Az Europa Varietas Institute magyar nyelvű blogja, uniós szakpolitikákról, konferenciákról, biztonságpolitikáról, diplomáciai eseményekről

You are here

A boszniai zavargások okai

A zavargásoknak nincs etnikai jellege, de főként Horvátország, (és részben Szerbia) ezt szeretné bizonyítani. A jelenlegi boszniai politikai elit teljesen alkalmatlan a probléma kezelésére.

A boszniai zavargások oka elsődlegesen az életszínvonal esése (szociális karakter) és csak másodsorban a politikai elitben való csalódottság. Fontos tehát leszögezni, hogy a tüntetéseknek nincsenek etnikai felhangjai. Mostarban például együtt tüntetnek a bosnyákok és a horvátok, pedig 2012-ben az egyedüli város volt, ahol nem tartottak választásokat, mert utóbbiak nem tudtak megegyezni a választási szabályok módosításában.

A tüntetéseket viszonylag kevés értelmiségi támogatja, a spontán felvonulások mögé elég hamar « beállt » a politikai ellenzék. Négy kantonális kormány megbukott, városokszerte (főleg Tuzlában) politikai gyűléseket tartanak, a média ugyanakkor azt kezdte el terjeszteni, hogy fegyvereket is szereztek és speciális katonai kiképzettek is vannak a tüntetők között.

A legfőbb probléma abban rejlik, hogy egyrészt a választási rendszer nem kedvez egy új kormány létrehozásához, másrészt nem jöhet létre szakértői kormány, mert az politikai öngyilkosságot jelentene, azaz kamikáze-kormány lenne.

A helyiek elégedetlenek a tripartit elnökséggel de visszautasítják a nemzetközi szervezetek bábáskodásait is. A legközelebbi választások 2014 októberében lesznek. A jelenlegi pártpalettára nem engednek be újabb pártokat, a jelenlegiek pedig nem akarnak reformokat addig, amíg erre rá nem kényszerítik őket.

A jelenlegi politikai elitet a tüntetők « harácsoló-semmittevő népségnek » nevezik, a miniszterelnök pl. 5000 eurót keres (legálisan legalábbis), míg az állampolgárok – szerintük – átlagosan csak 400 eurót.

Zágráb a tüntetéseket rögtön etnikai színezetűként igyekezett beállítani, míg a szerb értékelés is hasonló, azzal a jelentős különbséggel, hogy utóbbiak szerint a felkelések nem érintik a Republika Srpska területét. (Magyarán nekik nem kell beavatkozniuk).

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök személyesen is megjelent Mostarban, demonstrálva, hogy « kész megvédeni a horvátokat ». Főként tehát a horvátok lesben állnak, hogy amennyiben a helyzet eszkalálódna a bosnyák-horvát részt – régi vágyuknak megfelelően – Horvátországhoz csatolják, vagy valamiféle de iure horvát protektorátust erőszakoljanak rá, mely eddig is létezett de facto.

Undefined
Tag: