Air Power Blog

Mint azt az áprilisi lőtéri értesítőből megtudhatjuk, a héten "repülésirányítók felkészítése" zajlik a hajmáskéri és Körös-hegyi lőtér környékén. Ma egy szlovén PC-9-es klienset fogadtak a magyar JTAC-ek és vették hasznát (természetesen imitált) 250 darab géppuskalőszerének, 19 darab 2,75-ös rakétájának és két Mk82-es bombájának.

Sokat látott épületek közelében, helyenként azokra zajlik a "talk on".

Így néz ki, amikor az ember közelében lévő célra megy a rácsapás. Még jó, hogy csak "dry".

Irigylésre méltó pozíciójából egy vörös vércse is tanúja volt a CAS-munkának.

Felvétel a rácsapából. Az imitált fegyverzet helyett csak két póttartály a függesztmény. 57 perc volt a szlovének játékideje, melyet Archerre és Nitróra szánhattak.

Búcsú a magyar JTAC-tól.

Zord

Április 12-én, az űrhajózás napján Szolnokon ismét megrendezték a Repüléstudományi Konferenciát. Számos színvonalas előadás közül kiemelném a GINOP Aviation Human KKT projekt státuszriportját Dr. Dunai Pál részéről, melyből egy érdekes tényre derült fény: március 22-én Kecskeméten egy olyan Gripen-repülésre került sor, melyen a hajózót Bodyguard 2 testszenzorral látták el. A 42 perces felszállás során a paraméterek változásának rögzítésére jó alkalmat szolgáltatott két kis magasságú elfogás, majd a maradékból történő műrepülés, mely 9G túlterhelésű manővert is tartalmazott. Ugyancsak érdekes volt a NATO kalkari Összhaderőnemi Légi Műveletek Kiválósági Központjáról (JAPCC) tartott előadás a testületbe delegált magyar főtiszttől, Szabó Miklós alezredes úrtól.

Dr. Palik Mátyás intézetvezető a hazai repülőszakember-képzésben zajló fejlesztésekről (állami légiközlekedési alapképzési szak) ad elő.

Így áll össze és ezzel foglalkozik a JAPCC.

S ha már Szolnokra mentünk, miért is ne ütöttünk volna két legyet egy csapásra, beszagolva Kecskemétre is, ahol a napokban vette kezdetét az Airbusok tényleges üzemeltetése. Bár repülésnek nem lehettünk tanúi, a Limán végzett gurulópróbáknak igen, de a gépek még mindig szokatlan jelenléte a Kilo apronon is megérte a figyelmet. Persze közben zajlik az élet: a repülések mai elmaradásában állítólag egy tegnapi repesemény játszott közre, melyben egy Gripen elhagyott valamit a betonon, ami az álmoskönyv szerint némi kényszerpihenőt jelent.

 Reggeli tankolás a Kilón.

Felfedezés: az utaslépcső az utasszállító gépek üzemeltetésének állandó tartozéka.

 Zlin továbbmenetel közben az Airbusokkal egyvonalban.

Sziluettes kép a 21-esről.

605-ös gurulgatás 1. (köszönet Terjék Tamás kollégának)

Gurulgatás 2. (köszönet Terjék Tamásnak)

Kecskeméti sor a jelenlegi szállítógépekből.

Nyúl.

Gólya.

Zord

Ma megérkezett a torinói gyárból a Szlovák Légierő második C-27J Spartan harcászati szállító repülőgépe a Malacky-Kuchynában lévő bázisára. Mivel nálunk is küszöbön egy ilyen kategóriájú beszerzés, a LégierőBlogger örömmel élt az alkalommal, hogy közelről szemügyre vehesse északi szomszédaink legújabb szerzeményét. A két gépes ügylet logisztikával, kiképzési csomaggal együtt bruttó 118 millió euróba került.

Pillanatokkal a nagy oldalszeles földet érés előtt az 1962-es oldalszámú C-27J.

