Diplomáciai manőverek az amerikai-dél-afrikai kapcsolatokban
Új fejezet nyílhat a feszültségekkel terhelt amerikai–dél-afrikai kapcsolatokban, miután
Pretoriában bejelentették: az apartheid rendszer békés felszámolásának egykori kulcsfiguráját, Roelf Meyert nevezték ki az ország új washingtoni nagykövetének. A rendkívüli diplomáciai váltásra egy példátlan diplomáciai botrány és az azt követő amerikai kiutasítás miatt volt
szükség. Diplomáciai vihar egy BBC-interjú után: A hirtelen nagykövetcsere közvetlen előzménye a korábbi dél-afrikai misszióvezető, Ebrahim Rasool botrányba fulladt távozása. Az Egyesült Államok kormánya azt követően minősítette persona non gratának és utasította ki Rasoolt az országból, hogy a diplomata a BBC Newshour című műsorában nyíltan és élesen bírálta az amerikai elnök politikáját. Az interjú során Rasool egyenesen rasszistának nevezte Donald Trumpot, ami azonnali és drasztikus diplomáciai válaszlépést vont maga után Washington részéről. A nagykövet személye körüli konfliktus azonban csak a felszín: Washington és Pretoria viszonya az elmúlt években alapjaiban romlott meg. A Trump-adminisztráció több nemzetközi fórumon is éles kritikával illette a dél-afrikai jogi berendezkedést és a kormányzat intézkedéseit. Az amerikai bírálatok középpontjában egy súlyos állítás áll: Washington szerint a jelenlegi dél-afrikai jogrendszerben több rassz alapú törvény és gazdasági szabályozás van érvényben, mint magának a faji elkülönítésre épülő apartheid rendszernek az idején. Ezek a kölcsönös vádaskodások és politikai viták történelmi mélypontra süllyesztették a két ország
viszonyát.
Börtönbüntetésre ítélték a dél-afrikai ellenzék legbefolyásosabb alakját
Öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Julius Malemát, a dél-afrikai ellenzék egyik
legbefolyásosabb és legmegosztóbb alakját. A Gazdasági Szabadság Harcosai (EFF) nevű párt 45 éves elnöke ellen illegális fegyverbirtoklás és nyilvános fegyverhasználat miatt hoztak szigorú ítéletet. A bírósági döntés hátterében egy korábbi incidens áll, amelynek során a
politikus a nyilvánosság előtt, engedély nélkül sütött el egy kézifegyvert. A kiszabott ötéves
börtönbüntetés súlyos csapást jelenthet a radikális ellenzéki formáció számára, azonban az
ügynek még koránt sincs vége. Malema jogi képviselői a bejelentést követően azonnal
közölték: nem fogadják el a bíróság döntését, és fellebbeznek az ítélet ellen. Malema esetleges börtönbe vonulása komoly politikai hullámokat vethet a dél-afrikai belpolitikában. Az ellenzéki vezető a nyugati imperializmus egyik leghangosabb és legharcosabb bírálója, aki évek óta a társadalmi viták középpontjában áll. Pártjának egyik legfőbb – és nemzetközi szinten is a legtöbbet vitatott – politikai ígérete a történelmi igazságtételre hivatkozva a fehér kisebbség által birtokolt földek államosítása.
Bevándorlásellenes demonstrációk Dél-Afrikában
Fokozódik a feszültség Dél-Afrikában: a „March and March” mozgalom keretében ezrek
vonultak Pretoria utcáira, hogy a bevándorlás ellen tiltakozzanak. Bár a demonstrációk
többsége békés, az egyre gyakoribbá váló fizikai atrocitások miatt Cyril Ramaphosa államfő
is éles kritikát fogalmazott meg az idegenellenes fellépésekkel szemben. A dél-afrikai
fővárosban immár hetente többször tartanak felvonulásokat, ahol a résztvevők egyértelmű
nemet mondanak a migrációra. Az ország jelenleg mintegy 2,4 millió bevándorlónak ad
otthont, ami a teljes népesség nagyjából 4 százalékát teszi ki. Kormányzati források szerint a migránsok elsősorban a szomszédos Lesothóból, Zimbabwéből és Mozambikból érkeznek. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az alapvetően békés utcai demonstrációk mellett egyre többször fordulnak elő erőszakos, bevándorlóellenes incidensek is. A fokozódó
idegenellenességre Cyril Ramaphosa elnök a hivatalos Szabadság-napi beszédében reagált
április 27-én, hétfőn. Az államfő határozottan elítélte a migránsokkal szembeni agressziót, és történelmi perspektívába helyezte a kérdést. Beszédében arra emlékeztette a nemzetet, hogy Dél-Afrika rendkívül sokat köszönhet a szomszédos államoknak, amelyek egykor menedéket és támogatást nyújtottak a rasszista apartheid rendszer elleni küzdelemben. Ramaphosa érvelése szerint elfogadhatatlan, hogy a társadalmi frusztráció, az előítéletek és a gyűlölet az afrikai testvérnemzetek tagjai ellen irányuljanak. A támadások miatt Ghana berendelte Dél- Afrika Accrába rendelt főmegbízottját is.
