Határon túli magyar portálok összesített hírei

Jóváhagyásra vár a több mint 13 ezer hektáros, a Natura 2000 területhálózat részét képező Madarasi Hargita és Ördög-tó természetvédelmi terület kezelési terve.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

A csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában időről időre megkongatják Kocsorhát-puszta 1845-ben, tehát 170 éve öntött kisharangját. A díszes harang egykoron a puszta népét szólította imára, ma pedig a művelődési rendezvények, események kezdetét jelzik vele. Kocsorhát-puszta a mai Egyházaskértől északra, a román határ mentén húzódik. Azért különleges a kocsorháti kisharang, mert Szent István, vagy ahogy a harangon van feltüntetve: Istvány tiszteletére öntették. A harangon a térdelő Szent Istvánt láthatjuk kezében a szent koronával, amint országát a kis Jézust tartó Szűz Máriának ajánlja.

Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.

Az áldozat koponyájának sérülését és halálát a legvalószínűbb magyarázat szerint egy másik ember támadása okozta - írta Nohemi Sala, a madridi Evolúció- és Viselkedéskutató Intézet munkatársa és kollégái a PLoS One tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban.

A 430 ezer éve meghalt áldozat maradványaira az észak-spanyol atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) régészeti lelőhelyen, egy föld alatti barlangrendszerben bukkantak.

A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg. Itt bukkantak a kutatók emberi csontokra, amelyek az emberfélék családja középső pleisztocén korban élt Homo nemének legalább 28 egyedéhez tartoztak.

A Cranium 17 tudományos nevű egyed koponyája szinte teljesen rekonstruálható a maradványokból. A homlokon két törés látható, amelyek a kutatók becslései szerint ugyanattól a tárgytól származnak és amelyek a halált okozták. Nagyon valószerűtlen, hogy a sérüléseket esés vagy egy az ősemberhez vágott kő okozta volna, mert akkor ugyanannak a tárgynak kellett volna kétszer egymás után eltalálnia a koponyát.

Ha a koponya az ősember halála után tört volna be - például kannibalizmus miatt - akkor vágások nyomai látszanának a csonton. Ha túlélte volna a sebesülést és később valami más miatt halt volna meg, akkor a gyógyulás folyamata is megfigyelhető lenne - írják a tudósok.

Tavaly ősz óta tart Nagybecskerek főterének a felújítása, az illetékesek szerint immár a befejező szakaszba jutottak a munkálatok. Az egyik legbonyolultabb feladat a Városi Vízműveké volt, mivel teljesen át kellett építeni a szennyvízelvezető hálózatot és át kellett helyezni annak a szivattyútelepét is. Ez a munka tavaly november óta tart és hamarosan megtörténik a rendszer próbaüzemeltetése, majd azután elvégezhetik a városháza bejárata és a Dušan cár utca közötti útszakasz aszfaltozását. A tervek szerint nem lesz foltozás, hanem teljesen új aszfaltréteget helyeznek le.

Az EU határvédelmi ügynöksége (Frontex) jelentősen kiterjeszti kutatási és mentési tevékenységét a Földközi-tenger térségében. A varsói központú ügynökség tudatta, hogy a nyári szezonban három repülőgépet, hat járőrhajót, tizenkét járőrcsónakot, két helikoptert és tizenöt szakértői csapatot bocsát a Triton nevű tengeri mentőművelet rendelkezésére. Emellett misszió működési területét is kiterjesztik.

A művelet erőforrásait legalább kétszeresére emelő lépésre egy hónappal az után került sor, hogy az unió megháromszorozta azt a pénzt, amelyet a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől Európába tartó illegális migránsok mentésére eddig fordított. Korábban erre havi 2,9 millió eurót, mostantól viszont mintegy 9 milliót szánnak.  

Az újvidéki Átképző Oktatási Központ hároméves működése kapcsán Miroslav Vasin tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkár tegnap sajtótájékoztatót tartott. A tartományi titkár mellett Budislav Medurić, a központ igazgatója, valamint Dijana Benka Rosić, a vajdasági gazdaságfejlesztési program szakszolgálatának igazgatója is felszólalt.

A Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság tegnap jóváhagyta a tervezett agrármérnöki szak működési engedélyét. Eszerint a 2015-2016 tanévtől kezdődően az egyetem agrármérnöki alapképzést indíthat 30 fős beiskolázási számmal. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztési stratégiájában már 2013 óta szerepel új oktatási központok kialakítása és hiánypótló szakok indítása. Ennek érdekében az egyetem a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal közösen korszerűsítette az egykori Gámán János Szakközépiskola infrastruktúráját, és ezzel megalapozta az új oktatási központ kialakítását. Az új központ jelenleg a Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karhoz tartozik, az új agrármérnöki szak koordinációját pedig a Kertészmérnöki tanszék fogja végezni, áll az egyetem közleményében.

