Határon túli magyar portálok összesített hírei

Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére – jelentette be a miniszterelnök szerdán este a Facebookon.

Magyar Péter azt írta, hogy a megállapodás pár hét intenzív magyar-ukrán szakértői szintű tárgyalás eredménye, amelyben részt vettek a kárpátaljai magyarság politikai szervezetei és az egyházak is.

„Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni” – közölte.

Hozzátette:

az ukrán vállalások megjelennek majd Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is. Amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyissák az első csatlakozási klasztert Ukrajna vonatkozásában.

„Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat” – emelte ki.

Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárnia mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben – írta Magyar Péter, aki egy videót is csatolt a bejelentéshez.

Hangsúlyozta:

a magyar kisebbséget megillető jogok biztosításának tükröződnie kell az Ukrajnával szemben támasztott európai uniós elvárásokban is. Az elmúlt hetekben magyar és ukrán szakértők között, valamint a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával „nagyon intenzív szakmai egyeztetés folyt a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről„.

A tárgyalások lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbségek helyzetének javítása érdekében.

A részletekről elmondta: az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét. Nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a Himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban, az adminisztrációt magyar nyelven is biztosíthatják, a bizonyítványokat magyar nyelven is kiállíthatják.

A magyar fiatalok az érettségi és felvételi vizsgájukat magyar nyelven is letehetik a jövőben, emellett magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek. A nemzetiségi iskolákban az ukránul oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezése alapján bővíthető. Az ukrán fél garanciát vállalt arra, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat – sorolta.

Magyar Péter elmondta: az ukrán fél vállalásai a nyelvi jogok területére is kiterjednek. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatára. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és a tudományos konferenciákon is.

A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken, a szavazólapok, a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is elérhetők lesznek.

A jövőben a magyar kisebbséghez tartozóknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához – tette hozzá.

Magyar Péter hangsúlyozta: a tárgyalásokban részt vevő kárpátaljai magyarság képviselői tudják leginkább, hogy mekkora előrelépést jelentenek a fenti vállalások.

„Százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait és a reményt arra, hogy gyermeke számára átadhatja azt a kultúrát és azt az identitást, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott” – mondta a kormányfő.

Magyar Péter kiemelte: Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a fent említett széleskörű kisebbségi jogokat a következő időszakban törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió – tekintettel arra, hogy a kisebbségek védelme integráns részét képezi az uniós értékeknek – a magyar kérésnek megfelelően rögzítette az Ukrajnának küldendő uniós levélben, hogy Ukrajnának összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar-ukrán tárgyalások eredményeivel, továbbá, hogy a csatlakozási folyamat keretében az Európai Unió folyamatosan ellenőrizni fogja ezen cselekvési terv végrehajtását.

Az MTI nyomán

Nyitókép forrása: MTI/AP/Ebrahim Noruzi

The post Magyar Péter: megállapodás született Ukrajnával a kárpátaljai magyarok jogainak bővítéséről appeared first on Kárpátalja.ma.

Motorbaleset történt szerdán a kora reggeli órákban Szőlősegresen (Olesnik) – közölte a kárpátaljai mentőszolgálat a Facebook-oldalán június 3-án.

Az elsődleges információk szerint egy 17 éves motoros elveszítette uralmát járműve felett, majd az út menti árokba csapódott.

A mentőszolgálat reggel hat óra körül kapott bejelentést az esetről. A helyszínre érkező egészségügyi szakemberek megállapították, hogy a sérült súlyos, zárt koponya-agysérülést és több fejsérülést szenvedett. A tájékoztatás szerint a fiatal a baleset idején nem viselt védősisakot.

A mentők a helyszínen elvégezték a szükséges életmentő és stabilizáló beavatkozásokat, rögzítették a nyaki gerincszakaszt, majd a sérültet rendkívül súlyos állapotban a járási kórházba szállították. Állapota jelenleg is válságos.

Kárpátalja.ma

The post Tizenhét éves motoros szenvedett balesetet Szőlősergesen appeared first on Kárpátalja.ma.

Hivatalosan is visszavonul a filmszakmától Clint Eastwood. A 96 éves színész-rendező döntéséről az Independent beszámolója szerint fia, Kyle Eastwood tájékoztatta a nyilvánosságot.

