Holnap találkozunk az Európai Tanács ülésén. A találkozó döntő fontosságú lesz Uniónk egysége, valamint az Egyesült Királyság Európán belüli kapcsolatainak jövője szempontjából.
Az elmúlt órákban folytatott egyeztetéseim alapján őszintén meg kell vallanom: továbbra sincs garancia arra, hogy megállapodásra jutunk. Néhány politikai kérdésben eltérő álláspontot képviselünk, és tisztában vagyok azzal, hogy nehéz lesz áthidalni a nézeteltéréseket. Arra kérem tehát, hogy konstruktív szellemben vegyen részt a holnapi ülésen.
A tárgyalások igen előrehaladott szakaszban vannak, és ki kell használnunk a lendületet. Ennél jobb alkalom nem fog adódni arra, hogy kompromisszumra jussunk. A közöttünk lévő egység kölcsönöz erőt számunkra, amit nem szabad eltékozolnunk, mivel az vereség lenne az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is, ugyanakkor geopolitikai győzelem azoknak, akik meg akarnak osztani bennünket.
Megbeszélésünk alapját a február 2-án általam előterjesztett javaslat, valamint a serpák részéről ahhoz fűzött, és még a mai nap körbeküldendő szakértői és jogi pontosítások fogják képezni. Mindazonáltal minden politikai kérdés nyitva marad a holnapi ülésre. A cél a kezdetektől fogva világos: olyan jogilag kötelező erejű és megmásíthatatlan megállapodás kidolgozása, amely eloszlatja az Egyesült Királyság fenntartásait, és mindenki számára kielégítő. Mindemellett azonban nem veszélyeztethetjük alapvető értékeinket. A célom az, hogy még ezen a héten megállapodásra jussunk.
Ami a menetrendet illeti: az Európai Parlament elnökével folytatott hagyományos véleménycserét és a csoportkép elkészítését követően csütörtök délután az első munkaülésünkön az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozunk majd. Az ülésen valamennyi tag kifejtheti álláspontját és hangot adhat fenntartásainak. Mivel a cél egy jogilag kötelező erejű megállapodás, az éjszaka folyamán időre lesz szükségünk ahhoz, hogy az összes szükséges változtatást megvitassuk, tehát péntek reggel vissza kell még térnünk a kérdésre.
Vacsora közben megvitatjuk a migrációval kapcsolatos legújabb fejleményeket. Decemberben több olyan prioritásról is megállapodtunk, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell. A holland elnökség és a Bizottság által elkészített részletes jelentések azt mutatják, hogy az általunk kidolgozott stratégia kezdi meghozni első eredményeit, de az eddigi előrehaladás nem elégséges. Azt szeretném, ha az átfogó stratégia minden elemét továbbra is kellő hangsúllyal kezelnénk. A megbeszélés végén elvileg meg kell állapodnunk a következtetésekről. Mivel az EU–Törökország cselekvési terv döntő szerepet játszik stratégiánkban, a megbeszélés előtt találkozni fogok Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel, hogy értékeljük az elért eredményeket, és megvitassuk, miként lehet felgyorsítani a megállapodás végrehajtását annak érdekében, hogy számottevő mértékben és fenntartható módon csökkenjen azoknak a száma, akik Törökország felől illegálisan lépnek az Unió területére.
Péntek reggel nem hivatalos ülés keretében folytatjuk az Egyesült Királyság kérdésével foglalkozó megbeszélésünket. Erre a tanácskozásra az Európai Parlament elnöke is csatlakozik majd hozzánk. A kezdés pontos időpontja később dől el, mivel azt megelőzően kétoldalú egyeztetésekre is szükség lehet. Amint elkészül a végleges szöveg, folytatjuk plenáris ülésünket annak érdekében, hogy hivatalosan is elfogadjuk azt.
