Agrégateur de flux

 

Le commissaire lacustre du territoire de Moba (Tanganyika), Jephté Mbutu Nasibu, a appelé, lundi 19 mai, les armateurs et propriétaires de bateaux à redoubler de vigilance et à respecter strictement les mesures de navigation sur le lac Tanganyika. Cet appel intervient alors qu’un vent violent souffle actuellement sur le lac Tanganyika, soulevant des vagues dangereuses et compromettant la sécurité des embarcations.

 

Megjelent a várva várt Nemzeti Bajnokok Hitelprogram, amely jelentős támogatást nyújt a technológiai fejlesztésekhez, a zöld átálláshoz, a digitalizációhoz és sok más területhez. A hitelprogram hivatalosan 2025. június 23-án indul, amitől kezdődően egészen 2026. december 31-ig lehet benyújtani a kérelmeket.

Miért jött létre a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram?

A program célja, hogy támogassa a hazai KKV-kat a versenyképesség növelésében és a fejlődési lehetőségek kiaknázásában. Kiemelt figyelmet fordít a technológiai és szervezeti megújulás elősegítésére, miközben hozzájárul a környezettudatos működéshez és a digitális átálláshoz. A hitelprogram keretében olyan vállalkozások juthatnak kedvező finanszírozási lehetőséghez, amelyek képesek külpiaci terjeszkedésre, új technológiák bevezetésére, illetve innovatív megoldások alkalmazására.

A program különösen azokat a cégeket célozza meg, amelyek növekedési potenciállal rendelkeznek, beszállítói kapcsolatok révén versenyelőnyre tehetnek szert, vagy exporttevékenységük bővítését tervezik. Az ambiciózus célok eléréséhez a hitelprogram keretösszege 155,61 milliárd forint, amely jelentős forrást biztosít különféle fejlesztési projektek támogatására.

Kik vehetnek részt a programban?

A hitelprogram kifejezetten a Budapesten kívül tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások számára készült. Azonban ahhoz, hogy valaki pályázhasson, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek:

• legalább 5 főt kell foglalkoztatnia,

• minimum 3 lezárt üzleti évvel rendelkeznie kell a vállalkozásnak,

• nettó értékesítési árbevétele az előző üzleti évben el kellett, hogy érje a 100 millió forintot.

További feltétel, hogy a vállalkozás regisztráljon a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) rendszerében, és ezzel összefüggésben beszállítói vagy exportfejlesztési szolgáltatást vegyen igénybe.

Milyen célokra használható fel a hitel?

A hitelprogram által nyújtott finanszírozás széles körű fejlesztési célokat támogat. Lehetőséget biztosít például új gépek és technológiák, informatikai eszközök, elektromos járművek, valamint megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek beszerzésére. Ezen felül energiahatékonysági beruházásokat, építési projekteket, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségeket is finanszírozhat.

Egy különösen vonzó elem, hogy a hitel kamatmentes, és akár 600 millió forintos támogatást is igénybe lehet venni (a minimum igényelhető összeg 150 millió forint). A vissza nem térítendő támogatás aránya pedig eléri a teljes finanszírozási összeg 30%-át, amennyiben a vállalkozás teljesíti az előírt eredményességi mutatókat.

Hogyan érdemes felkészülni?

A hitelkérelmek összeállítása és benyújtása időigényes folyamat, amely alapos előkészületeket igényel – főleg, hogyha építési tevékenységeket is el szeretnénk számolni. Érdemes időben elkezdeni a szükséges dokumentáció összeállítását és a projekt részletes megtervezését. Figyelembe kell venni, hogy a hitellel támogatott projektek esetében a saját forrás minimális mértéke az elszámolható költségek legalább 10%-a. Regionális beruházási támogatások esetén ez az arány elérheti a 25%-ot is.

Az igényelhető összeg felső határa a vállalkozás legutóbbi lezárt pénzügyi évének üzemi eredményéhez kötött, amely nem haladhatja meg annak tizenötszörösét. Ezért fontos a pénzügyi helyzet alapos elemzése és a reális tervezés.

Miért éri meg igényelni?

A Nemzeti Bajnokok Hitelprogram olyan lehetőségeket kínál, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak egy vállalkozás növekedéséhez és versenyképességének javításához. Ez a program nem csupán pénzügyi támogatást biztosít, hanem hozzájárul a modern és fenntartható üzleti modellek kialakításához is. Az egyik legnagyobb előny, hogy a kamatmentesség és a jelentős támogatási arány révén a beruházások költséghatékonnyá válnak, miközben hosszú távú versenyelőnyt hozhatnak a vállalkozások számára.

A Nemzeti Bajnokok Hitelprogram egyedülálló esélyt nyújt az innováció és a fejlődés iránt elkötelezett vállalkozásoknak. Ha cége megfelel a program feltételeinek, érdemes minél előbb elkezdeni a pályázati anyag előkészítését, hogy kihasználhassa ezt a lehetőséget.

