2014 január 21-én kedden az Európai Bizottság megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, 2020-ra prognosztizálják a csatlakozás dátumát. Az elemzők komoly kritikával illetik e döntést és ennek kapcsán nem mulasztják el elmarasztalni az új tagállamokat sem.
Szerbia nem lesz könnyű tárgyalópartner. Az ország « a csőd szélén áll » és « lényegében nem tesz semmit gazdasága helyrebillentéséért » szól a szakértők lényegében egybehangzó véleménye. Szerbia 2012-ben megszakította kapcsolatait az IMF-el. Úgy tűnik Brüsszel érdemi feltételek nélkül nyitotta meg a tárgyalásokat kizárólag a pénzügyi lobbi érdekeire hallgatva, akiknek a szerb piac is fontos a válságból való kilábaláshoz. Valamint azért, mert a szükséges reformok igencsak népszerűtlenek lesznek Szerbiában és nem akarták gyengíteni Nikolic elnök pozícióit. (Aki egyébként Milosevic közeli munkatársa volt).
Az ország 2012-ben 202 millió eurót, 2013-ban ennél is kicsit többet kapott, de ezeket a forrásokat nem látni mire használta fel. A kritikusok igen keményen fogalmaznak : « Az EU-nak nincs szüksége arra, hogy egy újabb parazita államot finanszírozzon », a szerb maffia és csempész-hálózatok már jelenleg is komoly kihívás elé állítják. Az EU Szerbia-jelentése ugyan gratulál a korrupció-ellenes lépésekhez, de ezek nagyrésze propagandafogás, látszatintézkedés a szavazatok növelésére.
A korrupció-ellenes lépések keretében lényegében kizárólag az ellenzék ellen indulnak eljárások, ezeket a politikai ellenfél gyengítésére használják fel. A holdudvarhoz tartozó vállalkozók (ld. Stanko Suboric ügy) elleni eljárások viszont vagy eredménytelenül végződnek, vagy lelassultak.
Egyesek megemlítik Magyarországot is, negatív kontextusban, mert sajnos a célokkal ellentétben nem az EU « jó kormányzati exportja » érvényesül, hanem az új államok korrupt-autokratikus rendszere kezdi « megihleti » a nyugatiakat is : Ha az EU Magyarországgal nem tudja betartatni az alapelveket, a csatlakozók csak felbátorodhatnak. Ez a « lazaság » visszahat és még az eddig « szabálytisztelő » EU államokban is lazulhat a közös jogi alapok tiszeletben tartására vonatkozó fegyelem, mely az egész integrációra bomlasztólag hathat.
Kiemelhető még, hogy a szerb csatlakozási folyamatot a 2012 júliusa óta miniszterelnök-helyettes Aleksandar Vucic vezeti, aki karrierjét az SRS-ben (Szerb Radikális Párt) kezdte, az utranacionalista Vojislav Sesej irányítása alatt. Vukic jelenleg a 2012 májusa óta elnökké választott Nikolic-csal vezeti a radikális pártot.
Mennyire lesz tehát « hiteles » az integrációs folyamat a szerbeknél ? Nemrég a szerb állam nevében elnézést kértek egy belgrádi újságíró 1999-es meggyilkoltatásáért, de az elemzők kételkednek e pálfordulás hitelességében.
Az új államok közül szakértőinktől Románia, Bulgária Ciprus és Horvátország felé is komoly elmarasztaló kritikát fogalmaztak meg a demokrácia, a politikai stabilitás valamint gazdasági-pénzügyi téren.