Lassan nincs érkezési ceremónia vízfüggöny nélkül - itt a nagy szél és a megvilágítás nem annyira kedvezett a fotózásnak.

Ez elég direkt útvonal volt...

Megérkezés az állóhelyre.

Peter Gajdos védelmi miniszter a gépet leszállító Leonardo-személyzet parancsnokát, Mario Muttit üdvözli.

Az egyik szlovák C-27J felvarró.

Az előbeépítések megvannak, de az önvédelmi rendszer elemei egyelőre nincsenek a helyükön.

Műszerfal a multifunkciós kijelzőkkel.

Kritikus strukturális csomópont.

Az elsőnek érkezett gép, az 1931-es oldalszámú az északi indítózóna masszív lángterelőjének tetejéről nézve.

Szállítóalakulat két típussal: az Ancsa kivonása után maradt az L-410-es, ehhez jöttek most a Spartanok.

Zord

Idén április 29-én 19 éve, hogy valószínűleg az USAF F-117-esei lebombázták a Belgrádhoz közeli Avala-hegyen álló impozáns tévétornyot. Ha stílszerűen akarunk fogalmazni, az amerikai légierő szimbólumát ért csapásokra Jugoszlávia szimbólumának elpusztításával válaszoltak. A LégierőBlogger régi adósságát törlesztve a napokban zarándokolt el a stratégiai légi támadó hadműveletek ("going downtown") történetének eme helyszínére.

Zord

A V4sight visegrádi SOF gyakorlat VIP-napjára mentünk ma Szolnokra, de a folyamatban lévő fejlesztésekről és beszerzésekről tudtunk, elsősorban képi információkat szerezni.

Jó pár éve látjuk már az amerikai segélyből kapott ROVER terminált a szolnoki ERICS és különlges JTAC-ek cuccai között, de olyat, hogy idehaza használták is volna, még nem. Így amikor a gyakorlat dinamikus bemutatóján a kőevő irányító srácnál feltűnt a stelázsiszínű videojáték, gyanakodni kezdtünk...

...és az érkező Gripenek Liteningjei (végre-valahára) igazolták is várakozásainkat, hasuk kontúrján immár felfedezhető a DL (lesugárzó) antenna...

....van zsákodban minden jó :-)

Először láthattuk a Zlin Z-143LSi-t is...

...bár javítsatok ki, de én itt semmiféle FLIR előbeépítést nem bírok felfedezni, ami miatt ezeket a sportrepülőgépeket - legalábbis előlegben - felderítőnek lehetne nevezni.

A tegnap, március 28-án aláírt licenszszerződés keretében az Arzenál által összeszerelendő (illetve 2019 januárjától állítólag gyártandó) Ceska Zbrojovka fegyverek molinói...

...illetve az igazi vasak egymás mellett: P-09 pisztoly, Scorpion Evo 3, majd az 5,56-os és 7,62-es BREN 2.

Az átláthatóságot mellőzve kiválasztott fegyvercsalád példányai már egy ideje tesztelés alatt állnak az MH és a "társszervek" részéről. Itt a BREN 2 valszeg 5,56-os változatával dolgozik a lőtéren az egyik operátor.

A BREN 2, itt a különlegesek által felkészített, a V4sight gyakorlat demójába bevont tartalékosok egyikének kezében.

Scorpion Evo 3 géppisztoly, jól látszik a keskeny, 9mm-es tár.

Az Egyesült Államokból segélyként kapott/vásárolt (nem kívánt rész törlendő) 12 darab Polaris MRZR-4 könnyű terepjáró egyik példánya az MH 2. VBÁKRD pk-val és a hm-mel.

Az ügyeletes sasszem szúrta ki Csőrike II-t. Hát nagyon úgy tűnik, hogy a tervekkel szemben ez gép egyelőre nem indul a Reptárba, krónikus fődarabdeficitben szenvedve...

