A szabadkai magyar főkonzulátus kedden kihelyezett ügyfélfogadó napot tartott Magyarkanizsán a városházán, ahol ezúttal is az előzetes bejelentkezések után száz honosítási kérelmet nyújtottak be a polgárok. Az egyszerűsített honosítási eljárás folyamata már több mint négy éve tart, a hivatalos adatok szerint Vajdaságból az állampolgárságot igénylők száma nem érte el a százezret, a községből pedig eddig összesen ötezer kérelmet adtak át. Magyarkanizsán a kihelyezett fogadónapon a polgárokat dr. Menyhárt Attila konzul és nyolc ügyintéző kollégája fogadta. A konzul úr elmondása szerint továbbra is akadnak olyanok, akiknél probléma a magyar nyelvtudás.
– A helyi szervezők előrejelzése alapján sajnos ismét elmondhatom, hogy várhatók olyan személyek, akiknek a nyelvtudása nem éri el a jogszabály által előírt középszintet. Ilyen esetben mindig elmondjuk a kérelmezőnek, hogy ne adja fel, tanuljon tovább magyarul. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nagyon sokan abban a tévedésben vannak, hogy a kérelem beadásáig tanulják a magyar nyelvet, s utána leállnak. Nemcsak addig kell tudni magyarul, amíg beadjuk a kérelmet, hanem a szabadkai főkonzulátuson és a belgrádi nagykövetségen is vizsgáljuk a kérelmezők nyelvtudását, sőt tíz éven belül bármikor visszavonható a magyar állampolgárság bárkitől. Tehát ha valaki elfelejt magyarul, és úgy kérelmez útlevelet, ezt jeleznünk kell Budapestnek, ahol majd eldöntik, hogy megfosztják-e az illetőt a magyar állampolgárságától, mert fennáll a gyanúja, hogy annak idején csalárd módon szerezte az állampolgárságot – mondta a konzul. Hozzátette, hogy nem elég magyarul érteniük a kérelmezőknek, beszélniük is tudni kell. Ezenkívül azt is kiemelte, hogy az állampolgárság nemcsak előnyökkel, hanem kötelezettséggel is jár.
– A jogok közül kiemeljük, hogy lehet útlevelet kérni, ugyanakkor kötelességük az útlevélre vigyázni, ezenkívül pedig minden halálesetet, születést, házasságot, válást a magyar hatóságok irányába is jelezniük kell. Minden esetben elmondjuk, hogy mindenkinek a neve és a személyes adatai az eskütételt követően Budapesten bekerülnek az országos számítógépes állampolgársági nyilvántartásba. A halotti bizonyítvány azért is fontos, mert évekkel később nem szeretnénk 120-130 éves állampolgárokkal találkozni a rendszerben. A születési anyakönyvezés pedig azért is áll érdekükben a szülőknek, mert magyar útlevelet csak ezután kaphat a gyermek – mondta dr. Menyhárt Attila.
A konzult látogatásakor elkísérte a nemrégiben kinevezett vezetőkonzul, Buhajla József is, aki munkája során most ismerkedik a vajdasági tereppel, s első alkalommal járt Magyarkanizsán, ahol az önkormányzat vezetőinél is bemutatkozott.
– A vezetőkonzul feladata a főkonzul közvetlen helyetteseként a főkonzulátus munkájának irányítása, kihelyezett konzuli fogadónapok szervezése, gyakorlatilag a főkonzulátus működtetése. Ez az ötödik külszolgálatom, korábban más állomáshelyeken teljesítettem szolgálatot. Úgy gondolom, ezután is ugyanolyan ütemben próbáljuk folytatni a megkezdett gyakorlatot, mint ahogy eddig is a szabadkai főkonzulátus korábbi tevékenységére volt jellemző. A kihelyezett ügyfélfogadások a tervezett ütem szerint zajlanak, s ahogy itt láttam, a kollégák rendkívüli rutinnal végzik a dolgukat – mondta a vezetőkonzul.
A Csókai Egészségház kedden új, a szállításra váró betegek igényeit, kényelmét kielégítő betegszállító mentőautóval gyarapodott. Az egészségügyi jármű kulcsait Balázs Ferenc polgármester adta át dr. Tóth Barna Elvirának, az egészségház igazgatónőjének. A 2,5 millió dinár értékű betegszállító járművet a csókai önkormányzat a községi költségvetésből erre a célra korábban jóváhagyott eszközökből vásárolta. A jármű átvétele és üzembe helyezése alkalmából az egészségház igazgatónője megköszönte a község értékes segítségét, amely nélkül nem tudták volna beszerezni a régen várt és a betegszállítási gondokat nagymértékben enyhítő gépkocsit.
