Európai Unió : hírek magyarul

A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.

A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.

Az EU-s pénzek után nyomoz majd. Húsz ország indítja, mi kimaradunk belőle.

Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.

A javasolt irányelv célja

• minimumszabályok megállapítása a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és a szankciókra vonatkozóan;
• a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályok felszámolása a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával;
• az uniós szabályok összhangba hozása a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből (varsói egyezmény) fakadnak, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) vonatkozó ajánlásaival.

„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”

a máltali elnökség

A Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.

A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:

• a „büntetendő tevékenység” fogalmának (a 2. cikk 1. pontja) tartalma – a tanácsi kompromisszumos szöveg értelmében az irányelv az Európa Tanács által a varsói egyezményben meghatározott valamennyi bűncselekménykategóriára – mint alapbűncselekményre – kiterjed; a szöveg konkrét bűncselekményfajtákat is felsorol a fogalmukat meghatározó uniós jogszabályokra való hivatkozással együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét bűncselekményeket a megfelelő kategóriába tartozóként vegyék figyelembe. Emellett az egyre terjedő számítógépes bűnözésre tekintettel a Tanács abban is megállapodott, hogy ennek a kategóriának is bele kell tartoznia a büntetendő cselekmény fogalmába;
• a saját jövedelem tisztára mosásának büntetendővé tételére vonatkozó kötelezettség bevezetése (a 3. cikk (3) bekezdése);
• az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelvvel (PIF-irányelv) való kapcsolat – a PIF-irányelv külön szabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekből (az 1. cikk (2) bekezdése) származó vagyon tisztára mosására vonatkozóan; e tekintetben a tanácsi szöveg hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szabályokat a tagállamok a pénzmosásra vonatkozó egyetlen átfogó keret létrehozásával is átültethetik a nemzeti jogba.

Háttér

Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.

A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.

Az Európai Unió Törvényszéke új tagjának hivatalba lépése

A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.

King
Személyek szabad mozgása  
Advocate General Tanchev considers that it is incompatible with EU law to require a worker to take leave first before being able to establish whether he is entitled to be paid for it

Dextro Energy kontra Bizottság
Környezet és fogyasztók
The Court confirms that a number of health claims relating to glucose cannot be authorised

A.S.
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket

A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.

HáttérA folyamat

A Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.

A három uniós kiképzési misszióról

Az EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.

Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.

Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.

Brüsszelben megpróbálják vonzóbbá tenni a közös uniós pénzt. Orbán szerint az euró bevezetése lehet a következő évek „irgalmas vitája”.

Magyarország a mezőgazdasági földterületek használatáról külföldi befektetők által kötött haszonélvezeti szerződések kárpótlás nélküli megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának elvét – véli az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az egy német cég és egy osztrák állampolgár keresetére indult per elébe vág egy másiknak, amit az Európai Bizottság indított ugyanebben az ügyben Luxembourgban.

Magyarországon érintette a legnagyobb arányban a kifizetett uniós pénzeket az Európai Csalás Elleni Hivatal által tavaly feltárt összesen 13 ügy, amelyek között már a 4-es metró is megjelent. Az OLAF szerdán tette közzé éves jelentését, amelyből kitűnik, hogy a legtöbb vizsgálatot Romániában folytatták le, a brüsszeli hivatal pedig EU-szinten összesen 631 millió euró visszafizetését kezdeményezte.

Az EU német költségvetési biztosa kedden a 2018-as büdzsé tervezetének bemutatásakor megerősítette, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat minimum fél évvel történő elhalasztását fogja kezdeményezni, és egy június végén előterjesztendő „koncepciós papírban” meggondolás tárgyává teheti a kohéziós alapok összekapcsolását a jogállamiság elveinek betartásával.

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék. Először fordul elő, hogy ez a szóban már emlegetett politikai összefüggés írásban is megjelenik, ráadásul éppen az uniós büdzsé legnagyobb befizetőjétől.

Az Európai Bizottság az egy hónapos határidőn belül megkapta a magyar kormány válaszát a felsőoktatási törvény módosításának ügyében küldött hivatalos felszólító levélre és alaposan górcső alá veszi azt – közölte hétfőn lapunk érdeklődésére a testület szóvivője. Brüsszelt ugyan nem kötik határidők a kötelezettségszegési eljárásban, de nevük mellőzését kérő források szerint „érzik az ügy sürgősségét”.

A kockázatitőke-alapokra és a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó uniós szabályok módosításának célja az induló vállalkozásokba és az innováció területére irányuló befektetések ösztönzése.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. május 30-án megállapodásra jutottak az ebben az ágazatban működő befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosításáról.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. Szorosan kapcsolódik az EU európai beruházási tervéhez is.

„Az európai kkv-k növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy biztosított legyen számukra a könnyen elérhető finanszírozás, mind banki, mind tőkepiaci forrásokból” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Ez a rendelet elő fogja segíteni a piaci finanszírozást és ezáltal a gazdasági növekedést is.”

Ebben az ágazatban az EU le van maradva az Egyesült Államok mögött. A Bizottság adatai szerint, ha az Európai Unió ugyanannyira fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkezett volna, mint az Egyesült Államok, akkor a 2009 és 2014 közötti időszakban 90 milliárd euróval több forrás állt volna rendelkezésre az európai vállalkozások finanszírozására.

A javaslat a 2013-ban elfogadott szabályokat módosítja az európai kockázatitőke-alapokba („EuVECA”-k) és az európai szociális vállalkozási alapokba („ESZVA”-k) történő befektetések előmozdítása érdekében.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításával az EuVECA- és az ESZVA-alapok bármilyen méretű befektetési alapok alapkezelői számára elérhetővé válnak, és bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyekbe ezek az alapok beruházhatnak. Az új szabályok révén az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet az EuVECA- és az ESZVA-alapokba való befektetésekre vonatkozó követelményeket állapítja meg. E követelmények

• a fiatal és innovatív vállalkozásokra; valamint
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozásokra vonatkoznak.

Az elnökség és a Parlament képviselői a következő módosításokról állapodtak meg:

• mostantól a nagyobb alapok, azaz az 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére;
• növekszik azon vállalkozások köre, amelyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd.

Következő lépések

A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.

A rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónap elteltével kell megkezdeni.

Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak a maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának, amit az Orbán-rezsim fölépített.

A Tanács vitát tartott az űrpolitikáról, és következtetéseket fogadott el az európai űrstratégiáról.

Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.

Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.

„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”

A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.

Megoldott problémák

Az egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.

A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:

• az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó adattár létrehozása a piac átláthatóságának növelése érdekében;
• könnyített engedélyezési eljárás olyan harmadik felek számára, amelyek segítenek az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében. Ez esetben a cél az összeférhetetlenség megakadályozása. A szöveg egyértelművé teszi, hogy még abban az esetben is, ha egy harmadik fél is részt vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért teljes egészében az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

Két rendelet

A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.