Eastwood neve több mint hét évtizede meghatározó a filmiparban. Színészként az 1960-as években vált világhírűvé a Sergio Leone által rendezett spagettiwesternekben, ahol a szűkszavú, kemény tekintetű pisztolyhős megformálásával vált a műfaj egyik legismertebb alakjává. Később olyan filmekkel erősítette meg hírnevét, mint a Piszkos Harry-sorozat.

Rendezőként is maradandót alkotott: pályafutása során számos kritikai és közönségsikert arató filmet készített.

Munkásságát több Oscar-díjjal is elismerték, köztük a Nincs bocsánat és a Millió dolláros bébi című alkotásokért.

Bár az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel, hogy visszavonulhat, erre mostanáig nem érkezett hivatalos megerősítés. Fia nyilatkozata azonban lezárta a találgatásokat: Eastwood 96 évesen végleg búcsút int a filmszakmának.

A hollywoodi legenda pályafutása alatt színészként, rendezőként és producerként is meghatározó szerepet játszott az amerikai filmművészetben, neve pedig összeforrt a western- és akciófilmek történetével.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép forrása: MTI/EPA/Paul Buck

The post Visszavonul a filmvilág legendája, Clint Eastwood appeared first on Kárpátalja.ma.

Sikeres újraélesztést hajtottak végre egy 77 éves ungvári nőnél, akinek rosszullétét követően megállt a szíve. A kárpátaljai mentőszolgálat tájékoztatása szerint a riasztás június 2-án, éjfél körül érkezett, miután az idős asszony állapota hirtelen kritikussá vált.

A nő korábban szív- és érrendszeri, valamint magasvérnyomás-betegségben szenvedett. A mentők kiérkezéséig unokája nyújtott elsősegélyt számára a segélyhívó diszpécser telefonos iránymutatásai alapján.

A helyszínre érkező mentőegység már életjeleket nem észlelt a betegnél, ezért azonnal megkezdték az újraélesztést. Az egészségügyi dolgozóknak 12 percnyi intenzív újraélesztés után sikerült helyreállítaniuk a spontán keringést.

Az asszony állapotát stabilizálták, majd az Ungvári Városi Klinikai Kórházba szállították további kezelésre.

Kárpátalja.ma

The post Tizenkét percig élesztettek újra egy idős nőt Ungváron appeared first on Kárpátalja.ma.

Közúti baleset történt a beregszászi járási Magyarkomjáton (Veléki Komjati) június 3-án – közölte a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) kárpátaljai kirendeltsége hivatalos oldalán.

A DSZNSZ tájékoztatása szerint a Béke utcában történt balesetről hajnali 3 órakor érkezett bejelentés. Egy gépkocsi vezetője elvesztette uralmát a járműve felett, és az árokba hajtott.

A baleset következtében az autó 27 éves utasa megsérült, jelenleg kórházban ápolják.

Az eset körülményeit vizsgálják.

Kárpátalja.ma

Nyitókép forrása: DSZNSZ

The post Közlekedési baleset történt a Beregszászi járásban appeared first on Kárpátalja.ma.

Sürgette szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Patriot légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozó szerződés megkötését, jelezve, hogy pénteken jelentést vár a fegyverzet beszerzéséről szóló megállapodás végrehajtásáról az illetékes tisztségviselőktől.

„A legmagasabb politikai szinten megállapodás született Patriot rendszerek beszerzéséről, és ez a megállapodás jelenleg a pénzügyi, jogi és műszaki szintű végrehajtásra vár. A várakozás túl hosszúra nyúlt” – hangsúlyozta az elnök Facebook-bejegyzésében.

Kijelentette, hogy „komoly személyi következmények lesznek” annak, ha az egyezség végrehajtása tovább késlekedik vagy meghiúsul.

Az államfő az Ukrajnába irányuló légvédelmi szállítások – rendszerek és hozzájuk tartozó rakéták – további lehetőségeiről tartott tanácskozást, amelyen – közlése szerint – a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), valamint az elnöki iroda diplomáciai csapatának képviselői vettek részt.

„A feladat teljesen egyértelmű: fel kell gyorsítani a Patriot rendszerekre vonatkozó szerződés megkötését, és ezért a folyamatban részt vevő tisztségviselők személyes felelősséggel tartoznak. Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós európai támogatási csomag forrásainak, valamint egyéb pénzügyi erőforrásainknak a lehető leggyorsabban kell szolgálniuk azokat a célokat, amelyek az ukrán emberek életének védelmét biztosítják” – emelte ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy „sajnálatos módon mostanáig még a jogi lépések sem lettek kidolgozva ezzel a szerződéssel kapcsolatban. „Végső határidőt szabtam: egy hét áll rendelkezésre az összes előkészítő lépés megtételére. Pénteken jelentést várok: vagy világos képet kapunk a Patriot-rendszerekről szóló megállapodásunk végrehajtásáról, vagy komoly személyi következmények lesznek” – szögezte le az elnök.

Forrás: MTI

The post Zelenszkij: fel kell gyorsítani a légvédelmi rendszerekre vonatkozó szerződés megkötését appeared first on Kárpátalja.ma.

Ezen a hétvégén 14. alkalommal nyitja meg kapuit a Jazz in the Park fesztivál Kolozsváron. Idén a színpadokon 5 kontinens 14 országának előadói lépnek fel. A felhozatalban olyan világsztárok is helyet kaptak, mint a Grammy-díjas pakisztáni Arooj Aftab vagy Lisa Simone. A falumúzeumban a koncertek mellett tematikus ital- és ételkóstolók, különböző workshopok, valamint kulturális kerekasztal-beszélgetések […]

Articolul Világsztárok is érkeznek a hétvégén kezdődő Jazz in the Parkra apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

A Sétatér hallgatói már megszokhatták, hogy néha fiatalok készítik műsorunkat: olyan témákat dolgoznak fel, amelyek őket érdeklik, és olyan véleményeket mutatnak be, amelyek számukra elérhetők és mérvadók. Ha mai témánk esetében a szerkesztő foglalkozna az erdélyi zenével, valószínűleg megkérdezné azokat, akik már megfordultak a stúdióban, és korábban beszéltek erről. Ehhez képest, a fiatalok összeállításában olyan […]

Articolul Hányféle erdélyi zene létezik? apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

MEPs are encouraged by the EU accession-related reforms carried out by Ukraine’s government, and insist Ukrainians should determine the conditions for peace with Russia.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2026 - EP

MEPs are encouraged by the EU accession-related reforms carried out by Ukraine’s government, and insist Ukrainians should determine the conditions for peace with Russia.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2026 - EP

Románia súlyos következményekkel néz szembe az átoltottság csökkenése miatt. Több tízezer kanyarós megbetegedést, megelőzhető haláleseteket és több mint 19 ezer olyan gyermeket regisztráltak, akik nem kapták meg a mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni védőoltást. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi terjedés megállításához 95%-os átoltottságra lenne szükség. Márciusban és áprilisban a Román Vöröskereszt is támogatta az […]

Articolul Eltűntnek hitt betegségek térnek vissza az átoltottság csökkenése miatt apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Házhoz mennek az elektronikai hulladékokért Kolozsváron a Környzetvédelmi világnaptól kezdődően, június 5-től június 15-ig. Az elvitelt a 0744 781 781-es telefonszámon vagy a The Green Project honlapján lehet kérni. A szolgáltatás ingyenes a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a The Green Projct közös kampánya ideje alatt. A kisebb kütyüket a Flora, Hajnal, Ira, Hermes és Dónát […]

Articolul Ingyen elviszik az elektronikai hulladékot Kolozsváron apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Kiváló helyszínnek bizonyult az elmúlt években Magyarókereke, így hétvégén is ott tartja harmadik Bioregionális Fesztiválját az ALPA – Föld az Agroökológiáért Egyesület. Az ingyenes fesztiválon szakmai beszélgetésekkel és változatos műhelyfoglalkozásokkal is várják a résztvevőket június 6-án, szombaton, népszerűsítve a háztáji termesztés előnyeit. A gyerekeknek külön programokkal készülnek. A fesztivált a multikulturalitás jegyében szervezik meg: magyar, […]

