You are here

Blogroll

Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege

Europa Varietas Institute`s Blog - Fri, 11/06/2020 - 00:00

Helsinki Hangadó 12

Hogyan alakult az Amerikai Egyesült Államokban a jogállami helyzet a 2016-ban kezdődött jelenlegi ciklusban. Erről beszélgettünk pénteken szakértőinkkel: Fehér Zoltán politológussal, amerikanistával, a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársával (Boston), Meszerics Tamás történésszel, a CEU oktatójával és Tábor Áron amerikanistával, egyetemi oktatóval. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró vezette.

Magyar Helsinki Bizottság · Helsinki hangadó 12. // Trump a porcelánboltban? Négy év jogállami mérlege Language Undefined Tag: Fehér ZoltánUSATrumpJoe Biden

Keeping It Realpolitik: új világpolitikai rovatom az Azonnalin

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 11/02/2020 - 18:34

 

 

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy elfogadtam az Azonnali.hu szerkesztőségének megtisztelő felkérését, hogy önálló rovattal jelentkezzek külpolitikai témákban. A rovat címe: "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból", és az első cikk az imént jelent meg "A korona visszavág" címmel az amerikai elnökválasztási kampány legutóbbi fordulatairól. Bízom benne, hogy minél többen fogjátok követni a rovat írásait.

Íme a rovat nyitó cikke:
A korona visszavág: újabb fordulatok az amerikai elnökválasztás hajrájában

És egy kis ízelítő:

"Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is. Az elnökválasztási kampány általában hoz meglepetéseket is, idén azonban minden évszak váratlan eseményeket produkált.

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek hangnemét és követeléseit is többnyire a radikális baloldal kérlelhetetlensége és intoleranciája határozza meg, befolyása mégis jelentős a társadalom fősodrára is."

 


Categories: Blogroll

Az amerikai gyógyszergyártók piacszerzési módszere a remdesivir kapcsán

Europa Varietas Institute`s Blog - Sat, 10/31/2020 - 11:41

Mára, hogy most már mindenki számára kiderült, amit május óta tudunk és amiről számtalan esetben írtunk, t.i., hogy a remdesivir placobo hatású - azaz gyakorlatilag teljesen hatékonytalan - a COVID-19 esetében, itt az ideje megvizsgálni miért sikerült ezen amerikai gyógyszernek eddig mégis ekkora karriert befutnia, azaz :

Mi a piacszerzési módszere a nagy (amerikai) gyógyszergyártó cégeknek?
(Melyet Magyarországon is alkalmaztak már nem egy esetben - ld. magyarországi dialízisközpontok kiépítése körüli botrány).

Elmagyarázzuk a módszerük fázisait :

1.) (Alapesetben) létezik már - akár több évtizede gond nélkül használt - olyan gyógyszer, amivel adott probléma sikeresen kezelhető, az orvosok és betegek nagy megelégedéssel használják. A cég komoly problémája ezzel a gyógyszerrel, hogy filléres alapanyagú, tehát gyártása nem nagy üzlet.

2.) A cég új, mindig jelentősen (10x, 20x vagy akár >100x) drágább gyógyszert akar piacra dobni. Ennek hatékonysága a korábbi olcsó gyógyszerrel csak a legritkábban egyezik. Rendszerint annál (sokkal) rosszabb, gyengébb és "bónuszként" sok esetben még jóval durvábbak a mellékhatásai is. (Melyek új gyógyszer lévén még nem ismertek széleskörűen.)

3.) Mit kell tenni a cégnek a piacfoglaláshoz? (Tudományos és egyéb) folyóiratokban, médiában először meg kell támadni a már létező gyógyszert.
Általában teszik ezt a korábbi gyógyszer ismert mellékhatásainak felnagyításával, eltorzításával. De lényegében az se baj, ha teljesen hamis cikket jelentetnek meg, majd később helyreigazítanak. Sajnos akadnak olyan tudósok, akik számára van olyan összeg, amelyért képesek a nevüket adni ilyen hamis, lejárató cikkekhez. (Emlékszünk a hydroxycloroquine-t betámadó cikkhez a The Lancet-ben, amit a folyóirat aztán kénytelen volt - persze hetekkel később, mikor már sikerült elhelyezni azt a bizonyos bolhát a fülekben - helyreigazítani, annyira nem volt köszönő viszonyban a valósággal? A célt ekkor is elérték: sok ember - kormány (!) - tényleg elhitte, hogy a Plaquenil méreg...)
Amennyiben a korábbi gyógyszer gyártója nem hagyná annyiban, per esetén is megéri, hiszen filléres összeg nekik egy veszett per a közben realizált nyereséghez képest.
A gyógyszeripari mamutcég tehát célját rendszerint eléri, mert a pletyka hatására megrendül a bizalom a korábbi gyógyszerben, a hétköznapi emberek körében averzió alakult ki: Hiába használták évekig akár saját maguk is gond nélkül, "ne írja fel doktor úr, mert ezt meg ezt olvastam/hallottam róla".

