Európai Tanács hírei

Federica Mogherini, az EU főképviselője és az uniós külügyminiszterek 2017. május 15-én találkozót tartottak Moussa Faki Mahamattal, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével, amelyen a november 29–30-án Abidjanban megrendezésre kerülő AU–EU csúcstalálkozó előkészítéseként véleménycserét folytattak az Afrika és az EU közötti partnerség helyzetéről.

A két kontinens közötti kapcsolat a folyamatosan változó globális környezetben is dinamikus és alapvető fontosságú.

A találkozó jó alkalom volt arra, hogy Moussa Fakit, az Afrikai Unió Bizottságának elnökét az uniós intézményekben üdvözölhessük két hónappal azt követően, hogy március 14-én hivatalba lépett.

A felek egyetértettek abban, hogy az Afrika–EU partnerség stratégiai jelentőséggel bír mindkét kontinens számára, és megállapodtak, hogy a közelgő AU–EU csúcstalálkozó nyújtotta lehetőséget arra használják fel, hogy egymás valódi szövetségeseivé váljanak a gyorsan változó globális környezetben.

Kiemelték, hogy a csúcstalálkozó központi kérdése („Befektetés az ifjúságba”) összecseng az Afrikai Unió által erre az évre választott témával: „A demográfiai osztalék kiaknázása az ifjúságba való befektetés révén”. A csúcstalálkozó alkalmat teremt arra, hogy pozitív üzeneteket fogalmazzanak meg a kapcsolatok valamennyi területét illetően, ideértve a békét, a biztonságot, a konfliktusmegelőzést, a kormányzást és az emberi jogokat, a gazdasági lehetőségeket, a fejlesztést és a munkahelyteremtést, a társadalmi szerepvállalás ösztönzését, az oktatáshoz való hozzáférést, az éghajlatváltozást, a migrációt, valamint az afrikai és az európai fiatalok érdekeit egyaránt szolgáló mobilitást.

A felek megállapodtak abban, hogy szorosan együtt fognak működni a csúcstalálkozót megelőző hónapokban, valamint közös értékeikre és kölcsönös érdekeikre építve olyan konkrét kezdeményezéseket fognak kidolgozni, amelyek valódi hatást gyakorolnak a fiatalok életére, és amelyekben minden fél felelősséget vállal és közreműködik.

Az EU szabályozni fogja a pénzpiaci alapok működését, hogy támogassa az ezen 1 billió eurós piac által a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepet.

2017. május 16-án a Tanács rendeletet fogadott el a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működésének biztosítása céljából. A rendelet a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács kezdeményezései nyomán készült.

„Ezek a szabályok jelentős mértékben hozzájárulnak majd e nagyrészt szabályozatlan ágazat felügyeletének és szabályozásának a javításához” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét betöltő Málta pénzügyminisztere. „A pénzpiaci alapok amellett, hogy nélkülözhetetlenek a befektetők és a kibocsátók számára egyaránt, kiszolgáltatottak lehetnek a sokkokkal szemben, ahogyan ezt a válság megmutatta.”

A rendelet szabályokat és közös standardokat állapít meg a következő célokból:

– stabilitás biztosítása a pénzpiaci alapok szerkezetében;
– annak szavatolása, hogy a pénzpiaci alapok jó hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek
– a pénzpiaci alapok likviditásának fokozása, hogy teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket.

A rendeletet az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek vita nélkül elfogadták.

Az Európai Parlament 2017. április 5-én jóváhagyta a szöveget, miután a Tanács és a Parlament képviselői 2016. december 7-én megállapodtak arról.

A rendeletben foglalt legtöbb szabály alkalmazását 12 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni.

A Tanács 2017. május 16-án új szabályokat fogadott el az értékpapír-kibocsátások és -felajánlások esetében elkészítendő tájékoztatóra vonatkozóan.

Az új szabályok célja, hogy csökkentsék a tulajdon-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátását nehezítő egyik legfontosabb szabályozási akadályt. A 2003/71/EK irányelvet felváltó rendelet a tájékoztatók közzétételével kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére törekszik, mégpedig oly módon, hogy továbbra is biztosítva legyen a befektetők megfelelő tájékoztatása.

„Ez a rendelet is az üzleti környezet javítását célozza, ami rendkívül fontos az európai tőkepiaci unió megvalósításához” – fogalmazott Edward Scicluna, a Tanács elnökségét betöltő Málta pénzügyminisztere. „Hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai cégek a bankok mellett a piaci forrásokból is nagyobb mértékben jussanak finanszírozáshoz.”

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek vita nélkül elfogadták a rendeletet.

Az Európai Parlament a Tanács és a Parlament képviselőinek 2016. december 7-i megállapodását követően 2017. április 5-én jóváhagyta a szöveget.

A rendelkezések többsége a hatálybalépést követő 24 hónap elteltével lesz alkalmazandó.

Tizenöt évvel ezelőtt ezen a napon az Etiópia–Eritrea Határbizottság közzétette az Eritrea Állam és az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság közötti határ megállapításáról szóló határozatát. Az Etiópia–Eritrea Határbizottság az algíri békemegállapodás részeként jött létre. A megállapodást Isaias Afwerki eritreai elnök és Meles Zenawi, azóta elhunyt etióp miniszterelnök írta alá 2000. december 12-én az algériai Algír városában. Az EU Algériával, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Nemzetek Szövetségével és az Afrikai Egységszervezettel együtt tanúként írta alá a megállapodást.