Zord

A Dolomitokban lévő Bellamonte síterep közelében található az Osztrák-Magyar Monarchia erődrendszerének egy figyelemre méltó tagja, az 1886 és 1900 között, 1838 méter magasságban épült Werk Dossaccio. Az eredetileg négy darab, páncélozott toronyban elhelyezett 10cm-es tarackkal és négy, kő kazamatában elhelyezett 12cm-es ágyúval, valamint tizenkét 8mm-es géppuskával felszerelt létesítményt már az 1915-ös olasz hadbalépés körül megfosztották fegyverzetétől, melynek elemeit azonban a közelben lévő tüzelőállásokból használtak a K.u.K. erők az előrenyomulással kísérletező olaszokkal szemben. Az itt elkönyvelt harctéri sikerek sem vehették elejét azonban, hogy az első világháborút Ausztriával lezáró Saint Germain-en-Laye-i szerződés következtében a térség, Dél-Tirol és Trentino, benne Dossaccióval, Olaszországhoz kerüljön.

Útbaigazító táblák. Irány "ex Forte Dossaccio"!

A harcokban részt vett tiroli gárdisták (Standschützen) emlékére emelt vaskereszt az erődhöz vezető úton.

Korabeli térkép részletén. Jól látható az erődhöz vezető kacskaringós út. Az észak-északnyugatra levő Carigole réten a dossacciói tüzérek olasz katonák egy századával végeztek.

Ez tárul a túrázó szeme elé nyugat felől a hegytetőre érkezve...

...és így festett az erőd a háború elején, amikor az ágyúkat eltávolították. Figyelemre méltó az előtérben lévő szögesdrót-erdő...

...s annak egy darabja ma.

A háborús személyi állomány egy csoportja.

Déli irányból. Jól látszik, hogy a helyi sajátosságokra is építettek.

A felfelé vezető utat néhány igényes, "lapozható" tabló szegélyezi, archív képekkel, információkkal. Ezen a háborús felvételen az látszik, hogy a forgatható lövegtornyokat beton kupolák váltották fel, melyekbe az ellenséget megtévesztendő fatörzsekből készült "ágyúcsöveket" illesztettek. A valódi lövegek ekkor már a környező tüzelőállásokban voltak, ahonnan a tüzcsapások között sziklába vájt rövid tárókba vontathatták be azokat az ellencsapástól való védelem érdekében.

Zord

Már többször is volt szó itt különböző helikopterek önvédelmi, EW-berendezéseiről. Ezúttal egy igazi, nem is olyan rég "lőtt" csemegét osztok meg itt a kedves olvasókkal.

Az orosz állami "légitársaság", a Rosszija színeiben RA-25634 lajstrommal repülő, Mi-8MTV-1Sz-ről van szó, melyet Putyin elnök is szokott használni és ezért el is látták - a faroktartó alá szerelt dobozban - indításjelzőkkel és DIRCM (oroszul LSzOEP) toronnyal.

Zord

Ma temetik Vitéz Szentiványi Jánost, az utolsó előtti, második világháborús Pumát. Isten nyugosztalja! Távozásával "kísérője", Frankó Endre immár egyedül maradt a világégés magyar vadászrepülő-résztvevői közül. Aki még tudja, milyen az, ha "egy nap a világ"...

Zord

A nemzeti légiszállító képesség helyreállítását célzó program harmadik kategóriájára gondolva...

Zord

A legtöbbször jelentős erőfeszítésbe kerül elfogadható pozícióból repülőeszközt fotózni. Van azonban, hogy a téma odajön az emberhez. Így történt ma a LégierőBloggerrel is, aki fölé Riva del Gardában keveredett egy helyi Ecureuil, aminek azért is örülök, mert mindig jó olyan típust lőni, ami a honvédségben is rendszerben van.

Szerencse is kell az élethez. A kikötői cölöpön ülő sirályt akartam összehozni a közelgő Mókussal, erre a jószág elszállt. De mielőtt egy villanás alatt eltűnt volna a képmezőből, ezt a képet azért összehozta nekünk.

