Ο λόγος περί της Ευρώπης χρήζει ανασκευής. Σε αυτό δεν συντείνει μόνο η οικονομική συγκυρία, αλλά και η αδυναμία των πολιτών της να διαλέγονται μεταξύ τους ως μέλη ενός σύνθετου δήμου, ικανού να μεταβιβάζει τα δημοκρατικά του αιτήματα προς, και από, τους κεντρικούς θεσμούς. Ποιο μέλλον, λοιπόν, για μια Ευρώπη, που ελλείπεται της ουσιώδους αυτής προϋπόθεσης για τη μετεξέλιξή της σε πολιτεία; Και δη, σε πολιτεία, που θα έχει ως κοινό σημείο αναφοράς τις ιστορικές κατακτήσεις του ευρωπαϊκού δημόσιου πολιτισμού και θα υπερβαίνει τη λογική της απλής διαπολιτειακής συνύπαρξης. Η απάντηση εγγράφεται στη ρήση «πολλοί λαοί, ένας δήμος» και δηλώνει την εξελικτική μετάβαση της Ευρώπης «από δημοκρατίες σε δημοκρατία», όπου οι πολίτες θα στοχάζονται και θα δρουν στη διττή τους υπόσταση ως ανήκοντες, συγχρόνως, σε διακριτούς δήμους και σε έναν συλλογικό. Άλλωστε, η Ευρώπη διαθέτει ήδη αρκετές από τις ιδιότητες μιας πολιτείας, που λειτουργεί βάσει της αρχής της συνδιάθεσης των συστατικών κυριαρχιών. Με τους όρους συμβίωσης εντός της ευρωπαϊκής πολλαπλότητας να αποτελούν αντικείμενο συνδιαμόρφωσης, η συγκρότηση ενός συμμετοχικού δημόσιου χώρου, εντός του οποίου οι ευρωπαίοι πολίτες, έχοντας αποκτήσει συνείδηση της συλλογικότητάς τους, θα συγκαθορίζουν το μέλλον τους, κρίνεται επιτακτική για τη βιωσιμότητα της Ευρώπης ως συντεταγμένης ολότητας. Εν κατακλείδι: η απάντηση στην κρίσιμη αυτή καμπή της ενοποίησης είναι να ακολουθήσει η Ευρώπη το ιδεογράφημα της μεγάλης δημοκρατικής της παράδοσης και να επιδιώξει τη διαλεκτική συναρμογή των ψηφίδων, που συγκροτούν τη δομική της υπόσταση ως ενότητας και ως πολλαπλότητας. Στις διεργασίες αυτές, το Ευρωπαϊκό Παρατηρητήριο έχει τον δικό του δυναμικό και γόνιμο ρόλο.
Előzetes adatok szerint a Grúz álom nevet viselő ellenzéki koalíció nyerte a parlamenti választásokat a kaukázusi államban. A szavazatok 15 százalékának összeszámlálása után a listás voksok 52,8 százalékát szerezték meg, megelőzve a Mihail Szaakasvili jelenlegi elnök kurzusát támogató Egységes nemzeti mozgalmat (42,1%). A többi párt nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Az egyéni választókerületekben ugyanakkor kormánypárti győzelem várható, így a választások végeredménye megjósolhatatlan.
A 150 tagú törvényhozásba listáról 77-en, míg az egyéni körzetekből 73-an kerülnek be. A választások különös jelentőségét az adja, hogy jövő októberben lejár a jelenlegi államfő második elnöki ciklusa, egyben életbe lép az az alkotmánymódosítás, mely növeli a kormányfő hatalmát a köztársasági elnökkel szemben. A kormányfőt pedig a parlament választja egyszerű többséggel. Bármelyik fél is nyerné a jelenlegi voksolást, alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget aligha fog szerezni. Kétséges továbbá, hogy a különböző ideológiai pártokat tömörítő, a hatalomátvételre létrejött Grúz álom miképpen lesz képes keresztülvinni akaratát a mindennapokban győzelme esetén – az alapító pártok ugyanis sorra jelentik be, önálló frakciót hoznak létre a parlamentben.
A miniszterelnök Kutaisziben, Grúziában egy nemzetközi repülőtér megnyitásán méltatta a két ország viszonyát. Orbán Viktort fogadta a bagrati katedrális pópája is.
“Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan ország sikertörténetének lehetünk részesei, amely egyértelművé tette, euroatlanti integrációra törekszik. Számíthatnak ránk, számíthatnak a támogatásunkra azon a hosszú úton, amely önök előtt áll” – mondta beszédében a kétnapos grúziai látogatáson tartózkodó kormányfő, aki Mihail Szaakasvili grúz államfő társaságában nyitotta meg az új repteret, amelynek építési munkálataiban öt magyar cég is részt vett.
Orbán Viktor szerint ma, amikor minden ország keresi a kiutat a válságból, az ilyen események, mint egy nemzetközi reptér megnyitása, bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyek már megtalálták a helyes utat.
A grúz politika emiatt értékes Magyarország számára – folytatta -, a kríziskezelés ugyanis nehéz feladat, de az a politika, amellyel a válságkezelés közben is magasan lehet tartani a gazdasági növekedést, egyértelmű bizonyíték a kiemelkedő munkára. “Bárcsak mi is hasonló eredményt érhetnénk el: ez kivételes lenne az Európai Unióban” – tette hozzá.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a magyarok szeretik a szabadságot, az elmúlt évszázadokban mindig a függetlenségért és a szabadságért harcoltak. “Éppen ezért teljesen megértjük és támogatjuk azokat a nemzeteket, amelyek szintén a függetlenségért és a szabadságért harcolnak, mint a grúzok” – mondta, jelezve, hogy Grúzia mindig számíthat Magyarországra “ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben, amelyben a szabadságért és a jólétért harcolnak”.
Beszéde végén utalt arra, hogy néhány nap múlva parlamenti választásokat tartanak a kaukázusi országban, és azt kívánta, a voksolás után is folytatódjon Grúzia euroatlanti elkötelezettsége, és maradjon meg politikai stabilitása.
Mihail Szaakasvili grúz államfő köszöntőjében a Magyarország és Grúzia történelmében közös pontot, a szovjet rendszer elleni harcot emelte ki. Üdvözölte, hogy magyar kivitelezők és grúz mérnökök közösen építették meg az ország harmadik nemzetközi repülőterét, amelynek átadása – mint fogalmazott – nagyon fontos esemény Grúzia életében.
A repülőtéri ünnepség után a miniszterelnök a fővárostól, Tbiliszitől 220 kilométerre fekvő Kutaisziben megtekintette a kaukázusi ország parlamentjének új épületét, amelyet idén május 26-án, a grúz függetlenség napján avattak fel.
Orbán Viktor a nap folyamán tárgyal David Bakradze házelnökkel és Ivane Merabisvili grúz kormányfővel. A politikusok várhatóan mezőgazdasági megállapodást írnak alá, és a két ország gazdasági vegyes bizottságának létrehozásáról is egyeztetnek.