Az EU-t továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy a jelenlegi patthelyzet folyamatosan veszélyezteti a térség stabilitását, és kedvezőtlenül befolyásolhatja akár a nemzetközi békét és biztonságot, illetve a nemzetközi kereskedelmet is, valamint akadályozza a regionális együttműködést és fejlesztést.

Az EU-nak meggyőződése, hogy valamennyi fél számára előnyös lenne az Etiópia–Eritrea Határbizottság határozatában foglalt rendelkezések teljes körű végrehajtása. E tekintetben ösztönzi minden olyan konkrét lépés megtételét, amelyek eredményeképpen megtörténhet végre a határnak a Határbizottság határozata szerinti kijelölése, és megkezdődhet egy konstruktív, békés kapcsolat kialakítása.

Az Afrika szarvával kapcsolatos jelentős szerepvállalásának részeként az EU készen áll a folyamat támogatására, illetve kész meghozni minden olyan intézkedést, amelyek megteremtik az Eritrea és Etiópia közötti kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításának feltételeit.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az uniós nagykövetek 2017 május 3-án jóváhagyták a Tanács álláspontját a harmadik országokban tapasztalható piaci torzulások felmérésére szolgáló új, országsemleges módszerről. A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A fő cél az, hogy észlelni és orvosolni lehessen a harmadik országok állami beavatkozásai hatására kialakuló piaci torzulásokat. A dömping megállapítására szolgáló új módszertan alapjául a WTO dömpingellenes megállapodásában előírt szabályok szolgálnak.

„Ma támogatásunkat adtuk egy új, megkülönböztetésmentes dömpingellenes módszerhez, amely elő fogja segíteni, hogy a behozott áruk tisztességes és méltányos áron kerüljenek piacra az Unióban, függetlenül attól, hogy honnan származnak. Ez egyben megerősíti Európa piacvédelmi eszközeit, védi az uniós munkahelyeket és növeli a versenyképességet.”

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere

A ma jóváhagyott tanácsi álláspont nagy mértékben tükrözi a Bizottság 2016 novemberében benyújtott javaslatában foglalt alapelveket. Az álláspont nyomán létrejön egy a jelentős piaci torzulások példáit tartalmazó jegyzék, amelyben többek között az alábbiak szerepelnek:

• állami szakpolitikák és állami befolyás
• jelentős mennyiségű állami tulajdonban lévő vállalat
• a belföldi vállalkozások javára történő megkülönböztetés
• a pénzügyi szektor függetlenségének hiánya
• a vállalati csődeljárás, a társasági, valamint a tulajdonjog nem megfelelő végrehajtása

Amennyiben egy kiviteli országban jelentős torzulás tapasztalható, a Bizottságnak lehetősége lesz azt kiigazítani. A Bizottság a hasonló gazdasági fejlettségű országokban érvényesülő gyártási költségek és eladási ár, vagy a torzulásmentes nemzetközi költségek és árak alapján fogja meghatározni az adott termék árát.

A Bizottság emellett egyes országokról vagy iparágakról szóló jelentéseket fog készíteni, amelyekben bemutatja a torzulásokat. A panaszokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az uniós vállalatoknak kell majd benyújtaniuk, ám panaszuk indoklása során felhasználhatják a bizottsági jelentéseket.

Ütemterv és a következő lépések

Az új dömpingellenes módszerről folytatott párbeszéd az Unió piacvédelmi eszközeinek 2013-ban javasolt tágabb felülvizsgálatához kapcsolódó tárgyalási folyamattal párhuzamosan folyik. Az Európai Tanács 2016 októberében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni hatékony és erőteljes fellépésre szólított fel. A Tanács azóta kiemelten kezelte mindkét jogalkotási javaslatot, hogy kialakítsa álláspontját, és a tárgyalások mihamarabb lezárulhassanak.

A javaslat a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik, így a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek meg kell állapodnia a végleges szövegváltozatról. A mai megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel, mihelyt a Parlament kialakította saját tárgyalási álláspontját.

 

A szabad sajtó létfontosságú a működő demokrácia számára. A mai napon – az újságírás szempontjából nehéz körülmények között – ünnepeljük a sajtószabadság világnapját. A véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot világszerte egyre több támadás éri.

A szabad, sokszínű és független média a világ minden táján elengedhetetlen a demokrácia előmozdítása és védelme szempontjából. A szabad sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt a demokrácia alapját képezik, hozzájárulnak a stabil, inkluzív társadalmakhoz, valamint segítenek a feszültségek oldásában és a konfliktusok megfékezésében. Az EU támogatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtását, amely kiterjed az információhoz való egyetemes hozzáférés és a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására.

A független, minőségi és etikus újságírás támogatása elengedhetetlen. A független média a minőségi és a megfelelő kutatásokkal alátámasztott, közérdekű ügyekre vonatkozó információk szabad áramlásának lehetővé tételével, valamint a nyilvánosság felügyeleti szerepének ellátásával a részvételi demokrácia alapját képezi, és eszközt jelent ahhoz, hogy a kormányok elszámoltathatók legyenek intézkedéseikért. Az EU gondoskodik arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása szerves részét képezze valamennyi uniós politikának és fejlesztési programnak. Ehhez kapcsolódóan az EU az újságírás minőségét, a nyilvános információkhoz való hozzáférést és a véleménynyilvánítás szabadságát javító specifikus projekteket finanszíroz harmadik országokban. 2015 júniusa óta az EU a kisebb támogatásokat biztosító programjának keretében legalább 45, veszélyben lévő – a véleménynyilvánítás szabadságát előmozdító – emberijog-védőt támogatott.

