Európai Unió : hírek magyarul

Általános : Az EU-ban a dohányosok 94%-a 25 éves kora előtt kezd el dohányozni, akik így átlagosan 14 évet veszítenek az életükből. Az EU két évvel ezelőtt fogadott el irányelvet ennek visszaszorítására, amely pénteken lép hatályba. Minden negyedik 14-25 év közötti európai fiatal dohányzik, ezért az új szabályok fő célja az, hogy a cigaretta minél kevésbé legyen vonzó a fiatalok számára. Összefoglaltuk a főbb változásokat, infografikánkon pedig bemutatjuk, hogyan alakul a dohányosok száma az EU-ban.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. május 18-án a Tanács nevében jóváhagyta az Európai Parlamenttel való megállapodást az új értékpapír-piaci szabályok egy évvel való elhalasztásáról.

Az átültetés és az alkalmazás időpontjának egy évvel való elhalasztása kihatással lesz mind a pénzügyi eszközökbe való befektetésekre vonatkozó szolgáltatások nyújtására, mind a szabályozott pénzügyi piacok működésére. Az Európai Parlamenttel való ideiglenes megállapodás 2016. május 2-án született meg, és most hivatalosan is elfogadják a halasztást hatályba léptető rendeletet.

A „MiFID” és a „MiFIR”

A pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatának az volt a célja, hogy előmozdítsa az uniós pénzügyi piacok integrációját, versenyképességét és hatékonyságát. A Tanács e szabályokat 2014 májusában fogadta el, módosítva és felváltva a meglévő „MiFID”-szöveget, mely jelenleg a pénzügyi eszközök piacait szabályozza.

Az új szabályokat két jogalkotási eszköz képezi:

• a 600/2014/EU („MiFIR”) rendelet, melynek célja a kereskedési tevékenységek átláthatóságának és versenyének javítása a közzétételre vonatkozó követelményeket érintő mentességek alkalmazásának korlátozásával [1], és valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében a kereskedési helyszínekhez és a központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosításával, valamint annak előírásával, hogy a származtatott termékekkel szervezett helyszíneken kereskedjenek;
• a 2014/65/EU („MiFID II”) irányelv, mely módosítja a befektetési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó engedélyezési és szervezeti követelményeket érintő és a befektetővédelmi szabályokat. Az irányelv ezenfelül bevezet egy új típusú kereskedési helyszínt is: a szervezett kereskedési rendszert. A standardizált származtatott ügyletek forgalma egyre nagyobb ezeken a platformokon, melyek ennek ellenére jelenleg nem tartoznak szabályozás alá.

Új időpontok

Az Európai Parlamenttel közösen elfogadott megközelítés értelmében:

• a tagállamoknak 2017. július 3-ig kell átültetniük a MiFID II-t nemzeti jogrendjükbe;
• Az alkalmazás kezdő időpontja 2018. január 3. lesz mind a MiFID II, mind a MIFIR esetében.

További rendelkezések

A két intézmény a halasztáson túl további módosításokról is megállapodott a saját számlás kereskedésre, az ún. ügyletcsomagokra, az értékpapír-finanszírozási ügyletekről szóló uniós irányelvhez való igazításra, valamint a piaci visszaélésről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazási időpontjára vonatkozóan.

Megvalósítási nehézségek

Mind az irányelv, mind a rendelet eredetileg a hatályba lépéstől számított 30 hónaptól, azaz 2017. január 3-ától kezdve lett volna alkalmazandó, azzal, hogy az irányelv átültetési határidejeként a tagállamok számára 2016. július 3. volt megszabva. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az illetékes tagállami hatóságok előtt álló, a technikai megvalósítással kapcsolatos kihívások miatt azonban a szükséges adatinfrastruktúrák nem lesznek üzemkészek 2017. január 3-ra.

Az új keretrendszerben ugyanis a kereskedési helyszíneknek és a rendszeres internalizálóknak olyan referenciaadatokat kell szolgáltatniuk az illetékes hatóságok számára, amelyekkel egységes módon jellemezhetők a MiFID II hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök. A hatékony és összehangolt adatgyűjtés érdekében új adatgyűjtő infrastruktúrát kell kifejleszteni. Az ESMA-nak tehát az illetékes nemzeti hatóságokkal közösen ki kell alakítania egy olyan adatrendszert, amely a pénzügyi eszközök szélesebb körére terjed ki, összhangban a MiFID II kibővült hatályával.

