Európai Tanács hírei

Június 15-től megszűnnek a barangolási díjak: ha egy másik uniós tagállamba utazik, mobilkészülékével anélkül telefonálhat, SMS-ezhet vagy internetezhet majd, hogy többletdíjat kellene fizetnie. A mobil barangolási díjak eltörlésének utolsó feltétele is teljesült ma azzal, hogy a Tanács elfogadta azt a jogi aktust, mely meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mennyit kérhetnek egymástól a barangolásért Európában.

„A Tanács mai utolsó szavazásának eredményeként megnyílt az út az ingyenes barangolás előtt” – mondta dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Idén az európaiak azzal a tudattal mehetnek nyaralni, hogy a megszokott feltételek mellett kötetlenül tudnak majd telefonálni, SMS-ezni és internetezni. Az EU ezzel a nagyon kézzelfogható intézkedéssel is igyekszik megkönnyíteni a polgárok életét.”

A belföldi díjas barangolás (roam-like-at-home) előnyeit azok élvezhetik, akik Európában élnek, és akik munka vagy nyaralás céljával egy másik uniós országba utaznak. Az intézkedést nem sokkal június 15. után Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik majd.

A belföldi díjas barangolás célja az, hogy megkönnyítse a kommunikációt utazásaink során. Nem teszi lehetővé az állandó barangolást, vagyis azt, hogy egy ügyfél a legolcsóbb árat kínáló országban válasszon előfizetést, hogy aztán saját hazájában barangoljon vele.

A korlátlan adatforgalmú és a feltöltőkártyás mobilelőfizetésekre külön szabályok érvényesek. Ezzel és más gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság GYIK oldalán talál tájékoztatást (az alábbi linkre kattintva).

Az uniós nagykereskedelmi díjak ma elfogadott reformja a gyakorlati és jogi előfeltétele annak, hogy a barangolási többletdíjakat a 2015-ös barangolási rendeletben foglaltak értelmében el lehessen törölni. Új nagykereskedelmi díjplafonokra volt szükség ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak anélkül, hogy a belföldi árakat növelnék.

Mivel az Európai Parlament április 6-án már jóváhagyta a nagykereskedelmi rendeletet, a Tanács mai döntése az utolsó jogi lépés azt megelőzően, hogy a szöveget május közepén a két intézmény aláírja, és május végén az EU Hivatalos Lapjában kihirdetik. A rendelet a kihirdetését követően három nappal hatályba lép. Tehát sikerül tartani a 2017. június 15-i határidőt, és elmondhatjuk, hogy a többletdíj immár a múlté.

A nagykereskedelmi díjak reformjáról és az elfogadott nagykereskedelmi díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács ma határozatot fogadott el, mely biztosítani fogja, hogy minden uniós tagállamban jó minőségű frekvenciasávot szabadítsanak fel annak érdekében, hogy fokozni lehessen az összekapcsoltságot és elő lehessen mozdítani az 5G technológia bevezetését. A nagy sebességet és kiváló lefedettséget nyújtó 700 MHz-es sáv koordinált felhasználásával gyorsabb és jobb színvonalú internetkapcsolatokat lehet majd létesíteni Európában. Ezzel csökkenni fog a digitális szakadék, és mód nyílik olyan új innovatív digitális szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására, mint a hálózatba kapcsolt autók vagy az e-egészségügyi rendszerek, mégpedig nemcsak városokban, hanem vidéki és távol eső területeken is.

A határozat értelmében a mobilhálózat-üzemeltetők 2020. június 30-ig kizárólagosan vehetik igénybe a 700 MHz-es sávot (694-790 MHz). Ez az időkeret egybeesik az 5G hálózatok várható európai bevezetésével. A tagállamoknak lehetősége van ezt a sáv-allokációt legfeljebb két évvel késleltetni, de kizárólag a határozatban foglalt, kellően indokolt esetekben.

A 700 MHz-es frekvenciasáv a 470-790 MHz-es sávba tartozik, melyet jelenleg széles körben használnak digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez különböző eseményeken. Annak érdekében, hogy a felső frekvenciasáv allokációja után is elegendő spektrum álljon az audiovizuális ágazat rendelkezésére, a műsorszórási szolgáltatások legalább 2030-ig továbbra is prioritást élveznek a 700 MHz-es sáv alatti tartományban (470-694 MHz), a tagállami szükségletektől függően. A tagállamoknak lehetősége lesz e sávot más célokra, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására is felhasználni, ha ez a műsorszórási szükségletekkel összeegyeztethető.

2018 júniusáig minden uniós tagállamnak ki kell dolgoznia a sávallokáció végrehajtási tervét.

„A 700 MHz-es sáv vezeték nélküli internetszolgáltatásra való felszabadítása segít biztosítani a jó minőségű összekapcsoltságot Európa-szerte, és sokak életében minőségi változást jelenthet, gondoljunk csak a távoli területek esetében a távorvoslásra” – mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Emellett nagy előrelépés az ágazat 5G-re való átállásában, mely az EU jövőbeli versenyképességéhez nélkülözhetetlen.”

A következő lépések

A Tanácsban lezajlott végleges szavazással első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. március 15-én szavazott. A jogi aktust május közepéig mindkét intézmény aláírja, és azt az EU Hivatalos Lapjában május 30-án kihirdetik. Az aktus a kihirdetése után 20 nappal lép hatályba.

Az uniós nagykövetek 2017. április 12-én jóváhagyták a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontot.

Az EU legfeljebb 100 millió EUR összegű támogatást ajánl fel, amelyből 60 millió EUR hitel, 40 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás. Az uniós támogatás az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított összegeket egészítené ki.

A támogatás az ország gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját szolgálná azáltal, hogy az elkövetkező két évben hozzájárulna a külső finanszírozási igények kielégítéséhez.

A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a határozati javaslatról, amint a Parlament elfogadta a saját álláspontját.

A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbította a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása. Emellett további nehézségeket okozott egy banki csalással kapcsolatos botrány, a gyenge gazdasági teljesítmény, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. A hatóságok 2016 eleje óta számos reformot vezettek be, végrehajtásukhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, és a banki csalásokért felelős személyeket is bíróság elé kell állítani. Az IMF-programról szóló tárgyalások keretében megkezdődött a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás reformja.

A moldovai hatóságok és az IMF 2016 júliusában megállapodtak egy kibővített hiteleszközből és egy kibővített finanszírozási eszközből álló, 178,7 millió USD-t kitevő hároméves konstrukcióról. A Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában kiegészítő támogatást kért az EU-tól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.

Az uniós támogatás feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság és a Bizottság egy pontos és konkrét feltételeket tartalmazó egyetértési megállapodást írjon alá.

A Moldovai Köztársaság csak abban az esetben részesülhet makroszintű pénzügyi támogatásban, ha tiszteletben tartja a valódi demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A támogatás további céljai közé tartozik az államháztartási gazdálkodás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, a korrupció és a pénzmosás hatékony megelőzése, valamint a pénzügyi szektor irányításának és felügyeletének erősítése.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen ellenőrizné ezen előfeltételek és célok teljesítését.