Az EU elítéli a hagyományos médiában és kibertérben dolgozó újságírókkal és médiaszakemberekkel szembeni, egyre többször előforduló fenyegetéseket és jogsértéseket. Valamennyi állammal szembeni elvárás, hogy – a támogató jogi környezet biztosításával, valamint az újságírók elleni támadások büntetőeljárás alá vonásával – teljesítsék a véleménynyilvánítás szabadságának és az újságírók biztonságának védelmével kapcsolatos általános kötelezettségüket. A harmadik országokkal való kétoldalú kapcsolatokban, valamint a multilaterális és regionális fórumokon az EU következetesen fellép minden olyan jogszabály, szabályozás vagy politikai nyomásgyakorlás ellen, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint konkrét lépéseket tesz az újságírók és bloggerek elleni támadások megelőzése és az ezekre való válaszlépések érdekében.

Az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, 2014-ben elfogadott uniós emberi jogi iránymutatások (és azok folyamatban lévő végrehajtása) ismételten megerősítik azt, hogy az EU eltökélt a véleménynyilvánítás- és szólásszabadság előmozdítása mellett, amelyek gyakorlásához az egyenlőség, megkülönböztetésmentesség és egyetemesség elve alapján mindenkinek joga van, bármilyen médián keresztül és a határoktól függetlenül.

2017. április 29., szombat
8.30 Találkozó Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel
9.50 Röpnyilatkozat az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk) előtt
10.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
12.00 Találkozó Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
12.30 Az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk)

2017. május 2., kedd
12.00 Találkozó Ang Szán Szu Csíval, a Mianmari Államszövetség államtanácsosával és külügyminiszterével

2017. május 3., szerda
15.15 Találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. május 4., csütörtök
16.00 Találkozó Erna Solberg norvég miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok: ± 16.45)

Azt követően, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Unióból való kilépési szándékát, az Európai Tanács most szombaton első ízben ülésezik hivatalosan 27 tagú formációban. Szombati ülésünk célja, hogy elfogadjuk az előttünk álló brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat.

Szeretném felhívni a figyelmet az iránymutatástervezet egyik elemére, mivel véleményem szerint az kulcsfontosságú a tárgyalások sikere szempontjából, ezért fontos, hogy pontosan megértsük és maradéktalanul elfogadjuk azt. A szakaszos megközelítés elvéről van szó, vagyis arról, hogy mindaddig nem tárgyalunk az Egyesült Királysággal kialakítandó későbbi viszonyrendszerről, amíg nem tettünk kellő előrelépést az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos főbb kérdések tekintetében. Ez nem csupán taktikai kérdés, hanem – tekintettel a tárgyalásokra rendelkezésünkre álló korlátozott időre – ez az egyetlen lehetséges megközelítés.

Más szóval, mielőtt a jövőnkről kezdenénk tárgyalni, először a múltunkat kell megnyugtatóan rendeznünk. A legjobb garanciákat kell biztosítanunk az uniós polgárok és családtagjaik számára. Olyan garanciákat, amelyek valósak, érvényesíthetők, átfogóak és biztosítják a megkülönböztetésmentességet, továbbá ezeknek egyszerű és zökkenőmentes közigazgatási eljárásokkal kell párosulniuk. Megállapodásra kell jutnunk az Egyesült Királysággal arról is, hogy az Egyesült Királyság is eleget fog tenni az EU28 által vállalt valamennyi pénzügyi kötelezettségnek. Végezetül a nagypénteki megállapodásban szereplő, a békére és a megbékélésre irányuló folyamat megóvása érdekében törekednünk kell arra, hogy ne alakuljon ki szigorú határellenőrzés Írország és Észak-Írország között.

Csak akkor tudunk majd előkészítő tárgyalásokat folytatni az Egyesült Királysággal kialakítandó későbbi viszonyrendszerről, miután az Európai Tanács keretében kollektíven úgy döntöttünk, hogy kellő előrelépés történt mindezen kérdések tekintetében. Azt szeretném, ha ezt az alapelvet illetően egységet mutatnánk a csúcstalálkozó során és egyértelművé tennénk, hogy az emberek, a pénz és Írország kérdését kell elsőként rendezni. Továbbá készeknek kell lennünk arra, hogy ezt a logikát a tárgyalások során is megvédjük.

Az ülésünk 12.30-kor fog elkezdődni az Európai Parlament elnökével folytatott véleménycserével. A véleménycserét munkaebéd követi, amelynek keretében elfogadjuk a tárgyalási iránymutatásokat és ezen túlmenően is megvitatjuk a brexit kérdését, hogy támpontot nyújtsunk a későbbi tárgyalásokhoz. Tekintettel a konstruktív hozzáállásra, amelyet az előkészítés során tanúsítottak, reményeim szerint az ülést 16 óráig le tudjuk majd zárni.

Az Európai Tanács (50. cikk) iránymutatásai az Egyesült Királyságnak az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követően

A Tanács és az Európai Parlament között ideiglenes megállapodás született arról a javaslatról, amely a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló módosított rendeletre irányul. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.