Az új járművel elsősorban a súlyosan sérült betegeket fogják szállítani Csóka községből a megfelelő egészségügyi központokba, kórházakba, klinikákra. A korszerűen felszerelt járműnek köszönhetően a betegek nem sínylik meg a gyakran több órát igénybe vevő szállításukat. Az elmúlt évek során az önkormányzat saját erőből és támogatások igénybevételével minden évben beszerzett egy-egy új egészségügyi járművet, rohamkocsit.
Az elmúlt napok esőzései, s a Latorca vízszintjének emelkedése újra előtérbe helyezte a hulladékkezelés kérdését és a folyóban lezúduló szemétáradat ismét felhívta a figyelmet az emberi felelőtlenségre.
A mukachevo.net által közzétett felvételt május 27-én rögzítették Munkácson.
Kárpátalja.ma
A Masterplast semmilyen hitelt, támogatást nem kapott a magyar államtól - közölte a cég csütörtökön az MTI-vel Volner János kijelentésére reagálva.
A jobbikos képviselő szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy összesen 11 milliárd forintnyi hitel került a Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) köthető délvidéki gazdasági szereplőkhöz, ez pedig felveti azt, hogy „kilóra megvesznek" embereket. Volner János tájékoztatása szerint 4,5 millió eurót kapott a Masterplast, amelynek kelet-európai igazgatója, Bunford Tivadar a VMSZ elnökségi tagja.
A Masterplast ezzel szemben csütörtöki közleményében kiemeli: „az igazság az, hogy a Masterplast semmilyen hitelt, támogatást nem kapott a magyar államtól".
Az elfogadott határozat szerint 30 olyan utcanévtáblát fognak kihelyezni, amelyeken két nyelven lesz kiírva az utcák köztudatban élő neve. Így a Călărașilor utca nevét ismét Kossuth Lajosra, az Aurel Filimon utca nevét Iskola utcára változtatják. Peti András alpolgármester a helyi tanács ülését követően elmondta, azt szeretnék, hogy a többi utca esetében aktualizált fordításban jelenjen meg az utcanév, de mivel erre nincs jogi keret, az RMDSZ a közigazgatási bíróságra viszi az ügyet. A Civil Elkötelezettség Mozgalom azt közölte, megtámadják a helyi tanács mai határozatát. A CEMO a tanácsülés előtt arra kérte az RMDSZ-frakciót, ne elégedjenek meg a 30 régi utcanévvel.
Az euró bevezetése nem időszerű Csehországban - jelentette ki Andrej Babis cseh pénzügyminiszter csütörtökön Prágában a gazdasági kamara tanácskozásán.
A miniszter szerint nemcsak azért nem, mert az euró bevezetése után Csehországnak több milliárdot kellene befizetnie a válságalapokba, hanem főleg azért, mert az euróövezet jelenleg nem képes megbirkózni Görögország problémájával.
Az euró csehországi bevezetésének felgyorsítása érdekében Milos Zeman államfő, aki régóta támogatja a közös pénzt, vasárnapra tanácskozást hívott össze a Hradzsinba. A pénzügyminiszter mellett Bohuslav Sobotka miniszterelnök és Miroslav Singer, a cseh jegybank kormányzója kapott Zemantól meghívót a találkozóra.
"Az euróövezetbe való belépésünk utáni első négy évben 51 milliárd koronának megfelelő összeget kellene befizetnünk az alapokba és további 400 milliárd befizetését garantálni. Ebben az időszakban, amikor az euróövezet nem képes megoldani Görögországot, számunkra ez nem időszerű kérdés" - fogalmazott Babis a gazdasági kamara ülésén.
A jelenlegi hárompárti kormány programjában az euró bevezetése nem szerepel. Az euró gyors bevezetését a jegybank sem támogatja.
Szakértők szerint Csehország legkorábban 2020-ban vezetheti be az európai közös pénzt. Az esetleges csatlakozás dátumáról a 2017-es parlamenti választások után felálló kormánynak kellene döntést hoznia.
A cseh társadalom euró-ügyben megosztott. A legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek 69 százaléka ellenzi az euró bevezetését, míg 24 százalék támogatja.