Lorsque l’on souscrit à un crédit quelque en soit la forme, il est important de connaître les différents taux qui existent sur le marché.
Le taux nominal ou facialLe taux nominal est un taux de crédit présenté sous la forme d’un pourcentage annuel et qui figure également sur les prospectus publicitaires ou le contrat établit par votre établissement bancaire.
Ce taux sert de calcul aux intérêts que vous devez. ce taux peut être fixe signifiant alors qu’il sera toujours le même jusqu’à la fin de votre contrat ou variable signifiant alors qu’il pourra évoluer pendant la période de souscription de votre crédit en fonction de l’indice de référence dont vous aurez préalablement pris connaissance avant la signature du contrat.
Le taux effectif global (TEG)Le taux effectif global ou TEG permet de représenter réellement ce que va vous coûter le crédit concrètement et faciliter ainsi la compréhension pour le souscripteur. Il est toujours stipulé dans le contrat de crédit et couvre tous les frais liés au crédit souscrit.
Le taux actuarielCe taux va permettre au souscripteur de calculer le rendement réel de son placement s’il y en a un. Ce taux est calculé en fonction des intérêts et en tenant compte de divers éléments :
Ce taux périodique correspond au taux qui est appliqué au capital qu’il reste à rembourser lorsque les intérêts sont recalculés à une certaine échéance. Ce taux va dépendre alors de la périodicité du remboursement : mensuelle, trimestrielle ou annuelle.
Le taux d’usureLe taux d’usure est un indice qui est établit par l’État en question et qui est d’ailleurs publié tous les trimestres dans le journal officiel. Ce taux symbolise la limite maximale qui est autorisée pour un taux de crédit de n’importe quelle sorte.
Il faut savoir que plus le crédit est long sur la durée, plus le risque est grand pour l’établissement bancaire qui vous prête l’argent. Par conséquent, le taux d’intérêts sera forcément plus élevé également afin qu’il puisse se couvrir en cas de problème.
“The question we ask in this annual publication is not how Europe is dealing with disorder but how others are coping with growing instability”.
In this video, FRIDE Director Giovanni Grevi explains the main findings of this year’s annual publication on European foreign policy challenges. Grevi talks about the disorder management strategies of nine different countries facing instability – ranging from major powers with the ability or aspiration for global influence (i.e. China, the United States) to others with a regional focus (i.e. Iran, Turkey) – and the implications of those strategies for Europe. In addition, Grevi gives some key recommendations for the EU on how to make a relevant contribution to security, for itself, its partners, and the region.
Cast your mind back to November.
Jean-Claude Juncker, the new European Commission president, was being pummeled by the European Parliament after a leak revealed widespread tax avoidance in Luxembourg while he was prime minister of the Grand Duchy.
Like Captain Renault in Casablanca, MEPs queued up during a failed vote of no confidence to declare themselves “shocked, shocked” that tax avoidance was going on in Luxembourg.
In a bid to quell the criticism, Mr Juncker said that a lack of tax harmonization within the EU was to blame. To combat this, the commission president said he would introduce legislation to force the automatic exchange of tax-rulings that affect companies based in other member states.
But, according to this leaked document from 2012, both the commission and member states have long been aware of the problem of cross-border tax-rulings – and had already looked into ensuring the automatic exchange of tax information.
The Code of Conduct Group, which looks at business taxation with the commission, came out with guidance in 2012 to encourage member states to “spontaneously exchange the relevant information” on cross border tax rulings. They then asked member states how feasible this was.
Read moreIs the Russian Navy about to collapse? In a recent article on War is Boring, David Axe made this argument largely based on data from my recent articles on the Russian shipbuilding program and the Russian Navy’s priorities. While the information I provided is sound, Axe’s overall interpretation is not.
The Russian Navy is investing in a time-phased recapitalization of its navy over the next 20 years. Submarines are the first phase, already well under way, followed by smaller surface combatants, then increased amphibious capabilities. The navy is letting recapitalization of cruisers and destroyers slip into the next decade. As such, the availability of large combat ships will decrease in the near term but begin to increase in the medium to long term.
The Russian Navy has historically had four main missions: 1) strategic deterrence, 2) coastal defense, 3) protection of sea lanes of communication, and 4) out-of-area deployment.
Click here to read the rest of the article.
Brazília mellett Portugália is igényt tart a francia haditengerészet SIROCCO (L9012) partraszállító hajójára. Az 1998 decembere óta szolgáló egység ebben az évben kerül kivonásra Franciaországban. Testvérhajója a FOUDRE még 2011-ben kerül kivonásra, majd eladásra Chile számára. Akkor 80 millió dollárért vásárolták meg a MISTRAL-osztály megjelenésével feleslegessé vált FOUDRE-osztály névadó egységét. A 12000 tonnás, 1990-ben szolgálatba állt FOUDRE (L9011) személyzete 223 főből áll, tartósan 467 katonát, 30 napnál nem hosszabb időre 700 főt, míg vészhelyzetben akár 1600 főt vehet a fedélzetére. A hajón egy kórház is található két műtővel és 47 ággyal. A helikopterek a két részre osztott, lépcsőzetesen kialakított, összesen 1450 m²-es fedélzeten szállhatnak le, ez a hely elegendő egyidejűleg három Super Puma fogadására.