A jogalkotók általános célja a rendelettel az, hogy a tagállamok közötti együttműködés javításával minimálisra csökkentsék az esetleges földgázellátási zavarok hatásait, hozzájárulva ezzel a belső energiapiac jobb működéséhez. A javaslat az energiaunió első dimenzióját („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”) ülteti át a gyakorlatba.

A javasolt rendelet az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik legfontosabb eleme. (Egy másik ilyen fontos elem a kormányközi energiaügyi megállapodásokról szóló határozat.)

„A jogszabály nagyban hozzájárul majd az Unió energiabiztonságához, mivel az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket és lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra. Mindemellett elősegíti, hogy mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt.”

Konrad Mizzi miniszter, Miniszterelnöki Hivatal, Málta

A rendelet főbb új elemei a következők:

• a kockázati csoportokba sorolt tagállamoknak megerősített regionális együttműködést és koordinációt kell folytatniuk
• az ugyanazon kockázati csoportba tartozó összes tagállamnak közösen regionális szintű megelőzési cselekvési terveket, veszélyhelyzeti terveket és kockázatértékeléseket kell kidolgoznia
• szélsőséges válsághelyzetekben kötelező lesz egy szolidaritási mechanizmus alkalmazása
• a földgázellátási szerződések rendelkezései alaposabb vizsgálat tárgyát képezik majd
• az uniós tagállamoknak az Energiaközösség felé eleget kell tenniük bizonyos kötelezettségeknek, a Bizottság pedig hatásköröket kap arra, hogy koordinálja az EU és az Energiaközösség közötti jogi keret alkalmazását

A holland és a szlovák elnökség alatt folytatott intenzív munka, valamint a máltai elnökség idején tartott 4, háromoldalú egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az alábbi főbb kérdésekről:

• regionális együttműködés: a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) által előkészítendő szimulációkba be kell építeni a vészhelyzeti ellátási folyosókra vonatkozó koncepciót. A Bizottság támogatást nyújt majd a kockázati csoportok tagjainak a megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek kidolgozásához.
• szolidaritás: végső lehetőségként csak akkor alkalmazható, ha minden más veszélyhelyzeti intézkedést kimerítettek; megfelelő ellentételezéshez kötött. A szolidaritást kérő tagállamnak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben több tagállam is kínál szolidaritást, a legelőnyösebb ajánlatot válassza. A rendelet emellett a szolidaritás tekintetében bevezeti a „védett fogyasztó” fogalmát.
• információcsere: egy adott tagállam éves földgázfogyasztásának legalább 28 %-át képviselő hosszú távú gázellátási szerződésekről értesíteni kell e tagállam illetékes hatóságát. Kereskedelmi megállapodások esetében csak a szerződés bizonyos részleteit kell rendelkezésre bocsátani. A hatályos szerződésekről a rendelet hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell értesítést küldeni. Amennyiben az illetékes hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az adott szerződés veszélyezteti-e a tagállam vagy a régió gázellátásának biztonságát, a szerződésről értesítenie kell a Bizottságot.
• Ha egy gázszállítási szerződés veszélyeztetheti egy adott tagállam, régió vagy az Unió egésze földgázellátásának biztonságát, a Bizottság kérheti az adott földgázipari vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a szerződés részleteit.

A földközi-tengeri térségben folytatott új kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében az EU segítséget fog nyújtani vízellátási és agrár-élelmiszeripari projektek kidolgozásához a régióban.

Az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) mai döntése a máltai elnökség és az Európai Parlament között április 11-én létrejött megállapodás nyomán született.

A PRIMA kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg tizenegy uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia), valamint nyolc nem uniós ország (Algéria, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország) vesz részt.

Az EU többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból biztosított 220 millió euróval járul majd hozzá a partnerséghez.

Bármely más uniós tagállam, illetve harmadik ország is részt vehet a PRIMA kezdeményezésben, amennyiben teljesíti a részvételi feltételeket.

„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius máltai parlamenti államtitkár a megállapodás létrejöttekor.

A PRIMA partnerség várhatóan 2018 elején kezdi meg működését, azt követően, hogy az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadja az erről szóló határozatot.

A Tanács 2017. április 25-én megállapodásra jutott az északi-tengeri tengerfenéki halállományokra vonatkozó többéves tervet illető tárgyalási álláspontjáról (más néven az általános megközelítésről). A terv az Északi-tengerre vonatkozó első ilyen hosszú távú stratégia, amelynek részét képezik úgy a halállományokkal, mint a halászhajókkal és az érdekelt felekkel kapcsolatos megfontolások is.

A két intézmény között megkezdődhetnek a tárgyalások, mihelyt az Európai Parlament szavaz az általa készített jelentésről.

„Az északi-tengeri terv kiemelkedő fontossággal bír a megújult közös halászati politika végrehajtása szempontjából, ezért a máltai elnökség jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspont példátlanul rövid idő alatt kialakuljon” – mondta Roderick Galdes mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkár. „A terv az elfogadása után a terület fenntartható halászatának sarokköve lesz majd. A Tanács várakozással tekint a Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, amelyek során a célja az lesz, hogy a lehető legjobb eredményt biztosítsa mind a tengeri élőhelyek, mind a halászati ágazat számára”.