A pár korábbi bejegyzésemben AW139-eseikkel szerepelt Nucleo Elicotteri della provinzia autonoma di Trento egyik AS350 B3 gépéről, az I-TNAA-ról van szó, mely vélhetően néhány rendszeresen előforduló észak-gardai mentési helyszínt vett szemügyre gyakorlási/felkészülési céllal.

 A nyitókép expozíciója utáni, nagyobb látszószögű kép. Látszik a cölöp, amiről a sirály elrugaszkodott. A Garda-tó nyugati oldalán emelkedő hegyek, és a Riva déli szélén a tóparti sziklára épült Hotel Excelsior.

Különösen jól látszik itt a hegyi mentőgépek pár jellegzetes felszerelése, például  hátsó és alsó féllégtér jobb szemmel tartásához szükséges, a gép orrától jelentős távolságra kihelyezett tükrök, a hóban történő leszállásnál a talajnyomást csökkentő "sítalpak", valamint a függeszték/kioldó a külső teheremeléshez.

Ma kiderült számomra az is, hogyan gyártják valójában az Ecureuilt: angyalok trombitálják ki őket magukból :-)

A bejárt helyszíneket a gépről fotózta egy "kolléga"

Zord

A napokban nevezték ki a belgrádi 250. légvédelmi rakétadandár parancsnokává Tioszav Jankovics ezredest, aki 19 évvel ezelőtt, fiatal pályakezdőként a Dani Zoltán vezette 3. rakétaosztály egyik rávezetőtisztje volt, és részt vett a jelenlegi amerikai légierő vkf. David Goldfein F-16-osának lelövésében (990502) illetve a B-2 elleni lövészetben (990520) is. Gratulálunk!

Jankovics az egykori 3. rakétaosztály másik rávezetőtisztjével, az F-117-es lelövésében (990327) részt vevő Szenad Muminoviccsal az UNK-M kabinban a LégierőBlogger 2009-es jakovói látogatása alkalmával.

Zord

Mivel a LégierőBlogger előszeretettel foglalkozik fedélzeti rádióelektronikai kérdésekkel (még ha inkább szenzor és EH, mint kommunikációs vonatkozásban), szívesen teszek e helyütt eleget Lázin Miklós kérésének, hogy linkeljem a Budapest Fővárosi Rádióamatőr Klub honlapján megjelenő cikksorozatot a II. világháborús és azt megelőző időszak reprádióiról. Tanulságos olvasgatást!

A Me 210 fedélzetén is szolgált FuG10EK rövidhullámú vevő, tartós üzemre szerelésének végfázisában.

Zord

Zord

Ma bemutatták a szerdán-csütörtökön Kecskemétre érkezett honvédségi Airbus A319-es többfunkciós kormányzati szállítógépeket a nyilvánosságnak. A nemzeti légiszállító képesség helyreállításának folyamata kétségtelenül óriásit lépett előre, de itt is igaz, hogy a puding próbája az evés, és hogy a magyar honvédelmi szféra elmúlt negyed százados teljesítménye alapján egyszerűen nem vetíthető előre siker. Meg lesznek-e belátható időn belül valósítva a tervezett átalakítások (önvédelmi rendszer, stb.), átképzések, papírozások? Ki lesz-e használva a kapacitás, le lesz-e repülve az ígért éves 1500-1800 óra? Az Airbus-rendszeresítéssel párhuzamosan repül-e addig az Ancsa, fenntartják-e az igazi katonai szállítási tudás- és készségbázist, amíg megjön az új "rámpás" szállítógép?

Szállítógépek a kecskeméti előtéren. Előtérben a jó ideje nem repült 407-es, hátul a jövőjét fürkésző 605-ös.

A gépek orrára felkerült a Teve század jelvénye, a kabinablak alá az oldalszám is, itt a 604-es...

...ahogy a hajtóműgondolára is.

A bal szárny a lépcsőről nézve. Jó tudni, hogy a világ legsikeresebb sugárhajtóműve csatlakozott a honvédségi flottához.

Gyári tábla a bal első ajtón, rajta a 605-ös 2009 januári gyártási dátumával.