Articolul Bioregionális Fesztivál hétvégén Magyarókerekén apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete miatt tüntettek ma a különböző ágazatok dolgozói Bukarestben. A közvitára bocsátott törvénytervezettel kapcsolatban több szakszervezet is elégedetlenségét fejezte ki: az egészségügy, a tanügy, a rendőrség és a csendőrség képviselői is tiltakoznak. Az egészségügyi dolgozók szakszervezete, a Sanitas döntött először az utcai demonstráció mellett, több mint 15 ezer főt vártak a […]

Articolul Bukarestben tüntetnek az egészségügyi dolgozók apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

EU will Herstellung von Photovoltaikanlagen durch neue Gesetzgebung resilienter und unabhängiger machen – Mitgliedstaaten dürfen Förderung an nicht preisbezogene Kriterien wie CO₂‑Fußabdruck knüpfen – Ansätze sind EU-weit sehr heterogen und Modellanalyse zeigt, dass dadurch hohe Kosten entstehen – ...

Bonn, 3. Juni 2026. In vielen Ländern nehmen Armut und Ungleichheit zu. Investitionen in die soziale Absicherung sind vermutlich das einzige Gegenmittel.

In den vergangenen Jahrzehnten ist der Anteil der Menschen weltweit, die in extremer Armut leben, gesunken – mit Ausnahme der Zeit unmittelbar nach der Corona-Pandemie. Doch zuletzt stieg die absolute Zahl der in Armut lebenden Menschen wieder leicht an, und sie wird voraussichtlich nach 2030 weiter wachsen. Dies hat verschiedene Ursachen, u.a. die wachsende Zahl von Konflikten und extremen Wetterereignissen weltweit sowie die wirtschaftliche Stagnation vieler Länder. Zugleich bleiben die Ungleichheit und die Zahl hungernder Menschen weltweit groß und nehmen in vielen Ländern sogar zu.

Diese beunruhigenden Prognosen zeigen an, dass die globalen Anstrengungen im Kampf gegen Armut, Hunger und Ungleichheit verstärkt werden müssen. Es ist daher sehr zu begrüßen, dass das Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung (BMZ) diesen Kampf in seinem jüngsten Reformplan als erstes von vier Zielen beibehalten hat. Weniger klar ist allerdings, mit welchen Instrumenten das Ziel erreicht werden soll. Ohne soziale Sicherung, wozu beitragsfinanzierte Sozialversicherungen und steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers oder Cash-for-Work gehören, wird dies nicht möglich sein. Die Erfahrungen von Ländern weltweit zeigen, dass soziale Sicherung entscheidend für die Bekämpfung von Armut, Hunger und Ungleichheit ist. Nicht von ungefähr nennen die Vereinten Nationen sie als ersten Politikbereich unter dem ersten ihrer Ziele für nachhaltige Entwicklung (SDGs), welches sich mit der Beseitigung von Armut befasst. Das BMZ plant hingegen, sein Engagement für die soziale Sicherung in vielen seiner Partnerländer auslaufen zu lassen.

Wissenschaftler*innen der Tulane-Universität haben Belege erbracht, dass die meisten Länder mit niedrigem und mittlerem Einkommen Armut und Ungleichheit vor allem durch steuerfinanzierte Programme für soziale Sicherung, Gesundheit und Bildung verringern konnten. Das Gleiche wurde zuvor auch schon für Länder mit hohem Einkommen festgestellt. Selbst China hätte seine bemerkenswerte Armutsbekämpfung nicht erreicht, wenn es seine tiefgreifende wirtschaftliche Transformation nicht mit Umverteilungsmaßnahmen wie Landreformen und auf die Armen ausgerichteten Programmen der sozialen Sicherung kombiniert hätte. Laut Berichten der Weltbank wird der Anteil der Menschen in extremer Armut weltweit in den nächsten 20 Jahren nicht unter 3 % sinken, wenn die einzelnen Länder nicht verstärkt Einkommen durch Steuererhöhungen und eine Stärkung der sozialen Sicherung umverteilen.