A későbbiekben megvitatjuk a szíriai és a líbiai helyzetet, és elfogadjuk a következtetések fennmaradó részét. Végezetül a megújított európai szemeszter keretében jóváhagyjuk az euróövezetre vonatkozó ajánlásokat. Várakozással tekintek holnapi brüsszeli találkozónk elé.
Az Európai Unió (EU) és a Kirgiz Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. február 15-én tartotta tizennegyedik ülését.
Az Együttműködési Tanács ülésén mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megerősítsék a bilaterális és regionális együttműködést több területen is. Áttekintették továbbá a 2015. évben elért eredményeket többek között a fejlesztési együttműködés terén, amelynek keretében az EU 34,6 millió EUR összegű támogatást nyújtott a Kirgiz Köztársaságnak.
Az ülés résztvevői ezenfelül megvitatták a Kirgiz Köztársaság politikai helyzetének alakulását. Az EU üdvözölte, hogy 2015 októberében érdemi és sikeres parlamenti választásokat tartottak Kirgizisztánban, és arra ösztönözte az országot, hogy folytassa megkezdett választási reformját. Az EU egy célzott uniós program keretében 13,3 millió EUR összegű támogatást fog nyújtani a választási reformhoz. A stabil parlamentáris demokrácia kialakítását célzó kirgiz erőfeszítéseket további kulcsfontosságú reformok végrehajtásával kell kiegészíteni. A jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform elengedhetetlen feltétele az ország fenntartható fejlődésének és a vonzó üzleti környezet kialakulásának. Az EU elkötelezetten támogatja a Kirgiz Köztársaságot ebben az átmenetben. Partnerségünk célja, hogy érvényre juttassuk közös értékeinket, és hogy együtt munkálkodjunk egy virágzó, stabil és demokratikus Kirgizisztán megteremtésén.
Az EU kiemelte a civil társadalom szerepét a demokratikus átmenetben, és felszólította a Kirgiz Köztársaságot, hogy folytasson nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát.
Az Együttműködési Tanács a Kirgiz Köztársaság, illetve a régió gazdasági fejleményeivel is foglalkozott. Az EU különösen örvendetesnek és az EU–Kirgizisztán kapcsolatok fontos mérföldkövének tartja, hogy a Kirgiz Köztársaság sikeresen kérelmezte az általános vámkedvezmény-rendszerhez (GSP+) való csatlakozást. Ez a rendszer az EU egyoldalú ajánlata, amely lehetővé teszi a kirgiz exportőröknek, hogy termékek széles körét vámmentesen szállíthassák az EU területére. Ennek célja a növekedés serkentése és a kirgiz gazdaság differenciálásának ösztönzése, valamint ösztönzőként szolgál ahhoz is, hogy a Kirgiz Köztársaság további előrelépéseket tegyen az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a jó kormányzás terén.
Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió energiaágazatának fejleményeit, valamint a biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Kirgiz Köztársaság és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen. Az EU üdvözölte Kirgizisztán arra vonatkozó döntését, hogy áprilisban – az EU támogatásával – Biskekben megrendezi a közép-ázsiai határbiztonsági kezdeményezés (CABSI) ülését.
Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere, az uniós delegáció vezetője képviselte. A Kirgiz Köztársaság delegációját Erlan ABDILDAEV, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere vezette; ő látta el egyúttal az Együttműködési Tanács ülésének elnöki feladatait is. Erlan ABDILDAEV várhatóan február 16-án, kedden találkozik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel és a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztossal, Neven Mimicával.
Az Európai Unió és Tádzsikisztán közötti Együttműködési Tanács 2016. február 16-án tartotta ötödik ülését.
Az Együttműködési Tanács ülésén az Európai Bizottság megerősítette arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 251 millió EUR összegű új fejlesztési támogatást juttat Tádzsikisztánnak. A támogatás a növekedés és a társadalmi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat célozza majd, így például a vidékfejlesztést, az egészségügyet és az oktatást. Ezek az ágazatok, a közép-ázsiai gazdasági légkört is figyelembe véve, kiemelt jelentőséggel bírnak.
