Feed aggregator

A kormányzati megszorítások – 4,5 milliárd összesen – a védelem területét is érintik: csak idén 850 millió eurót kell találnia a tárcának. Pierre de Villiers vezérkari főnök nyilvánosan kritizálta emiatt a kormányzati politikát, ám az elnök szárazon és kíméletlenül tette helyre beosztottját.

De Villiers egy parlamenti bizottság előtt rohant ki a pénzügyi megszorítások ellen (a nyomdafestéket nem tűrő résztől most megkímélem az olvasót, de a b-betűs szóra kell gondolni). A megszorítások egyébként konkrétan azt jelentik, hogy a tárca 2017-es költségvetése megmarad – viszont a tárcának kell megtalálnia a forrásokat a külföldi beavatkozások és a Sentinelle-hadművelet túlköltéseire.

Bonyolítja a dolgokat, hogy közben maga Emmanuel Macron jelentette be, 2018-ba növekedni fog a védelmi költségvetés. A védelmi költségvetés jelenleg 32,7 milliárd euró, ez emelkedik jövőre 34,2-re. Ez utóbbi bejelentés összhangban van a választási ígéreteivel – 2025-re szeretné Franciaország elérni, hogy a GDP 2%-át költse védelemre. A bejelentést ugyanakkor Macron egyfajta “helyrerakás” keretében tette meg: ő a főnök, nincs szüksége kioktatásra, az ígéreteit tartani fogja…

Egy vasárnapi interjúban Macron még brutálisabb üzenetet fogalmazott meg: ha az elnök és a vezérkari főnök szemben állnak egymással, akkor a vezérkari főnök megy, mondta. Macron és a vezérkari főnök július 21-én találkoznak az Élysée-ben, a találgatások addig folytatódhatnak de Villiers jövőjével kapcsolatban. A megbízatása jövőre járna le.

Macron választási ígérete volt továbbá a sorkötelezettség – egy egy hónapos szolgálat – visszaállítása a 18-21 évesek számára. Ez évi 2-10 milliárd euró pluszköltséget jelenthet, nem véletlen, hogy a katonák aggódnak az ígéret miatt.

Armées : le bras de fer entre Emmanuel Macron et le chef de l’état-major

Mindenesetre július 14-én a két tisztviselő együtt jelent meg a hagyományos katonai parádén a Champs-Élysée-n. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lesz Macron és a hadsereg viszonyára, mivel egyes katonák úgy érezték, Macron nem egyszerűen helyre rakta, hanem meg is alázta beosztottját.

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 499. Lemondással fenyeget a vezérkari főnök, de ki is rúghatják appeared first on Francia politika.

Hol tart a munka törvénykönyve reformja? Miközben Macron megjárta a G20-as csúcsot, fogadta Merkelt és a német kormányt, és persze parádézott Donald Trumppal, sok minden történt belpolitikai szinten is. Az újabb ígért menekültügyi reformról, az érdekesnek ígérkező adóreformról és a költségvetési megszorításokról már korábban hírt adtam itt a blogon, most jöjjön a munka törvénykönyve!

Emmanuel Macron egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy folytatja a 2016-os munkaügyi reform által megkezdett utat, méghozzá úgy, hogy rendeleti úton nyúl hozzá a szabályozáshoz. És nem a ciklus végén, ahogy Hollande tette. Nem ám, hanem a ciklus elején. Ez természetesen politikailag is racionálisabb, mint egy évvel a választás előtt utcára csődíteni az összes szakszervezetet…

Macron programjában tehát, még egyszer, nem egyszerűen a munka törvénykönyve reformja szerepelt. Azt is ígérte, hogy a szóban forgó reformokat rendeleti úton vezeti majd be, nem a hosszadalmas parlamenti úton. (Persze ehhez be kellett nyújtani egy felhatalmazási törvényjavaslatot, vagyis a parlament teljes kikapcsolása így sem lehetséges. A rendeleteket később ugyancsak a parlament emeli törvényerőre.)

Macronék szándéka, hogy több rugalmasságot adjanak a cégeknek, de egyben biztonságot is a munkavállalóknak. (Csomagban gondolkodnak egyébként, hozzányúlnak a szakképzéshez, a munkanélküli segélyezéshez, a nyugdíjakhoz is.) A L’Express, illetve a France Info a törvényjavaslat kormány elé kerülésekor elég jól összeszedté, hogy melyek a legfontosabb pontok, amelyeket a munka törvénykönyve reformja során Macronék rendezni akarnak, és ezek közül a legszimbolikusabbak a következők:

• Átalakítják a jogforrási hierarchiát. Az ágazati megállapodás nem minden esetben lesz magasabb rendű a céges megállapodásnál. (A munkaidő ügyében ezt már Hollande-ék is meglépték. Ennek a kiterjesztése következik most, ugyanakkor meghatároznák, hogy milyen témákról kötelező ágazati szinten dönteni.)
• Akár a munkaadó is kezdeményezhetne céges szavazást a kollektív megállapodásról (nemcsak a szakszervezetek), legalábbis ez volt Macron ígérete.
• A zaklatásos és diszkriminációs eseteket, a munkaadó súlyos hibáját kivéve legkisebb és legnagyobb kártérítési összegeket is meghatároznak a jogtalan elbocsájtások áldozatainak a munkaügyi perekben.
• Átalakítanák azokat a szempontokat, amelyek alapján a bíróság a nemzetközi cégek elbocsájtásait elemzi.
• Tovább könnyíthetik a vasárnapi munkavégzést.
• Az éjszakai, kockázatos vagy ismétlődő munkákat végző munkavállalók a Hollande-ciklus óta nyugdíjkedvezményt kapnak egy pontrendszer alapján, ezt a rendszert egyszerűsítik.
• Ebben a törvényjavaslatban szerepel egy nem idetartozó, de fontos dolog is: eltolják egy évvel a személyi jövedelemadó forrásadóként levonását (a polgár most a bruttó fizetését kapja, és takarékoskodik az adófizetésig).

Az sem utolsó dolog, hogy a kormánytöbbség nagyon fegyelmezett ebben a kérdésben: a bizottsági szakaszban éppen 0%-ban fogadtak be ellenzéki módosítókat… A felhatalmazási törvénytervezet hamarosan a Szenátus elé kerül, a Nemzetgyűlés már elfogadta.