Wirtschaftswachstum alleine reicht nicht aus, wie der diesjährige Bericht des Sonderberichterstatters der Vereinten Nationen für extreme Armut und Menschenrechte betont. Es verringert Armut nur begrenzt, insbesondere dort, wo es mit hoher Ungleichheit einhergeht oder auf Rohstoffabbau oder kapitalintensiven Produktionsweisen beruht. Derartige Muster sind vor allem in Subsahara-Afrika weit verbreitet, beispielsweise in Nigeria und Südafrika.

Noch stärker gilt dies für die mehrdimensionale Armut. Sie ist in den vergangenen Jahrzehnten weitaus weniger zurückgegangen als die Einkommensarmut, insbesondere in Subsahara-Afrika. So hat Wirtschaftswachstum kaum Auswirkungen auf die nicht-monetären Dimensionen von Armut in Ländern mit niedrigem und mittlerem Einkommen.

Wirtschaftswachstum kann Armut und Hunger nur dann nachhaltig bekämpfen, wenn es arbeitsintensiv ist und durch Investitionen in soziale Sicherung, Bildung und Gesundheit unterstützt wird – bzw. wenn diese sogar vorausgehen. Insbesondere steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers sind unerlässlich, um sog. pockets of poverty zu erreichen, d. h. diejenigen, die nicht vom Wirtschaftswachstum profitieren. Dazu zählen Menschen in abgelegenen Gebieten, mit geringer Bildung und Ausbildung oder gesundheitlichen Einschränkungen sowie ältere Menschen. Entgegen manchmal vorgebrachter Bedenken halten solche Programme der sozialen Sicherung ihre Nutznießer nicht von der Arbeit ab.

Die deutsche Entwicklungszusammenarbeit sollte daher Länder in Krisensituationen oder mit niedrigem Prokopfeinkommen dabei unterstützen, verlässliche und gut ausgerichtete steuerfinanzierte Programme der sozialen Sicherung auf- und auszubauen, anstatt ihr Engagement für soziale Sicherung zu reduzieren. Andere Instrumente wie die Sozialversicherung sind ebenfalls nützlich, helfen aber Menschen mit geringem Einkommen nicht, da diese keine Sozialbeiträge zahlen können, insbesondere wenn sie ihren Lebensunterhalt aus informeller, unsicherer Beschäftigung bestreiten.

In die soziale Sicherung zu investieren bedeutet nicht zwangsläufig, dass Geberländer wie Deutschland die Geldtransfers selbst finanzieren. Im Rahmen technischer Zusammenarbeit können sie die Partnerländer dabei unterstützen, überhaupt stabile Systeme der sozialen Sicherung aufzubauen. Im Idealfall sollten diese in den nationalen Verfassungen oder anderen Rechtswerken verankert sein, damit alle Menschen Sicherheit darüber haben, welche Leistungen ihnen wann zustehen. Nur wenn sie sich auf den langfristigen Fortbestand der sozialen Sicherungssysteme verlassen können, sind sie bereit, in Humankapital und produktive Aktivitäten zu investieren, um so ihren Wohlstand langfristig zu verbessern. Nur dann kann soziale Sicherung ihr Potenzial bei der Förderung der sozialen, wirtschaftlichen und politischen Entwicklung in allen Teilen der Welt voll entfalten.

Bonn, 3. Juni 2026. In vielen Ländern nehmen Armut und Ungleichheit zu. Investitionen in die soziale Absicherung sind vermutlich das einzige Gegenmittel.

In den vergangenen Jahrzehnten ist der Anteil der Menschen weltweit, die in extremer Armut leben, gesunken – mit Ausnahme der Zeit unmittelbar nach der Corona-Pandemie. Doch zuletzt stieg die absolute Zahl der in Armut lebenden Menschen wieder leicht an, und sie wird voraussichtlich nach 2030 weiter wachsen. Dies hat verschiedene Ursachen, u.a. die wachsende Zahl von Konflikten und extremen Wetterereignissen weltweit sowie die wirtschaftliche Stagnation vieler Länder. Zugleich bleiben die Ungleichheit und die Zahl hungernder Menschen weltweit groß und nehmen in vielen Ländern sogar zu.

