Ma van a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja.
Annak ellenére, hogy szerte a világban számos pozitív lépés történt a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében, még mindig komoly akadályokba és kihívásokba ütközünk.
Múlt év szeptemberében a világ és Európa vezetői elfogadták az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, vállalva, hogy közösen küzdenek azért, hogy a világon mindenhol megszűnjön a szegénység és megvalósuljon a fenntartható fejlődés. Ezzel szemben napjainkban egyre súlyosabb nehézségekkel kell szembenéznünk a globális gazdasági válság, a migráció, a terrorizmus, a szegénység és a fokozódó egyenlőtlenségek kapcsán.
Ezek a nehézségek leginkább azokat sújtják, akiknek már eddig is hátrányos megkülönböztetést kellett elszenvedniük bőrszínük, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. Az Európai Unió továbbra is azon fáradozik, hogy megszűnjön a megkülönböztetés minden formája Európán belül és az egész világon egyaránt annak érdekében, hogy mindenki kivétel nélkül és korlátozásoktól mentesen érvényesíthesse emberi jogait és alapvető szabadságait. Az EU emellett határozottan küzd a gyűlöletbeszéd ellen is. Minden ember egyenlő méltósággal születik és joga van ahhoz, hogy érvényesítse az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogait.
A nemzetközi nap alkalmából az Európai Unió ismételten felszólít minden államot, hogy váljon részes felévé a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezménynek, amennyiben ezt még nem tette meg. Ha meg akarjuk akadályozni és fel akarjuk számolni a faji megkülönböztetést, elszántan és eredményesen kell fellépnünk nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt.
Az Európai Unió továbbra is szorosan együtt fog működni valamennyi partnerországával, a regionális és nemzetközi szervezetekkel, valamint a civil társadalommal, hogy a világon mindenhol megszűnjön a faji megkülönböztetés.
Jó estét kívánok mindenkinek! A háromoldalú szociális csúcstalálkozó hasznos ülésén vagyunk túl. Örülök, hogy megváltoztattuk a formátumot, mert így megfelelő távolság van e találkozó és az Európai Tanács ülése között. Az új körülmények között jobban figyelembe tudjuk venni a szociális partnerek véleményét. Úgy hiszem, mindenki örömmel fogadta az oldottabb légkört, amely érdemi eszmecserét tett lehetővé.
Mai témánk a munkahelyteremtés és az inkluzív növekedés volt. Az Európai Unióban korántsem vészterhes a helyzet – az átlagos munkanélküliségi ráta mostanra kilenc százalék alá csökkent. Ugyanakkor továbbra is komoly problémákkal kell megküzdenünk, ezért a fellendülésnek folytatódnia kell. E tekintetben elengedhetetlenül fontos, hogy végrehajtsuk a gazdaságaink növekedési potenciálját fellendítő reformokat. Meg kell mutatnunk, hogy a jólét valóban visszatérőben van. Verseny ez mind az idővel, mind a populistákkal szemben.
A migrációs válság mindannyiunkat érint, de a szociális partnerek vívják a valódi elővédharcot. Ezért ma arról tárgyaltunk, hogy miként védhetjük meg népeinket a jelenlegi válság negatív hatásaitól, miközben teljesítjük a kötelességünket azokkal szemben, akik nemzetközi védelmet kérnek. Örömmel jelenthetem ki, hogy a partnerek a mai napon nem csupán aggályaikat hozták a tárgyalóasztalhoz, hanem konstruktív ötleteiket is. Megvizsgáltuk a menedékkérők munkaerőpiaci integrációjának lehetőségeit és kihívásait.
Szavaimat az Európai Tanács holnapi és pénteki, migrációval foglalkozó üléséhez kapcsolódó megjegyzésekkel szeretném zárni. Először is – a csúcstalálkozó célja világos: megállapodást kell kötnünk a Törökországgal folytatott együttműködésünk megerősítése érdekében, hogy megfékezzük az onnan Európába irányuló menekültáramlatot. Ugyanakkor mind az utóbbi tíz napban folytatott tárgyalásaim, mind tegnapi nicosiai és ankarai látogatásaim azt bizonyították, hogy további kemény munkára van szükség ahhoz, hogy olyan megállapodásra jussunk, amely a 28 uniós tagállam mindegyikének és Törökországnak egyaránt megfelel.