A határozatot a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel egyetértésben alapján kell elfogadnia. A határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke.

A máltai elnökség és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy az EU részt vesz egy olyan partnerségben, amelynek célja, hogy a fenntartható vízellátásra és élelmiszer-termelésre vonatkozó innovatív megoldásokat dolgozzon ki a földközi-tengeri térségben. A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) néven ismert kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg kilenc uniós tagállam: Ciprus, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország; valamint hat Unión kívüli ország: Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia vesz részt.

Az EU a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból 220 millió euróval járul hozzá a partnerséghez.

„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius, máltai parlamenti államtitkár. „Az, hogy a mai napon, a legelső háromoldalú egyeztetés során sikerült megállapodásra jutnunk, lehetővé teszi, hogy a PRIMA partnerség az eredeti terveknek megfelelően már 2018 elején megkezdje a működését.”

Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács 2017. április 11-én az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre válaszul 2018. április 13-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseit. Ezek az intézkedések az alábbiakat jelentik:

• 82 személyre, illetve egy szervezetre vonatkozó utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása
• azon berendezések Iránba irányuló exportjának tilalma, amelyeket fel lehet használni a belső elnyomás céljára és a távközlés figyelésére

Ezen intézkedések bevezetésére 2011-ben került sor. A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 12-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára 2017. április 4-én mért légicsapást követően számos áldozaton kimutathatók voltak a gázmérgezés tünetei. Erre reagálva az EU (a 2017. április 6-i 193/17. sz. nyilatkozatában) egyértelműen leszögezte, hogy elítéli a vegyi fegyverek alkalmazását. A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként történő használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni e nemzetközi jog megsértése miatt.

Az USA tájékoztatta az Európai Uniót, hogy álláspontja szerint a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be, és emiatt az USA légicsapást mért az al-Sajrat melletti légibázisra azon érthető szándékkal, hogy megakadályozza a halált okozó vegyi fegyverek elterjedését és alkalmazását, és hogy elrettentsen ezektől. Az USA tájékoztatott bennünket arról is, hogy ez a légicsapás korlátozott jellegű, és hogy az amerikai kormány célja az volt, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek jövőbeli bevetését és elrettentsen ettől. A vegyi fegyverek alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot illetően az EU továbbra is támogatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet erőfeszítéseit és munkáját – különösen Szíriában –, beleértve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusát is. A felelősökre az ENSZ keretében kell büntetést kiszabni.

Az EU-nak szilárd meggyőződése, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani, és elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozatban és a 2012. évi genfi nyilatkozatban meghatározott hiteles politikai megoldással biztosítható a szíriai béke és stabilitás, valamint a Dáis és az ENSZ által jegyzékbe vett egyéb terrorszervezetek feletti végleges győzelem.

Az EU újólag hangsúlyozza, hogy támogatja a szíriai feleknek az ENSZ közvetítésével zajló genfi párbeszédét, amelynek célja, hogy a konfliktust politikai úton oldják meg. A politikai megoldás most még sürgetőbbé vált, ahogyan azt a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, az Európai Unió által 2017. április 4–5-én Brüsszelben tartott nemzetközi konferencián újólag hangsúlyozták.

2017. április 11., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas következményekkel járó légicsapást. A támadásban, amelynek áldozatai közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták, számos civil vesztette életét és sérült meg, köztük gyermekek és segélymunkások is.

Az EU sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy üljön össze, határozottan ítélje el a Hán Sejkún elleni támadást és gondoskodjon arról, hogy mielőbb független és pártatlan módon vizsgálják ki a történteket.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tényfeltáró missziója már megkezdte a rendelkezésre álló forrásokból származó információk összegyűjtését és elemzését. Bár a jelenlegi támadással kapcsolatos vizsgálat még nem zárult le, az EU mély aggodalommal állapítja meg, hogy a szíriai rezsim már 2015-ben is bevetett vegyi fegyvereket. Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusa a 2015 augusztusában és októberében készített jelentéseiben állapította meg, az EU pedig élesen elítélte. Ebben az összefüggésben az EU újólag hangsúlyozza, hogy a szíriai rezsim a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes feleként kifejezetten kötelezte magát arra, hogy tartózkodjon a vegyi fegyverek használatától, ahogy azt is kiemeli, hogy a szír lakosság védelméért elsősorban a szíriai rezsimet terheli felelősség. Az EU ezért arra szólítja fel a rezsim szövetségeseit – különösen Oroszországot –, hogy gyakoroljon megfelelő mértékű nyomást a szíriai rezsimre e célból.

A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként való használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Véget kell vetni az ilyen fegyverek és anyagok – többek között a rezsim és a Dáis általi – bevetésének, az azonosított elkövetőket pedig felelősségre kell vonni a nemzetközi jog ilyetén való megsértéséért.

A nemzetközi jog megsértőire és a vegyi fegyvereket használókra megfelelő büntetést kell kiszabni. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban – márciusban további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.

Az EU továbbra is támogatni fogja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által Szíriában a vegyi fegyverek használatának feltárása érdekében tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek a jövőben is folytatnia kell az ilyen erőfeszítéseket.

E támadás felháborító módon sértette meg a fegyverszünetet, és rámutat arra, hogy sürgősen tényleges, ellenőrzött tűzszünetre van szükség. Az EU felszólítja Oroszországot, Törökországot és Iránt, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek.

Az ilyen támadások még hangsúlyosabbá teszik a valódi politikai átmenet sürgető szükségességét Szíriában, valamint az EU azon szándékát, hogy támogassa az ENSZ által a szíriai konfliktus politikai megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, amely megoldást a szíriai felek genfi párbeszéde segítségével igyekszik elérni, és amelyet az Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2017. április 5-én rendezett nemzetközi konferencia is megerősített.

A Tanács 2017. április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Az új intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ szankciórendszerét, amelyet a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) által elfogadott határozatok szabnak meg.

Az EU úgy határozott, hogy új ágazatokra terjeszti ki az Észak-Koreába irányuló beruházásokra vonatkozóan bevezetett tilalmat. Ezek a következők: a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos iparágak, a kohászat és fémmegmunkálás, valamint a repülés- és űrtechnika. A Tanács továbbá arról is megállapodott, hogy megtiltja bizonyos szolgáltatások nyújtását észak-koreai személyek és szervezetek részére. A szankciók értelmében tilalom hatálya alatt állnak a számítástechnikai szolgáltatások, a bányászathoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a vegyipari, bányászati és finomítási gyártási ágazathoz kapcsolódó szolgáltatások.