Diese beunruhigenden Prognosen zeigen an, dass die globalen Anstrengungen im Kampf gegen Armut, Hunger und Ungleichheit verstärkt werden müssen. Es ist daher sehr zu begrüßen, dass das Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung (BMZ) diesen Kampf in seinem jüngsten Reformplan als erstes von vier Zielen beibehalten hat. Weniger klar ist allerdings, mit welchen Instrumenten das Ziel erreicht werden soll. Ohne soziale Sicherung, wozu beitragsfinanzierte Sozialversicherungen und steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers oder Cash-for-Work gehören, wird dies nicht möglich sein. Die Erfahrungen von Ländern weltweit zeigen, dass soziale Sicherung entscheidend für die Bekämpfung von Armut, Hunger und Ungleichheit ist. Nicht von ungefähr nennen die Vereinten Nationen sie als ersten Politikbereich unter dem ersten ihrer Ziele für nachhaltige Entwicklung (SDGs), welches sich mit der Beseitigung von Armut befasst. Das BMZ plant hingegen, sein Engagement für die soziale Sicherung in vielen seiner Partnerländer auslaufen zu lassen.

Wissenschaftler*innen der Tulane-Universität haben Belege erbracht, dass die meisten Länder mit niedrigem und mittlerem Einkommen Armut und Ungleichheit vor allem durch steuerfinanzierte Programme für soziale Sicherung, Gesundheit und Bildung verringern konnten. Das Gleiche wurde zuvor auch schon für Länder mit hohem Einkommen festgestellt. Selbst China hätte seine bemerkenswerte Armutsbekämpfung nicht erreicht, wenn es seine tiefgreifende wirtschaftliche Transformation nicht mit Umverteilungsmaßnahmen wie Landreformen und auf die Armen ausgerichteten Programmen der sozialen Sicherung kombiniert hätte. Laut Berichten der Weltbank wird der Anteil der Menschen in extremer Armut weltweit in den nächsten 20 Jahren nicht unter 3 % sinken, wenn die einzelnen Länder nicht verstärkt Einkommen durch Steuererhöhungen und eine Stärkung der sozialen Sicherung umverteilen.

Wirtschaftswachstum alleine reicht nicht aus, wie der diesjährige Bericht des Sonderberichterstatters der Vereinten Nationen für extreme Armut und Menschenrechte betont. Es verringert Armut nur begrenzt, insbesondere dort, wo es mit hoher Ungleichheit einhergeht oder auf Rohstoffabbau oder kapitalintensiven Produktionsweisen beruht. Derartige Muster sind vor allem in Subsahara-Afrika weit verbreitet, beispielsweise in Nigeria und Südafrika.

Noch stärker gilt dies für die mehrdimensionale Armut. Sie ist in den vergangenen Jahrzehnten weitaus weniger zurückgegangen als die Einkommensarmut, insbesondere in Subsahara-Afrika. So hat Wirtschaftswachstum kaum Auswirkungen auf die nicht-monetären Dimensionen von Armut in Ländern mit niedrigem und mittlerem Einkommen.

Wirtschaftswachstum kann Armut und Hunger nur dann nachhaltig bekämpfen, wenn es arbeitsintensiv ist und durch Investitionen in soziale Sicherung, Bildung und Gesundheit unterstützt wird – bzw. wenn diese sogar vorausgehen. Insbesondere steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers sind unerlässlich, um sog. pockets of poverty zu erreichen, d. h. diejenigen, die nicht vom Wirtschaftswachstum profitieren. Dazu zählen Menschen in abgelegenen Gebieten, mit geringer Bildung und Ausbildung oder gesundheitlichen Einschränkungen sowie ältere Menschen. Entgegen manchmal vorgebrachter Bedenken halten solche Programme der sozialen Sicherung ihre Nutznießer nicht von der Arbeit ab.

Die deutsche Entwicklungszusammenarbeit sollte daher Länder in Krisensituationen oder mit niedrigem Prokopfeinkommen dabei unterstützen, verlässliche und gut ausgerichtete steuerfinanzierte Programme der sozialen Sicherung auf- und auszubauen, anstatt ihr Engagement für soziale Sicherung zu reduzieren. Andere Instrumente wie die Sozialversicherung sind ebenfalls nützlich, helfen aber Menschen mit geringem Einkommen nicht, da diese keine Sozialbeiträge zahlen können, insbesondere wenn sie ihren Lebensunterhalt aus informeller, unsicherer Beschäftigung bestreiten.