4.) A korábbi gyógyszer gyártója lehet már ettől megijed és visszavonja saját maga a gyógyszer gyártását. (A cég tehát elérte piszkos célját.) Lévén neki kéne akár 5-10 éves eljárással bizonyítania, hogy a gyógyszerrel igen is nincs semmi gond. Ezalatt nem tudja a gyógyszerét értékesíteni, kisebb gyártó pedig egyszerűen csődbe menne, ha fő termékéről van szó.
(Nota bene : Jelenleg Svájcban is tudunk konkrétan pontosan ilyen esetről, sok éve megbízhatóan használt, ismert, az esetek mindössze 2%-ban jelentkező, nem végzetes, csak párhetes kellemetlen mellékhatású rákellenes /életmentő/ gyógyszerről, ahol a gyártó kénytelen volt visszavonni a bevált termékét, mert amerikai nagy gyógyszergyár hamis eredmények és vádak alapján megtámadta. A gyártó írta, hogy mire bebizonyítaná az igazát a bíróságon csődbe menne.)

5.) A cégnek sikerült elérnie a pánikhatást amit így foglalhatunk össze : "Itt az adott betegség és már nem lehet kezelni a meglévő gyógyszerrel, mert "kiderült", hogy többet ártunk vele, mint használunk, úristen mit lehet most tenni, a régi már nem jó, más meg nincs helyette" helyzet. A cég ilyenkor általában még taktikusan kivár pár hetet.

6.) Majd egyik napról a másikra "hirtelen a semmiből" prezentálja a cég megoldást, mégpedig a saját új termékét, mely - mint írtuk- mellesleg a korábbi árának többszörösébe kerül, mert hát "ez annyival jobb", különben sincs más alternatíva...

7.) Rendszerint sokkal később (a cég ekkorra már több milliárdos nyereséget szerez az új "csodaszer" értékesítésből, gyártási jogainak eladásából) kiderül és publikálják - ha publikálni merik, pertől tarva - hogy az új csodaszer hatása (jelentősen) elmarad a korábbi gyógyszerétől.
(De az orvosok számára, aki a mindennapokban ténylegesen használni fogják hamar egyértelmű lesz az új gyógyszer tényleges eredményessége.)

Általában az is kiderül idővel, hogy az új termék mellékhatásai sokkal súlyosabbak a korábbi, megtámadott gyógyszeré.
Ami a helyzetet még tovább tudja súlyosbítani, hogy ez vagy véletlenül alakult így, vagy tervezetten lett ez így.

Például utóbbira példa a magyar dialízis botrány: Akkoriban megjelent nem egy úgy, amerikai gyógyszer a piacon, melyről a MOK kimutatta, hogy mellékhatásként "melleseg" tönkrevágták a páciensek veséjét. Így - minő véletlen - csakhamar meglett a szükséges pácienslétszám a milliárdokért kiépített magyarországi központokhoz, melyek építését kezdetben tévesen, az amerikai - jóval magasabb - lakossági kvótákhoz méretezték, így üzemeltetésük hatalmas anyagi bukással fenyegetett.

Hány és hány ilyen esetről tudni szakmai berkekben...
(Költői kérdés: Hány és hány ilyen esetet hallgat el - mert értesítést kapnak róla - vagy publikál meglehetősen későn a média magát függetlennek és objektívnak nevező része is? Ki tudja miért?)

Language Undefined Tag: remdesivirCOVID-19

Merénylet Nizzában: elemzés

A tegnapi nizzai merénylet kapcsán több rádió és televízió is megkeresett gyorselemzéseket kérve: Tovább olvasok--->

The post Merénylet Nizzában: elemzés appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között?

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A francia konyhából: Far Breton

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A 150 éves köztársaság és Macron beszéde

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Charlie Hebdo-per: kezdődik

Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez. Tovább olvasok--->

The post Charlie Hebdo-per: kezdődik appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Az Egyesült Államok Kína-stratégiájának tündöklése és bukása

Atlantista (Fehér Zoltán) - Fri, 08/21/2020 - 17:13

Kedves Atlantisták!