A Tanács arra tekintettel hozta meg ezeket a további korlátozó intézkedéseket, hogy Észak-Korea a tevékenységeivel több ENSZ BT-határozatot is megsért, és az észak-koreai tevékenységek súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra nézve a térségben és azon túl is. Az EU újra felszólítja Észak-Koreát, hogy folytassa a hiteles és érdemi párbeszédet a nemzetközi közösséggel, hagyjon fel a provokációval, továbbá teljes körűen, valamint ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon semmisítse meg valamennyi nukleáris fegyverét és szüntesse be meglévő nukleáris programjait, valamint más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait.

A Tanács ezen túlmenően úgy határozott, hogy további négy személyt felvesz azon személyek jegyzékébe, akik Észak-Korea nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásában vagy előmozdításában való felelősségük miatt uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak. Ezzel 41-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben utazási korlátozás és vagyonieszköz-befagyasztás van érvényben. A vagyoni eszközök befagyasztása a személyeken túl hét szervezetet is érint.

A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 7-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket Észak-Koreával szemben. A meglévő intézkedések minden olyan határozatot végrehajtanak, amelyet az ENSZ BT az Észak-Korea általi kísérleti atomrobbantásokra és ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó rakétakilövésekre válaszul fogadott el, illetve további önálló uniós intézkedéseket is tartalmaznak.

Az intézkedések Észak-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programjára és nukleáris programjára, illetve más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjára irányulnak. Többek között az olyan fegyverek, áruk, szolgáltatások és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben a programokban.

A Tanács megállapodott abban, hogy növeli az Európai Beruházási Bank által a migrációs problémákkal foglalkozó, Unión kívüli projekteknek nyújtott pénzügyi támogatást.

Legfeljebb 3,7 milliárd eurót irányoznának elő olyan projektekre, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésével, valamint a tranzit- és befogadó közösségek szükségleteinek kielégítésével foglalkoznak.

Az állandó képviselők 2017. április 5-én felkérték az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A Tanács nevében jóváhagyták a tárgyalási megbízást.

A Parlamenttel és a Bizottsággal tartandó első háromoldalú egyeztetésre 2017. április 12-én kerül sor.

„Nincsen kétségem afelől, hogy e kérdésben gyors megállapodás fog születni az Európai Parlamenttel” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét ellátó Málta pénzügyminisztere. „Mindkét intézmény egyetért abban, hogy nagy a szükség és égető a helyzet. Reményeink szerint más uniós programokon keresztül további segítséget is nyújthatunk. Az Ecofin Tanács e héten Máltán tartandó informális ülésén feltérképezzük majd e lehetőségeket.”

Az állandó képviselők elviekben a következőkről állapodtak meg:

• felszabadítják azt a 3 milliárd eurót, amely korábban az EBB által a 2014–2020-as időszakban külső műveletekre fordítható 30 milliárd eurós költségvetés részeként került feltételesen jóváhagyásra;
  
  
• további 2,3 milliárd eurót biztosítanak ugyanerre az időszakra.

A határozati, illetve a rendeletjavaslat az EBB külső hitelezési megbízatása félidős felülvizsgálatának része. 2014-ben arról született megállapodás, hogy a hárommilliárd euró igénybevételére csak a felülvizsgálatot követően kerülhet sor.

Az Unión kívüli projektek az EBB összes finanszírozási tevékenységének kevesebb mint 10%-át teszik ki.

A javaslatokat a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikke.)

A Tanács 2017. április 3-án rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy megakadályozza a fegyveres csoportoknak a konfliktusövezetekből származó ásványi anyagok kereskedelme révén történő finanszírozását.

A rendelet előírja az uniós vállalatok számára, hogy az ónt, a tantált, a volfrámot és az aranyat felelősségteljesen megválasztott forrásokból szerezzék be, és gondoskodjanak arról, hogy ellátási láncaik ne járuljanak hozzá a fegyveres konfliktusok finanszírozásához. Ezek a „kellő gondosságot” előíró szabályok 2021. január 1-jétől lesznek kötelezőek, bár az importőröket arra ösztönzik, hogy mielőbb kezdjék meg az alkalmazásukat.

Az ón, a tantál, a volfrám és az arany olyan hétköznapi tárgyakhoz használhatók fel, mint például a mobiltelefonok, a gépjárművek vagy az ékszerek. A konfliktus sújtotta, illetve rendkívül veszélyes térségekben a fegyveres csoportok gyakran kényszermunkával termeltetik ki ezeket az anyagokat, amelyeknek az értékesítéséből azután a tevékenységüket finanszírozzák. A rendelet előírja a termékek nyomon követését annak érdekében, hogy ezáltal elvágja a fegyveres csoportokat ettől a jelentős bevételi forrástól.

A rendelet világosan előírja, hogy az előállítási folyamat upstream szakasza keretében felelősségteljesen kell megválasztani az ásványi anyagok kitermelésének és finomításának helyét. A rendelet az uniós fém- és ásványianyag-import legalább 95%-ára vonatkozik, mindössze a kis mennyiséget beszerzők mentesülnek az alkalmazása alól. Az illetékes hatóságok ellenőrizni fogják, hogy az ásványi anyagokkal és fémekkel kereskedő uniós importőrök teljesítsék a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségüket.

A Bizottság emellett több olyan egyéb intézkedést is be fog vezetni, amelyek még inkább ösztönzik a kellő gondosság elvének betartására azokat a nagyobb és kisebb uniós feldolgozóvállalatokat (downstream), amelyek az említett ásványi anyagokat használják fel a gyártás során. A Bizottság nem kötelező iránymutatásokat tartalmazó kézikönyvet fog összeállítani a vállalatok, különösen a kkv-k számára, amely segítséget nyújt a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek meghatározásához.

A rendelet a 2011-es OECD-iránymutatásokra épül, amely nemzetközi standardokat állapít meg az ellátási láncok tekintetében a kellő gondosság elvének betartásához. A Tanács azt követően fogadta el a rendeletet, hogy 2016 novemberében megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, majd a Parlament a 2017. március 16-i plenáris ülésén megtartott szavazáson jóváhagyta a szöveget.

16 tagállam bejelentette a három fő uniós intézménynek, hogy megerősített együttműködést kívánnak indítani az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása céljából. Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz.

A mai napon kézhez kapott értesítő levelet 16 tagállam írta alá: Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

Várhatóan más tagállamok is bekapcsolódnak majd az együttműködésbe, amire akár az EPPO-rendelet elfogadása előtt, akár azt követően is lehetőségük van.

A rendelet szövegének véglegesítéséhez még további tárgyalásokra van szükség a Tanácsban.

Owen Bonnici miniszter a máltai elnökség nevében nyilatkozva elmondta: „Bár Málta nem fog részt venni a megerősített együttműködésben, álltuk az elnökségünk kezdetekor adott szavunkat, és elfogulatlan közvetítőként jártunk el. Határozott szándékunk, hogy gyorsan újraindítsuk a rendelettel kapcsolatos munkát, hogy a következő hónapokban megállapodás születhessen”.