In die soziale Sicherung zu investieren bedeutet nicht zwangsläufig, dass Geberländer wie Deutschland die Geldtransfers selbst finanzieren. Im Rahmen technischer Zusammenarbeit können sie die Partnerländer dabei unterstützen, überhaupt stabile Systeme der sozialen Sicherung aufzubauen. Im Idealfall sollten diese in den nationalen Verfassungen oder anderen Rechtswerken verankert sein, damit alle Menschen Sicherheit darüber haben, welche Leistungen ihnen wann zustehen. Nur wenn sie sich auf den langfristigen Fortbestand der sozialen Sicherungssysteme verlassen können, sind sie bereit, in Humankapital und produktive Aktivitäten zu investieren, um so ihren Wohlstand langfristig zu verbessern. Nur dann kann soziale Sicherung ihr Potenzial bei der Förderung der sozialen, wirtschaftlichen und politischen Entwicklung in allen Teilen der Welt voll entfalten.

Bonn, 3. Juni 2026. In vielen Ländern nehmen Armut und Ungleichheit zu. Investitionen in die soziale Absicherung sind vermutlich das einzige Gegenmittel.

In den vergangenen Jahrzehnten ist der Anteil der Menschen weltweit, die in extremer Armut leben, gesunken – mit Ausnahme der Zeit unmittelbar nach der Corona-Pandemie. Doch zuletzt stieg die absolute Zahl der in Armut lebenden Menschen wieder leicht an, und sie wird voraussichtlich nach 2030 weiter wachsen. Dies hat verschiedene Ursachen, u.a. die wachsende Zahl von Konflikten und extremen Wetterereignissen weltweit sowie die wirtschaftliche Stagnation vieler Länder. Zugleich bleiben die Ungleichheit und die Zahl hungernder Menschen weltweit groß und nehmen in vielen Ländern sogar zu.

Diese beunruhigenden Prognosen zeigen an, dass die globalen Anstrengungen im Kampf gegen Armut, Hunger und Ungleichheit verstärkt werden müssen. Es ist daher sehr zu begrüßen, dass das Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung (BMZ) diesen Kampf in seinem jüngsten Reformplan als erstes von vier Zielen beibehalten hat. Weniger klar ist allerdings, mit welchen Instrumenten das Ziel erreicht werden soll. Ohne soziale Sicherung, wozu beitragsfinanzierte Sozialversicherungen und steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers oder Cash-for-Work gehören, wird dies nicht möglich sein. Die Erfahrungen von Ländern weltweit zeigen, dass soziale Sicherung entscheidend für die Bekämpfung von Armut, Hunger und Ungleichheit ist. Nicht von ungefähr nennen die Vereinten Nationen sie als ersten Politikbereich unter dem ersten ihrer Ziele für nachhaltige Entwicklung (SDGs), welches sich mit der Beseitigung von Armut befasst. Das BMZ plant hingegen, sein Engagement für die soziale Sicherung in vielen seiner Partnerländer auslaufen zu lassen.

Wissenschaftler*innen der Tulane-Universität haben Belege erbracht, dass die meisten Länder mit niedrigem und mittlerem Einkommen Armut und Ungleichheit vor allem durch steuerfinanzierte Programme für soziale Sicherung, Gesundheit und Bildung verringern konnten. Das Gleiche wurde zuvor auch schon für Länder mit hohem Einkommen festgestellt. Selbst China hätte seine bemerkenswerte Armutsbekämpfung nicht erreicht, wenn es seine tiefgreifende wirtschaftliche Transformation nicht mit Umverteilungsmaßnahmen wie Landreformen und auf die Armen ausgerichteten Programmen der sozialen Sicherung kombiniert hätte. Laut Berichten der Weltbank wird der Anteil der Menschen in extremer Armut weltweit in den nächsten 20 Jahren nicht unter 3 % sinken, wenn die einzelnen Länder nicht verstärkt Einkommen durch Steuererhöhungen und eine Stärkung der sozialen Sicherung umverteilen.