A Maros megyei középiskolákban mintegy 1800 magyar diák fejezte be idén tanulmányait, a legtöbb tanintézetben ma és holnap tartják a ballagást. Ma délelőtt többek között a Művészeti Gimnázium, a Szász Albert Sportiskola és az Elektromaros Műszaki Gimnázium végzősei ballagnak, délután 5 órától pedig az Unirea Főgimnázium búcsúztatja a diákjait a sportcsarnokban megszervezett ünnepségen, tájékoztat a Székelyhon. Holnap délelőtt 10 órától a Bolyai Farkas Gimnázium, a Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium végzősei ballagnak. Csíkszeredában már tegnap elkezdődtek a ballagási ünnepségek. A Hargita Népe napilap beszámolója szerint a Kós Károly Szakközépiskola diákjai búcsúztak elsőként, a Márton Áron Gimnáziumban és a Székely Károly Szakközépiskolában holnap délelőtt lesz a ballagás, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban pedig szombaton délelőtt. Két iskolában csak jövő héten ballagnak a diákok, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskolában hétfőn, a Kájoni János Szakközépiskolában csütörtökön. A csíkszeredai magyar tannyelvű szakközépiskolákban és gimnáziumokban összesen több mint 800 diák végzett idén.

Óbecse a baglyok városa és Egészségösvény az Erdőtelepítők parkjában a megnevezése annak a két óbecsei projektumnak, amelyek támogatást nyertek – előbbinek 60 ezer dinárt ítélt a tartományi urbanisztikai, építésügyi és környezetvédelmi titkárság, utóbbi 900 ezer dinárhoz jutott az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium pályázatán. A projektumokat a Pannonica Környezetvédelmi Háló és az Óbecsei Ifjúsági Iroda közösen készítette.

A kormány bizakodik, úgy véli, a Smer által elfogadott második szociális csomagban helyet kapott segélyprogram, amelyet a 20 százalék fölötti munkanélküliségi aránnyal rendelkező régiókra szabnak, nagy segítséget jelenthet.

A négy monodráma és a négy studióprodukció közül az Újvidéki Színház Kéjpart című előadása nyerte el a tatabányai MOST FESZT-en a legjobb előadásáért járó díjat. A Michał Witkowski regényéből készült előadást Puskás Zoltán rendezte. Kőrösi István, Pongó Gábor és Sirmer Zoltán színészek kedden este Újvidéken, a Kéjpart előadás után vették át a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójától, Crespo Rodrigótól a díjat.

Az iratkozás még tart, de már most biztosra vehető, hogy őszre a vártnál kevesebb magyar elsős kezdi majd meg iskoláztatását a közép-bánáti iskolákban. Magyar tanítók maradhatnak munka nélkül.

A nemrégiben rehabilitált Dragoljub Draža Mihjalović csetnikvezér ellen szóló plakátok jelentek meg az este Újvidék több pontján is.

Az Európa Tanács (ET) fontos színtere a magyar külpolitikának és nemzetpolitikának, a szervezet több olyan kérdéssel foglalkozik, amelyhez magyar nemzetpolitikai érdekek fűződnek – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán Budapesten.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez csatlakoztak.

A világ egyik leghíresebb krimi írója, Sir Arthur Conan Doyle főként a Sherlock Holmes-történetek révén szerzett hírnevet. Azonban a brit szerző nem csupán kitalálta és lejegyezte a ravaszabbnál ravaszabb gyilkosságokat, hanem egy alkalommal maga is belekóstolt a detektívek munkájába, s kitartó munkája révén kiszabadított a börtönből egy 19 éven át ártatlanul ülő embert.

Conan Doyle számtalan érdekes hobbija közül a legizgalmasabb az volt, hogy az általa kitalált karakter, Holmes nyomkeresési technikáit a kortárs eseteken élesben is kipróbálta. A regényíró és a főhős közti határvonal elmosódása egy idős asszony, nevezetesen Marion Gilchrist meggyilkolása esetén pedig eredményre is vezetett.

A 82 éves, hajadon Lady Gilchrist Glasgow tehetős környékén, a West Princes Streeten lakott. 1908. december 21-én este hét óra körül valaki betört hozzá a lakásába, és agyonverte az asszonyt. A holttestet az ügyintéző körútjáról hazatérő szobalány, Helen Lambie az ebédlő padlóján fedezte fel, körülötte mindenfelé szétdobált papírokat, felforgatott bútorokat látott, s mint utóbb kiderült, az idős hölgy gyémántjai mind egy szálig eltűntek.

Nem volt nyoma erőszakos behatolásnak, így a rendőrség azt feltételezte, hogy ismerte a támadót, aki természetesen a szobalány érkezésekor már nem tartózkodott a helyszínen. A rendőrség öt napon belül találta meg a gyanúsítottat, egy Oscar Slater nevű piti csalót, aki egy zálogosnál igyekezett pénzre váltani egy gyémántbrosst, s azt tervezte, hogy az első hajóval Amerikába utazik. Slater Gilchrist közelében lakott, és a szobalány őt vélte felfedezni abban a férfiban, akit a gyilkosság estéjén látott az asszony lakásától futva távolodni.