Másodszor – számos olyan problémát kell megoldanunk, amellyel kapcsolatban jelenleg is folyik a munka. Ezek közül a legfontosabb – és amellyel kapcsolatban nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni – az, hogy feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az európai és nemzetközi jogot. Ez elengedhetetlen. Európa enélkül nem lenne többé Európa.
Végül, bár mindannyian arra összpontosítunk, hogy miképpen lehet szorosabbra fűzni együttműködésünket Törökországgal a migráció kérdésében és azon túlmenően, nem szabad megfeledkeznünk a tágabb perspektíváról sem. Bármennyire is kedvező egy ilyen megállapodás és bármilyen nagy változást is lesz képes előidézni, magában nem lesz elég a migrációs válság megoldására. Ugyanakkor hozzá tud járulni ahhoz – ahogy hozzá is kell járulnia. Ezért nem hagyatkozhatunk kizárólag erre a megállapodásra, és ezért kell elkötelezettnek maradnunk egy közös átfogó európai stratégia mellett, amely túlmutat Törökországon. Köszönöm figyelmüket.
Tisztelt Kollégák!
Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén, a török miniszterelnökkel tartott találkozónkat is beleértve, a központi témát – a 10 nappal ezelőtt tartott üléshez hasonlóan – ismét a migrációs válság fogja jelenteni.
Március 7-i ülésünkön Törökország új javaslatot terjesztett elő az EU és Törökország közötti együttműködés elmélyítésére vonatkozóan, de ezt túl későn kaptuk kézhez, ezért ott és akkor nem született közös döntés a javaslatról. Önök ehelyett azzal bíztak meg, hogy a nyilatkozatunkban körvonalazott több elv alapján készítsem elő a megállapodást. A cél egyértelmű: olyan megállapodásnak kell születnie, amely a 28 tagállam és török partnereink számára is elfogadható. A munka jó ütemben halad, de sok még a tennivaló.
Munkatársaimat arra kértem, hogy még a mai napon terjesszék elő a nagyköveteknek az EU–Törökország együttes nyilatkozat első teljes tervezetét, hogy továbbléphessünk a múlt heti ülésünkön felvetett problémás kérdések megoldását célzó megbeszéléseinkben. Ahhoz, hogy meg tudjuk kötni a megállapodást, még sok kérdést kell rendeznünk. Rendkívül fontos, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek mind az uniós jogot, mind a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy miként vehetnénk elejét annak, hogy új tengeri és szárazföldi útvonalak nyíljanak meg az irreguláris migránsok előtt Törökországból az Unióba. Emellett készen kell állnunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Görögországnak az új visszaküldési mechanizmus gyakorlati végrehajtásához az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalon keresztül, illetve szükség esetén a tagállamoktól érkező közvetlen támogatások révén is.
Kiemelten fontos feladat megvizsgálni azt is, hogy miként gyorsíthatnánk fel a 3 milliárd euró folyósítását a Törökországban tartózkodó és ideiglenes védelemben részesülő szír állampolgárok megsegítésére. Ugyanígy a migránsoknak az Unión kívülről történő önkéntes áttelepítésére vonatkozó részletes szabályokat is meg kell vitatnunk.
Az ülés előkészítésként tegnap intenzív megbeszéléseket folytattam Nicosiában és Ankarában. Ami a csatlakozási folyamatot illeti, meggyőződésem, hogy megoldást kell találnunk arra, hogy milyen módon tudnánk kihasználni az EU és Törökország közötti – a migráció kérdésén messze túlnyúló – kapcsolatok felfrissítésének folyamatát arra, hogy ez a folyamat egyúttal lehetőséget adjon a ciprusi helyzet rendezésére irányuló tárgyalások támogatására is. Csak akkor tudunk továbblépni, ha ezt lehetővé tesszük.