Ne hagyja ki ezt az alkalmat, hiszen a júniusi indulás után a források gyorsan kimerülhetnek. Most itt az idő, hogy felkészüljön, és megalapozza cége jövőjét!

Szeretné megtudni, hogy vállalkozása alkalmas-e a programon való részvételre? Töltse ki felmérő kérdőívünket, és kollégáink tájékoztatják az eredményekről!

Goodwill Consulting Kft. – Információból fejlesztés, a fejlesztésből siker

Szeretné megtudni indulhat-e vállalkozásával a támogatáson?

Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált hitelprogram

Ön jogosult lehet a támogatásra? Segítünk megtudni! A következő teszt a GINOP Plusz 1.4.5-25 program alapján lett felépítve, a legalapvetőbb kritériumokra. A program keretei között egy vállalkozás akár 30%-os vissza nem térítendő támogatást is elérhet. Az igényelhető finanszírozás összege akár 600 millió forint is lehet a kombinált 0%-os beruházási kölcsönnel.

Név, cégnév

Email

Telefonszám

Cége adószáma

Rendelkezik minimum 5 fő statisztikai létszámmal vállalkozása?

IgenNem

Elérte a legalább 100 millió Ft-ot vállalkozása nettó árbevétele az utolsó lezárt évben?

IgenNem

Rendelkezett export árbevétellel vállalkozása a legutolsó lezárt üzleti évben?

IgenNem

Rendelkezik beszállítói megállapodással a vállalkozása (közép- vagy nagyvállalathoz kapcsolódó együttműködéssel) ?

IgenNem

Szeretne eszközbeszerzést, ingatlan építést/bővítést/korszerűsítést, zöld- vagy digitalizációs fejlesztéseket megvalósítani cégénél?

Igen, eszközbeszerzést Igen, ingatlan építést/bővítést/korszerűsítést Igen, zöld- vagy digitalizációs fejlesztéseket Nem

Milyen fejlesztési ötlete van? (pár szóban)

feltöltés

Szeretne friss pályázati információkat kapni? Lehetősége van feliratkozni hírlevelükre! Feliratkozik?

Igen Nem

Adatkezelés

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési tájékoztatóban lévőket (https://www.goodwillconsulting.hu/adatkezelesi-szabalyzat/ )

Küldés

Pályázni szeretne, vagy további kérdése lenne?

Igényeljen ingyenes fejlesztési tanácsadást! Vezetéknév

Keresztnév

Cégnév

Adószám

Email

Telefon

Fejlesztési elképzelés

[Ha konkrét elképzelése, vagy kérdése van, ossza meg velünk!]

Feliratkozom a hírlevélre

igennem Source

Medium

Campaign

Adatkezelési hozzájárulás

Hozzájárulok,
hogy a(z) Goodwill Consulting Kft.
CRM rendszerében
kezelje az adataimat.

var utms = ["utm_source", "utm_medium", "utm_campaign"]; var fields = ["Source", "Medium", "Campaign"]; var input = document.querySelectorAll('input[name^="Project"]')[0].name; var formId = input.substring(8, input.search("]")); var urlparams = decodeURIComponent(window.location.search); var params = new URLSearchParams(urlparams); for (var i = 0; i < utms.length; i++) { var param = (params.get(utms[i])) ? params.get(utms[i]) : null; var node = document.getElementById("Project_" + fields[i] + "_" + formId); if (param) { node.value = params.get(utms[i]); } node.previousSibling.parentElement.style.setProperty("display", "none", "important"); }

The post Nemzeti Bajnokok Hitelprogram appeared first on Goodwill Consulting.

Zimbabwe's Blessing Muzarabani may have a permanent smile on his face, but he will pose a serious threat to England at Trent Bridge this week, writes Stephan Shemilt.

Die EU-Kommission will die Asylverfahren reformieren. Dafür sollen die Kriterien für die Definition von „sicheren Drittstaats“ gelockert, wie aus einem am Dienstag veröffentlichten Vorschlag hervorgeht.

Am 21. Mai gab das Europäische Parlament den offiziellen Startschuss für Bewerbungen um den zum mittlerweile fünften Mal verliehenen Daphne-Caruana-Galizia-Preis für Journalismus.

Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

Le 21 mai, le Parlement a officiellement lancé l’appel à candidatures pour la cinquième édition du prix Daphne Caruana Galizia pour le journalisme.

Source : © Union européenne, 2025 - PE

Az Európai Parlament május 21-én ötödik alkalommal hirdette meg a Daphne Caruana Galizia újságírói díj pályázatát.

Forrás : © Európai Unió, 2025 - EP

On 21 May, the European Parliament officially launched the call for submissions for entries to the fifth edition of the Daphne Caruana Galizia Prize for Journalism.

