„Bizony a' kerti virágok, füvekkel főképpen egyben foglaltatván, nem csak szinek szépségével, illattyoknak drága voltával, vizeknek vett, s-égetett hasznaival (mellyeket, mint-egy Anyai tejet velünk közlenek) szemeinket gyönyörködtetik, szaglásunkat legeltetik, fejünket, szivünket erősitik; hanem orvosló erejekkel, az betegség-által el-szaladott egésségünket, visza-hozzák, meg-marasztyák álhatatossan, őrzik szünetlen, úgy hogy; Contra vim mortis, ereseit medicamen in hortis; Szörnyű merge ellen a' halálnak orvosságot a kertben találnak.”
Szombaton délután Keszég Károlyra, a Napló 1997. május 26-án elhunyt főszerkesztőjére emlékeztek szombaton a hetilap egykori munkatársai, illetve a vajdasági magyar újságírás kiemelkedő egyéniségének a barátai és tisztelői. A hagyományos emlékmisét és koszorúzást követően a Takáts Raffael Magyar Kultúrkör székházában alkalmi ünnepség keretében kiosztották a Közegellenállás riportpályázat díjait is.
– Annak, aki úgy gondolja, hogy szeretné megmérettetni magát ezen a pályázaton, tulajdonképpen két dologra kell ügyelnie. Az egyik az, hogy megfeleljenek a riportműfaj követelményeinek, másrészt pedig az írásoknak az itt élő közösség életével, ezek problémáival, illetve örömeivel kell foglalkozniuk – nyilatkozta Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztő-helyettese, a bírálóbizottság egyik tagja, és hozzáfűzte azt is, hogy az értékeléskor odafigyeltek az írások igényességére, a szerzők szókincsére, illetve arra is, hogy ne hemzsegjenek a helyesírási hibáktól.
Mindezt figyelembe véve a Tóth Lívia, Klemm József és Huszák Gábor alkotta zsűri értékelése alapján Aracsról, vidékéről és az e területen élőkről szóló Ahol megfordul az élet című riportjával különdíjat érdemelt ki a zentagunarasi Takács Rajmund, a Press-Szó internetes folyóirat állandó szerzője. A harmadik díjat a zentai Göblös Nikoletta, úgyszintén a Press-Szó állandó szerzője és az Újvidéki Rádió önkéntese érdemelte ki Az átértékelt felnőttkor című riportjával. Az Újvidéki Bölcsészeti Kar újságírás szakának harmadéves hallgatója másodszor vett részt a megmérettetésen, és riportját egy harmincas éveiben lévő, árván felnőtt lányról készítette.
– Arra próbáltam felhívni a figyelmet a vele készített írásomban, hogy mi történik egy gyermekkel, amikor kiskorában elveszíti a szüleit, és hogy mennyit is jelent valójában, ha az ember mellett ott vannak a szülei, vagy pedig éppen nincsenek mellette – nyilatkozta napilapunknak Nikoletta.
Az idei pályázat második helyezését Kókai Zsolt, a Hét Nap zentai munkatársa érdemelte ki Lazuló gyökerek című írásával. Kókai lényegében a tavalyi Közegellenállás pályázaton második helyezést elérő történetét folytatta. Napilapunknak nyilatkozva elmesélte, hogy akkor azt járta körbe, hogy mi is várhat egy olyan családra, amelyik a szülőföldjén szeretne maradni, és még bevállalják a harmadik gyermeket is, attól függetlenül, hogy csak az egyik szülő van állandó munkaviszonyban.
– Figyeltük az itt maradásra buzdító hangzatos politikai ígéreteket. Az idei munkámban pedig, miután a harmadik baba is megszületett – megpróbáltuk a család tapasztalatain keresztül bemutatni mennyi valóság van politikusaink hangzatos szavaiban. Még pénzért sem volt a beígért vakcina. A családbarát díjat nyert önkormányzat egyes munkatársainak elfelejtettek szólni, hogy talán nem így kellene viszonyulni a várandós kismamákhoz. Ha a munkatársuk hibázik, talán ildomos lenne bevallani és helyrehozni a hibákat, nem pedig a pár napos csecsemő édesanyját idegesíteni! Senki nem néz utána, hogy az ígért támogatás megérkezik-e rendben, vagy egyáltalán van-e? Az, hogy hozunk pár törvényt az asztal mellett, nem jelenti azt, hogy rossz, de meg kellene nézni, hogy valóban segít-e a családoknak. Mert lehet díjazni és kitüntetni bármit és bárkit, de még mindig anyuka és apuka kell a meg- és ittmaradáshoz – ecsetelte a pályázat második helyezettje.