Befejezésül ismertetném a tervezett programot. Csütörtökön az ülést 16 órakor, az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdjük, amit a közös fénykép elkészítése követ. A délutáni munkaülésünket – amint az a tavaszi üléseinken szokásos – az EU gazdasági helyzetéről, a strukturális reformok tagállami végrehajtásáról, valamint az európai szemeszter prioritásainak meghatározásáról szóló megbeszéléssel kezdjük. E megbeszélésre az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozni fog hozzánk. A megbeszélés végén elfogadjuk a napirend e részére vonatkozó következtetéseket. Szeretném kihasználni ezt a munkaülést arra is, hogy jóváhagyjuk az éghajlatváltozásról és az energiabiztonságról szóló következtetéseinket is.
A munkavacsora során átfogó vitát fogunk tartani a migráció kérdéseiről, valamint az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. Amellett, hogy közös álláspontot alakítunk ki az EU–Törökország megállapodással kapcsolatban, át kell tekintenünk azt is, hogyan alakul a helyzet a nyugat-balkáni útvonalon egyrészt azt követően, hogy az elmúlt héten közös döntést hoztunk az irreguláris migrációs áramlások megszüntetéséről, másrészt arra irányuló erőfeszítéseink nyomán, hogy nagymértékben megnöveljük a humanitárius célokra nyújtott segítségünket, nem utolsósorban Görögország számára. Péntek reggel 10 órakor az uniós állam-, illetve kormányfők munkareggelin vesznek részt Davutoğlu miniszterelnökkel, az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása céljával. A tervek szerint ezzel a megbeszéléssel ér majd véget a program. A brüsszeli találkozás reményében,
Az Európai Tanács tagjai a mai napon találkoztak a török partnerükkel. 2015 novembere óta ez volt a harmadik olyan találkozó, amelynek témája Törökország és az EU kapcsolatainak elmélyítése és a migrációs válság kezelése volt.
Az Európai Tanács tagjai őszinte részvétüket fejezték ki Törökország népének a vasárnapi ankarai pokolgépes merénylettel kapcsolatban. Határozottan elítélték ezt a szörnyű tettet és újólag megerősítették, hogy továbbra is támogatják a terrorizmus elleni küzdelem minden formáját.
Törökország és az Európai Unió újfent megerősítette a 2015. november 29-én elindított közös cselekvési terv végrehajtása iránti kötelezettségvállalását. E tekintetben már eddig is jelentős eredmények születtek: Törökország többek között megnyitotta munkaerőpiacát az átmeneti védelemben részesülő szíriaiak előtt, új vízumkövetelményeket vezetett be a szíriai és más állampolgárokkal szemben, fokozta a török parti őrség és a rendőrség biztonsági erőfeszítéseit és az információcserét. Az Európai Unió pedig megkezdte a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében nyújtott 3 milliárd euró konkrét projektekre történő rendelkezésre bocsátását, és a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások terén is haladt a munka, ideértve azt is, hogy múlt decemberben megnyitották a 17. tárgyalási fejezetet. 2016. március 7-én Törökország hozzájárult egyrészről ahhoz, hogy minden olyan, nemzetközi védelemre nem szoruló migránst, aki Törökországból jutott át Görögországba, azonnal visszaküldjenek Törökországba, másrészről vállalta, hogy a török felségvizeken elfogott minden irreguláris migránst visszafogad. Törökország és az Európai Unió megállapodott arról is, hogy tovább bővítik az embercsempészek elleni intézkedéseiket, valamint üdvözölték, hogy a NATO megkezdte tevékenységét az Égei-tengeren. Törökország és az EU ugyanakkor elismeri, hogy további, gyors és határozott erőfeszítésekre van szükség.