A reformmal kapcsolatos egyeztetések ettől függetlenül egész nyáron folynak. Így persze még sok minden változhat. Maguk a rendeletek is csak augusztus végén jönnek, s az egész véglegesítésére szeptember végéig kerülhet sor. Úgy tűnik, hogy – egyelőre legalábbis – az egyeztetések érdemiek. Bár a radikális baloldali CGT szakszervezet szeptember 12-ére megmozdulást szervez, a másik radikális szakszervezet, a Force Ouvrière (FO) egyelőre konstruktívnak mutatkozik.

A munkaadók (konkrétan a Medef) viszont azért elégedetlenek, mert szerintük nem megy elég messze a reform. Nyilván ez is változhat, de most ezek a pozíciók, amelyeket osztani kell, hiszen a nyomásgyakorlás létező tárgyalási technika. Az elmúlt napokban szivárogtak olyan hírek (pl. a KKV-kra vonatkozó esetleges új szabályok kapcsán), amelyek arra engednek következtetni, hogy az egyelőre békés szakszervezetek – befolyásukat féltve – akár még fel is idegesíthetik magukat.

Egyébként ahogy a Hollande-reform esetében, a szakszervezetek politikai önérdeke itt is fontos lesz. Érdemes figyelni. Ha a munkavállaló közvetlen szavazáson demokratikusan dönthet, a szakszervezet kihagyásával, könnyű belátni, hogy az a szakszervezetnek nem jó. Lehet, hogy a munkavállalónak jó lehet (ha a titkosság garantált, és nincs megfélemlítve), de hogy a szakszervezetnek rossz, az egészen biztos.

A dolgoknak külön izgalmas pontja, hogy a törvényjavaslatot hivatalból képviselő Muriel Pénicaud munkaügyi miniszterig, a Business France egykori igazgatójáig is elérhet az a nyomozás, amely Macron tavalyi Las Vegas-i utazásának szervezése miatt – illetve a közbeszerzés hiánya miatt – indult.

(Kiemelt kép: egy tavalyi CGT-plakát a munka törvénykönyve akkori reformja ellen)

The post 498. Hol tart a munka törvénykönyve reformja? appeared first on Francia politika.

Trump Párizsban, Trump a július 14-i parádén: mit játszik Macron? Emmanuel Macron az elszigetelődő Trump összekötője akar lenni Európával, egy “híd”. Ezt mondják a francia elnök tanácsadói. Ha ehhez a jó személyes kapcsolat a feltétel, akkor ennek a kiépítése elég jól sikerült Macronnak. Úgy tűnik, a francia elnök megértette az amerikai elnök pszichéjét, és használja a saját céljaira.

Érdekes ez a CNN-cikk, amely arról szól, hogy különböző vezetők hogyan és milyen körülmények között fogadják Trump elnököt. Úgy tűnik, Angela Merkel sok szempontból kivétel, ő másokkal ellentétben nem akarja “meghódítani” az amerikai elnök szívét.

Leszámítva és beszámítva, hogy a CNN nem Trump barátja, így sok jót nem fog írni róla, én is azt gondolom, hogy a pompával, a Trump által annyira szeretett katonai parádéval, a rendkívül szívélyes vendéglátással és a személyes kapocs kialakításával Macron egy nagyon szubtilis manipulációs játékot játszott.

Különösen érdekes fordulat ez annak fényében, hogy a francia külügy, és személyesen Macron is “széttrollkodták” Trump párizsi klímaegyezményből kilépő döntését.

Az elhíresült keménykedős kézfogásos jelenet után a francia elnök ismét kihasználta Trump személyiségének a jellegzetességeit. Őszintén szólva most nagyon szeretnék légy lenni a falon, és látni azt a profilt, amit Macron elnöknek összeállítottak a vendégről – mit érdemes mondani neki, milyen hangsúllyal és keretben, ahhoz, hogy elérd nála, amit akarsz…

Nyilvánvaló, hogy Trumppal máshogy lehet beszélni, mint Putyinnal, és Trumpnak más kellett, mint Putyinnak – látványosan mást is kapott.

Mindenesetre Macron azt ezzel a meghívással mindenképpen elérte, hogy az USA és Trump – a G20 alatt is megfigyelhető – izolációját kicsit, ha máshogy nem, személyes szinten áttörje. Márpedig az efféle személyes jó viszony és bizalom sokszor felülírja a nyers érdekeket. Vagyis később még jól jöhet.

És mit ért el Trump Párizsban? Valószínűleg ugyanazt, amit Macron, a jó személyes kapcsolatot. Ez neki is jól jöhet, látva, hogy mennyire visszafogott a “Trump rajongói klub” kiterjedtsége Európában. De Macronnak ebből egy kicsit több előnye lehet, mert ő – vagyis Franciaország – a kisebb és gyengébb.

(Kiemelt kép: részlet a beágyazott videóból, youtube)

The post 497. Trump Párizsban: mit játszik Macron? appeared first on Francia politika.

Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy “közös európai légi harci rendszert” fejleszt ki a jelenlegi harci repülőgépek hosszú távú lecserélésére – közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal a két ország együttes párizsi kormányülését követően.

“A két partner szeretne kidolgozni egy (erről szóló) közös útitervet 2018 közepéig” – olvasható a közleményben.

“Ez alapvető forradalom, de nem félünk a forradalmaktól, amikor azok békés úton mennek végbe, kidolgozva és megfontolva” – mondta Emmanuel Macron francia államfő az Angela Merkel német kancellárral a francia elnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatóján. “Az a célunk, hogy a harci repülőgépek közös, új generációjával rendelkezzünk”, ellentétben “a jelenlegi generációval, amelyet különböző, részben európai, részben nemzeti vállalatok” gyártanak – tette hozzá.

“Le kell csökkenteni, egyszerűsíteni a dolgokat, hogy sokkal hatékonyabbá váljanak (…) Ezek nagyon nehéz tervek a hadseregeink számára és a kormányaink számára, amelyeket majd exportálni is kell” – hangsúlyozta a francia elnök. Hozzátette: “Az a cél, hogy közös kutatást és fejlesztést indítsunk be és összehangoljuk a témában az exportot”.