A Tanácson belüli megbeszélések alapját az EPPO-rendelet legutóbbi, 2017. januári kompromisszumos szövege adja majd.

A rendelettervezethez – a végleges elfogadás feltételeként – az Európai Parlamentnek hozzájárulását kell adnia.

A Tanács elfogadta a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című következtetéseit. A Tanács ebben üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményét. A Tanács véleménye szerint a közlemény jó időben született, és jelentős mértékben hozzájárul egy koherens, ágazatközi és szabályalapú nemzetközi megközelítés kialakításához, valamint az óceánokkal kapcsolatos uniós szakpolitikák belső és külső dimenziója közötti koordináció és együttműködés javításához. Ez elősegíti majd az óceánok megőrzésének biztosítását és annak szavatolását, hogy az óceánok biztonságosak és védettek legyenek, a kiaknázásuk és a velük való gazdálkodás pedig fenntartható módon történjen. A Tanács üdvözli továbbá, hogy az EU 2017. október 5–6-án Máltán negyedik alkalommal rendezi meg „A mi óceánunk” konferenciát. A konferenciát 2014 óta évente rendezik meg azzal a céllal, hogy felhívják a világ vezetőit arra, hogy tekintsenek előre és lépjenek fel az ügyben: tegyenek magas szintű vállalásokat és az előttünk álló kihívásokat úgy oldják meg, hogy egyúttal együttműködési, innovációs és vállalkozási lehetőségeket is teremtenek. A Tanács várakozással tekint az elé, hogy valamennyi résztvevő önkéntes vállalásokat tegyen az óceánok biztonságának, védettségének és tisztaságának, valamint kezelésük fenntarthatóságának szavatolására.

A Tanács következtetéseket fogadott el a gyermekjogok előmozdításáról és védelméről Ezek a következtetések „A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások módosított változata (2017) – Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül” című dokumentumra épülnek, amelyet a Tanács még a 2017. március 6-i ülésén fogadott el. Az Unió ezekkel az iránymutatásokkal újólag megerősítette elkötelezettségét aziránt, hogy külső emberi jogi politikájában átfogó módon előmozdítsa és védje a gyermekek jogait.

Az iránymutatásokkal egybecsengően a Tanács a következtetésekben hangsúlyozza: elő kell mozdítani – többek között a lányok társadalmi szerepvállalásának erősítése révén – a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekjogi szempontokat érvényre kell juttatni minden ágazatban és a programozás során, és arra kell ösztönözni a partnerországokat, hogy fogadjanak el nemzeti stratégiát a gyermekjogokra vonatkozóan. A Tanács megerősíti, hogy az Unió támogatja a gyermekjogok terén tevékenykedő nemzetközi és regionális szereplőket, különösen az ENSZ-szerveket. A Tanács egyúttal rámutat arra, hogy az EU aktív szerepet vállal azokban a folyamatokban, amelyek a menekült és migráns gyermekek emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére irányulnak.

A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el Szomáliáról, amelyekben üdvözölte a választási folyamat közelmúltbeli lezárulását, Mohamed Abdullah Mohamed Farmajo elnök megválasztását és az új kormány megalakulását, valamint azt, hogy a Parlament számos új taggal bővült, és nőtt a női képviselők aránya. A Tanács tisztában van azzal, hogy az új vezetés komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a kibontakozóban lévő humanitárius válság miatt, és újólag megerősítette az EU hosszú távra szóló elkötelezettségét az ország mellett.

A Szomália és a nemzetközi közösség közötti új partnerségi megállapodás alapvetően fontos ahhoz, hogy valódi eredmények szülessenek a fő biztonsági, politikai és fejlesztési prioritások terén a következő négy évben. Az új megállapodást várhatóan 2017. május 11-én, a londoni Szomália-konferencián fogadják majd el. A ma elfogadott következtetések iránymutatásként szolgálnak majd a konferencián képviselendő uniós álláspont kialakításához.

1. Emlékeztetve a Tanács 2016. május 23-i és október 17-i következtetéseire, valamint a 2016. december 15-i európai tanácsi következtetésekre, a Tanácsot döbbenettel tölti el a továbbra is katasztrofális szíriai helyzet és a konfliktus nyomán fellépő tartós humanitárius, biztonsági és politikai problémák. Szírián belül jelenleg 13,5 millióan szorulnak humanitárius segítségnyújtásra. Közülük 6,3 millióan belső menekültek, 1,5 millió személy ostrom alatt álló területeken él, további 5 millió szíriai menekültet pedig a szomszédos és a tágabb térség országai fogadtak be.

2. A szíriai lakosság védelmének szavatolása elsődlegesen a szíriai rezsim feladata. A Tanács ezért felszólítja a rezsimet és annak szövetségeseit – mindenekelőtt Oroszországot mint a Szíriát támogató nemzetközi csoport társelnökét –, hogy minden erejükkel törekedjenek az összetűzések teljes körű beszüntetésének, az ostromok megszüntetésének, valamint annak biztosítására, hogy az ország egész területén tartósan biztosított legyen a humanitárius segítség teljes körű és akadálymentes célba jutása. A Tanács határozottan elítéli az emberi jogoknak az összes fél – és azon belül is mindenekelőtt a szíriai rezsim – általi folyamatos, módszeres, széles körű és súlyos megsértését, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértését. Véget kell vetni ezeknek a jogsértéseknek, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni. A Tanács elítéli azt a háborús taktikát, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a lakosságot, továbbá a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését – ezek a cselekedetek háborús bűncselekménynek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Amíg folytatódik az elnyomás Szíriában, az EU folyamatosan további korlátozó intézkedéseket fog mérlegelni az országgal szemben. Az EU ismét rámutat, hogy a jelenlegi rezsim alatt nem jöhet létre tartós béke Szíriában.

3. A Tanács emlékeztet arra, hogy a szíriai konfliktus közvetlenül érinti az EU-t, és egyetért azzal, hogy az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó, 2015 márciusában elfogadott regionális stratégiájának országspecifikus részeként az EU-nak konkrét stratégiai keretet kell kidolgoznia a Szíriával kapcsolatos megközelítésére vonatkozóan. Üdvözli ezért a főképviselő és a Bizottság közös közleményét, és támogatja az alább megfogalmazott célkitűzéseket. A következtetésekkel együtt ezek alkotják az EU Szíriára vonatkozó stratégiáját. A Szíriával kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzések hat főbb területen összpontosulnak:

a) A háború lezárása az ENSZ szíriai különmegbízottjának védnöksége alatt, valamint a fő nemzetközi és regionális szereplők támogatásával a konfliktusban érintett felek által megtárgyalt valódi politikai átmeneten keresztül, a 2254. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban.

Az EU-nak szilárd meggyőződése, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani, és elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozatban és a 2012. évi genfi nyilatkozatban meghatározott hiteles politikai megoldással biztosítható Szíria stabilitása, valamint a Dáis és más, az ENSZ által jegyzékbe vett terrorszervezetek feletti végleges győzelem elérése. Az EU továbbra is támogatja a Dáis elleni nemzetközi koalíció szíriai és iraki erőfeszítéseit.