Üzemanyagadó-csökkentés és önkormányzati választások Dél-Afrikában
Pretoriában bejelentették: Dél-Afrika további két hónappal meghosszabbítja az ideiglenes
üzemanyagadó-csökkentést, hogy enyhítse az amerikai–izraeli–iráni konfliktus okozta
globális olajár-emelkedés lakossági terheit. Az április végén meghozott döntés értelmében a literenkénti adókedvezmény májusban 3 (56 HUF) rand marad, majd júniusban a benzin
esetében 1,50 (28 HUF), a gázolajnál 1,96 (37 HUF) randra mérséklődik. A lépés elsődleges célja az infláció megfékezése és az afrikai kontinens leggazdagabb államának számító ország gazdasági növekedésének védelme. A kormányzat számításai szerint a mentőcsomag 17,2 milliárd randjába (több mint 1 milliárd dollárba) kerül az államnak. Pretoria egyértelművé tette: az intézkedés szigorúan átmeneti jellegű, és június után kivezetik a rendszerből. Hivatalossá vált a dél-afrikai önkormányzati választások időpontja is: Cyril Ramaphosa
államfő bejelentette, hogy november 4-én tartják a helyhatósági voksolást. Az ötévente
esedékes politikai erőpróba előtt a legnagyobb esélyes továbbra is a kormánypárt. Bár a
kampány érdemi része még csak ezután veszi kezdetét, a jelenlegi kilátások és a papírforma
alapján a Cyril Ramaphosa elnök által vezetett Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) számít a
választások legnagyobb esélyesének.
– Nagy-Bato Jonatán
Mali támadások kereszttüzében – a védelmi miniszter is meghalt
Egy teherautós öngyilkos merénylet vetett véget Mali védelmi minisztere életének. Sadio
Camara – és néhány családtagja – meggyilkolása azonban nem egy, a körülményektől
különálló eset. A támadások célja a Goïta vezette katonai rezsim megdöntése.
Április végén Mali egész területén, több nagyváros ellen az elmúlt évek egyik legnagyobb
összehangolt támadássorozata vette kezdetét. Sajnos az ilyen támadások nem újkeletűek; az ország évek óta gyötrődik az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető csoportok
lázongásaitól. Ezen támadások mögött a szeparatista Azawad Felszabadítási Front (FLA) állt
– mely egy tuareg etnikumú önálló állam kialakítására törekszik – szövetségben az al-Kaida
egyik „leányvállalataként” számontartott dzsihadista JNIM-el. A JNIM támadásai a főváros
Bamako és a déli városok ellen irányultak, míg az FLA elsődleges célpontjai az ország
északkeleti részén elhelyezkedő Gao és Kidal városai voltak, ahol a mali-i hadsereggel és orosz zsoldosokkal csaptak össze. A harcok következtében végül a katonai kormány védelmét segítő orosz erők megerősítették, hogy kivonulnak Kidalból, ahol több csapat állomásozott és egyfajta műveleti központként szolgált. A támaszpont így az FLA ellenőrzése alá került. Mindeközben Bamakot részleges blokád alá vonták a dzsihadista fegyveresek, ami nem az első alkalom a város történetében. Az International Crisis Group száheli igazgatója szerint „ezek a támadások a katonai kormány és a lázadók közötti konfliktus jelentős eszkalációját képezik”.
– Bánfi Zita
A Afrika, 2026. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Written by Clément Evroux.
In 2026, the European Commission is expected to publish a strategy on nuclear fusion. Nuclear fusion, i.e. the combination of two atoms into a single heavier one, has been known since the first half of the 20th century. Despite significant progress, the controlled and sustained fusion reaction required for practical energy production has not yet been fully mastered. This technology is deemed to offer significant opportunities for generating affordable, decarbonised energy. To expedite the pathway towards the proof of concept, a significant international cooperation project, the International Thermonuclear Experimental Reactor (ITER), was launched in 2007 by 34 countries, including the EU Member States. The progress in technological development made since then might pave the way for the technology to be ready for industrial use in the second half of the century. Countries such as China and the United States are investing in technological development, and have started designing framework conditions, including a conducive regulatory environment.
With the current discussion on the next multiannual financial framework (MFF) for 2028-2034, the EU is also expected to support further investment in fusion technologies, mostly through the proposed EURATOM research and training and Horizon Europe programmes, which build on the current (2021‑2027 MFF) programmes. However, stakeholders are stressing the relevance of providing appropriate framework conditions in addition to commensurate investment. This includes providing a conducive regulatory framework, as well as the talent pool necessary to develop and deploy such technologies.
Read the complete briefing on ‘Nuclear fusion: State of play‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.
A napokban befejeződött Tiger Meet gyakorlat helyszíne Görögországban, a Peloponészoszi-félsziget északnyugati részén lévő Araxoszban volt. A gyakorlat képsorai 2007-es emlékeket idéztek, úgy döntöttem tehát, hogy a régóta hanyagolt „rovatom” újabb témája araxoszi fotók lesznek. Mivel 2010-ben már írtam az akkor még A-7-eseket üzemeltető bázisról, most más megközelítésben veszem elő a témát.
A légibázisok sajátos hangulatú részei azok a századhelyiségek, amelyeket ritkán vagy soha sem tárnak a nyilvánosság elé. A bázistúrák során időnként sikerült bejutni egy-egy ilyen helyre, itt ültünk le interjúzni, de gyakori kérés volt az, hogy nézelődjünk, de ne fotózzunk. Itt persze nem nemzetbiztonsági kérdésekről volt szó, sokkal inkább a századélet és a mindennapok olyan pillanatainak képi vagy tárgyi emlékeiről, amelyet az adott közösség „ami Vegasban történik, az Vegasban is marad” alapon szeretne megtartani magának. Tudva, hogy a görögök a sima hétköznapokon érzékenyek a fényképezőgép jelenlétére – legalábbis akkor még így volt - kellemes meglepetésként ért minket, hogy fotózhattunk az araxoszi századhelyiségben. Sőt, amikor kétnapos bázistúránk végén a biztonsági tiszt (értsd: elhárítás) órákon át ellenőrizte az általunk készített fotókat, azt mondta: mehet! Akkor megy.