Olvassuk az MNO-n a magyar helyzetet : "A tények azt mutatják – mondta Pogátsa –, azzal együtt sem sikerült dinamikus növekedést elérni, hogy az elmúlt időszakban az uniós források 5-6, majd tavaly már hét százalékát juttattuk a gazdaságba. Súlyos gond, hogy miközben az uniós források hajtották a növekedést, mindössze 80 ezer munkahely jött létre 2010 óta úgy, hogy közben 150 ezren elhagyták az országot. Pedig arról volt szó, hogy egymillió új munkahelyet hoznak létre. Vagyis ezek az uniós támogatások nem hasznosultak igazán jól."
Svájcban, Fribourg kantonban - mely egyben az Europa Varietas Intézet új székhelye is - a legnagyobb a mezőgazdasági termelés aránya. Az ország éléstárának is nevezik (Vaud/Wallis kanton mellett, mely utóbbi a gyümölcs és bortermelésért felelős elsősorban). Úgy, hogy közben az ipari termelés is kiugróan sikeres. Európa 3. legdinamikusabban fejlődő városa (Bulle) is itt található. (Bulle még arról is nevezetes, hogy világrekorder az adott városterületre jutó egységnyi körforgalom számában.)
Természetesen itt sincs kolbászból a kerítés, a hivatalok itt is lassúak és bürokratikusak. A telefon, internet gyakran nem működik, a sváciak - nagy meglepetésünkre - nagyon slendriánok, vagy inkább úgy pontosabb, hogy "könnyen veszik" a munkát. E téren egy magyar igazán otthon érezheti magát.
Ugyanakkor az ország eleve bízik benned, nem úgy állnak hozzád mintha potenciális csaló lennél. Épp ezért csalók is vannak, de ha lebuknak - és előbb-utóbb lebuknak - van következménye, kemény a büntetés, legyen az piti csaló vagy politikus.
Szociális háló szinte nincs, így a szociális háló potyautasai, a gazdasági migránsok kevesen vannak. Politikai migráns - főleg Genf környékén, az ENSZ szerveknek köszönhetően viszont épp elég van - de ez más lapra tartozik. Svájc üzenete : ha nem "ingyenélni" akarsz nálunk, a hiányszakmákat veszed célba és keményen tudsz dolgozni, akkor van itt helyed.
Nemrég kijött egy felmérés, mely a szociális rendszerek fejlettségét tekintve osztályozta a nők helyzetét, és Svájc a sor végén kullog nem egy afrikai ország után. Erre azt mondhatjuk, itt felnőtt a társadalom, fejlett az öngondoskodás szintje (v.ö. hány féle nyugdíjalap létezik) és nem állambácsi-szindrómás a társadalom. Mert lehet, hogy egy svájci nő terhessége alatt semmit nem kap az államtól, de előtte keresetéből jóval többet tud félre tenni erre az időszakra - mint mondjuk egy magyarországon dolgozó hölgy. Lehet választani...
Mindennek keményen megkérik az árát - mert tudják mennyit érnek. Fogukhoz verik a garast - nincs mutyi, meg okosba`. Ugyanakkor a farmer, a tanár, az autókereskedő, az orvos mind-mind megbecsült és megfizetett tagjai a társadalomnak. Egy társadalomnak, ami összetart. Ha éjszaka egyedül bandukol az ember az út mellett, a távolsági busz sofőrje vagy vadidegen emberek is megállnak, megkérdezik, elvigyék-e valameddig, nincs-e segítségre szüksége.
Egész Svájcban a VW Golf a legnépszerűbb autótípus - és nem azért, mert nem lenne pénzük jobb kocsira. Az életszínvonalhoz képest elenyésző mértékű a kivagyiság mértéke. Da ha egy svájci BMW-t vesz, az nem arról szól, hogy felvág vele, az ára az itteni bérszínvonalhoz képest nem kiugró. (Még akkor sem, ha az autóárak itt majd 25%-al magasabbak a vámok miatt, mint az EU-ban.) Azért vesz ilyet, mert hosszú távra keres megbízható járművet (még akkor is, ha az utóbbi 2-3 évtized autógyártása elfelejtette ezeket a fogalmakat). Feltűnően sokan járnak szalonállapotú, 8-10 éves vagy még régebbi gépkocsikkal. Nem tagadhatjuk azért sok a Ferrari, Porsche (a TESLA még viszonylag kevés), de aki igazán fel akar vágni az legalább ízlésesen csinálja : oldtimer autóval jár, illetve virágzik az oldtimer-fílingű autók (pl. Morgan) piaca.
A hadsereg itt is operett-jellegű. De díszegyenruhás parádézgatás helyett inkább nevetnek egy nagyot saját magukon az állami tévében.
A MIGROS áruházláncban szinte csak svájci termékeket lehet kapni. Az új lakások pincétől a padlásig helyi gyártású anyagokból készülnek. A nyílászárók, a háztartási gépek, a bútorok, egytől egyig magas színvonalú helyi gyártmány (adott esetben európai konzorciumban, ld. Bauknecht) és nem kínai. Ha elkezd esni a hó a legeldugottabb hegyi úton is 15 perc alatt ott a hókotró.
Így is lehetne, csak társadalmi és politikai akarat szövetsége kellene hozzá a nemzeti szócséplés helyett...