Az EU határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a genfi tárgyalások újraindítását. Megerősítve az ENSZ vezette genfi folyamat elsőbbségét, az EU a főképviselő regionális kezdeményezése révén politikailag továbbra is támogatja a folyamatot. A regionális kezdeményezés a közös nevezőre jutás érdekében – az Európai Tanács általi decemberi megbízás keretei között – ösztönzi a főbb regionális szereplőkkel folytatott politikai párbeszédet. A Tanács egyetért abban, hogy az EU-nak fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a politikai folyamat során biztosított legyen egyrészről a nők teljes körű és érdemi részvétele, másrészről pedig a civil társadalommal való folyamatos konzultáció és párbeszéd.

A genfi tárgyalásokon való előrelépés záloga az, hogy sikerrel járnak-e az erőszak visszaszorítására és a bizalomépítésre irányuló törekvések a régióban. Ebben az összefüggésben a Tanács elismeri az összetűzések újbóli teljes beszüntetéséhez nyújtott eddigi hozzájárulást, és nyugtázza az asztanai üléseken létrehozott háromoldalú mechanizmust, amely a tűzszünet betartását és a feltételeinek való teljes körű megfelelést hivatott biztosítani. Komoly aggodalmának ad hangot a terroristák által, illetve a katonai tevékenységek során a polgári lakosok és nem terrorista célpontok ellen – többek között a rezsim és annak szövetségesei által is – elkövetett folyamatos erőszak miatt. A Tanács arra sürgeti az összes felet, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet, Oroszországot, Törökországot és Iránt pedig felszólítja, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek, így biztosítva annak teljes körű végrehajtását. Az ehhez kapcsolódó további találkozókon előrelépést kell elérni a humanitárius segítségnek az ország egész területén történő tartós, teljes körű és akadálymentes célba juttatása, az ostromok megszüntetése és minden önkényesen fogva tartott személy – különösen a nők és gyermekek – azonnali szabadon engedése tekintetében, a 2268. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban.

b) Érdemi és inkluzív átmenet előmozdítása Szíriában a politikai ellenzék megerősítésének támogatásán keresztül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254. sz. határozatával és a genfi nyilatkozattal összhangban.

Az EU továbbra is támogatja a szír ellenzéket, és különösen a magas szintű tárgyalóbizottságot, amely az ellenzéket képviselő delegáció az ENSZ közreműködésével Genfben folytatott megbeszéléseken. Az EU segítséget fog nyújtani a magas szintű tárgyalóbizottság részére az átmenetre vonatkozó elképzeléseinek kidolgozásához, valamint a szír ellenzék tárgyalási platformjának egységesítésére tett erőfeszítéseihez.

A Tanács arra ösztönzi a szíriai feleket, hogy konstruktívan és előzetes feltételek nélkül működjenek közre az ENSZ különmegbízottja által meghatározott program végrehajtásában, és üdvözli a magas szintű tárgyalóbizottság pozitív hozzáállását, amelyet az inkluzívabb delegáció összeállításához való hozzájárulás, valamint a mérsékelt és gyakorlatias javaslatok kidolgozása egyaránt tükröz. A Tanács üdvözölte, hogy a magas szintű tárgyalóbizottságban részt vesz a Nők Tanácsadó Bizottsága is, valamint hogy fokozatosan előmozdítják utóbbi teljes körű és érdemi közreműködését a tárgyalóbizottságban. A Tanács a szíriai rezsimet arra sürgeti, hogy határozza meg a valódi inkluzív politikai átmenet megvalósítására irányuló saját tervét.

A politikai folyamatnak teljes mértékben inkluzívnak kell lennie, így biztosítva, hogy a szíriai társadalom valamennyi rétege részt vehessen a jövőbeli szír egység és megbékélés alakításában.

c) Emberéletek megmentése a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriaiak humanitárius szükségleteinek időben, hatékonyan, eredményesen és bizonyos elvek mentén, országszerte történő kezelése révén.

Az EU-nak továbbra is súlyos fenntartásai vannak a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan szándékosan bevezetett korlátozásokkal kapcsolatban, és ismételten felszólít arra, hogy az ENSZ és az egyéb humanitárius szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az ország egész területén tartósan, teljeskörűen, biztonságosan és akadálymentesen juttathassák célba a humanitárius segítséget. A humanitárius hozzáférés biztosítása nem bizalomépítő intézkedés, hanem kötelesség.

A Szírián belüli humanitárius erőfeszítések elsőszámú támogatójaként az EU folytatni fogja intenzív humanitárius diplomáciai tevékenységét, és törekedni fog az érintett területekre való bejutásnak és az ott élő lakosság védelmének a javítására, emellett pedig elő fogja mozdítani a humanitárius alapelveket. Az EU folytatni fogja arra irányuló tevékenységét, hogy a Szíriával szembeni korlátozó intézkedéseiben maradéktalanul érvényesüljön a humanitárius célú mentesség és engedélyezés elve. Az EU ezen túlmenően a továbbiakban is támogatni fogja az aknák áldozatai számára biztosított segítségnyújtást és az aknákkal kapcsolatos felvilágosító programokat.

d) A demokrácia, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása a szíriai civil társadalmi szervezetek megerősítése révén.

Az EU a továbbiakban is érdemi támogatást fog biztosítani szíriai civil társadalmi szervezetek részére, és ennek keretében a Civil Társadalmi Konzultációs Központnak (Civil Society Support Room) és a Nők Tanácsadó Testületének a tevékenységeit is támogatni fogja. A civil társadalomnak a szíriai konfliktus rendezését követően kiemelt szerepet kell majd betöltenie az országban és a megbékélés folyamatának segítésében. A Tanács megállapodott arról, hogy fokozni kell a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítására irányuló uniós törekvéseket, többek között a szabad és független média támogatása révén.

e) A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság előmozdítása a nemzeti megbékélési folyamat és az átmeneti igazságszolgáltatás elősegítése céljából.

Az EU a továbbiakban is tenni fog azért, hogy segítsen biztosítani az elszámoltathatóságot a háborús bűncselekmények ügyében, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértése esetén, amibe a vegyi fegyverek bizonyított bevetése is beletartozik. Az EU a leghatározottabban elítéli a Szíriában elkövetett szisztematikus jogsértéseket, amelyekről az ENSZ által létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság számolt be, többek között az elmúlt évben Aleppóban elkövetett bűncselekményeket részletező felmérésben. A Tanács támogatja a vizsgálóbizottság ajánlásait. A Tanács egyetért azzal, hogy a nemzetközi jog megsértéséért felelős személyekkel szemben – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság szintjén tett – jövőbeli jogi lépések előkészítéseként folytatni kell az információgyűjtést. Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozza, hogy támogatja az ENSZ Közgyűlése által e célból létrehozott nemzetközi, pártatlan és független mechanizmust, és azt is kiemeli, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a mechanizmus számára, hogy az folytathassa létfontosságú tevékenységeit. Az EU a nemzeti megbékélésre irányuló minden törekvést támogat, és a továbbiakban is sürgetni fogja az átmeneti igazságszolgáltatás bevezetését.