Az idei Közegellenállás riportpályázat első díját a kúlai Cvetanović Márta nyerte Ideje van a születésnek c. írásával. Az általános iskolában dolgozó tanárnő ezidáig háromszor vett részt a pályázaton, és mind a háromszor nyertes volt.
Riportjai írásakor mindig igyekszik olyan témát találni, amely társadalmunk legégetőbb kérdéseit feszegeti – mesélte, és elmondta azt is, hogy az idei díjnyertes riportját egy magyarkanizsai nagycsaládról készítette.
– Varga Nagy Kornéliát már régebbről ismertem, most eljutottam hozzájuk, és megtapasztaltam, hogy miképpen lehetséges szép körülmények között, örömmel nevelni a gyerekeket – mesélte Márta, majd megjegyezte, hogy többnyire a diákjai munkáit olvassa, de időnként ő is rászánja magát az írásra.
A megemlékezés és a díjkiosztás alkalmából megrendezett kultúrműsor keretében S. Belec Anikó zentai képzőművész, rajztanárnő és környezetvédelmi aktivista alkotásait bemutató kiállítást is megcsodálhatták a jelenlévők.
A rendezvényen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy Keszég Károly, a nagyon korán elhunyt újságíró egy nehéz időszaknak a jelképévé, példaképévé vált, akire most nemcsak példaként kell visszatekinteni, hanem követendő hagyományát is meg kell őrizni. Az MNT elnöke kiemelte azt is, hogy a riport, mint újságírói műfaj azért is jelentős számunkra, mivel egyrészt ennek a közösségnek a lelkületét, az egyéni gondolatát tudja megragadni, másrészt pedig egy olyan képet ad rólunk, amely az utókor számára is érdekes és izgalmas lehet.
– Amikor a fiatalok megmérettetik magukat, akkor úgy gondolom, hogy az újságírás fontosságát is hangsúlyozom, másrészt pedig, ami úgyszintén nagyon fontos, az, hogy hogyan tudjuk még színvonalasabban, még igényesebb újságírással, rádiózással, televíziózással a közösségünket erősíteni – nyilatkozta Hajnal Jenő.
Az Intel ISEF, azaz az Intel International Science and Engineering Fair a világ legnagyobb középiskolásoknak szóló tudományos tehetségkutató versenye, amelyen az idén Magyarországot Rozsnyik Szabolcs, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium végzős tanulója képviselte a Többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságainak vizsgálata című munkájával.
Az összeget közadakozásból gyűjtené össze a gyimesbükki önkormányzat, a Gyimesbükkért Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány. Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Rákóczi-vár néven ismert őrtorony újjáépítésének a terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készítette el Esztány Győző csíkszeredai építész. Hozzátette, jelenleg zajlik a rom régészeti kutatása, a Bákó megyei hatóságok ugyanis a régészeti feltáráshoz kötötték az építési engedély kibocsátását. A tervek alapján az őrtorony földszintjén kiállító terem lesz, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András véleménye szerint a Rákóczi-vár újraépítése lesz a Gyímesbükkön elvégzett örökségvédelmi munka legnagyobb teljesítménye. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) már elég időt és lehetőséget kapott a reformra, és most itt az ideje a változásnak - húzta alá Joseph Blatter FIFA-elnök újraválasztására reagálva az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Az Országos Szövetség Románia Haladásáért párt szenátora, Marian Vasiliev által benyújtott törvénytervezet értelmében minden, élelmiszereket forgalmazó nagyáruház szerződést kötne egy humanitárius segélyszervezettel vagy egy állatmenhellyel, amelynek odaadományozza az élelmiszereket még a szavatossági idő lejártán belül. Az előírások be nem tartása esetén a bírság 15 ezer lej volna. A kezdeményező azzal indokolja a tervezet létjogosultságát, hogy Románia évente 5 millió tonna élelmiszert pazarol el. A pazarlás a háztartásokra, az éttermekre és az élelmiszert forgalmazó nagyáruházakra is jellemző. Sok esetben az üzletláncok korlátozó intézkedései miatt a termelők nem tudják értékesíteni termékeiket, ami pazarláshoz vezet. Ilyen például a sérült csomagolás miatt át nem vett áru. Ugyanaz az UNPR-s szenátor október 16-át az élelmiszer-pazarlás elleni országos napnak nyilvánítaná. Az időpont egybeesik az élelmezés világnapjával.