A Tanácsnak az északi-tengeri tervvel kapcsolatos álláspontja összhangban van a közelmúltban elfogadott, a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó többéves tervvel. Egyszerűsíti a bizottsági javaslatot, amennyiben a rendelet hatályát a teljes elterjedési területen található célzott halászati tevékenységekre kiterjeszti, valamint megfelelő eszközöket biztosít ahhoz, hogy a halállományokkal való gazdálkodás a maximális fenntartható hozam alapján történjék. Az általános megközelítés a közös halászati politikával összhangban világos álláspontot jelent a vegyes halászatban előforduló, alacsony kvótájú fajokkal való gazdálkodás tekintetében is.

A Tanács megerősítette a bizottsági javaslatot a jogszabály hatálya alá tartozó fajokat illető állományvédelmi intézkedések tekintetében, egyben hatékonyabbá is tette a javaslatot azzal, hogy racionalizálta a kirakodási kötelezettség hatályát annak érdekében, hogy elérje azt az uniós célkitűzést, mely szerint a halászatot az összes tengeri medence tekintetében fenntarthatóbbá kell tenni.

A Tanács által javasolt módosítások nyomán az új jogszabályból és az egyéb ellenőrzési rendelkezésekből származó adminisztratív tehercsökkenni fog. A módosítások kiterjednek a közös gazdálkodás alá tartozó állományokról a harmadik országokkal folytatandó konzultációk kérdésére is, amelyek célja, hogy az uniós szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett halászhassanak az érintett területeken.

A következő lépések

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament várhatóan 2017 júniusában fogadja el a javaslattal kapcsolatos álláspontját. Ezáltal a tárgyalások még a nyári szünet előtt megkezdődhetnének. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény jóváhagyása szükséges.

Háttér

A Bizottság 2016. augusztus 3-án nyújtotta be az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló javaslatát. A javaslat azokra a fajokra vonatkozik, amelyek a tengerfenék közelében élnek és táplálkoznak.

Ez a második olyan többéves terv, amelyet a 2014 januárjában életbe lépett megreformált közös halászati politikával összhangban fogadtak el. A javaslat célja, hogy az Északi-tengeren végrehajtsák a megreformált közös halászati politika legfontosabb elemeit, konkrétan a következőket: a maximális fenntartható hozamot meghaladó kiaknázási arányok elérése, a biomassza állapotához kapcsolódó biztosítékok meghatározása, a hosszú távú, több fajt felölelő gazdálkodás irányába történő elmozdulás, a kirakodási kötelezettség teljesítése, valamint a regionalizáció alkalmazása a technikai intézkedések elfogadásakor.

A Tanács 2017. április 25-én következtetéseket fogadott el az ENSZ erdészeti stratégiai tervéről, az Európai Uniónak és tagállamainak az ENSZ Erdészeti Fóruma tizenkettedik ülésszakán való részvételének előkészítése céljából.

A következtetések kiemelik az ENSZ legelső, a 2017–2030-as időszakra vonatkozó erdészeti stratégiai tervének és a kapcsolódó négyéves munkaprogramnak a fontosságát. A terv az egyik legfontosabb eszköze lesz a különböző ENSZ-szervek által elfogadott erdészeti politikák és programok közötti szinergiák előmozdításának, valamint annak, hogy ezek végrehajtása egymást kölcsönösen támogató jelleggel történjen. A következtetésekben továbbá a Tanács megerősíti, hogy az EU maradéktalanul támogatja a tervet és teljes mértékben elkötelezett az erdészeti vonatkozású globális feladatok nemzetközi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának javítása iránt.

A következtetések egyúttal előkészítik az EU részvételét az ENSZ Erdészeti Fórumának tizenkettedik ülésszakán (UNFF 12), amelyre 2017. május 1. és 5. között kerül sor New Yorkban. Az UNFF az ENSZ egy kisegítő testülete, amelynek feladata az erdőgazdálkodás, az erdővédelem és a fenntartható fejlesztés előmozdítása az erdők minden típusa tekintetében, valamint az ezirányú tartós politikai elkötelezettség megerősítése.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el a higany és a higanyvegyületek antropogén eredetű, levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásairól.

A higany egy erősen mérgező anyag, ami – ideértve a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban, az ökoszisztémákban és az élővilágban metilhigany formájában történő előfordulását is – világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve.

Az új rendelet célja, hogy visszaszorítsa a higannyal kapcsolatos tevékenységek és eljárások okozta szennyezést, és ezzel biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.

Ennek érdekében uniós szintű intézkedéseket és feltételeket állapít meg, amelyek révén egyrészt ellenőrizhető és korlátozható:

• a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek felhasználása, tárolása és kereskedelme;
• a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártása, felhasználása és kereskedelme;
• a higany fogászati amalgámban való felhasználása;
• másrészt pedig biztosítható a higanyhulladék megfelelő kezelése.

A higanybányászat, a higany termékekben és ipari folyamatokban, valamint a kézműves és kisipari aranybányászatban való felhasználása, továbbá a szénégetés és a higanyhulladék kezelése mind-mind e veszélyes, a környezetre és az emberi egészségre nézve egyaránt ártalmas anyag kibocsátásának forrása lehet.

Háttér és következő lépések

A rendeletre, amely egyúttal hatályon kívül helyezi az 1102/2008/EK rendeletet, a Bizottság 2016. február 2-án tett javaslatot.

Az Európai Parlament 2017. március 14-én fogadta el a javaslatról első olvasatban kialakított álláspontját. Most, hogy a Tanács jóváhagyta ezt az álláspontot, a jogi aktust az Európai Parlament elnökének és a Tanács elnökének aláírását követően ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetéstől számított huszadik napon lép hatályba.