A francia hadsereg jelenleg a hazai gyártású Rafale és Dassault vadászgépekkel van felszerelve, míg Németország két harci repülőgéppel rendelkezik, az Eurofighter Typhoonnal és aTornadóval.

Angela Merkel a sajtótájékoztatón “üdvözölte az elképzelést”, s felhívta a figyelmet olyan más projektekre, nevezetesen az Eurodrones-ra, amelyben Franciaország és Németország már most együtt vesz részt a műholdas, a digitális együttműködés és kibervédelem területén.

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a két ország abban is megállapodott, hogy a Tigris helikopterek következő típusának fejlesztésében is együttműködnek, valamint egy közös légvédelmirakéta-programon is együtt dolgoznak.

A francia és a német védelmi miniszter 2017 októberben és decemberben találkozik legközelebb, hogy egyeztessen a közös akcióterv előrehaladásáról.

Angela Merkel német kancellár újságírói kérdésre válaszolva jelezte, nem ellenzi, hogy az eurózónának közös költségvetése és külön pénzügyminisztere legyen.

“Nem vagyok az ellen, hogy az eurózónának legyen költségvetése. (…) Az európai pénzügyminiszterről is beszélhetünk” – mondta a német kancellár, és arra is emlékeztetett, hogy 2012-ben ő maga is javasolta, sikertelenül, hogy az eurózónának legyen egy “kisebb költségvetése”. Ugyanakkor hozzátette, hogy az eurózóna minden “ilyen alapvető fejlesztéséhez” Németországban előzetesen parlamenti felhatalmazásra van szükség.

A kérdés azért merült fel, mert Emmanuel Macron egy csütörtökön megjelent francia lapinterjúban úgy vélte, hogy az eurózóna sok szempontból “nem működik”, és ebből Németország húz hasznot.

Az elnök májusi megválasztása után azt javasolta, hogy az eurózónának legyen külön pénzügyminisztere és közös költségvetése. Angela Merkel akkor óvatosan reagált erre, Berlin attól tart, hogy végül a német adófizetőknek kell állniuk a közös adósságokat. Erre Macron ismét elmondta, hogy nem akarja a nemzeti adósságokat beleöntetni egy közös zsákba.

A francia és a német pénzügyminiszter a két kormány együttes ülésén bemutatott egy útitervet a társasági adók összehangolására is, amelyet az év végéig dolgoznak ki.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Közös német-francia kormányülés: erre jutottak appeared first on Francia politika.

Donald Trump amerikai elnök, aki a francia nemzeti ünnep alkalmából a párizsi Champs-Élysées sugárúton pénteken rendezendő katonai díszszemle vendégeként érkezik Párizsba, előző nap kétoldalú megbeszélést folytat és közös sajtótájékoztatót tart francia kollegájával, Emmanuel Macronnal. A találkozó fő témája a terrorizmus elleni közdelem lesz – tájékoztatott a francia elnöki hivatal.

Másfél hónappal Vlagyimir Putyin orosz elnök szimbolikus látogatása után, akit a versailles-i kastélyban fogadott, Emmanuel Macron a személyes kapcsolatok erősebbre fűzésének szándékával hívta meg Donald Trumpot a francia nemzeti ünnepre. A hagyományos katonai díszszemlének az amerikai hadsereg lesz az egyik főszereplője abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok száz évvel ezelőtt lépett be az első világháborúba.

Az amerikai elnök hivatalos programja már csütörtökön megkezdődik Párizsban, ahol délelőtt az amerikai katonákkal, majd civilekkel találkozik. Emmanuel Macron a háborús katonai vezetők sírhelyénél, a Invalidusokban fogadja őt, mielőtt kétoldalú megbeszélését folytatnak a francia elnöki hivatalban, az Élysée-palotában. A találkozón, amely után közös sajtótájékoztatót is tartanak, elsősorban a két ország prioritásának számító terrorizmus elleni küzdelmet, valamint az iraki és a szíriai helyzetet vitatja meg a két ország vezetője.

A nap az Eiffel-torony nagy presztízsű Michelin-csillagos, Jules Verne éttermében zárul, ahol Emmanuel Macron feleségével, Brigitte-tel látja vendégül Donald Trumpot és feleségét, Melaniát. A francia elnökség a látogatás diplomáciai jelentőségére helyezi a hangsúlyt. Emmanuel Macron nem szeretne szakítani az Egyesült Államokkal, miután Franciaországnak nem érdeke elszigetelni Washingtont, és szeretné megerősíteni a két szövetséges ország közötti történelmi múltú kapcsolatokat.

Christophe Castaner kormányszóvivő szerint Párizs “kezet nyújt” az amerikai elnöknek és a kiszámíthatatlannak tartott Trumpot megpróbálja “visszaterelni a (nemzetközi) körbe”.

Francia értékelések szerint a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20 csoport hamburgi csúcsértekezletén a francia elnök szándékosan baráti gesztusokat tett amerikai kollégája irányába, ami egyértelmű ellentétben állt a többi európai vezető, köztük Angela Merkel német kancellár fellépésével, aki nagyon kritikusnak mutatkozott Donald Trumppal szemben. Emmanuel Macron nem titkolt célja, hogy megpróbálja Donald Trumpot rábírni arra, hogy az Egyesült Államok visszatérjen a párizsi klímaegyezmény keretei közé.

Csütörtökön egyébként diplomáciai csúcsforgalom van Párizsban. Délelőtt a francia és a német kormány tart együttes ülést, amely Angela Merkel német kancellár és Emmnauel Macron közös sajtótájékoztatójával zárul, néhány órával a Macron-Trump megbeszélés előtt.

Franciaországban – ellentétben Nagy-Britanniával – Donald Trump meghívása nem váltott ki vitát, s az amerikai elnök látogatásának hírére nem sokan reagáltak a politikusok részéről. Egyedül a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon jelezte, hogy nem látja szívesen Donald Trumpot Párizsban, Yannick Jadot zöld párti politikus pedig azért bírálta a francia elnököt, hogy “méltatlan szimbolikus jutalomban” részesíti amerikai kollégáját, amiért hátat fordított az emberiségnek és az éghajlatváltozásnak.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Erről tárgyal Macron és Trump Párizsban appeared first on Francia politika.

Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint Franciaország eddig nem állt a helyzet magaslatán a migráció kezelésében, ezért a szerdán bemutatott új akcióterv alapján a kormány javítani kívánja a menedékkérők helyzetét, s felgyorsítani azok kiutasítását, akik nem jogosultak menekültstátuszra.

A menedékjogra jogosult menekülteknek “példamutatással tartozunk” – fogalmazott a kormányülést követő szerdai sajtótájékoztatóján a kormányfő Franciaország befogadási hagyományára hivatkozva. Jelezte, hogy jövőre 4 ezer, 2019-ben pedig 3500 szálláshelyet ad át a kormány a menedékkérők számára, s ezen felül 5 ezer új átmeneti befogadóhelyet is biztosít a menekültstátusszal már rendelkező külföldieknek addig, amíg nem találnak lakást. A kormányfő azt is elmondta, hogy létrejön egy tárcaközi delegáció, amely a menekültek integrációját fogja segíteni.

A miniszterelnök bejelentette, hogy várhatóan már szeptemberben a nemzetgyűlés elé terjeszti a kormány az erről szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a menedékkérők elhelyezésének javítása mellett “jelentősen” csökkenni fog a menedékkérelmek elbírálása ideje, a jelenlegi 14-ről 6 hónapra.

Becslések szerint a helyhiány miatt a menedékkérők jelenleg mintegy negyven százaléka az utcán vagy illegális sátortáborokban élve várja meg, hogy a kérelméről döntsenek a hatóságok.

Edouard Philippe világossá tette, hogy az új francia kormány megkülönbözteti a gazdasági migránsokat azoktól, akik menedéket keresnek Franciaországban, és következetesen kíván fellépni azokkal szemben, akik nem jogosultak menekültstátuszra. Őket a kérelmük elutasítása után ezentúl “szisztematikusan” el fogják távolítani az ország területéről – hangsúlyozta a miniszterelnök.

“2016-ban az országban szabálytalan helyzetben lévő és emiatt előállított 91 ezer külföldi közül csak 31 ezren kapták meg a kiutasítási határozatot arról, hogy el kell hagyniuk Franciaországot, és kevesebb mint 25 ezren mentek el ténylegesen, ezek a számok nem kielégítők” – mondta a miniszterelnök.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post 2015 után újabb menekültügyi reformot ígér a francia kormány appeared first on Francia politika.

A miniszterelnök múlt heti nemzetgyűlési beszéde arra engedett következtetni, hogy bizonyos adóreformok Emmanuel Macron ígéretével ellentétben nem valósulnak meg azonnal, hanem a ciklus későbbi részében kerül rájuk sor. Szerda reggelre megfordult a dolog. Lesz 2018-as adóreform, a kérdés már csak az, miből.

Édouard Philippe miniszterelnök ma reggel a Les Échos nevű gazdasági napilapban beszélt az ezzel kapcsolatos kormányzati tervekről. Mint mondta, a ciklus teljességére tervezett 20 milliárdnyi adócsökkentésből 11 milliárdot már jövőre hatályba léptetnek. (Ez a GDP 0,6%-a a kormányzat számításai szerint.) Az interjúból kiderül, hogy a Macron által ígért 50 milliárdos beruházási csomag sem került le a naprendről (de pontos dátum és ütemterv nem hangzik el).

Philippe bejelentése szerint egy 3 milliárdos csomaggal megkezdik a lakhatási adó átalakítását, amely az elnök szándékai szerint a ciklus végére múló emlék maradna a háztartások 80%-a számára. Ez kedvező dolog az alacsony jövedelműeknek. Ahogy bizonyos munkavállalói járulékok várható eltörlése és csökkentése is nekik lesz jó jövőre. Ugyanakkor ezt a járulékcsökkenést részben ellensúlyozza, hogy emelkedik a CSG, az általános szociális hozzájárulás mértéke. Ezt nemcsak a magánszektor munkavállalói fizetik, hanem köztisztviselők és nyugdíjasok is, szinte minden jövedelem. Mivel ők a szóban forgó járulékokat nem, vagy máshogy fizetik, nekik kompenzációs intézkedéseket ígér a kormány.

Átalakul a vagyonadó is (ISF). Ezt az adófajtát teljes egészében átalakítják jövőre, csak az ingatlanvagyonra vonatkozik majd (magyarul ingatlanadó lesz belőle). Összességében ez 3 milliárdot hagy – ezúttal – a jobban keresőknél, hiszen a vagyonadót az 1,3 millió eurónál többet érő vagyonnal rendelkezők fizetik. Ugyancsak a vagyonosabbaknak kedvez – és a kevésbé vagyonosoknak okoz nagyobb nehézséget – hogy a megtakarításokból származó hasznok adózását átalakítják, egykulcsossá teszik (30% a cél). Azt még nem látom át, hogy utóbbi esetleg összefügg-e azzal, hogy a kiskeresetűek megtakarítási hajlandóságát akarják csökkenteni, és a növekedést pörgetni, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében bele akarnak nyúlni a mintegy 12 000 milliárdnyi francia megtakarítás mézesbödönébe.

A kormány tartja az előző kabinet ígéretét, hogy a vállalati nyereségadót leviszi az európai átlag szintjére, azaz 25%-ra a ciklus végére, 2022-re.

Források szerint bár Macron gyors lépéseket ígért a kampányban, az adóreform naptárja bizonytalan. Bizonytalan, már csak az elszálló hiány miatt is (erről, és a következő megszorításokról itt írtam). Mint arról egy korábbi posztban beszámoltam, van, aki szerint a népszerűségi adatok romlása is arra ösztönzi az elnököt, hogy tartsa az eredeti menetrendet. (Én ebben visszafogottan szkeptikus vagyok, mert ennek nem most van itt az ideje. Bár igaz az, hogy az egyszer elvesztett bizalmat nehéz visszaszerezni.)