A COVID-nak köszönhetően ez sokunk számára egy olyan nyár, ami nem is nyár igazából, itt az Egyesült Államokban legalábbis. Ez viszont kedvez az írásnak, így elkészült újabb cikkem, amely a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központjának blogján jelent meg. A cikk bevezetőjében felidézem, hogy Kornai János közgazdász professzor tavalyi Financial Times-cikkében Kína megerősödéséről és a totalitárius diktatúra felé tett hátraarcáról írt. Ebben önkritikusan kifejtette: a nyugati szakértőknek (köztük Kornainak), akik az 1980-as évektől kezdve segítették a kínai gazdasági reformokat, nagy felelősségük van Kína fenyegetéssé válásában: olyan szerepet játszottak ebben, mint Frankenstein a szörny megalkotásában. Én úgy vélem, a nyugati szakértők mellett az Egyesült Államok stratégiája is jelentős szerepet játszott mindebben. A cikkben az Egyesült Államok Kína irányában követett ún. nyitás (engagement) stratégiájának történetét vázolom fel, megállapítva: amíg ez a Nixon elnök által 1972-ben elindított stratégia jól szolgálta az amerikai nemzeti érdekeket a hidegháború alatt (a Szovjetunióval szemben), addig a hidegháború utáni időszakban (az 1990-es években) az amerikai stratégiát a kiegyensúlyozás (balancing) irányába kellett volna elmozdítania Washingtonnak. Ez a fordulat végül a Trump-adminisztráció alatt elindult, de a stratégia módosításának késedelme nagyon súlyos következményekkel járt Amerikára nézve az Egyesült Államok és Kína közötti erőegyensúly tekintetében. Amerika (és a nyugati szakértők) támogatásával Kína több évtized alatt megerősödött, sőt ma már az Egyesült Államok vezető pozícióját is fenyegeti, globális külpolitikai és gazdasági terjeszkedése - azt gondolom - mindenki számára nyilvánvaló. Amerikai szempontból a kiegyensúlyozás stratégiájának nincs alternatívája.

 Zoltan Feher: The Rise and Fall of U.S. Engagement toward China


Categories: Blogroll

A rendőrökkel szembeni erőszakról

Szombat reggel az M1 vendége voltam, a rendőrökkel szembeni erőszak franciaországi jelenségéről beszélgettünk.

The post A rendőrökkel szembeni erőszakról appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Megint eltüntették Dieudonné Youtube-csatornáját (cikkem a TEV számára)

Miközben a gyűlöletkeltő tartalmak ellen fellépő Avia-törvény lényegében elbukott az alkotmánytanácsi kontrollon, kivívva a francia főrabbi haragját, Franciaországban is vannak olyan anyagok, amelyeket elmozdítanak a nagy közösségi platformok. Így járt – egyébként számos fehér felsőbbrendűséget hirdető amerikai aktivista mellett – a híres-hírhedt francia antiszemita humorista, Diedonné M’bala M’bala is. Diedonné Youtube-csatornáját június végén zárta be …

The post Megint eltüntették Dieudonné Youtube-csatornáját (cikkem a TEV számára) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Macron megkapta a várt nagy pofont, áttörtek a zöldek (cikkem a 24.hu-nak)

Alacsony részvétel mellett rendezték meg a koronavírus-járvány miatt elhalasztott önkormányzati választás második fordulóját Franciaországban. Erre nem csupán a nyár és az unalom a magyarázat. Hanem az is, hogy a vereséget beárazó kormányoldal nem kampányolta halálra magát, inkább a „legyünk túl és lépjünk túl” attitűddel indult neki a megméretésnek. Kivétel a Le Havre városában győzelmet arató …

The post Macron megkapta a várt nagy pofont, áttörtek a zöldek (cikkem a 24.hu-nak) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Átveszi-e Kína az USA vezető szerepét a világban? - Elemzésem az Azonnali "Kína-vitájában"

Atlantista (Fehér Zoltán) - Tue, 06/23/2020 - 17:12

Az Azonnali ezúttal Kínáról indított egy vitát, amelyben politikatudósok, diplomaták, közgazdászok, szakújságírók fejtik ki véleményüket vagy osztják meg elemzéseiket a Középső Birodalom jelenlegi helyzetéről és a nemzetközi rendszerben elfoglalható jövőbeli helyéről. Én magam egy elemzéssel kapcsolódtam be a vitába, amelyben arról írok, hogyan alakult ki Kína és az Egyesült Államok jelenlegi versengése és vajon Kína átveheti-e az USÁ-tól a globális hegemón szerepét.

Fehér Zoltán: Átveszi-e Kína az USA vezető szerepét a világban?


