Tizenöt évvel ezelőtt ezen a napon az Etiópia–Eritrea Határbizottság közzétette az Eritrea Állam és az Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság közötti határ megállapításáról szóló határozatát. Az Etiópia–Eritrea Határbizottság az algíri békemegállapodás részeként jött létre. A megállapodást Isaias Afwerki eritreai elnök és Meles Zenawi, azóta elhunyt etióp miniszterelnök írta alá 2000. december 12-én az algériai Algír városában. Az EU Algériával, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Nemzetek Szövetségével és az Afrikai Egységszervezettel együtt tanúként írta alá a megállapodást.
Az EU-t továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy a jelenlegi patthelyzet folyamatosan veszélyezteti a térség stabilitását, és kedvezőtlenül befolyásolhatja akár a nemzetközi békét és biztonságot, illetve a nemzetközi kereskedelmet is, valamint akadályozza a regionális együttműködést és fejlesztést.
Az EU-nak meggyőződése, hogy valamennyi fél számára előnyös lenne az Etiópia–Eritrea Határbizottság határozatában foglalt rendelkezések teljes körű végrehajtása. E tekintetben ösztönzi minden olyan konkrét lépés megtételét, amelyek eredményeképpen megtörténhet végre a határnak a Határbizottság határozata szerinti kijelölése, és megkezdődhet egy konstruktív, békés kapcsolat kialakítása.
Az Afrika szarvával kapcsolatos jelentős szerepvállalásának részeként az EU készen áll a folyamat támogatására, illetve kész meghozni minden olyan intézkedést, amelyek megteremtik az Eritrea és Etiópia közötti kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításának feltételeit.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
Az uniós nagykövetek 2017 május 3-án jóváhagyták a Tanács álláspontját a harmadik országokban tapasztalható piaci torzulások felmérésére szolgáló új, országsemleges módszerről. A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A fő cél az, hogy észlelni és orvosolni lehessen a harmadik országok állami beavatkozásai hatására kialakuló piaci torzulásokat. A dömping megállapítására szolgáló új módszertan alapjául a WTO dömpingellenes megállapodásában előírt szabályok szolgálnak.
„Ma támogatásunkat adtuk egy új, megkülönböztetésmentes dömpingellenes módszerhez, amely elő fogja segíteni, hogy a behozott áruk tisztességes és méltányos áron kerüljenek piacra az Unióban, függetlenül attól, hogy honnan származnak. Ez egyben megerősíti Európa piacvédelmi eszközeit, védi az uniós munkahelyeket és növeli a versenyképességet.”
Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztereA ma jóváhagyott tanácsi álláspont nagy mértékben tükrözi a Bizottság 2016 novemberében benyújtott javaslatában foglalt alapelveket. Az álláspont nyomán létrejön egy a jelentős piaci torzulások példáit tartalmazó jegyzék, amelyben többek között az alábbiak szerepelnek:
Amennyiben egy kiviteli országban jelentős torzulás tapasztalható, a Bizottságnak lehetősége lesz azt kiigazítani. A Bizottság a hasonló gazdasági fejlettségű országokban érvényesülő gyártási költségek és eladási ár, vagy a torzulásmentes nemzetközi költségek és árak alapján fogja meghatározni az adott termék árát.
A Bizottság emellett egyes országokról vagy iparágakról szóló jelentéseket fog készíteni, amelyekben bemutatja a torzulásokat. A panaszokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az uniós vállalatoknak kell majd benyújtaniuk, ám panaszuk indoklása során felhasználhatják a bizottsági jelentéseket.
Az új dömpingellenes módszerről folytatott párbeszéd az Unió piacvédelmi eszközeinek 2013-ban javasolt tágabb felülvizsgálatához kapcsolódó tárgyalási folyamattal párhuzamosan folyik. Az Európai Tanács 2016 októberében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni hatékony és erőteljes fellépésre szólított fel. A Tanács azóta kiemelten kezelte mindkét jogalkotási javaslatot, hogy kialakítsa álláspontját, és a tárgyalások mihamarabb lezárulhassanak.
A javaslat a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik, így a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek meg kell állapodnia a végleges szövegváltozatról. A mai megállapodás alapján a Tanács megkezdheti a háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel, mihelyt a Parlament kialakította saját tárgyalási álláspontját.