Egyébként ahhoz, hogy az idén 3% alá csússzon a hiány, 4,5 milliárd eurót kell találniuk a minisztériumoknak. A pontos részletek ezekben az órákban derülnek ki.

Ahogy a mai elemzéseket hallgattam, az adóreform kapcsán az érdekel mindenkit, hogy miből fogják finanszírozni. A napokban a gazdasági miniszter azt mondta, érkezik egy 10 milliárd euró értékű privatizációs csomag is. Persze konkrétumot sem ő, sem a kormányfő nem mondott arról, hogy mikor és milyen vállalatoktól, vagy tulajdonrészeitől óhajt megszabadulni az állam. A kormányfő mindenesetre inflációkövető, status quo-t tartó költségvetést ígért jövőre.

Biztos lesznek még bejelentések, de izgalmas költségvetési vita lesz, az biztos. Szűk a mozgástér!

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 496. Most éppen itt tart az adóreform (de hogy hol lesz holnap?) appeared first on Francia politika.

Pár napja én magam mondtam, hogy nem számít Macron népszerűsége, mert hamarosan romolhat, mielőtt javul. Vagyis az elnök népszerűségét a ciklus végén kell nézni. És akkor sem az elégedettségi számokat, hanem az első fordulós szavazati arányra vonatkozó adatokat, mert abból tudjuk meg, mekkora az újraválasztásának az esélye. Viszont van egy friss adatom, amit azért megemlítek, mert illusztrációnak érdekes.

A Paris Match-nak készült Ifop-Fiducial mérésekben Macron az előző hónapban hat pontot veszített, ebben a hónapban pedig négyet. Ez két hónap alatt tíz pont. Nyilván: éppen kifulladóban van az újdonság, vége a mézesheteknek. Meg az esés persze lehet annak a következménye is, hogy Macron nem csökkentette az elvárásokat a hivatalba lépése után. Ami bizony komoly politikai hiba.

Az adatokat bemutató cikk utal is arra, hogy nem értékelte a közvélemény azokat a döntéseket, amelyek arra utaltak, hogy bizonyos választási ígéretek csak a ciklus végén valósulhatnak meg – s Macron ezekre reagált néhány meglepő, 180 fokos fordulatot jelentő döntésével.

Tényleg volt egy kis kakofónia itt az elmúlt napokban. Össze-vissza jelentgették be, hogy mikor lesz vagy nem lesz adóreform (bizonyos elemeket el akartak tolni 2018 utánra, vagy még későbbre).

Ma reggel a miniszterelnök – saját magának is ellentmondva – egy lapinterjúban végül azt mondta, hogy 2018-tól lesz adóreform. Politikailag ez azért érdekes, mert állítólag Macron gyakorlatilag felülbírálta a miniszterelnök múlt heti bejelentéseit, amit egyesek igencsak megalázó dolognak vélnek a kormányfővel szemben.

De erről, meg az adóreformról majd egy másik cikkben…

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 495. Mégis, még egy szó az elnöki népszerűségről… appeared first on Francia politika.

Ingyenes koncertekkel várja az érdeklődőket szombaton a budapesti Francia Intézet, amely idén is utcabált rendez a július 14-ei francia nemzeti ünnep alkalmából.

Az ingyenes programot Szeder, a fiatal énekes-gitáros-dalszerző koncertje nyitja meg, amelyen francia nyelvű sanzonok is felcsendülnek. “A Reggeli dallal ismertté vált előadó sajátos humorával, szókimondó, őszinte szövegeivel lopta be magát a rajongók szívébe. Zenekara 2016-ra nyerte el mai formáját, és alakította ki saját hangzásvilágát” – olvasható a Francia Intézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Mint írják, Szeder franciás koncertjét a Strasbourgban verbuválódott Les Garcons Trottoirs előadása követi, akik szintén új albummal érkeznek a Francia Intézet elé. A Paul d’Amour (gitár, ének), Jean-René Mourot (tangóharmonika, trombita, zongora, ének), Marc-Antoine Schmitt (bőgő, basszusgitár, ének) és Fred Villard (dob, ütőhangszerek, ének) alkotta négyes legújabb albumát a zenei stílusok sokfélesége jellemzi, miközben az egyszerre vicces és érzelmes alaphangvétel változatlan maradt. A romantikus balladákat, szvinget, rockosabb számokat játszó banda bulijai során is érdemes a dalok szövegére figyelni – áll a közleményben.

Mint írják, az estet idén TMX, a méltán híres Kollektíva zenei sorozat és a Sticky Beats diszkómárka sztárja zárja francia fűszerezésű elektronikával.

A Budapesti Francia Intézet Fő utcai épületének 25. születésnapja alkalmából a szervezők különleges dekorációval készülnek.

(Szöveg: MTI)

The post Szombaton július 14-i utcabál a Francia Intézetnél appeared first on Francia politika.

Megkezdte a francia nemzetgyűlés hétfőn annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a kormány rendeletekben módosíthatja a munkatörvénykönyvét.

A munkajogi reform Emmanuel Macron államfő egyik legfőbb választási ígérete a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére. A tervezetet a radikális baloldali ellenzék és a szakszervezetek – amelyekkel már június elején megkezdődtek az egyeztetések – egy része élesen bírálta.

A két nagy radikális szakszervezet, a CGT és az FO szeptember 12-re hirdetett tüntetést, amelyhez a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt is csatlakozott.

Az elnök pártja, a nemzetgyűlésben abszolút többséggel rendelkező Köztársaság lendületben és politikai szövetségese, a centrista Modem, valamint a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak is támogatják a reformot. Ez utóbbiak szerint a javaslat “globálisan jó irányban halad”.

A radikális baloldal viszont sem a reform tartalmát, sem a rendeleti formát nem támogatja.

“Mobilizációra szólítunk fel ez ellen a valóságos antidemokratikus erőfitogtatás és a fizetésből élők jogainak felszámolása ellen” – mondta hétfőn Pierre Dharréville kommunista képviselő.

A munkajogi reform átírná az ágazatokon és a vállalatokon belüli megállapodások szabályozását, összevonná a cégeken belüli munkavállalói képviseleteket, megkönnyítené az elbocsátások feltételeit és maximalizálná a végkielégítéseket.