Az új, nagyobb fokú átláthatóságot és jogi egyértelműséget kínáló szabályokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Minamata egyezmény

A levegőbe vagy vízbe került higany nagy távolságokat is megtehet. Az Unió emiatt egyedül nem képes biztosítani polgárainak védelmét a higany kedvezőtlen egészségügyi hatásaival szemben: a higanyszennyezés problémájára nemzetközi szinten kell megoldást találni.

Az új rendeletben ezért olyan rendelkezések is szerepelnek, amelyek lehetővé teszik az Unió és tagállamai számára, hogy jóváhagyják, ratifikálják és végrehajtsák a higanyról szóló Minamata egyezményt. A jogszabálynak köszönhetően az uniós jog összhangban áll majd az egyezménnyel.

A Minamata egyezményt 2013. október 10-én fogadták el Kumamotóban (Japán). Az egyezmény egy jogilag kötelező erejű szerződés, ami szabályozási keretet biztosít a higanyszennyezés globális szinten való csökkentéséhez. Az egyezménynek az aláíró államok és regionális szervezetek általi ratifikálása jelenleg is zajlik. Az EU és tagállamai elkötelezettek a ratifikáció iránt, és már folyamatban vannak a szükséges intézkedések.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen gyűjteni, kezelni és felhasználni a halászati ágazathoz kapcsolódó adatokat.

Az új szabályok egyszerűsítik és egyúttal megerősítik a biológiai, környezeti, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését szolgáló jelenlegi rendszert. A jogszabálynak köszönhetően egyrészt széles körben megbízható információkat lehet majd gyűjteni olyan kérdésekben, mint a halállományok helyzete, halászati gazdálkodási intézkedések, a káros hatások enyhítését célzó intézkedések, másrészt pedig mind regionális, mind európai szinten elérhetővé válnak az adatok, ami szilárd alapot kínál a tudományos szakvélemények kidolgozásához és a szakpolitikai döntéshozatalhoz.

Az új rendelet arra hivatott, hogy az uniós szabályokat a megreformált közös halászati politika céljaihoz igazítsa, ideértve az olyan célokat, mint a tengeri környezet védelme, fenntartható gazdálkodás minden, gazdaságilag hasznosított faj esetében, és a tengeri környezet jó állapotának elérése 2020-ig.

Következő lépések

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2016. december 7-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács 2017. április 25-én irányelvet fogadott el az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről. A jogszabálynak köszönhetően eredményesebben lehet majd felvenni a küzdelmet az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, mind a büntetőeljárás lefolytatását, mind az ilyen bűncselekmények szankcionálását illetően, és könnyebbé válik azoknak az uniós forrásoknak a visszafizettetése is, amelyekkel visszaélés történt. A közös szabályok elő fogják segíteni, hogy EU-szerte ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, továbbá javuljon a nyomozások és a büntetőeljárások hatékonysága.

Az irányelv egyúttal fontos részét képezi annak a joganyagnak, amelyet a megerősített együttműködés keretében több tagállam által közösen létrehozandó Európai Ügyészség fog majd alkalmazni.

Owen Bonnici, Málta igazságügyi minisztere elmondta: „Az uniós költségvetés védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy garantálni tudjuk az európai adófizetők pénzének lehető leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználását. Azzal, hogy a jövőben közös és egységes fogalommeghatározásokat, szabályokat és minimális szankciókat alkalmazunk, elő tudjuk mozdítani a csalás elleni küzdelmet az EU-ban. Ez az irányelv az újonnan létrehozandó Európai Ügyészség egyik fontos eszköze lesz majd.”

Az irányelv közös fogalommeghatározásokat vezet be az EU költségvetésének kárára elkövetett számos bűncselekmény vonatkozásában. Ezek közé a bűncselekmények közé tartoznak a csalás különböző esetei, és az ahhoz kapcsolódó egyéb olyan visszaélések, mint például az aktív és a passzív korrupció, a pénzeszközök hűtlen kezelése, vagy a pénzmosás. Az irányelv hatálya alá fognak tartozni azok a határokon átnyúló súlyos héacsalások is, amelyek értéke meghaladja a 10 millió eurót.

Az irányelv emellett minimumszabályokat határoz meg az elévülési időre vonatkozóan, amelyen belül ki kell vizsgálni az ügyeket és meg kell indítani a büntetőeljárást, továbbá minimumszabályokat állapít meg a szankciókat illetően is, így például a legsúlyosabb esetekben szabadságvesztést ír elő.

Következő lépések

Amint az Európai Parlament megszavazza az irányelvet, azt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a tagállamoknak 24 hónap áll majd rendelkezésére, hogy nemzeti szinten végrehajtsák az új jogszabály rendelkezéseit.

Részt vevő tagállamok

Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában. Az Egyesült Királyság és Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező.

A Tanács 2017. április 25-én irányelvet fogadott el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, amely a 91/477/EGK irányelvet módosítja és egészíti ki.

„A tűzfegyverekről szóló új irányelv értelmében szigorúbban kell ellenőrizni a tűzfegyverek megszerzését és tartását, különösen abból a célból, hogy a bűnözői csoportok és a terroristák ne élhessenek vissza a tűzfegyverek beszerzésére és birtoklására szolgáló jogszerű csatornákkal és szabályozási rendszerekkel. Az irányelv ezért fontos előrelépést jelent, különösen azért, mert egyensúlyt teremt a biztonsági megfontolások és a jogszerű tevékenységek megtartásának szükségessége között. Ugyanakkor kiemelkedően fontos, hogy az EU és tagállamai folytassák a munkát annak érdekében, hogy felszámolják a bűnözői csoportok és terroristák által a tűzfegyverek beszerzésére használt illegális csatornákat.”