Categories: Blogroll

Gyűlölet-ellenes törvény: ellenállt az Alkotmánytanács

Legfontosabb elemeiben elbukott az előzetes normakontrollon a Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett, online gyűlölettel szembeni kormánypárti törvényjavaslat, melynek készüléséről korábban beszámoltunk. A javaslat többek között arra kötelezte volna a szolgáltatókat, hogy az egyértelműen rasszista és antiszemita tartalmakat súlyos bírság terhe mellett 24 órán belül távolítsák el. Mint arról korábban beszámoltunk, a bírói testülethez szenátorok fordultak, …

The post Gyűlölet-ellenes törvény: ellenállt az Alkotmánytanács appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (2. rész)

Cikksorozatunk előző részéből kiderült, hogy a rendőrséggel való elégedetlenség politikai ügy, amely pártpolitikai-ideológiai megoszlás szerint jelenik meg. A radikális baloldal, a baloldal és a radikális jobboldal szavazói nagyobb valószínűséggel elégedetlenek a rendőrséggel, mint a kormánypárt szavazói, illetve a konzervatív jobboldaliak. Ennek ellenére a Macron-adminisztráció nem tud „tisztán”, csak a sajátjainak kommunikálni. Az állam tekintélye mellett …

The post Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (2. rész) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (1. rész)

A George Floyd halála nyomán kialakult amerikai helyzet látszólag átgyűrűzött Franciaországba is, ahol szintén tömegek tüntetnek a rendőrség ellen, és ahol parázs vita alakult ki a rendőrségi rasszizmusról és erőszakról. A lényeg, hogy a vita csak „látszólag az Egyesült Államokból gyűrűzött át”, Franciaországnak ugyanis megvannak a maga hasonló, nagyon is hazai gyártmányú problémái. Ezek éppen …

The post Rasszista és erőszakos-e a francia rendőrség? (1. rész) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

A koronavírus hatása a világpolitikára - elemzésem a Global Security Review és az eCCO Magazin hasábjain

Atlantista (Fehér Zoltán) - Tue, 06/02/2020 - 19:41

 

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy megjelent legfrissebb, angol nyelvű cikkem a koronavírus hatásáról a világpolitikára. A cikk az Azonnalin megjelent magyar nyelvű elemzésemre épít, de annak elméleti részét jobban kibontja. Az írást "Hogyan szabadulhat ki a világ a fogságból? Reálpolitika és együttműködés a COVID-19-szel szemben" címmel párhuzamosan publikálta a nemzetközi politikával foglalkozó Global Security Review, valamint az eCCO Magazin. Ez utóbbi az üzleti kommunikációval foglalkozók szakmai fóruma, amely szoros kapcsolatban áll az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamarával is. Az eCCO Magazinban való megjelenés egyben azt is jelenti, hogy cikkem az első írás, amelyet a New Jersey Városi Egyetem (NJCU) Vitarendezési Intézete (IDR) által most indított "Globális Üzlet és Globális Kapcsolatok - Tudományos Cikkek Tára" publikált. Ezt nagy megtiszteltetésnek tartom és ezúton is köszönöm.

Global Security Review: Realpolitik & Cooperation in the Age of COVID-19 - How can the world escape captivity?

eCCO Magazine: How can the world escape captivity?

NJCU Connecting Bridges and Borders Global Business & Global Affairs Scholarly Depository


Categories: Blogroll

Törvény az online gyűlölet ellen (cikkem a TEV számára)

Elfogadta a francia parlament a Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett, online gyűlölettel szembeni kormánypárti törvényjavaslatot. A német mintára készített csomag legismertebb szabálya, hogy az egyértelműen illegális, gyűlöletre uszító, rasszista tartalmakat súlyos bírság terhe mellett 24 órán belül el kell távolítaniuk a szolgáltatóknak. A szöveg ugyanakkor még nem került kiherdetésre, mert az Alkotmánytanácsnak előbb nyilatkozna kell …

The post Törvény az online gyűlölet ellen (cikkem a TEV számára) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Franciaország lobbija Izrael ügyében (cikkem a TEV.hu-nak)

Franciaország sajtóhírek szerint erőteljesen lobbizik, hogy az Európai Unió keményen riposztoljon, amennyiben Izrael a jelenlegi terveknek – és a Donald Trump-féle tervnek – megfelelően annektálná a Ciszjordánia, illetve Júda és Szamária néven is ismert vitatott státusú területeket. A franciák úgy vélik, az annexió ütközne a nemzetközi joggal. A háttérben ráadásul ott lehet a belpolitika is. …

The post Franciaország lobbija Izrael ügyében (cikkem a TEV.hu-nak) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Pages