Az ESMA 2015. október 2-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a MiFID II technikai végrehajtásának késedelme nem kerülhető el. Sem az illetékes hatóságok, sem a piaci szereplők nem lesznek készen arra, hogy 2017. január 3-tól alkalmazzák az új szabályokat. Ez jogbizonytalanságot és adott esetben piaci zavarokat is okozna.

A MiFID II átültetési határidejének és a MiFID II és a MiFIR alkalmazási időpontjának elhalasztásáról szóló rendeletet várhatóan első olvasatban hagyja jóvá az Európai Parlament. Ezután benyújtják a Tanácsnak elfogadásra.

[1] Oly módon, hogy a rendelet a referenciaárra vonatkozó mentesség és az előre letárgyalt ügyletekre vonatkozó mentesség esetében felső értékhatárt határoz meg egyrészt az egész EU szintjén, másrészt az egyes kereskedési helyszínekre vonatkozóan.

Megvitatta és feltételesen elfogadta az Európai Bizottság szerdán a Lengyelországot érintő „jogállamisági véleményt”. Ennek jövő hétfői beélesítésére a testület első alelnökének, Frans Timmermansnak adtak mandátumot arra az esetre, ha addig Varsó nem tud „számottevő haladást” felmutatni a jogállamisági észrevételek orvoslásában.

A május közepéig tervbe vett 20 ezer fős menekültáthelyezés helyett csupán 1500 személyt fogadtak be más tagállamok Görögországból és Olaszországból, míg a EU-török menekültügyi megállapodásban kilátásba helyezett áttelepítési program keretében eddig csak 177 szíriai érkezett EU-területre.

Pénzbírság kirovása helyett újabb egy-egy éves haladékot adott szerdán az Európai Bizottság Spanyolországnak és Portugáliának a túlzott mértékű hiány kiigazítására, és a rugalmasság kereteit túlfeszítve megkegyelmezett a deficiteljárás által fenyegetett Olaszországnak. A Bizottság szerint „politikailag és gazdaságilag nem ez a megfelelő pillanat” a keménykedésre, ami a kritikusok szerint végletesen alááshatja a paktum hitelességét.

Az Európai Bizottság szerint továbbra is magas a korrupciós kockázat, a szabályváltoztatások és az adminisztráció keresztbe tesz a cégeknek.

Idén GDP-arányosan 0,3 százalékos, jövőre 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt szerdán elfogadott országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság a magyar kormánynak a középtávú céloktól való jelentős eltérés fokozott kockázata miatt. Brüsszel ugyanakkor megelégszik a figyelmeztetéssel és nem tartja szükségesnek az ilyen esetekre vonatkozó eljárás elindítását.

A Tanács 2016. április 8-án elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját az adatvédelmi reformra vonatkozóan, így az Európai Parlament az áprilisi plenáris ülésén már véglegesen elfogadhatja a jogalkotási csomagot.

A Tanács első olvasatban kialakított álláspontjának hivatalos elfogadására az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött kompromisszum alapján került sor.

A tanácsi álláspont elfogadását követően Ard van der Steur holland igazságügy-miniszter a következőket mondta: „Az Európai Parlament biztosított afelől, hogy a tanácsi álláspont elfogadására tekintettel már áprilisban sor kerülhet mind az adatvédelmi csomaggal, mind az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvvel kapcsolatos parlamenti szavazásra. A március 22-i brüsszeli támadások ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen el kell fogadni az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelvet.”

Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomag célja, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó jelenlegi szabályokat. A reform két jogalkotási eszközt foglal magában: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani).

Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.

Általános adatvédelmi rendelet

Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon.

Magasabb szintű adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett:

• konkrétabb szabályok vonatkoznak az adatok adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős szervek) általi kezelésére; az érintettektől például beleegyezést kell kérni
• könnyebb hozzáférés a személyes adatokhoz
• több információ arról, hogy mi történik az adatokkal a megosztás után. Az érintetteket például egyszerű és világos nyelvezetet használva tájékoztatni kell az adatvédelmi szabályzatról – ezt az adatkezelők szabványosított ikonok segítségével is megtehetik
• a személyes adatok törléséhez való jog, valamint a személyes adatok eltávolíttatásához való jog. Ez például lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a gyermekkorukban a közösségi hálózatokon közzétett vagy róluk gyűjtött adatok haladéktalan eltávolítását kérjék
• amennyiben egy 16 éven aluli fiatal online szolgáltatást kíván használni, a szolgáltatónak meg kell kísérelnie annak megállapítását, hogy a felhasználó kapott-e ehhez szülői beleegyezést. A tagállamok e szabály alkalmazásakor alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, ám nem határozhatnak meg 13 év alatti korhatárt
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti továbbítását. Ez nem csak az adatvédelem szintjét emeli, hanem fokozza a szolgáltatók közötti versenyt is
• a közérdekhez vagy az adatkezelő jogos érdekeihez kapcsolódóan végzett adatkezelés kifogásolásához való jog. Ez a jogosultság többek között a „profilalkotás” céljából felhasznált személyes adatokra vonatkozik
• egységes biztosítékok az archiválás érdekében történő adatkezelés olyan eseteiben, amikor az a közérdeket, valamint tudományos és történeti kutatások, illetve statisztikai munka céljait szolgálja.

A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye.

Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piacon

A rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket.

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen.

Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendelet nem egyenmegoldást kínál: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő.

Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásához

A rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti.

Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóan

A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.

A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelv

Az irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben.

Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is.

A hatály kiterjesztése

A bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed.

Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki.

Az érintettek jogai

A szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték.

A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is.

Megfelelés

Az új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.

A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.

Nyomon követés és kártérítés

Az irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.

Következő lépések

Az Európai Parlament várhatóan a jövő hét csütörtöki, április 14-i plenáris ülésen második olvasatban szavazásra bocsátja a vonatkozó szövegeket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács első olvasatban kialakított álláspontját, és a jogalkotási folyamat ezzel lezárul.

Ezt követően a jogszabályok szövegét kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Tanács 2016. május 17-én hivatalosan elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban történő megerősítésére vonatkozó új szabályokat.

A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv elmélyíti a tagállamok közötti együttműködést a létfontosságú kiberbiztonság terén. Meghatározza az alapvető szolgáltatásokat nyújtó (többek között az energia, a szállítás, az egészségügy és a pénzügy kritikus ágazatában működő) gazdasági szereplők és a digitális szolgáltatók (az online piacterek, az online keresőprogramok és a számításifelhő-szolgáltatások) biztonsági kötelezettségeit Minden uniós tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több nemzeti hatóságot és ki kell dolgoznia a kiberfenyegetések kezelésére vonatkozó stratégiát.

A holland elnökség és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) már megkezdte az irányelv végrehajtásának előkészítését. A számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amelyet hivatalosan az irányelv hoz majd létre, április 5-én Hágában tartotta első informális ülését, majd május 10-én Rigában ült össze ismét.

A Tanács ma első olvasatban elfogadott álláspontja megerősítette az Európai Parlamenttel 2015 decemberében elért megállapodást. Az eljárás akkor zárul majd le, ha az Európai Parlament második olvasatban jóváhagyja a jogi aktust. Az irányelv várhatóan 2016 augusztusában lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2015. decemberi sajtóközleményünkben olvashat az alábbi linkre kattintva.

A Tanács 2016. május 17-én új szabályokat fogadott el a pénzügyi referenciamutatók pontosságának és integritásának javítása érdekében.

A rendelet célja, hogy a közelmúlt manipulációs botrányait követően helyreállítsa a bizalmat a pénzügyi referenciamutatóként használt indexek iránt. A cél, hogy javuljon a referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, és ezáltal erősödjön a pénzügyi piacok iránti bizalom.

A referenciamutatók manipulálása

A referencia-kamatlábak (pl. Libor és Euribor) közelmúltbeli manipulálásának esetei rámutattak a referenciamutatók jelentőségére és sérülékenységére. Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása a referenciamutatók pontosságától függ. A referenciamutatóként használt indexek integritásával szembeni kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, valamint torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat.