A Tanács elítéli továbbá a vegyi fegyvereknek a szíriai rezsim és a Dáis általi bevetését, amelyet az ENSZ–OPCW közös vizsgálati mechanizmus keretében készült jelentések is megerősítettek, és emlékeztet arra a márciusi döntésére, miszerint további korlátozó intézkedéseket vezet be a felelős személyekkel szemben. A Tanács az eltűnt személyek azonosítására irányuló minden törekvést támogat.

f) A szíriai lakosság és a szíriai társadalom rezilienciájának támogatása.

Az EU a továbbiakban is támogatást biztosít majd a reziliencia kiépítéséhez, mégpedig az oktatás biztosítása, munkahelyteremtés, valamint az ellenzéki kézen lévő területeken működő helyi polgári kormányzási struktúrák részére biztosított támogatás révén, amibe a szíriai átmeneti kormánnyal történő együttműködés is beletartozik, továbbá tenni fog azért, hogy elkerülhető legyen a közigazgatás összeomlása. Az EU törekedni fog a segítségnyújtás volumenének a növelésére, amelynek során a határokon kívülről érkező segélyszállítmányokat ötvözi a Szírián belüli támogatással, továbbá célul tűzi ki, hogy a segítségnyújtás egy olyan nagyobb fellépés részeként valósuljon meg, amely az erőszakos szélsőségesség és a szektarianizmus megelőzésére, valamint arra irányul, hogy Szíria egész területén kielégítse a lakosság szükségleteit és elősegítse a helyi reziliencia kiépítését. Az EU nem fog részt venni olyan korai helyreállítási/stabilizációs erőfeszítésekben, amelyek hozzájárulhatnak a társadalmi és a demográfiai szerkezet manipulálásához.

4. Az EU ismételten hangsúlyozza, hogy csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek között a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján lezajlott tárgyalások eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata. Amikor ez megtörtént, a Tanács meg fogja vizsgálni a konfliktus utáni segítségnyújtásnak a közös közleményben ismertetett lehetőségeit. Ennek keretében az EU felülvizsgálhatja a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket, újrakezdheti az együttműködést az átmeneti hatóságokkal, a háború utáni talpra állást és újjáépítést segítő támogatásokat mobilizálhat – a kulturális örökség területét is beleértve –, valamint az átmeneti kihívások kezelése és a közösségek gazdasági fejlődés útján történő stabilizálása érdekében igénybe veheti az uniós szomszédságpolitika és más programok keretében rendelkezésre álló megfelelő eszközöket. Az EU tevékenyen támogatja az ENSZ-t a megállapodást követően elinduló polgári stabilizációs tervezési folyamat koordinálásában, valamint együttműködik majd az ENSZ-szel, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és más támogatókkal ezen a téren. Emellett a konfliktust tápláló szereplőknek különös felelősséget kell vállalniuk az újjáépítés költségeiért.

5. Az EU tisztában van vele, hogy a szíriai konfliktus súlyosan érinti a Szíriával szomszédos államokat, és ehhez kapcsolódóan megerősíti azon kötelezettségvállalását, hogy támogatást biztosít Jordánia, Libanon és Törökország, valamint Irak és Egyiptom számára, mely országok a szíriai menekültek millióinak befogadásával elkötelezettségről és rezilienciáról tettek tanúbizonyságot az elmúlt néhány évben. A Tanács elismerően nyilatkozik ezekről az erőfeszítésekről, és egyetért abban, hogy az EU és Jordánia, illetve az EU és Libanon közötti megállapodás, valamint az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása révén a továbbiakban is fenn kell tartani ezt a támogatást mint hozzájárulást a londoni konferencián ezen országokra vonatkozóan tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

6. A Tanács várakozással tekint a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, 2017. április 4–5-i brüsszeli konferencia elé, amely a 2016. februári londoni konferencia, a 2013 és 2015 között Kuvaitban megrendezett adományozói konferenciák, a 2014. évi berlini konferencia és a 2017. évi helsinki konferencia folytatásaként kerül megrendezésre. A konferencia eredményeként erősödni fog az ENSZ vezetésével zajló politikai folyamat nemzetközi támogatottsága, és a konferencia keretei között adománygyűjtésre kerül sor az ENSZ által koordinált felhívásokban körvonalazott szükségletek teljesítése, valamint a menekülteket befogadó országok rezilienciájának támogatása érdekében. A Tanács megjegyzi, hogy az uniós stratégia politikai iránymutatásként szolgál majd a konferencián képviselendő uniós megközelítéshez.

A Tanács ma irányelvet fogadott el az európai nagyvállalatoknál gyakorolt részvényesi szerepvállalás megerősítéséről.

Az irányelv – a részvényesek jogairól szóló hatályos irányelv (a 2007/36/EK irányelv) felülvizsgálata révén – ösztönözni fogja a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeseinek átlátható és aktív szerepvállalását.

A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a részvényesek sok esetben támogatták a vezetőség rövid távú szempontokat előtérbe helyező, kockázatvállaló magatartását. A felülvizsgált irányelv ezt a helyzetet kívánja orvosolni, és célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a vállalatok működését, ami végső soron elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést.

Az új irányelv konkrét követelményeket ír elő a részvényesek hosszú távú szerepvállalásának ösztönzése és az átláthatóság növelése céljából. E követelmények az alábbiakra vonatkoznak:

• az igazgatók javadalmazása
• a részvényesek azonosítása
• a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése
• az információk átadása
• az intézményi befektetők, az eszközkezelők és a részvényesi képviseleti tanácsadók átláthatósága
• a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek.

Az igazgatók javadalmazásának felügyelete

A részvényesek a vállalatigazgatók javadalmazásának politikájára vonatkozó szavazati jogot kapnak.

Az új szabályok értelmében a javadalmazási politikának a társaság üzleti stratégiáját, hosszú távú érdekeit és fenntarthatóságát kell szolgálnia, és nem kötődhet a rövid távú célokhoz.

Az igazgatók teljesítményét pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumok alapján kell megítélni, adott esetben környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket is figyelembe véve.

A javadalmazási politikát a közgyűlésen lezajlott részvényesi szavazást követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

A részvényesek azonosítása

Az új irányelv lehetővé teszi a társaságok számára részvényeseik azonosítását és azt, hogy a részvényesek kilétéről a befektetési láncon belül bármely olyan közvetítőtől információkat szerezzenek, amely azok birtokában van. Ennek célja a részvényesi jogok gyakorlásának és a társaságon belüli részvényesi szerepvállalásnak a megkönnyítése.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a területükön működő társaságok csak azoknak a részvényeseknek az azonosítását kérhetik, akik vagy amelyek a részvények vagy a szavazatok egy adott hányadánál – legfeljebb 0,5%-nál – nagyobb részt birtokolnak.

A részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése

A közvetítők kötelesek lesznek megkönnyíteni a részvényesi jogok gyakorlását, ideértve a közgyűlésen való részvétel és szavazás jogát is.

Ezenfelül a társaságtól származó, a részvényesi jogok megfelelő gyakorlását lehetővé tevő valamennyi információt kötelesek lesznek szabványos formában, időben a részvényesek rendelkezésére bocsátani.

Az új szabályokhoz kapcsolódó valamennyi költséget is nyilvánosságra kell hozniuk.

Az intézményi befektetők, az eszközkezelők és a részvényesi képviseleti tanácsadók átláthatósága

Az új követelmények segítségével az intézményi befektetők és az eszközkezelők átláthatóbbá tehetik a részvényesi szerepvállalással kapcsolatos megközelítésüket. A részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát kell kidolgozniuk és közzétenniük, vagy ellenkező esetben meg kell indokolniuk az ilyen politika hiányát.

Az említett politika azt írja le, miként érvényesítik a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiában, illetve ismerteti a szerepvállaláshoz kapcsolódó, általuk végzett tevékenységeket.

Magában foglalja továbbá a tényleges és potenciális összeférhetetlenségek kezelésére szolgáló politikákat is, különösen akkor, ha az intézményi befektető vagy az eszközkezelő vagy azok kapcsolt vállalkozása jelentős üzleti kapcsolatban áll a befektetést fogadó vállalkozással.

Számos intézményi befektető és eszközkezelő veszi igénybe részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásait, akik kutatással, tanácsadással, illetve ajánlásokkal segítik a befektetőket abban, hogy miként szavazzanak a tőzsdén jegyzett társaságok közgyűlésein. Noha a részvényesi képviseleti tanácsadók fontos szerepet játszanak a vállalatirányításban, mivel elősegítik a vállalati információk elemzéséhez kapcsolódó költségek csökkentését, egyúttal jelentősen befolyásolhatják a befektetők szavazás során tanúsított magatartását.

Lényeges szerepükre tekintettel az irányelv átláthatósági követelményeket ír elő e tanácsadókra vonatkozóan, és magatartási kódex is készül a részükre.

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek hátrányosak lehetnek a társaságokra és azok részvényeseire nézve, mivel lehetőséget biztosíthatnak a kapcsolt félnek arra, hogy a társaságtól értéket szerezzen meg.

Emiatt az új irányelv úgy rendelkezik, hogy a társaság érdekeinek megfelelő védelme érdekében a kapcsolt felekkel folytatott jelentős ügyletekhez szükség van a részvényesek, illetve az ügyviteli vagy a felügyeleti testület jóváhagyására.

A társaságoknak a jelentős ügyletet legkésőbb annak megkötésekor nyilvánosan be kell jelenteniük, feltüntetve minden olyan információt is, amelyek alapján értékelhető az ügylet tisztességes volta.

A következő lépések

Az új irányelvet közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az új rendelkezéseket nemzeti jogukba átültessék.

2017. április 3., hétfő
Ljubljana (Szlovénia)
09.15 Találkozó Borut Pahor elnökkel
09.50 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.00)
Szkopje (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság)
14.00 Zárt körű találkozó Gjorge Ivanov elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 14.30)
14.50 Munkaebéd Gjorge Ivanov elnökkel
Szófia (Bulgária)
19.30 Vacsora, házigazda: Rumen Radev elnök

2017. április 4., kedd
Szófia (Bulgária)
10.35 Tájékoztató a bolgár határbiztonsági intézkedésekről
10.55 Találkozó Rumen Radev elnökkel
11.30 Munkaebéd
12.40 Zárt körű találkozó Rumen Radev elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 13.00)

2017. április 5., szerda
Athén (Görögország)
10.00 Találkozó Prokópisz Pavlópulosz elnökkel
10.45 Találkozó Alékszisz Cíprasz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.45)

2017. április 7., péntek
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

Pontosan 60 évvel ezelőtt születtem, tehát egyidős vagyok az Európai Közösséggel. Ezért kérem, engedjék meg, hogy ma kissé személyesebb hangvétellel szóljak Önökhöz. Mint azt Önök is tudják, a születés helye gyakran fontosabb a születési időnél. Az én szülővárosom Gdańsk: egy olyan város, amelyet lengyelek és németek, hollandok, zsidók, skótok és franciák építettek kitartóan, évszázadokon keresztül. 1945-ben – éppen márciusban – Hitler és Sztálin néhány nap alatt lerombolta, porig égette a szülővárosomat.

Nyolc éves voltam, amikor a Közösség az egyesítési szerződéssel létrehozta az egységes Tanácsot és az egységes Bizottságot; akkoriban még mindig egy leégett város romjai között jártam be az iskolába. A második világháború számomra nem valami elvont fogalom.

1980-ban, egy évvel az első európai parlamenti választások után otthonomból, Gdańskból indult útjára a Szolidaritás – Solidarność – mozgalom. Ott voltam a munkások között a gdański hajógyárban, Lech Wałęsával együtt, akinek elég bátorsága volt ahhoz, hogy a kommunista rezsim arcába kiabálja az igazságot az álmainkról. Egyszerű álmok voltak ezek: álmok az emberi méltóságról, a szabadságról és a demokráciáról. Akkoriban mindannyian Nyugat felé tekintettünk, a szabad és éppen egyesülő Európa felé, ösztönösen megérezve, hogy ott megtaláljuk a jövőt, amelyről álmaink szóltak. És bár tankokat és katonákat küldtek ránk, az álmok megmaradtak.

Amikor 1987-ben az Egységes Európai Okmány hatályba lépett (és ezzel létrejött egységes piac), mi lengyelek az utolsó csatára készültünk. A Szolidaritás győzött, és nem sokkal később a berlini fal is leomlott; megnyílt előttünk az út Európa felé. Mintegy 20 évvel később már lengyel miniszterelnökként én nyitottam meg Európa legmodernebb stadionját – természetesen szülővárosomban, Gdańskban. A városban, amely addigra teljesen újjáépült és szebb lett, mint valaha. Hazám akkor már nyolc éve az Európai Unió tagja volt.

Ezzel a rövid történelmi eszmefuttatással a célom ma azt volt, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegyem: annak a több millió embernek, akik a mai napon fővárosaink utcáin, Róma, Varsó, sőt London utcáin demonstrálnak majd, az Európai Unió nem a hangzatos jelmondatokat, az eljárásokat és a szabályokat jelenti. A mi Uniónk garancia: annak biztosítéka, hogy a szabadság, a méltóság, a demokrácia és a függetlenség nem pusztán álom, hanem a mindennapi valóságunk.