A franciák a hangárban két Super Frelon helikoptert vagy négy Super Puma helikoptert helyeztek el. Super Pumaból összesen hét darabot tudnak a FOUDRE-osztály egységei a fedélzetükön és a hangárban lehelyezni. Az elárasztható dokkfedélzet lehetőséget biztosít partraszálló naszádok alkalmazására is. A járműfedélzet nagysága lehetővé teszi 100 gépjármű, vagy 22 Leopard 2A4 harckocsi elhelyezését. A SIROCCO műszaki állapotának felmérését még tavaly végrehajtották a portugál haditengerészet szakemberei. Vételi ára várhatólag 80 millió euró lesz, ami 30%-al magasabb, mint amit anno a testvérhajóért kértek. Egy új egység építése nagyjából 500 millió dollárba kerülne, mindezt úgy kellene kiügyeskedni a költségvetésből, hogy két régi U-209PN tengeralattjáró is cserére szorul. Ez nagyjából 2,9 milliárd dolláros kiadást jelent.
Késhet az orosz haditengerészet harmadik és negyedik Project 22350 ADMIRAL GORSKOV-osztályú fregattjainak átadási időpontja, köszönhetően az Ukrajnával szemben beállt állapotnak. Ugyanis a hajók mozgatását végző M90FR gázturbinák Ukrajnában készülnek, és a fegyveres összetűzések miatt a fent említett két egység számára már nem kerültek leszállításra. Az ADMIRAL GOLOVKO és az ADMIRAL ISAKOV számára az orosz kormány a Szaturn-t kérte fel a megfelelő gázturbinák legyártására. Az M90FR erőforrással várhatólag 2017-re készülnek el és kezdődik meg a tesztsorozata. A Severnaja Verf hajógyár által épített hadihajókból összesen 15 egységre tart igényt a haditengerészet.
Eldőlt viszont, hogy két Kalasnyikov leszármazott fog szolgálni a jövőben az orosz hadsereg kötelékében. A 7,62x39mm-es lőszerrel működő AK-103-4-es mellett, a 5,56x45mm-es AK-12 variáns is rendszeresítésre fog kerülni az elkövetkező évtized alatt, összesen 50000-70000 darabos mennyiségben. Ez utóbbi változat várhatólag 25%-al nagyobb mennyiségben kerül beszerzésre.
Ez év őszére (szeptember-október) tervezik az új orosz kiképzőgép, a Jakovlev Jak-152-es első felszállását. A dugattyúmotoros gép az alapfokú kiképzésben fog tevékenykedni, a kadétok erről már a Jak-130-as katapultülésébe szállhatnak majd át.
India hivatalosan is felkérte Tokiót, hogy vegyen részt a levegőfüggetlen meghajtó rendszerrel felszerelt tengeralattjárók beszerzésére kiírt Project 75I tenderen. Új-Delhi reményei szerint Japán a 4200 tonnás SORYU-osztállyal száll majd be a 8,1 milliárd dolláros kiadással járó versenybe. A közel hét éve húzódó beszerzésben a DCNS, a HDW, a Navantia, és a Rosonboronexport jelentkezett tengeralattjárókkal. Az első kört várhatólag 2016-ban zárják le, ezek után már csak a szűkített keretbe került tervek maradnak versenybe 2018-ig.
A lézerfegyver megjelenéséig nem fog eltűnni az AC-130-as csatarepülőgépek fedélzetéről a 105mm-es löveg. A 14 AC-130U Spooky és 12 AC-130W Stinger II utódja a Super Hercules-en alapuló AC-130J Ghostrider lesz, amit már nem terveztek felszerelni a löveggel, csak a GAU-23/A 30 mm-es gépágyúkkal és precíziós irányítású AGM-176 Griffin rakétákkal és GBU-39-es bombákkal. Az első két Block 10-es Ghostrider még ágyú nélkül kerül szolgálatba, de a harmadik Block 20-as példány már ezzel felszerelve kerül átadásra, míg másik két társa később kerül majd ellátására a 105mm-el. Ez érthető, hiszen egy 400 dolláros lövés áll szemben egy 125000 dollárba kerülő bombával, vagy rakétával. A későbbi Block 40-en viszont már a lézerfegyveré lesz a főszerep a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
Hawker Siddeley Buccaneer S.2B.
World affairs today appear to ignore ‘order.’ Enshrined in the age-old Westphalian system, the role of the nation-state is more than ever under challenge. Governments compete with multinational businesses, NGOs and ever-multiplying informal networks to attempt to control the narrative. Globally, analysts ponder whether newcomers such as ISIS constitute ‘anti-state’ actors that do not adhere to any rules which civilised parties recognise. Elsewhere, some states behave as if adherence to international rules is merely optional while others modulate cautiously their influence and responsibility. Competition for scarce natural resources worldwide is as fierce as it has ever been. The United Nations Security Council, foreseen in 1945 as a main arbiter of disputes between and among nations, seems paralysed, often impotent beyond rhetoric.
Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, Rammjaeger83 ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A beszélgetés témája a II. világháború folyamán a kölcsönbérleti szerződés keretében az Egyesült Államok által a Szovjetuniónak nyújtott katonai segítség. Mivel ez nyilvánvalóan túl szerteágazó kérdéskör ahhoz, hogy megpróbáljunk kb. 50 percben részletes körképet adni róla, a haditechnikai vonatkozásokat többnyire mellőztük. Széndékaink szerint azok majd egy későbbi adás témáját képezik majd, de ígéretet erre inkább nem teszünk. Az adás január 31-én, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!
UPDATE: letölthető a hanganyag