Pilótafülke.

Az első négy sornyi business-ülés kivételével a gépek végig "be vannak parasztozva". Az igények függvényében így lehet majd konfugurálni:

- csapatszállító

- Medevac modulok...

- melyek ide kerülnek

A svancra két helyre is felkerült az oldalszám. A feladatrendszer miatt itt nem biztos, hogy ragaszkodni kellett volna a lo-vis felségjelzéshez, csakúgy, mint a Zlinek esetében.

Zord

Ma megérkezett Kecskemétre a honvédség első Airbus A319 típusú többfunkciós kormányzati repülőgépe. A gép 9H-AGN ideiglenes máltai lajstrommal, még lematricázott magyar felségjelekkel repült haza Ostravából, ahol az igényelt módosításokat elvégezték rajta, miután a HM megvásárolta a csődbe ment Air Berlin állományából.

A Titan-Airbus vegyes kötelék a 12-es pálya szerinti hosszúfalon.

Újfent spontán "civil" repülőnap volt a kecskeméti kerítésnél.

A gépek szerencsére CFM56-os hajtóművel szerelt változatok.

A mai üröm az örömben, hogy a keszi még mindig nélkülözni kénytelen a Fox 2 fegyverzetet.

180201. Ostravai indulás után az FR24-en a második gép, 9H-AGM ideiglenes lajstrommal.

Zord

A 2018-as amerikai költségvetési évben 55,4 millió dollárt fordítanak a kecskeméti infrastruktúra fejlesztésére, például olyan "apróságokra", mint a párhuzamos TWY és a POL kapacitás növelése. A jelentős beruházás mindenképpen azt mutatja, hogy politikai cirkusz ide, kétoldalú kapcsolati nehézségek oda, a "nagy tervek" haladnak a maguk útján.

Ezeket pedig az új hidegháborús keretek és az abból adódó katonai realitások, illetve azok tengerentúli értelmezése határozzák meg. Az olyan, Oroszországtól viszonylag távol eső (hadműveleti-harcászati rakéta hatótávolságon kívül eső) bázisoknak, mint a kecskeméti, a szliácsi, a malackai meg lehet a maguk nem elhanyagolható jelentősége a megerősítő/elrettentő amerikai/NATO repülőerők, köztük az ötödik generációs típusok állomásoztatását illetően.

Zord

Minden kedves olvasónak és a honvédelemben részt vevőknek eredményekben gazdag 2018-as évet kívánok!

a katonák megtartását, inkább megbecsüléssel és szakmai perspektívával, mint "rabszolgarszerződésekkel";

a légierő- és szakcsapat-utánpótlásképzés helyreállítására tett lépéseket, illetve a megkezdettek optimalizált folytatását;

a Z-242L és 143LSi, illetve az Ecureuil típusoknak az előzőeket célzó hasznosítását;

eseménymentes Airbus A319-es rendszeresítést, megtartva a valódi katonai szállítórepülő készség- és képességkészletet is (pl. a megmaradt An-26-on "oktatói ekipázs" repültetését, amíg nem jön igazi utód);

Gripen bombázást, ROVER-t, és a kiesett Sidewinder helyére IRIS-T-t;

a szárazföldi tűztámogató képesség helyreállításának megkezdését;

korszerűsített, nagyjavítás után legalább NVG-képes Mi-24-eseket, melyeknek lesz fegyverzetük is, beleértve a 9M114 vagy 9M120 rakétákat;

a szállítóhelikoptereknél az elvesztett NVG-képesség helyreállítását;

a léraknál a Mistral-rakétakészlet- és C2-megújítás, -korszerűsítés folytatását;

annak határozott defineálását, hogy a Kub utódjának MRAD-nak (25-100km HMZ) kell lennie, vagy hogy a magyar lérak képességcél VSHORAD/SHORAD/MRAD hármas tagolású legyen;

történjenek végre lépések a mobil/réskitöltő radarerők megújítására a diverzitás (VFH, S) megtartása mellett

Zord

A kritika akkor lehet építő, ha az elért eredményeket is elismeri. A LégierőBlogger álláspontja szerint a honvédség repülő- és légvédelmi erőiben idén sok minden olyan dolog megtörtént, mely már régóta váratott magára, így jogos lehet 2017-nek a fordulat, vagy a kitörés éve címet megelőlegezni. Persze - tegyük hozzá - a velünk tovább élő nagy problémák, nyitva maradt kérdések dacára...