Célkitűzések

A referenciamutatók manipulálásának veszélyével állunk szemben minden olyan esetben, amikor összeférhetetlenség áll fenn, illetve mérlegelési jogkör gyakorolható, és ezekre vonatkozóan a felügyelet nem megfelelő. A rendelet céljai a következők:

• a referenciamutató-előállítási folyamat irányítási és kontrollkörnyezetének javítása, különösen annak biztosítása céljából, hogy a referenciamutató-kezelők elkerüljék az összeférhetetlenségeket, de legalábbis kezeljék azokat megfelelően
• a referenciamutató-kezelők által használt bemeneti adatok és módszerek minőségének javítása
• annak biztosítása, hogy a referenciamutatók adatszolgáltatóit és az általuk szolgáltatott adatokat megfelelően ellenőrizzék, különös tekintettel az összeférhetetlenségek elkerülésére
• a fogyasztók és a befektetők védelme az átláthatóság javítása és megfelelő jogorvoslati lehetőségek révén

A rendelet

A rendelet jogilag kötelező magatartási kódexet vezet be az adatszolgáltatókra vonatkozóan, amely megalapozott módszerek alkalmazására, valamint elegendő mennyiségű megbízható adat figyelembevételére kötelezi őket. A konkrét előírások között szerepel, hogy amennyiben azok rendelkezésre állnak, tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk. Azokban az esetekben azonban, amikor az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.

Bár a rendelet széles hatályú, a kritikusnak ítélt referenciamutatókra szigorúbb szabályokat állapít meg, így például az érintett illetékes hatóságok hatásköre kiterjed a bemeneti adatok szolgáltatásának előírására is. A rendelet nem vonatkozik a központi bankok, és bizonyos körülmények között a központi szerződő felek és a hatóságok által nyújtott referenciamutatókra.

A referenciamutató-kezelőknek az elhelyezkedésük szerinti ország illetékes hatóságához kell majd engedélyért fordulniuk, és annak felügyelete alá tartoznak. Ha egy referenciamutató-kezelő nem felel meg a rendelet előírásainak, az illetékes hatóság visszavonhatja vagy felfüggesztheti az engedélyét. A referenciamutató-kezelőknek az összeférhetetlenségek elkerülését biztosító irányítási és ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazniuk.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) fogja koordinálni a referenciamutató-kezelőknek a nemzeti ellenőrző hatóságok általi felügyeletét. A kritikus referenciamutatókkal kapcsolatos döntéshozatal céljából felügyeleti kollégium jön létre, amelyben a nemzeti felügyeletek mellett az ESMA is részt vesz.

A referenciamutatók három kategóriája

A referenciamutatókra a méretüktől és jellegüktől függő követelmények vonatkoznak majd, ugyanakkor az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) nemzetközileg elfogadott elveivel összhangban egy minimális követelményrendszert minden esetben be kell tartani.

• Kritikus referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke eléri az 500 milliárd eurót; illetve az elsősorban egy adott tagállamban található adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapuló referenciamutatók, amennyiben ebben a tagállamban kritikusnak minősülnek. A 400 milliárd eurót elérő referenciamutatók szintén kritikusnak tekinthetők, ha nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van, és hiányuk jelentős mértékű kedvezőtlen hatást gyakorolna a piacok integritására, a pénzügyi stabilitásra, a fogyasztókra, a reálgazdaságra vagy a háztartások és a vállalkozások finanszírozására.
• Jelentős referenciamutatók: a valamely pénzügyi eszközhöz vagy pénzügyi ügylethez referenciaként alkalmazott, vagy egy befektetési alap teljesítményének mérésére használt mutatók, amennyiben a mutatóban szereplő összes futamidő figyelembevételével ezek összértéke hat hónap átlagában eléri az 50 milliárd eurót. Az említett küszöbértéket el nem érő referenciamutatók is jelentősnek minősülhetnek, ha piaci hatásuk számottevő, és nincs vagy csak nagyon kis számú piaci alapú helyettesítőjük van.
• A nem jelentős referenciamutatók a „tartsd be vagy indokold meg” elven alapuló, egyszerű szabályozás alá tartoznak, nevezetesen a nemzetközileg elfogadott IOSCO-elvekkel összhangban levő általános elvek vonatkoznak rájuk.

Külön szabályozási rendszerek

Az árupiaci és a szabályozott piaci referenciamutatókra, valamint a referencia-kamatlábakra külön szabályozás vonatkozik.

• Árupiaci referenciamutatók: a 100 millió eurót meghaladókra az olajpiaci árakat szolgáltató ügynökségekre vonatkozó, 2012. október 5-én közzétett IOSCO-elvek alkalmazandók. A G20-ak által 2012-ben jóváhagyott elvek a referenciamutatókra vonatkozó szabályozási követelmények globális standardjaként szolgálnak, és a kormányzati struktúrákra, az ellenőrzésekre, az integritásra és az összeférhetetlenségek kezelésére terjednek ki.
• Referencia-kamatlábak: mivel esetükben nagyobb az összeférhetetlenség és az adatmanipuláció veszélye, a bemeneti adatokra és az adatszolgáltatókra további követelmények is vonatkoznak.
• Szabályozott piaci referenciamutatók: mentesülnek egyes követelmények alól, mert a mutatók meghatározásához felhasznált adatok jellege miatt kisebb a manipuláció és az összeférhetetlenség veszélye.

Harmadik országokra vonatkozó szabályozás

A nem uniós országok által előállított referenciamutatókat – amennyiben azok megfelelnek az IOSCO-elveknek – az uniós felügyelt szervezetek „elismerési” vagy „jóváhagyási” rendszer alapján alkalmazhatják.

Ezenfelül egy részleges egyenértékűségi rendszer fogja megkönnyíteni az egyenértékűség biztosítását olyan harmadik országok viszonylatában, amelyek nem tervezik, hogy a közeljövőben minden típusú referenciamutatóra vonatkozó teljes rendszert vezessenek be, viszont adott referenciamutatókra – például egyes referencia-kamatlábakra – vagy ezek kezelőire különös szabályokat vezettek vagy vezethetnek be.

Európai Parlament

A rendeletről 2015 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Parlament 2016. április 28-án első olvasatban jóváhagyta a szöveget.

A rendeletet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, vita nélkül fogadták el.

A Tanács 2016. május 17-én elfogadta a tenyészállatok és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésére, kereskedelmére és az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos új szabályokat, megerősítve az Európai Parlamenttel 2015 decemberében létrejött megállapodást.

Egységes és átfogóbb jogi keret

Míg a területre vonatkozó korábbi uniós szabályozás állatfaj szerint szerveződött, az új rendelet egyetlen szövegben tartalmazza a szarvasmarhafélékre, a sertésfélékre, a juhfélékre, a kecskefélékre és a lófélékre vonatkozó közös, egyszerűsített előírásokat, figyelembe véve a lótenyésztő ágazat egyedi sajátosságait is. A módosított szabályok számos kérdésre kiterjednek, többek között a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek elismerésére, tenyésztési programjaik jóváhagyására, az állatok törzskönyvekbe és tenyésztési nyilvántartásokba való bejegyzésére, a teljesítményvizsgálatra és a tenyészértékbecslésre, valamint a származási igazolások tartalmára.
Az új rendelet emellett az állattenyésztési ágazathoz igazított hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat.

A belső piac és a kereskedelem működésének javítása

Az új szabályok célja az uniós jogszabályok tagállami átültetéséből adódó kereskedelmi akadályok kiküszöbölése, továbbá a jóváhagyott tenyésztőszervezetek több tagállamra kiterjedő tevékenységei során fennálló problémák és indokolatlan korlátozások megszüntetése.

Az állatgenetikai erőforrások és a veszélyeztetett fajták megőrzése

Az állattenyésztésről szóló rendeletet hozzá fog járulni az értékes állatgenetikai erőforrások megőrzéséhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a jó minőségű, adott régióra jellemző termékek előállításához.

E célt elérendő, a nemzeti hatóságok megtagadhatják az olyan tenyésztési programok jóváhagyását, amely az adott fajtára nézve kockázatos. A már veszélyeztetett fajták esetében a nemzeti hatóságok átmeneti jelleggel akár maguk is végrehajthatnak az adott fajtára vonatkozó tenyésztési programot, hogy biztosítsák annak megóvását.