A vasfüggöny mögött, ahol az életem több, mint felét töltöttem, még álmodni is tilos volt ezekről az értékekről. Az akkori Európa valóban kétsebességű Európa volt. Ezért ma hangosan megismételhetem azt az egyszerű igazságot, hogy semmi sem tart örökké, hogy egy szabad világ felépítéséhez idő, sok erőfeszítés és áldozat kell. Ez az oka annak, hogy az egész földkerekségen ily kevés helyen jött létre. De nekünk mégis sikerült. Ám egy ilyen szabad világot könnyű tönkretenni. Egyetlen pillanat elég hozzá, épp úgy, ahogy szülővárosomban is elég volt.

A mai napon Rómában megújítjuk azt az különleges szövetséget, melyet nagy elődeink 60 évvel ezelőtt kötöttek szabad nemzeteink között. Akkoriban nem volt szó több sebességről, kilépési utakról, az akkori vezetők a közelmúlt történetének tragikus körülményei dacára teljes hitüket Európa egységébe vetették. Kolumbuszi bátorsággal indultak el ismeretlen vizeken, hogy egy új világot fedezhessenek fel.

Mondják meg nekem: miért kéne pont most elveszítenünk a hitünket egységünk értelmében? Azért csupán, mert az egység mára valóssá vált? Vagy talán meguntuk, belefáradtunk volna?

Európára mint politikai entitásra két lehetőség vár: vagy egységes lesz, vagy nem lesz. Csakis egy egységes Európa léphet fel szuverén Európaként a világban. És csakis egy szuverén Európa tudja garantálni nemzetei függetlenségét, polgárai szabadságát. Európa egysége nem valamiféle bürokratikus modell, hanem közös értékeink és demokratikus normáink összessége. Ma már nem elegendő, hogy összetartásra szólítunk fel vagy a több sebesség ellen tiltakozunk. Ennél sokkal fontosabb, hogy betartsuk a közös szabályokat, azaz tiszteletben tartsuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, a szólás és a gyülekezés szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét és a jogállamiságot. Mert valójában ez az európai egység alapja.

Az Uniónak mai megemlékezésünk után még inkább azzá kell válnia, ami: közös elveken nyugvó, kifelé szuverén módon fellépő, politikailag egységes Unióvá. Önök most bizonyíthatják, hogy valódi vezetői Európának, hogy fontos Önöknek az európai integráció hőseinek 60 éve hátrahagyott öröksége. Köszönöm.

Üdvözlöm Önöket. Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak Joseph Muscat miniszterelnöknek a szíves vendéglátásért, és a máltai elnökség által végzett rendkívüli munkáért. Az olyan időkben, mint amilyen a mostani is, nagyon fontos, hogy a Tanács soros elnöksége a folyamatosságot biztosítva, határozottan és kiválóan végezze munkáját. Ezért külön köszönet illeti Önöket, Joseph.

Megbeszélésünk fő napirendi pontját nyilvánvalóan a brexit adta.

Ma az a feladat hárul rám, hogy javaslatot tegyek a 27 állam-, illetve kormányfő részére a brexittel kapcsolatos tárgyalási iránymutatásokra. Miután a szerdai bejelentés elindította az 50. cikk szerinti eljárást, a tárgyalóasztal egyik oldalán mi huszonheten, a másik oldalon pedig az Egyesült Királyság foglal helyet. Nagyon gyors ütemben dolgoztunk, hiszen mint azt Önök is tudják, a Szerződés értelmében két éven belül megállapodásra kell jutnunk.

Szeretném vázolni javaslatom fő elemeit és elveit. Ezek az elemek és elvek egyben alapkövek is, amelyekhez ragaszkodunk.

Az a feladatunk, hogy megszüntessük azt a bizonytalanságot és fennakadást, amelyet az Egyesült Királyság döntése okozott az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok számára. Ahogyan azt már elmondtam, e feladatunkkal lényegében kárelhárításra szerződtünk.

Mindenekelőtt és elsősorban az emberekre, az Egyesült Királyságban élő, dolgozó és tanuló uniós polgárokra kell gondolnunk, az ő érdekeiket kell megvédenünk. Az Egyesült Királyság kiválásának pillanatáig ezeknek az embereknek jogai maradéktalanul érvényesülnek. Ahhoz azonban, hogy az érintettek jogállása és helyzete a kilépést követően is rendezett legyen, kölcsönös, érvényesíthető és megkülönböztetéstől mentes garanciákról kell gondoskodnunk.

Másodsorban, el kell kerülnünk, hogy az európai vállalkozások működését nehezítő joghézagok alakuljanak ki annak nyomán, hogy a brexitet követően az uniós jog nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

Harmadsorban gondoskodnunk kell arról, hogy az Egyesült Királyság eleget tegyen minden, még tagállamként vállalt pénzügyi kötelezettségének. Elvégre a tisztesség megkívánja, hogy az emberek, közösségek, kutatók és akadémikusok, mezőgazdasági termelők és így tovább, azaz minden érintett részesüljön abban a támogatásban, amire mind a 28-an ígéretet tettünk, és amivel tartozunk. Biztosíthatom Önöket arról, hogy az Unió a saját részéről teljesíteni fogja minden kötelezettségvállalását.

Negyedszer, olyan rugalmas és kreatív megoldásokra törekszünk, amelyek révén elkerülhető válik az Észak-Írország és Írország közötti szigorú határellenőrzés. Ez az északír békefolyamat támogatása miatt is rendkívül fontos.

E négy kérdés mindegyike napirenden lesz tárgyalásaink első szakaszában. Csak akkor kezdhetjük majd meg a leendő viszonyrendszerünkre vonatkozó megbeszéléseket, ha a kilépéshez közvetlenül kapcsolódó fenti kérdésekben már kielégítő eredményekre jutottunk. Az Egyesült Királyság részéről elhangzott az a javaslat, hogy minden kérdésben egy időben, párhuzamosan kezdjük meg a tárgyalásokat. Erre nem fog sor kerülni.

Ami leendő viszonyrendszerünket illeti, osztozunk az Egyesült Királyság azon szándékában, hogy szoros partnerség alakuljon ki közöttünk. A gazdaság területén túlmutató, a biztonsági együttműködést is magában foglaló szoros kötelék közös érdekünk.

Az előttünk álló tárgyalások minden bizonnyal nehezek és összetettek lesznek, és néha előfordulhat konfrontáció is. Ez megkerülhetetlen. A huszonhetek nem fognak és nem is akarnak a büntetés szellemében tárgyalni. A brexit önmagában már épp elég büntetés mindannyiunk számára. Több mint negyven évnyi összetartozás után tartozunk egymásnak annyival, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a lehető legzökkenőmentesebb szétválás érdekében.

Éppen ezért Theresa May miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy a folyamat során rendszeres és szoros kapcsolatot tartunk fenn. Az Európai Tanács áprilisi ülését megelőzően szándékomban áll Londonban meglátogatni a brit miniszterelnökasszonyt. Köszönöm figyelmüket.