Source : © European Union, 2025 - EP

On 21 May, the European Parliament officially launched the call for submissions for entries to the fifth edition of the Daphne Caruana Galizia Prize for Journalism.

Source : © European Union, 2025 - EP

Wednesday 21 May

Source : © European Union, 2025 - EP

Wednesday 21 May

Source : © European Union, 2025 - EP

Wednesday 21 May

Source : © European Union, 2025 - EP

Wednesday 21 May

Source : © European Union, 2025 - EP

Wednesday 21 May

Source : © European Union, 2025 - EP

DIW-Studie berechnet, dass Erhöhung und Harmonisierung der Wasserentnahmeentgelte die Wassernachfrage an der Spree senken könnten – Nachfrage- und Angebotsteuerung sind eine Alternative zur Umleitung von Elbwasser in die Spree – Vorzeitiger Braunkohleausstieg fördert eine nachhaltige ...

« Il est temps que la région des Grands Lacs devienne un havre de paix. Il est temps que cette belle région d’Afrique bâtisse des économies fortes et prospères », a déclaré, mardi 20 mai, le vice-Premier ministre et ministre de l’Économie nationale, Daniel Mukoko Samba.

As structural change pushes countries toward technological innovation and digital transformation, there is increasing discussion how this affects the future of work for women. This paper looks at factors that foster or inhibit Jordanian women’s paid work in the digital and digitally-enabled economy in Jordan, a country with very low female labour market inclusion and restrictive gender norms, yet comparatively high female education and political willingness for labour market reforms. This makes it an ideal case to probe into possible effects of the digital economy and digital tools on barriers to women’s labour market inclusion. Based on desk research and qualitative interview data, our findings show a mixed picture. Despite the relative successful development of Jordan into a “hub” for ITC-related services and a sizeable female workforce contributing to this sector, the impact of digitalization on women’s labour market participation outside the ‘ICT sector proper’ remains rather slim. Digital tools have, so far, not meaningfully reduced labour market barriers for women but rather helped them to cope with them: Reputational gains to work in the white-collar digital economy are strong, but have not reduced gender norms on appropriate workplace or work tasks. Despite new regulations, the flexibility of remote work is not leveraged effectively to reduce barriers connected to women’s mobility or time constraints due to care work. Previous labour market segmentations and inefficiencies continue and are reproduced by a split between the digital and the digital-enabled economy. These findings do not bode well for other country contexts with a less favourable baseline in term of education or regulatory changes.

As structural change pushes countries toward technological innovation and digital transformation, there is increasing discussion how this affects the future of work for women. This paper looks at factors that foster or inhibit Jordanian women’s paid work in the digital and digitally-enabled economy in Jordan, a country with very low female labour market inclusion and restrictive gender norms, yet comparatively high female education and political willingness for labour market reforms. This makes it an ideal case to probe into possible effects of the digital economy and digital tools on barriers to women’s labour market inclusion. Based on desk research and qualitative interview data, our findings show a mixed picture. Despite the relative successful development of Jordan into a “hub” for ITC-related services and a sizeable female workforce contributing to this sector, the impact of digitalization on women’s labour market participation outside the ‘ICT sector proper’ remains rather slim. Digital tools have, so far, not meaningfully reduced labour market barriers for women but rather helped them to cope with them: Reputational gains to work in the white-collar digital economy are strong, but have not reduced gender norms on appropriate workplace or work tasks. Despite new regulations, the flexibility of remote work is not leveraged effectively to reduce barriers connected to women’s mobility or time constraints due to care work. Previous labour market segmentations and inefficiencies continue and are reproduced by a split between the digital and the digital-enabled economy. These findings do not bode well for other country contexts with a less favourable baseline in term of education or regulatory changes.

As structural change pushes countries toward technological innovation and digital transformation, there is increasing discussion how this affects the future of work for women. This paper looks at factors that foster or inhibit Jordanian women’s paid work in the digital and digitally-enabled economy in Jordan, a country with very low female labour market inclusion and restrictive gender norms, yet comparatively high female education and political willingness for labour market reforms. This makes it an ideal case to probe into possible effects of the digital economy and digital tools on barriers to women’s labour market inclusion. Based on desk research and qualitative interview data, our findings show a mixed picture. Despite the relative successful development of Jordan into a “hub” for ITC-related services and a sizeable female workforce contributing to this sector, the impact of digitalization on women’s labour market participation outside the ‘ICT sector proper’ remains rather slim. Digital tools have, so far, not meaningfully reduced labour market barriers for women but rather helped them to cope with them: Reputational gains to work in the white-collar digital economy are strong, but have not reduced gender norms on appropriate workplace or work tasks. Despite new regulations, the flexibility of remote work is not leveraged effectively to reduce barriers connected to women’s mobility or time constraints due to care work. Previous labour market segmentations and inefficiencies continue and are reproduced by a split between the digital and the digital-enabled economy. These findings do not bode well for other country contexts with a less favourable baseline in term of education or regulatory changes.