelvény, itt éppen két különleges felépítményt hordozó Humvee mögött.

80 fokon kelt ma, 0611-kor.

Indul az élet Hajmáskéren. Az előtérben egy páncélozott Humvee vontatmánnyal és egy tankerváltozatú HEMTT.

Zord

Hát szeptemberben mégiscsak a hosszú évekig elmaradt helikopternagyjavítósdi beindulása viszi a prímet...

Zord

Ma elszállítják a Vertoleti Rosszii (valószínűleg) novoszibirszki üzemébe nagyjavításra a honvédség négy Mi-17-esét.

Itt az egyik N változatot húzzák be a Volga-Dnyepr Ruszlánjába (RA-82081).

Közepes esőben jött be a 30-as pályára.

0943 loc. A kecskeméti fénysor fölött a "Gelekszkij". A kutatóintézeti út felől dolgoztunk.

Reggel egy tréler hozta Kecskemétre az Malév GH vontatóját, mely a behemótnak földi mozgékonyságot biztosított. A 30-as végéről a gurulóra sasszézva fordították meg a pakoláshoz.

Érkezik a fenti első gép az Ancsához.

Várakozik a maradék három Mi-17-es. A középsőnél valaki nagyon vicces kedvében volt.

Az An-124-es útja Szófiából vezetett Kecskemétre a Flightradar24 tanúsága szerint...

...és este helyi idő szerint éjfél körül ment el szép hosszú útjára Novoszibirszkbe.

Napi tanulságok: Az óriásgép érkezése előtt akiknek a blokkolás miatt menniük kellett, elmentek. A titániumból készült csapatot követte Dongó 57 is, hasonló konfigurációban, lásd szárnyvég. HUF 406 vitte a földieket. Nem tudom, hogy fordult-e elő már ilyen időtartamban távollétük, és éjszakázás is Szolnokon vagy másutt, mindenesetre jól illusztrálta, hogy települni idehaza is lehet, és kell(ene) is, nemcsak a Baltikumba, vagy még egzotikusabb helyekre. Merthogy a HONvédelem az elsődleges feladat. Persze ettől függetlenül a kecskeméti HNS képesség/infrastruktúra korlátairól is sokat elmondott a mai nap, ahogy annak idején a C-5/Abrams (2002) és An-124/Mi-8 (2014) esetében is.

Zord

A Magyar Honvédség repülő erőivel manapság nem sokszor fut csak úgy össze az ember. A jelképes "légierőlködés" gépeit minden szándékosságot nélkülözve megpillantani így olyan öröm, mint a legendás fehér holló esetében mondani szokás, azaz ritka. Nem kizárt, hogy aki meglát jártában-keltében egy magyar katonai légijárművet, és kíván valamit, az teljesülni fog.

Az én szerencsém a balaton-felvidéki Gulács hegy mögött elhúzó An-26-os szállítógép formájában öltött ma testet.

Csak kibújik a szög a zsákból: "pályára irányításomat" nagy mértékben az ezen a tájon egykor látott pápai, taszári,  sármelléki és szentkirályi harci gépeknek és helikoptereknek köszönhetem. Persze akkoriban az volt a ritka és feltűnő, ha kimaradt egy-egy nap látványuk és persze hangjuk nélkül...

Zord

Két kedves olvasóm-kommentelőm is a segítségemre sietett, hogy ne maradjak repülőnap-tudósítás nélkül a hétvégén. Köszönet Szabolcsnak és Leventének!

A Svéd Hadsereg IRIS-T SLS-ét Bv414-esre tervezik, meglehetősen egyszerű kivitelű, és törékenynek tűnő indítóra (standard konténerméretű menethelyzetben a csomag, a lánctalpas vontatmány hátán), aminek sínjei kísértetiesen hasonlítanak a LAU-7-esre. 

Nagy a tömeg, de így is látszik a jellegzetes Hägglunds-szerelvény.

Az idei szliácsi repülőnap sem telt el defekt nélkül. Most a Patrulla Águilát érte a szerencse...azért szerencse, mert egy ilyen eset súlyos eseménybe is torkollhat. Itt nem ez történt csak várnia kellett a közönségnek az amúgy is luftos repnapon.