Habár maga a bizonyíték hiányzott, Slatert előállították, s az ügye tárgyalásra került. A skót bíróság az emberölés vádjában bűnösnek találta, s 1909-ben halálra ítélte. A bírák megalapozatlan döntése hatalmas közfelháborodást okozott, s Slater ügyvédje végül aláírások gyűjtésével elérte, hogy az ítéletet életfogytiglanra változtassák.

Az újságcímlapokra kerülő, egyre nagyobb publicitást kapó ügy Sir Arthur Conan Doyle kíváncsiságát is felkeltette, aki a sherlocki módszerek segítségével felülvizsgálta az esetet. A kemény büntetés ellenére a vád érvelésében feltűnő ellentmondások és hiányosságok voltak. Mint kiderült, a gyémántok az elhunyt egyik barátnőjéé voltak, és a szóbeszéd szerint a szemtanúkon, köztük Helen Lambie szobalányon is, elég kendőzetlenül látszódott, hogy egy betanított szöveget mondtak el.

Conan Doyle új szemtanúkat keresett, további bizonyítékokat tárt fel, s 1912-ben Oscar Slater esete című értekezésében a közönség elé tárta új nyomozási eredményeit, amelyek azonban nem bizonyultak elegendőnek, hogy az eset újra tárgyalás alá kerüljön. Az író érdeklődése végül elveszett az ügy iránt.

Hét évvel később egy glasgow-i rendőr özvegye vette fel vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy férjének, a megboldogult John Thompson Trench-nek bizonyítékai voltak arról, hogy a rendőrség bizonyítékokat tartott vissza a Gilchrist családon belüli gyanúsítottakat illetően, akik befolyásos személyeknek számítottak a századelőn. Az ügy végül ismét előtérbe került, s Conan Doyle régi és új bizonyítékai, valamint befolyása révén elérte, hogy 1927-ben a hatóságok újra megnyitották a Slater-eset aktáit, s az újratárgyalás során a 19 éven át ártatlanul ülő elítéltet felmentették. Marion Gilchrist valódi gyilkosának személye azonban máig ismeretlen.

Mintegy 20 vállalat eladását hirdette meg tegnap a Privatizációs Ügynökség. Név szerint a belgrádi Dragan Marković, a Mostogradnja, a kőolaj-finomító, továbbá a dolovói Dolovo, az újvidéki ZGOP, a bácsi Agrobačka, a resavicai Zastava metal, a gakovói Graničar és a mitrovicai Putevi vállalat élére keresnek új gazdát. Ugyancsak kalapács alá kerül a vučjei Porečje, a zombori Severtrans, a ljubovijai Duvan, a čačaki szerszámgyár, a bori teherszállító vállalat, az aleksandrovaci Armatura és a belgrádi lábbeligyár. Szintén magánosítás várható a kraljevói Magnohrom, a majdanpeki feldolgozóiari vállalat, a palánkai Majevica Holding, a leskovaci Neven és a belgrádi Partizanski put esetében is.

A Privatizációs Ügynökésg közleménye említi a szóban forgó válallatok kikiáltási árát is. Ezek szerint a Dragan Marković vállalat kezdő ára 9,36 millió euró, a Mostogradnja 1,56 millió, a kőolaj-finomító 5,27, a ZGOP 3,67, az Agrobačka 1,4, a Porečje 7,84, a szerszámgyár 3,6, az Armata 2,27, a lábbeligyár 3,43 millió euróért cserélhet gazdát. A Magnohrom kikiáltási ára 10,5 millió euró, a Nevené 2,39 millió euró, a Partizanski put vállalaté 266 157 euró, a Majevica Holdingé 2,64 millió euró, a feldolgozóipari vállalaté pedig 3,57 millió euró.

A területet kezelő Zetelaka-Libán Magán Erdőgondnokság úgy döntött, hogy a közeljövőben lehozzák a kopjafákat a tetőről, és amennyiben találnak egy megfelelő helyszínt, ott állítják fel újra az emlékoszlopokat, nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak Fodor György erdőgondnok. Az intézkedést annak kapcsán jelentették be, hogy elkészült a Madarasi Hargita és Ördögtó Natura2000-es területek kezelési terve. A dokumentum 8 európai közösségi jelentőségű élőhelyet és madárvédelmi zónát jelöl ki, és különböző intézkedéseket fogalmaz meg a területek védelmére. A több mint 13 ezer hektárnyi védett területen a legtöbb problémát a motorizált sportok kedvelői okozzák, a nyáron terepjárókkal, télen hószánokkal közlekedő turisták sok kárt tesznek a természetben. A gondnokság próbálja mérsékelni a turisták által okozott zavarást a természetben, illetve a védett területen korlátozzák az építkezéseket is, hogy megőrizzék a természetes élőhelyeket.

Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban – adta hírül a Pécsi Újság.hu hírportál szerdán.

Gábor Olivér pécsi régész a portálnak nyilatkozva azt mondta, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak.

Elmondása szerint a rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy – ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás – de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is.