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető kockázatok kiküszöbölését célzó módosítások legfontosabb elemei a következők:

A tűzfegyverek jobb nyomonkövethetősége

Az új irányelv szigorítja a tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályokat azzal, hogy a jövőben egyebek mellett kötelezővé teszi a tűzfegyverek minden fődarabjának megjelölését is. A tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályok harmonizálása és a jelölések tagállamok közötti kölcsönös elismerésének bevezetése javítani fogja a bűncselekmények során használt tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, azon tűzfegyvereket is beleértve, amelyeket külön-külön beszerzett alkatrészekből állítottak össze.

Ezeket az információkat a nemzeti nyilvántartási rendszerekben is rögzíteni kell. Ennek megvalósítása érdekében a tagállamoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők és közvetítők a tűzfegyverekkel kapcsolatos minden ügyletet elektronikusan regisztráljanak, mégpedig indokolatlan késedelem nélkül.

A tűzfegyverek hatástalanítására, reaktiválására, illetve átalakítására vonatkozó intézkedések

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó szabályok szigorúbbá váltak, többek között azáltal, hogy a hatástalanított tűzfegyvereket a C kategóriába (bejelentéshez kötött lőfegyverek) kell sorolni. A hatástalanított tűzfegyverekre eddig nem vonatkoztak az irányelvben meghatározott követelmények.

A korábbiakkal ellentétben az új irányelv ki fog terjedni a tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek új kategóriájára is. Ezek olyan éles tűzfegyverek, amelyeket vaktöltényes fegyverekké alakítottak át, például színházi vagy televíziós célú felhasználásra. Szigorúbb nemzeti rendelkezések hiányában ezeket a fegyvereket szabadon meg lehetett vásárolni. Ez kockázatot jelentett, mivel gyakran csekély erőfeszítéssel vissza lehetett őket alakítani éles tűzfegyverré (ilyeneket használtak például a párizsi terrorista támadások során is). Az irányelv új megfogalmazása biztosítja, hogy ezek a tűzfegyverek továbbra is nyilvántartásban maradjanak ugyanabban a kategóriában, amelybe az átalakításukat megelőzően tartoztak.

A legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó szigorúbb szabályok

Az A. kategóriába sorolt, legveszélyesebb tűzfegyvereket kizárólag az adott tagállam által megítélt mentesség alapján lehet megszerezni és tartani. Az ilyen mentességek nyújtására vonatkozó szabályok most jelentős mértékben szigorodtak. A menteség lehetséges indokait – például a nemzeti védelemmel kapcsolatos indokokat vagy a kritikus infrastruktúra védelmét – most egy szűk lista tartalmazza, és a mentességet kizárólag abban az esetben lehet megadni, ha az nem jelent veszélyt a közbiztonságra és a közrendre.

Amennyiben egy A. kategóriába sorolt tűzfegyverre lövészeti sporthoz van szükség, azt csak szigorú szabályok mellett lehet beszerezni, többek között például egy hivatalos sportlövő szövetségnek kell elismernie a használó bizonyított gyakorlatát.

A 7. cikk (4a) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetővé teszi az irányelv hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre (az A. kategória új 6., 7. és 8. pontja) vonatkozó engedélyek megerősítését.

A legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek polgári használatának betiltása

Egyes veszélyes félautomata tűzfegyverek immár az A. kategóriába tartoznak, így azok polgári használata nem engedélyezett. Ide tartoznak a húsznál több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, rövid félautomata tűzfegyverek, valamint a tíznél több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, hosszú félautomata tűzfegyverek. Hasonlóképpen tilalom hatálya alá tartoznak ezentúl azok a hosszú tűzfegyverek is, amelyeket könnyen el lehet rejteni, például összecsukható vagy teleszkópos válltámasz alkalmazásával.

A tagállamok közötti információcsere javítása

Az új szabályok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy javasolja egy, a tagállamok közötti elektronikus információcserét szolgáló rendszer létrehozását. Az információk között szerepelnének többek között az olyan esetek, amikor engedélyezték egy tűzfegyver átszállítását egy másik tagállamba, valamint az olyanok is, amikor a tűzfegyver beszerzését és birtoklását nem hagyták jóvá.

Az irányelv minimumszabályokat határoz meg, és nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

A következő lépések

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

Háttér

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet eredetileg olyan intézkedésnek szánták, amely a „polgári” tűzfegyvereket illetően egyensúlyt teremt a belső piac céljai és a legfontosabb biztonsági szempontok között.

Az Európai Bizottság 2015. november 18-án nyújtotta be a módosítási javaslatot az Európában történt terroristatámadás-sorozatot követően, amely rávilágított az irányelv végrehajtása terén tapasztalható hiányosságokra. A jelenlegi a 2008. évi felülvizsgálat folytatása, és azt a célt is szolgálja, hogy az uniós jogszabályok összhangba kerüljenek a tűzfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

2017. április 26., szerda
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2017. április 28., péntek
17.15 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel

2017. április 29., szombat
8.30 Találkozó Miro Cerarral, Szlovénia miniszterelnökével
10.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
12.30 Az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk)

Június 15-től megszűnnek a barangolási díjak: ha egy másik uniós tagállamba utazik, mobilkészülékével anélkül telefonálhat, SMS-ezhet vagy internetezhet majd, hogy többletdíjat kellene fizetnie. A mobil barangolási díjak eltörlésének utolsó feltétele is teljesült ma azzal, hogy a Tanács elfogadta azt a jogi aktust, mely meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mennyit kérhetnek egymástól a barangolásért Európában.