Az Együttműködési Tanács ülésén továbbá mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy számos együttműködési területen elmélyítsék kapcsolataikat. A felek ezenfelül áttekintették az EU és a Tádzsik Köztársaság közötti Együttműködési Tanács negyedik, 2013 novemberében tartott ülése óta elért eredményeket.
Az EU hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztán fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát folytasson.
Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságát mind regionális, mind pedig nemzeti szinten, valamint üdvözölte Tádzsikisztán aktív részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben. A résztvevők megvitatták több konkrét, egyebek közt a jogállamiság, az oktatás és a környezetvédelem területén indított kiemelt kezdeményezés fejleményeit. Számos további, mindkét fél számára fontos kérdésről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai és közigazgatási reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a vallásszabadság, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, valamint a határbiztonság kérdéséről is.
Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió az energiaágazatának fejleményeit, valamint a regionális biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Tádzsikisztán és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen.
Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere és egyben az uniós delegáció vezetője képviselte. A tádzsik delegációt Szirodjidin ASZLOV, Tádzsikisztán külügyminisztere vezette. Szirodjidin Aszlov az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel is találkozni fog. Február 16, kedd.
A Tanács a 2016. február 15-én elfogadott határozatában 2017. február 20-ig meghosszabbította az uniós szankciókat Zimbabwéval szemben. A határozat elfogadására a Zimbabwéval szembeni uniós szankciók éves felülvizsgálatát követően került sor.
A zimbabwei elnököt, Robert Mugabét és feleségét, Grace Mugabét, valamint a „Zimbabwe Defense Industries” elnevezésű szervezetet sújtó korlátozó intézkedések változatlanul élnek, viszont továbbra is érvényben marad a biztonsági apparátus öt magas rangú tagjával szembeni korlátozó intézkedések felfüggesztése. Ezen túlmenően lekerül a szankciós jegyzékről 78 olyan személy és 8 olyan szervezet, akik, illetve amelyek esetében felfüggesztették a korlátozó intézkedések alkalmazását. A fegyverembargó továbbra is érvényben marad.
A határozatot 2016. február 17-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.
Az EU a szankciókat még 2002 februárjában vezette be az országgal szemben, amikor is a Tanács súlyos aggodalmának adott hangot a zimbabwei helyzet miatt, különösen az ország kormánya által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket illetően.
Az EU 2016. február 15-én módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai misszióját (EUBAM Líbia), hogy biztosítsa a polgári tervezési kapacitás kialakítását.
A Tanács hat hónappal, 2016. augusztus 21-ig meg is hosszabbította a missziót.
A módosítás lehetővé teszi az EUBAM Líbia számára, hogy segítséget nyújtson egy esetleges jövőbeli polgári kapacitásépítési és segítségnyújtási válságkezelési misszió megtervezéséhez a biztonsági ágazat reformja területén. A polgári tervezési kapacitás szorosan együttműködik majd az ENSZ líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez, valamint kapcsolatot tart a legitim líbiai hatóságokkal és más érintett biztonsági szereplőkkel.
A líbiai átmenet támogatását célzó uniós stratégia részeként a misszió támogatást nyújt azoknak a kapacitásoknak a kiépítéséhez, amelyek célja Líbia szárazföldi, tengeri és légi határai biztonságának a megerősítése.
A missziót a 2013/233/KKBP határozat indította el 2013 májusában, majd azt 2015 decemberében a (KKBP) 2015/2276 határozat módosította és meghosszabbította.
A misszió székhelye jelenleg Tuniszban található, és megbízatását a Tanács 2016. augusztus 21-ig, további hat hónappal meghosszabbította, hogy lehetővé tegye a polgári tervezési kapacitás kialakításához nyújtott támogatás növelését. A misszió új engedélyezett, nemzetközi állománya 16 főből fog állni. Költségvetése 4,475 millió euró.