A rendeleti szabályozást lehetővé tevő törvénytervezet kilenc cikkelyből áll. Ehhez négyszáz módosító javaslat érkezett, amelynek háromnegyedét a baloldal nyújtotta be. A tervezetről egész héten vitáznak a képviselők, s elképzelhető, hogy a vita a jövő héten is folytatódik.

A kormány a rendeleti megoldást azért választotta, hogy felgyorsítsa az eljárást, különben a munkajogi reformot hosszú hónapokon át többszöri olvasatban vitatná meg a nemzetgyűlés és a szenátus.

A rendeleti szabályozásról szóló törvénytervezetet a szenátus július 24-én kezdi megvitatni, a végleges elfogadás augusztus végén várható. A munkajog reformjáról, azaz a rendeletek tartalmáról közben a munkaügyi miniszter július 20-ig, majd augusztus 20. és szeptember 20. között 48 alkalommal egyeztet a szakszervezetekkel.

A rendeleteket a kormány a szeptember 20-i ülésén tervezi elfogadni, a parlamenti ratifikáció szeptember végén, október elején, a költségvetési vita előtt várható.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Macronék készülnek a rendeleti kormányzásra, a radikális baloldal ellenzi appeared first on Francia politika.

Az uniós védelmi politika áll a csütörtöki francia-német közös kormányülés középpontjában, amelyet Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár vezetésével tartanak Párizsban – közölte hétfőn a francia elnöki hivatal.

A tájékoztatás szerint Párizs és Berlin elsősorban a két ország egységére akarja ismételten ráirányítani a figyelmet az immár 19. közös kormányüléssel, amelyen a vezetőkön és a külügyminisztereken kívül a védelmi, a belügyi és a munkaügyi tárca vezetői vesznek részt.

A közös munkaebéd előtt a minisztériumi vezetők párokban fognak dolgozni az illetékességi körükbe eső projektek kidolgozásán.

A két kormány együttes ülésének legfőbb kérdése a védelmi és a biztonságpolitika lesz, elsősorban a terrorizmus elleni harc függvényében. A francia elnök várhatóan felkéri a német kancellárt, hogy járuljon hozzá a Száhel-övezet országainak támogatásához, ahogy azt a térség országainak júniusi bamakói csúcstalálkozóján is megtette.

Párizs azt szeretné, ha a régió országai kialakítanának egy hadsereget a dzsihadisták elleni harcokhoz, amellyel párhuzamosan a Száhel-övezet fejlesztésére pénzügyi alapot hozna létre Franciaország, számítva Németország anyagi támogatására is.

Miután az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői június 22-én megerősítették, hogy létrehoznak egy közös európai védelmi alapot, illetve összehangolják és megerősítik a tagországok közötti strukturális katonai együttműködést, a francia kormány csütörtökön már konkrét együttműködési projekteket szeretne bejelenteni.

“Minisztériumonként akcióterveket fogunk készíteni, egyértelmű projektekkel, nagy általános nyilatkozatok helyett” – fogalmazott egy francia elnökségi forrás.

A párizsi találkozó napirendjén szerepel még a kulturális cserék kérdése és a német nyelv tanításának fejlesztése a francia iskolákban, valamint a technológiai együttműködés kiszélesítése az energetikai átmenetben. A migrációs helyzet és a menekültek befogadása viszont nem témája a 19. francia-német közös kormányülésnek.

(Szöveg: MTI)

The post Csütörtökön közös német-francia kormányülés Párizsban appeared first on Francia politika.

Rekordmennyiségű, óránként 49 milliméternyi eső esett vasárnap este Párizsban, a kánikulát kisöprő viharok során – közölte hétfőn a francia meteorológiai szolgálat.

Néhány óra alatt a júliusban átlagosan három heti esőnek megfelelő mennyiségű víz zúdult a francia fővárosra.

Az özönvízszerűen érkező eső miatt közel húsz metrómegállót le kellett zárni, miután a síneket és a peronokat is elöntötte a víz. A közlekedés hétfő délre állt helyre a teljes hálózaton.

A közösségi oldalakra hétfő virradóra felkerült fotókon vízeséssé formálódó lépcsők láthatók, amelyek aljában a metróhálózat alkalmazottai a vízben sétálnak, a plafonról pedig mindenhol csöpög a víz. A megállók mérései szerint vasárnap este összesen 68 milliméter eső esett.

A Météo France tájékoztatása szerint a vasárnapihoz hasonló hatalmas eső utoljára 1995. július 2-án volt Párizsban, akkor egy óra alatt 47 milliméter víz zúdult a városra.

A vasárnap este egymást követő viharok során a párizsi tűzoltók 1700 segélyhívást kaptak és 87 helyre kellett kivonulniuk.

(Szöveg: MTI, kép: youtube.com, részlet a beágyazott videóból)

The post Elöntötte az eső Párizst (videó!) appeared first on Francia politika.

“89 éves korában elhunyt Simone Veil, az Európai Parlament volt elnöke, Valéry Giscard d’Estaing volt egészségügyi minisztere. Az ő nevéhez fűződik a művi terhességmegszakítás legálissá tétele – a Veil-törvényt azóta is mindenki így nevezi. A holokauszttúlélő Veilt – a nagy államnőt, aki Macron elnök bejelentése alapján a Panthéonban nyugszik majd – gyászolja a francia zsidó közösség is.

Simone Veil azon kevés francia politikusok közé tartozik, akiknek a nevét mai napig őrzi egy törvény. A Veil-törvényről több mint 40 évvel az elfogadása után is mindenki tudja, hogy az abortusz legalizálásáról szóló szövegről van szó, melyet a Giscard elnöksége alatti, Jacques Chirac vezette első jobboldali kabinet fogadtatott el. Igaz, a törvény csak a baloldal szavazatainak segítségével ment át (a vita hevében volt, hogy a deportált Veilt Hitlerhez hasonlították). Veil egyébként 1993 és 1995 között ismét betöltötte az egészségügyi miniszteri posztot Édouard Balladur jobboldali kormányában.”

A cikkem folytatása a TEV oldalán olvasható.