Annak érdekében, hogy ellehetetlenüljön az embercsempészek üzletszerű tevékenysége, és hogy a migránsok számára olyan alternatíva álljon rendelkezésre, amelynek során nem kell kockára tenniük az életüket, az EU és Törökország a mai napon úgy határozott, hogy véget kell vetni a Törökország felől az EU-ba irányuló irreguláris migrációnak. E cél elérése érdekében a következő újabb intézkedésekről állapodtak meg:
1. A Törökországból a görög szigetekre 2016. március 20. után újonnan átkelő összes migránst visszaküldik Törökországba. A visszaküldés az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban történik majd, ennek megfelelően semmiképp nem kerül majd sor kollektív kiutasításra. A vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásával valamennyi migráns védelemben fog részesülni. Ez ideiglenes és különleges intézkedés lesz, amelyre az emberi szenvedés megszüntetése és a közrend helyreállítása érdekében van szükség. A görög szigetekre érkező migránsokat megfelelően regisztrálni fogják és a menedékjog iránti kérelmeket a görög hatóságok - az ENSZ menekültügyi főbiztosságával együttműködésben - a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel összhangban, egyénileg fogják feldolgozni. Azokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet, illetve akiknek a kérelmét az említett irányelvvel összhangban megalapozatlannak vagy elfogadhatatlannak találják, vissza fogják küldeni Törökországba. Törökország és Görögország az uniós intézmények és ügynökségek támogatásával meg fogják tenni a szükséges lépéseket és megkötik a szükséges kétoldalú megállapodásokat - ideértve a török tisztviselőknek a görög szigeteken, valamint a görög tisztviselőknek Törökországban való, 2016. március 20-tól kezdődő jelenlétére vonatkozóakat is - a kapcsolattartás biztosítása és ezáltal ezen intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében. Az irreguláris migránsok visszaküldésének műveleti költségeit az EU viseli.
2. A Törökországba visszaküldött minden egyes szír migránsért egy másik szírt telepítenek át Törökországból az EU területére, figyelembe véve a menekültek kiszolgáltatottsága mértékének megállapítására szolgáló ENSZ-kritériumokat. A Bizottság, az uniós ügynökségek és más tagállamok, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának segítségével létrejön egy olyan mechanizmus, amellyel a visszaküldések elindításának napjától biztosítható ezen elv alkalmazásának megkezdése. Előnyt fognak élvezni azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU területére, illetve nem kísérelték meg azt. Az EU részéről az e mechanizmus keretében végrehajtott áttelepítés mindenekelőtt a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2015. július 20-án elfogadott következtetésekben szereplő tagállami kötelezettségvállalások teljesítésével fog megvalósulni, melyből 18 000 férőhely rendelkezésre bocsátása várat még magára. Amennyiben az áttelepítés keretében további férőhelyekre lesz szükség, azt további 54 000 fő erejéig hasonló önkéntes megállapodásokkal kell megoldani. Az Európai Tanács tagjai üdvözlik, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani a migránsok Unión belüli áthelyezéséről szóló, 2015. szeptember 22-i határozat módosítására, lehetővé téve, hogy a migránsoknak az EU határain kívülről történő áttelepítésére vonatkozóan ezen megállapodás keretében vállalt kötelezettségekkel csökkenteni lehessen az említett határozat keretében még ki nem osztott férőhelyeket. Amennyiben ezen intézkedések révén nem lehet véget vetni az irreguláris migrációnak, és a visszaküldött személyek száma megközelíti a fenti számokat, e mechanizmus felülvizsgálatra kerül. Amennyiben a visszaküldött személyek száma meghaladja a fenti számokat, a mechanizmus alkalmazása véget ér.
3. Törökország minden szükséges intézkedést megtesz annak megelőzése érdekében, hogy a Törökországból az EU-ba irányuló illegális migráció újabb tengeri vagy szárazföldi útvonalai nyíljanak meg, és e célból együttműködik a szomszédos államokkal és az EU-val.
4. Amint megszűnnek a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések, vagy legalábbis jelentősen és tartósan lecsökken a számuk, működésbe lép egy önkéntes humanitárius befogadási rendszer. Az EU tagállamai önkéntes alapon vesznek részt a rendszerben.
5. Minden részt vevő tagállam viszonylatában sor fog kerülni a vízumliberalizációs menetrend végrehajtásának felgyorsítására annak érdekében, hogy a török állampolgárok tekintetében legkésőbb 2016 júniusának végéig megszűnjön a vízumkötelezettség, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. Törökország e célból megteszi az ahhoz szükséges lépéseket, hogy teljesítse a fennmaradó követelményeket, és így a Bizottság a követelményeknek való megfelelés szükséges értékelését követően április végéig megfelelő javaslatot terjeszthessen elő, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács meghozhatja a végső döntést.