Végül pedig: a rendelet konkrét szabályokat tartalmaz az olyan fajták rekonstrukciójára vonatkozóan, amelyek már eltűntek, vagy amelyeket komolyan fenyeget a kihalás veszélye.

A következő lépések

A rendelet 2016 közepén lép hatályba és 2018 második felétől lesz alkalmazandó.

A homofóbia, a transzfóbia és a bifóbia elleni világnap alkalmával az EU ismételten kiáll minden egyes ember egyenlősége és méltósága mellett, függetlenül szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól.

Bár az elmúlt időszakban világszerte történtek előrelépések, még mindig majdnem 80 államban büntetik az azonos neműek közötti kapcsolatot. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek sok helyütt nap mint nap szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel és erőszakkal. Az EU ismételten felszólítja a világ országainak kormányait, hogy teljesítsék nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiket, ítéljék el az intoleranciát és segítsék elő az egyenlőséget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és más eszközöknek megfelelően.

A mai napon az EU egyúttal tiszteleg az emberi jogok védelmezői, az aktivisták, az újságírók és a civil társadalmi szervezetek előtt bátorságukért, mellyel az LMBTI-személyeket érő jogsértések ellen küzdenek. Munkájuk nélkülözhetetlen e kérdések előtérbe helyezéséhez, a visszaélések dokumentálásához és az alapvető emberi jogok hathatós képviseletéhez egyaránt.

Az LMBTI személyek emberi jogaival kapcsolatos uniós iránymutatásokkal és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban továbbra is együtt dolgozunk majd minden partnerünkkel azon, hogy az emberi jogok minden emberre vonatkozóan és világszerte érvényesüljenek.

2016. május 17., kedd
Látogatás Dániába és Grönlandra
Dánia
09.30 Találkozó Lars Løkke Rasmussen dán miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó alkalom)
10.30 Közös sajtótájékoztató
Grönland (helyi idő)
Egy gleccser és a jégtakaró megtekintése
19.30 Munkavacsora Lars Løkke Rasmussen dán és Kim Kielsen grönlandi miniszterelnökkel

2016. május 18., szerda
Látogatás Dániába és Grönlandra
Grönland (helyi idő)
08.45 Találkozó a grönlandi kormánnyal (hivatalos sajtófotó alkalom)

2016. május 21., szombat
Montenegró
13.00 Munkaebéd, majd kétoldalú találkozó Filip Vujanović elnökkel
17.00 Kétoldalú találkozó Milo Đukanović miniszterelnökkel
20.30 Beszéd a Montenegró függetlenségének 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen

Magyarország ragaszkodik a már kitárgyalt EU-kanadai és a még tárgyalás alatt álló EU-amerikai szabadkereskedelmi és befektetési megállapodások vegyes jellegéhez, ami megkerülhetetlenné tenné a tagállami ratifikációt – közölte Mikola István államtitkár a kereskedelmi tanács pénteki ülését követően, aminek a két fent említett egyezmény állt a középpontjában.

Az Európai Unió rögtön érthetőbb, ha Mézga családdal vagy a Family Guy-jal magyarázzák. A Pillar Alapítvány játékos órákkal mutatta be az EU-t.

Donald Tusk kedd reggel találkozik Lars Løkke Rasmussen miniszterelnökkel Koppenhágában, hogy megvitassák az aktuális uniós ügyeket, így többek között az Európai Tanács júniusi ülésének témáit.

A találkozót és a sajtókonferenciát követően, Kim Kielsen grönlandi miniszterelnök és a dán miniszterelnök meghívására Donald Tusk kétnapos látogatást tesz Grönlandon. Utazásának fő célja, hogy meggyőződjön az éghajlatváltozás globális hatásairól, amelyek – a visszahúzódó gleccserek látványa révén – leginkább Grönlandon figyelhetők meg. Az utazásra a párizsi megállapodás végrehajtásának, valamint a G7-ek japán és a G20-ak kínai csúcstalálkozóján az éghajlatváltozásról folytatandó megbeszéléseknek az összefüggésében kerül sor. A grönlandi látogatás lehetőséget kínál továbbá az Európai Unió és Grönland közötti kapcsolatok még szorosabbra fűzéséhez.