(Kiemelt kép forrása: Wikipedia)

The post 494. Még egyszer Simone Veilről appeared first on Francia politika.

Véget ért a szélbalos tüntetésekkel és brutális rombolással tarkított G20-as csúcs Hamburgban. Németországban már meg is indult az értelmezési verseny, hogy ki a felelős (értsd: hibás) azért, hogy a városban elszabadult a pokol. Trump amerikai elnök közben izolálódni látszik a nemzetközi színtéren. Ugyanakkor sikerült Vlagyimir Putyinnal kialkudnia egy – sokadik – szíriai tűzszünetet.

A G20-as csúcs zárónyilatkozatában is látszik az izolálódás. 19 résztvevő a klímaharc mellett tette le a voksát, de rögzítették, hogy az Egyesült Államoknak különvéleménye van. Hasonlóan, benne maradt a szövegben a protekcionizmus elleni küzdelem. Ugyanakkor a “legitim piacvédelmi eszközök” használhatóságáról is szó van, ami szintén utal arra, hogy az Egyesült Államok kevés szövetségessel áll a kérdésben.

Ha már protekcionizmus és szabadkereskedelem: menet közben bejelentették a CETA, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény idei részleges és ideiglenes hatályba lépését, és az EU-Japán szabadkereskedelmi egyezmény ügyében tett előrelépéseket is.

Ráadásul az elmúlt órák amerikai sajtóját olvasva a republikánus politikusok sem elégedettek a G20-as csúcs, és különösen a Trump-Putyin találkozó eredményeivel. (Egy felvetett közös kibervédelmi kezdeményezésből Trumpnak máris vissza kellett egy kicsit lépnie.) Ezért soha nem volt olyan fontos Trumpnak, hogy kézben tartsa a republikánus bázist, amely a pártelittel szemben az elnöki székig repítette. Vagyis könnyen lehet, hogy belpolitikai szempontból még sikeres is lehet ez a G20-as csúcs Trumpnak, ha a szabadkereskedelem-ellenes bázisának ügyesen tálalja, mire jutott. Ennek a bázisnak nem számít az sem, hogy milyen Trump nemzetközi megítélése, ha megkapja, amit Trump ígért. És igen, egyelőre úgy tűnik, megkapja.

Emmanuel Macron ismét szimbolikusat lépett, amikor 2017. december 12-ére újabb klímacsúcsot hívott össze. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak, hogy a kutya ugat, a karaván halad. Franciaország ismét azt jelzi ezzel, hogy a Trump által hagyott diplomáciai űrbe be fog nyomulni. Izgalmas kérdés, hogy július 14-én mire jut Macron Trumppal. Vajon betagozódik-e Trump “Macron alá”, vagy esetleg megpróbál erőt demonstrálni vele szemben? (Emlékezzünk a legutóbbi kézfogásos játékukra, amikor Macron játszott erődemonstrálósat!) Ebből a szempontból van párhuzam a Putyin-Trump találkozóval, ahol Trump nem keménykedett az orosz elnökkel. De mi lesz a franciával?

Az elemzésem első verzióját a Civil Rádió adásában mondtam el ma reggel:

(Kiemelt kép: pixabay.com)

The post 493. G20-as csúcs, Trump és Macron: értékelésem appeared first on Francia politika.

Törvénytelen előnyszerzés gyanújával eljárás indított pénteken a párizsi ügyészség annak a Las Vegasban tavaly rendezett elektronikai szalon francia promóciós gálájának szervezése ügyében, amelyen az akkori szocialista kormány gazdasági minisztereként Las Vegasba látogató Emmanuel Macron jelenlegi államfő is részt vett.

Az ügyészség független vizsgálóbírókat bízott meg az ismeretlen tettes ellen indított eljárás lefolytatásával.

A Le Canard enchaîné című szatirikus lap egyik leleplező cikke nyomán még márciusban indított előzetes vizsgálatot a párizsi ügyészség az ügyben, amelynek keretében a korrupcióellenes hivatal nyomozói júniusban házkutatást tartottak a Havas PR-ügynökségnél és a Business France állami ügynökségnél, amelyek közbeszerzési pályázat kiírása nélkül szervezték meg 2016 januárban a Las Vegas-i gálát.

A 380 ezer euróba kerülő estre több mint több mint ötszáz személyiség és francia vállalatvezető volt hivatalos, a beszédet Emmanuel Macron tartotta.

A hatályos törvények szerint egy állami ügynökségnek 200 ezer euró feletti rendezvény megszervezésére közbeszerzési pályázatot kell kiírnia.

Az estet szervező Business France nevű állami ügynökség – amely a francia vállalatok nemzetközi fejlesztéseiért felelős – tavasszal elismerte, hogy közbeszerzési pályázat kiírása nélkül a Havas PR-ügynökséget kérte fel a gála megszervezésére, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a miniszterek és kabinetjeik nem vesznek részt a beszerzési pályázataikban, azaz a Business és a Havas közötti szerződéses viszonyba nem szólnak bele.

A Buisness France akkori igazgatóját, Muriel Pénicaud-t azóta munkaügyi miniszternek nevezte ki Emmanuel Macron.

“Nem lett volna értelme emiatt lemondást terveznem, hiszen én magam hívtam fel a figyelmet az eljárási hibára, én kértem a független vizsgálatot, amelyet az én kérésemre indított el a pénzügyi felügyelet” – mondta a tárcavezető első lapinterjújában június 25-én arra az újságírói kérdésére, hogy nem merült-e fel a miniszter lemondása, amikor a nemzetgyűlési választásokat követően az államfő átalakította a kormányt.

A Libération című napilap szerint a 2016 júliusában készült könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy “sem megrendelés, sem árajánlat, sem aláírt szerződés, sem számla” nem kapcsolható a gálaesthez.

Muriel Pénicaud-t azzal is gyanúsítják, hogy a szabálytalanságot megállapító jelentést késve és csak részleteiben mutatta be az igazgatótanácsnak.

Az ügyészségi eljárás nyomán elképzelhető, hogy meggyanúsítják a minisztert, s a vizsgálat a gazdasági minisztérium volt munkatársainak szerepére is kiterjed. Az ügy márciusi kirobbanásakor Michel Sapin akkori gazdasági miniszter jelezte, hogy a gazdasági tárca nem felelős a történtekért, s a Buisness France-ra hárította a felelősséget.