„A Tanács mai utolsó szavazásának eredményeként megnyílt az út az ingyenes barangolás előtt” – mondta dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Idén az európaiak azzal a tudattal mehetnek nyaralni, hogy a megszokott feltételek mellett kötetlenül tudnak majd telefonálni, SMS-ezni és internetezni. Az EU ezzel a nagyon kézzelfogható intézkedéssel is igyekszik megkönnyíteni a polgárok életét.”

A belföldi díjas barangolás (roam-like-at-home) előnyeit azok élvezhetik, akik Európában élnek, és akik munka vagy nyaralás céljával egy másik uniós országba utaznak. Az intézkedést nem sokkal június 15. után Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik majd.

A belföldi díjas barangolás célja az, hogy megkönnyítse a kommunikációt utazásaink során. Nem teszi lehetővé az állandó barangolást, vagyis azt, hogy egy ügyfél a legolcsóbb árat kínáló országban válasszon előfizetést, hogy aztán saját hazájában barangoljon vele.

A korlátlan adatforgalmú és a feltöltőkártyás mobilelőfizetésekre külön szabályok érvényesek. Ezzel és más gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság GYIK oldalán talál tájékoztatást (az alábbi linkre kattintva).

Az uniós nagykereskedelmi díjak ma elfogadott reformja a gyakorlati és jogi előfeltétele annak, hogy a barangolási többletdíjakat a 2015-ös barangolási rendeletben foglaltak értelmében el lehessen törölni. Új nagykereskedelmi díjplafonokra volt szükség ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak anélkül, hogy a belföldi árakat növelnék.

Mivel az Európai Parlament április 6-án már jóváhagyta a nagykereskedelmi rendeletet, a Tanács mai döntése az utolsó jogi lépés azt megelőzően, hogy a szöveget május közepén a két intézmény aláírja, és május végén az EU Hivatalos Lapjában kihirdetik. A rendelet a kihirdetését követően három nappal hatályba lép. Tehát sikerül tartani a 2017. június 15-i határidőt, és elmondhatjuk, hogy a többletdíj immár a múlté.

A nagykereskedelmi díjak reformjáról és az elfogadott nagykereskedelmi díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács ma határozatot fogadott el, mely biztosítani fogja, hogy minden uniós tagállamban jó minőségű frekvenciasávot szabadítsanak fel annak érdekében, hogy fokozni lehessen az összekapcsoltságot és elő lehessen mozdítani az 5G technológia bevezetését. A nagy sebességet és kiváló lefedettséget nyújtó 700 MHz-es sáv koordinált felhasználásával gyorsabb és jobb színvonalú internetkapcsolatokat lehet majd létesíteni Európában. Ezzel csökkenni fog a digitális szakadék, és mód nyílik olyan új innovatív digitális szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására, mint a hálózatba kapcsolt autók vagy az e-egészségügyi rendszerek, mégpedig nemcsak városokban, hanem vidéki és távol eső területeken is.

A határozat értelmében a mobilhálózat-üzemeltetők 2020. június 30-ig kizárólagosan vehetik igénybe a 700 MHz-es sávot (694-790 MHz). Ez az időkeret egybeesik az 5G hálózatok várható európai bevezetésével. A tagállamoknak lehetősége van ezt a sáv-allokációt legfeljebb két évvel késleltetni, de kizárólag a határozatban foglalt, kellően indokolt esetekben.

A 700 MHz-es frekvenciasáv a 470-790 MHz-es sávba tartozik, melyet jelenleg széles körben használnak digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez különböző eseményeken. Annak érdekében, hogy a felső frekvenciasáv allokációja után is elegendő spektrum álljon az audiovizuális ágazat rendelkezésére, a műsorszórási szolgáltatások legalább 2030-ig továbbra is prioritást élveznek a 700 MHz-es sáv alatti tartományban (470-694 MHz), a tagállami szükségletektől függően. A tagállamoknak lehetősége lesz e sávot más célokra, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására is felhasználni, ha ez a műsorszórási szükségletekkel összeegyeztethető.

2018 júniusáig minden uniós tagállamnak ki kell dolgoznia a sávallokáció végrehajtási tervét.

„A 700 MHz-es sáv vezeték nélküli internetszolgáltatásra való felszabadítása segít biztosítani a jó minőségű összekapcsoltságot Európa-szerte, és sokak életében minőségi változást jelenthet, gondoljunk csak a távoli területek esetében a távorvoslásra” – mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Emellett nagy előrelépés az ágazat 5G-re való átállásában, mely az EU jövőbeli versenyképességéhez nélkülözhetetlen.”

A következő lépések

A Tanácsban lezajlott végleges szavazással első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. március 15-én szavazott. A jogi aktust május közepéig mindkét intézmény aláírja, és azt az EU Hivatalos Lapjában május 30-án kihirdetik. Az aktus a kihirdetése után 20 nappal lép hatályba.