6. Az EU - Törökországgal szoros együttműködésben - még jobban felgyorsítja a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében első lépésként elkülönített 3 milliárd EUR folyósítását, és március végéig megkezdi további, Törökország által rendelkezésre bocsátott információk alapján meghatározott projektek finanszírozását az átmeneti védelem alatt álló személyek javára. A felek egy héten belül közösen meghatározzák a menekültek támogatását célzó első, különösen az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúrák és az élelmezés területét érintő, illetve egyéb megélhetési költségekkel kapcsolatos projekteket, melyek az eszköz segítségével késedelem nélkül finanszírozhatók. Amint ezek a források közel teljes mértékben felhasználásra kerülnek, és feltéve, hogy az említett kötelezettségvállalások teljesülnek, az EU 2018 végéig további 3 milliárd EUR összeget mozgósít az eszköz feltöltésére.
7. Az EU és Törökország üdvözölte a vámunió továbbfejlesztése terén folyó munkát.
8. Az EU és Törökország ismételten kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a 2015. november 29-i közös nyilatkozatukban foglaltaknak megfelelően új lendületet adjanak a csatlakozási folyamatnak. Üdvözölték azt is, hogy 2015. december 14-én megnyitották a 17. fejezetet és úgy határoztak, hogy következő lépésként a holland elnökség ideje alatt megnyitják a 33. fejezetet is. A felek üdvözölték továbbá, hogy a Bizottság áprilisban javaslatot nyújt majd be a fejezet megnyitására vonatkozóan. A meglévő szabályokkal összhangban és az egyes tagállamok álláspontjának sérelme nélkül fel fogják gyorsítani a további fejezetek megnyitásának előkészítését is.
9. Az EU és tagállamai együtt fognak működni Törökországgal minden olyan közös törekvésben, amely a Szírián belüli humanitárius helyzet javítására irányul - különösen bizonyos szír-török határ menti területeken -, és amelynek célja lehetővé tenni, hogy a helyi lakosság és a menekültek biztonságosabb övezetekben élhessenek.
A fenti elemek mindegyike tekintetében párhuzamosan kell előrelépést elérni, és az előrehaladást közösen figyelemmel kell kísérni.
Az EU és Törökország a 2015. november 29-i együttes nyilatkozatnak megfelelően úgy határozott, hogy szükség esetén ismét találkozót tartanak.
2016. március 14-én az EU képviselői Brüsszelben ünnepélyesen aláírták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Peruval létrejött megállapodást. A megállapodást az EU részéről Bert Koenders holland Európa-ügyi és külügyminiszter, egyben a Tanács elnöke, valamint Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos, Peru részéről pedig Ana María Sánchez de Rios külügyminiszter írta alá.
Az aláírás Ollanta Humala perui elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott.
Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Peru területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Peru állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Bert Koenders holland külügyminiszter, a Tanács elnöke így nyilatkozott: „Ezzel a megállapodással szorosabbá fűzzük az uniós tagállamok és Peru közötti politikai és gazdasági együttműködést. A megállapodás lehetővé teszi azt is, hogy az egyes emberek között egyre több kapcsolat jöjjön létre, és ezzel megerősíti a Peru és Európa közötti kötelékeket.”
A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Peru adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.
A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2016. március 15-én megkezdődik.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.
1. A Tanács – újólag megerősítve korábbi következtetéseit – üdvözli a Bizottság jelentéseit a Bulgária, illetve Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért előrehaladásról. A Tanács elismerését fejezi ki a Bizottságnak az általa elvégzett munkáért és az alkalmazott módszerért, és teljes mértékben egyetért a jelentésekben foglalt objektív és kiegyensúlyozott elemzéssel és ajánlásokkal. A Tanács ezzel kapcsolatban nagyra értékeli, hogy Bulgária és Románia a mechanizmus keretében továbbra is megfelelő együttműködést folytat a Bizottsággal és a többi tagállammal.
2. A Tanács ismételten kifejezi hűségét az Unió értékei és alapelvei mellett. Továbbra is elengedhetetlen a fenntartható, meggyőző és ellenőrizhető eredmények elérését célzó reformok hatékony végrehajtása annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok maradéktalanul élhessenek az uniós tagság kínálta valamennyi lehetőséggel. Ezzel összefüggésben a Tanács ismételten rámutat arra is, hogy a mechanizmus keretében kitűzött célok teljesítéséhez ezen reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség.