2016-17 fordulóján megérkeztek Magyarországra a Mistral rakétakészlet-megújítás keretében az új M-3-as rakéták (észt fotó).

A 2014 augusztusi szerződés értelmében Matis multifunkciós célzókészülékek is érkeztek, melyek lehetővé teszik az új rakéta megnövelt lehetőségeinek kihasználását. Ezek először a TOLY17 gyakorlat kapcsán bizonyították, hogy a világ alighanem leghatékonyabb harci helikopter/páncéltörő rakéta kombinációjával (AH-64/Hellfire) szemben is versenyképessé teszik a Mistral fegyverrendszert. (Benedek Levente fotója)

Februárban aláírták a Gripenek MS20 konfigurációra való korszerűsítésének, valamint az éves repült óraszám 1600-ról 2000-re "növelését" lehetővé tevő szerződést az FMV-vel. (FMV fotó)

Tavasszal híre jött annak, hogy a nagyfülűek finanszírozásával RecceLite felderítő konténerre is szert tesznek Gripenjeink. Az illusztrációt az AMI készítette 2016-ban ilyen eszközzel (használják AMX-ről és Tornadóról egyaránt) a földrengés sújtotta Amatricéről.

Márciusban a Jak-52-esek leváltására megérkeztek a Zlín Z-242L-ek, ha a hírek szerint rendszerbeállásuk nem is nevezhető diadalmenetnek, s a "felderítő" Z-134LSi gépekről sincs még hír...mikorra lesz meg a nyolc példány? (az év végi, hazai állami repülőszakember képzés helyreállításáról szóló bejelentések ismét csak reményt keltőek)

Az amerikai adófizetőknek hála egy magas színvonalú JTAC-szimulátorral gazdagodott Szolnok...belefért volna önerőből is, máris jobb lehetne a szánk íze. "There is no free lunch".

Májusban visszahozták novoszibirszki nagyjavítás után Oroszországból a Mi-17-eseket (mármint négyet, a maradék egy később ment ki), ami a szállítóhelikopter harcérték nagymértékű javulásához vezetett. Kár, hogy alapvető korszerűsítésre (NVG/túlélőképesség) nem használták fel az alkalmat - uniós szankciós és "ennyi időre minek?" indoklással.

Októberben először repültek a Gripenek bombával, ami az V4 EUBG CAS képességcélhoz képest diszkrét 22 hónapos csúszás. Újabb repülésre, pláne dobásra (tudtunkkal) azóta sem került sor, szóval a fontos fejlemény után azért várjuk a folytatást...szintén fontos előrelépés volt a csatlakozásunk a NATO PGM MoU-hoz, bár azt itt is meg kell jegyezni, hogy az internacionalizmus sohasem lehet a nacionalizmus alternatívája katonai kérdésekben.

November-decemberben elkezdődött a 2013 óta álló Mi-24-esek kiszállítása Pétervárra nagyjavításra. Ezzel helyreállhat a harci helikopteres képesség - korszerűsítésről hivatalosan szintén nincs szó, de nem hivatalosan talán igen.

Az év legfontosabb "revelációja" december végéig váratott magára: a nemzeti légi szállító képesség helyreállításának megkezdése, két ex-Air Berlin/ex-Eurowings Airbus A319 beszerzésével. Reméljük, az igazi katonai szállítógépekről, az An-26-osok utódairól sem feledkeznek el, amikor tavasszal ezek a "multifunkciós kormányzati szállítógépek" (LégierőBlogger terminológia) megérkeznek.

Zord

Zord