Wirtschaftswachstum alleine reicht nicht aus, wie der diesjährige Bericht des Sonderberichterstatters der Vereinten Nationen für extreme Armut und Menschenrechte betont. Es verringert Armut nur begrenzt, insbesondere dort, wo es mit hoher Ungleichheit einhergeht oder auf Rohstoffabbau oder kapitalintensiven Produktionsweisen beruht. Derartige Muster sind vor allem in Subsahara-Afrika weit verbreitet, beispielsweise in Nigeria und Südafrika.

Noch stärker gilt dies für die mehrdimensionale Armut. Sie ist in den vergangenen Jahrzehnten weitaus weniger zurückgegangen als die Einkommensarmut, insbesondere in Subsahara-Afrika. So hat Wirtschaftswachstum kaum Auswirkungen auf die nicht-monetären Dimensionen von Armut in Ländern mit niedrigem und mittlerem Einkommen.

Wirtschaftswachstum kann Armut und Hunger nur dann nachhaltig bekämpfen, wenn es arbeitsintensiv ist und durch Investitionen in soziale Sicherung, Bildung und Gesundheit unterstützt wird – bzw. wenn diese sogar vorausgehen. Insbesondere steuerfinanzierte Programme wie Geldtransfers sind unerlässlich, um sog. pockets of poverty zu erreichen, d. h. diejenigen, die nicht vom Wirtschaftswachstum profitieren. Dazu zählen Menschen in abgelegenen Gebieten, mit geringer Bildung und Ausbildung oder gesundheitlichen Einschränkungen sowie ältere Menschen. Entgegen manchmal vorgebrachter Bedenken halten solche Programme der sozialen Sicherung ihre Nutznießer nicht von der Arbeit ab.

Die deutsche Entwicklungszusammenarbeit sollte daher Länder in Krisensituationen oder mit niedrigem Prokopfeinkommen dabei unterstützen, verlässliche und gut ausgerichtete steuerfinanzierte Programme der sozialen Sicherung auf- und auszubauen, anstatt ihr Engagement für soziale Sicherung zu reduzieren. Andere Instrumente wie die Sozialversicherung sind ebenfalls nützlich, helfen aber Menschen mit geringem Einkommen nicht, da diese keine Sozialbeiträge zahlen können, insbesondere wenn sie ihren Lebensunterhalt aus informeller, unsicherer Beschäftigung bestreiten.

In die soziale Sicherung zu investieren bedeutet nicht zwangsläufig, dass Geberländer wie Deutschland die Geldtransfers selbst finanzieren. Im Rahmen technischer Zusammenarbeit können sie die Partnerländer dabei unterstützen, überhaupt stabile Systeme der sozialen Sicherung aufzubauen. Im Idealfall sollten diese in den nationalen Verfassungen oder anderen Rechtswerken verankert sein, damit alle Menschen Sicherheit darüber haben, welche Leistungen ihnen wann zustehen. Nur wenn sie sich auf den langfristigen Fortbestand der sozialen Sicherungssysteme verlassen können, sind sie bereit, in Humankapital und produktive Aktivitäten zu investieren, um so ihren Wohlstand langfristig zu verbessern. Nur dann kann soziale Sicherung ihr Potenzial bei der Förderung der sozialen, wirtschaftlichen und politischen Entwicklung in allen Teilen der Welt voll entfalten.

Nicușor Dan arra gyúr, hogy másodszor is megállítsa George Simiont? Ezzel a címmel közölt átfogó elemzést Cseke Péter pár napja az államfő mandátumának első évéről. A beváltatlan ígéretek, a pártháttér nélküli politikai szereplő mozgástere, alkati sajátosságok és rendszerbe kódolt adottságok, és egy másfajta megközelítés Nicusor Dan kritikájához: mindez belefért a Tetőteraszon folytatott beszélgetésbe. Házigazda: Rostás-Péter […]

Articolul Kétséges kezdet apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.

La désignation du nouveau Haut Représentant en Bosnie-Herzégovine, après la démission de Christian Schmidt, le 11 mai, tourne au bras de fer entre l'Union européenne et les États-Unis. Le verdict devrait tomber à l'issue du Conseil de mise en œuvre de la paix, ces 3 et 4 juin.

- Le fil de l'Info / Bosnie-Herzégovine, Questions européennes, Relations internationales, Courrier des Balkans, USA Balkans, Énergie Balkans, Accords de Dayton