3. A Tanács tudatában van annak, hogy biztató lépések történtek a reformfolyamat folytatása érdekében, Bulgáriának mindazonáltal sürgősen fel kell gyorsítani előrehaladását. Említésre méltó egyes vezető bírói tisztségviselők kinevezése. Most arra van szükség, hogy további intézkedések kövessenek több korábbi pozitív kezdeményezést, különösen a 2015 decemberében nagy parlamenti többséggel elfogadott alkotmánymódosítást, amely egy lépéssel közelebb vitt a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjához is. Kulcsfontosságú a jelentős átfogó reformstratégiák végrehajtása az igazságügy és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint a konkrét eredmények nyomon követése.
4. Bár a Tanács üdvözli, hogy a kormány kifejezésre juttatta politikai elkötelezettségét a reformok iránt, ahhoz, hogy a reformoknak konkrét és fenntartható eredményei legyenek, a reformfolyamatnak szélesebb körű és határozott politikai támogatásra van szüksége. A Bizottság átfogó értékelése ismételten rámutat számos olyan problémára is, amelyeket változatlanul orvosolni kell. Bulgáriának egyrészt arra kell összpontosítania, hogy megszüntesse az igazságügyi szervekre gyakorolt politikai nyomással és a kinevezések feddhetetlenségével kapcsolatos fenntartásokat, másrészt arra, hogy javítsa a hiányosságok nyomon követését, illetve megszüntetését, valamint a bírósági ítéletek tényleges végrehajtását. Továbbra is kulcsfontosságú a Legfelsőbb Bírói Tanács és az ügyészség reformjának kérdése és az Igazságszolgáltatási Felügyelet (ISJC) hatásköreinek megerősítése. A Tanács megállapítja továbbá, hogy Bulgária számára nehéznek bizonyul eredményeket elérni a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
5. A Tanács hangsúlyozza, hogy a Bizottság jelentésében szereplő ajánlások megvalósítása érdekében Bulgáriának – az eddig elért eredményekre és a korábban kapott iránymutatásra is építve – határozottan fokoznia kell erőfeszítéseit, és várakozással tekint a következő bizottsági jelentés előtt megvalósuló konkrét lépések és kézzelfogható haladás elé.
Bulgáriának általánosságban fokoznia kell arra vonatkozó politikai törekvéseit, hogy végrehajtsa a reformokat és kézzelfogható eredményeket érjen el többek között a bírói kar függetlenségének, elszámoltathatóságának és feddhetetlenségének javítása és védelme, valamint az igazságügyi rendszer reformjának megvalósítása révén, mely utóbbinak magában kell foglalnia az ügyészségről szóló független elemzés elkészítését is, figyelembe véve a már végrehajtott reformintézkedéseket. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a Legfelsőbb Bírói Tanács reformjának végrehajtására, az Igazságszolgáltatási Felügyelet megerősítésére és a büntető jogszabályok korszerűsítésére. A konkrét és tartós eredmények érdekében fokozni kell a korrupció elleni küzdelmet, különösen a magasabb szinteken, többek között a közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelésével. Kiemelt prioritásként kell kezelni egy olyan új korrupcióellenes törvény elfogadását, amely megszilárdítja a korrupció elleni stratégiában foglalt célkitűzéseket. Ezen célkitűzéseknek megfelelően sürgősen fel kell állítani egy megfelelő pénzügyi forrásokkal ellátott központi korrupcióellenes hatóságot, amely erős független mandátummal rendelkezik a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem terén. Fokozni kell az erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni fellépés terén is, nevezetesen a bűnüldöző hatóságok szakmai színvonalának emelésével, valamint olyan kitartó, hatékony és sikeres nyomozati eljárásokkal, amelyeket visszatartó erejű szankciók követnek, és amelyeket szükség esetén az uniós tagállamokkal együttműködésben hajtanak végre. A Tanács kiemeli továbbá, hogy mielőbb kezelni kell azokat a problémákat, melyek akadályozzák a belügyminisztérium szervezett bűnözéssel foglalkozó igazgatóságának (CDCOC) és az illegális vagyoni eszközök elkobzásáért felelős bizottságnak (CIAF) a munkáját.
