Február 11-én vidám farsangi forgatag töltötte meg élettel a Nagyberegi Tájház udvarát és termeit: hagyományos farsangi foglalkozással vette kezdetét az idei évad. A Pro Cultura Subcarpathica szervezésében megvalósuló program – a korábbi évek hagyományaihoz híven – ezúttal is a farsangi időszakhoz kapcsolódva indította a tájház tavaszi rendezvénysorozatát, amely évről évre a közösségi együttlét és a hagyományőrzés ünnepe.
A jó hangulatról már az első pillanatokban gondoskodtak a fellépők. A Sodró együttes zenészei lendületes, élő muzsikával teremtettek igazi ünnepi légkört. A Rezeda Folkműhely gyermekei Orosz Enikő vezetésével farsangi táncokat mutattak be. A közös éneklés, taps és muzsikaszó igazi közösségi élménnyé formálta az évadnyitó eseményt.
A zenés programot követően a gyerekek birtokba vették a foglalkoztató termeket, ahol változatos, a farsangi hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek várták őket. A kamrában szakember vezetésével zajkeltő eszközöket és nádsípot készítettek, felelevenítve a népszokás télűző hangos, vidám kellékeit. A nagy foglalkoztató teremben eközben festékek, papírok, és olyan természetes alapanyagok, mint kukoricaszemek, csuhé, szösz segítségével farsangi maszkok készültek, amelyek kreatív formáikkal és vidám mintáikkal a jelmezes időszakot idézték meg.
A farsanghoz illendően a konyhában friss farsangi fánk sült. A lekvárral ízesített és porcukorral meghintett finomság az időszak elmaradhatatlan kelléke, melyet a résztvevők közösen fogyasztottak a program végén.
A szervezők célja az volt, hogy a program során a farsang hagyományának minél több szegmense megmutatkozzon – a zenétől és tánctól kezdve a kézműves tevékenységeken át egészen a gasztronómiai élményekig. Az esemény ismét bizonyította, hogy a tájház nem csupán rendezvényhelyszín, hanem a helyi közösség egyik fontos találkozási pontja, ahol a népi hagyományok élő formában adódnak tovább a fiatalabb generációknak.
A Pro Cultura Subcarpathica eseményét a Csoóri Sándor Program támogatta. Szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai kirendeltsége.
A Nagyberegi Tájház ezzel elindította a tavaszi évadot, mely során hétről hétre színes programokkal, jeles napi, ünnepi foglalkozásokkal várják a résztvevőket.
Gál Adél
The post Farsangi vidámsággal nyitotta az évadot a Nagyberegi Tájház appeared first on Kárpátalja.ma.
Le nombre de maisons détruites lors d’une pluie torrentielle est passé de 50 à 336 à Kabambare Centre, dans la province du Maniema.
Selon la société civile locale, cette situation a plongé de nombreuses familles dans une précarité extrême.
Les infrastructures éducatives et administratives sont également sévèrement touchées après cette averse, accompagnée de vents violents.
Africa’s challenge lies not in a lack of ambition, but in ensuring that governance and accountability mechanisms are strong enough to turn commitments into results. Credit: Busani Bafana/IPS
By Françoise Uwumukiza
Feb 11 2026 (IPS)
Africa has never lacked agricultural strategies. Since the launch of the Comprehensive Africa Agriculture Development Programme (CAADP) in 2003, governments have pledged repeatedly to spend at least 10 per cent of public budgets on agriculture and to raise productivity through better investment and coordination. The African Union reaffirmed this target in subsequent declarations, such as Malabo in 2014 and the Kampala CAADP Strategy (2026-2035).
Yet, two decades on, one in five Africans still faces hunger, and few countries have met the budget commitment. With the upcoming African Union Summit around the corner, it is time to reflect on whether the continent’s food systems are finally on a path to lasting transformation. The lesson is clear: Africa’s challenge lies not in a lack of ambition, but in ensuring that governance and accountability mechanisms are strong enough to turn commitments into results.
The Kampala CorrectionAdopted in 2025, the Kampala Declaration and Action Plan signalled a quiet but significant shift in Africa’s food and agricultural governance — recognising that transformation depends as much on political accountability as on policy and investment.
With the upcoming African Union Summit around the corner, it is time to reflect on whether the continent's food systems are finally on a path to lasting transformation
For the first time, parliaments are at the centre of the CAADP process. Legislators are now tasked with aligning national laws to continental targets, ensuring that agriculture, nutrition, climate and trade policies work in concert, and subjecting executive commitments to real oversight.
This correction matters. The Kampala Declaration recognises that accountability must extend beyond governments alone. It calls for stronger legislative scrutiny, transparent budget processes, and active participation by civil society and local authorities to ensure commitments translate into results. Without such checks and coordination, implementation will continue to drift.
The African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN) has translated this broader governance mandate into a Ten-Year Parliamentary Call to Action (2026–2035). It urges legislatures to:
• Align and update laws governing food, trade, climate and health;
• Scrutinise agricultural budgets and track spending efficiency;
• Institutionalise partnerships with civil society and local authorities;
• Guarantee gender- and youth-responsive policies; and
• Build data and analytical capacity to support evidence-based debate.
This is also a question of priorities. In many countries across Africa, debt-service costs often exceed agricultural budget. The continent cannot rely indefinitely on external aid while under-investing domestically in food and nutrition security. Parliamentarians have the constitutional authority to decide how money is allocated and to hold governments accountable for how it is spent. They should use this authority to ensure that fiscal policy — including debt management and investment decisions — directly supports long-term food and nutrition security.
Strong oversight is not an obstacle to executive action; it is the precondition for efficiency. Countries that have embedded accountability — such as Rwanda, where performance contracts and results-based budgeting are standard — demonstrate that governance can accelerate progress more effectively than any single financing instrument.
Accountability as the Missing InfrastructureAs the heads of state gather at the AU summit, the Kampala Declaration offers a timely reminder that Africa’s food crisis is as much a governance challenge as a production one. Infrastructure, markets and agricultural inputs remain vital, but the missing infrastructure deficit is institutional. Without transparent laws, credible budgets and measurable outcomes, even a well financed investment cannot deliver a lasting transformation.
The next decade under CAADP must therefore prioritise governance. The Kampala Declaration makes clear that success will be determined by technical agencies and political institutions. Its real test will be whether parliaments exercise the courage to challenge under-performance and to legislate for long-term resilience.
Parliamentarians have finally been given the mandate to connect these dots. They must now use it.
Hon. Françoise Uwumukiza, Deputy Secretary-General, African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN)
Excerpt:
Hon. Françoise Uwumukiza is Deputy Secretary-General, African Food Systems Parliamentary Network (AFSPaN)En juin dernier, lors d’une audition parlementaire commune avec le général Schill, son homologue français, le chef d’état-major de l’armée belge, le général Jean-Pol Baugnée, avait évoqué les problèmes posés par le Système d’Information du Combat Scorpion [SICS] à ses troupes car celui-ci n’était disponible qu’en langue française. Pour rappel, la Belgique a rejoint le...
Cet article Les militaires belges commencent à s’approprier le Système d’information du Combat SCORPION est apparu en premier sur Zone Militaire.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.
A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül.A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.
A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.
A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál. Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot.
Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.
Forrás: MTI
The post Az Európai Parlament jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot Ukrajnának appeared first on Kárpátalja.ma.