A Civil Liberties Committee delegation will travel to Greece from 18 to 20 May to check the situation of refugees at the external borders of the EU and assess how the EU-Turkey deal to manage migrant and asylum-seekers flows into the EU is being implemented. MEPs will visit the Greece/FYROM border, the island of Lesvos and Athens. They will also meet representatives of the Greek Government, and EU and international bodies, as well as NGOs.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP

A Politico szerint Orbán Viktor rossz megítélése miatt szenvednek az EU vezetésében dolgozó magyarok. Messze nem mindenki érez így.

A rendkívüli körülmények esetén végzett ideiglenes belső határellenőrzés fenntartását lehetővé tevő ajánlást a Tanács 2016. május 12-én elfogadott végrehajtási határozata tartalmazza.

Az ajánlás elfogadásának napjától Ausztriának, Németországnak, Dániának, Svédországnak és Norvégiának legfeljebb hat hónapos időtartamon át továbbra is ajánlott arányos ideiglenes határellenőrzést fenntartania a következő belső határokon:

• Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon
• Németország a német–osztrák szárazföldi határon
• Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon
• Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon
• Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben

Az említett ellenőrzések bevezetését megelőzően azonban az érintett tagállamnak véleménycserét kell tartania az érintett szomszédos tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy a belső határellenőrzésre a belső határnak csak azokon a szakaszain kerüljön sor, ahol az a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint szükségesnek és arányosnak minősül.

A határellenőrzést célzottan kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét tekintve pedig szigorúan a közrendet vagy a belső biztonságot az irreguláris migránsok továbbutazása miatt fenyegető súlyos veszély kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni.

Az ajánlás nem irányozza elő a légi vagy tengeri úton Görögországból érkező vagy oda induló utasok ellenőrzését.

Háttérinformációk

A 2013/1053/EU tanácsi rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus a schengeni szabályok betartásának ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzést az adott tagállamba kiküldött, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt szakértők csoportjai végzik ellenőrző látogatások keretében, melyek lehetnek előre bejelentettek vagy váratlanok is. Ezek alapján elkészül a schengeni értékelési jelentés, amelyet a tagállami szakértőkből álló schengeni értékelési bizottság is jóváhagy. Amennyiben a jelentés a schengeni vívmányok kérdéses területét illető hiányosságokat állapít meg, a Bizottság korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

A Bizottság 2016. február 2-án fogadta el a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentést, majd ajánlást nyújtott be a Tanácsnak a külső határellenőrzés egyes hiányosságainak orvoslására. A Tanács 2016. február 12-én elfogadta az ajánlást és javaslatot tett Görögországnak a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

Amennyiben a tanácsi ajánlás elfogadása után három hónappal továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak és az addigi intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság elindíthatja a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti eljárást.

E cikk értelmében a Bizottság végső esetben javasolhatja a határellenőrzés visszaállítását egy vagy több tagállam határának teljes hosszán vagy egy részén. A javaslatot a Bizottság a Tanácsnak nyújtja be, amely azt minősített többséggel fogadhatja el. A belső határellenőrzést legfeljebb hat hónapos időszakra lehet visszaállítani. Ez az időszak további hat hónapos időszakokkal meghosszabbítható összesen legfeljebb kétéves időtartamra.

Görögország, annak ellenére, hogy jelentős haladást ért el, a három hónapos határidő elteltével nem tudta az értékelésben megállapított súlyos hiányosságok mindegyikét megfelelő módon és teljes mértékben megszüntetni. A Bizottság ezért 2016. május 4-én úgy vélte, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikke szerinti körülmények továbbra is fennállnak, így ajánlást nyújtott be a Tanácsnak az öt schengeni tagállam által bevezetett ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására vonatkozóan.

General : More than half of young Europeans aged 16-30 feel marginalised in their own country due to the economic crisis, but few want to move abroad because of it, finds the latest Eurobarometer poll, commissioned by the European Parliament and published on Friday. Nevertheless, for almost all respondents it is important to learn about the EU and how its institutions work.

Source : © European Union, 2016 - EP