A Havas PR-cég azt állítja, hogy nem követett el szabálytalanságot, álláspontja szerint a Business France-szal 2015 elején aláírt keretszerződés lehetőséget adott a gála megszervezésére közbeszerzési pályázat kiírása nélkül.

(Szöveg: MTI, kép: Élysée)

The post Nyomoznak egy tavalyi amerikai Macron-út miatt appeared first on Francia politika.

A francia államfő bejelentette szombaton, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének lezárása után tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Macron újabb klímacsúcsot hív össze decemberre appeared first on Francia politika.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap arra kérte az Európai Uniót, hogy a kontinensen fizettesse meg a rájuk eső méltányos adót az olyan amerikai internetes óriáscégekkel, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook.

“Most jövök a G20-csoport találkozójáról Hamburgból, és megmondhatom, hogy a mai világ nem a gyengéknek való” – fogalmazott a tárcavezető a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban egy gazdasági fórumon.

“Amikor Putyin, Trump és Erdogan áll velünk szemben, itt az idő, hogy Európa magához térjen, hogy megvédje az érdekeit, hogy megfizettesse azt a adót a Google-lal, az Amazonnal, a Facebookkal, amellyel az európai adófizetőknek tartoznak” – tette hozzá Bruno Le Maire a hallgatóság tapsvihara közepette.

A többségében amerikai internetes nagyvállalatok, mint a Google, az Apple, a Facebook vagy az Amazon különböző pénzügyi megoldásokkal törekszik adóoptimalizálásra, azaz arra, hogy minél kevesebb adót fizessen egy-egy országban.

Franciaországban a Google évek óta nyomás alatt áll, a hatóságok 1,115 milliárd euró adótartozást próbálnak behajtani a cégen. Egy hónappal ezelőtt azonban a párizsi közigazgatási bíróság jelentéstevője szakvéleményében a Google-nak adott igazat azzal, hogy úgy vélte: nem kötelezhető adóhátralék befizetésére Franciaországban az amerikai vállalat. Az ítéletet a bíróság július végén mondja ki.

Május elején Olaszországnak sikerült megállapodnia a Google-lal. Ott 306 millió eurót fizet a nyeresége után Írországban adódó cég a 2009 és 2013 közötti időszakra visszamenőleg az államnak. Június végén pedig az Európai Bizottság rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra az uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Franciaország: fizessenek az amerikai techóriások! appeared first on Francia politika.

Mivel töltse a Francia-szakértő a hétvégéjét és a pihenőnapját, ha nem azzal, hogy dokumentumfilmet néz – Emmanuel Macronról! Méghozzá egy egész jót. A politikai dokumentumfilm egyébként a francia televíziózás egyik legizgalmasabb és leghasznosabb műfaja.

A francia tévések (ideértve a közcsatornákat) egyáltalán nem félnek alaposan nekimenni akár kortárs témáknak, kampányoknak, politikusoknak sem. Általában alaposan, mélyen végignéznek egy-egy témát, elsősorban a megértés céljával. Ritka, hogy valami botrányosat találnak, viszont a megértést igenis elősegítik.

A TF1-csatorna bábáskodása mellett készítette Yann L’Hénoret a szóban forgó filmet (Emmanuel Macron: les coulisses d’une victoire). A munkát angol felirattal a Netflixen Magyarországon is meg tudjátok nézni, én is ott tettem (mindig a legális hozzáférés híve voltam és az is maradok, még ha ez azzal is jár, hogy időnként ingyenreklámot csinálok itt egyes szolgáltatásoknak ).

A dokumentumfilm végigkíséri a Macron-kampányt a kezdetektől a győzelemig, ráadásul számos belső kampánymegbeszélésről is képet ad.

Nem akarom a poént lelőni, nem akarok mindent elmondani, hátha valaki kedvet kap. De azért pár érdekességet kiemelek, melyek fontosak lehetnek a Macron-jelenség megértéséhez:

• Macron felesége, Brigitte szinte tényleg mindenhol ott van, és tényleg beleszól abba, hogy egy-egy beszéd milyen lesz, mit tartalmaz.
• Macron egy-egy szereplésről gyakran jön ki azzal, hogy milyen volt, min kell javítani és min kell változtatni. A tanácsadói által előkészített paneleket – ha egyetért velük és illenek a stratégiai irányba – profin képes kamerák előtt elmondani. Viszont maga is részt vesz a stratégia és a kommunikáció kialakításában, és ha kell, a csapatát képes leteremteni, irányítani. A kampánycsapat és a munka fiatalos és nagyon jó hangulatú volt, viszont érződik Macron autoritása is.
• És ami a legizgalmasabb volt nekem a dokumentumfilm egészében, mert magyarázza, hogy Manuel Valls volt miniszterelnök miért kapott hatalmas pofont Macronéktól: a filmből kiderül, mert Macron kimondja, hogy árulónak tartja Valls-t, és úgy hiszi, ő volt az, aki végül teljesen ledarálta Hollande elnöki újrázási esélyeit. (Igaz az, hogy a Hollande visszalépése előtti időszakban Valls szinte kampányt indított az elnök személye ellen… .) A lényeg, hogy Macron személyes véleménye lehet egyféle magyarázat arra, hogy – a taktikai megfontolásokon túl – miért nem fogadták szeretettel a távozó kormányfőt az En Marche soraiban.

The post 492. Emmanuel Macron: Behind the Rise (dokumentumfilm Macronról) appeared first on Francia politika.

Milyen elnök Emmanuel Macron konzervatív szemmel?

Ezt akartam megtudni, ezért hívtam Ablonczy Bálintot, a Heti Válasz rovatvezetőjét, a Kommentár főszerkesztőjét a Franciapolitika adásába. Elnöki szerepekről, reformokról, a republikánusok és a Nemzeti Front jövőjéről is szót ejtettünk.

Fogadjátok szeretettel!

The post 491. Macron konzervatív szemmel: Ablonczy Bálint a Franciapolitikában appeared first on Francia politika.