6. A Tanács elismerését fejezi ki a Románia által számos területen elért, folytatódó és jelentős előrelépésekért, melyek a reformok fokozódó fenntarthatóságát is jelzik. A fő igazságszolgáltatási és korrupció elleni intézmények elismerésre méltó lendülettel folytatták a magas szintű korrupció elleni intézkedéseik végrehajtását. A román igazságszolgáltatás rendszerének szakmai színvonala tovább növekedett. A Tanács általánosságban úgy véli, hogy ha folytatódnak a Romániában tapasztalható pozitív folyamatok a reformok és az elért eredmények megszilárdítása terén, valamint ha az ország beépíti az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus céljait nemzeti politikáiba és stratégiáiba, Románia képes lesz biztosítani a reformok olyan mértékű fenntarthatóságát és visszafordíthatatlanságát, amely lehetővé teszi majd, hogy Románia elérje a mechanizmus keretében meghatározott célokat.
A Tanács ismételten kiemeli, hogy a reformok széles körű és határozott politikai támogatására van szükség minden közintézmény és politikai szereplő részéről. Ez különösen fontos a korrupció elleni küzdelem terén, bármely szinten is jelentkezzen az, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és a jelentésben szereplő egyéb feddhetetlenségi kérdések összefüggésében. A Tanács megjegyzi, hogy a vezető bírói tisztségviselők nyílt eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése, valamint a következő választások előtt a jelöltek átvilágítása kulcsfontosságú lehetőséget jelent a további előrelépéshez. A Tanács arra ösztönzi Romániát, hogy mielőbb véglegesítse és fogadja el a bírói kar fejlesztését célzó stratégia végrehajtására szolgáló, a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervet, valamint az új nemzeti korrupcióellenes stratégiát.
7. A Tanács továbbá arra ösztönzi Romániát, hogy az eddig elért jelentős eredményekre építve most összpontosítson az elért eredmények megszilárdítására, és továbbra is a jelenlegihez hasonló lendülettel folytassa a Bizottság által a jelentésben megfogalmazott összes ajánlás végrehajtását. Ez tovább segítené a reformok fenntarthatóságának biztosítását, amely pedig utat nyitna a mechanizmusban foglalt céloknak a közeljövőben történő, kielégítő teljesítéséhez.
Romániának még jobban meg kell szilárdítania eddigi eredményeit az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása és védelme terén. Erre jó alkalmat kínál a magisztratúra vezető tisztségviselőinek átlátható, megbízható eljárások alapján történő és érdemeken alapuló kinevezése. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a kormány által ismertetett terveknek megfelelően mielőbb sor kerüljön az igazságszolgáltatási reform végrehajtására, ideértve a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításainak sürgős elfogadását is. A bírósági határozatokat – így a feddhetetlenségi intézkedésekre vonatkozó határozatokat is – minden alkalommal és minden intézményben, így a román parlamentben is haladéktalanul alkalmazni kell és végre kell hajtani. Továbbra is kiemelt feladatként kell kezelni a korrupció megelőzését és visszaszorítását, amelynek érdekében hatékony, visszatartó erejű, valamint minden szintre és minden intézményben érvényes intézkedéseket kell hozni és tartósan érvényre juttatni.
8. A Tanács ismét hangsúlyozza, hogy az együttműködési és értékelési mechanizmus továbbra is hasznos szerepet játszik az eredmények elérésében. Olyan megfelelő eszközről van szó, amely segíti a két tagállamot reformtörekvéseikben, hogy konkrét és tartós eredményeket érjenek el a mechanizmus célkitűzéseinek megvalósításában. A Tanács emlékeztet arra, hogy készen áll a két tagállam erre irányuló erőfeszítéseinek támogatására uniós és kétoldalú segítségnyújtás keretében. A két tagállamtól e téren várt eredmények eléréséig a mechanizmus hatályban marad. Ebben az összefüggésben a Tanács várakozással tekint a Bizottság Bulgáriáról és Romániáról szóló, egy év múlva kiadandó újabb jelentése elé, és üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan nyomon kövesse a helyzetet a két országban, illetve hogy arról rendszeresen tájékoztassa a Tanácsot.